Mediris

Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Immunszuppresszánsok, interleukin-inhibitorok, ATC kód: L04AC21

Hatásmechanizmus

A bimekizumab egy humanizált IgG1/? monoklonális antitest, amely szelektíven és nagy affinitással kötődik az IL-17A, IL-17F és IL-17AF citokinekhez, blokkolva azok kölcsönhatását az IL-17RA/IL17RC receptorkomplexszel. Az IL-17A és IL-17F emelkedett koncentrációja számos immunmediált gyulladásos betegség, többek között a plakkos psoriasis, az arthritis psoriartica és az axialis spondyloarthritis patogenezisében is szerepet játszik. Az IL-17A és az IL-17F együttműködik és/vagy szinergizál más gyulladásos citokinekkel a gyulladás indukálásában. A veleszületett immunitás sejtjei jelentős mennyiségében termelnek IL17-F-et. Ez a termelődés az IL-23-tól független lehet. A bimekizumab gátolja ezeket a proinflammatorikus citokineket, ami a bőrgyulladás normalizálódását, a helyi és szisztémás gyulladás lényeges csökkenését, valamint a psoriasisszal, az arthritis psoriaticával
és az axialis spondyloarthritisszel összefüggő klinikai jelek és tünetek következményes javulását eredményezi. In vitro modellekben kimutatták, hogy a bimekizumab nagyobb mértékben gátolja a psoriasisszal összefüggő génexpressziót, citokintermelést, a gyulladásos sejtek migrációját és a kóros csontképződést, mint az önmagában alkalmazott IL-17A-gátlás.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Plakkos psoriasis

A bimekizumab biztonságosságát és hatásosságát 1480, közepesen súlyos vagy súlyos plakkos
psoriasisban szenvedő betegnél értékelték három, multicentrikus, randomizált, placebo- és/vagy aktívkomparátor-kontrollos, III. fázisú klinikai vizsgálatban. A betegek legalább 18 évesek voltak, a
psoriasis kiterjedését és súlyosságát jellemző index (Psoriasis Area and Severity Index, PASI) pontszámuk ?12, a testfelület (body surface area, BSA) érintettsége ? 10%, a vizsgálói globális értékelés (Investigators Global Assessment, IGA) ? 3 volt egy 5 pontos skálán, és alkalmasak voltak a psoriasis szisztémás kezelésére és/vagy fototerápiára. A bimekizumab hatásosságát és biztonságosságát placebóval és usztekinumabbal (BE VIVID - PS0009), placebóval (BE READY - PS0013) és adalimumabbal (BE SURE - PS0008) hasonlították össze.

A BE VIVID vizsgálat során 567 beteget vizsgáltak 52 héten át. A betegeket randomizálták vagy 4 hetente 320 mg bimekizumabra, vagy usztekinumabra (45 mg vagy 90 mg, a beteg testtömegétől függően, a kiinduláskor és a 4. héten, majd 12 hetente), vagy placebora az első 16 hétben, majd 320 mg bimekizumabra 4 hetente.

A BE READY vizsgálat során 435 beteget vizsgáltak 56 héten át. A betegeket randomizálták vagy 4 hetente 320 mg bimekizumabra, vagy placebóra. A 16. héten azok a betegek, akik PASI 90 választ értek el, beléptek a 40 hetes randomizált megvonási időszakba. Az eredetileg
4 hetente 320 mg bimekizumab-kezelésre randomizált betegeket újrarandomizálták vagy 4 hetente 320 mg bimekizumab-, vagy 8 hetente 320 mg bimekizumab-kezelésre, vagy placebóra (azaz a bimekizumab abbahagyására). Az eredetileg placebóra randomizált betegek továbbra is placebót kaptak, feltéve, hogy elérték a PASI 90 választ. Azok a betegek, akik nem érték el PASI 90 választ a 16. héten, egy nyílt elrendezésű karra kerültek át, és 4 hetente 320 mg bimekizumabot kaptak 12 héten át (escape kar). Azok a betegek, akiknek a randomizált megvonási időszak alatt relapsusuk volt (nem érték el a PASI 75 választ), szintén átkerültek a 12 hetes escape karra.

A BE SURE vizsgálat során 478 beteget vizsgáltak 56 héten át. A betegeket úgy randomizálták, hogy vagy az 56. hétig 4 hetente 320 mg bimekizumabot; vagy a 16. hétig 4 hetente 320 mg bimekizumabot, majd az 56. hétig 8 hetente 320 mg bimekizumabot; vagy a 24. hétig adalimumabot (az alkalmazási előírásnak megfelelően), majd az 56. hétig 4 hetente 320 mg bimekizumabot kaptak.

A betegek kiindulási jellemzői mindhárom vizsgálatban összhangban voltak: a betegek elsősorban férfiak (70,7%) és fehér bőrűek (84,1%) voltak, az átlagos életkoruk 45,2 év volt (18 - 83 év), és 8,9%-uk volt ?65 éves. A medián kiindulási BSA 20% volt, a medián kiindulási PASI érték 18, a kiindulási IGA pontszám pedig a betegek 33%-ánál volt súlyos. A beteg tünetnaplójának (Patient Symptoms Diary, PSD) fájdalomra, viszketésre és hámlásra vonatkozó elemeinek átlagos kiindulási pontszáma 6 és 7 között volt egy 0-tól 10 pontig terjedő skálán, és a kiindulási bőrgyógyászati életminőség-index (DLQI) összpontszámának mediánja 9 volt.

A három vizsgálat adatainak összesítése alapján a betegek 38%-a részesült korábban biológiai terápiában; 23%-a kapott legalább egy anti-IL-17 gyógyszert (a primer anti-IL-17 hatástalanságot kizárták), és 13%-uk kapott legalább egy TNF-antagonistát. A betegek huszonkét százalékánál nem szerepelt az anamnézisben korábbi szisztémás terápia (beleértve a nem biológiai és biológiai kezelést is), és a betegek 39%-a kapott korábban fototerápiát vagy fotokemoterápiát.

A bimekizumab hatásosságát a bőrbetegségre gyakorolt általános hatás, specifikus testrészek (fejbőr, köröm, tenyér és talp), a beteg által jelentett kimenetelek és az életminőségre gyakorolt hatás szempontjából értékelték. A két összetett elsődleges végpont mindhárom vizsgálat során a 16. héten a PASI 90 választ és az IGA "tiszta", illetve "majdnem tiszta" minősítést (IGA pontszám 0/1 és legalább 2 pontos csökkenés a kiindulási értékhez képest) elérő betegek aránya volt. A 16. heti PASI 100 válasz és IGA 0 válasz, valamint a 4. heti PASI 75 válasz mindhárom vizsgálatban másodlagos végpont volt.

Bőrbetegség áttekintése

A bimekizumabbal történő kezelés a hatásossági végpontok esetében szignifikáns javulást eredményezett a placebóhoz, usztekinumabhoz vagy adalimumabhoz képest a 16. héten. A fő hatásossági eredményeket a 2. táblázat tartalmazza.

2. táblázat: A BE VIVID, a BE READY és a BE SURE vizsgálatok klinikai válaszainak összefoglalása

BE VIVID
BE READY
BE SURE

Placebo

(N= 83)

n (%)
Bimekizuma
b 320 mg
Q4W
(N= 321)

n (%)
Usztekinuma
b

(N=163)

n (%)
Placebo

(N= 86)

n (%)
Bimekizum
ab 320 mg
Q4W
(N= 349)

n (%)
Bimekizum
ab 320 mg
Q4W
(N= 319)

n (%)
Adalimumab

(N= 159)

n (%)
PASI 100
16. hét

0 (0,0)

188 (58,6)a

34 (20,9)

1 (1,2)

238 (68,2)a

194 (60,8)a

38 (23,9)
PASI 90
16. hét

4 (4,8)

273 (85,0)a, b

81 (49,7)

1 (1,2)

317 (90,8)a

275 (86,2)a

75 (47,2)
PASI 75
4. hét
16. hét

2 (2,4) 6 (7,2)

247 (76,9)a, b
296 (92,2)

25 (15,3)
119 (73,0)

1 (1,2) 2 (2,3)

265 (75,9)a
333 (95,4)

244 (76,5)a
295 (92,5)

50 (31,4)
110 (69,2)

0 (0,0)

188 (58,6)a

36 (22,1)

1 (1,2)

243 (69,6)a

197 (61,8)

39 (24,5)
IGA 0/1
PASI ? 2
16. hét

4 (4,8)

270 (84,1)a, b

87 (53,4)

1 (1,2)

323 (92,6)a

272 (85,3)a

91 (57,2)

3 (3,6)

273 (85,0)

84 (51,5)

1 (1,2)

315 (90,3)

280 (87,8)

86 (54,1)
PSD fájdalom javulás ?4 (N)
16. hét
(N=48)

5 (10,4)
(N=190)

140 (73,7)
(N=90)

54 (60,0)
(N=49)

0 (0,0)
(N=209)

148 (70,8)
(N=222)

143 (64,4)
(N=92)

43 (46,7)
PSD
viszketés javulás ?4 (N)
16. hét
(N=53)

6 (11,3)
(N=222)

151 (68,0)
(N=104)

57 (54,8)
(N=60)

0 (0,0)
(N=244)

161 (66,0)
(N=248)

153 (61,7)
(N=107)

42 (39,3)
PSD hámlás javulás ?4 (N)
16. hét
(N=56)

6 (10,7)
(N=225)

171 (76,0)
(N=104)

59 (56,7)
(N=65)

1 (1,5)
(N=262)

198 (75,6)
(N=251)

170 (67,7)
(N= 109)

42 (38,5)
Bimekizumab 320 mg Q4W= bimekizumab 4 hetente. Nem reagálók adatpótlása (NRI) használatával.
Az IGA 0/1 válasz a meghatározás szerint tiszta (0) vagy majdnem tiszta (1), és legalább 2 kategória javulás a kiinduláshoz képest a 16. héten. Az IGA 0 válasz a meghatározás szerint tiszta (0), és legalább 2 kategória javulás a kiinduláshoz képest a 16. héten.
A PSD a beteg tünetnaplója, más néven P-SIM (Psoriasis Symptoms and Impacts Measure), mely a psoriasisos tünetek súlyosságát egy 0-tól (tünetmentes) 10-ig (nagyon súlyos tünetek) terjedő skálán méri. A válasz meghatározása: a kiindulástól a 16. hétig bekövetkezett ?4 pontos csökkenés a fájdalom, viszketés és hámlás tekintetében egy 0-tól 10-ig terjedő skálán.
a) p<0,001 a placebóhoz képest (BE VIVID és BE READY), az adalimumabhoz képest (BE SURE), multiplicitásra korrigálva.
b) p<0,001 az usztekinumabhoz képest (BE VIVID), multiplicitásra korrigálva.

A bimekizumab a hatásosság gyors kialakulását eredményezte. A BE VIVID esetében a 2. és a 4. héten a PASI 90 válaszarány szignifikánsan magasabb volt a bimekizumabbal kezelt betegeknél (12,1%, illetve 43,6%), mint a placebónál (1,2%, illetve 2,4%) és az usztekinumabnál (1,2%, illetve 3,1%).

A BE VIVID vizsgálatban az 52. héten a bimekizumabbal (4 hetente) kezelt betegek szignifikánsan magasabb válaszarányt értek el, mint az usztekinumabbal kezelt betegek, a PASI 90 (81,9% a bimekizumabnál vs. 55,8% az usztekinumabnál, p<0,001), IGA 0/1 (78,2% a bimekizumabnál
vs. 60,7% az usztekinumabnál, p<0,001) és PASI 100 (64,5% a bimekizumabnál vs. 38,0% az usztekinumabnál) végpontokat tekintve.

1. ábra: PASI 90 válaszadók aránya az idő függvényében a BE VIVID vizsgálatban

BKZ 320 mg Q4W= bimekizumab 4 hetente; Uste = usztekinumab. NRI használatával.

A BE SURE vizsgálatban a 24. héten a bimekizumabbal kezelt betegek (Q4W/Q4W és Q4W/Q8W adagolási karok összesített adatai szerint) szignifikánsan magasabb százaléka ért el PASI 90 és IGA 0/1 választ az adalimumabhoz képest (85,6%, illetve 86,5%, vs. 51,6%, illetve 57,9%, p<0,001). Az 56. héten a 8 hetente bimekizumabbal kezelt betegek 70,2%-a ért el PASI 100 választ. Azon 65, adalimumabbal kezelt beteg közül, akik a 24. héten nem voltak válaszadók (< PASI 90), 16 hetes bimekizumab-kezelést követően 78,5% ért el PASI 90 választ. Az adalimumabról bimekizumabra kimosási időszak nélkül áttérő betegeknél megfigyelt biztonságossági profil hasonló volt azon betegekéhez, akik a bimekizumabot a korábbi szisztémás kezelések kimosási időszaka után kezdték el.

2. ábra: PASI 90 válaszadási arány az idő függvényében a BE SURE vizsgálatban

BKZ 320 mg Q4W = bimekizumab 4 hetente; BKZ 320 mg Q8W = bimekizumab 8 hetente; ADA = adalimumab.
A BKZ Q4W/Q8W csoportban lévő betegek a 16. héten Q4W-ről Q8W-ra váltottak. Az ADA/BKZ 320 mg Q4W csoportban lévő betegek a 24. héten ADA-ról BKZ Q4W-re váltottak. NRI használatával.

A bimekizumab hatásosságát életkortól, nemtől, rassztól, a betegség fennállásának időtartamától, testtömegtől, a PASI pontszámmal mért kiindulási súlyosságtól, illetve a biológiai gyógyszerekkel való előzetes kezeléstől függetlenül igazolták. A bimekizumab hatásos volt korábbi biológiai kezelésben (beleértve a TNF- /IL-17 gátlókat) részesült betegeknél és a szisztémás kezelésben még nem részesült betegeknél. Ezen gyógyszer hatásosságát nem vizsgálták olyan betegeknél, akiknél anti-IL-17 gyógyszerekkel szembeni primer hatástalanság fordult elő.

A populáció PK/PD elemzése és a klinikai adatok alapján azon magasabb testtömegű (?120 kg) betegek számára, akik nem érték el a bőr teljes letisztulását a 16. hétig, a bimekizumab-kezelés folytatása 4 hetente 320 mg dózissal a kezdeti 16 hetes kezelés után előnyösnek bizonyult. A BE SURE vizsgálatban a betegek 320 mg bimekizumabot kaptak 4 hetente a 16. hétig, majd 4 hetente vagy nyolchetente az 56. hétig, függetlenül a 16. hét válaszadási státuszától. A ?120 kg-os betegek csoportjában (N=37) a 4 hetenkénti fenntartó kezelési sémát kapót kapó betegek nagyobb javulást mutattak a PASI 100 tekintetében a 16. hét (23,5%) és az 56. hét (70,6%) között, mint a 8 hetenkénti fenntartó sémát kapók (16. hét: 45,0% vs. 56. hét: 60,0%).

A 16. héten a bimekizumabbal kezelt betegeknél javulást figyeltek meg a fejbőrt, a körmöt, a tenyeret és a talpat érintő psoriasis tekintetében (lásd 3. táblázat).

3. táblázat: Terápiás válaszok a fejbőr, a tenyér, a talp és a köröm tekintetében a BE VIVID, a BE READY és a BE SURE vizsgálatban a 16. héten

BE VIVID
BE READY
BE SURE

Placebo

Bimekizum
ab 320 mg
Q4W
Usztekinuma
b
Placebo
Bimekizum
ab 320 mg
Q4W
Bimekizum
ab 320 mg
Q4W
Adalimumab

Fejbőr IGA
(N)a Fejbőr
IGA 0/1, n
(%)

(72)

11 (15,3)

(285)

240 (84,2)b

(146)

103 (70,5)

(74)

5 (6,8)

(310)

286 (92,3)b

(296)

256 (86,5)

(138)

93 (67,4)
pp-
(palmoplanta ris, tenyértalp) IGA
(N)a
pp-IGA 0/1, n
(%)

(29)

7 (24,1)

(105)

85 (81,0)

(47)

39 (83,0)

(31)

10 (32,3)

(97)

91 (93,8)

(90)

75 (83,3)

(34)

24 (70,6)
mNAPSI
100 (N)a mNAPSI 100,
n (%)

(51)

4 (7,8)

(194)

57 (29,4)

(109)

15 (13,8)

(50)

3 (6,0)

(210)

73 (34,8)

(181)

54 (29,8)

(95)

21 (22,1)
Bimekizumab 320 mg Q4W = bimekizumab 4 hetente. NRI (nem reagálók adatpótlása) használatával.
A fejbőr IGA 0/1 és a pp-IGA 0/1 válaszok meghatározása: tiszta (0) vagy majdnem tiszta (1), a kiinduláshoz képest ?2 kategória javulással.
a) Csak azokat a betegeket tartalmazza, akiknél a fejbőr vizsgálói globális értékelése (IGA) 2-es vagy nagyobb, a palmoplantaris IGA értéke 2 vagy nagyobb, és a módosított köröm psoriasis és súlyossági index (modified Nail Psoriasis and Severity Index, mNAPSI) pontszám > 0 a kiinduláskor.
b)p<0,001 a placebóhoz képest, multiplicitásra korrigálva.

A bimekizumabbal kezelt betegek esetében a fejbőr IGA és a palmoplantaris IGA válaszok az 52./56. hétig fennmaradtak. A köröm psoriasis a 16. hét után is tovább javult. A BE VIVID vizsgálatban az 52. héten a négyhetente 320 mg bimekizumabbal kezelt betegek 60,3%-a érte el a köröm teljes letisztulását (mNAPSI 100). A BE READY vizsgálatban az 56. héten, a 16. heti PASI 90 válaszadók 67,7%-a és 69,8%-a teljes köröm letisztulást ért el 320 mg bimekizumabbal 8 hetente és 320 mg bimekizumabbal 4 hetente.

A klinikai válasz fenntartása

4. táblázat: A bimekizumabra adott válaszok fenntartása az 52. héten a PASI 100, PASI 90,
IGA 0/1 és abszolút PASI ? 2 válaszadók esetében a 16. héten*
PASI 100
PASI 90
IGA 0/1
2
320 mg
Q4W
(N=355) n (%)
320 mg
Q8W
(N=182) n (%)
320 mg
Q4W
(N=516) n (%)
320 mg
Q8W
(N=237) n (%)
320 mg
Q4W
(N=511) n (%)
320 mg
Q8W
(N=234) n (%)
320
Q4W
(N=511) n (%)
mg Q8W
(N=238) n (%)
295 (83,1)
161 (88,5)
464 (89,9)
214 (90,3)
447 (87,5)
214 (91,5)
460 (90,0)
215 (90,3)
* A BE VIVID, a BE READY és a BE SURE vizsgálatok integrált elemzése. NRI használatával. 320 mg Q4W: 4 hetente 320 mg bimekizumab, majd a 16. héttől 4 hetente 320 mg bimekizumab. 320 mg Q8W: 4 hetente 320 mg bimekizumab, majd a 16. héttől 8 hetente 320 mg bimekizumab.

A klinikai válasz tartóssága (a bimekizumab alkalmazásának abbahagyása után)

3. ábra: PASI 90 válaszadók aránya az idő függvényében a PASI 90 válaszadók esetében a 16. héten - Randomizált megvonási időszak a BE READY vizsgálatban

NRI használatával.
A 16. héten 105 vizsgálati résztvevő kezdte meg a randomizált megvonási időszakot a bimekizumab 320 mg Q4W/placebo csoportban, 100 a bimekizumab 320 mg Q4W/Q8W csoportban és 106 a bimekizumab 320 mg Q4W/Q4W csoportban.

A BE READY vizsgálatban a 16. héten azon PASI 90 válaszadók esetében, akiket újrarandomizáltak placebóra (és akiknél a bimekizumab alkalmazását abbahagyták), a relapsusig eltelt medián idő (a relapsus definíciója a PASI 75 státusz elvesztése) körülbelül 28 hét volt (32 hét az utolsó bimekizumab-dózis után). Ezen betegek 88,1%-a érte el újra a PASI 90 választ a 4 hetente
320 mg bimekizumabbal végzett kezelés újrakezdését követő 12 héten belül.

Egészséggel kapcsolatos életminőség/A beteg által jelentett kimenetelek

Mind a 3 vizsgálatban a bimekizumabbal kezelt betegek nagyobb hányada nem tapasztalta a psoriasisnak az életminőségre gyakorolt hatását a bőrgyógyászati életminőségi index (DLQI) alapján a placebóval és aktív komparátorral kezelt betegekhez képest a 16. héten (5. táblázat).

5. táblázat: Életminőség a BE VIVID, BE READY és BE SURE vizsgálatokban

BE VIVID
BE READY
BE SURE

Placebo

(N= 83) n (%)
Bimekizum
ab 320 mg
Q4W
(N= 321) n (%)
Usztekinu
mab

(N= 163) n (%)
Placebo

(N= 86) n (%)
Bimekizuma
b 320 mg
Q4W
(N= 349) n (%)
Bimekizuma
b 320 mg
Q4W
(N= 319) n (%)
Adalimumab

(N= 159) n (%)
DLQI 0/1a Kiindulás

3 (3,6)

16 (5,0)

5 (3,1)

4 (4,7)

11 (3,2)

10 (3,1)

13 (8,2)
DLQI 0/1a
16. hét
10 (12,0)
216 (67,3)
69 (42,3)
5 (5,8)
264 (75,6)
201 (63,0)
74 (46,5)
a) A DLQI 0-s vagy 1-es abszolút pontszáma azt jelzi, hogy a betegség nincs hatással az egészséggel kapcsolatos életminőségre. NRI használatával.

A DLQI 0/1 válaszok száma a 16. hét után is tovább növekedett, majd az 52./56. hétig fennmaradt. A BE VIVID vizsgálatban a DLQI 0/1 válaszarány az 52. héten a négyhetente 320 mg bimekizumabbal kezelt betegeknél 74,8% volt. A BE SURE vizsgálatban a DLQI 0/1 válaszarány az 56. héten 78,9% volt a nyolchetente 320 mg bimekizumabbal, illetve 74,1% volt a négyhetente 320 mg bimekizumabbal kezelt betegeknél.

III/b. fázisú, közvetlen összehasonlító vizsgálat a szekukinumabbal szemben

A bimekizumab hatásosságát és biztonságosságát az IL-17A-gátló szekukinumabbal összehasonlítva is
kiértékelték egy kettős vak vizsgálatban (BE RADIANT-PS0015). A betegeket a következő gyógyszerelést kapó csoportokba randomizálták: bimekizumab (N=373, 320 mg a 0., 4., 8., 12. és 16. héten [Q4W], majd 4 hetente 320 mg [Q4W/Q4W] vagy 8 hetente 320 mg [Q4W/Q8W]), illetve szekukinumab (N=370, 300 mg a 0., 1., 2., 3., 4. héten, majd 4 hetente 300 mg). A kiindulási jellemzők összhangban voltak a közepesen súlyos vagy súlyos plakkos psoriasisban szenvedő betegek populációjának jellemzőivel: a medián BSA 19%, a medián PASI pontszám pedig 18 volt.

A bimekizumabbal kezelt betegek jelentősen jobb válaszarányt értek el a szekukinumabhoz képest a 16. hétig elért PASI 100 (a bőr teljes letisztulása) elsődleges végpont vonatkozásában. Szintén jelentősen jobb válaszarányt értek el a bimekizumabbal a 48. hétig elért PASI 100 másodlagos végpont vonatkozásában (mind a Q4W/Q4W, mind a Q4W/Q8W adagolások esetében). A PASI válaszarányok összehasonlítása a 6. táblázatban található.
A bimekizumabbal, illetve a szekukinumabbal kezelt betegek közötti válaszaránybeli különbség a PASI 75 esetében már az 1. héten észrevehető volt (7,2%, illetve 1,4%), a PASI 90 esetében pedig már a 2. héten (7,5%, illetve 2,4%).

6. táblázat: PASI válaszarányok a BE RADIANT vizsgálatból - bimekizumab a szekukinumabbal szemben

4. hét

16. hét

48. héta)

Bimekizumab 320 mg Q4W
Szekukinumab
Bimekizumab 320 mg Q4W
Szekukinumab
Bimekizumab
320 mg
Q4W/Q4W
Bimekizumab
320 mg
Q4W/Q8W
Szekukinumab

(N=373) n (%)
(N=370) n (%)
(N=373) n (%)
(N=370) n (%)
(N=147) n (%)
(N=215) n (%)
(N=354) n (%)
PASI 100
52 (13,9)
23 (6,2)
230 (61,7)*
181 (48,9)
108 (73,5)*
142 (66,0)*
171 (48,3)
PASI 90
134 (35,9)
65 (17,6)
319 (85,5)
275 (74,3)
126 (85,7)
186 (86,5)
261 (73,7)
PASI 75
265 (71,0)*
175 (47,3)
348 (93,3)
337 (91,1)
134 (91,2)
196 (91,2)
301 (85,0)
Abszolút PASI<2
151 (40,5)
75 (20,3)
318 (85,3)
283 (76,5)
127 (86,4)
186 (86,5)
269 (76,0)
a) Fenntartó kezelést kapó betegek (olyan betegek, akik legalább egy dózis vizsgálati kezelést kaptak a 16. hétig vagy később) adatai. *p<0,001 a szekukinumabhoz képest, multiplicitásra korrigálva. NRI használatával.

A bimekizumab és a szekukinumab PASI 100 válaszarányai a 48. hétig a 4. ábrán láthatók.

4. ábra: PASI 100 válaszarányok az idő függvényében a BE RADIANT vizsgálatban

NRI használatával. Fenntartó kezelést kapó betegek (olyan betegek, akik legalább egy dózis vizsgálati kezelést kaptak a 16. hétig vagy később) adatai.

A bimekizumab hatásossága a BE RADIANT vizsgálatban összhangban volt a BE VIVID, BE READY és BE SURE vizsgálatok eredményeivel.

Arthritis psoriatica (PsA)

A bimekizumab biztonságosságát és hatásosságát 1112 felnőtt (legalább 18 éves), aktív arthritis psoriaticában (PsA) szenvedő betegnél értékelték két multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban (PA0010 - BE OPTIMAL és PA0011 - BE COMPLETE). A BE OPTIMAL vizsgálat aktív referencia kezelési kart (adalimumab) (N=140) tartalmazott.

ízülettel (TJC) és ?3 duzzadt ízülettel (SJC). A betegeknél a BE OPTIMAL esetében 3,6 év, a BE COMPLETE esetében 6,8 év volt a PsA diagnózisa fennállásának mediánja. Minden egyes PsAaltípusból vontak be ezekbe a vizsgálatokba, beleértve a polyarticularis szimmetrikus arthritist, az oligoarticularis aszimmetrikus arthritist, a disztális interphalangealis ízületre predominánst, a spondylitisra predominánst és az arthritis mutilanst. A kiinduláskor a betegek 55,9%-ánál volt az aktív plakkos psoriasisos testfelszín (BSA) ? 3%. A betegek 10,4%-ának közepesen súlyos - súlyos plakkos psoriasisa volt, és 31,9%-uknak volt enthesitise, illetve 12,3%-uknak dactylitise a kiinduláskor. Az elsődleges hatásossági végpont mindkét vizsgálatban az Amerikai Reumatológiai Kollégium (ACR) szerinti ?50%-os javulás szerinti válasz volt a 16. héten.

A BE OPTIMAL vizsgálatban 852 beteget vizsgáltak, akik korábban nem részesültek semmilyen biológiai betegségmódosító reumaellenes gyógyszerrel (bDMARD) végzett kezelésben az arthritis psoriatica vagy psoriasis kezelésére. A betegek 3:2:1 arányban randomizálták 4 hetenként 160 mg bimekizumabra az 52. hétig; vagy a 16. hétig placebóra, majd az 52. hétig 4 hetenként 160 mg bimekizumabra; vagy pedig az aktív referencia kezelési karon (40 mg adalimumab 2 hetente) való részvételre az 52. hétig. Ebben a vizsgálatban a betegek 78,3%-a kapott korábbi kezelést ? 1 cDMARD-dal, 21,7%-uk esetében pedig nem volt korábbi cDMARD-kezelés. Kiinduláskor a betegek
58,2%-a kapott egyidejűleg metotrexátot (MTX), 11,3%-uk egyidejű, MTX-től eltérő cDMARD-t, és 30,5%-uk nem kapott cDMARD-t.

A BE COMPLETE vizsgálatban 400, arthritis psoriaticában vagy psoriasisban szenvedő, 1 vagy 2 tumornekrózis-faktor-alfa inhibitorral (anti-TNF? - IR) végzett kezelésre nem megfelelően reagáló
(hatásosság hiánya) vagy a kezelésre intoleráns beteget vizsgáltak. A betegeket 2:1 arányban randomizálták 160 mg bimekizumabra vagy placebóra 4 hetente a 16. hétig. Kiinduláskor a betegek
42,5%-a kapott egyidejűleg MTX-et, 8,0%-uk egyidejű, MTX-től eltérő cDMARD-t, és 49,5%-uk nem kapott cDMARD-t. Ebben a vizsgálatban a résztvevők 76,5%-a nem megfelelően reagált 1 TNF?-inhibitorra, 11,3%-a 2 TNF?-inhibitorra, és 12,3% intoleráns volt TNF?-inhibitorokra.

Jelek és tünetek

A bDMARDs készítményeket még nem kapott betegek (BE OPTIMAL) és az anti-TNF?-kezelésre
nem megfelelően reagáló vagy intoleráns betegek (BE COMPLETE) bimekizumab-kezelése jelentősen enyhítette a jeleket és tüneteket és a betegségaktivitás mértékét a placebóhoz képest a 16. héten, és hasonló válaszarány volt megfigyelhető mindkét betegpopulációnál (lásd 7. táblázat). A klinikai válaszok fennmaradtak az 52. hétig a BE OPTIMAL vizsgálatban az ACR 20, ACR 50, ACR 70, MDA, PASI 90, PASI 100 és ACR 50 / PASI 100 tekintetében.

7. táblázat: Klinikai válasz a BE OPTIMAL és a BE COMPLETE vizsgálatban

BE OPTIMAL (bDMARD-kezelésben még nem részesült)
BE COMPLETE (anti-TNF?-kezelésre
nem megfelelően reagáló vagy
intoleráns)

Placebo
(N=281)
n (%)
BKZ 160 mg
Q4W
(N=431) n (%)
Különbség a placebóhoz
képest (95%-os
CI)(d)
Referencia kezelésikar(e)
(Adalimumab)
(N=140) n (%)
Placebo
(N=133) n (%)
BKZ
160 mg
Q4W
(N=267) n (%)
Különbség a placebóhoz
képest (95%-os
CI)(d)
ACR 20
16. hét
24. hét
52. hét

67 (23,8)
-

268 (62,2)
282 (65,4) 307 (71,2)

38,3 (31,4, 45,3)

96 (68,6)
99 (70,7)
102 (72,9)

21 (15,8)

179 (67,0)

51,2 (42,1,
60,4)
ACR 50
16. hét
24. hét
52. hét

28 (10,0)
-

189 (43,9)*
196 (45,5)
235 (54,5)

33,9 (27,4, 40,4)

64 (45,7)
66 (47,1) 70 (50,0)

9 (6,8)

116 (43,4)*

36,7 (27,7,
45,7)
ACR 70
16. hét
24. hét
52. hét

12 (4,3)
-

105 (24,4)
126 (29,2) 169 (39,2)

20,1 (14,7, 25,5)

39 (27,9)
42 (30,0) 53 (37,9)

1 (0,8)

71 (26,6)

25,8 (18,2,
33,5)
MDA(a)
16. hét 24. hét
52. hét

37 (13,2)
-

194 (45,0)*
209 (48,5) 237 (55,0)

31,8 (25,2, 38,5)

63 (45,0)
67 (47,9) 74 (52,9)

8 (6,0)

118 (44,2)*

38,2 (29,2,
47,2)
Betegek ?3% BSA-val
(N=140)
(N=217)

(N=68)
(N=88)
(N=176)

PASI 90
16. hét
24. hét
52. hét

4 (2,9)
-

133 (61,3)*
158 (72,8) 155 (71,4)

58,4 (49,9, 66,9)

28 (41,2)
32 (47,1) 41 (60,3)

6 (6,8)

121 (68,8)*

61,9 (51,5,
72,4)
PASI 100
16. hét
24. hét
52. hét

3 (2,1)
-

103 (47,5)
122 (56,2) 132 (60,8)

45,3 (36,7, 54,0)

14 (20,6)
26 (38,2) 33 (48,5)

4 (4,5)

103 (58,5)

54,0 (43,1,
64,8)
ACR50/
PASI 100
16. hét
24. hét
52. hét

0
-

60 (27,6)
68 (31,3)
102 (47,0)

NC (NC, NC)

11 (16,2)
17 (25,0) 24 (35,3)

1 (1,1)

59 (33,5)

32,4 (22,3,
42,5)
Betegek, LDI>0 (b)
(N=47)
(N=90)

Dactylitis-mentes állapot (b)
16. hét

24 (51,1)

68 (75,6)***

24,5 (8,4, 40,6)

Betegek, LEI>0 (c)
(N=106)
(N=249)

Enthesitis-mentes
állapot (c)
16. hét

37 (34,9)

124 (49,8)**

14,9 (3,7, 26,1)

ACR50/PASI100= összetett ACR50 és PASI100 válasz. BKZ 160 mg Q4W= bimekizumab 160 mg 4 hetente. CI = konfidencia-intervallum. NC = nem számítható (a) Egy beteget akkor soroltak be a Minimális betegségaktivitást (MDA) elérőként, amikor 7 alábbi kritériumból 5 teljesül: érzékeny ízületek száma ?1; duzzadt ízületek száma ?1; Psoriasis aktivitási és súlyossági index ?1 vagy testfelszín ?3%; a beteg fájdalmát értékelő vizuális analóg skála (VAS) értéke ?15; a beteg globális betegségaktivitását felmérő VAS értéke ?20; egészségiállapot-felmérő kérdőív funkcionális státusz pontszámértéke ?0,5; érzékeny enthesealis területek száma ?1 (b) A BE OPTIMAL és a BE COMPLETE vizsgálat összesített adatai alapján a kiinduláskor Leeds Dactylitis Index (LDI) >0 értékű betegek esetében. Dactylitis-mentes állapot: LDI=0
(c) A BE OPTIMAL és a BE COMPLETE vizsgálat összesített adatai alapján a kiinduláskor Leeds Enthesitis Index (LEI) >0 értékű betegek esetében. Enthesitis-mentes állapot: LEI=0
(d) Korrigálatlan különbségek láthatók
(e) Nem végeztek statisztikai összehasonlítást a bimekizumabbal vagy placebóval
* p<0,001 versus placebo, multiplicitásra korrigálva. ** p=0,008 versus placebo, multiplicitásra korrigálva. *** p=0,002 versus placebo, multiplicitásra korrigálva. NRI-t alkalmaztak. A 16. heti egyéb végpontok, valamint a 24. és az 52. heti összes végpont nem voltak részei a szekvenciális tesztelési hierarchiának, és minden összehasonlítás nominális.

A kiinduláshoz képest a javulások az összes egyedi ACR komponens tekintetében láthatók voltak a bimekizumabbal a 16. héten, és az fennmaradtak az 52. hétig a BE OPTIMAL vizsgálatban.

A bimekizumab-kezelésre adott terápiás válaszok már a 2. héten szignifikánsan nagyobbak voltak, mint a placebóra adott válaszok, az ACR 20 (BE OPTIMAL, 27,1% versus 7,8%, nominális p<0,001) és a 4. héten az ACR 50 (BE OPTIMAL, 17,6% versus 3,2%, nominális p<0,001 és BE COMPLETE, 16,1% versus 1,5%, nominális p<0,001) esetében.

5. ábra: ACR 50 válasz az idő függvényében az 52. hétig a BE OPTIMAL vizsgálatban (NRI)

A 16. héten a placebót kapó betegek átálltak 160 mg bimekizumabra Q4W adagolással.

6. ábra: ACR 50 válasz az idő függvényében az 16. hétig a BE COMPLETE vizsgálatban (NRI)

Azon bimekizumabbal kezelt betegek közül, akik elérték az ACR 50 választ a 16. héten a BE OPTIMAL vizsgálatban, 87,2%-nál fennmaradt ez a válasz az 52. héten.

A bimekizumab hatásosságát és biztonságosságát a kortól, nemtől, rassztól, kiindulási testtömegtől, kiindulási psoriasis-érintettségtől, kiindulási CRP-től, a betegség időtartamától és cDMARD-ok korábbi alkalmazásától függetlenül igazolták. Mindkét vizsgálatban hasonló válaszokat figyeltek meg a bimekizumabbal attól függetlenül, hogy a beteg kapott-e egyidejűleg cDMARD-okat - beleértve az MTX-et is - vagy sem.

A módosított arthritis psoriatica-válaszkritériumok (Psoriatic Arthritis Response Criteria, PsARC) egy specifikus összetett terápiásválasz-index, amely az érzékeny ízületek számából, a duzzadt ízületek
számából, illetve a beteg és az orvos globális értékeléséből áll. A módosított PsARC-t a 16. héten elérő betegek aránya nagyobb volt a bimekizumabbal kezelt betegeknél, mint a placebo esetében (80,3% illetve 40,2% a BE OPTIMAL, és 85,4% illetve 30,8% a BE COMPLETE vizsgálatban). A PsARC válasz az 52. hétig fennmaradt a BE OPTIMAL vizsgálatban.

Radiológiai válasz

A BE OPTIMAL vizsgálatban a strukturális károsodás progressziójának gátlását értékelték
radiográfiásan, és a kiinduláshoz képest bekövetkező változásként fejezték ki a Van der Heijde-féle módosított Sharp-féle összpontszámban (Van der Heijde modified total Sharp Score, vdHmTSS) és komponenseiben, az Erózió pontszámban (Erosion Score, ES) az Ízületi tér szűkülési pontszámban (Joint Space Narrowing, JSN) a 16. héten (lásd 8. táblázat).

8. táblázat: Változás a vdHmTSS-ben a BE OPTIMAL vizsgálatban a 16. héten

Placebo

BKZ 160 mg Q4W

Különbség a placebóhoz képest (95%-os CI)a)
Azon betegek száma, akiknél kiinduláskor emelkedett hs-CRP és/vagy legalább 1 csonterózió állt fenn
(N=227)
(N=361)

Átlagos változás a kiindulástól (SE)
0,36 (0,10)
0,04 (0,05)*
-0,32 (-0,35, -0,30)
Teljes populáció
(N=269)
(N=420)

Átlagos változás a kiindulástól (SE)
0,32 (0,09)
0,04 (0,04)*
-0,26 (-0,29, -0,23)
*p =0,001 versus placebo. A p-értékek kiszámítása referencia-alapú imputációval az LS átlagainak különbsége segítségével ANCOVA modellel történt, a kezelést, a kiinduláskori csonteróziót és a régiót fix hatásokként és a kiindulási pontszámot kovariánsként tekintve.
A 16. hét összefoglaló adatai alapja az elsődleges elemzéshez történő leolvasások első készletén alapul. a)Korrigálatlan különbségek láthatók

A bimekizumab szignifikánsan gátolta az ízületi károsodás progresszióját a 16. héten azon betegeknél, akiknél kiinduláskor emelkedett hs-CRP és/vagy legalább 1 csonterózió állt fenn, és a teljes populációban egyaránt a placebóhoz képest. Míg a bimekizumabot a placebóval szemben összehasonlító statisztikai vizsgálati eljárásban a hiányzó adatok kezelési módjaként referencia alapú imputációt határoztak meg, a kiindulási értékhez képest bekövetkezett változásokat standard többszörös imputációval is kiszámították mindazon betegeknél, akiknél kiinduláskor emelkedett hsCRP és/vagy legalább 1 csonterózió állt fenn, mind a teljes populációban a 16. héten a bimekizumab-
karon (átlagos változás a kiindulási értéktől rendre 0,01, illetve 0,01), illetve az adalimumab-karon
(átlagos változás a kiindulási értéktől rendre -0,05, illetve -0,03). Az ízületi károsodás progressziójának gátlása mind azon betegeknél, akiknél kiinduláskor emelkedett hs-CRP és/vagy legalább 1 csonterózió állt fenn, mind a teljes populációban fennmaradt az 52. hétig mind a
bimekizumab-karon (átlagos változás a kiindulási értéktől rendre 0,10, illetve 0,10), mind az adalimumab-karon (átlagos változás a kiindulási értéktől rendre -0,17, illetve -0,12).

a bimekizumab esetében, 84,8% (N=168/198) a placebóról bimekizumabra váltó vizsgálati résztvevők esetében, és 94,1% (N=96/102) az adalimumab esetében azon betegeknél, akiknél kiinduláskor emelkedett hs-CRP és/vagy legalább 1 csonterózió állt fenn. Hasonló arányokat figyeltek meg a teljes populációban (89,3% (N=326/365) a bimekizumab esetében, 87,3% (N=207/237) a placebóról bimekizumabra váltó vizsgálati résztvevők esetében, és 94,1% (N=111/118) az adalimumab esetében).

Fizikális funkció és egyéb egészséggel kapcsolatos kimenetelek

A bDMARD-kezelésben még nem részesült (BE OPTIMAL) és az anti-TNF?-kezelésre nem megfelelően reagáló vagy intoleráns (BE COMPLETE), bimekizumabot kapó betegek egyaránt jelentős javulást mutattak a kiinduláshoz képest a fizikális funkcióban a placebót kapó betegekhez képest a 16. héten (p<0,001) az egészségiállapot-felmérő kérdőív funkcionális státusz pontszámértéke (HAQ-DI) segítségével értékelve (a legkisebb négyzetek módszere szerinti [LS] átlagos változás a kiindulástól: - 0,3 illetve - 0,1 a BE OPTIMAL, míg - 0,3 illetve 0 a BE COMPLETE vizsgálatban).
Mindkét vizsgálatban a betegek nagyobb aránya ért el klinikailag jelentős, legalább 0,35 HAQ-DI pontszámbeli csökkenést a kiindulástól a bimekizumab-csoportban a placebóhoz képest a 16. héten.

A bimekizumabbal kezelt betegek szignifikáns javulást jelentettek a kiindulástól a 36 tételes egészségfelmérés fizikai komponenseinek összefoglalása (SF-36 PCS) pontszámban a 16. héten a placebóhoz képest (LS átlagos változása a kiindulástól: 6,3 versus 1,9, p<0,001 a BE OPTIMAL, illetve 6,2 versus 0,1, p<0,001 a BE COMPLETE vizsgálatban).

Mindkét vizsgálatban a bimekizumabbal kezelt betegek jelentős csökkenést jelentettek a kiindulástól a fáradtságban a krónikus betegség terápiájának funkcionális felmérését szolgáló kérdőív (Functional Assessment of Chronic Illness Therapy, FACIT) fáradtságra vonatkozó pontszámával mérve a
16. héten, a placebóhoz képest. Jelentős javulást figyeltek meg a kiindulástól az arthritis psoriatica betegséghatása-12 (Psoriatic Arthritis Impact of Disease-12, PsAID-12) pontszámban a bimekizumabbal kezelt csoportban a placebócsoporthoz képest, a 16. héten.

A kiinduláskor axialis érintettséggel (meghatározása: Bath spondylitis ankylopoetica
- a betegek körülbelül 74%-a

A 16. héten a fent említett fizikális funkció és egyéb egészséggel kapcsolatos kimenetelek összes mutatójában (HAQ-DI, SF-36 PCS, FACIT-fáradtság, PsAID-12 pontszámok és BASDAI) elért javulások fennmaradtak az 52. hétig a BE OPTIMAL vizsgálatban.

A BE OPTIMAL vizsgálatban az 52. héten a bimekizumabbal kezelt betegek 65,5%-a érte el köröm teljes letisztulását (mNAPSI 0-ra csökkenése a kiinduláskor 0-nál magasabb mNAPSI értékű betegeknél).

Axialis spondyloarthritis (nr-axSpA és AS)

A bimekizumab hatásosságát és biztonságosságát 586 felnőtt (legalább 18 éves), aktív axialis spondyloarthritisben (axSpA) szenvedő betegnél értékelték két multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban, amelyek egyikét nem röntgen axialis spondyloarthritisben
(nr-axSpA), a másikat pedig spondylitis ankylopoeticában (AS), más néven röntgen axialis spondyloarthritisben szenvedő betegekkel végezték. Mindkét vizsgálat elsődleges végpontja azon betegek százaléka volt, akik a 16. héten elérték a Nemzetközi Társaság a Spondyloarthritis Értékelésére (Assessment of SpondyloArthritis International Society, ASAS) kritériumai szerinti legalább 40%-os javulást (ASAS 40 választ). A két betegpopuláció eredményei összhangban voltak.

A BE MOBILE 1 vizsgálatban (AS0010) 254, aktív nr-axSpA-ban szenvedő beteget vizsgáltak. A betegek olyan axSpA-ban szenvedtek (a tünetek megjelenésekor a koruk < 45 év), amely megfelel az
ASAS osztályozási kritériumainak, és aktív betegségük volt, amelyet a Bath Spondylitis Ankylopoetica Betegségaktivitási Index (Bath Ankylosing Spondylitis Disease Activity Index,
BASDAI) szerinti ?4-es érték és a 0-10 közötti numerikus értékelő skálán (NRS) ?4-es erősségű gerincfájdalom (a BASDAI 2-es komponense) határoz meg, és amelynél nincs bizonyíték olyan radiológiai változásokra a sacroiliacalis ízületekben, amely megfelelne az AS módosított New York-i kritériumainak. A betegeknél jelen voltak volt a gyulladás objektív jelei - a C-reaktív protein (CRP) megnövekedett szintje és/vagy sacroileitis bizonyítéka a mágneses rezonancia vizsgálaton (MR) - is, továbbá az anamnézisükben szerepelt 2 különböző nem szteroid gyulladáscsökkentőre (NSAID) adott nem megfelelő reakció, illetve NSAID-intolerancia vagy -ellenjavallat. A betegeket 1:1 arányban randomizálták vagy 4 hetenkénti 160 mg bimekizumabra legfeljebb az 52. hétig; vagy a 16. hétig placebóra, majd az 52. hétig 4 hetenként 160 mg bimekizumabra. Kiinduláskor a betegeknek átlagosan 9 éve voltak nr-axSpA-tüneteik (a medián 5,5 év). A betegek 10,6%-át kezelték korábban anti-TNF? gyógyszerrel.

A BE MOBILE 2 vizsgálatban (AS0011) 332 olyan beteget vizsgáltak, akik dokumentált radiológiai bizonyítékkal (röntgen) igazolt aktív AS-ben szenvedtek, amely megfelel az AS Módosított New York-i kritériumainak. A betegeknek aktív betegségük volt, amelyet a BASDAI ?4-es értéke és a gerincfájdalom 0-10 közötti numerikus értékelő skálán (NRS) kifejezett ?4-es értéke (a BASDAI 2-es komponense) határoz meg. A betegek anamnézisében szerepelnie kellett 2 különböző NSAID-re adott nem megfelelő reakciónak, illetve NSAID-intoleranciának vagy -ellenjavallatnak. A betegeket 2:1 arányban randomizálták vagy 4 hetenként 160 mg bimekizumabra legfeljebb az 52. hétig; vagy a 16. hétig placebóra, majd az 52. hétig 4 hetenként 160 mg bimekizumabra. Kiinduláskor a betegeknek átlagosan 13,5 éve voltak AS-tüneteik (a medián 11 év). A betegek 16,3%-át kezelték korábban antiTNF? gyógyszerrel.

Klinikai válasz

A bimekizumab-kezelés szignifikáns javulást eredményezett a jelekben és tünetekben és a betegségaktivitás mutatóiban a placebóhoz képest a 16. héten mind az nr-axSpA, mind az AS betegpopulációban (lásd 9. táblázat). A klinikai válaszok az 52. hétig fennmaradtak mindkét betegpopulációban, a 9. táblázatban megjelenített összes végpont szerint értékelve.

9. táblázat: Klinikai válaszok a BE MOBILE 1 és BE MOBILE 2 vizsgálatban

BE MOBILE 1 (nr-axSpA)
BE MOBILE 2 (AS)

Placebo (N=126) n (%)
BKZ 160 mg Q4W
(N=128) n (%)
Különbség a placebóhoz képest (95%-os CI)a)
Placebo (N=111) n (%)
BKZ 160 mg Q4W
(N=221) n (%)
Különbség a placebóhoz képest (95%-os CI)a)
ASAS 40
16. hét
52. hét

27 (21,4)

61 (47,7)*
78 (60,9)

26,2 (14,9,
37,5)

25 (22,5)

99 (44,8)*
129 (58,4)

22,3 (11,5, 33,0)
ASAS 40 az
anti-TNF? gyógyszerre l még nem kezelt betegeknél
16. hét
52. hét

(N=109)
25 (22,9)

(N= 118)
55 (46,6)
73 (61,9)

24,8 (12,4,
37,1)

(N=94)
22 (23,4)

(N=184)
84 (45,7)*
108 (58,7)

22,3 (10,5, 34,0)
ASAS 20
16. hét
52. hét

48 (38,1)

88 (68,8)* 94 (73,4)

30,7 (19,0,
42,3)

48 (43,2)

146 (66,1)*
158 (71,5)

22,8 (11,8, 33,8)
ASAS-
részleges remisszió 16. hét
52. hét

9 (7,1)

33 (25,8)*
38 (29,7)

18,6 (9,7,
27,6)

8 (7,2)

53 (24,0)*
66 (29,9)

16,8 (8,1, 25,5)
ASDAS-
jelentős javulás 16. hét
52. hét

9 (7,1)

35 (27,3)*
47 (36,7)

20,2 (11,2,
29,3)

6 (5,4)

57 (25,8)*
71 (32,1)

20,4 (11,7, 29,1)
BASDAI-50
16. hét
52. hét

27 (21,4)

60 (46,9)
69 (53,9)

25,3 (14,0,
36,6)

29 (26,1)

103 (46,6)
119 (53,8)

20,5 (9,6, 31,4)
BKZ 160 mg Q4W= bimekizumab 160 mg 4 hetente. ASDAS = Spondylitis akylopoetica betegségaktivitási pontszám. NRI használatával.
a) Korrigálatlan különbségek láthatók
* p<0,001 versus placebo, multiplicitásra korrigálva.

A BE MOBILE 1 vizsgálatban az ASDAS <2,1 értéket (az ASDAS-inaktív betegséget [ID] és az ASDAS-alacsony betegségaktivitást [LD] kombinálva) a 16. héten elérő betegek aránya 46,1% volt a bimekizumab-csoportban a placebocsoport 21,1%-ával szemben (többszörös imputáció). Az 52. héten a bimekizumab-csoport betegeinek 61,6%-a ért el ASDAS <2,1 értéket, beleértve 25,2%-ot inaktív betegségstádiummal (ASDAS <1,3).

A BE MOBILE 2 vizsgálatban az ASDAS <2,1 értéket (az ASDAS-ID és az ASDAS-LD kombinálva)
a 16. héten elérő betegek aránya 44,8% a bimekizumab-csoportban a placebocsoport 17,4%- ával szemben (többszörös imputáció). Az 52. héten a bimekizumab-csoport betegeinek 57,1%-a ért el ASDAS <2,1 értéket, beleértve 23,4%-ot inaktív betegségstádiummal (ASDAS <1,3).

Min