Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Egyéb betegségben szenvedő betegek
Májkárosodás
A Kaletra hatékonyságát és biztonságosságát nem vizsgálták súlyos májbetegségben szenvedőkben. A
Kaletra használata súlyos májelégtelenségben ellenjavallott (lásd 4.3 pont). Krónikus hepatitis B és C
vírusfertőzésben szenvedő és kombinált retrovirális kezelésben részesülő betegeknél nagyobb a súlyos
és potenciálisan halálos májmellékhatások előfordulásának kockázata. Egyidejűleg alkalmazott
hepatitis B vagy C elleni antivirális kezelés esetén kérjük olvassa el e készítmények Alkalmazási
előírásait.
Régebb óta fennálló májbetegségekben (beleértve a krónikus hepatitist is) szenvedő betegek kombinált
antiretroviralis kezelése alatt nagyobb gyakorisággal fordulhatnak elő májfunkciós rendellenességek,
ezért a szokásos gyakorlatnak megfelelően ezen esetekben a májfunkció ellenőrzése szükséges. Ha
ezen betegek májfunkciójának rosszabbodását tapasztaljuk, a kezelés megszakítása vagy végleges
felfüggesztése megfontolandó.
A más antiretrovirális szerekkel együtt adott lopinavir/ritonavir elkezdése után már 7 nappal a
transzaminázszint bilirubinszint emelkedésével vagy anélkül járó emelkedéséről számoltak be a
kizárólag HIV-1 vírussal fertőzötteknél, és postexpozíciós profilaxis céljából kezelt személyeknél.
Néhány esetben a májműködési zavar súlyos volt.
A lopinavir/ritonavir-kezelés megkezdése előtt megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni, és
a kezelés ideje alatt szoros monitorozást kell folytatni.
Vesekárosodás
Mivel a lopinavir és a ritonavir vese clearance-e jelentéktelen, vesekárosodásban szenvedő betegek
esetében a plazmakoncentráció megemelkedése nem várható. A lopinavir és ritonavir erősen kötődik a
proteinekhez, ezért nem valószínű, hogy jelentős mennyiségben eltávolítható hemo- vagy peritoneális
dialízissel.
Hemofília
Proteáz-inhibitorokkal kezelt, A és B típusú hemofiliában szenvedő betegek esetében a vérzés
fokozódásáról, többek között spontán bőrhaematomákról és haemarthrosisokról számoltak be. Egyes
betegek esetében további VIII-as faktor adására került sor. A jelentett esetek több, mint felében a
proteáz-inhibitorokkal való kezelést tovább folytatták vagy a kezelés megszakítása után újrakezdték. A
proteázgátló-kezelés és a fenti jelenségek között ok-okozati kapcsolatot állapítottak meg, noha a
hatásmechanizmust nem sikerült tisztázni. A hemofiliás betegek figyelmét ezért fel kell hívni a
fokozott vérzés lehetőségére.
Pancreatitis
Kaletra-t szedő betegek körében pancreatitis előfordulásról számoltak be, beleértve azokat is, akiknél
hypertriglycerideamia alakult ki. Az esetek többségében a betegek kórelőzményében előfordult
pancreatitis és/vagy egyéb, pancreatitissel összrefüggésbe hozható gyógyszeres kezelés. A jelentős
trigliceridszint-emelkedés a pancreatitis kialakulásának kockázati tényezője. Előrehaladott HIV
betegségben szenvedőknél fennállhat a nagy trigliceridszint és a pancreatitis kialakulásának kockázata.
Pancreatitis-szel akkor kell számolni, ha a klinikai tünetek (émelygés, hányás, hasi fájdalom) vagy a
laboratóriumi értékek eltérései (mint pl. megnövekedett szérum lipáz- vagy amiláz-értékek)
pancreatitis lehetőségére utalnak. Ilyen jelek vagy tünetek esetén a betegeket ki kell vizsgálni és
amennyiben a pancreatitis diagnózisa igazolódott, a terápiát fel kell függeszteni (lásd 4.8 pont).
Immun reaktivációs szindróma
Súlyos immunhiányos HIV-fertőzött betegekben a kombinált antiretroviális terápia (combination
antiretroviral therapy, CART) megkezdésekor a tünetmentes vagy reziduális opportunista
patogénekkel szemben gyulladásos reakció léphet fel, ami súlyos klinikai állapot kialakulásához vagy
a tünetek súlyosbodásához vezethet. Ilyen reakciókat általában a CART indítása utáni első hetekben
vagy hónapokban figyeltek meg. Főbb példák erre a cytomegalovírus retinitis, a generalizált és/vagy
fokális mycobacterium fertőzések, valamint a Pneumocystis jiroveci okozta pneumonia. Bármilyen
gyulladásos tünetet ki kell vizsgálni, illetve szükség esetén kezelni kell.
Az immun reaktivációs szindróma keretében autoimmun betegségek (például Graves-kór)
kialakulásáról is beszámoltak, mindazonáltal a betegség kialakulásáig eltelt idő a jelentések szerint
eltérő lehet, és a kezelés kezdete után akár több hónappal is felléphet.
Osteonecrosis
Annak ellenére, hogy az etiológiája multifaktoriálisnak tekintendő (beleértve a kortikoszteroidok
használatát, az alkoholfogyasztást, a súlyos immunszupressziót és a magasabb testtömeg-indexet),
osteonecrosisos eseteket leginkább előrehaladott HIV-betegségben szenvedő és/vagy hosszútávú
kombinált antiretrovirális terápiában (combination antiretroviral therapy, CART) részesült betegek
esetében jelentettek. A betegeknek tanácsolni kell, hogy forduljanak orvoshoz, amennyiben ízületi
fájdalmat, ízületi merevséget, illetve mozgási nehézséget észlelnek.
PR-távolság megnyúlása
A lopinavir/ritonavir szedése során néhány egészséges felnőtt egyénnél a PR-távolság csekély,
tünetmentes megnyúlását mutatták ki. Strukturális szívbetegségben és korábbról fennálló
ingervezetési-zavarban szenvedő, illetve a PR-távolságot ismert módon megnyújtó gyógyszereket
(mint pl. verapamilt vagy atazanavirt) szedő, lopinavir/ritonavir-kezelés alatt álló betegek körében
ritkán II. és III. fokú atrioventricularis blokkot jelentettek. A Kaletra csak óvatosan alkalmazható ilyen
betegeknél (lásd 5.1 pont).
Testtömeg és anyagcsere-paraméterek
Az antiretrovirális terápia során testtömeg-növekedés, vérlipid- és vércukorszint-emelkedés fordulhat
elő. Ezek a változások részben összefügghetnek a betegség kontrolljával és az életmóddal. A
lipideknél egyes esetekben bizonyíték van a kezelés hatására vonatkozóan, míg a testtömeg-emelkedés
kapcsán nincs erős bizonyíték, hogy ez összefüggene bármely konkrét kezeléssel. A vérlipid- és a
vércukorszintek rendszeres ellenőrzését illetően lásd a rendelkezésre álló HIV-kezelési irányelveket. A
lipid-rendellenességeket klinikailag megfelelő módon kell kezelni.
Gyógyszerkölcsönhatások
A Kaletra lopinavirt és ritonavirt tartalmaz. Mindkettő a P450 CYP3A izoenzim inhibitora. A Kaletra
megemelheti azon gyógyszerek plazmakoncentrációját, amelyeket főként a CYP3A enzim
metabolizál. Az együttesen alkalmazott gyógyszerek e plazmakoncentráció emelkedései a terápiás- és
a mellékhatások fokozódásához vagy megnyúlásához vezethetnek (lásd 4.3 pont és 4.5 pont).
Az erős CYP3A4 inhibitorok, mint például a proteázgátlók, megnövelhetik a bedakvilin expozícióját,
ami potenciálisan növelheti a bedakvilinnel összefüggő mellékhatások előfordulásának kockázatát.
Ezért a bedakvilin és lopinavir/ritonavir együttes adását kerülni kell. Amennyiben azonban az együttes
alkalmazás előnye felülmúlja a kezelés kockázatát, a bedakvilint és a lopinavir/ritonavirt
körültekintően kell együtt alkalmazni. Az elektrokardiogramm és a transzaminázszintek gyakoribb
monitorozása javasolt (lásd 4.5 pont, valamint a bedakvilin Alkalmazási előírása).
A delamanid és egy erős CYP3A inhibitor (pl. a lopinavir/ritonavir) együttes adása növelheti a
delamanid metabolit expozícióját, amit összefüggésbe hoztak a QTc szakasz megnyúlásával.
Következésképpen, amennyiben a delamanid és a lopinavir/ritonavir együttes adása szükséges, nagyon
gyakori EKG-monitorozás ajánlott a teljes delamanid kezelési időszak alatt (lásd 4.5 pont és a
delamanid Alkalmazási előírását).
Lehetőség szerint el kell kerülni kolhicinnel történő együttes adását, különösen ha csökkent vese- vagy
májfunkciójú betegeknek adják (lásd 4.5 pont).
A Kaletra kombinációja:
- nem ajánlott taldalafillel, amit pulmonális artériás hipertónia kezelésére alkalmaznak (lásd
4.5 pont),
- nem ajánlott fuzidinsavval osteoarticularis fertőzésekben (lásd 4.5 pont),
- nem ajánlott szalmeterollal (lásd 4.5 pont),
- nem ajánlott rivaroxabánnal (lásd 4.5 pont).
A Kaletra és az atorvasztatin kombinációja nem javasolt. Ha az atorvasztatin alkalmazását feltétlenül
szükségesnek tartják, akkor a biztonságosság gondos monitorozása mellett az atorvasztatin lehető
legalacsonyabb dózisát kell alkalmazni. Óvatosság szükséges, ill. fontolóra kell venni a dózis
csökkentését Kaletra és rozuvasztatin együttadásakor. Amennyiben HMG-CoA reduktáz inhibitorral
történő kezelés javasolt, pravasztatin vagy fluvasztatin alkalmazása ajánlott (lásd 4.5 pont).
PDE5-inhibitorok
Különleges elővigyázatosság szükséges, ha a Kaletra-t kapó betegeknek szildenafilt vagy tadalafilt
rendelnek az erectilis dysfunctio kezelésére. A Kaletra együttes alkalmazása ezen gyógyszerekkel
várhatóan jelentősen növeli azok koncentrációját, és olyan nemkívánatos eseményekkel jár, mint a
hypotonia, az ájulás, a látászavarok és az elhúzódó erectio (lásd 4.5 pont). Az avanafil, vagy a
vardenafil és a lopinavir/ritonavir együttes alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont). A pulmonalis
arteriás hypertonia kezelésre rendelt szildenafil Kaletraval történő együttes alkalmazása ellenjavallt
(lásd 4.3 pont).
Különös óvatosság szükséges Kaletra és egyéb, a QT-intervallum megnyúlását tudottan előidéző
gyógyszerek (mint pl. klórfeniramin, kinidin, eritromicin, klaritromicin) együttadása esetén,. A
készítmény megnövelheti az együttesen alkalmazott gyógyszerek koncentrációját, ezzel fokozhatja
azok cardialis mellékhatásait. Kaletra-val folytatott preklinikai vizsgálatok során beszámoltak cardialis
eseményekről, ezért a gyógyszer potenciális cardialis hatásait jelenleg nem lehet kizárni (lásd 4.8 pont
és 5.3 pont).
A Kaletra rifampicinnal való együttadása nem ajánlott. Rifampicint nem szabad a Kaletra-val
együttesen alkalmazni, mivel az nagymértékben csökkentheti a lopinavir koncentrációját, melynek
következtében jelentősen csökkenhet a lopinavir terápiás hatása. Megfelelő lopinavir/ritonavir
expozíció érhető el, ha a Kaletra-t nagyobb dózisban alkalmazzák, de ez a máj- és a gatrointestinalis
toxicitás nagyobb kockázatával szövődik. Ezért ezt az egyidejű alkalmazást kerülni kell, hacsak
szigorúan szükségesnek nem ítélik (lásd 4.5 pont).
A Kaletra és a flutikazon, illetve egyéb, a CYP3A4-en metabolizálódó glükokortikoidok, mint pl.
budenozid,egyidejű alkalmazása nem ajánlott, kivéve, ha a kezelés potenciális előnyei meghaladják a
szisztémás kortikoszteroid hatásokból eredő kockázatokat, beleértve a Cushing szindrómát és a
mellékvese-működés szuppresszióját (lásd 4.5 pont).
Egyéb
A Kaletra nem gyógyítja a HIV fertőzést és az AIDS-t. Miközben az antriretrovirális kezeléssel
biztosított hatásos vírus-szuppresszió bizonyítottan jelentősen csökkenti a szexuális úton történő
vírusátvitelt, a vírus átadásának kockázata így sem zárható ki. Az átvitel megelőzésére
óvintézkedéseket kell tenni a nemzeti irányelvekkel összhangban. A készítmény szedő betegeknél
kialakulhatnak fertőzések vagy a HIV-hez társuló más betegségek és az AIDS.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A készítménynek a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló
hatásait nem vizsgálták. A betegeket tájékoztatni kell arról, hogy émelygést jelentettek a Kaletra-val
való kezelés során (lásd 4.8 pont).
4.9 Túladagolás
Ezidáig humán tapasztalat a Kaletra akut túladagolásáról korlátozottan áll rendelkezésre.
Kutyáknál megfigyelt klinikai mellékhatások a következők: nyáladzás, hányás és
hasmenés/rendellenes széklet. az egerek, patkányokb és kutyák esetében megfigyelt toxicitási tünetek
a következők: csökkent aktivitás, ataxia, súlyos lesoványodás, dehidratáció és remegés.
Túladagolás esetén nem áll rendelkezésre specifikus antidotum. Ha túladagolás történik, standard
szupportív kezelést kell alkalmazni, amely magába foglalja az életfunkciók monitorozását és a beteg
klinikai állapotának folyamatos ellenorzését. Szükség esetén a fel nem szívódott hatóanyag
eltávolítását hánytatással vagy gyomormosással kell elérni. Aktív szén is alkalmazható a fel nem
szívódott hatóanyag eltávolításának elősegítésére. Mivel a Kaletra erősen kötődik a fehérjékhez, nem
valószínű, hogy a dialízis előnyös lenne a hatóanyag jelentős mennyiségeinek eltávolítására.
Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A Kaletra lopinavirt és ritonavirt tartalmaz. In vitro mindkettő a P450 CYP3A izoenzim inhibitora. A
Kaletra együttes alkalmazása elsődlegesen a CYP3A által metabolizálódó gyógyszerekkel
megnövelheti ezen gyógyszerek plazmakoncentrációját, ami fokozhatja vagy megnyújthatja a terápiás-
és a mellékhatásokat. Klinikailag alkalmazott koncentrációban a Kaletra nem gátolja a CYP2D6, a
CYP2C9, a CYP2C19, a CYP2E1, a CYP2B6 vagy a CYP1A2 izoenzimet (lásd 4.3 pont).
A Kaletra in vivo bizonyítottan indukálja saját metabolizmusát és megnöveli néhány, a citokróm P450
enzimek (köztük a CYP2C9 és a CYP2C19) által és glukuronidációval metabolizálódó gyógyszer
biotranszformációját. Ez alacsonyabb plazmakoncentrációkat és az együttesen alkalmazott
gyógyszereknél a hatékonyság potenciális csökkenését eredményezheti.
Azok a gyógyszerek, amelyek konkrétan a várható jelentős kölcsönhatások és a potenciálisan súlyos
mellékhatások fellépése miatt ellenjavalltak, a 4.3 pontban kerültek felsorolásra.
A összes interakciós vizsgálatot, hacsak külön nem hívják fel a figyelmet ennek ellenkezőjére, a
Kaletra lágy kapszulával végezték, melynél a lopinavir expozíciója 20%-kal alacsonyabb, mint a
200/50 mg tabletta esetén.
Az egyes antiretrovirális és nem antiretrovirális gyógyszerekkel való ismert és teoretikus
kölcsönhatásokat az alábbi táblázat sorolja fel.
Interakciós táblázat
A Kaletra és a vele együtt alkalmazott gyógyszerek közti gyógyszerkölcsönhatásokat az alábbi
táblázat sorolja fel (az emelkedést a „^”, a csökkenést a „ˇ”, míg azt, hogy nincs változás, a „-” jelzi,
a „QD” a naponta egyszer, a „BID” a naponta kétszer és a „TID” a naponta háromszor).
Ha másképpen nem kerül jelzésre, akkor az alább részletezett vizsgálatokat a lopinavir/ritonavir
javasolt adagolásával végezték (azaz 400/100 mg, naponta kétszer).
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Antiretrovirális szerek
Nukleozid/Nukleotid reverz transzkriptáz inhibitorok (NRTI-k)
Sztavudin, Lamivudin Lopinavir: -
Dózismódosítás nem szükséges.
Abakavir, Zidovudin
Abakavir, Zidovudin:
A Kaletra fokozott
glükuronidációja következtében a
koncentrációk csökkenhetnek.
A csökkent abakavir- és
zidovudin-koncentrációk klinikai
jelentősége nem ismert.
Tenofovir, 300 mg QD
Tenofovir:
AUC: ^ 32%
Cmax : -
Cmin : ^ 51%
Lopinavir: -
Dózismódosítás nem szükséges.
A magasabb
tenofovir-koncentrációk
potenciálhatják a tenofovirral járó
nemkívánatos eseményeket,
köztük a vesebetegségeket.
Nem nukleozid reverz transzkriptáz inhibitorok (NNRTI-k)
Efavirenz, 600 mg QD
Lopinavir:
AUC: ˇ 20%
Cmax : ˇ 13%
Cmin : ˇ 42%
Efavirenzzel történő együttes
alkalmazás esetén a Kaletra
tabletta adagját naponta kétszer
500/125 mg-ra kell emelni.
A Kaletra-t – efavirenzzel együtt
alkalmazva – nem szabad naponta
egyszer adni.
Efavirenz, 600 mg QD
(Lopinavir/ritonavir
500/125 mg BID)
Lopinavir: -
(az önmagában adott naponta
kétszer 400/100 mg-hoz
viszonyítva)
Nevirapine, 200 mg
BID
Lopinavir:
AUC: ˇ 27%
Cmax : ˇ 19%
Cmin : ˇ 51%
Nevirapinnel történő együttes
alkalmazás esetén a Kaletra
tabletta adagját naponta kétszer
500/125 mg-ra kell emelni.
A Kaletra-t – nevirapinnal együtt
alkalmazva – nem szabad naponta
egyszer adni.
Etravirin
(Lopinavir/ritonavir
tabletta 400/100 mg
BID)
Etravirin:
AUC: ˇ 35%
Cmin: ˇ 45%
Cmax: ˇ 30%
Lopinavir:
AUC: -
Cmin: ˇ 20%
Cmax: -
Dózismódosítás nem szükséges.
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Rilpivirin
(Lopinavir/ritonavir
kapszula 400/100 mg
BID)
Rilpivirin:
AUC: ^ 52%
Cmin: ^ 74%
Cmax: ^ 29%
Lopinavir:
AUC: -
Cmin: ˇ 11%
Cmax: -
(a CYP3A enzimek gátlása)
A Kaletra és a rilpivirin együttes
adása megnöveli a rilpivirin
plazmakoncentrációját, de
dózismódosítás nem szükséges.
HIV CCR 5 antagonista
Maravirok Maravirok:
AUC: ^ 295%
Cmax : ^ 97%
a lopinavir/ritonavir által okozott
CYP3A-gátlás miatt
A maravirok dózisát naponta
kétszer 150 mg-ra kell
csökkenteni naponta kétszer
400/100 mg Kaletra egyidejű
adása esetén.
Integráz inhibitor
Raltegravir Raltegravir:
AUC: -
Cmax : -
C12: ˇ 30%
Lopinavir: -
Dózismódosítás nem szükséges.
Egyéb HIV proteáz inhibitorokkal (PI-k) történő egyidejű alkalmazás
A jelenleg érvényben lévő terápiás ajánlásoknak megfelelően a proteáz inhibitorokkal végzett
kettős terápia általában nem javasolt.
Fozamprevanir/
ritonavir (700/100 mg
BID)
(Lopinavir/ritonavir
400/100 mg BID)
vagy
Fozamprevanir
(1400 mg BID)
(Lopinavir/ritonavir
533/133 mg BID)
Fozamprevanir:
Az amprenavir koncentrációk
jelentősen csökkennek.
Proteáz inhibitorokat már kapott
betegeknél a megemelt
fozamprevanir (1400 mg BID) és
lopinavir/ritonavir (533/133 mg
BID) dózisok együttes
alkalmazása a
nemkívánatosgastrointestinalis
események magasabb előfordulási
gyakoriságát és a triglyceridek
szintjének növekedését
eredményezte, miközben a
kombinációs rezsim nem növelte
a virológiai hatásosságot, ha a
fozamprevanir/ritonavir standard
dózisaival hasonlították össze.
Ezeknek a gyógyszereknek az
egyidejű alkalmazása nem
javasolt.
A Kaletra-t – amprenavirral
együtt alkalmazva – nem szabad
naponta egyszer adni.
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Indinavir, 600 mg BID
Indinavir:
AUC: -
Cmin: ^ 3,5-szeres
Cmax: ˇ
(az önmagában adott naponta
háromszor 800 mg indinavirhoz
viszonyítva)
Lopinavir: -
(korábbi összehasonlításokhoz
viszonyítva)
A hatásosság és a biztonságosság
tekintetében ennek a
kombinációnak a megfelelő
dózisait nem állapították meg.
Szakinavir
1000 mg BID
Szakinavir: - Dózismódosítás nem szükséges.
Tipranavir/ritonavir
(500/100 mg BID)
Lopinavir:
AUC: ˇ 55%
Cmin: ˇ 70%
Cmax: ˇ 47%
Ezeknek a gyógyszereknek az
együttes alkalmazása nem
javasolt.
Savcsökkentő szerek
Omeprazol (40 mg QD)
Omeprazol: -
Lopinavir: -
Dózismódosítás nem szükséges.
Ranitidin (egyszeri
150 mg-os adag)
Ranitidin: - Dózismódosítás nem szükséges.
Alfa1-adrenoreceptor gátlók
Alfuzozin Alfuzozin: a lopinavir/ritonavir
okozta CYP3A-gátlás miatt az
alfuzosin koncentrációja
várhatóan megnő.
A Kaletra és az alfuzozin együttes
adása ellenjavallt (lásd 4.3 pont),
mivel megnő az alfuzozin
adásával összefüggő toxicitás,
beleértve a hypothensiot.
Analgetikumok
Fentanil Fentanil:
a mellékhatások fokozott
kockázata (légzésdepresszió,
szedáció) a Kaletra CYP3A4
gátlása által okozott nagyobb
plazma-koncentrációk miatt
A mellékhatások (különösen a
légzésdepresszió, de a szedáció
is) gondos monitorozása javasolt,
ha a fentanil és a Kaletra egyidejű
alkalmazására kerül sor.
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Antiarrhythmiás szerek
Digoxin
Digoxin:
A Kaletra P-glikoprotein gátlása
következtében a
plazmakoncentrációk
növekedhetnek. Ahogy a
Pgp-indukció kialakul, az
emelkedett digoxin-szint idővel
csökkenhet.
A Kaletra és digoxin egyidejű
alkalmazása esetén
elővigyázatosság indokolt, és
amennyiben rendelkezésre áll, a
digoxin-koncentrációk terápiás
gyógyszerszint-monitorozása
javasolt. Rendkívüli óvatosság
szükséges, ha a Kaletra-t digoxint
szedő betegeknek rendelik, mivel
a ritonavir Pgp-re gyakorolt akut
gátló hatása várhatóan jelentősen
emeli a digoxin-szintet. A már
Kaletra-t szedő betegeknél a
digoxin elkezdése a
digoxin-koncentrációknak a
vártnál valószínűleg kisebb
emelkedését eredményezi.
Bepridil, szisztémás
lidokain és kinidin
Bepridil, szisztémás lidokain,
kinidin
A Kaletra-val történő egyidejű
alkalmazáskor a koncentrációk
nőhetnek.
Elővigyázatosság indokolt, és
amennyiben rendelkezésre áll, a
terápiás gyógyszer-koncentrációk
monitorozása javasolt.
Antibiotikumok
Klaritromicin Klaritromicin:
A Kaletra okozta CYP3A-gátlás
következtében a
klaritromicin-AUC közepes
mértékű emelkedése várható.
A vesekárosodásban szenvedő
betegeknél (kreatinin-clearance
< 30 ml/min) mérlegelni kell a
klaritromicin adagjának
csökkentését (lásd 4.4 pont).
Óvatosnak kell lenni, ha a
klaritromicint a Kaletra-val együtt
károsodott máj- vagy
veseműködésű betegeknek adják.
Daganatellenes szerek
A legtöbb tirozin-kináz
gátló, pl. a dazatinib és a
nilotinib, valamint a
vinkrisztin és a
vinblasztin
A legtöbb tirozin-kináz gátló, pl.
a dazatinib és a nilotinib,
valamint a vinkrisztin és a
vinblasztin is: a fokozottabb
mellékhatások kockázata a
Kaletra CYP3A4 gátlása által
okozott nagyobb szérum-
koncentrációk miatt
E daganatellenes szerek
toleranciára irányuló gondos
monitorozása ajánlott.
Antikoagulánsok
Warfarin
Warfarin:
A Kaletra-val történő együttes
alkalmazáskor a
CYP2C9-indukció következtében
a koncentrációk csökkenhetnek.
Az INR (nemzetközi normalizált
arány) ellenőrzése javasolt.
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Rivaroxabán
(naponta kétszer 600 mg
ritonavir)
Rivaroxabán:
AUC: ^ 153%
Cmax: ^ 55%
A lopinavir/ritonavir által okozott
CYP3A- és P-gp-gátlás miatt.
A rivaroxabán és a Kaletra
együttes adása megemelheti a
rivaroxaban szintjét, ami
fokozhatja a vérzés kockázatát.
A rivaroxabán alkalmazása nem
javasolt egyidejűleg Kaletra-
kezelésben részesülő betegeknél
(lásd 4.4 pont).
Antikonvulzív szerek
Fenitoin
Fenitoin:
A dinamikus egyensúlyi állapotú
koncentrációk a Kaletra okozta
CYP2C9- és CYP2C19- indukció
következtében közepes mértékben
csökkentek.
Lopinavir:
A fenitoin okozta
CYP3A-indukció következtében a
koncentrációk csökkennek.
A fenitoin Kaletra-val történő
együttes alkalmazása esetén
óvatosan kell eljárni.
A lopinavirral/ritonavirral történő
együttes alkalmazás esetén a
fenitoin-szintet monitorozni kell.
Fenitoinnal történő együttes
alkalmazás esetén a Kaletra
adagjának emelésére lehet
szükség. A dózismódosítást a
klinikai gyakorlatban nem
értékelték.
A Kaletra-t – fenitoinnal együtt
alkalmazva – nem szabad naponta
egyszer adni.
Karbamazepin és
fenobarbitál
Karbamazepin:
A Kaletra okozta CYP3A-gátlás
következtében a
szérumkoncentrációk
növekedhetnek.
Lopinavir:
A koncentrációk a karbamazepin
és fenobarbitál okozta
CYP3A-indukció következtében
csökkenhetnek.
A Kaletra karbamazepinnel vagy
fenobarbitállal történő együttes
alkalmazás esetén
elővigyázatosság szükséges.
A karbamazepin- és a
fenobarbitál-szinteket a
lopinavirrel/ritonavirrel történő
együttes adás esetén monitorozni
kell.
Karbamazepinnel vagy
fenobarbitállal történő együttes
alkalmazás esetén a Kaletra
adagjának emelésére lehet
szükség. A dózismódosítást a
klinikai gyakorlatban nem
értékelték.
A Kaletra-t – karbamazepinnel és
fenobarbitállal együtt alkalmazva
– nem szabad naponta egyszer
adni.
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Lamotrigin és valproát Lamotrigin:
AUC: ˇ 50%
Cmax: ˇ 46%
Cmin: ˇ 56%
A lamotrigin glukuronidációjának
indukciója miatt.
Valproát: ˇ
A betegeket szorosan ellenőrizni
kell a csökkent valproinsav hatás
miatt, ha a Kaletra-t együttesen
alkalmazzák valproinsavval vagy
valproáttal.
Kaletra kezelést kezdő vagy
abbahagyó betegek, akik
egyidejűleg fenntartó dózisban
lamotrigint szednek: szükséges
lehet a lamotrigin dózisának
emelése a Kaletra
megkezdésekor, illetve
csökkentése a Kaletra
abbahagyásakor, ezért a
lamotrigin plazmakocentrációját
monitorozni kell, különösen a
Kaletra kezelés megkezdése vagy
abbahagyása előtt és további két
hétig annak eldöntésére, hogy
szükséges-e a lamotrigin
dózismódosítása.
Kaletra-t szedő betegeknél,
akiknél lamotrigint kezdenek:
Valószínűleg nem szükséges a
lamotrigin ajánlott
dózistitrálásának módosítása.
Antidepresszánsok és anxiolitikumok
Trazodon, egyszeri adag
(Ritonavir, 200 mg
BID)
Trazodon:
AUC: ^ 2,4-szeres
A trazodon és a ritonavir egyidejű
adását követően nemkívánatos
eseményként hányingert,
szédülést, hypotoniát és ájulást
észleltek.
Nem ismert, hogy a
lopinavir/ritonavir kombináció a
trazodon-expozíció hasonló
emelkedését okozza-e. A
kombinációt óvatosan kell
alkalmazni, és mérlegelni kell
alacsonyabb trazodon dózis
alkalmazását.
Gombaellenes szerek
Ketokonazol és
itrakonazol
Ketokonazol, itrakonazol: A
Kaletra okozta CYP3A-gátlás
következtében a
szérumkoncentrációk
növekedhetnek.
A ketokonazol és itrakonazol
magas dózisai (> 200 mg/nap)
nem ajánlottak.
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Vorikonazol Vorikonazol:
A koncentrációk csökkenhetnek.
A vorikonazol és az alacsony
dózisú ritonavir (100 mg BID),
ahogy azt a Kaletra is
tartalmazza, együttes adását
kerülni kell, kivéve, ha a
haszon/kockázat arány értékelése
az adott betegnél indokolja a
vorikonazol alkalmazását.
Köszvény elleni szerek
Kolhicin – egyszeri
adag
(Ritonavir 200 mg BID)
Kolhicin:
AUC: ^ 3-szoros
Cmax: ^ 1,8-szoros
A ritonavir okozta P-gp- és/vagy
CYP3A4-gátlás miatt.
A Kaletra és a kolhicin együttes
alkalmazása nem javasolt a
kolhicin adásával összefüggő
neuromuszkuláris toxicitás
(beleértve a rhabdomyolysist)
esetleges nagyobb valószínűsége
miatt, különösen ha csökkent
vese- vagy májfunkciójú
betegeknek adják (lásd 4.4 pont).
Fertőzés elleni szerek
Fuzidinsav Fuzidinsav:
A lopinavir/ritonavir okozta
CYP3A-gátlás miatt a
koncentrációja megnőhet.
A Kaletra és a fuzidinsav együttes
adása ellenjavallt bőrgyógyászati
indikációkban a fuzidinsav
alkalmazásával összefüggő
nemkívánatos események
fokozott kockázata, különösen a
rhabdomyolysis miatt (lásd
4.3 pont). Ha osteoarticularis
fertőzésekben alkalmazzák, ahol
az egyidejű adás elkerülhetetlen,
különösen javasolt az
izomeredetű nemkívánatos
eseményekre irányuló szoros
klinikai monitorozás (lásd
4.4 pont).
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Mycobacterium-ellenes szerek
Bedakvilin
(egyszeri dózis)
(Lopinavir/ritonavir
400 /100 mg BID,
többszöri dózis)
Bedakvilin:
AUC: ^ 22 %
Cmax: -
A bedakvilin
plazma-expozíciójára gyakorolt
erőteljes hatás figyelhető meg a
lopinavir/ritonavir hosszan tartó
együttes alkalmazása során.
CYP3A4 gátlás valószínűleg a
lopinavir/ritonavir alkalmazás
következménye.
A bedakvilin okozta
nemkívánatos események
kockázata miatt a bedakvilin és a
lopinavir/ritonavir kombinált
adását kerülni kell. Amennyiben
az együttes alkalmazás haszna
felülmúlja a kockázatot, a
bedakvilint és a
lopinavir/ritonavirt körültekintően
kell együtt alkalmazni. Az
elektrokardiogramm és a
transzaminázszintek gyakoribb
monitorozása javasolt (lásd
4.4 pont valamint a bedakvilin
Alkalmazási előírása).
Delamanid (100 mg
BID)
(Lopinavir/ritonavir
400 /100 mg BID)
Delamanid:
AUC:^22%
DM-6705 (delamanid aktív
metabolit):
AUC:^30%
A DM-6705 expozícióra
gyakorolt erőteljesebb hatás
figyelhető meg a
lopinavir/ritonavir hosszan tartó
együttes alkalmazása során.
A DM-6705 összefüggésbe
hozható a QTc szakasz
megnyúlásának kockázatával, így
amennyiben a delamanid és a
lopinavir/ritonavir együttes adása
szükséges, nagyon gyakori EKG
monitorozás ajánlott a teljes
delamanid kezelési időszak alatt
(lásd 4.5 pont és a delamanid
alkalmazási előírása).
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Rifabutin, 150 mg QD
Rifabutin (az anyavegyület és az
aktív 25-O-dezacetil metabolit):
AUC: ^ 5,7-szeres
Cmax: ^ 3,5-szeres
A Kaletra és a rifabutin egyidejű
alkalmazása esetén a rifubatin
javasolt dózisa hetente háromszor
150 mg, maghatározott napokon
(pl. hétfőn, szerdán és pénteken).
A rifabutin-koncentráció várható
növekedése miatt indokolt a
rifabutinnal kapcsolatos
mellékhatások, köztük a
neutropenia és az uveitis
szorosabb ellenőrzése. Javasolt a
rifabutin dózisát tovább
csökkenteni hetente kétszer
150 mg-ra a hét meghatározott
napjain azoknál a betegeknél,
akik a heti háromszor 150 mg-os
dózist nem tolerálják. Szemelőtt
kell tartani, hogy a heti kétszer
150 mg-os dózis nem feltétlenül
biztosít optimális rifabutin
koncentrációt, ami rifamicin-
rezisztencia kockázatához és
sikertelen kezeléshez vezethet. A
Kaletra esetén dózis módosítására
nincs szükség.
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Rifampicin Lopinavir:
A rifampicin okozta
CYP3A-indukció következtében a
lopinavir-koncentrációk
nagymértékű csökkenését lehet
észlelni.
A Kaletra és a rifampicin
egyidejű alkalmazása nem
javasolt, mivel a
lopinavir-koncentrációk
csökkenése következtében
jelentősen csökkenhet a lopinavir
terápiás hatása. A rifampicin
CYP 3A4-induktor hatásának
kompenzálása érdekében a
Kaletra adagjának naponta kétszer
400 mg/400 mg-ra (vagyis
Kaletra 400/100 mg + ritonavir
300 mg) történő módosítása
megengedett. Ez a
dózismódosítás azonban
ALT/AST-emelkedéssel és a
gastrointestinalis zavarok
fokozódásával járhat. Ezért ezt a
kombinációt kerülni kell, kivéve,
ha azt feltétlenül szükségesnek
tartják. Ha ennek a
kombinációnak az alkalmazását
elkerülhetetlennek ítélik, akkor a
rifampicin mellett a Kaletra
naponta kétszer
400 mg/400 mg-ra emelt adagját
csak a biztonságosság és a
terápiás gyógyszerszint szigorú
ellenőrzése mellett lehet
alkalmazni. A Kaletra adagját
csak a rifampicin adásának
megkezdését követően lehet
megemelni (lásd 4.4 pont).
Antipszichotikumok
Kvetiapin A CYP3A lopinavir/ritonavir
általi gátlása miatt várhatóan nő a
kvetiapin koncentrációja.
A Kaletra és a kvetiapin egyidejű
alkalmazása ellenjavallt, mivel ez
fokozhatja a kvetiapinnal
összefüggő toxicitást.
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Benzodiazepinek
Midazolám
Per os midazolám:
AUC: ^ 13-szoros
Parenterális midazolám:
AUC: ^ 4-szeres
a Kaletra okozta CYP3A-gátlás
következtében.
A Kaletra-t tilos per os
midazolámmal együtt alkalmazni
(lásd 4.3 pont), míg a Kaletra és a
parenterális midazolám együttes
alkalmazásakor óvatosan kell
eljárni. Ha a Kaletra-t parenterális
midazolámmal adják egyidejűleg,
akkor azt intenzív osztályon vagy
hasonló körülmények között kell
végezni, ami légzésdepresszió
és/vagy tartós szedáció esetén
lehetővé teszi a szoros klinikai
megfigyelést és a megfelelő
orvosi kezelést. Mérlegelni kell a
midazolám dózisának
módosítását, különösen akkor, ha
több mint egy midazolám adagot
adnak.
Béta2 –receptor agonista (hosszú hatású)
Szalmeterol Szalmeterol:
A lopinavir/ritonavir okozta
CYP3A-gátlás miatt a
koncentrációja várhatóan megnő.
A két szer kombinációja a
szalmeterol adásával összefüggő
cardiovascularis nemkívánatos
események fokozott kockázatával
járhat, így pl. QT-megnyúlással,
palpitáció érzéssel és sinus
tachycardiával. Ezért a
szalmeterol együttes adása
Kaletra-val nem javasolt (lásd
4.4 pont).
Kalciumcsatorna-blokkolók
Felodipin, nifedipin és
nikardipin
Felodipin, nifedipin, nikardipin:
A Kaletra okozta CYP3A-gátlás
következtében a koncentrációk
növekedhetnek.
Ezeknek a gyógyszereknek a
Kaletra-val történő egyidejű
alkalmazásakor a terápiás hatások
és a mellékhatások klinikai
ellenőrzése javasolt.
Kortikoszteroidok
Dexametazon Lopinavir:
A dexametazon okozta
CYP3A-indukció következtében a
koncentrációk csökkenhetnek.
Ezeknek a gyógyszereknek a
Kaletra-val történő egyidejű
alkalmazásakor a terápiás hatások
és a mellékhatások klinikai
ellenőrzése javasolt.
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Flutikazon propionát,
50 µg intranasalisan
naponta 4-szer
(100 mg ritonavir BID)
Flutikazon propionát:
Plazmakoncentrációk ^
Kortizol-szint ˇ 86%
Erőteljesebb hatások várhatók, ha
a flutikazon-propionátot
inhalálják. Szisztémás
kortikoszteroid hatásokról, köztük
Cushing-szindrómáról és
mellékvese szuppresszióról
számoltak be a ritonavirt és
inhalált vagy intranasalisan
alkalmazott
flutikazon-propionátot kapó
betegeknél. Ez a P450 3A
útvonalon keresztül
metabolizálódó egyéb
kortikoszteroidoknál, például a
budezonidnál is felléphet. Ennek
következtében a Kaletra és ezen
glükokortikoidok egyidejű
alkalmazása nem javasolt, kivéve,
ha a kezelés potenciális előnyei
meghaladják a szisztémás
kortikoszteroid hatások
kockázatát (lásd 4.4 pont). A
lokális és a szisztémás hatások
ellenőrzése mellett mérlegelni
kell a glükokortikoidok dózisának
csökkentését vagy egy olyan
glükokortikoidra történő váltást,
ami nem szubsztrátja a
CYP3A4-nek (pl. beklometazon).
Ezen kívül a glükokortikoidok
megvonása esetén a progresszív
dóziscsökkentést esetleg hosszabb
időn keresztül kell végezni.
Foszfodiészteráz (PDE5) inhibitorok
Avanafil
(600 mg ritonavir BID)
Avanafil:
AUC: ^ 13-szoros
a CYP3A lopinavir/ritonavir
okozta gátlása miatt
A Kaletra és az avanafil együttes
adása ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
Tadalafil
Tadalafil:
AUC: ^ 2-szeres
A lopinavir/ritonavir okozta
CYP3A4-gátlás következtében.
A pulmonalis artériás hypertonia
kezelésében:
A Kaletra és a szildenafil együttes
adása ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
A Kaletra és a tadalafil egyidejű
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Szildenafil
Szildenafil:
AUC: ^ 11-szeres
A lopinavir/ritonavir okozta
CYP3A-gátlás következtében.
alkalmazása nem javasolt.
Erectilis dysfunctióban:
Ha a Kaletra-t kapó betegeknek
szildenafilt vagy tadalafilt
rendelnek, akkor különös
elővigyázatosság szükséges,
valamint a nemkívánatos
események köztük a hypotonia, az
ájulás, a látászavar és a tartós
erectio fokozott monitorozása
(lásd 4.4 pont).
Ha a Kaletra-val egyidejűleg
alkalmazzák, akkor a szildenafil
dózisa 48 óra alatt semmilyen
körülmények között nem
haladhatja meg a 25 mg-ot, és a
tadalafil adagja 72 óra alatt nem
haladhatja meg a 10 mg-ot.
Vardenafil
Vardenafil:
AUC: ^ 49-szeres
A Kaletra okozta CYP3A-gátlás
következtében.
A vardenafil és a Kaletra együttes
alkalmazása ellenjavallt (lásd
4.3 pont).
HCV proteáz inhibitorok
Boceprevir naponta
háromszor 800 mg
Boceprevir:
AUC: ˇ 45%
Cmax: ˇ 50%
Cmin: ˇ 57%
Lopinavir:
AUC: ˇ 34%
Cmax: ˇ 30%
Cmin: ˇ 43%
A Kaletra és a boceprevir
egyidejű adása nem ajánlott.
Szimeprevir naponta
200 mg (100 mg
ritonavir BID)
Szimeprevir:
AUC: ^ 7,2-szeres
Cmax: ^ 4,7-szeres
Cmin: ^ 14,4-szeres
A Kaletra és a szimeprevir
egyidejű adása nem ajánlott.
Telaprevir naponta
háromszor 750 mg
Telaprevir:
AUC: ˇ 54%
Cmax: ˇ 53%
Cmin: ˇ 52%
Lopinavir: -
A Kaletra és a telaprevir egyidejű
adása nem ajánlott.
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Gyógynövénykészítmények
Orbáncfű
(Hypericum perforatum)
Lopinavir:
Az orbáncfüvet tartalmazó
gyógynövénykészítmények
okozta CYP3A-indukció
következtében a koncentrációk
csökkenhetnek.
Az orbáncfüvet tartalmazó
gyógynövénykészítményeket tilos
lopinavirrel és ritonavirrel
kombinálni. Ha a beteg már
orbáncfüvet szed, akkor az
orbáncfű alkalmazását abba kell
hagyni, és amennyiben
lehetséges, a vírusszintet
ellenőrizni kell. A lopinavir és a
ritonavir szintje az orbáncfű
abbahagyásakor növekedhet. A
Kaletra dózisának módosítására
lehet szükséges. Az induktor
hatás az orbáncfű-kezelés
abbahagyását követően legalább
két hétig fennmaradhat (lásd
4.3 pont). Ezért a Kaletra
alkalmazását az orbáncfű
elhagyását követően 2 héttel lehet
biztonságosan elkezdeni.
Immunszuppresszánsok
Ciklosporin, szirolimusz
(rapamicin) és
takrolimusz
Ciklosporin, szirolimusz
(rapamicin), takrolimusz:
A Kaletra okozta CYP3A-gátlás
következtében a koncentrációk
növekedhetnek.
Ezen gyógyszerek
plazmaszintjének
stabilizálódásáig a terápiás
koncentrációk gyakoribb
ellenőrzése szükséges.
Lipidszint csökkentők
Lovasztatin és
szimvasztatin
Lovasztatin és szimvasztatin:
A Kaletra okozta CYP3A-gátlás
következtében a
plazmakoncentrációk jelentősen
növekednek.
Mivel a HMG-CoA reduktáz
inhibitorok koncentrációjának
növekedése myopathiát, köztük
rhabdomyolysist is okozhat, ezért
ezeknek a szereknek a Kaletra-val
történő kombinálása ellenjavallt
(lásd 4.3 pont).
Atorvasztatin Atorvasztatin:
AUC: ^ 5,9-szeres
Cmax: ^ 4,7-szeres
A Kaletra okozta CYP3A-gátlás
következtében.
A Kaletra atorvasztatinnal történő
kombinálása nem javasolt. Ha az
atorvasztatin alkalmazását
feltétlenül szükségesnek tartják,
akkor a lehető legalacsonyabb
atorvasztatin dózist kell
alkalmazni, és a biztonságosságot
gondosan monitorozni kell (lásd
4.4 pont).
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Rozuvasztatin, 20 mg
QD
Rozuvasztatin:
AUC: ^ 2-szeres
Cmax: ^ 5-szeres
Mivel a rozuvasztatint a CYP3A4
gyengén metabolizálja, ezért a
plazmakoncentrációi emelkedését
észlelték. Ennek az interakciónak
a mechanizmusa eredhet a
transzportfehérjék gátlásából.
A Kaletra és a rozuvasztatin
egyidejű alkalmazásakor óvatosan
kell eljárni, és csökkentett
dózisok adását kell mérlegelni
(lásd 4.4 pont).
Fluvasztatin vagy
pravasztatin
Fluvasztatin, pravasztatin:
Klinikailag jelentős kölcsönhatás
nem várható.
A pravasztatin nem
metabolizálódik a CYP450-en.
A fluvasztatin részben
metabolizálódik a CYP2C9-en.
Ha egy HMG-CoA reduktáz
inhibitorral végzett kezelés
javallott, akkor fluvasztatin vagy
pravasztatin alkalmazása javasolt.
Opioidok
Buprenorfin, 16 mg QD Buprenorfin: - Dózismódosítás nem szükséges.
Metadon
Metadon: ˇ
A metadon plazmakoncentrációk
monitorozása javasolt.
Orális fogamzásgátlók
Etinil-ösztradiol Etinil-ösztradiol: ˇ
A Kaletra és az etinil-ösztradiol
tartalmú fogamzásgátlók egyidejű
alkalmazása esetén (a
fogamzásgátló formulájától
függetlenül, pl. orális vagy
tapasz), kiegészítő fogamzásgátló
módszert kell alkalmazni.
Dohányzásról való leszokást segítő szerek
Bupropion Buproprion és aktív metabolitja, a
hidroxibupropion:
AUC és Cmax ˇ ~50%
Ez a hatás a bupropion
metabolizmus indukciójának lehet
a következménye.
Amennyiben a lopinavir/ritonavir
bupropionnal történő egyidejű
alkalmazását elkerülhetetlennek
ítélik, akkor azt a megfigyelt
indukció ellenére a javasolt adag
túllépése nélkül, a bupropion
hatásosságának szoros klinikai
ellenőrzése mellett kell végezni.
Az egyidejűleg
alkalmazott gyógyszer,
terápiás területenként
A gyógyszerszintre gyakorolt
hatások
Az AUC-ben, Cmax-ban és a
Cmin-ben bekövetkező átlagos
geometriai változás (%)
A gyógyszerkölcsönhatás
mechanizmusa
A Kaletra-val való egyidejű
alkalmazásra vonatkozó
klinikai javaslat
Vasodilatatiot okozó szerek
Boszentán Lopinavir - ritonavir:
A lopinavir/ritonavir
plazmakoncentrációja
lecsökkenhet a boszentán okozta
CYP3A4-indukció miatt.
Boszentán:
AUC: ^ 5-szörös
Cmax: ^ 6-szoros
Kezdetben, bosentan Cmin: ^kb.
48-szorosával a
lopinavir/ritonavir okozta
CYP3A4-gátlás miatt.
A Kaletra és a boszentán együttes
adásakor óvatosan kell eljárni.
Ha a Kaletra-t és a boszentánt
egyidejűleg alkalmazzák, a HIV
kezelés hatásosságát monitorozni
kell, és a betegeket szorosan
obszerválni kell a boszentán
toxicitása irányában, különösen
az egyidejű alkalmazás első
hetében.
Egyéb gyógyszerek
Az ismert metabolikus profilok alapján klinikailag jelentős interakciók nem várhatók a Kaletra és
a dapszon, a trimetoprim/szulfametoxazol, azitromicin vagy flukonazol között.
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
