Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

JEVTANA 60MG KONC ÉS OLDÓSZER OLD INF 1X

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Sanofi-aventis Groupe
Hatástani csoport:
L01CD Taxanok
Törzskönyvi szám:
EU/1/11/676/001
Hatóanyagok:
CabasitaxelumDDD
Hatáserősség:
Nincs jelzése, nem erőshatású ()
Fogy. ár:
1219861 Ft
Kiadhatóság:
I Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók számára rendelhető
illetve kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,001219861,00
Teljes0,001219861,00
Egyedi engedélyes0,001219861,00
Tárolás:
Legfeljebb 30 °c-on tárolandó
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
Májbetegség esetén alkalmazása ellenjavallt
18 éves kor alatt nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Vesebetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Epilepsia esetén alkalmazása megfontolandó
Alkalmazási elôirat

Hatóanyag

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

40 mg kabazitaxelt tartalmaz milliliterenként a koncentrátum.
60 mg kabazitaxelt tartalmaz a 1,5 ml (névleges térfogatú) koncentrátumot tartalmazó injekciós üveg. 10 mg kabazitaxelt tartalmaz milliliterenként az oldószer teljes mennyiségével végzett kezdeti hígítást követően az oldat.

Megjegyzés: Mind a JEVTANA 60 mg/1,5 ml koncentrátumot tartalmazó injekciós üveg (töltet térfogat: 73,2 mg kabazitaxel/1,83 ml), mind az oldószert tartalmazó injekciós üveg (töltet térfogat:
5,67 ml) töltetrámérést tartalmaz a készítés során bekövetkező folyadékveszteség kompenzálására. Ez a töltetrámérés biztosítja azt, hogy a mellékelt oldószer TELJES tartalmával történő hígítást követően az oldat 10 mg/ml kabazitaxelt tartalmaz.

Ismert hatású segédanyag
573,3 mg 96%-os etanol oldószert tartalmaz injekciós üvegenként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.





Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

A JEVTANA alkalmazása kizárólag a cytotoxicus szerek adására specializálódott részlegeken, daganatellenes kemoterápiában jártas szakorvos felügyelete alatt végezhető. A súlyos túlérzékenységi reakciók, mint a hypotensio és bronchospasmus kezeléséhez szükséges felszereléseknek és eszközöknek rendelkezésre kell állniuk (lásd 4.4 pont).

Premedikáció
A javasolt premedikáció a JEVTANA minden egyes alkalmazása előtt legalább 30 perccel végzendő az alábbi intravénás készítményekkel a túlérzékenységi reakciók súlyosságának és kockázatának csökkentésére:
• antihisztamin (5 mg dexklorfeniramin vagy 25 mg difenhidramin vagy ezzel egyenértékű),
• kortikoszteroid (dexametazon 8 mg vagy ezzel egyenértékű) és • H2-antagonista (ranitidin vagy ezzel egyenértékű) (lásd 4.4 pont).

Antiemetikus profilaxis javasolt, ami per os vagy intravénás formában adható szükség szerint.

A kezelés során bizonyos szövődmények, mint pl. a veseelégtelenség megelőzése érdekében biztosítani kell a beteg megfelelő hidrálását.

Adagolás
A JEVTANA ajánlott dózisa 25 mg/testfelszínm2 1 órás intravénás infúzió formájában háromhetente, kiegészítve napi 10 mg per os prednizon vagy prednizolon adásával a kezelés teljes időtartama alatt.

A dózis módosítása
A dózist módosítani kell a következő mellékhatások fellépése esetén (A súlyossági fokozat a nemkívánatos események kritériumaira vonatkozó általános terminológia (Common Terminology Criteria for adverse Events - [CTCAE 4.0]) szerint került meghatározásra):

1. táblázat - Kabazitaxellel kezelt betegnél, a mellékhatások függvényében ajánlott dózismódosítások.

Mellékhatások
Dózismódosítás
Hosszan fennálló ? 3 súlyossági fokozatú neutropenia (több mint egy hétig), a megfelelő kezelés ellenére, beleértve a granulocyta-kolónia stimuláló faktor kezelést (G-CSF) is.
A kezelés késleltetése addig, amíg a neutrophil-szám > 1500 sejt/mm3, majd a kabazitaxel dózisának csökkentése 25 mg/m2-ről 20 mg/m2- re.
Lázas neutropenia vagy neutropeniás fertőzés
A kezelés késleltetése az állapot javulásáig vagy a gyógyulásig, és amíg a neutrophil-szám > 1500 sejt/mm3, majd a kabazitaxel dózisának csökkentése 25 mg/m2-ről 20 mg/m2-re.
? 3 súlyossági fokozatú diarrhoea vagy hosszan fennálló diarrhoea a megfelelő kezelés ellenére, beleértve a folyadék- és elektrolitpótlást is.
A kezelés késleltetése az állapot javulásáig vagy a gyógyulásig, majd a kabazitaxel dózisának csökkentése 25 mg/m2-ről 20 mg/m2-re.
? 2 súlyossági fokozatú perifériás neuropathia
A kezelés késleltetése az állapot javulásáig, majd a kabazitaxel dózisának csökkentése 25 mg/m2-ről 20 mg/m2-re.

Amennyiben a betegeknél 20 mg/m2 dózis mellett ezek közül a reakciók közül bármelyik továbbra is fennáll, akkor megfontolható a dózis további, 15 mg/m2-re történő csökkentése vagy a JEVTANA-kezelés felfüggesztése. A 20 mg/m2-nél alacsonyabb dózissal kezelt betegek esetén korlátozott számú adat áll rendelkezésre.

Különleges betegcsoportok

Májkárosodásban szenvedő betegek
A kabazitaxel extenzíven metabolizálódik a májban. Enyhe fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél (összbilirubin > 1 - ? 1,5-szerese vagy a GOT (ASAT, aszpartátaminotranszferáz) ? 1,5-szerese a normálérték felső határának (ULN)) a kabazitaxel dózisát 20 mg/m2-re kell csökkenteni. Enyhe fokú májkárosodásban szenvedő betegek esetén a kabazitaxel óvatosan, a biztonságosság szoros ellenőrzése mellett alkalmazható.
Közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél (összbilirubin > 1,5 - ? 3-szorosa a normálérték felső határának (ULN)) a maximálisan tolerálható dózis (MTD) 15 mg/m2 volt. Közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegek kezelése esetén a kabazitaxel dózisa nem lépheti át a 15 mg/m2-t.
Ilyen dózis mellett azonban korlátozott mennyiségű hatásossági adat áll rendelkezésre. A kabazitaxel nem adható súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegeknek (összbilirubin >3-szorosa az ULN-nek) (lásd 4.3, 4.4 és 5.2 pont).

Vesekárosodásban szenvedő betegek
A kabazitaxel minimális mértékben választódik ki a vesén keresztül. Haemodialysist nem igénylő vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges a dózis módosítása. Végstádiumú vesebetegségben (kreatinin clearance (CLCR< 15 ml/perc/1,73 m2) szenvedő betegeket betegségük és a korlátozott mennyiségű rendelkezésre álló adat alapján körültekintően kell ellátni, és a kezelés során gondosan monitorozni kell (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Idősek
A kabazitaxel alkalmazásakor nem szükséges különleges adagolás időskorú betegek esetén (lásd még 4.4, 4.8 és 5.2 pont).

Egyéb gyógyszerek egyidejű alkalmazása
A CYP3A-t erősen serkentő vagy erősen gátló gyógyszerek egyidejű alkalmazását kerülni kell. Ha azonban a betegeknek egy erős CYP3A-inhibitor együttadására van szükségük, megfontolandó a kabazitaxel dózisának 25%-os csökkentése (lásd 4.4 és 4.5 pont).

Gyermekek és serdülők
A JEVTANA-nak gyermekek esetén nincs releváns alkalmazása. A JEVTANA biztonságosságát és hatásosságát gyermekek és 18 évesnél fiatalabb serdülők esetében nem igazolták (lásd 5.1 pont).

Az alkalmazás módja
A JEVTANA intravénásan alkalmazandó.
A gyógyszer elkészítésére és alkalmazására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.
Nem alkalmazhatóak PVC infúziós tartályok és poliuretán infúziós szerelékek.
A JEVTANA a 6.6 pontban felsoroltakon kívül semmilyen más gyógyszerrel nem keverhető.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Túlérzékenységi reakciók
A kabazitaxel infúziós kezelés megkezdése előtt minden beteget premedikációban kell részesíteni (lásd 4.2 pont).
A túlérzékenységi reakciók fellépése miatt a betegeket szoros megfigyelés alatt kell tartani, különösen az első és második infúzió alatt. A túlérzékenységi reakciók a kabazitaxel infúzió elkezdését követően néhány percen belül felléphetnek, ezért a hypotensio és a bronchospasmus kezeléséhez szükséges feltételeknek és eszközöknek rendelkezésre kell állniuk. Súlyos reakciók léphetnek fel, köztük generalizált kiütések/erythema, hypotensio és bronchospasmus. Súlyos túlérzékenységi reakciók fellépése esetén a kabazitaxel-kezelés azonnali felfüggesztése és megfelelő terápia alkalmazása szükséges. A JEVTANA-kezelést abba kell hagyni azoknál a betegeknél, akiknél túlérzékenységi reakciók jelentkeznek (lásd 4.3 pont).

Csontvelőszuppresszió
Neutropenia, anaemia, thrombocytopenia vagy pancytopenia formájában megnyilvánuló csontvelőszuppresszió előfordulhat (lásd alább a 4.4 pontban "A neutropenia kockázata" és "Anaemia").

A neutropenia kockázata
A kabazitaxellel kezelt betegek az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) irányelveinek és/vagy a jelen szakmai irányelveknek megfelelően a neutropenia kockázatának csökkentése vagy a már kialakult neutropeniás szövődmények kezelése (lázas neutropenia, elhúzódó neutropenia vagy neutropeniás fertőzés) érdekében G-CSF-profilaxisban részesülhetnek. Elsődleges G-CSF-profilaxis megfontolandó azoknál a betegeknél, akik nagy kockázatú klinikai jellemzőkkel rendelkeznek (65 éven felüli életkor, gyenge teljesítménystátusz, lázas neutropenia korábbi epizódjai, korábbi extenzív sugárkezelés, alultápláltság vagy egyéb súlyos társbetegségek), amely állapotok az elhúzódó neutropenia következtében súlyos szövődmények kialakulására hajlamosítanak. Kimutatták, hogy a G-CSF-profilaxis alkalmazása csökkentette a neutropenia előfordulásának gyakoriságát és súlyosságát.
A kabazitaxel leggyakoribb mellékhatása a neutropenia (lásd 4.8 pont). A teljes vérkép heti rendszerességgel történő monitorozása elengedhetetlen az első ciklus alatt, és ezt követően minden kezelési ciklus előtt, így a dózis módosítható, amennyiben szükséges.
Lázas neutropenia vagy elhúzódó neutropenia esetén a megfelelő terápia ellenére csökkenteni kell a dózist (lásd 4.2 pont).
A betegeket csak akkor lehet újra kezelni, ha a neutrophil granulociták száma ismét eléri a ? 1500/mm3 szintet (lásd 4.3 pont).

Emésztőrendszeri zavarok
Bizonyos tünetek, mint a hasi fájdalom és nyomásérzékenység, láz, tartós székrekedés, hasmenés, neutropeniával vagy anélkül, súlyos emésztőrendszeri toxicitás korai manifesztációját jelezhetik, melyeket azonnal értékelni és kezelni kell. A kabazitaxel-kezelés elhalasztása vagy felfüggesztése lehet szükséges.

Hányinger, hányás, hasmenés és dehidráció kockázata
Amennyiben a betegek kabazitaxel-kezelést követően hasmenést tapasztalnak, az általánosan használt hasmenés elleni készítményekkel kezelhetők. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a betegek rehidrálása érdekében. Hasmenés gyakrabban fordul elő olyan betegeknél, akik megelőzően hasi, kismedencei besugárzásban részesültek. A dehidráció gyakoribb 65 éves vagy idősebb betegeknél. A betegek rehidrálása, valamint a szérum elektrolitszintek, különösen a káliumszint ellenőrzése és korrigálása érdekében meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket. A kezelés késleltetése vagy a dózis csökkentése válhat szükségessé ? 3 súlyossági fokozatú hasmenés esetén (lásd 4.2 pont). Ha a betegek hányingert vagy hányást tapasztalnak, az általánosan használt antiemetikumokkal kezelhetők.

Súlyos emésztőrendszeri reakciók kockázata
Gasztrointesztinális (GI) vérzést és perforációt, ileust, colitist, ideértve a halálos kimenetelű reakciókat is, jelentettek kabazitaxellel kezelt betegeknél (lásd 4.8 pont).
Elsősorban az emésztőrendszeri szövődmények kialakulásának fokozott kockázata miatt óvatosság javasolt a neutropeniás, idős, egyidejűleg NSAID-, antithrombocyta- vagy véralvadásgátló-kezelésben részesülő betegeknél, illetve olyan betegek kezelése során, akiknél az anamnézisben már szerepel kismedencei sugárkezelés vagy gasztrointesztinális megbetegedés, mint például fekély vagy GI vérzés.

Perifériás neuropathia
A kabazitaxel-kezelésben részesülő betegeknél perifériás neuropathia, perifériás szenzoros neuropathia
(pl. paraesthesia, dysaesthesia) és perifériás motoros neuropathia eseteit figyelték meg. A kabazitaxel-kezelés alatt álló betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy még a kezelés folytatása előtt tájékoztassák kezelőorvosukat, amennyiben neuropathiás tünetek, mint pl. fájdalom, égő érzés, bizsergés, zsibbadás vagy gyengeség jelentkeznek. A kezelőorvosnak minden egyes kezelés előtt fel kell mérnie a neuropathia esetleges jelenlétét vagy rosszabbodását. A kezelést a tünetek javulásáig késleltetni kell. A kabazitaxel dózisát 25 mg/m2-ről 20 mg/m2-re kell csökkenteni, > 2 súlyossági fokozatú perifériás neuropathia tartós fennállása esetén (lásd 4.2 pont).

Anaemia
Anaemiát figyeltek meg kabazitaxel-kezelésben részesülő betegeknél (lásd 4.8 pont). A kabazitaxel-kezelés megkezdése előtt, és ha a betegek vérszegénység vagy vérveszteség jeleit vagy tüneteit mutatják, ellenőrizni kell a haemoglobin- és a haematokrit-értéket. A 10 g/dl-nél alacsonyabb haemoglobinszintű betegeknél elővigyázatosság javasolt, és amennyiben klinikailag indokolt, megfelelő intézkedések megtétele szükséges.

Veseelégtelenség kockázata
Szepszissel, obstructiv uropathiával, továbbá hasmenés és hányás következtében kialakuló súlyos dehidrációval szövődött vesebetegségekről számoltak be. Halálos kimenetelű esetekkel is járó veseelégtelenségről számoltak be. Amennyiben ez előfordul, meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket a kiváltó ok azonosítására, és a betegeket intenzíven kezelni kell.
A kabazitaxel-kezelés teljes ideje alatt biztosítani kell a megfelelő hidrálást. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy azonnal jelentsék, ha bármilyen jelentős változás jelentkezik a napi vizeletmennyiségben. A szérum kreatininszintet meg kell mérni a terápia megkezdése előtt, minden vérképvizsgálat során és minden esetben, ha a beteg a vizeletmennyiség változásáról számol be. A vesefunkció bármilyen, a CTCAE 4.0 (nemkívánatos események kritériumaira vonatkozó általános terminológia) szerinti 3-as súlyossági fokozatú vagy annál súlyosabb veseelégtelenséghez vezető romlása esetén, a kabazitaxel-kezelést meg kell szakítani.

Légzőrendszeri rendellenességek
Intersticiális pneumoniáról/pneumonitisről és intersticiális tüdőbetegségről számoltak be, melyek fatális kimenetellel is járhatnak (lásd 4.8 pont).
Amennyiben új, vagy romló pulmonalis tünetek jelentkeznek, a betegeket szorosan ellenőrizni kell, azonnal ki kell őket vizsgálni, és megfelelően kezelni. A diagnózis felállításáig a kabazitaxel-kezelés megszakítása javasolt. Szupportív kezelés korai alkalmazása segíthet a beteg állapotának javításában. A kabazitaxel-kezelés újraindításának előnyeit gondosan mérlegelni kell.

A szívritmuszavarok kockázata
Szívritmuszavarokat jelentettek, leggyakrabban tachycardiát és pitvarfibrillációt (lásd 4.8 pont).


neutropeniát és a lázas neutropeniát is (lásd 4.8 pont).

Májkárosodásban szenvedő betegek
A JEVTANA-kezelés ellenjavallt súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegek esetében (összbilirubin > 3×ULN) (lásd 4.3 és 5.2 pont).
Enyhe fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél (összbilirubin > 1 - ? 1,5×ULN vagy GOT > 1,5×ULN) a dózist módosítani kell (lásd 4.2 és 5.2 pont).

Interakciók
Együttes alkalmazása erős CYP3A-inhibitorokkal kerülendő, mivel azok megnövelhetik a kabazitaxel plazmakoncentrációját (lásd 4.2 és 4.5 pont). Ha egy erős CYP3A-inhibitorral történő együttes alkalmazás nem kerülhető el, gondosan figyelni kell a toxicitás jeleit és meg kell fontolni a kabazitaxel dózisának csökkentését (lásd 4.2 és 4.5 pont).
Együttes alkalmazása erős CYP3A-induktorokkal kerülendő, mivel azok csökkenthetik a kabazitaxel plazmakoncentrációját (lásd 4.2 és 4.5 pont).

Segédanyagok:
Ez a készítmény 573 mg alkoholt (etanolt) tartalmaz oldószeres injekciós üvegenként. A készítmény ezen dózisában található alkoholmennyiség kevesebb mint 11 ml sörnek vagy 5 ml bornak felel meg.
A készítményben található kis mennyiségű alkohol semmilyen észlelhető hatást nem okoz. Ugyanakkor, magas rizikófaktorú betegeknél, pl.: májbetegségben vagy epilepsziában) szenvedőknél, vagy akiknek a kórtörténetében alkoholizmus szerepel, elővigyázatossággal kell eljárni.

Fogamzásgátlás
A férfiaknak fogamzásgátló módszereket kell alkalmazniuk a kabazitaxel-kezelés alatt és utána még 4 hónapig (lásd 4.6 pont).


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A kabazitaxel közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket, mivel fáradtságot és szédülést okozhat. A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy ne vezessenek gépjárművet, vagy ne kezeljenek gépeket, ha a kezelés során ezeket a mellékhatásokat észlelik.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

In vitro vizsgálatok alapján a kabazitaxel főként a CYP3A rendszeren metabolizálódik (80-90%) (lásd 5.2 pont).

CYP3A-inhibitorok
Egy erős CYP3A-inhibitor, a ketokonazol (400 mg naponta egyszer) ismételt alkalmazása a kabazitaxel clearance-ének 20%-os csökkenését eredményezte, ami az AUC 25%-os emelkedésének felel meg. Ezért az erős CYP3A-inhibitorokkal (pl. ketokonazol, itrakonazol, klaritromicin, indinavir, nefazodon, nelfinavir, ritonavir, szakvinavir, telitromicin, vorikonazol) történő együttes alkalmazás kerülendő, mivel a kabazitaxel plazma koncentrációjának emelkedése fordulhat elő (lásd 4.2 és 4.4 pont).

Az aprepitanttal, egy közepesen erős CYP3A-inhibitorral történő együttes alkalmazás nem befolyásolja a kabazitaxel clearance-ét.

CYP3A-induktorok
Egy erős CYP3A-induktor, a rifampicin (600 mg naponta egyszer) ismételt alkalmazása a kabazitaxel clearance-ének 21%-os emelkedését eredményezte, ami az AUC 17%-os csökkenésének felel meg. Ezért az erős CYP3A-induktorokkal (pl. fenitoin, karbamazepin, rifampin, rifabutin, rifapentin, fenobarbitál) történő együttes alkalmazás kerülendő, mivel a kabazitaxel plazma koncentrációjának csökkenése fordulhat elő (lásd 4.2 és 4.4 pont). Ezen kívül a betegeknek szintén tartózkodniuk kell az orbáncfű alkalmazásától.

Organikus anion transzporter peptid 1B1 (OATP1B1)
In vitro a kabazitaxel az organikus anion transzporter polipeptideket (OATP1B1) is gátolta. Lehetséges kölcsönhatás OATP1B1-szubsztrátokkal (mint például: sztatinok, valzartan, repaglinid), nevezetesen az infúziós-kezelés ideje alatt (1 óra) és annak befejezését követően 20 percig. Az infúziós kezelés előtt 12 órás, azt követően pedig legalább 3 órás intervallum betartása javasolt OATP1B1-szubsztrát alkalmazása és az infúziós kezelés között.

Védőoltások
Súlyos vagy végzetes fertőzéseket eredményezhet, amennyiben kemoterápiás szerekkel immunszuppresszált betegeknél élő vagy élő-attenuált kórokozókat tartalmazó védőoltásokat alkalmaznak. Kabazitaxel-kezelés alatt álló betegnél kerülni kell az élő-attenuált kórokozókat tartalmazó védőoltások alkalmazását. Elölt vagy inaktivált kórokozókat tartalmazó védőoltások alkalmazhatók, azonban ezekre a védőoltásokra adott immunválasz csökkent lehet.


6.2 Inkompatibilitások

Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető.
Az oldatos infúzió elkészítéséhez és alkalmazásához nem alkalmazhatóak PVC infúziós zsákok vagy palackok vagy poliuretán infúziós szerelékek.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

Három, randomizált, nyílt elrendezésű, kontrollos, vizsgálat során (TROPIC, PROSELICA és CARD), a prednizonnal vagy prednizolonnal kombinációban alkalmazott kabazitaxel biztonságosságát értékelték 1092, kasztrációrezisztens metasztatizáló prostata-carcinomában szenvedő betegnél, akiket háromhetente egyszer 25 mg/m2 dózisú kabazitaxellel kezeltek. A betegek átlagosan 6-7 ciklus kabazitaxel-kezelést kaptak.

A 3 vizsgálat összesített elemzéséből származó incidenciák táblázatos felsorolását az alábbi táblázat tartalmazza.

Minden súlyossági fokozatban a leggyakrabban előforduló mellékhatás az anaemia (99,0%), a leukopenia (93,0%), a neutropenia (87,9%), a thrombocytopenia (41,1%), a hasmenés (42,1%), a fáradtság (25,0%), és a gyengeség (15,4%) volt. A leggyakrabban jelentkező ? 3 súlyossági fokozatú mellékhatás, amely a betegek legalább 5%-ánál jelentkezett a neutropenia (73,1%), a leukopenia (59,5%), az anaemia (12%), a lázas neutropenia (8,0%) és a hasmenés (4,7%) volt.

A kezelést mellékhatások miatt mindhárom vizsgálatban hasonló gyakorisággal szakították meg
(TROPIC: 18,3%; PROSELICA: 19,8%; CARD: 19,8%) a kabazitaxelt kapó betegek. A leggyakoribb (>1,0%) mellékhatás, amely a kabazitaxel-kezelés megszakításához vezetett, a haematuria, a fáradtság, és a neutropenia volt.

Mellékhatások táblázatos felsorolása
A 2. táblázatban a mellékhatások a MedDRA szervrendszer és gyakorisági kategóriák szerint kerülnek felsorolásra. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint

rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

2. táblázat: Az összesített elemzésből (n=1092) származó mellékhatások és hematológiai eltérések a prednizonnal vagy prednizolonnal kombinációban alkalmazott kabazitaxel-kezelés során

MedDRA
szervrendszeri kategória
Mellékhatások

Mindegyik súlyossági fokozat n (%)

> 3 súlyossági fokozat n (%)


Nagyon gyakori
Gyakori
Nem
gyakori

Fertőző betegségek és
parazitafertőzések
Neutropeniás fertőzés/szepszis*

48 (4,4)

42 (3,8)

Szeptikus sokk


10 (0,9)
10 (0,9)

Szepszis

13 (1,2)

13 (1,2)

Cellulitis


8 (0,7)
3 (0,3)

Húgyúti fertőzések

103 (9,4)

19 (1,7)

MedDRA
szervrendszeri kategória
Mellékhatások

Mindegyik súlyossági fokozat n (%)
> 3 súlyossági fokozat n (%)


Nagyon gyakori
Gyakori
Nem
gyakori


Influenza

22 (2,0)

0

Cystitis

22 (2,0)

2 (0,2)

Felső légúti fertőzések

23 (2,1)

0

Herpes zoster

14 (1,3)

0

Candidiasis

11 (1,0)

1 (<0,1)
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Neutropeniaa*
950 (87,9)


790 (73,1)

Anaemia a
1073 (99,0)


130 (12,0)

Leukopeniaa
1008 (93,0)


645 (59,5)

Thrombocytopeni
aa
478 (44,1)


44 (4,1)

Lázas neutropenia

87 (8,0)

87 (8,0)
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Túlérzékenység


7 (0,6)
0
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Csökkent étvágy
192 (17,6)


11 (1,0)

Dehidráció

27 (2,5)

11 (1,0)

Hyperglykaemia

11 (1,0)

7 (0,6)

Hypokalaemia


8 (0,7)
2 (0,2)
Pszichiátriai kórképek
Insomniar

45 (4,1)

0

Szorongás

13 (1,2)

0

Zavart állapot

12 (1,1)

2 (0,2)
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Dysgeusia

64 (5,9)

0

Ízérzés zavara

56 (5,1)

0

Perifériás neuropathia

40 (3,7)

2 (0,2)

Perifériás szenzoros neuropathia

89 (8,2)

6 (0,5)

Polyneuropathia


9 (0,8)
2 (0,2)

Paraesthesia

46 (4,2)

0

Hypaesthesia

18 (1,6)

1 (<0,1)

Szédülés

63 (5,8)

0

Fejfájás

56 (5,1)

1 (<0,1)

Letargia

15 (1,4)

1 (<0,1)

Ischias


9 (0,8)
1 (<0,1)
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Conjunctivitis

11 (1,0)

0

Fokozott könnyelválasztás

22 (2,0)

0
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és
tünetei
Fülzúgás


7 (0,6)
0

Vertigo

15 (1,4)

1 (<0,1)
Szívbetegségek és
a szívvel kapcsolatos tünetek*
Pitvarfibrilláció

14 (1,3)

5 (0,5)

Tachycardia

11 (1,0)

1 (<0,1)
Érbetegségek és tünetek
Hypotensio

38 (3,5)

5 (0,5)

Mélyvénás

12 (1,1)

9 (0,8)

MedDRA
szervrendszeri kategória
Mellékhatások

Mindegyik súlyossági fokozat n (%)
> 3 súlyossági fokozat n (%)


Nagyon gyakori
Gyakori
Nem
gyakori


thrombosis





Hypertensio

29 (2,7)

12 (1,1)

Orthostaticus hypotensio


6 (0,5)
1 (<0,1)

Hőhullámok

23 (2,1)

1 (<0,1)

Kipirulás


9 (0,8)
0
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Dyspnoe

97 (8,9)

9 (0,8)

Köhögés

79 (7,2)

0

Oropharyngealis fájdalom

26 (2,4)

1 (< 0,1)

Pneumonia

26 (2,4)

16 (1,5)

Tüdőembólia

30 (2,7)

23 (2,1)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Hasmenés
460 (42,1)


51 (4,7)

Hányinger
347 (31,8)


14 (1,3)

Hányás
207 (19,0)


14 (1,3)

Székrekedés
202 (18,5)


8 (0,7)

Hasi fájdalom

105 (9,6)

15 (1,4)

Emésztési zavarok

53 (4,9)

0

Felhasi fájdalom

46 (4,2)

1 (< 0,1)

Aranyeres csomók

22 (2,0)

0

Gastroesophageal is reflux betegség

26 (2,4)

1 (< 0,1)

Rectalis vérzés

14 (1,3)

4 (0,4)

Szájszárazság

19 (1,7)

2 (0,2)

Haspuffadás

14 (1,3)

1 (< 0,1)

Stomatitis

46 (4,2)

2 (0,2)

Ileus*


7 (0,6)
5 (0,5)

Gastritis


10 (0,9)
0

Colitis*


10 (0,9)
5 (0,5)

Gastrointestinalis perforatio


3 (0,3)
1 (<0,1)

Gastrointestinalis vérzés


2 (0,2)
1 (<0,1)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Alopecia

80 (7,3)

0

Száraz bőr

23 (2,1)

0

Erythema


8 (0,7)
0

Körömrendellene sség

18 (1,6)

0
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Hátfájdalom
166 (15,2)


24 (2,2)

Ízületi fájdalom

88 (8,1)

9 (0,8)

Végtagfájdalom

76 (7,0)

9 (0,8)

Izomgörcsök

51 (4,7)

0

Izomfájdalom

40 (3,7)

2 (0,2)

Vázizom eredetű mellkasi fájdalom

34 (3,1)

3 (0,3)

Izomgyengeség

31 (2,8)

1 (0,2)

Deréktáji

17 (1,6)

5 (0,5)
MedDRA
szervrendszeri kategória
Mellékhatások

Mindegyik súlyossági fokozat n (%)

> 3 súlyossági fokozat n (%)


Nagyon gyakori
Gyakori
Nem
gyakori


fájdalom




Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Akut
veseelégtelenség

21 (1,9)

14 (1,3)

Veseelégtelenség


8 (0,7)
6 (0,5)

Dysuria

52 (4,8)

0

Vese kólika

14 (1,3)

2 (0,2)

Haematuria
205 (18,8)


33 (3,0)

Pollakisuria

26 (2,4)

2 (0,2)

Hydronephrosis

25 (2,3)

13 (1,2)

Vizeletretenció

36 (3,3)

4 (0,4)

Vizelettartási zavarok

22 (2,0)

0

Húgyvezeték elzáródás


8 (0,7)
6 (0,5)
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
Kismedencei fájdalom

20 (1,8)

5 (0,5)
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Fáradtság
333 (30,5)


42 (3,8)

Gyengeség
227 (20,8)


32 (2,9)

Láz

90 (8,2)

5 (0,5)

Perifériás oedema

96 (8,8)

2 (0,2)

Nyálkahártya gyulladások

23 (2,1)

1 (<0,1)

Fájdalom

36 (3,3)

7 (0,6)

Mellkasi fájdalom

11 (1,0)

2 (0,2)

Oedema


8 (0,7)
1 (<0,1)

Hidegrázás

12 (1,1)

0

Rossz közérzet

21 (1,9)

0
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Testtömeg csökkenés

81 (7,4)

0

Emelkedett GOT (ASAT)-szint

13 (1,2)

1 (<0,1)

Transzaminázok szintjének emelkedése


7 (0,6)
1 (<0,1)
a laboratóriumi értékek alapján
* lásd az alábbiakban részletezve

Kiválasztott mellékhatások leírása

Neutropenia és a hozzá társuló klinikai események
A G-CSF profilaxis alkalmazása korlátozta a neutropenia előfordulásának gyakoriságát és súlyosságát (lásd 4.2 és 4.4 pont).
A laboratóriumi adatok alapján a ?3 súlyossági fokozatú neutropenia előfordulása a G-CSF alkalmazásától függően 44,7 és 76,7% között változott. G-CSF profilaxis alkalmazásakor jelentették a legalacsonyabb incidenciát. A ?3 súlyossági fokozatú lázas neutropenia incidenciája is ugyanígy, 3,2 és 8.6% között változott.
A neutropenia szövődményeit (ideértve: lázas neutropenia, neutropeniás fertőzés/szepszis és neutropeniás colitis), melyek bizonyos esetekben halálos kimenetelűek voltak, az elsődleges G-CSF profilaxist kapó betegek 4,0%-ánál, míg az egyéb betegek 12,8%-ánál jelentették.

Szívbetegségek és arrhythmiák
Az összesített elemzések alapján, cardialis eseményt a betegek 5,5%-ánál jelentettek, közülük 1,1%nál lépett fel ? 3 súlyossági fokozatú arrhythmia. A tachycardia előfordulása 1,0% volt a kabazitaxellel kezeltek körében, melyből kevesebb mint 0,1% volt ? 3 súlyossági fokú. A pitvarfibrilláció előfordulása 1,3% volt. Szívelégtelenséggel kapcsolatos eseményekről 2 betegnél (0,2%) számoltak, melyből 1 eset halálos kimenetelű volt.Egy betegnél (0,3%) halálos kimenetelű kamrafibrillációt és 3 betegnél (0,5%) szívmegállást jelentettek. A vizsgálatot végző szerint egyik esemény sem hozható összefüggésbe a kezeléssel.

Haematuria
Az összesített elemzések alapján a haematuria - valamennyi súlyossági fokozat - gyakorisága 25 mg/m2 dózis mellett 18,8% volt (lásd 5.1 pont). Az értékelést zavaró okokat (amennyiben ilyet leírtak), mint például a betegség progressziója, műszerezettség, fertőzés vagy antikoaguláns-/NSAID-/acetilszalicilsav-kezelés, az esetek felében azonosítottak.

Egyéb laboratóriumi eltérések
Az összesített elemzésekben, a laboratóriumi eltérések alapján a ? 3 súlyossági fokozatú anaemia előfordulása 12,0%, az emelkedett GOT (ASAT) előfordulása 1,3%; az emelkedett, GPT (ALAT) előfordulása 1,0% és az bilirubin érték előfordulása 0,5% volt.

Emésztőrendszeri zavarok
Colitis (ideértve az enterocolitist és a neutropeniás colitist) és gastritis előfordulását észlelték. Gastrointestinalis vérzést, gastrointestinalis perforációt és ileust (bélelzáródást) ugyancsak jelentettek (lást 4.4 pont).

Légzőrendszeri rendellenességek
Intersticiális pneumonia/pneumonitis és intersticiális tüdőbetegség, néha fatális kimenetelű eseteit jelentették nem ismert gyakorisággal (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) (lásd 4.4 pont).

Vese- és húgyúti betegségek
Nem gyakran cystitisről, közte haemorrhagias cystitisről is beszámoltak, ami korábbi besugárzás következtében kialakuló jelenség (radiation recall phenomenon = irradiációs recall jelenség).

Gyermekek és serdülők
lásd 4.2 pont

Egyéb különleges betegcsoportok

Idősek
A prosztatarák vizsgálatokban a 25 mg/m2-es kabazitaxel-kezelésben részesülő 1092 beteg közül 755 beteg volt 65 éves vagy annál idősebb, beleértve 238 olyan beteget, akik 75 évnél idősebbek voltak. A 65 éves vagy annál idősebb betegeknél a következő, nem hematológiai mellékhatásokat jelentették a fiatalabb betegekhez képest ? 5%-kal nagyobb gyakorisággal: fáradtság (33,5% vs. 23,7%), asthenia (23,7% vs. 14,2%), székrekedés (20,4% vs. 14,2%), és dyspnoe (10,3% vs. 5,6%) A neutropenia (90,9% vs. 81,2%) és a thrombocytopenia (48,8% vs. 36,1%) előfordulása 5%-val magasabb volt a 65 éves vagy idősebb betegeknél a fiatalabb betegekhez képest. A ? 3 súlyossági fokozatú neutropenia és és lázas neutropenia előfordulási arányában volt a legnagyobb különbség a két korcsoport között (az előbbi 14%-kal, az utóbbi pedig 4%-kal volt magasabb a 65 éves vagy idősebb betegeknél, a 65 évesnél fiatalabbakhoz képest) (lásd 4.2 és 4.4 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5.3 pont). Mindazonáltal, figyelembe véve a taxánok farmakológiai aktivitását, aneugén mechanizmuson keresztüli genotoxikus potenciáljukat és az ebbe a csoportba tartozó számos vegyület állatkísérletekben tapasztalt, termékenységre gyakorolt hatásait, a férfitermékenységre gyakorolt hatás embereknél nem zárható ki.
A kabazitaxellel kezelt férfiak számára javasolt, hogy a kezelés megkezdése előtt tanácsot kérjenek a spermiumok konzerválásának lehetőségéről.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A kabazitaxel közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket, mivel fáradtságot és szédülést okozhat. A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy ne vezessenek gépjárművet, vagy ne kezeljenek gépeket, ha a kezelés során ezeket a mellékhatásokat észlelik.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

Három, randomizált, nyílt elrendezésű, kontrollos, vizsgálat során (TROPIC, PROSELICA és CARD), a prednizonnal vagy prednizolonnal kombinációban alkalmazott kabazitaxel biztonságosságát értékelték 1092, kasztrációrezisztens metasztatizáló prostata-carcinomában szenvedő betegnél, akiket háromhetente egyszer 25 mg/m2 dózisú kabazitaxellel kezeltek. A betegek átlagosan 6-7 ciklus kabazitaxel-kezelést kaptak.

A 3 vizsgálat összesített elemzéséből származó incidenciák táblázatos felsorolását az alábbi táblázat tartalmazza.

Minden súlyossági fokozatban a leggyakrabban előforduló mellékhatás az anaemia (99,0%), a leukopenia (93,0%), a neutropenia (87,9%), a thrombocytopenia (41,1%), a hasmenés (42,1%), a fáradtság (25,0%), és a gyengeség (15,4%) volt. A leggyakrabban jelentkező ? 3 súlyossági fokozatú mellékhatás, amely a betegek legalább 5%-ánál jelentkezett a neutropenia (73,1%), a leukopenia (59,5%), az anaemia (12%), a lázas neutropenia (8,0%) és a hasmenés (4,7%) volt.

A kezelést mellékhatások miatt mindhárom vizsgálatban hasonló gyakorisággal szakították meg
(TROPIC: 18,3%; PROSELICA: 19,8%; CARD: 19,8%) a kabazitaxelt kapó betegek. A leggyakoribb (>1,0%) mellékhatás, amely a kabazitaxel-kezelés megszakításához vezetett, a haematuria, a fáradtság, és a neutropenia volt.

Mellékhatások táblázatos felsorolása
A 2. táblázatban a mellékhatások a MedDRA szervrendszer és gyakorisági kategóriák szerint kerülnek felsorolásra. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint

rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

2. táblázat: Az összesített elemzésből (n=1092) származó mellékhatások és hematológiai eltérések a prednizonnal vagy prednizolonnal kombinációban alkalmazott kabazitaxel-kezelés során

MedDRA
szervrendszeri kategória
Mellékhatások

Mindegyik súlyossági fokozat n (%)

> 3 súlyossági fokozat n (%)


Nagyon gyakori
Gyakori
Nem
gyakori

Fertőző betegségek és
parazitafertőzések
Neutropeniás fertőzés/szepszis*

48 (4,4)

42 (3,8)

Szeptikus sokk


10 (0,9)
10 (0,9)

Szepszis

13 (1,2)

13 (1,2)

Cellulitis


8 (0,7)
3 (0,3)

Húgyúti fertőzések

103 (9,4)

19 (1,7)

MedDRA
szervrendszeri kategória
Mellékhatások

Mindegyik súlyossági fokozat n (%)
> 3 súlyossági fokozat n (%)


Nagyon gyakori
Gyakori
Nem
gyakori


Influenza

22 (2,0)

0

Cystitis

22 (2,0)

2 (0,2)

Felső légúti fertőzések

23 (2,1)

0

Herpes zoster

14 (1,3)

0

Candidiasis

11 (1,0)

1 (<0,1)
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Neutropeniaa*
950 (87,9)


790 (73,1)

Anaemia a
1073 (99,0)


130 (12,0)

Leukopeniaa
1008 (93,0)


645 (59,5)

Thrombocytopeni
aa
478 (44,1)


44 (4,1)

Lázas neutropenia

87 (8,0)

87 (8,0)
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Túlérzékenység


7 (0,6)
0
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Csökkent étvágy
192 (17,6)


11 (1,0)

Dehidráció

27 (2,5)

11 (1,0)

Hyperglykaemia

11 (1,0)

7 (0,6)

Hypokalaemia


8 (0,7)
2 (0,2)
Pszichiátriai kórképek
Insomniar

45 (4,1)

0

Szorongás

13 (1,2)

0

Zavart állapot

12 (1,1)

2 (0,2)
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Dysgeusia

64 (5,9)

0

Ízérzés zavara

56 (5,1)

0

Perifériás neuropathia

40 (3,7)

2 (0,2)

Perifériás szenzoros neuropathia

89 (8,2)

6 (0,5)

Polyneuropathia


9 (0,8)
2 (0,2)

Paraesthesia

46 (4,2)

0

Hypaesthesia

18 (1,6)

1 (<0,1)

Szédülés

63 (5,8)

0

Fejfájás

56 (5,1)

1 (<0,1)

Letargia

15 (1,4)

1 (<0,1)

Ischias


9 (0,8)
1 (<0,1)
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Conjunctivitis

11 (1,0)

0

Fokozott könnyelválasztás

22 (2,0)

0
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és
tünetei
Fülzúgás


7 (0,6)
0

Vertigo

15 (1,4)

1 (<0,1)
Szívbetegségek és
a szívvel kapcsolatos tünetek*
Pitvarfibrilláció

14 (1,3)

5 (0,5)

Tachycardia

11 (1,0)

1 (<0,1)
Érbetegségek és tünetek
Hypotensio

38 (3,5)

5 (0,5)

Mélyvénás

12 (1,1)

9 (0,8)

MedDRA
szervrendszeri kategória
Mellékhatások

Mindegyik súlyossági fokozat n (%)
> 3 súlyossági fokozat n (%)


Nagyon gyakori
Gyakori
Nem
gyakori


thrombosis





Hypertensio

29 (2,7)

12 (1,1)

Orthostaticus hypotensio


6 (0,5)
1 (<0,1)

Hőhullámok

23 (2,1)

1 (<0,1)

Kipirulás


9 (0,8)
0
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Dyspnoe

97 (8,9)

9 (0,8)

Köhögés

79 (7,2)

0

Oropharyngealis fájdalom

26 (2,4)

1 (< 0,1)

Pneumonia

26 (2,4)

16 (1,5)

Tüdőembólia

30 (2,7)

23 (2,1)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Hasmenés
460 (42,1)


51 (4,7)

Hányinger
347 (31,8)


14 (1,3)

Hányás
207 (19,0)


14 (1,3)

Székrekedés
202 (18,5)


8 (0,7)

Hasi fájdalom

105 (9,6)

15 (1,4)

Emésztési zavarok

53 (4,9)

0

Felhasi fájdalom

46 (4,2)

1 (< 0,1)

Aranyeres csomók

22 (2,0)

0

Gastroesophageal is reflux betegség

26 (2,4)

1 (< 0,1)

Rectalis vérzés

14 (1,3)

4 (0,4)

Szájszárazság

19 (1,7)

2 (0,2)

Haspuffadás

14 (1,3)

1 (< 0,1)

Stomatitis

46 (4,2)

2 (0,2)

Ileus*


7 (0,6)
5 (0,5)

Gastritis


10 (0,9)
0

Colitis*


10 (0,9)
5 (0,5)

Gastrointestinalis perforatio


3 (0,3)
1 (<0,1)

Gastrointestinalis vérzés


2 (0,2)
1 (<0,1)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Alopecia

80 (7,3)

0

Száraz bőr

23 (2,1)

0

Erythema


8 (0,7)
0

Körömrendellene sség

18 (1,6)

0
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Hátfájdalom
166 (15,2)


24 (2,2)

Ízületi fájdalom

88 (8,1)

9 (0,8)

Végtagfájdalom

76 (7,0)

9 (0,8)

Izomgörcsök

51 (4,7)

0

Izomfájdalom

40 (3,7)

2 (0,2)

Vázizom eredetű mellkasi fájdalom

34 (3,1)

3 (0,3)

Izomgyengeség

31 (2,8)

1 (0,2)

Deréktáji

17 (1,6)

5 (0,5)
MedDRA
szervrendszeri kategória
Mellékhatások

Mindegyik súlyossági fokozat n (%)

> 3 súlyossági fokozat n (%)


Nagyon gyakori
Gyakori
Nem
gyakori


fájdalom




Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Akut
veseelégtelenség

21 (1,9)

14 (1,3)

Veseelégtelenség


8 (0,7)
6 (0,5)

Dysuria

52 (4,8)

0

Vese kólika

14 (1,3)

2 (0,2)

Haematuria
205 (18,8)


33 (3,0)

Pollakisuria

26 (2,4)

2 (0,2)

Hydronephrosis

25 (2,3)

13 (1,2)

Vizeletretenció

36 (3,3)

4 (0,4)

Vizelettartási zavarok

22 (2,0)

0

Húgyvezeték elzáródás


8 (0,7)
6 (0,5)
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
Kismedencei fájdalom

20 (1,8)

5 (0,5)
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Fáradtság
333 (30,5)


42 (3,8)

Gyengeség
227 (20,8)


32 (2,9)

Láz

90 (8,2)

5 (0,5)

Perifériás oedema

96 (8,8)

2 (0,2)

Nyálkahártya gyulladások

23 (2,1)

1 (<0,1)

Fájdalom

36 (3,3)

7 (0,6)

Mellkasi fájdalom

11 (1,0)

2 (0,2)

Oedema


8 (0,7)
1 (<0,1)

Hidegrázás

12 (1,1)

0

Rossz közérzet

21 (1,9)

0
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Testtömeg csökkenés

81 (7,4)

0

Emelkedett GOT (ASAT)-szint

13 (1,2)

1 (<0,1)

Transzaminázok szintjének emelkedése


7 (0,6)
1 (<0,1)
a laboratóriumi értékek alapján
* lásd az alábbiakban részletezve

Kiválasztott mellékhatások leírása

Neutropenia és a hozzá társuló klinikai események
A G-CSF profilaxis alkalmazása korlátozta a neutropenia előfordulásának gyakoriságát és súlyosságát (lásd 4.2 és 4.4 pont).
A laboratóriumi adatok alapján a ?3 súlyossági fokozatú neutropenia előfordulása a G-CSF alkalmazásától függően 44,7 és 76,7% között változott. G-CSF profilaxis alkalmazásakor jelentették a legalacsonyabb incidenciát. A ?3 súlyossági fokozatú lázas neutropenia incidenciája is ugyanígy, 3,2 és 8.6% között változott.
A neutropenia szövődményeit (ideértve: lázas neutropenia, neutropeniás fertőzés/szepszis és neutropeniás colitis), melyek bizonyos esetekben halálos kimenetelűek voltak, az elsődleges G-CSF profilaxist kapó betegek 4,0%-ánál, míg az egyéb betegek 12,8%-ánál jelentették.

Szívbetegségek és arrhythmiák
Az összesített elemzések alapján, cardialis eseményt a betegek 5,5%-ánál jelentettek, közülük 1,1%nál lépett fel ? 3 súlyossági fokozatú arrhythmia. A tachycardia előfordulása 1,0% volt a kabazitaxellel kezeltek körében, melyből kevesebb mint 0,1% volt ? 3 súlyossági fokú. A pitvarfibrilláció előfordulása 1,3% volt. Szívelégtelenséggel kapcsolatos eseményekről 2 betegnél (0,2%) számoltak, melyből 1 eset halálos kimenetelű volt.Egy betegnél (0,3%) halálos kimenetelű kamrafibrillációt és 3 betegnél (0,5%) szívmegállást jelentettek. A vizsgálatot végző szerint egyik esemény sem hozható összefüggésbe a kezeléssel.

Haematuria
Az összesített elemzések alapján a haematuria - valamennyi súlyossági fokozat - gyakorisága 25 mg/m2 dózis mellett 18,8% volt (lásd 5.1 pont). Az értékelést zavaró okokat (amennyiben ilyet leírtak), mint például a betegség progressziója, műszerezettség, fertőzés vagy antikoaguláns-/NSAID-/acetilszalicilsav-kezelés, az esetek felében azonosítottak.

Egyéb laboratóriumi eltérések
Az összesített elemzésekben, a laboratóriumi eltérések alapján a ? 3 súlyossági fokozatú anaemia előfordulása 12,0%, az emelkedett GOT (ASAT) előfordulása 1,3%; az emelkedett, GPT (ALAT) előfordulása 1,0% és az bilirubin érték előfordulása 0,5% volt.

Emésztőrendszeri zavarok
Colitis (ideértve az enterocolitist és a neutropeniás colitist) és gastritis előfordulását észlelték. Gastrointestinalis vérzést, gastrointestinalis perforációt és ileust (bélelzáródást) ugyancsak jelentettek (lást 4.4 pont).

Légzőrendszeri rendellenességek
Intersticiális pneumonia/pneumonitis és intersticiális tüdőbetegség, néha fatális kimenetelű eseteit jelentették nem ismert gyakorisággal (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) (lásd 4.4 pont).

Vese- és húgyúti betegségek
Nem gyakran cystitisről, közte haemorrhagias cystitisről is beszámoltak, ami korábbi besugárzás következtében kialakuló jelenség (radiation recall phenomenon = irradiációs recall jelenség).

Gyermekek és serdülők
lásd 4.2 pont

Egyéb különleges betegcsoportok

Idősek
A prosztatarák vizsgálatokban a 25 mg/m2-es kabazitaxel-kezelésben részesülő 1092 beteg közül 755 beteg volt 65 éves vagy annál idősebb, beleértve 238 olyan beteget, akik 75 évnél idősebbek voltak. A 65 éves vagy annál idősebb betegeknél a következő, nem hematológiai mellékhatásokat jelentették a fiatalabb betegekhez képest ? 5%-kal nagyobb gyakorisággal: fáradtság (33,5% vs. 23,7%), asthenia (23,7% vs. 14,2%), székrekedés (20,4% vs. 14,2%), és dyspnoe (10,3% vs. 5,6%) A neutropenia (90,9% vs. 81,2%) és a thrombocytopenia (48,8% vs. 36,1%) előfordulása 5%-val magasabb volt a 65 éves vagy idősebb betegeknél a fiatalabb betegekhez képest. A ? 3 súlyossági fokozatú neutropenia és és lázas neutropenia előfordulási arányában volt a legnagyobb különbség a két korcsoport között (az előbbi 14%-kal, az utóbbi pedig 4%-kal volt magasabb a 65 éves vagy idősebb betegeknél, a 65 évesnél fiatalabbakhoz képest) (lásd 4.2 és 4.4 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A kabazitaxel-nek nincs ismert antidótuma. Túladagolás esetén a szövődmények előreláthatóan a mellékhatások felerősödéséből származnak, mint a csontvelőszuppresszió és a gyomor-, bélrendszeri rendellenességek.
Túladagolás esetén a beteget specializált részlegen szoros megfigyelés alatt kell tartani. A túladagolás észlelését követően a betegnek mihamarabb terápiás dózisú G-CSF kezelést kell kapnia. További megfelelő tüneti kezelés szükséges.


5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Daganatellenes szerek, taxánok, ATC kód: L01CD04

Hatásmechanizmus:
A kabazitaxel egy daganatellenes szer, amely hatását a sejtek mikrotubuláris hálózatának szétszakítása által fejti ki. A kabazitaxel a tubulinhoz kötődik és elősegíti a tubulin mikrotubulusokká történő felépülését, és egyidejűleg gátolja a szétválásukat. Ez a mikrotubulusok stabilizációjához vezet, amely a mitotikus és interfázisos sejtfunkciók gátlását eredményezi.

Farmakodinámiás hatások
A kabazitaxel daganatellenes hatása széles körben bebizonyosodott egerekbe xenograftként átültetett, előrehaladott humán daganatokkal szemben. A kabazitaxel hatásos docetaxel-érzékeny daganatok esetén. A kabazitaxel aktivitást mutatott emellett a kemoterápiás kezelésre, köztük a docetaxelre rezisztens tumormodellek esetén is.

Klinikai hatásosság és biztonságosság:
A JEVTANA hatásosságát és biztonságosságát prednizonnal vagy prednizolonnal kombinációban történő alkalmazása esetén egy randomizált, nyílt, nemzetközi, multicentrikus, fázis III vizsgálat (EFC6193 vizsgálat) során értékelték kasztrációrezisztens metasztatizáló prosztata rákban szenvedő, korábban docetaxel tartalmú terápiában részesült betegeknél.

A vizsgálat elsődleges hatásossági végpontja a teljes túlélés (OS) volt.
A másodlagos végpontok közé tartozott a progressziómentes túlélés [PFS (amely definíció szerint a randomizációtól a tumor progressziójáig, a prosztataspecifikus antigén (PSA) progressziójáig, a fájdalom progressziójáig vagy bármilyen okból bekövetkező halálozásig eltelt idő, attól függően, hogy melyik következett be hamarabb], a válaszadási arány (Tumor Response Rate) a RECIST (Response Evaluation Criteria in Solid Tumors - A válasz értékelésének kritériumai szolid tumorok esetén) kritériumok alapján, a PSA progressziója (amely definíció szerint a PSA-érték ? 25%-os növekedése a terápiára rezisztens, vagy > 50%-os növekedése a terápiára reagáló betegek esetén), a PSA válasz (a szérum PSA-szintjének legalább 50%-kal való csökkenése), a fájdalom progressziója [ezt a McGill-Melzack féle kérdőív PPI (Present Pain Intesity) fájdalomskálája és egy fájdalomcsillapító pontrendszer (AS-Analgesic Score) segítségével értékelték] és a fájdalom válasz (amely definíció szerint 2 pontnál nagyobb fájdalomcsökkenés a kiindulási átlagos PPI-hez képest a fájdalomcsillapítók dózisának [AS] emelése nélkül, vagy a fájdalomcsillapítók használatának ? 50%-kal való csökkentése a kezdeti átlagos AS-hez képest a fájdalom erősödése nélkül).

Összesen 755 beteget randomizáltak napi 10 mg per os prednizonnal vagy prednizolonnal kombinációban 3 hetente intravénásan, 25 mg/m2 dózisban alkalmazott JEVTANA-terápiára, maximum 10 cikluson át (n = 378), vagy napi 10 mg per os prednizonnal vagy prednizonnal kombinációban 3 hetente intravénásan, 12 mg/m2 dózisban alkalmazott mitoxantron terápiára, maximum 10 cikluson át (n = 377).

Ebben a vizsgálatban 18 évesnél idősebb, kasztrációrezisztens, metasztatizáló prostata-carcinomában szenvedő betegek vettek részt, akiknél a betegség progressziója vagy a RECIST kritériumok alapján mérhető volt, vagy ezen kritériumok alapján nem volt mérhető, de a PSA-érték emelkedést mutatott, vagy új léziók jelentek meg, és a Keleti Kooperatív Onkológiai Csoport (Eastern Cooperative Oncology Group, ECOG) szerinti 0-2-es performance státusszal rendelkeztek. A betegeknek további feltételeknek kellett megfelelni: neutrophyl granulocyta > 1500/mm3, thrombocyta > 100 000/mm3, haemoglobin > 10 g/dl, kreatinin < 1,5×ULN, összbilirubin < 1×ULN, GOT és GPT < 1,5×ULN.

Azok a betegek, akiknek a kórelőzményében pangásos szívelégtelenség, vagy az elmúlt 6 hónapon belül myocardialis infarctus szerepel vagy azok, akiknél kezeletlen arrhythmiák, angina pectoris és/vagy magas vérnyomás állnak fenn, nem vehettek részt a vizsgálatban.

A demográfia tulajdonságok, beleértve az életkort, a rasszokat és az ECOG-performance státuszt
(0-2), kiegyensúlyozott volt a két vizsgálati csoportban. A JEVTANA-csoportban az átlagéletkor 68 év volt (46-92 közötti tartományban) és a rasszbeli megoszlás a következő volt: 83,9% fehér, 6,9% ázsiai/keleti, 5,3% feketebőrű és 4% egyéb.

A kezelési ciklusok átlagos száma 6 volt a JEVTANA-csoportban és 4 a mitoxantron-csoportban. Azon betegek aránya, akik a teljes kezelésben részesültek (10 ciklus), 29,4% volt a JEVTANA-csoportban és 13,5% a komparátor-csoportban.

A teljes túlélési idő lényegesen hosszabb volt a JEVTANA-csoportban, mint a mitoxantron-csoportban (15,1 hónap vs. 12,7 hónap), a halálozási kockázat 30%-kal csökkent a mitoxantronhoz képest (lásd 3. táblázat és 1. ábra).

Egy 59 betegekből álló alcsoport előzetesen < 225 mg/m2 kumulatív docetaxel dózist kapott (29 beteg a JEVTANA-karon, 30 beteg a mitoxantron karon). Ebben a betegcsoportban nem volt lényeges különbség a teljes túlélés tekintetében (relatív hazárd [HR] [95%-os CI] 0,96 [0,49-1,86]).

3. táblázat - A JEVTANA hatásossága az EFC6193 vizsgálatban kasztrációrezisztens metasztatizáló prostata-carcinomában szenvedő betegek kezelése esetén


JEVTANA + prednizon n = 378
mitoxantron + prednizon (n = 377)
Teljes túlélés
Elhalálozott betegek száma (%)

234 (61,9%)

279 (74%)
Átlagos túlélés (hónap) (95% CI)
15,1 (14,1-16,3)
12,7 (11,6-13,7)
Relatív hazárd (HR)1 (95% CI)
0,70 (0,59-0,83)

p-érték
< 0,0001



1. ábra: Kaplan-Meier-féle teljes túlélési görbék (EFC6193)
mitoxantron
+ prednizon kabazitaxel + prednizon
377
378
300
321
188
231
67
90
11
28
1
4


A JEVTANA-karon a mitoxantron-karhoz képest javult a progressziómentes túlélés: 2,8 (2,4- 3,0) hónap vs. 1,4 (1,4-1,7), HR: (95%-os CI) 0,74 (0,64-0,86), p < 0,0001.

A JEVTANA-karon a 14,4%-os (95%-os CI: 9,6-19,3) tumor válaszadási arány lényegesen magasabb volt a mitoxantronnal kezelt betegeknél megfigyelt 4,4%-kal összehasonlítva (95%-os CI: 1,6-7,2), p = 0,0005.

A PSA másodlagos végpontok pozitívak voltak a JEVTANA vizsgálati karon. A JEVTANA-karon 6,4 hónap alatt (95%-os CI: 5,1-7,3) (medián érték) figyeltek meg PSA-progressziót, míg ez a mitoxantron-karon 3,1 hónap alatt (95%-os CI: 2,2-4,4) következett be, HR: 0,75 hónap
(95%-os CI: 0,63-0,90), p = 0,0010. A JEVTANA-karon 39,2%-os volt a PSA-válasz
(95%-os CI: 33,9-44,5), a mitoxantronnal kezelt betegeknél megfigyelt 17,8%-os válasszal szemben (95%-os CI: 13,7-22,0), p = 0,0002.

Nem volt statisztikai különbség a két kezelési kar között a fájdalom progressziója és a fájdalom válasz tekintetében.

Egy non-inferioritási, multicentrikus, multinacionális, randomizált, nyílt-elrendezésű, fázis III vizsgálatban (EFC11785 vizsgálat) 1200 kasztrációrezisztens, metasztatizáló, prostata-carcinomában szenvedő, korábban docetaxelt tartalmazó kezelési séma szerint kezelt beteget randomizáltak vagy 25 mg/m2 (n = 602) vagy 20 mg/m2 kabazitaxel-dózisra (n = 598). A teljes túlélés (Overall survival=OS) volt az elsődleges hatásossági végpont.
A vizsgálat elérte az elsődleges célját, annak bizonyítását, hogy a 20 mg/m2es kabazitaxellel végzett kezelés nem rosszabb, mint a 25 mg/m2 kabazitaxellel végzett kezelés (lásd 4. táblázat).
A betegek statisztikailag szignifikánsan nagyobb százalékánál (p < 0,001) volt észlelhető PSA-válasz a 25 mg/m2 kabazitaxel-csoportban (42,9%) a 20 mg/m2 kabazitaxel-csoporthoz képest (29,5%). A PSA-progresszió statisztikailag szignifikánsan magasabb kockázatát figyelték meg a 20 mg/m2-es dózissal kezelteknél, mint a 25 mg/m2-es dózissal kezelteknél (HR 1,195; 95%-os CI: 1,25-1,393). Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség az egyéb másodlagos végpontok (progressziómentes túlélés/PFS/, tumor és fájdalom válasz, tumor és fájdalom rosszabbodása, és a FACT-P (Functional Assessment of Carcinoma Therapy-Prostate) 4 alkategóriája tekintetében.

4. táblázat - Teljes túlélés az EFC11785 klinikai vizsgálatban a 25 mg/m2 kabazitaxelt alkalmazó karon, illetve a 20 mg/m2 kabazitaxelt alkalmazó karon
(Kezelési szándék szerinti analízis) - Hatásossági elsődleges végpont


CBZ20+PRED n = 598
CBZ25+PRED n = 602
Teljes túlélés
Halálesetek száma, n (%)

497 (83,1%)

501 (83,2%)
Átlagos túlélés (95%-os CI)
(hónapok)
13,4 (12,19-14,88)
14,5 (13,47-15,28)
Relatív hazárdb
CBZ25+PRED képest

1,024
-
1-oldalas 98,89%-os UCI
1,184
-
1-oldalas 95%-os LCI
0,922
-
CBZ20=Kabazitaxel 20 mg/m2, CBZ25=Kabazitaxel 25 mg/m2, PRED=Prednizon/Prednizolon CI=konfidencia intervallum, LCI=konfidencia intervallum alsó hatérértéke, UCI= konfidencia intervallum felső hatérértéke
a Relatív hazárd becslése a Cox-féle arányos hazárd regressziós modellje alapján történik. Az 1-nél kisebb relatív hazárd azt jelenti, hogy a 20 mg/m2 kabazitaxelnek a 25 mg/m2 kabazitaxelhez viszonyítva kisebb a kockázata.

A 25 mg/m2 kabazitaxel EFC11785 klinikai vizsgálatban észlelt biztonságossági profilja minőségileg és mennyiségileg hasonló volt ahhoz, mint amit az EFC6193 vizsgálatban megfigyeltek. Az EFC11785 klinikai vizsgálat a kabazitaxel 20 mg/m2-es dózisának jobb biztonságossági profilját mutatta.

5. táblázat - A biztonságossági adatok összefoglalása az EFC11785 klinikai vizsgálatban a 25 mg/m2 kabazitaxelt alkalmazó karon, illetve a 20 mg/m2 kabazitaxelt alkalmazó karon


Kezelési ciklusok átlagos 6/ 18 hét 7/ 21 hét száma/ a kezelések átlagos

időtartama
Csökkentett dózist kapó betegek 25-ről 20 mg/m2-re: 128 (21,5%)
száma n (%) 15-ről 12 mg/m2-2re: 58 (10,0%-re: 9 (1,6%) ) 20-ról 15 mg/m22--re: 19 (3,2%) re: 1 (0,2%) 20-ról 15 mg/m
15-ről 12 mg/m
Minden súlyossági fokot tartalmazó mellékhatásoka (%)
Hasmenés
30,7
39,8
Hányinger
24,5
32,1
Fáradtság
24,7
27,1
Haematuria
14,1
20,8
Asthenia
15,3
19,7
Étvágycsökkenés
13,1
18,5
Hányás
14,5
18,2
Székrekedés
17,6
18,0
Hátfájás
11,0
13,9
Klinikai neutropenia
3,1
10,9
Húgyúti fertőzés
6,9
10,8
Perifériás szenzoros neuropathia
6,6
10,6
Dysgeusia

7,1
10,6
? 3 súlyossági fokú mellékhatásokb (%)


Klinikai neutropenia
2,4
9,6
Lázas neutropenia

2,1
9,2
Haematologiai eltérésekc (%)


? 3 súlyossági fokú neutropenia
41,8
73,3
? 3súlyossági fokú anaemia
9,9
13,7
? 3 súlyossági fokú thrombocytopenia
2,6

4,2

CBZ20=Kabazitaxel 20 mg/m2, CBZ25=Kabazitaxel 25 mg/m2, PRED=Prednizon/Prednizolon a A 10%-nál nagyobb gyakorisággal előforduló, minden súlyossági fokozatot tartalmazó mellékhatások
b 5%-nál nagyobb gyakoriságú, ? 3súlyossági fokú mellékhatások c Laboratóriumi értékek alapján

Egy prospektív, nemzetközi, randomizált, aktív-kontrollos, nyílt elrendezésű, IV. fázisú vizsgálatba (LPS14201/CARD study) 255, metasztatizáló, kasztrációrezisztens prostata-carcinomában szenvedő olyan beteget randomizáltak, akik korábban bármilyen, docetaxelt tartalmazó kezelési protokollt és androgén-receptort célzó kezelést (abirateron vagy enzalutamid, és a betegség progrediált a kezelés megkezdését követő 12 hónapon belül) kaptak. A randomizált betegek vagy 25 mg/m2 JEVTANA-t kaptak háromhetente és naponta egyszer 10 m prednizont/prednizolont (n=129), vagy pedig androgénreceptort célzó kezelést (1000 mg abirateron naponta egyszer + 5 mg prednizon/prednizolon naponta kétszer, vagy 160 mg enzalutamid naponta egyszer) (n=126). A PCWG2 (Prostate Cancer Working Group-2, 2. prosztatarák munkacsoport) definíciója szerinti radiológiai progressziómentes túlélés (radiographic progression free-survival, rPFS) volt elsődleges végpont volt. Amásodlagos végpontok közé tartozott a teljes túlélés, a progressziómentes túlélés, a PSA válasz és a tumor válasz.
A demográfiai adatok és a betegségjellemzők hasonlóak voltak a kezelési karok között. Kiinduláskor a medián életkor 70 év volt és a betegek 95%-ának ECOG teljesítménystátusza 0-1 volt medián Gleason pontszáma pedig 8. A betegek 61%-a kapott korábban androgén-receptort célzó kezelést a korábbi docetaxel-kezelés után.

A vizsgálatban teljesült az elsődleges végpont: a radiológiai progressziómentes túlélés szignifikánsan hosszabb volt a JEVTANA esetében az androgén-receptort célzó kezeléssel összehasonlítva (8 hónap vs. 3,7 hónap), a radiológiai progresszió kockázata pedig 46%-kal csökkent az androgén-receptort célzó kezeléssel összehasonlítva (lásd 6. táblázat és 2. ábra)

6. táblázat - A JEVTANA hatásossága a CARD vizsgálatban, metasztatizáló, kasztrációreziszte