Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

SCANDONEST 30MG/ML OLDATOS INJEKCIÓ 50X PATR

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Laboratoires Septodont
Hatástani csoport:
N01BB Amidok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-05761/01
Hatáserősség:
+ (egykeresztes), erős hatású (+)
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
I Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók számára rendelhető
illetve kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

Ezt a gyógyszert csak olyan fogorvos, sztomatológus vagy egyéb orvos alkalmazhatja, aki a szisztémás toxicitás diagnózisában és kezelésében megfelelően képzett és jártas, vagy ilyen szakemberek felügyelete mellett alkalmazható. A helyi érzéstelenítőkkel végzett, regionális érzéstelenítés megkezdése előtt, a légzőszervi és kardiovaszkuláris vészhelyzetek azonnali ellátása érdekében ajánlott, hogy az újraélesztéshez szükséges felszerelés, gyógyszerek, és megfelelően képzett személyzet rendelkezésre álljon. A beteg éberségi állapotát, minden helyi érzéstelenítő injekció beadása után monitorozni kell.

Adagolás

Mivel a fájdalommentesség érzete az egyéni érzékenység függvénye a hatékony érzéstelenítéshez a legkisebb szükséges dózist kell alkalmazni. Hosszabb beavatkozások esetén egy vagy több patron alkalmazása is szükséges lehet, amennyiben az nem haladja meg a maximális ajánlott dózist.

Felnőttek esetén a maximális ajánlott dózis 4,4 mg/testtömeg-kilogramm (ttkg) az abszolút maximális ajánlott dózis 300 mg 70 kg-nál nagyobb testtömegű betegeknél, amely 10 ml oldatnak felel meg.

Megjegyzés: a maximális mennyiségnél figyelembe kell venni a beteg testtömegét. Mivel minden betegnek más a testtömege, a maximálisan megengedett tolerálható mepivakain-mennyiség minden betegnél eltérő. Jelentős egyéni különbségek vannak továbbá a hatás kezdetében illetve időtartamában is.

Az alábbi táblázat a felnőtteknél megengedett maximális dózisokat, valamint az ennek megfelelő patronok számát tartalmazza, a leggyakrabban alkalmazott anesztéziás módszerek esetén:

Testömeg (kg)
Mepivakain-hidroklorid dózis (mg)
Térfogat (ml)
Megfelelő* patronok száma (1,7 ml)
50
220
7,3
4,0
60
264
8,8
5,0
? 70
300
10,0
5,5
* A legközelebbi fél-patronra kerekítve

Gyermekek és serdülők
A Scandonest ellenjavallt 4 évesnél fiatalabb (körülbelül 20 kg-os testtömeg) gyermekeknél (lásd 4.3 pont).

Ajánlott terápiás dózis:
A befecskendezendő mennyiséget a gyermek életkorának és testtömegének, valamint a beavatkozás nagyságának megfelelően kell beadni. Az átlagos adag 0,75 mg/ttkg = 0,025 ml mepivakain oldat testtömegkilogrammonként: ~ 1/4 patron (15 mg mepivakain-hidrokloridnak felel meg) egy 20 kg-os gyermeknél.

Maximális ajánlott dózis:
A maximális ajánlott dózis gyermekeknél 3 mg/ttkg mepivakain (0,1 ml mepivakain/ttkg).

Az alábbi táblázat a gyermekeknél megengedett maximális dózisokat, valamint az ennek megfelelő patronok számát tartalmazza:

Testömeg (kg)
Mepivakain-hidroklorid dózis (mg)
Térfogat (ml)
Megfelelő* patronok száma (1,7 ml)
20
60
2
1,2
35
105
3,5
2,0
45
135
4,5
2,5
* A legközelebbi fél-patronra kerekítve

Speciális betegcsoportok
Mivel klinikai adatok nem állnak rendelkezésre, a hatékony érzéstelenítéshez szükséges legkisebb dózis eléréséhez különös óvatossággal kell eljárni:
- időseknél
- vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegeknél.

A mepivakain a májban metabolizálódik és májkárosodásban szenvedő betegeknél, különösen ismételt alkalmazás esetén, a plazmaszintek megemelkedhetnek. Amennyiben újabb injekció adása szükséges, a relatív túladagolás tüneteinek azonosítása érdekében, a beteg monitorozása szükséges.

A beteg feszültségének oldása miatt egyidejűleg alkalmazott nyugtatók:

Egyéb nyugtatók beadásakor, a mepivakain maximális biztonságos dózisa csökkenhet, mivel a kombináció központi idegrendszerre kifejtett depresszív hatásai additívak (lásd 4.5 pont).

Az alkalmazás módja
Infiltrációs és perineurális alkalmazásra.
Egyszeri használatra.

Óvintézkedések a gyógyszer alkalmazása előtt
A gyógyszert nem szabad felhasználni, ha az oldat csapadékos vagy elszíneződött.
A befecskendezés sebessége nem haladhatja meg az 1 ml/perc mértéket.
A helyi érzéstelenítőket óvatosan kell befecskendezni, ha az injekció beadásának helye gyulladt és/vagy fertőzött. A befecskendezést nagyon lassan (1 ml/perc) kell végezni.

A véletlen intravaszkuláris beadás kockázatai
Véletlen intravaszkuláris beadás (pl. véletlen, intravénás beadás a szisztémás keringésbe, véletlen intravénás vagy intraartériás beadás a fej és a nyak környékén) a mepivakacin szisztémás koncentrációjának megugrása miatt súlyos mellékhatásokat okozhat, ilyenek a görcsrohamok, majd központi idegrendszeri vagy szív- és légzőrendszeri depresszió és kóma, amely végül légzésleálláshoz vezet.
Az érbe történő fecskendezés biztos elkerülése érdekében a helyi érzéstelenítő injektálása előtt, visszaszívást kell végezni, ugyanakkor az a tény, hogy a fecskendőben nem jelenik meg a vér, nem zárja ki, hogy az injekció az intravaszkuláris térbe jutott.

Az intraneurális beadás kockázatai
A véletlen intraneurális beadás, a gyógyszer retrográd mozgását okozhatja az ideg mentén.
Az intraneurális fecskendezés elkerülése, valamint az idegi blokáddal járó idegi sérülések megelőzése érdekében, az injekció beadása során, a tűt mindig kissé vissza kell húzni, amennyiben a betegnek olyan érzése van, mintha elektromos áramütés érte volna, vagy ha a beadás különösen fájdalmas. Ha a tű megsérti az ideget, a mepivakain lehetséges kémiai neurotoxicitása, mivel az károsíthatja a perineurális vérellátást, és gátolhatja a mepivakain helyi kiürülését, súlyosbíthatja a neurotoxikus hatást.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Különleges figyelmeztetések

Az allergiás reakció fellépésének bármilyen kockázata esetén, az érzéstelenítésre másik gyógyszert kell választani (lásd 4.3 pont).

A mepivakaint megfelelő körülmények között, biztonságosan és hatékonyan kell alkalmazni:

A helyi érzéstelenítőszer hatásosságát csökkentheti, ha a Scandonest-et gyulladt vagy fertőzött területre fecskendezik.

Sérülésveszély áll fenn az érzéstelenség következtében, különösen gyermekeknél: különféle harapási sérülések (ajkak, orca, szájnyálkahártya, nyelv); a beteget tájékoztatni kell arról, hogy az érzéstelenség ideje alatt ne étkezzen és ne rágógumizzon.

A mepivakaint fokozott óvatossággal kell alkalmazni a következő esetekben:

Kardiovaszkuláris betegségben szenvedő betegek:
- Perifériás érbetegség
- Arrhytmiák, különösen a kamrai eredetűek
- Pitvar-kamrai átvezetési zavarok
- Szívelégtelenség
- Hypotonia

A mepivakaint óvatosan kell adni károsodott szívműködésű betegeknek, mivel ők kevésbé képesek a kompenzációra, illetve esetükben súlyosabbak lehetnek a pitvar-kamrai átvezetés megnyúlása miatt fellépő változások.

Epilepsziában szenvedő betegek:
Konvulzív hatásuk miatt minden helyi érzéstelenítőt nagyon óvatosan kell alkalmazni. Nem megfelelően kontrollált epilepsziás betegek esetén ellenjavallat az alkalmazás, lásd 4.3 pont.

Májbetegségben szenvedő betegek:
A hatékony érzéstelenítéshez szükséges legkisebb dózist kell alkalmazni.

Vesebetegségben szenvedő betegek:
A hatékony érzéstelenítéshez szükséges legkisebb dózist kell alkalmazni.

Porphiriában szenvedő betegek
Akut porphiriában szenvedő betegeknél a Scandonest csak akkor alkalmazható, ha biztonságosabb alternatíva nem áll rendelkezésre. Minden porphiriában szenvedő betegnél óvatosan kell eljárni, mivel ez a gyógyszer porphiriás rohamot válthat ki.

Acidózisban szenvedő betegek:
Acidózis esetén óvatosan kell alkalmazni, mivel ronthatja a veseelégtelenséget vagy az I. típusú diabetes mellitus kontrollját.

Idős betegek:
Idős betegeknél csökkenteni kell a dózist (klinikai adatok hiánya miatt).

A mepivakaint óvatosan kell alkalmazni olyan betegeknél, akik trombocita-aggregációgátló/antikoaguláns gyógyszereket szednek, vagy véralvadási zavarban szenvednek, mivel magasabb a vérzés kockázata. A vérzés kockázatának megnövekedése inkább köthető az eljáráshoz, mint a gyógyszerhez.

Az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A helyi érzéstelenítőt csak olyan egészségügyi szakember alkalmazhatja, aki kellően képzett a dózis-függő toxicitás diagnózisában és kezelésében, és az idegblokád következtében fellépő akut vészhelyzetek kezelésében. Oxigén, egyéb helyi kardiopulmonális újraélesztéshez szükséges sürgősségi gyógyszerek, kardiopulmonális újraélesztéshez szükséges felszerelések rendelkezésre állása, valamint a toxikus reakciók és az ehhez társuló vészhelyzeti reakciók megfelelő kezeléséhez szükséges személyzet biztosítása szükséges (lásd 4.2 pont). A dózisfüggő toxicitás, és a légzésbiztosításában történő késlekedés és/vagy megváltozott szenzitivitás acidózis kialakulásához, szívrohamhoz és akár halálhoz is vezethet.

Hypoxaemia és metabolikus acidózis növelheti a kardiovaszkuláris toxicitást. A görcsök korai kontrollja, a légutak átjárhatóságának biztosítása, a hypoxaemia és az acidózis kezelése, megelőzheti a szívmegállást.

Egyéb gyógyszerek egyidejű alkalmazása szoros monitorozást igényelhet (lásd 4.5 pont).

Ez a gyógyszer 24,67 mg nátriumot tartalmaz 10 ml oldatban (maximális ajánlott dózis), ami a felnőtteknek a WHO által ajánlott napi maximális bevitel (2 g) 1,23%-ának felel meg.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Scandonest kismértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A mepivakain beadását követően szédülés (vertigo, látászavar, fáradtság) jelentkezhet. A betegek a beavatkozás után csak akkor hagyhatják el a fogászati rendelőt, ha visszanyerték a gépjárművezetéshez szükséges képességeiket (általában 30 perc).


4.9 Túladagolás

A túladagolás típusai
A helyi érzéstelítők túladagolása lehet abszolút, ami egy túl nagy dózis beadásának a következménye vagy relatív, ami egy normál nem toxikus dózis beadása következtében bizonyos körülmények között alakul ki. Ilyen körülmények: véletlen intravaszkuláris beadás vagy túl gyors abszorpció a szisztémás keringésbe vagy a gyógyszer késleltetett metabolizmusa és kiürülése.

Tünetek
Relatív túladagolás esetén a tünetek általában 1-3 percen belül jelentkeznek, míg abszolút túladagolás esetén az injekció beadás helyétől függően kb. 20-30 perccel a beadás után jelentkeznek a toxicitás jelei.
A toxikus hatások dózisfüggők fokozatosan súlyosbodó idegrendszeri tüneteket követően jelentkező érrendszeri, légzőszervi és végül szív- és érrendszeri tünetek, mint hypotonia, bradycardia, arrythmia és szívmegállás.

A központi idegrendszeri toxicitás egyre súlyosbodó tünetekkel és reakciókkal fokozatosan alakul ki. A kezdeti tünetek közé tartozik a nyugtalanság, intoxicatio érzete, az ajkak és a nyelv zsibbadása, száj körüli paraesthesia, szédülés, látási és hallási zavarok, fülzúgás. Ezeknek a tüneteknek az injekció beadás alatti jelentkezése figyelmeztető jel és a beadást azonnal abba kell hagyni.

A kardiovaszkuláris tünetek a központi idegrendszeri toxicitást kiváltó plazmaszintek fölött jelentkeznek, ezért általában a központi idegrendszeri toxicitás tünetei megelőzik azokat, kivéve, azoknál a betegeknél, akik altatás alatt vannak vagy erősen szedáltak (pl. benzodiazepint vagy barbiturátot kaptak). Az eszméletvesztést és a generalizált görcsök jelentkezését megelőzhetik olyan figyelmeztető tünetek, mint az ízületi és izommerevség vagy az izomrángások. A görcsök néhány másodperctől néhány percig tarthatnak, és a fokozott izomaktivitás és az elégtelen ventilláció következtében gyorsan vezethetnek hypoxiához és hypercapniához. Súlyos esetekben légzésleállás fordulhat elő.

A nemkívánatos toxikus hatások 5 mg/l plazmakoncentráció felett, míg a görcsök, 10 mg/l vagy annál magasabb plazmakoncentrációnál jelentkezhetnek. A túladagolásra vonatkozóan korlátozott számú adat áll rendelkezésre.

A helyi érzéstelenítők toxikus hatását az acidosis súlyosbítja.

Gyors intravaszkuláris injekció beadása esetén, a mepivakain nagyon magas vérszintet érhet el a koronária artériákban, ami szívizom-elégtelenséghez vezethet, aminek szívmegállás lehet a következménye, a központi idegrendszer érintettsége nélkül. Az erre vonatkozó adatok ellentmondásosak (lásd 4.4 és 5.1 pont).

Kezelés
Akut szisztémás toxicitás tüneteinek jelentkezésekor, a helyi érzéstelenítő adását azonnal le kell állítani.
A központi idegrendszeri tüneteket (convulsio, központi idegrendszeri depresszió) azonnal kezelni kell a légutak megfelelő biztosításával, és légzéstámogatással, valamint anti-konvulzív gyógyszerek adásával.
Az optimális oxigénellátás biztosítása, a légzés és a keringés támogatása, valamint az acidosis kezelése életmentő fontosságúak.
Cardiovascularis depresszió esetén (hypotonia, bradycardia), intravénás folyadék, vasopresszor és/vagy inotrop szer adása megfontolandó. Gyermekeknél az életkornak és a testtömegnek megfelelő dózist kell adni.
Szívmegállás esetén az életmentéshez hosszadalmas újraélesztési beavatkozásra lehet szükség.
A mepivakain-túladagolás kezelésére, a dialízis nem eredményes. Az elimináció a vizelet savasításával gyorsítható.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Additív kölcsönhatások egyéb helyi érzéstelenítőkkel
A helyi érzéstelenítők toxicitása additív. A teljes beadott mepivakain dózis nem haladhatja meg a maximális ajánlott dózist.

H2 antihisztaminok (cimetidin)
Az amid típusú anesztetikumok szérumszintjének megemelkedését jelentették cimetidinnel történt együttadás után. A cimetidin csökkenti a mepivakain clearance-ét.

Nyugtatók (központi idegrendszeri depresszánsok)
Amennyiben a beteg feszültségének oldására nyugtatót alkalmaznak, az anesztetikumok dózisát csökkenteni kell, mivel, a helyi érzéstelenítők és a nyugtatók egyaránt központi idegrendszeri depresszánsok, amelyeknek együttes alkalmazás során additív hatásuk lehet.

Antiarrrhytmiás gyógyszerek
Az antiarrytmiás gyógyszerekkel kezelt betegeknél, a mepivakain alkalmazása után, a mellékhatások akkumulációja fordulhat elő a hasonló szerkezet miatt (mint pl. az I. osztályba tartozó lidokain).

CYP1A2 gátlók
A mepivakain elsősorban a CYP1A2 enzimen metabolizálódik. Ennek a citokrómnak a gátlói (pl. ciprofloxacin, enoxacin, fluvoxacin), csökkenthetik a metabolizmusát, növelik a mellékhatások kialakulásának kockázatát, és elnyújtott vagy toxikus vérszinteket eredményezhetnek. Cimetidinnel történő együttadás után, szintén az amid típusú anesztetikumok szérumszintjének megemelkedését jelentették, ami valószínűleg a cimetidin CYP1A2 enzimre kifejtett gátló hatásának a következménye. Elővigyázatosság ajánlott, ezekkel a gyógyszerekkel történő együttadás során, mivel a szédülés tovább tarthat (lásd 4.7 pont).

Propranolol
Propranolollal történő együttadása során a mepivakain clearance-e csökkenhet, ami az anesztetikum magasabb szérumkoncentrációját eredményezheti. A mepivakain és a propranolol együttes alkalmazása során óvatosan kell eljárni.


6.2 Inkompatibilitások

Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása
A Scandonest alkalmazását követően jelentkező mellékhatások hasonlóak az egyéb amid-típusú érzéstelenítőknél megfigyelt hatásokhoz. Ezek a mellékhatások általában dózisfüggőek, és a túladagolás, a gyors felszívódás vagy a véletlen intravascularis injektálás miatt kialakuló magas plazmakoncentráció következményei, valamint túlérzékenység, idiosyncrasia vagy a beteg csökkent tolerabilitása is okozhatják.
A súlyos mellékhatások általában szisztémásak.

A mellékhatások táblázatos felsorolása
A felsorolt mellékhatások spontán bejelentésekből és irodalmi adatokból származnak.
A gyakorisági kategóriák egyezményes meghatározása a következő:
Gyakoriságuk az alábbi megállapodás szerint került meghatározásra: nagyon gyakori (? 1/10), gyakori (? 1/100 - < 1/10), nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100), ritka (? 1/10 000 - < 1/1000), nagyon ritka (<1/10 000). A gyakoriság "nem ismert" (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Szervrendszer MedDRA szerint
Gyakoriság
Mellékhatás
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Ritka
Túlérzékenység
Anafilaxiás/anafilaktoid reakciók
Angioödéma (arc / nyelv / ajkak / torok / gége1 / periorbitális ödéma)
Bronchospasmus/asthma2
Urticaria
Pszichiátriai kórképek
Nem ismert
Eufóriás hangulat
Nyugtalanság / idegesség3
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori
Fejfájás

Ritka
Neuropathia4
Neuralgia (neuropathiás fájdalom)
Paraesthesia (pl. fizikai ok nélkül jelentkező égő, szúró, viszkető vagy bizsergő érzés, helyi hideg- vagy melegérzet) a szájüregben és a száj körüli területeken
Hypoesthesia / zsibbadás (orális és periorális)
Dysaesthesia (orális és periorális) köztük ízérzési zavarok (pl. fémes íz), az ízérzés hiánya
Szédülés
Tremor3

Súlyos központi idegrendszeri depresszió
Eszméletvesztés
Kóma
Görcsrohamok (tónusos és klónusos)

Presyncope, syncope
Zavartság, dezorientáció
Beszédzavarok3 (pl. dysarthria, logorrhoea)
Nyugtalanság / izgatottság3
Egyensúlyi zavarok (disequilibrum)
Aluszékonyság

Nem ismert
Nystagmus
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Ritka
Látáskárosodás
Homályos látás
Akkomodációs zavarok

Nem ismert
Horner-szindróma
Szemhéj ptosis
Enophtalmus
Diplopia (a szemmozgató izmok paralízise)
Amaurosis, vakság
Mydrasis
Miosis
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
Ritka
Forgó jellegű szédülés

Nem ismert
Kellemetlen érzés a fülben
Fülzúgás
Hyperacusis
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Ritka
Szívleállás
Bradyarrhythmia
Bradycardia
Tachyarrhythmia (ventricularis extrasystole és ventricularis fibrilláció)5
Angina pectoris6
Ingerületvezetési rendellenességek (pitvar-kamrai blokk)
Tachycardia
Palpitatio

Nem ismert
Szívizom depresszió
Érbetegségek és tünetek
Ritka
Hypotonia (a keringés összeomlásához is vezethet)

Nagyon ritka
Hypertonia

Nem ismert
Vazodilatáció
Helyi / regionális hyperaemia
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Ritka
Légzőrendszeri depresszió
Bradypnoe
Apnoe (légzőrendszer leállása)
Ásítás
Dyspnoe2
Tachypnoe

Nem ismert
Hypoxia7 (ideértve az agyi hypoxiát is)
Hypercapnia7
Dysphonia (rekedtség1)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Ritka
Hányinger
Hányás
Íny / szájnyálkahártya hámlása és fekélyesedése
A nyelv, az ajkak és az íny duzzanata8

Nem ismert
Stomatitis, glossitis, gingivitis
Fokozott nyálelválasztás
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Ritka
Bőrkiütés
Erythema
Pruritus
Az arc duzzanata
Hyperhidrosis (verejtékezés vagy izzadás)
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Ritka
Izomrángás
Hidegrázás
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Ritka
Helyi duzzanat
Duzzanat az injekció beadása helyén

Nem ismert
Mellkasi fájdalom
Fáradtság, asthenia (gyengeség)
Melegségérzés
Fájdalom az injekció beadása helyén
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények
Nem ismert
Az idegek sérülése

Kiválasztott mellékhatások leírása
1 A gége- és a garatödéma jellegzetes tünete a rekedtség és/vagy nyelési zavar.
2 A bronchospasmus (bronchusszűkület) dyspnoe-val együtt jelentkezhet.
3 Néhány mellékhatás, mint az izgatottság, nyugtalanság/ideges remegés, beszédzavarok a központi idegrendszeri depresszió előtti figyelmeztető jelek lehetnek. Amennyiben ezek a tünetek jelentkeznek, a betegeket hiperventillációra (fokozott légzésre) kell kérni és felügyelet alatt kell tartani (lásd 4.9 pont).
4 Ezek az idegi szövődmények az ajkak, a nyelv és a száj szöveteiben fellépő különböző érzékelési rendellenességként (pl. paraesthesia, hypaesthesia, dysaesthesia hyperaesthesia) jelentkezhetnek. Ezek az adatok a forgalomba hozatal utáni jelentésekből származnak, elsősorban az állkapocsban a nervus trigeminus különböző ágain alkalmazott idegblokádot követően.
5 Elsősorban azoknál a betegeknél fordul elő, akik szívbetegségben szenvednek vagy egyéb gyógyszereket is szednek.
6 Az ischemiás szívbetegségre hajlamos vagy kockázati tényezőkkel rendelkező betegeknél fordul elő.
7 A hypoxia és a hypercapnia a légzőrendszer depressziójának és/vagy a görcsök és a folyamatos izomfeszülés másodlagos következményei.
8 Az érzéstelenítés ideje alatt történő véletlen ajak és a nyelv megharapás a következményei

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Központi idegrendszer/Érzéstelenítők/Helyi érzéstelenítők/Amidok/ Mepivakain
ATC kód: N01BB03

Hatásmechanizmus
A mepivakain amid-típusú helyi érzéstelenítő.
A mepivakain a nátrium (Na+) beáramlás csökkentésével vagy blokkolásával reverzibilisen gátolja az idegi ingerület átvitelét az idegi potenciál terjedésekor. Mivel az anesztetikus hatás fokozatosan alakul ki az idegroston, az elektromos ingerlékenység küszöbértéke fokozatosan emelkedik, az akciós potenciál és az ingerület átvitel lassúl. A mepivakain hatása gyorsan kialakul, nagyfokú anesztéziát biztosít és toxicitása alacsony.
A mepivakainnak enyhe vasoconstrictor hatása is van. Ennek következtében vasoconstrictor nélkül alkalmazva hatástartama hosszabb, mint az egyéb helyi érzéstelenítők többségének. A mepivakain vasoconstrictor hatását vizsgálatok igazolták. Ez a tulajdonság akkor lehet előnyös amikor vasocosnstrictor adása ellenjavalt. A helyi érzéstelenítő hatás kialakulásának idejét és időtartamát számos tényező, mint a szöveti pH érték, pKa, zsíroldékonyság, a helyi érzéstelenítő koncentrációja, a helyi érzéstelenítő idegi diffúziója is befolyásolja.

A hatás kialakulásának ideje
A fogászatban alkalmazott perifériás idegblokk érzéstelenítés esetén a mepivakain hatása gyorsan (általában 3-5 percen belül) jelentkezik.

Az érzéstelenítés időtartama
A pulpális anesztézia maxilláris infiltráció után kb. 25 percig és alveolaris inferior blokád után kb. 40 percig tart, míg a lágy szöveti anesztézia maxilláris infiltráció után legfeljebb 90 percig és alveolaris inferior idegblokád után kb. 165 percig marad fenn.

Biohasznosulás
A biohasznulás 100% a hatás helyén.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás
A maximális plazmaszinteket a szokásos fogászati beavatkozások során 30 mg/ml mepivakain oldat periorális injektálása után határozták meg. A mepivakain kb. 30-60 perc után érte el maximális plazmaszintet. Intraorális injektálást követően kb. 30 perc múlva mérték a legmagasabb plazmakoncentrációt, ami egy injekciós patron beadása után 0,4-1,2 mikrogramm/ml míg két patron beadása után 0,95-1,70 mikrogramm/ml volt. Az átlagos plazmaszintek aránya az egy és a két patron beadása után kb. 50% volt, ami bizonyítja a dózisarányosságot ezeknél a dózisoknál. Ezek a plazma koncentrációk lényegesen a központi idegrendszeri és a cardiovaxscularis toxicitási küszöb alatt vannak, 10-25-ször alacsonyabbak.

Eloszlás
A mepivakain eloszlása minden szövetet lefed. Az erősen perfundált szövetekben, mint a máj tüdő, szív és az agy magasabb koncentrációban fordul elő. A mepivakain kb. 75%-ban kötődik a plazmafehérjékhez és egyszerű diffúzióval átjut a placentán.

Biotranszformáció
Mint az minden amid-típusú helyi érzéstelenítőszer a mepivakain is nagymértékben metabolizálódik a máj mikroszomális enzimein (citokróm P450, 1A2 (CYP1A2)). Ennek következtében a P450 izoenzimek gátlói csökkenthetik a metabolizmusát és növelik a mellékhatások kialakulásának kockázatát (lásd 4.5 pont). A dózis több mint fele metabolitokként választódik ki az epébe, de ezek feltehetően bekerülnek az entero-hepatikus körforgásba és csak nagyon kis mennyiségük jelenik meg a székletben.

Elimináció
A plazma eliminációs felezési ideje felnőtteknél 2 óra. Az amidok clearence-e a hepatikus véráramlástól függ. Máj- és veseelégtelenségben szenvedő betegeknél a plazma felezési ideje megemelkedhet. A helyi érzéstelenítés időtartama a felezési időtől független, mivel a hatás megszűnik amikor a gyógyszer kiürül a receptorról. A mepivakain kevesebb, mint 10 %-a változatlan formában ürül a vizelettel.
Az elimináció a vizelet savasításával felgyorsítható (lásd 4.9 pont).

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A mepivakainnal végzett hagyományos toxicitási vizsgálatok (egyszeri és ismételt adagolású dózistoxicitási), kedvező biztonságossági határértéket igazoltak. A mepivakain-hidrokloriddal végzett in vitro és in vivo tesztek genotoxikus hatást nem mutattak ki.
Semmilyen releváns mepivakainnal végzett reproduktív és feljlődésre vonatkozó toxicitási vizsgálat nem mutatott ki teratogen hatást.
Speciális karcigogenitási vizsgálatot nem végeztek.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Egyszer használatos I. típusú üvegparton alul elmozdítható I. típusú szintetikus gumidugóval, felül alumínium kupakkal rögzített I. típusú szintetikus gumidugóval lezárva.
1,7 ml-es és 2,2 ml-es patronok.
50 db patront tartalmazó dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A patronok csak egyszeri használatra szolgálnak. A gyógyszert a betegnek felbontás után azonnal be kell adni.

Mint minden egyes patron esetében, közvetlenül a felhasználás előtt a diafragmát (záró gumilemez) fertőtleníteni kell. Gondosan törölje át 70%-os etil-alkohollal, vagy gyógyszerészeti tisztaságú 90%-os izopropil-alkohollal.

A patronok semmilyen körülmények között sem márthatók semmilyen folyadékba.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: ? (egy keresztes)
Osztályozás: II./3 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-nak ga pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).



6.4 Különleges tárolási előírások

Nem fagyasztható!
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

SEPTODONT
58, rue du Pont de Créteil, 94100 Saint-Maur-des-Fossés
Franciaország


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-5761/01 (50x)


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1997. augusztus 5.

A forgalomba hozatali engedély megújításának dátuma: 2008. november 10.



10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2020. április 15.
12


12




OGYÉI/39018/2019




Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Termékenység
Állatkísérletek során nem jelentettek a termékenységre vonatkozó releváns toxikus hatásokat. Humán adatok ez idáig nem állnak rendelkezésre.

Terhesség
Terhes nőkön nem végeztek klinikai vizsgálatokat és a szakirodalomban sem számoltak be olyan esetről, amikor terhes nőknek adtak mepivakain 30 mg/ml injekciót. Állatkísérletek alapján sem közvetlen, sem közvetett reproduktív toxicitást nem igazoltak. A mepivakain alkalmazása elővigyázatosságból ezért lehetőleg kerülendő a terhesség alatt, kivéve, ha feltétlenül szükséges.

Szoptatás
Szoptató anyák bevonásával a Scandonest-tel nem végeztek klinikai vizsgálatokat. Az ide vonatkozó adatok hiánya miatt azonban a szoptatott csecsemőt érintő kockázatot nem lehet kizárni. A szoptató anyáknak ajánlott, hogy a Scandonest-tel végzett anesztéziát követő 10 órán belül ne szoptassák gyermeküket.