Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

DIPHERELINE SR 11,25MG POR+OLDÓSZ RET SZUSZP INJ 1P+OSZ+SZ

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Ipsen Pharma S.A.S
Hatástani csoport:
L02AE Gonadotropin releasing hormon analógok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-09082/01
Hatóanyagok:
TriptorelinumDDD
Hatáserősség:
+ (egykeresztes), erős hatású (+)
Fogy. ár:
102197 Ft
Kiadhatóság:
SZ Szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos ellenőrzés mellett kiadható gyógyszerkészítmények.
Eü. rendeletre felírhatja:
Húgy-és ivarszervi bántalmak (urológia)
Klinikai onkológia
Onkoradiológia
Sugártherápia
Urológia
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,00102197,00
Közgyógy102197,000,00
Eü kiemelt101897,00300,00
Üzemi baleset102197,000,00
Közgyógy eü.kiemelt102197,000,00
Teljes0,00102197,00
Egyedi engedélyes0,00102197,00
Tárolás:
Elkészítés után azonnal felhasználandó
25 °c alatt
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
Gyerekre nincs adat
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Prosztatakarcinóma
A javasolt adag egyetlen intramuszkuláris Diphereline SR 11,25 mg-os injekció (1 injekciós üvegben 11,25 mg triptorelin), 3 havonta (12 hetente) ismételve.

Magas kockázatú, lokalizált vagy lokálisan előrehaladott, hormondependens prosztatakarcinómában radioterápiával egyidejűleg és azt követően adagolva - a klinikai vizsgálatok adatai azt bizonyították, hogy a radioterápiát követő tartós androgén-deprivációs terápia kedvezőbb a radioterápiát követő rövid távú androgén-deprivációs terápiánál. Lásd 5.1 pont.
Az androgén-deprivációs terápia szakmai irányelv szerint ajánlott időtartama 2-3 év, a magas kockázatú, lokalizált vagy lokálisan előrehaladott, hormondependens prosztatakarcinómában szenvedő, radioterápiában részesülő betegek esetében.

Metasztatizáló, kasztrációrezisztens prosztatakarcinómában szenvedő, GnRH-agonista, mint például triptorelin alkalmazásával nem-sebészi úton kasztrált betegek esetén, akik alkalmasak az abirateron-acetát- (androgénbioszintézis-inhibitor) vagy az enzalutamid- (androgén-receptor-gátló) kezelésre, a GnRH-agonista-kezelést folytatni kell. A kezelés időtartamát lásd az 5.1 pontban.

Endometriosis
Egyetlen intramuszkuláris Diphereline SR 11,25 mg-os injekció, ami 3 havonta ismétlendő.
A kezelést a menstruációs ciklus első öt napjában kell elkezdeni.
A kezelés időtartama: az endometriosis kezdeti súlyosságától és a kezelés alatti klinikai (funkcionális és anatómiai) változásoktól függ. A kezelés 6 hónapnál hosszabb ideig nem alkalmazható. Második kezelési ciklust nem ajánlott triptorelinnel vagy egyéb GnRH-analóggal kezdeni. Az endometriosis miatt GnRH-analógokkal kezelt betegeknél kimutatták, hogy az "add-back" terápiával (ABT - egy ösztrogén és progesztogén adásával) való kiegészítés mérsékli a csont ásványianyag-sűrűségének csökkenését és a vazomotoros tüneteket. Ezért lehetőség szerint a GnRH-analógot ABT-vel együtt kell alkalmazni, figyelembe véve az egyes kezelések kockázatait és előnyeit.

Máj- és vesekárosodásban szenvedő betegek
Nem szükséges dózismódosítás vese- vagy májkárosodás esetén.

Gyermekek és serdülők
Centralis pubertas praecox (8 év alatti lányoknál és 10 év alatti fiúknál)
Gyermekek triptrorelinnel történő kezelése kizárólag gyermekendokrinólogus, vagy centrális pubertas praecox kezelésében jártas gyermekgyógyász, illetve endokrinológus teljes körű felügyelete alatt végezhető.

20 kg-nál nagyobb testtömegű gyermekek esetében: egyetlen intramuszkuláris Diphereline SR 11,25 mg-os injekció, ami 3 havonta (12 hetente) ismételendő.

A kezelést abba kell hagyni a fiziológiás pubertáskor elérése körül mind a fiúk mind a lányok esetében, és nem ajánlott a kezelés folytatása lányoknál, amennyiben a csontosodás mértéke 12 év felettinek felel meg. Jelenleg kevés adat áll rendelkezésre a fiúk esetében arra vonatkozólag, hogy csontkor alapján mikor optimális abbahagyni kezelést, azonban a 13-14 évesnek megfelelő csontérettség esetén fiúknál is tanácsos abbahagyni a kezelést.

Az alkalmazás módja
A készítmény intramuszkulárisan (im.) alkalmazandó. Az injekció beadási helyét periodikusan változtatni kell, mint minden egyéb injekció adagolásakor.
A Diphereline SR 11,25 mg készítményt nem szabad intravascularisan injektálni.
A szubkután alkalmazást nőknél és gyermekeknél nem vizsgálták.

Óvintézkedések az előkészítés során és a készítmény alkalmazásakor
Mivel a Diphereline SR 11,25 mg készítmény mikrorészecskéket tartalmaz, szigorúan el kell kerülni az injekció véletlen intravaszkuláris beadását.
A Diphereline SR 11,25 mg injekciót orvosi felügyelet mellett kell alkalmazni.

A gyógyszer alkalmazása előtti feloldásra vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Felnőtteknél a GnRH-analógok használata a csontok ásványianyag-tartalmának csökkenéséhez vezethet. Előzetes adatok szerint férfiaknál a biszfoszfonátok használata a GnRH-agonistákkal kombinációban csökkentheti a csontok ásványianyag-vesztését. Különleges figyelem szükséges azoknál a betegeknél, akiknél az osteoporosis más kockázatai is fennállnak (pl.: krónikus alkoholizmus, dohányzás, hosszú távú kezelés a csontállományt csökkentő gyógyszerekkel, pl. antikonvulzivumokkal, kortikoszteroidokkal, családi anamnézisben osteoporosis, malnutritio).

A triptorelin-kezelés megkezdése előtt meg kell győződni róla, hogy a beteg nem terhes.

Ritkán a GnRH-agonista-kezelés felszínre hozhatja az addig ismeretlen gonadotropsejtes hypophysis-adenomát. Ezeknél a betegeknél hypophysis-apoplexia léphet fel, ennek tünetei a hirtelen fejfájás, hányás, látászavarok és a szemizmok bénulása lehet.

A GnRH-agonistákkal (úgymint triptorelin) kezelt betegeknél fokozott a depresszió kialakulásának kockázata, mely súlyos is lehet. A betegeket a tünetek kialakulása esetén azoknak megfelelően kell tájékoztatni és kezelni. Ismert depressziós betegeket szorosan monitorozni kell a terápia alatt.

Fokozott gondot kell fordítani az antikoagulánsokkal kezelt betegekre, mivel az injekció beadási helyén haematoma alakulhat ki.

Ez a gyógyszer kevesebb mint1 mmol nátriumot (23 mg) tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes".

Férfiak
A triptorelin, mint bármely egyéb GnRH-agonista, a plazmatesztoszteron-szint átmeneti emelkedését okozza. Ennek következtében egyes esetekben előfordulhat, hogy a prosztatakarcinómával általában összefüggő tünetek felerősödnek a kezelés első heteiben. Ezen kezdeti tesztoszteronszint-emelkedés és a klinikai tünetek rosszabbodásának ellensúlyozására, a kezelés kezdetén antiandrogének adása megfontolandó.

Néhány beteg a prosztatakarcinóma tüneteinek rosszabbodását (tumor-fellángolás) és átmenetileg a daganat okozta fájdalmak erősödését (metasztatikus fájdalom) tapasztalhatja, melyet tünetileg kell kezelni.

Mint minden egyéb GnRH-agonista-kezelésnél, egyes esetekben a húgyúti rendszer elzáródását illetve gerincvelő-kompressziót figyeltek meg. Ha gerincvelő-kompresszió vagy vesekárosodás alakul ki, ezeknél a komplikációknál a szokásos terápiát kell alkalmazni és extrém esetekben azonnali orchidectomiát (sebészi kasztrációt) kell alkalmazni. A kezelés első heteiben gondos ellenőrzés javasolt, különösen azoknál a betegeknél, akik vertebralis metasztázisban szenvednek és/vagy a gerincvelő-kompresszió vagy a húgyúti rendszer elzáródásának kockázata áll fenn.

Sebészeti hereeltávolítás után a triptorelin nem csökkenti tovább a szérumtesztoszteron-szintet.

Miután a kezelés első hónapjának végén elérik a tesztoszteron kasztrációs szintjét, a tesztoszteronszintek addig maradnak fenn, ameddig a beteg minden 3. hónapban (12 hetente) megkapja az injekcióját.

A hosszú időn át tartó androgén-depriváció, a bilateralis orchidectomia vagy a GnRH-analógok adása a csontállomány csökkenéséhez vezethet, ami fokozza az osteoporosis és csonttörések kockázatát.

Az androgén-deprivációs kezelés a QT-intervallum megnyúlásával járhat.
Azoknál a betegeknél, akiknek kórtörténetében vagy rizikófaktorai között szerepel a QT-szakasz megnyúlása, vagy egyidejűleg olyan gyógyszereket kapnak, amelyekről ismert, hogy megnyújtják a QT-szakaszt (lásd 4.5 pont), az orvosnak a Diphereline 11,25 mg-kezelés megkezdése előtt mérlegelnie kell a terápiás előny/kockázat profilt, beleértve a torsade de pointes jelenség kialakulásának lehetőségét is.

Továbbá, epidemiológiai adatok szerint metabolikus változások (glükóz-intolerancia, steatosis hepatis) vagy a kardiovaszkuláris betegségek megnövekedett kockázatát figyelték meg androgén-deprivációs terápia alatt. Mindazonáltal a prospektív adatok nem erősítették meg az összefüggést a GnRH-analóg-kezelés és a kardiovaszkuláris halálozás növekedése között. A magas kockázatú metabolikus vagy kardiovaszkuláris betegeket a kezelés megkezdése előtt gondosan ki kell vizsgálni és az androgén-deprivációs kezelés alatt gondosan monitorozni kell.

A triptorelin terápiás adagjai az agyalapi nemi hormonok szuppresszióját okozza. A terápia befejezése után a normál funkciók rendszerint helyreállnak. Az agyalapi mirigy gonád funkcióinak diagnosztikus tesztje a GnRH-kezelés alatt és a kezelés befejezése után félrevezető lehet.

A kezelés hatásosságát a szérum tesztoszteronszintjének és a prosztataspecifikus antigénszintek mérésével lehet monitorozni.

Nők
A Diphereline 11,25 mg injekció felírása előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy a beteg nem terhes.

A GnRH-agonista-kezelés a csontok ásványianyag sűrűségének átlagos 1%-os csökkenését okozza havonta, az első 6 hónapos kezelési periódusban. A csontok ásványianyag-denzitásának minden 10%-os csökkenése a csonttörés kockázatának mintegy kétszeres, háromszoros növekedésével jár.

A jelenleg elérhető adatok szerint a terápia befejezése után a nők többsége meggyógyul a csontvesztésből.

Nincsenek specifikus adatok azokról a betegkről, akik osteoporosisban szenvednek vagy rizikófaktoruk van osteoporosisra (pl. krónikus alkoholizmus, dohányzás, hosszú ideig tartó terápia csontdenzitást csökkentő gyógyszerekkel, pl.: antikonvulzívumok vagy kortikoszteroidok, családi anamnézisben osteoporosis, malnutritio, pl. anorexia nervosa). A csontok ásványianyag-denzitásának csökkenése fokozottabban káros ezeknél a betegeknél, így nagyon gondos elemzést követően a triptorelin-kezelést individuálisan kell elkezdeni, ha a kezelés előnye felülmúlja a kockázatot. Tekintetbe kell venni a többi, a csontok ásványianyag-vesztését előidéző állapotokat.

Endometriosis
A GnRH-agonista alkalmazása nem javasolt 18 év alatti betegek számára. Fokozott figyelmet kell fordítani azokra a serdülőkre és fiatal nőkre (különösen a 16 évesnél fiatalabbakra), akik esetleg még nem érték el a maximális csontsűrűséget.
Az endometriosis miatt GnRH-analógokkal kezelt betegeknél az ABT (egy ösztrogén és egy progesztogén hozzáadása) mérsékli az ásványianyag-sűrűség csökkenését és a vazomotoros tüneteket (további információkért lásd a 4.2 pontot).

Az előírt dózisban adagolva, a triptorelin tartós hypogonadotrop amenorrhoeát okoz. Amennyiben genitális vérzés fordul elő az első hónap után, a plazma ösztradiolszintjét ellenőrizni kell, és amennyiben ez kevesebb, mint 50 pg/ml, a lehetséges organikus léziót ki kell vizsgálni.
A kezelés elhagyása után a petefészek működése helyreáll és ovuláció kb. 2 hónappal az utolsó injekció után várható. Ebből következik, hogy a menstruáció megjelenése ezután 2 héttel esedékes. Nem hormonális fogamzásgátló módszer alkalmazása javasolt a kezelés teljes időtartama alatt, beleértve az utolsó injekció utáni 3 hónapot is.

Gyermekek
Centrális pubertas praecox
Lányoknál a triptorelin felírása előtt meg kell győződni róla, hogy a beteg nem terhes.

A kezelés a kockázat és az előny gondos, individuális felmérését követően kezdhető el a progresszív agydaganatban szenvedő gyermekeknél.

Lányoknál a kezelés bevezetésekor, a kezdeti ováriumstimuláció, majd a kezelés indukálta ösztrogénmegvonás az első hónapban enyhe vagy közepes erősségű hüvelyi vérzéshez vezethet.

A kezelés befejezése után a pubertás jellegzetességeinek kifejlődése tapasztalható.

A jövőbeli fertilitásra vonatkozó információk mennyisége még korlátozott, de úgy tűnik, hogy a GnRH-kezelés nem befolyásolja a későbbi reproduktív funkciót és a fertilitást. A legtöbb lánybetegnél a kezelés befejezése után átlagosan 1 évvel rendszeres menstruáció kezdődik.
A Diphereline SR 11,25 mg nem javallt átmeneti pubertas praecox esetén, valamint a pubertas fejlődési szakaszainak normális változataiban (korai thelarche, pubarche és menarche), és izoláltan fellépő menstruációban, amely összefügg a mell fejlődésével vagy független attól, az LHRH tesztre adott következetlen válasz és a petefészek működő cisztáinak jelenléte esetén.

A pseudo-pubertas praecoxot (gonadalis vagy adrenalis tumor vagy hyperplasia) és a gonadotropin-független pubertas praecoxot (testicularis toxicosis, familiaris Leydig-sejt hyperplasia) ki kell zárni.

A centrális pubertas praecox GnRH-kezelése alatt, az ösztrogén-szuppresszió várható hatásaként a csontok ásványianyag-sűrűsége (BMD) csökkenhet. A kezelés befejezése után azonban az újabb csontállomány-felhalmozódás megmarad, és úgy tűnik, hogy a kezelés nem befolyásolja csonttömeg csúcsértékét a késői serdülőkorban.

A GnRH-kezelés befejezése után a combfej epiphysisének diszlokációja fordulhat elő. Az elméleti megfontolások szerint a GnRH-kezelés alatti alacsony ösztrogénszint gyengíti az epiphysis felszínét. A kezelés befejezése után a fokozott növekedési sebesség a nyíróerő csökkenését eredményezi, ami szükséges az epiphysis elmozdulásához.

Idiopathiás kop on yaűr i n yom ásf okozód ás
Idiopathiás kop on yaűr i n yom ásf okozód ást (pseudotumor cerebri) jelentettek triptorelinnel kezelt gyermekeknél. A betegeket figyelmeztetni kell az idiopathiás kop on yaű r i nyomásfokozódás j e le ir e é s tü ne t e ir e , b e leé rt ve a sú lyos vagy visszat é r ő f e jf áj ást, a látászavarokat és a fülzúgást. Ha idiopathiás kop on yaű r i n yom ásfokozód ás lép fel, mérlegelni kell a triptorelin-kezelés leállítását.



4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem vizsgálták a Diphereline SR 11,25 mg injekció befolyását a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre.
Azonban a gépjárművezetés és a gépek kezeléséhez szükséges képességek károsodhatnak, ha beteg szédülést, álmosságot vagy látászavarokat tapasztal, amelyeket a kezelés mellékhatásai, vagy az alapbetegség egyaránt okozhatnak.


4.9 Túladagolás

Ha túladagolás történik, tüneti kezelés javasolt.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A jelentések nem számoltak be klinikailag szignifikáns gyógyszerkölcsönhatásokról.

Amennyiben a triptorelint hypophysis gonadotropin szekrécióját befolyásoló gyógyszerekkel együtt alkalmazzák, óvatosság szükséges és a beteg hormonális státuszát ellenőrizni kell.

Mivel az androgén-deprivációs kezelés megnyújthatja a QT-intervallumot, alaposan meg kell fontolni a triptorelin egyidejű alkalmazását az olyan gyógyszerekkel, amelyekről ismert, hogy megnyújtják a QT-szakaszt, vagy az olyanokkal, amelyek képesek torsade de pointes jelenséget indukálni, mint például az IA osztályba (pl. kinidin, prokainamid) vagy a III. osztályba (pl. amiodaron, szotalol, dofetilid, ibutilid) sorolható antiaritmiás szerek, vagy a metadon, moxifloxacin, antipszichotikumok, stb. (lásd 4.4 pont)

Gyermekek és serdülők
Interakciós vizsgálatokat kizárólag felnőtteken végeztek.


6.2 Inkompatibilitások

Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

Általános tolerancia férfiaknál (lásd 4.4 pont)
Mivel a lokálisan előrehaladott vagy metasztatizáló, hormonfüggő prosztata-karcinómában szenvedő betegek általában idősek, és ebben a korcsoportban más betegségek előfordulása is gyakori, a klinikai vizsgálatokba bevont betegek több mint 90%-ában jelentettek mellékhatásokat, és gyakran nehéz azoknál az ok-okozati összefüggést megállapítani.
Mint egyéb GnRH-analógokkal történő kezelés során vagy sebészi kasztráció után, a mellékhatások többsége a gyógyszer ismert farmakológiai hatásaival hozható összefüggésbe. Ezen hatások közé tartoznak a hőhullámok és a csökkent libidó.
Az immuno-allergiás (ritka) és az injekció beadási helyén fellépő (<5%) reakciók kivételével minden mellékhatásról ismert, hogy a tesztoszteronszint változásokkal kapcsolatos.
Az alábbiakban azok a jelentett mellékhatások kerültek felsorolásra, melyeknél legalább lehetséges az összefüggés a triptorelin-kezelés és a mellékhatás megjelenése között. Ezeknek az eseményeknek a legtöbbjéről tudott, hogy a biológiai vagy sebészi kasztrációval kapcsolatos.
A következő gyakorisági kategóriák kerültek meghatározásra: nagyon gyakori (?1/10); gyakori (?1/100 - <1/10); nem gyakori (?1/1000 -<1/100); ritka (?1/10 000 -<1/1000). A forgalomba hozatalt követően jelentett mellékhatások gyakoriságát nem határozták meg. Következésképpen, ezeket a "nem ismert" gyakorisággal jelentették (1. táblázat).

1. táblázat Férfiaknál tapasztalt mellékhatások táblázata

Szervrendszer
Kezeléssel összefüggő nemkívánatos események
Forgalomba hozatal utáni további nemkívánatos események

Nagyon gyakori
Gyakori
Nem gyakori
Ritka
Gyakorisága nem ismert
Fertőző betegségek és parazita-fertőzések



Nasopharyngitis

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek


Thrombocytosis


Immunrendszeri betegségek és tünetek

Túlérzékenységi reakció

Anaphylaxiás reakció
Anaphylaxiás shock
Endokrin betegségek és tünetek




Hypophysis apoplexia**
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek


Anorexia
Diabetes mellitus
Köszvény
Hyperlipidaemia
Fokozott étvágy


Pszichiátriai kórképek
Csökkent libidó
Depresszió*
Hangulat-változások*
A libidó elvesztése
Álmatlanság
Ingerlékenység
Zavartság
Csökkent aktivitás
Eufória
Szorongás
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Paraesthesia az alsó végtagokban
Szédülés
Fejfájás
Paraesthesia
Memóriazavar

Szembetegségek és szemészeti tünetek


Látáskárosodás
Szokatlan érzékelések a szemben
Látászavarok

A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei


Tinnitus
Vertigo


Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek


Palpitatio

QT-intervallum megnyúlása* (lásd 4.4 és 4.5 pont)
Érbetegségek és tünetek
Hőhullámok
Hypertonia

Hypotonia

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek


Dyspnoe
Orrvérzés
Orthopnoe

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Szájszárazság
Nausea
Hasi fájdalom
Székrekedés
Hasmenés
Hányás
Haspuffadás
Ízérzészavarok
Flautencia

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Hyperhidrosis

Acne
Alopecia
Erythema
Viszketés
Bőrkiütés
Urticaria
Hólyagok
Purpura
Angioneuroticus oedema
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Hátfájás
Mozgásszervi fájdalom
Végtagfájdalom
Arthralgia
Csontfájdalom
Izomgörcs
Izomgyengeség
Izomfájdalom
Ízületi merevség
Ízületi duzzanat
Vázizom-merevség
Osteoarthritis

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek


Nocturia
Vizeletretenció

Vizelet-inkontinencia
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
Erektilis diszfunkció (beleértve az ejakulációs képtelenséget, ejakulációs zavart)
Kismedencei fájdalom
Gynaecomastia
Mellfájdalom
Hereatrófia
Herefájdalom


Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók

Asthenia
Az injekció beadásának helyén kialakult reakciók (beleértve: erythema, gyulladás és fájdalom)
Ödéma
Letargia
Perifériás ödéma
Fájdalom
Merevség
Aluszékonyság
Mellkasi fájdalom
Állási nehezítettség
Influenzaszerű tünetek
Pyrexia
Rossz közérzet
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei

Testtömeg-növekedés
Emelkedett alanin-aminotranszferáz
Emelkedett aszpartát-aminotranszferáz
Emelkedett kreatininszint a vérben
Vérnyomás-emelkedés
Emelkedett gamma-glutamil-transzferáz
Testtömeg-csökkenés
Alkalikus foszfatázszint emelkedése a vérben
Testhőmérséklet-emelkedés


* Ez a gyakoriság a GnRH-agonisták osztályára jellemző gyakoriságon alapul
** A kezdeti alkalmazást követően, hypophysis adenomával rendelkező betegeknél jelentett mellékhatás

A triptorelin a keringő tesztoszteronszint átmeneti emelkedését okozza az első nyújtott hatású injekció utáni első hét során. A kezdeti keringő tesztoszteronszint-emelkedés a betegek kis százalékában (? 5%) a prosztatakarcinóma jeleinek és tüneteinek rosszabbodását okozza (a daganat tüneteinek fellángolás), ami általában a húgyúti tünetek (< 2%) és metasztatikus fájdalom (5%) fokozódásában nyilvánul meg, melyeket tünetileg lehet kezelni. Ezek a tünetek átmenetiek és általában egy-két héten belül elmúlnak.

Izolált esetekben a betegség tüneteinek fellángolása vagy a metasztázis okozta húgyúti elzáródás vagy gerincvelő-kompresszió lépett fel. Ezért azoknál a betegeknél, akiknek metasztatikus csigolyaléziói és/vagy felső vagy alsó húgyúti obstrukciója van, a kezelés első heteiben szigorúan ellenőrizni kell (lásd 4.4 pont).

A prosztatakarcinoma GnRH-agonistával történő kezeléséhez fokozott csontvesztés társulhat, ami osteoporosishoz vezethet és megnőhet a csonttörés kockázata. Ez a csontmetasztázisok helytelen diagnózisához is vezethet.

A lymphocytaszám emelkedéséről számoltak be GnRH-agonista-kezelésen átesett betegeknél. Ez a másodlagos lymphocytosis nyilvánvalóan összefügg a GnRH indukálta kasztrációval, és feltehetőleg azt jelzi, hogy a nemi hormonok részt vesznek a thymus-involúcióban.

Más triptorelin termékek szubkután beadása után nem gyakran nyomásérzékeny infiltrációk kialkulását jelentették az injekció beadásának helyén.

A sugárterápiával kombinált hosszú távú GnRH-analóg-kezelésben részesülő betegeknél gyakoribb lehet a mellékhatások, különösen a sugárterápiával összefüggő gastrointestinalis mellékhatások előfordulása.

Általános tolerancia nőknél (lásd 4.4 pont)
Amint más GnRH-agonista terápiáknál is tapasztalható, a klinikai vizsgálatokban a triptorelin-kezeléssel kapcsolatban leggyakrabban megfigyelt nemkívánatos események a gyógyszer várható farmakológiai hatásaiból következtek. Ezek közé tartozott a hüvelyi vérzés, a csökkent libidó, a kismedencei fájdalom, a dyspareunia, a vulvovaginális szárazság, a seborrhoea és a hőhullámok.

Az alábbiakban azok a jelentett mellékhatások kerültek felsorolásra, melyeknél legalább lehetséges az összefüggés a triptorelin-kezelés és a mellékhatás megjelenése között. A következő gyakorisági kategóriák kerültek meghatározásra: nagyon gyakori (? 1/10); gyakori (? 1/100 - < 1/10); nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100); ritka (?1/10 000 - <1/1000) A forgalomba hozatalt követően jelentett mellékhatások gyakoriságát nem határozták meg. Következésképpen, ezeket a "nem ismert" gyakorisággal jelentették (2. táblázat).

2. táblázat Nőknél tapasztalt mellékhatások táblázata

Szervrendszer

Kezeléssel összefüggő nemkívánatos események
Forgalomba hozatal utáni további nemkívánatos események

Nagyon gyakori
Gyakori
Nem gyakori
Gyakorisága nem ismert
Immunrendszeri betegségek és tünetek

Túlérzékenység

Anaphylaxiás shock
Endokrin betegségek és tünetek



Hypophysis apoplexia***
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek


Csökkent étvágy
Folyadékretentio

Pszichiátriai kórképek
Alvászavarok (beleértve az álmatlanságot)
Kedélyállapot-változás
Csökkent libidó
Depresszió*
Idegesség
Érzelmi labilitás
Anxietas
Depresszió**
Dezorientáció
Zavart állapot
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Fejfájás

Szédülés
Dysgeusia Hypoasthesia
Syncope
Memóriazavar Figyelemzavar
Paraesthesia
Tremor

Szembetegségek és szemészeti tünetek


Szemszárazság
Látáskárosodás
Látászavarok
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei


Vertigo

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek


Palpitatio

Érbetegségek és tünetek
Hőhullámok


Hypertonia
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek


Dyspnoea
Epitsaxis

Emésztő-rendszeri betegségek és tünetek

Hányinger,
Hasi fájdalom,
Hasi diszkomfort
Haspuffadás
Szájszárazság
Flatulencia
Fekélyek a szájban
Hányás
Hasmenés
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Acne
Hyperhidrosis
Seborrhoea

Alopecia
Száraz bőr
Hirsutismus
Onychoclasis
Pruritus
Bőrkiütés
Angioneuroticus oedema
Urticaria
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei

Arthralgia
Izomgörcsök
Végtag fájdalom
Hátfájás
Myalgia
Izomgyengeség
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
Emlő-rendellenesség
Dyspareunia
Genitális vérzés
(a hüvelyi vérzést és a megvonásos vérzést is beleértve)
Petefészek-hiperstimulációs szindróma
Petefészek-hipertrófia
Kismedencei fájdalom
Vulvovaginális szárazság
Emlőfájdalom

Coitális vérzés
Hólyagsérv
Menstruációs rendellenességek (beleértve a dysmenorrhoeát, metrorrhagiát és menorrhagiát)
Petefészekciszta
Hüvelyi folyás
Amenorrhoea
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Asthenia
Az injekció beadásának helyén kialakult reakciók (belelértve: erythema, duzzanat, gyulladás és fájdalom
Perifériás ödéma

Láz
Rossz közérzet

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei

Testtömeg-növekedés
Testtömeg-csökkenés
Szérum alkalikus foszfatázszint-emelkedés
Vérnyomás-emelkedés

* Hosszú távú használat: a gyakoriság meghatározása a GnRH-agonisták osztályára érvényes gyakoriság alapján történt
** Rövid távú használat: a gyakoriság meghatározása a GnRH-agonisták osztályára érvényes gyakoriság alapján történt
*** A kezdeti alkalmazást követően, hypophysis adenomával rendelkező betegeknél jelentett mellékhatás

A kezelés kezdetén leggyakrabban (? 10%) az endometriosis tünetei exacerbálódnak (medence fájdalom, dysmenorrhea) az átmeneti plazma ösztradiolszint emelkedése során. Ezek a tünetek átmenetiek és rendszerint 1-2 hét alatt megszűnnek.
Vaginális vérzés, így menorrhagia, metrorrhagia előfordulhat az első injekciót követő hónapban.

Meddőség kezelése esetén, a gonadotropinokkal történő kombináció petefészek-hiperstimulációs szindrómát okozhat. Petefészek-hipertrófia, medence és/vagy hasi fájdalom fordulhatnak elő.

Általános tolerancia gyermekeknél (lásd 4.4 pont).
Amint más GnRH-agonista terápiáknál is tapasztalható, a klinikai vizsgálatokban a triptorelin-kezeléssel kapcsolatban leggyakrabban megfigyelt mellékhatások annak várható farmakológiai hatásai voltak. Ezek a hatások magukban foglalták a vaginális vérzést, beleértve a pecsételő vérzést is.

A következő gyakorisági kategóriák kerültek meghatározásra: nagyon gyakori (? 1/10); gyakori (? 1/100 - < 1/10); nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100). A forgalomba hozatalt követően jelentett mellékhatások gyakoriságát nem határozták meg. Következésképpen, ezeket a "nem ismert" gyakorisággal jelentették (3. táblázat).

3. táblázat Gyermekeknél tapasztalt mellékhatások táblázata


Szervrendszer

Kezeléssel összefüggő nemkívánatos események
Forgalomba hozatal utáni további nemkívánatos események

Nagyon gyakori
Gyakori
Nem gyakori
Gyakorisága nem ismert
Szembetegségek és szemészeti tünetek


Látáskárosodás
Látászavarok
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Hasi fájdalom
Hányás
Székrekedés
Hányinger

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók

Az injekció beadásának helyén kialakult reakciók (beleértve: fájdalom, erythema és gyulladás az injekció helyén)
Rossz közérzet

Immunrendszeri betegségek és tünetek

Túlérzékenységi reakció

Anaphylaxiás shock
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei

Testtömeg-növekedés

A prolaktinszint emelkedése a vérben
Vérnyomás-emelkedés
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek


Obesitas

A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei


Nyaki fájdalom
Myalgia
Idegrendszeri betegségek és tünetek

Fejfájás

Idiopathiás koponyaűri nyomásfokozódás (pseudotumor cerebri (lásd 4.4 pont)
Pszichiátriai kórképek


Hangulat-változás
Érzelmi labilitás
Depresszió
Idegesség
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
Hüvelyi eredetű vérzés (beleértve a hüvelyi bevérzést)
Megvonásos vérzés
Méhvérzés
Hüvelyi folyás
Hüvelyi eredetű vérzés (beleértve a pecsételő köztivérzést)

Emlőfájdalom

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinális betegségek és tünetek


Epistaxis

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Acne
Pruritus
Bőrkiütés
Urticaria
Angioneurotikus ödéma
Érbetegségek és tünetek

Hőhullámok


Hypertonia

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Hormonok és rokon vegyületek, gonadotropin releasing hormon-analógok

ATC kód: L02A E04

Hatásmechanizmus és farmakodinámiás hatások
A triptorelin egy GnRH-agonista, mely a gonadotropin-szekréció erős inhibitora, ha folyamatosan és terápiás dózisokban adagolják. Állatkísérletekben és humán vizsgálatokban a triptorelin adagolást követően a keringő luteinizáló hormon- (LH), a follikulusstimuláló hormon- (FSH), valamint férfiakban a tesztoszteronszint, nőknél pedig az ösztradiolszint kezdeti, átmeneti emelkedését mutatták ki.
A triptorelin krónikus és folyamatos adagolása viszont, az LH- és FSH-szekréció csökkenését, valamint a herék és petefészkek szteroidtermelésének szuppresszióját eredményezi.

Prosztatakarcinómás férfiakban:
A szérum tesztoszteronszintek csökkenése abba a tartományba, amely a sebészi kasztráció esetén normál esetben észlelhető, körülbelül a kezelés 2-4 hetében következik be. Ez a külső nemi szervek atrófiáját eredményezi. Ezek a hatások általában reverzíbilisek a gyógyszer elhagyásakor.
Kísérleti állatmodellekben a triptorelin adása néhány hormonszenzitív prosztatatumor növekedésének gátlását eredményezte.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Prosztatakarcinóma
Előrehaladott prosztatakarcinómában szenvedő betegeknek a Diphereline SR 11,25 mg retard szuszpenziós injekció összesen 3 adagját (9 hónapon át) intramuszkuláris injekció formájában adva, négy héttel a beadást követően a tesztoszteronszint elérte a kasztrálási szintet a betegek 97,6%-ánál a 3 hónapos gyógyszerforma és a betegek 92,5%-ánál az 1 hónapos gyógyszerforma alkalmazása esetén, valamint a kasztrációs tesztoszteronszintek fennmaradtak a kezelés 2. hónapjától a 9. hónapig.

Lokálisan előrehaladott prosztatakarcinómában szenvedő betegeknél több randomizált, hosszú távú klinikai vizsgálat bizonyítja az androgén-deprivációs terápia (ADT) és radioterápia (RT) kombinációjának előnyét az önmagában alkalmazott RT-hez képest (RTOG 85-31, RTOG 86-10, EORTC 22863, D'Amico és munkatársai, JAMA, 2008).

Egy randomizált, III. fázisú klinikai vizsgálatban a 970 lokálisan előrehaladott (főként T2c-T4, néhány T1C-T2B patológiás regionális nodális) prosztatakarcinómában szenvedő páciensből 483 beteg részesült radioterápiával kombinált rövid távú (6 hónapos) androgén- szuppresszióban, míg 487 beteg kapott hosszú távú (3 éves) kezelést. A radioterápiával egyidejű és azt követő rövid vagy hosszú távú hormonterápiát, melyet LHRH-agonistával (főként [62,2%] triptorelinnel vagy goszerelinnel [30,1%]) végeztek, "nem rosszabb" (non-inferiority) analízissel hasonlították össze.

Az 5 éves összesített teljes mortalitás a "rövid távú hormonkezelésben" részesülőknél 19,0%, illetőleg a "hosszú távú hormonkezelésben" részesülőknél 15,2% volt, a relatív kockázat 1,42 (egyoldalas, felső 95,71%-os CI: 1,79; kétoldalas 95,71%-os CI: 1,09-1,85; p = 0,65 a non-inferioritásra és p = 0,0082 a két kezelési csoport közötti post-hoc teszttel mért különbségére). A prosztatakarcinómához kifejezetten köthető 5 éves mortalitás a rövid távú és a hosszú távú hormonális kezelés tekintetében 4,78%, illetve 3,2% volt, 1,71 relatív kockázattal (95%-os CI: 1,14-2,57; p = 0,002).

A QLQ-C30 alkalmazásával meghatározott általános életminőség nem különbözött szignifikánsan a két csoport között (P = 0,37).

A magas kockázatú, lokalizált prosztatakarcinóma indikációra vonatkozó bizonyítékok a GnRH-analógokkal kombinált radioterápiával kapcsolatosan publikált vizsgálatokon alapulnak. Öt publikált tanulmányból (EORTC 22863, RTOG 85-31, RTOG 92-02, RTOG 86-10 és D'Amico és munkatársai, JAMA, 2008) származó klinikai adatokat elemezték, amelyek mindegyike a GnRH-analóg radioterápiával való kombinációjának előnyét bizonyítja. A publikált vizsgálatokban nem volt lehetőség a lokálisan előrehaladott prosztatakarcinóma és a magas kockázatú lokalizált prosztatakarcinóma indikációkhoz tartozó vizsgálati populációk egyértelmű megkülönböztetésére.

Metasztatizáló, kasztrációrezisztens prosztatakarcinómában szenvedő betegeknél a klinikai vizsgálatok bizonyították a GnRH-analógok (mint a triptorelin) androgénbiosztintézis-inhibitorokkal (mint az abirateron-acetát) vagy androgén-receptor-gátlóval (enzalutamid) együttesen végzett kezelésének előnyét.

Gyermekek és serdülők
Pubertas praecox
A hypophysis gonadotropin-hiperaktivitásának gátlása révén mindkét nemnél az LHRH stimulációs teszt utáni LH-csúcskoncentráció esése következik be, ami az ösztradiol és a tesztoszteron szekréciójának gátlásához vezet. Az eredmény a másodlagos nemi jellegek regressziója vagy stabilizálódása, valamint a felgyorsult csontérés és növekedés lelassulása.
Lányoknál a kezelés elején a kezdeti petefészek-stimuláció, majd a kezelés indukálta ösztrogénmegvonás az első hónapban enyhe vagy közepes intenzitású hüvelyi vérzéshez vezethet.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás
Prosztatakarcinomás betegeknél a Diphereline SR 11,25 mg injekció egyszeri adását követően a tmax 2 (2-6) óra és a Cmax (0-85 nap) 37,1 (22,4-57,4) ng/ml volt. A triptorelin nem kumulálódott a 9 hónapos kezelés alatt.

Eloszlás
Egészséges férfiakon végzett klinikofarmakológiai vizsgálat eredménye szerint az intravénás bólus adagolás után a triptorelin megoszlása és eliminációja a 3-as kompartment modell szerint történt, a fél életidő kb. 6 perc, 45 perc és 3 óra.

A triptorelin steady state megoszlási térfogata 0,5 mg triptorelin intravénás adása után kb. 30 l egészséges férfi önkéntesekben. Nincs bizonyíték, hogy a triptorelin klinikailag releváns koncentrációban kötődik a plazmafehérjékhez, gyógyszerkölcsönhatás, beleértve a kötőhelyekről történő kiszorítást, nem valószinű.

Biotranszformáció
A triptorelin metabolitjait nem határoztak meg emberekben. A humán farmakokinetikai adatok azt sugallják, hogy a C-terminális fragmentek, amelyek a szöveti degradációval keletkeznek vagy teljesen degradálódnak a szöveten belül, vagy gyorsan tovább bomlanak a plazmában, vagy a vesével kiválasztódnak.

Elimináció
A triptorelin a májon és a vesén keresztül választódik ki. Egészséges férfi önkénteseknél a 0,5 mg intravénásan adott triptorelin dózis 42%-a a vizelettel ürült, mint intakt triptorelin, ami 62%-ra emelkedett májkárosodásban szenvedő egyedeknél. A kreatinin-clearance (Clkr) 150 ml/perc egészséges önkénteseknél és csak 90 ml/perc májkárosodott egyénekben, azt jelzi, hogy a triptorelin fő eliminációs útja a máj. Ezekben az egészséges önkéntesekben a triptorelin valódi féléletideje 2,8 óra és a teljes triptorelin-clearance 212 ml/perc, az utóbbi a hepatikus és renális elimináció kombinációjától függ.

Egyéb speciális betegcsoportok
A triptorelin 0,5 mg intravénás adása után közepes fokú vesekárosodásban (Clkr: 40 ml/perc) a triptorelin eliminációs féléletideje 6,7 óra volt, súlyos vesekárosodásban (Clkr: 8,9 ml/perc) 7,81 óra, májkárosodás esetén (Clkr: 89,9 ml/perc) pedig 7,65 óra volt.

A kor és rassz hatásait a triptorelin farmakokinetikájára vonatkozóan nem tanulmányozták szisztematikusan. A farmakokinetikai adatok szerint az egészséges 20-22 éves férfi önkéntesek, magas kreatinin-clearance esetén (kb. 150 ml/perc) azt jelzik, hogy a triptorelin kétszer gyorsabban eliminálódik a fiatal populációban. Ez ahhoz a tényhez köthető, hogy a triptorelin-clearance korrelációt mutat a teljes kreatinin-clearance-szel, ami jól ismerten csökken az életkor előrehaladásával.

Mivel a triptorelin széles biztonsági sávval rendelkezik, és a Diphereline SR 11,25 mg injekció egy retard készítmény, dózismódosítás nem javasolt a vese- és májkárosodásban szenvedő betegeknél.

Farmakokinetikai/farmakodinámiás kapcsolat
A triptorelin farmakokinetikai/farmakodinámiás kapcsolata pontosan nem mérhető le, mert nem lineáris és nem időfüggő. Kezeletlen egyéneknek akutan adva a triptorelin dózisdependens emelkedést okoz az LH- és FSH-válaszban.

Retard készítményként alkalmazva, a triptorelin az adagolást követően az első naptól stimulálja az LH- és FSH-szekréciót és következményesen a tesztoszteronszekréciót is. A különböző bioekvivalencia vizsgálatok eredményei szerint a tesztoszteronszint maximális növekedése a 4. nap körül van egy megfelelő Cmax-szal, ami független a triptorelin-kibocsájtás rátájától. Ez a kezdeti válasz nem marad fenn a triptorelin folyamatos expoziciója ellenére, és ezt a tesztoszteronszint progresszív és megfelelő csökkenése követi. A triptorelin-expozíció jelentősen változhat anélkül, hogy a tesztoszteron szérumszintre való hatását befolyásolná.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A triptorelin toxicitása az extragenitális szervek vonatkozásában alacsony.

A megfigyelt hatások főleg a triptorelin farmakológiai hatásainak fellángolásához kapcsolódtak.

A krónikus toxicitási vizsgálatokban a triptorelin klinikailag releváns dózisokban a reprodukciós szervekben makro-és mikroszkópikus elváltozásokat okozott hím patkányokban, kutyákban és majmokban. Ezeket a hatásokat a gyógyszer farmakológiai aktivitásából származó gonádfunkció szuppressziójának tulajdonítják. Az elváltozások részlegesen visszafordultak a gyógyulás alatt. 10 mikrogramm/ttkg szubkután adag után a gesztáció 6-15 napjáig patkányokban a triptorelin nem mutatott embriotoxikus, terratogén vagy más hatást a fejlődésben lévő ivadékokra (F1 generáció), vagy a reproduktív képességekre. 100 mikrogramm/kg adásakor az anyai súlygyarapodás csökkenését és a rezorpciók számának növekedését észlelték.

A triptorelin nem mutagén sem in vivo sem in vitro. Egerekben 18 hónapos kezelés során 6000 mikrogramm/kg triptorelin dózisig nem mutattak ki onkogén hatást. A patkányon elvégzett 23 hónapos karcinogenitási vizsgálat a hypophysis-tumorok incidenciájának majdnem 100%-os növekedését és korai elhullást mutatott. Patkányokban a hypophysis-tumorok megnövekedett incidenciája általános hatású és a GnRH-agonista-kezeléssel függ össze. Az eredmények klinikai relevanciája nem ismert.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Port tartalmazó injekciós üveg: kb. 382 mg töltettömegű liofilizátum halványzöld, műanyag (PP), lepattintható védőlappal, rollnizott alumíniumkupakkal és brómbutil gumidugóval lezárt, átlátszó halványbarna (I. típusú) injekciós üvegbe töltve.
Oldószerampulla: kb. 2 ml töltettérfogatú oldat átlátszó, színtelen (I. típusú) üvegampullába töltve.

Steril buborékcsomagolás, amely tartalmaz 1 db steril, egyszerhasználatos PP fecskendőt és 2 db steril, egyszerhasználatos tűt.
1 db port tartalmazó injekciós üveg + 1 db oldószerampulla + 1 db steril buborékcsomagolás dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A szuszpenziós injekciót aszeptikus technikával és kizárólag a mellékelt injekcióhoz való oldószer felhasználásával kell elkészíteni.

Az alábbi, szuszpenzió készítésre vonatkozó, és a betegtájékoztatóban található utasításokat szigorúan be kell tartani.

Az oldószert az erre szolgáló (20 G jelű, biztonsági védőrendszer nélküli) injekciós tű segítségével a mellékelt fecskendőbe kell felszívni, és a port tartalmazó injekciós üvegbe juttatni. Az üveget a szuszpenzió létrejöttéig óvatosan egyik oldalról a másikra kell forgatni mindaddig, amíg homogén, tejszerű szuszpenzió képződik. Nem szabad felfordítani az injekciós üveget.

Fontos ellenőrízni, hogy az üvegben lévő por teljes mértékben szuszpendálódott-e. A kész szuszpenziót vissza kell szívni a fecskendőbe, az injekciós üveg felfordítása nélkül. A szuszpenzió készítésre szolgáló tűt ezután el kell távolítani, és a készítményt egy (20 G jelű, biztonsági védőrendszerrel ellátott) injekciós tűvel kell beadni.

Mivel a készítmény szuszpenzió, az injekciót elkészülte után azonnal fel kell használni a kicsapodás elkerülése céljából. Közvetlenül az injekció beadása előtt nyomja ki a levegőt a fecskendőből, és azonnal adja be az injekciót a korábban fertőtlenített gluteális izomba.

Kizárólag egyszeri felhasználásra.

A használt injekciós tűket, a megmaradt szuszpenziót vagy egyéb hulladékot a helyi előírásoknak megfelelően kell megsemmisíteni.

Megjegyzés: ? (egy keresztes)
Osztályozás: II. / 2 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).



6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.
A szuszpendált, hígított gyógyszerre vonatkozó tárolási előírásokat lásd a 6.3 pontban.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.

Az elkészített szuszpenziót azonnal fel kell használni.
Mikrobiológiai szempontból a beadásra kész szuszpenziós injekciót azonnal fel kell használni.
Ha nem használták fel azonnal, a tárolás és felhasználás előtti tárolás a felhasználó felelőssége, és általában nem haladhatja meg a 24 órát 2-8 °C-on tárolva.


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Ipsen Pharma
65 Quai Georges Gorse
92100 Boulogne Billancourt
Franciaország


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

OGYI-T-9082/01

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2003. október 29.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. augusztus 17.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. március 16.
2



OGYÉI/19924/2023




Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség
A triptorelint tilos terhesség alatt adni, mert a GnRH-agonisták egyidejű alkalmazása vetélés, illetve a magzati abnormalitások elméleti kockázatával jár. A kezelés megkezdése előtt a potenciálisan fogamzóképes nőket gondosan meg kell vizsgálni és a terhességet ki kell zárni. A menstruáció visszatéréséig nem hormonális fogamzásgátló módszer alkalmazása javasolt a kezelés teljes időtartama alatt.

Szoptatás
Szoptatás alatt a triptorelin-kezelés nem alkalmazható.

Termékenység
Nincs klinikai bizonyíték arra, hogy ok-okozati kapcsolat lenne a triptorelin és a petesejt-fejlődés vagy a terhesség, illetve a terhesség kimenetelének bármilyen következményes rendellenessége között.