Mediris

Mellékhatás

4.8 pont Nemkívánatos hatások, mellékhatások).

Bőrreakciók
Nagyon ritkán súlyos bőrreakciókról, beleértve az esetleg végzetes kimenetelű exfoliativ dermatitis, Stevens-Johnson-szindróma és toxicus epidermalis necrolysis kialakulásáról számoltak be NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatban (lásd 4.8 pont). A betegek a legnagyobb kockázatnak a kezelés kezdeti szakaszában vannak kitéve. Az esetek döntő többségében a kezelés első hónapjára tehető a bőrreakciók kialakulása. Bőrkiütés, nyálkahártya laesio, vagy a hypersensitivitas bármely egyéb jelének kialakulásakor a Xilox-kezelést meg kell szakítani.
Mindig ugyanazon a helyen jelentkező (fix) gyógyszerkiütés (fixed drug eruption, FDE) eseteiről számoltak be a nimezuliddal kapcsolatban.
A nimezulid-kezelés nem kezdhető újra olyan betegeknél, akiknek a kórtörténetében nimezulid okozta fix gyógyszerkiütés szerepel (lásd 4.8 pont).

Óvatosságra van szükség vesekárosodásban vagy szívműködési zavarban szenvedő betegek esetében, mert a Xilox a veseműködés rosszabbodását okozhatja. A veseműködés rosszabbodása esetén, a kezelést abba kell hagyni (lásd 4.5 pont).

Idős betegek különösen hajlamosak a nem-szteroid gyulladáscsökkentők mellékhatásaira, ide értve a gastrointestinalis vérzést és perforációt, a vese-, szív- és májfunkció romlását. Ezért kellő klinikai felügyelet javasolt.

Tekintettel arra, hogy a nimezulid befolyásolja a thrombocyta funkciókat, ezért alkalmazása vérzéses diathesis esetén fokozott óvatosságot igényel (lásd 4.3 pont). Ugyanakkor, az acetilszalicilsav nem helyettesíthető a Xilox granulátum alkalmazásával a cardiovascularis profilaxisban.

A Xilox granulátum károsíthatja a női fertilitást, így nem ajánlott azon nőknek, akik teherbe kívánnak esni. A Xilox-kezelés abbahagyását mérlegelni kell azon nők esetében, akik nehezen esnek teherbe vagy meddőségi vizsgálaton esnek át. (lásd 4.6 pont).

Azon betegek esetében, akiknek kórtörténetében hypertonia és/vagy enyhe-közepesen súlyos pangásos szívelégtelenség szerepel, megfelelő ellenőrzés és tanácsadás szükséges, mivel NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatosan folyadékretenció és oedema előfordulásáról számoltak be.

Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint bizonyos NSAID-ok alkalmazása során (különösen a nagy adagok alkalmazása és hosszú ideig tartó kezelés estén) kis mértékben fokozódhat az artériás thrombotikus események (pl. myocardialis infarctus, stroke) kialakulásának kockázata. A nimezulid esetében nem áll rendelkezésre elegendő adat, mely alapján ez a veszély kizárható lenne.

Nem megfelelően beállított hypertonia, pangásos szívelégtelenség, diagnosztizált ischaemiás szívbetegség, perifériás artériás betegség és/vagy cerebrovascularis betegség esetén a nimezuliddal történő kezelést csak gondos mérlegelés után szabad megkezdeni. Hasonlóan megfontolandó olyan betegek hosszú távú kezelésének megkezdése, akiknél cardiovascularis betegségekre hajlamosító tényezők (pl. hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás) fennállnak.

Segédanyag:
Ez a gyógyszer 1805 mg szacharózt tartalmaz tasakonként. Tartós alkalmazása esetén fogkárosodást okozhat.
Ritkán előforduló, örökletes fruktóz-intoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Farmakodinámiás interakciók:
A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) erősíthetik az antikoagulánsok, mint például a warfarin hatását (lásd 4.4 pont). Xilox-kezelés eseten a warfarinnal vagy hasonló antikoagulánssal vagy acetilszalicilsavval együttesen kezelt betegek vérzési kockázata fokozódik. Ezért együttes kezelés nem ajánlott (lásd 4.4 pont), illetve ellenjavallt olyan betegek esetében, akiknél súlyos alvadási rendellenességek állnak fenn (lásd 4.3 pont). Ha nem kerülhető el az együttes adás, az antikoaguláns hatását fokozottan kell ellenőrizni.
A kortikoszteroidok, a vérlemezkékre ható szerek és a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-ok), növelhetik a fekélyképződés vagy vérzés kockázatát (lásd 4.4 pont).

Farmakodinámiás / farmakokinetikai interakciók a diuretikumokkal:
Egészségesekben a nimezulid átmenetileg csökkenti a furoszemid nátrium-, és kisebb mértékben a kálium kiválasztásra gyakorolt hatását, és csökkenti a diuretikus hatást.
A nimezulid és a furoszemid együttes adása a furoszemid eloszlási térfogatának (AUC) (kb. 20%-ban) és kumulatív kiválasztásnak csökkenését okozza, nem változtatva meg renalis clearance-ét.
A furoszemid és a nimezulid tartalmú gyógyszerkészítmények együttes használata vese és szívbetegség gyanúja esetén óvatosságot igényel (lásd 4.4 pont).

Farmakokinetikai interakciók más gyógyszerekkel:
Beszámoltak a nem-szteroid gyulladáscsökkentők lítium-clearance csökkentő hatásáról, ami emelkedett plazmaszinthez és lítium toxicitáshoz vezetett. Ha a nimezulidot egy lítium kezelés alatt álló betegnek írják fel, akkor a lítium szintet szorosan ellenőrizni kell.

A potenciális kölcsönhatásokat glibenklamiddal teofillinnel, warfarinnal, kumarinnal, digoxinnal, cimetidinnel és antacid készítményekkel (pl. alumínium és magnézium-hidroxid kombináció) in vivo is vizsgálták. Klinikailag jelentős interakciót nem figyeltek meg.

A nimezulid gátolja a CYP2C9-et. Az enzim gyógyszer szubsztrátjainak plazmakoncentrációja növekedhet, ha együttesen alkalmazzák nimezulid tartalmú gyógyszerkészítményekkel.

Óvatosságra van szükség, ha a nimezulid alkalmazása a metotrexát adását megelőző vagy követő 24 órán belül történik, mert növekedhet a metotrexát szérumszintje és fokozódik a toxicitása.
A prosztaglandin szintetáz inhibitorok, mint a nimezulid, a vese prosztaglandinokra kifejtett hatásuk miatt növelhetik a ciklosporinok nephrotoxicitását.

Egyéb gyógyszerek hatása a nimezulidra:
Az in vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a tolbutamid, acetilszalicilsav és valproinsav kiszorítja a kötőhelyéről a nimezulidot. Ugyanakkor, a plazmaszintre kifejtett lehetséges hatás ellenére, az interakcióknak nincs kimutatható klinikai jelentősége.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség
A prosztaglandinszintézis gátlása károsan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrió illetve a magzat fejlődését. Epidemiológiai vizsgálatok adatai megerősítik, hogy a prosztaglandinszintézis-gátlók alkalmazása a terhesség korai szakaszában megnöveli a vetélés és a szívfejlődési rendellenességek, valamint a hasfalhiány (gastroschisis) kialakulásának kockázatát. Az abszolút kockázat a szívfejlődési rendellenességek kialakulását illetően kevesebb, mint 1%-ról körülbelül 1,5%-ra emelkedett. A kockázat növekedni látszik az alkalmazott dózis nagyságával és a kezelés időtartamával. Prosztaglandinszintézis-gátlók állatokban történő alkalmazásakor növekedett a beágyazódás előtti és utáni veszteség, és az embriofoetalis halálozás. Ráadásul a különböző fejlődési rendellenességek, beleértve a cardiovascularis rendellenességek előfordulási gyakoriságának növekedéséről számoltak be állatokban a prosztaglandinszintézis-gátlók organogenetikus időszak alatt történő alkalmazásakor.

A terhesség 20. hetétől kezdődően a nimezulid alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozhat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Ezen felül - a második trimeszterben végzett kezelést követően - ductus arteriosus-szűkületről is beszámoltak, mely a legtöbb esetben a kezelés leállítása után helyreállt. Emiatt a terhesség első és második trimeszterében a Xilox granulátum csak akkor adható, ha annak alkalmazása feltétlenül szükséges.
Ha a nimezulidot terhességet tervező nő alkalmazza, vagy a terhesség első és második trimeszterében van rá szükség, a lehető legkisebb dózist kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig.
Megfontolandó az oligohydramnion és a ductus arteriosus szűkület antenatalis monitorozása, ha a Xilox-kezelés a 20. terhességi héttől több napon át történt. A Xilox granulátum alkalmazását abba kell hagyni oligohydramnion vagy ductus arteriosus-szűkület észlelése esetén.

A terhesség harmadik trimeszterében alkalmazott bármely prosztaglandinszintézis-gátló a következő hatásokat fejtheti ki a magzatra:
- cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus korai szűkületéhez/elzáródásához és pulmonális hypertensiohoz vezethet)
- vesekárosodás (lásd fent).

A terhesség végén az anyára és az újszülöttre a követező hatásokat fejtheti ki:
- a vérzési idő esetleges meghosszabbodása, mely a thrombocytaaggregáció gátlására vezethető vissza, és ami már nagyon kis dózisok esetén is előfordulhat;
- gátolhatja a méh összehúzódását, ezáltal késleltetheti vagy elnyújthatja a vajúdást.

Következésképpen a Xilox granulátum ellenjavallt a terhesség harmadik trimeszterében (lásd 4.3 és 5.3 pont).

Szoptatás
Nem ismert, hogy a nimezulid kiválasztódik-e az anyatejbe. A Xilox granulátum szoptatás során történő alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 és 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A készítménynek a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. Azok a betegek, akik a Xilox bevétele után szédülést, egyensúlyzavart és általános fáradtságot éreznek, tartózkodjanak a vezetéstől és gépek kezelésétől.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A nemkívánatos hatások alábbi felsorolása ellenőrzött klinikai vizsgálatok* (kb. 7800 beteg), valamint posztmarketing megfigyelések adatain alapulnak.
A mellékhatások besorolása az alábbi gyakorisági kategóriák szerint történt:
nagyon gyakori (>1/10), gyakori (>1/100, <1/10), nem gyakori (>1/1000, <1/100), ritka (>1/10 000, <1/1000) nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg).

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Ritka
Vérszegénység*
Eosinophilia*

Nagyon ritka
Thrombocytopenia
Pancytopenia
Purpura
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Ritka
Hiperszenzitivitás*

Nagyon ritka
Anaphylaxia
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Ritka
Hyperkalaemia*
Pszichiátriai kórképek
Ritka
Szorongás*
Idegesség*
Rémálmok*
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori
Szédülés*

Nagyon ritka
Fejfájás
Somnolentia
Encephalopathia (Reye-szindróma)
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Ritka
Homályos látás*

Nagyon ritka
Látászavar
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
Nagyon ritka
Vertigo
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Ritka
Tachycardia*
Érbetegségek és tünetek
Nem gyakori
Hypertensio*

Ritka
Vérzékenység*
Vérnyomásingadozás*
Hőhullámok*
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Nem gyakori
Dyspnoe*

Nagyon ritka
Asthma
Bronchospasmus
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori
Hasmenés*
Hányinger*
Hányás*

Nem gyakori
Székrekedés*
Flatulencia*
Gastritis*
Gastrointestinalis vérzés
Duodenalis fekély és perforáció
Gyomorfekély és perforáció

Nagyon ritka
Alhasi fájdalom
Dyspepsia
Stomatitis
Melaena
Máj- és epebetegségek illetve tünetek (lásd a "4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések" pontot is)
Gyakori:
Májenzimszint emelkedés

Nagyon ritka
Hepatitis
Fulminans hepatitis (esetenként halálos)
Sárgaság
Cholestasis
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nem gyakori
Viszketés*
Kiütés*
Erős izzadás*

Ritka
Erythema*
Dermatitis*

Nagyon ritka
Urticaria*
Angioneurotikus oedema
Arc oedema
Erythema multiforme
Stevens-Johnson-szindróma
Toxicus epidermalis necrolysis

Nem ismert
Mindig ugyanazon a helyen jelentkező (fix) gyógyszerkiütés (lásd 4.4 pont)
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Ritka
Dysuria*
Hematuria*
Vizelet retenció*

Nagyon ritka
Veseelégtelenség
Oliguria
Interstitialis nephritis
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nem gyakori
Oedema*

Ritka
Rossz közérzet*
Általános testi gyengeség*

Nagyon ritka
Hypothermia
*gyakoriság a klinikai vizsgálatok alapján

A leggyakoribb mellékhatások gastrointestinalis jellegűek. Peptikus fekély, perforatio vagy gastrointestinalis vérzés fordulhat elő, mely különösen idős korban végzetes lehet (lásd 4.4 pont). Hányinger, hányás, hasmenés, flatulentia, székrekedés, emésztési zavar, hasi fájdalom, melaena, haematemesis, fekélyes szájnyálkahártya-gyulladás jelentkezhet, valamint a colitis vagy Crohn-betegség kiújulásáról számoltak be az alkalmazás során (lásd 4.4 pont Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések). Ritkán, gastritist figyeltek meg.

Nagyon ritkán a nem-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazásával kapcsolatban bullosus bőrreakciók kialakulását jelentették, beleértve a Stevens-Johnson-szindrómát és toxicus epidermalis necrolysist is.

Oedema, hypertonia és szívelégtelenség kialakulásáról számoltak be NSAID kezeléssel kapcsolatban.

Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint egyes NSAID-ok alkalmazása során kis mértékben fokozódhat az artériás thrombotikus események (pl. myocardialis infarctus, stroke) kialakulásának kockázata, különösen nagyobb adagok hosszabb ideig történő alkalmazása esetén (lásd 4.4 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.