Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

BORTEZOMIB STADA 2,5MG/ML OLD INJEKCIÓ 1X1,4ML INJ ÜV

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Stada Arzneimittel Ag
Hatástani csoport:
L01XG
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-23445/01
Hatóanyagok:
BortezomibumDDD
Hatáserősség:
++ (kétkeresztes), igen erős hatású (++)
Fogy. ár:
107919 Ft
Kiadhatóság:
I Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók számára rendelhető
illetve kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,00107919,00
Teljes0,00107919,00
Egyedi engedélyes0,00107919,00
Tárolás:
+2 és +8 °c között
Fénytől védve
Eredeti csomagolásban
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
18 éves kor alatt nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Vesebetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Májbetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Epilepsia esetén alkalmazása megfontolandó
Alkalmazási elôirat

Javallat

4.1 Terápiás javallatok

A Bortezomib STADA monoterápiában vagy pegilált liposzomális doxorubicinnal vagy dexametazonnal kombinálva javallott progresszív myeloma multiplex kezelésére olyan felnőtt betegeknél, akik korábban legalább egy terápiás próbálkozáson estek át és már részesültek haemopoeticus őssejt-transzplantációban vagy arra alkalmatlanok.

A Bortezomib STADA melfalánnal és prednizonnal kombinációban javallott korábban nem kezelt myeloma multiplexben szenvedő és nagy dózisú kemoterápiával kombinált haemopoeticus őssejt-transzplantációra alkalmatlan felnőtt betegeknek.

A Bortezomib STADA, dexametazonnal vagy dexametazonnal és talidomiddal kombináltan, olyan myeloma multiplexben szenvedő, korábban nem kezelt felnőttek indukciós kezelésére javallott, akik nagy dózisú kemoterápia mellett haemopoeticus őssejt-transzplantációra alkalmasak.

A Bortezomib STADA rituximabbal, ciklofoszfamiddal, doxorubicinnel és prednizonnal kombinációban olyan, korábban nem kezelt, köpenysejtes lymphomában szenvedő felnőtt betegek kezelésére javallott, akik nem alkalmasak a haemopoeticus őssejt-transzplantációra.




Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

A Bortezomib STADA-kezelés csak a daganatos betegek kezelésében tapasztalattal rendelkező orvos felügyelete mellett kezdhető meg, a Bortezomib STADA beadását pedig olyan egészségügyi szakember végezheti, aki járatos a kemoterápiás készítmények alkalmazásában. A Bortezomib STADA-t kizárólag egészségügyi szakember készítheti el (ld. 6.6 pont).

Adagolás progresszív myeloma multiplex kezelése esetén (olyan betegek, akik legalább egy korábbi kezelést kaptak)

Monoterápia
A Bortezomib STADA 2,5 mg/ml oldatos injekció beadása intravénás vagy subcutan injekcióban történik, az ajánlott adagja 1,3 mg/testfelület-m2 hetente két alkalommal két héten át, egy 21 napos kezelési ciklus 1., 4., 8. és 11. napján. Ez a 3 hetes periódus egy kezelési ciklusnak felel meg. Ajánlott, hogy a betegek a komplett válasz megerősítését követően még két ciklusban kapják a bortezomibot. Ajánlott továbbá, hogy azok a betegek, akik reagáltak a kezelésre, de nem érték el a komplett remissziót, összesen 8 cikluson át részesüljenek a bortezomib-terápiában. A bortezomib egymást követő adagjai között legalább 72 órának kell eltelnie.

Dózismódosítások a terápia során, illetve a kezelés újrakezdése monoterápiában
A bortezomib-kezelést félbe kell szakítani bármilyen 3-as fokozatú nemhematológiai toxicitás, illetve bármilyen 4-es fokozatú hematológiai toxicitás jelentkezésekor, kivéve a neuropathia kialakulását, amely az alábbiakban külön ismertetésre kerül (lásd még 4.4 pont).
Ha a toxikus tünetek megszűntek, a bortezomib-kezelést újra lehet kezdeni 25%-kal csökkentett adaggal (1,3 mg/testfelület-m2-ről 1,0 mg/testfelület-m2-re, 1,0 mg/testfelület-m2-ről 0,7 mg/testfelület-m2-re). Ha a toxikus tünetek nem szűnnek meg, illetve az alkalmazott legalacsonyabb dózis alkalmazásakor is visszatérnek, fontolóra kell venni a bortezomib-kezelés abbahagyását, kivéve, ha a várható terápiás előny egyértelműen meghaladja a kezelés kockázatát.

Neuropathiás fájdalom és/vagy perifériás neuropathia
Azok a betegek, akiknél a bortezomib-kezeléssel összefüggésben neuropathiás fájdalom és/vagy perifériás neuropathia alakult ki, az 1. táblázat alapján kezelendők (lásd 4.4 pont). Azok a betegek, akik már előzőleg súlyos neuropathiában szenvedtek, csak a terápiás előny/kockázat gondos mérlegelése után részesülhetnek bortezomib-kezelésben.

1. táblázat: Ajánlott* adagolásmódosítások bortezomib-kezeléssel összefüggésben kialakult neuropathia esetén
A neuropathia súlyossága
Adagolásmódosítása
1. fokozat (tünetmentes; mély ínreflexek elvesztése vagy paraesthesia) fájdalom vagy funkcionális zavarok nélkül
Nem szükséges.
1. fokozat fájdalommal vagy 2. fokozat
[közepes fokú tünetek; az eszközöket igénylő napi tevékenység (Activities of Daily Living, ADL)** korlátozott]
A bortezomib dózisa 1,0 mg/m2-re csökkentendő
vagy
a bortezomib adagolási rendjét változtassa hetente egyszeri 1,3 mg/m2-re.
2. fokozat fájdalommal vagy 3. fokozat
[súlyos tünetek; az önellátásra vonatkozó mindennapi tevékenység (ADL)*** korlátozott]
A bortezomib-kezelést meg kell szakítani a toxikus tünetek megszűntéig. A toxikus mellékhatások megszűnte után a bortezomib-kezelés újraindítható 0,7 mg/testfelület-m2-re csökkentett hetente egyszeri adaggal.
4. fokozat (életveszélyes következmények; azonnali beavatkozást igényel) és/vagy súlyos vegetatív neuropathia
A bortezomib-kezelést abba kell hagyni.
* Myeloma multiplexben szenvedő betegeken végzett II. és III. fázisú vizsgálatokban és a forgalomba hozatalt követően tapasztalt adagolásmódosítások alapján. A besorolást az NCI Common Toxicity Criteria CTCAE 4.0-es változata alapján állapították meg.
** Eszközöket igénylő napi tevékenység (Instrumental ADL): vonatkozik ételkészítésre, élelmiszer vagy ruházat vásárlására, telefonhasználatra, pénzhasználatra, stb.
*** Önellátásra vonatkozó mindennapi tevékenység (Self care ADL): vonatkozik fürdésre, felöltözésre és levetkőzésre, önálló étkezésre, WC-használatra, gyógyszerek bevételére, és nem ágyhoz kötöttségre.

Kombinált kezelés pegilált liposzomális doxorubicinnal
A Bortezomib STADA 2,5 mg/ml oldatos injekció beadása intravénás vagy subcutan injekcióban történik, ajánlott adagja 1,3 mg/testfelület-m2 hetente két alkalommal, két héten át, egy 21 napos terápiás ciklus 1., 4., 8. és 11. napján. Ez a 3 hetes periódus egy kezelési ciklusnak felel meg. A bortezomib egymást követő adagjai között legalább 72 órának kell eltelnie.
A pegilált liposzomális doxorubicint 30 mg/m2-es adagban, a bortezomib-terápiás ciklus 4. napján, 1 órás intravénás infúzióban adják a bortezomib injekció után.
Ez a kombinált kezelés 8 ciklusig alkalmazható, mindaddig, ameddig a betegnél progresszió nem lép fel, illetve ameddig a kezelést a beteg tolerálja. A komplett választ elérő betegek legalább két ciklussal folytathatják a kezelést a komplett válasz első megerősítését követően, akkor is, ha így a kezelés 8 ciklusnál többet tesz szükségessé. Olyan betegek, akiknél a paraproteinszintek 8 ciklust követően csökkennek, szintén folytathatják ezt a kezelést mindaddig, ameddig az tolerálható és ameddig a válaszkészség fennáll.
A pegilált liposzomális doxorubicinra vonatkozó további információkat lásd a megfelelő alkalmazási előírásban.

Kombináció dexametazonnal
A Bortezomib STADA 2,5 mg/ml oldatos injekció beadása intravénás vagy subcutan injekcióban történik, az ajánlott adagja 1,3 mg/testfelület-m2 hetente két alkalommal, két héten át, egy 21 napos terápiás ciklus 1., 4., 8. és 11. napján. Ez a 3 hetes periódus egy kezelési ciklusnak felel meg. A bortezomib egymást követő adagjai között legalább 72 órának kell eltelnie.
A dexametazont 20 mg-os adagban szájon át, a bortezomib-terápiás ciklus 1., 2., 4., 5., 8., 9., 11. és 12. napján adják.
Ennek a kombinált kezelésnek 4 kezelési ciklusát követően terápiás választ vagy a betegség stabil állapotát elérő betegek kezelése tovább folytatható ennek a kombinációnak legfeljebb 4 további kezelési ciklusával.
A dexametazonra vonatkozó további információkat lásd a megfelelő alkalmazási előírásban.

A dózis módosítása kombinált kezelés esetén, progresszív myeloma multiplexben szenvedő betegeknél
Kombinált kezelés esetén a bortezomib dózisának módosításakor a monoterápia esetén fent leírt dózismódosítási irányelveket kell követni.

Adagolás myeloma multiplexben szenvedő, korábban nem kezelt, haemopoeticus őssejt-transzplantációra nem alkalmas betegeknél
Melfalánnal és prednizonnal kombinált kezelés
A Bortezomib STADA 2,5 mg/ml oldatos injekció intravénás injekció formájában orális melfalánnal és orális prednizonnal kombinációban alkalmazzák, amint azt a 2. táblázat mutatja. Kezelési ciklusként 6 hetes időszakot határoztak meg. Az 1-4. ciklusban a bortezomibot hetente kétszer alkalmazzák az 1., 4., 8., 11., 22., 25., 29. és 32. napon. Az 5-9. ciklusban a bortezomibot hetente egyszer alkalmazzák az 1., 8., 22. és 29. napon.
A bortezomib egymást követő adagjai között legalább 72 órának kell eltelnie.
A melfalánt és a prednizont egyaránt szájon át kell adni minden bortezomib-kezelési ciklus első hetének 1., 2., 3. és 4. napján.
Ezzel a kombinált kezeléssel kilenc kezelési ciklust alkalmaznak.

2. táblázat: A bortezomib ajánlott adagolása melfalánnal és prednizonnal kombinációban
Bortezomib hetente kétszer (1-4. ciklus)
Hét
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Bo
(1,3 mg/m2)
1.
nap
-
-
4.
nap
8.
nap
11.
nap
kezelési
szünet
22.
nap
25.
nap
29.
nap
32.
nap
kezelési
szünet
M (9 mg/m2)
P (60 mg/m2)
1.
nap
2.
nap
3.
nap
4.
nap
-
-
kezelési
szünet
-
-
-
-
kezelési
szünet

Bortezomib hetente egyszer (5-9. ciklus)
Hét
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Bo
(1,3 mg/m2)
1.
nap
-
-
-
8.
nap
kezelési
szünet
22.
nap
29.
nap
kezelési
szünet
M (9 mg/m2)
P (60 mg/m2)
1.
nap
2.
nap
3.
nap
4.
nap
-
kezelési
szünet
-
-
kezelési
szünet
Bo = Bortezomib; M = melfalán, P = prednizon

Dózismódosítások a kezelés alatt és a kezelés újrakezdése melfalánnal és prednizonnal kombinált terápia esetén
Egy új terápiás ciklus megkezdése előtt:
* a vérlemezkeszám legyen ? 70×109/l és az abszolút neutrofilszám legyen ? 1,0×109/l.
* a nemhematológiai toxicitások mérséklődjenek 1-es fokozatúra vagy a kiindulási értékre.

3. táblázat: Adagolásmódosítások a későbbi ciklusokban melfalánnal és prednizonnal kombinált bortezomib-terápia esetén
Toxicitás
Adagolásmódosítás vagy -késleltetés
Hematológiai toxicitás egy ciklus során
* Ha tartós, 4-es fokozatú neutropeniát, thrombocytopeniát, vagy vérzéses thrombocytopeniát tapasztalnak az előző ciklusban
A melfalán adagjának 25%-os csökkentése megfontolandó a következő ciklusban.
* Ha a vérlemezkeszám ? 30×109/l vagy az ANC ? 0,75×109/l a bortezomib adásának napján (kivéve az 1. napon)
A bortezomibot nem szabad adagolni.
* Ha egy ciklusban több bortezomib adagot nem adnak be (a hetente kétszeri alkalmazás során ? 3 adagot vagy a hetente egyszeri alkalmazás során ? 2 adagot)
A bortezomib adagot egy dózisszinttel csökkenteni kell (1,3 mg/m2-ről 1 mg/m2-re vagy 1 mg/m2-ről 0,7 mg/m2-re).
3-as vagy magasabb fokozatú, nemhematológiai toxicitások
A bortezomib-terápiát addig fel kell függeszteni, amíg a toxicitás tünetei 1-es fokozatúra vagy a kiindulási értékre mérséklődnek. Majd a bortezomib újra kezdhető eggyel csökkentett (1,3 mg/m2-ről 1 mg/m2-re vagy 1 mg/m2-ről 0,7 mg/m2-re) dózisszinten. A bortezomibbal összefüggő neuropathiás fájdalom és/vagy perifériás neuropathia esetén fel kell függeszteni és/vagy módosítani kell a bortezomib adagolását az 1. táblázatban leírtak szerint.

A melfalánnal és prednizonnal kapcsolatos további információért olvassa el a megfelelő alkalmazási előírást.

Adagolás a myeloma multiplexben szenvedő, korábban nem kezelt, haemopoeticus őssejt-transzplantációra alkalmas betegeknél (indukciós kezelés)
Kombinált terápia dexametazonnal
A Bortezomib STADA 2,5 mg/ml oldatos injekció beadása intravénás injekcióban történik 1,3 mg/testfelület-m2 ajánlott dózisban, hetente kétszer két héten át, egy 21 napos kezelési ciklus 1., 4., 8. és 11. napján. Ez a háromhetes időszak egy kezelési ciklus.
A bortezomib egymást követő adagjai között legalább 72 órának kell eltelnie.
A dexametazont a bortezomib-kezelési ciklus 1., 2., 3., 4., 8., 9., 10. és 11. napján alkalmazzák szájon át, 40 mg-os dózisban.
Ezzel a kombinált kezeléssel négy kezelési ciklust alkalmaznak.

Kombinált terápia dexametazonnal és talidomiddal
A Bortezomib STADA 2,5 mg/ml oldatos injekció beadása intravénás vagy subcutan injekcióban történik 1,3 mg/testfelület-m2 ajánlott dózisban, hetente kétszer két héten át, egy 28 napos kezelési ciklus 1., 4., 8. és 11. napján. Ez a négyhetes időszak egy kezelési ciklus. A bortezomib egymást követő adagjai között legalább 72 órának kell eltelnie.
A dexametazont szájon át, 40 mg-os dózisban a bortezomib-kezelési ciklus 1., 2., 3., 4., 8., 9., 10. és 11. napján alkalmazzák.
A talidomidot szájon át, napi 50 mg-os dózisban alkalmazzák az 1-14. napon, és ha a beteg jól tolerálja, a dózist a 15-28. napon 100 mg-ra emelik, majd a második kezelési ciklustól tovább növelhetik napi 200 mg-ra (lásd 4. táblázat).
Ezzel a kombinált kezeléssel négy kezelési ciklust alkalmaznak. Javasolt, hogy a legalább részleges remissziót mutató betegek további 2 kezelési ciklust kapjanak.

4. táblázat: A bortezomib kombinációs kezelés dagolása myeloma multiplexben szenvedő, korábban nem kezelt, haemopoeticus őssejt-transzplantációra alkalmas betegeknél
Bo+Dx
1-4. ciklus

Hét
1
2
3

Bo (1,3 mg/m2)
1., 4. nap
8., 11. nap
kezelési szünet

Dx 40 mg
1., 2., 3., 4. nap
8., 9., 10., 11. nap
-
Bo+Dx+T
1. ciklus

Hét
1
2
3
4

Bo (1,3 mg/m2)
1., 4. nap
8., 11. nap
kezelési szünet
kezelési szünet

T 50 mg
naponta
naponta
-
-

T 100 mga
-
-
naponta
naponta

Dx 40 mg
1., 2., 3., 4. nap
8., 9., 10., 11. nap
-
-

2-4. ciklusb

Bo (1,3 mg/m2)
1., 4. nap
8., 11. nap
kezelési szünet
kezelési szünet

T 200 mga
naponta
naponta
naponta
naponta

Dx 40 mg
1., 2., 3., 4. nap
8., 9., 10., 11. nap
-
-
Bo = bortezomib; Dx = dexametazon; T = talidomid
a Amennyiben a talidomid 50 mg-os dózisát tolerálták, a dózist az első ciklus harmadik hetétől 100 mg-ra, illetve a 100 mg-os dózis tolerálása esetén a második ciklustól 200 mg-ra emelték.
b 6 ciklusig adható olyan betegeknek, akiknél legalább részleges remissziót sikerült elérni a 4. ciklust követően.

Dózismódosítások a transzplantációra alkalmas betegeknél
A bortezomib dózismódosításai esetén a monoterápiára vonatkozó dózismódosítási ajánlásokat kell követni. Továbbá, amikor a bortezomibot együtt adják más kemoterápiás gyógyszerekkel, toxicitás esetén ezen gyógyszerek alkalmazási előírásai ajánlásainak megfelelően meg kell fontolni az adagjaik megfelelő csökkentését is.

Adagolás korábban nem kezelt köpenysejtes lymphomában (MCL) szenvedő betegeknél
Rituximabbal, ciklofoszfamiddal, doxorubicinnel és prednizonnal kombinált kezelés (BoR-CAP)
A Bortezomib STADA 2,5 mg/ml oldatos injekció beadása intravénás vagy subcutan injekcióban történik, az ajánlott adagja 1,3 mg/testfelület-m2 hetente két alkalommal, két héten át, az 1., 4., 8. és 11. napon, amit a 12-21. napokon egy 10 napos pihenési időszak követ. Ez a 3 hetes periódus egy kezelési ciklusnak felel meg. Hat bortezomib ciklus javasolt, bár azoknak a betegeknek, akiknél az első dokumentált válaszreakció a 6. ciklusban jelentkezik, két további bortezomib ciklus adható. A bortezomib egymást követő dózisai között legalább 72 órának el kell telnie.

Minden egyes bortezomib 3 hetes terápiás ciklus 1. napján az alábbi gyógyszerek kerülnek beadásra, intravénás infúzióként: rituximab 375 mg/m2, ciklofoszfamid 750 mg/m2 és doxorubicin 50 mg/m2.
Minden egyes bortezomib-terápiás ciklus 1., 2., 3., 4. és 5. napján 100 mg/m2 prednizon kerül beadásra, szájon át.

Dózismódosítás korábban nem kezelt köpenysejtes lymphomában szenvedő betegek kezelése alatt
Egy új kezelési ciklus elkezdése előtt:
* A thrombocytaszám ? 100 000 /mikroliter és az abszolút neutrophilszám (ANC) ? 1500 /mikroliter kell, hogy legyen.
* A thrombocytaszám ? 75 000 /mikroliter kell legyen csontvelő-infiltráció vagy lienalis sequestratio esetén
* Hemoglobin ? 8 g/dl
* A nemhematológiai toxicitásoknak 1. fokozatúra vagy a kezelés előtti mértékre kell enyhülniük.

A bortezomib-kezelést bármilyen, legalább 3. fokozatú, a bortezomibbal összefüggő nemhematológiai toxicitás (kivéve neuropathia) vagy legalább 3. fokozatú hematológiai toxicitás esetén abba kell hagyni (lásd még 4.4 pont). A dózismódosítást lásd alább, az 5. táblázatban.
Hematológiai toxicitás esetén, a helyi, standard gyakorlat szerint granulocyta-kolóniastimuláló faktorok adhatók. A kezelési ciklus ismételt késedelmes alkalmazása esetén meg kell fontolni a granulocyta-kolóniastimuláló faktorok profilaktikus adását. A thrombocytopenia kezelésére thrombocyta-transzfúzió adása mérlegelendő, amikor arra klinikailag szükség van.

5. táblázat: Dózismódosítás korábban nem kezelt köpenysejtes lymphomában szenvedő betegek kezelése alatt
Toxicitás
Az adagolás módosítása vagy késleltetése
Hematológiai toxicitás
* ? 3. fokozatú neutropenia lázzal, több mint 7 napig tartó, 4. fokozatú neutropenia, a thrombocytaszám < 10 000 /mikroliter
A bortezomib-kezelést legfeljebb 2 hétig szüneteltetni kell, amíg a beteg abszolút neutrophilszáma ? 750 /mikroliter, és a thrombocytaszáma ? 25 000 /mikroliter nem lesz.
* Ha a bortezomib kihagyása után a toxicitás a fent meghatározott módon nem szűnik meg, akkor a bortezomib adását abba kell hagyni.
* Ha a toxicitás megszűnik, azaz a beteg abszolút neutrophilszáma ? 750 /mikroliter, és a thrombocytaszáma ? 25 000 /mikroliter, akkor a bortezomib adása egy dózisszinttel csökkentett adagban (1,3 mg/m2-ről 1 mg/m2-re vagy 1 mg/m2-ről 0,7 mg/m2-re) újra elkezdhető.
* Ha a bortezomib adagolásának napján (minden ciklus 1. napját kivéve) a thrombocytaszám < 25 000 /mikroliter vagy az abszolút neutrophilszám < 750 /mikroliter
A bortezomib-kezelést ki kell hagyni.
A bortezomibbal összefüggőnek ítélt, ? 3. fokozatú nemhematológiai toxicitások
A bortezomib-kezelést ki kell hagyni, amíg a toxicitási tünetek 2. fokozatúra vagy még jobbra nem enyhülnek. Ezután a bortezomib adása egy dózisszinttel csökkentett adagban (1,3 mg/m2-ről 1 mg/m2-re vagy 1 mg/m2-ről 0,7 mg/m2-re) újra elkezdhető. A bortezomibbal összefüggő neuropathiás fájdalom és/vagy perifériás neuropathia esetén a bortezomibot az 1. táblázatban ismertetett módon ki kell hagyni vagy a dózisát módosítani kell.

Emellett, amikor a bortezomibot más kemoterápiás gyógyszerekkel kombinációban adják, toxicitási események esetén ezen gyógyszerek dózisainak a saját alkalmazási előírásukban szereplő ajánlások szerinti, megfelelő csökkentése mérlegelendő.

Különleges betegcsoportok

Idősek
Nincs arra utaló adat, hogy myeloma multiplexben vagy köpenysejtes lymphomában szenvedő, 65 évesnél idősebb betegeken történő alkalmazáskor szükség lenne a dózis módosítására.
Nincsenek vizsgálatok idős, myeloma multiplexben szenvedő, korábban nem kezelt, nagy dózisú kemoterápia mellett haemopoeticus őssejt-transzplantációra alkalmas betegeknek adott bortezomibbal.
Következésképpen erre a betegcsoportra vonatkozó adagolási ajánlás nem adható.
Korábban nem kezelt köpenysejtes lymphomában szenvedő betegeken végzett klinikai vizsgálatban bortezomib-expozícióban a 65-74 éves korcsoport, illetve a ? 75 éves betegek 42,9%-a, illetve 10,4%-a részesült. A ? 75 éves betegek kevésbé tolerálták a BoR-CAP és az R-CHOP kezelési sémákat (lásd 4.8 pont).

Májkárosodás
Enyhe fokú májkárosodásban szenvedő betegeket a javasolt adaggal kell kezelni, az adag módosítása nem szükséges. A közepesen súlyos vagy súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél a bortezomibot az első kezelési ciklusban injekciónként 0,7 mg/m2-re csökkentett adagban kell alkalmazni, majd a beteg tolerabilitása függvényében megfontolható az adag 1,0 mg/m2-re emelése vagy a dózis további, 0,5 mg/m2-re történő csökkentése (lásd 6. táblázat, és 4.4 és 5.2 pont).

6. táblázat: A bortezomib kezdő adagjának ajánlott módosítása májkárosodásban szenvedő betegeknél
A májkárosodás mértéke*
Bilirubinszint
SGOT- (ASAT-)
szintek
A kezdő adag módosítása
Enyhe fokú
? 1,0×ULN
> ULN
Nem szükséges

> 1,0×-1,5×ULN
Bármilyen
Nem szükséges
Közepesen súlyos fokú
> 1,5×-3×ULN
Bármilyen
Az első terápiás ciklusban csökkentse a bortezomib adagot 0,7 mg/m2-re. A további ciklusokban a beteg tolerabilitásának függvényében mérlegelje az adag 1,0 mg/m2-re történő emelését vagy a dózis 0,5 mg/m2-re történő további csökkentését.
Súlyos fokú
> 3×ULN
Bármilyen

Rövidítések: SGOT = szérum glutamát-oxálacetát-transzamináz; ASAT = aszpartát-aminotranszferáz; ULN = a normálérték felső határa.
*A májkárosodás mértékét (enyhe, közepesen súlyos, súlyos) a NCI Organ Dysfunction Working Group májkárosodásra vonatkozó ajánlása alapján állapították meg.

Vesekárosodás
A bortezomib farmakokinetikája nem módosul enyhe vagy közepes fokú vesekárosodásban szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance [ClKr] > 20 ml/perc/1,73 m2), ezért adagmódosítás ilyen betegeknél nem szükséges. Nem ismert, hogy a bortezomib farmakokinetikája módosul-e súlyos vesekárosodásban szenvedő, nem dializált betegeknél (ClKr < 20 ml/perc/1,73 m2). Mivel a dialízis csökkentheti a bortezomib koncentrációját, a bortezomibot a dialízis kezelés után kell alkalmazni (lásd 5.2 pont).

Gyermekek és serdülők
A bortezomib biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták (lásd 5.1 és 5.2 pont). A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása az 5.1 pontban található, de nincs az adagolásra vonatkozó javaslat.

Az alkalmazás módja

A Bortezomib STADA 2,5 mg/ml oldatos injekció intravénás alkalmazásra való és hígítás után intravénásan is alkalmazható.

A bortezomibot más módokon nem szabad beadni. Az intrathecalis alkalmazás halált okozott.

Intravénás injekció
A Bortezomib STADA 2,5 mg/ml oldatos injekciót először 1 mg/ml-re kell hígítani (lásd 6.6 pont) és hígítás után az oldatot 3-5 másodperc alatt, perifériás vagy centrális intravénás kanülön keresztül, intravénás bólus injekció formájában kell beadni, majd a kanült egy 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval kell átöblíteni. A bortezomib egymást követő adagjai között legalább 72 órának kell eltelnie.

Óvintézkedések a gyógyszer felhasználása vagy alkalmazása előtt
A gyógyszer alkalmazás előtti előkészítésére vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

Subcutan injekció
A Bortezomib STADA 2,5 mg/ml oldatos injekciót subcutan a comb (jobb vagy bal) vagy a has (jobb vagy bal oldali) területébe adják. Az oldatot subcutan 45-90°-os szögben kell beadni. Az injekció beadási helyét váltogatni kell az egymást követő injekcióknál.

Amennyiben a bortezomib subcutan injekció beadását követően helyi reakció alakul ki az injekció beadási helyén, akkor kevésbé koncentrált bortezomib oldat adható subcutan (1 mg/ml 2,5 mg/ml helyett) vagy ajánlott az intravénás injekcióra váltás.

Amikor a bortezomib más gyógyszerekkel kombinációban kerül alkalmazásra, olvassa el ezeknek a készítményeknek az alkalmazási előírásában az alkalmazásra vonatkozó utasításokat.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Amikor a bortezomibot más gyógyszerekkel kombináltan adják, a további különleges figyelmeztetéseket és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedéseket el kell olvasni ezen gyógyszerek alkalmazási előírásában a bortezomib-kezelés megkezdése előtt. A talidomid alkalmazása során különös figyelmet kell fordítani a terhességi vizsgálatokra, és fogamzásgátlási intézkedések szükségesek (lásd 4.6 pont).

Intrathecalis alkalmazás
A bortezomib véletlen intrathecalis alkalmazása halálos kimenetelű eseteket eredményezett. A Bortezomib STADA 2,5 mg/ml oldatos injekció csak intravénás vagy subcutan alkalmazásra való. A bortezomibot tilos intrathecalisan adni.

Gastrointestinalis toxicitás
A gastrointestinalis toxicitás, beleértve a hányingert, hasmenést, hányást és székrekedést, nagyon gyakori a bortezomib-kezelés során. Mivel ileusos eseteket nem gyakran jelentettek (lásd 4.8 pont), azokat a betegeket, akiknek székrekedésük van, fokozott megfigyelés alatt kell tartani.

Hematológiai toxicitás
A bortezomib-kezelés igen gyakran jár hematológiai toxicitással (thrombocytopenia, neutropenia és anaemia). A bortezomibbal kezelt, relapszusban lévő myeloma multiplexes betegekkel és a rituximabbal, ciklofoszfamiddal, doxorubicinnel és prednizonnal kombinációban bortezomibbal (BoR-CAP) kezelt, korábban nem kezelt köpenysejtes lymphomában szenvedő betegekkel végzett vizsgálatokban az egyik leggyakoribb hematológiai toxicitás az átmeneti thrombocytopenia volt. A thrombocytaszám az egyes bortezomib-kezelési ciklusok 11. napján volt a legalacsonyabb, és a következő ciklusra típusosan visszatért a kiindulási szintre. Nem volt jele kumulálódó thrombocytopeniának. A mért, átlagos legalacsonyabb thrombocytaszám körülbelül a kiindulási érték 40%-a volt a monoterápiával végzett myeloma multiplex vizsgálatokban, és 50%-a volt a köpenysejtes lymphoma vizsgálatban. Előrehaladott myelomában szenvedő betegeknél a thrombocytopenia súlyossága összefüggésben állt a kezelés előtti thrombocytaszámmal: a kezelés előtti < 75 000/mikroliter thrombocytaszám esetén 21 beteg 90%-ánál a vizsgálat során ? 25 000/mikroliteres thrombocytaszámot mértek, beleértve a betegek 14%-át, ahol a thrombocytaszám < 10 000/mikroliter volt. Ezzel ellentétben, amikor a kezelés előtti thrombocytaszám > 75 000/mikroliter volt, a 309 betegnek mindössze 14%-nál mértek ? 25 000/mikroliteres értéket a vizsgálat során.

A köpenysejtes lymphomában (MCL) szenvedő betegeknél (LYM-3002 vizsgálat) magasabb volt a ? 3. fokozatú thrombocytopenia előfordulási gyakorisága (56,7%, ill. 5,8%) a bortezomib-terápiás csoportban (BoR-CAP), mint a bortezomibbal nem kezelt csoportban (rituximab, ciklofoszfamid, doxorubicin, vinkrisztin és prednizon [R-CHOP]). A két terápiás csoport az összes fokozatú vérzéses esemény (6,3% a BoR-CAP-csoportban és 5,0% az R-CHOP-csoportban), valamint a 3. és magasabb fokozatú vérzéses esemény (BoR-CAP: 4 beteg [1,7%]; R-CHOP: 3 beteg [1,2%]) teljes előfordulási gyakorisága tekintetében hasonló volt. A BoR-CAP-csoportban a betegek 22,5%-a kapott thrombocyta-transzfúziót, szemben az R-CHOP-csoport betegeinek 2,9%-ával.

A bortezomib-kezeléssel összefüggésben gastrointestinalis és intracerebralis vérzésről számoltak be. Ezért a thrombocytaszámot minden egyes bortezomib dózist megelőzően monitorozni kell. A bortezomib-terápiát fel kell függeszteni, ha a thrombocytaszám < 25 000/mikroliter, vagy melfalánnal és prednizonnal történő kombináció esetén a thrombocytaszám ? 30 000/mikroliter (lásd 4.2 pont). A terápiás előny/kockázat alapos mérlegelése szükséges különösképpen közepes fokú és súlyos thrombocytopenia, valamint vérzési kockázat esetén.

A bortezomib-terápia folyamán gyakran el kell végezni a teljes vérkép (complete blood counts: CBC) és a kvalitatív vérkép ellenőrzését, beleértve a thrombocytaszámot is. Thrombocyta-transzfúzió adása mérlegelendő, amikor arra klinikailag szükség van (lásd 4.2 pont).

MCL-ben szenvedő betegeknél a ciklusok között reverzibilis tranziens neutropeniát észleltek, a kumulatív neutropeniára utaló bizonyíték nélkül. A neutrofilszám az egyes bortezomib-kezelési ciklusok 11. napján volt a legalacsonyabb, és a következő ciklusra típusosan visszatért a kiindulási szintre. A LYM-3002 vizsgálatban kolóniastimuláló faktor szupportív kezelést adtak a BoR-CAP-karon lévő betegek 78%-ának, és az R-CHOP-karon lévő betegek 61%-ának. Mivel a neutropeniás betegeknél emelkedett a fertőzések kockázata, monitorozni kell náluk a fertőzés okozta panaszokat és tüneteket, és azonnal kezelni kell azt. Hematológiai toxicitás esetén a helyi, standard gyakorlat szerint granulocyta-kolóniastimuláló faktorok adhatók. A kezelési ciklus ismételt késedelmes alkalmazása esetén meg kell fontolni a granulocyta-kolóniastimuláló faktorok profilaktikus adását (lásd 4.2 pont).

Herpes zoster vírusreaktiváció
A bortezomibbal kezelt betegek esetében javasolt az antivirális profilaxis. A III. fázisú vizsgálatban a korábban nem kezelt myeloma multiplexben szenvedő betegeknél a herpes zoster-reaktiváció összes előfordulása gyakoribb volt a bortezomib+melfalán+prednizon kombinációval kezelt betegek körében, mint a melfalán+prednizonnal kezeltek között (sorrendben 14%, ill. 4%).
A köpenysejtes lymphomában szenvedő betegeknél (LYM-3002 vizsgálat) a herpes zoster fertőzés előfordulási gyakorisága 6,7% volt a BoR-CAP-karon, és 1,2% volt az R-CHOP-karon (lásd 4.8 pont).

Hepatitis B vírus (HBV)-reaktiválódás és -fertőzés
Amikor rituximabot alkalmaznak a bortezomibbal kombinációban, akkor a kezelés elkezdése előtt a HBV -fertőzés által veszélyeztetett betegeknél mindig HBV-szűrést kell végezni. A hepatitis B-hordozóknál és azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében hepatitis B-fertőzés szerepel, a rituximabbal kombinált bortezomib-kezelés ideje alatt és azt követően szorosan monitorozni kell az aktív HBV-fertőzés klinikai és laboratóriumi tüneteit. Vírusellenes szerekkel végzett profilaxis mérlegelendő. További információkért olvassa el a rituximab alkalmazási előírását.

Progresszív multifocalis leukoencephalopathia (PML)
Bortezomibbal kezelt betegeknél a John Cunningham (JC) vírusfertőzéssel nem tisztázott ok-okozati összefüggésben álló, progresszív multifocalis leukoencephalopathiához és halálhoz vezető, nagyon ritka eseteket jelentettek. Azok a betegek, akiknél progresszív multifocalis leukoencephalopathiát diagnosztizáltak, korábban vagy egyidejűleg immunszuppresszív kezelésben részesültek. A PML eseteinek többségét az első bortezomib adagot követő 12 hónapon belül diagnosztizálták. A betegeknél a központi idegrendszeri eltérések differenciáldiagnózisának részeként rendszeres időközönként ellenőrizni kell a PML-re utaló minden új vagy súlyosbodó neurológiai panaszt vagy tünetet. A PML diagnózisának gyanúja esetén a beteget progresszív multifocalis leukoencephalopathiával foglalkozó szakorvoshoz kell irányítani, és a PML diagnózis megállapítására alkalmas vizsgálati eljárásokat kell kezdeményezni. A PML diagnózisának igazolása esetén a bortezomib-kezelést abba kell hagyni.

Perifériás neuropathia
A bortezomib-kezeléssel összefüggésben nagyon gyakori a perifériás neuropathia kialakulása, amely többnyire szenzoros típusú. Azonban jelentettek súlyos motoros neuropathiás eseteket szenzoros, perifériás neuropathiával vagy anélkül. A perifériás neuropathia előfordulási gyakorisága emelkedik a kezelés kezdetén, és a megfigyelések szerint az 5. ciklus során éri el maximumát.

Ajánlatos a betegeket gondos megfigyelés alatt tartani a neuropathia olyan tünetei irányában, mint az égő érzés, hyperaesthesia, hypaesthesia, paraesthesia, diszkomfortérzés, neuropathiás fájdalom vagy gyengeség.

A bortezomib intravénás és subcutan alkalmazását összehasonlító III. fázisú vizsgálatban a ? 2-es súlyossági fokú perifériás neuropathiás események előfordulási gyakorisága 24% volt a subcutan és 41% volt az intravénásan kezelt csoportban (p = 0,0124). A perifériás neuropathia ? 3-as súlyossági foka fordult elő a subcutan csoport 6%-ánál, ill. az intravénás injekcióval kezelt csoport 16%-ánál (p = 0,0264). Az intravénásan alkalmazott bortezomibbal összefüggő perifériás neuropathia összes súlyossági fokának előfordulási gyakorisága az intravénás adagolás korábbi vizsgálataiban alacsonyabb volt, mint az MMY-3021 vizsgálatban.

Azon betegeknél, akiken perifériás neuropathia alakult ki vagy meglévő neuropathiájuk rosszabbodott, neurológiai vizsgálatot kell végezni, és szükség lehet a bortezomib adag vagy az adagolási rend megváltoztatására (lásd 4.2 pont). A neuropathiát szupportív és egyéb terápiával kezelték.

Bortezomibbal kombinált, ismerten neuropathiával járó gyógyszerekkel (pl. talidomid) kezelt betegeknél a kezeléssel összefüggő neuropathia tüneteinek neurológiai vizsgálattal egybekötött korai és rendszeres monitorozása mérlegelendő, valamint szükség szerint meg kell fontolni az adag csökkentését vagy a kezelés megszakítását.

A perifériás neuropathián túlmenően a vegetatív neuropathia is hozzájárulhat egyes nemkívánatos reakciókhoz, ilyen például az orthostaticus hypotonia és a súlyos, ileusszal járó székrekedés. A vegetatív neuropathiára és annak a nemkívánatos hatásokhoz való hozzájárulására vonatkozóan kevés a rendelkezésre álló adat.

Görcsrohamok
Nem gyakori esetekben jelentettek görcsrohamokat olyan betegeknél, akiknek kórelőzményében nem szerepelt görcsroham, illetve epilepszia. A görcsroham bármilyen kockázati tényezőjével rendelkező betegeknél fokozott odafigyelés szükséges.

Hypotonia
Bortezomib-kezelés kapcsán gyakran lép fel orthostaticus/posturalis hypotonia. A legtöbb mellékhatás enyhe vagy középsúlyos, és a kezelés során bármikor kialakulhat. Azoknál a betegeknél, akiknél az intravénásan alkalmazott bortezomib-kezelés során orthostaticus hypotonia alakult ki, a bortezomib-kezelés előtt nem volt jele az orthostaticus hypotoniának. A betegek többségénél az orthostaticus hypotoniát kezelni kellett. Az orthostaticus hypotoniában szenvedő betegek kis hányadánál ájulás is előfordult. Az orthostaticus/posturalis hypotonia nem közvetlenül a bortezomib bólus infúzió beadásakor jelentkezik. Az esemény hatásmechanizmusa ismeretlen, bár legalábbis részben okozhatja vegetatív neuropathiás hatás. A vegetatív neuropathia összefügghet a bortezomib-kezeléssel, vagy a bortezomib súlyosbíthatja az olyan társbetegségeket, mint pl. a diabeteses neuropathia vagy az amyloid neuropathia. Óvatosan kell eljárni olyan betegek kezelésekor, akiken korábban ájulásos tünetek jelentkeztek, és ismerten hypotoniát okozó gyógyszeres kezelésben részesülnek, vagy akik az ismétlődő hányás vagy hasmenés miatt dehidrálttá váltak. Az orthostaticus/posturalis hypotonia kezelése kiterjedhet a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek adagjának megváltoztatására, rehidrációra, valamint mineralokortikoidok és/vagy szimpatomimetikumok alkalmazására. A beteg figyelmét fel kell hívni, hogy forduljon orvoshoz szédülés, ájulásérzés vagy ájulás esetén.

Posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (Posterior Reversible Encephalopathy Syndrome, PRES)
Bortezomibot kapó betegek körében PRES eseteket jelentettek. A PRES egy ritka, reverzibilis, gyorsan kialakuló neurológiai állapot, ami jelentkezhet görcsroham, hypertonia, fejfájás, letargia, zavartság, vakság valamint egyéb látási és neurológiai tünetek formájában. Agyi képalkotó eljárásokat, elsősorban mágneses rezonancia vizsgálatot (Magnetic Resonance Imaging, MRI) alkalmaznak a diagnózis megerősítésére. Azoknál a betegeknél, akiknél PRES jelentkezik, a bortezomib-kezelést abba kell hagyni.

Szívelégtelenség
Pangásos szívelégtelenség akut kialakulását vagy súlyosbodását és/vagy a balkamrai ejekciós frakció csökkenésének új megjelenését jelentették bortezomib-kezelés során. A folyadékretenció prediszponáló tényező lehet a szívelégtelenség jeleinek és tüneteinek kialakulásában. Szívbetegség kockázata esetén vagy fennálló szívbetegségben a beteg fokozott ellenőrzése szükséges.

Elektrokardiogram vizsgálatok
Klinikai vizsgálatok során, izolált esetekben a QT-intervallum megnyúlását észlelték, az ok-okozati összefüggés nem tisztázott.

Tüdőbetegségek
Bortezomib-kezelésben részesülő betegeknél ritkán ismeretlen eredetű akut, diffúz, infiltratív tüdőbetegségről, úgymint pneumonitisről, interstitialis pneumoniáról, tüdőbeszűrődésről és akut respiratoricus distress szindrómáról (ARDS) számoltak be (lásd 4.8 pont). Néhány eset fatális kimenetelű volt. A kezelést megelőzően mellkasröntgen-felvétel elkészítése ajánlott, ami a kezelés utáni esetleges tüdőelváltozások esetén a kiindulási állapot dokumentációjaként is szolgálhat.

Újonnan jelentkező vagy rosszabbodó pulmonális tünetek (pl. köhögés, dyspnoe) esetén a diagnosztikus értékelést azonnal el kell végezni, és a betegeket ennek megfelelően kell kezelni. A bortezomib-kezelés folytatása előtt az előny/kockázat arányt mérlegelni kell.

Egy klinikai vizsgálatban (2 beteg közül) 2 beteg, akik akut myeloid leukaemia relapszusa miatt nagy dózisú (2 g/m2 naponta) citarabint kaptak folyamatos infúzióban 24 órán keresztül, daunorubicinnel és bortezomibbal együtt, a kezelés elején ARDS-ben elhalálozott, és a vizsgálatot leállították. Ezért ez a specifikus kezelési séma, a folyamatos, 24 órán keresztüli infúzióban, nagy dózisú (2 g/m2 naponta) citarabinnal történő egyidejű alkalmazás nem ajánlott.

Vesekárosodás
Gyakoriak a veseszövődmények myeloma multiplexben szenvedő betegeken. Vesekárosodásban szenvedő betegeket gondos megfigyelés alatt kell tartani (lásd 4.2 és 5.2 pont).

Májkárosodás
A bortezomibot a máj enzimei metabolizálják. A közepesen súlyos vagy súlyos májkárosodásban szenvedő betegek bortezomib-expozíciója emelkedett. Ezeket a betegeket a bortezomib csökkentett adagjaival kell kezelni, a toxicitás szoros monitorozása mellett (lásd 4.2 és 5.2 pont).

Hepatikus reakciók
Ritkán májelégtelenségről számoltak be olyan betegeknél, akiket egyidejűleg bortezomibbal és más gyógyszerekkel kezeltek és súlyos társbetegségeik voltak. Egyes esetekben a májenzimek emelkedését, hyperbilirubinaemiát és hepatitist jelentettek. Ezek az elváltozások a bortezomib-kezelés abbahagyását követően reverzibilisek lehetnek (lásd 4.8 pont).

Tumorlízis szindróma
Mivel a bortezomib citotoxikus vegyület, és a malignus plazmasejtek és köpenysejtes lymphomasejtek gyors pusztulását okozhatja, a kezelés szövődményeként tumorlízis szindróma alakulhat ki. A tumorlízis szindróma kockázata azoknál a betegeknél áll fenn, akiknek tumortömege magas a kezelést megelőzően. Az ilyen betegeket gondos megfigyelés alatt kell tartani, és megfelelő óvintézkedéseket kell tenni.

Gyógyszerek együttadása
Fokozott megfigyelés alatt kell tartani a beteget, amennyiben a bortezomibot erős CYP3A4-gátlókkal együtt kapja. Óvatosan kell eljárni bortezomib és CYP3A4 vagy CYP2C19 szubsztrátok együttes adagolásakor (lásd 4.5 pont).

Orális antidiabetikumokat szedő betegeknél meg kell győződni arról, hogy a betegeknek normális a májfunkciójuk, és kezelésükkor elővigyázatosság szükséges (lásd 4.5 pont).

Feltehetően immunkomplex-függő reakciók
Nem gyakran jelentettek potenciálisan immunkomplex-függő reakciókat, mint a szérumbetegség-típusú reakciók, kiütéssel járó polyarthritis, proliferatív glomerulonephritis. Súlyos túlérzékenységi reakciók esetén a bortezomib-kezelést meg kell szakítani.

A Bortezomib STADA nátriumot tartalmaz
A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes".


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A bortezomib közepes mértékben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A bortezomib nagyon gyakran fáradtságot, gyakran szédülést, nem gyakran syncope-ot és gyakran orthostaticus/posturalis hypotoniát vagy homályos látást okozhat. Ezért a betegeknek óvatosnak kell lenniük gépjárművezetéskor vagy gépek kezelésekor, és azt kell tanácsolni, hogy ne vezessenek gépjárművet vagy ne kezeljenek gépeket, ha ezeket a tüneteket tapasztalják (lásd 4.8 pont).


4.9 Túladagolás

Az ajánlott dózis több mint kétszeres adagja akut, halálos kimenetelű szimptómás hypotoniát és thrombocytopeniát okozott. Lásd az


Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

In vitro vizsgálatok arra utalnak, hogy a bortezomib gyenge gátlója az alábbi citokróm P450 (CYP) izoenzimeknek: 1A2, 2C9, 2C19, 2D6 és 3A4. Mivel a CYP2D6 csak kismértékben (7%) vesz részt a bortezomib metabolizációjában, a CYP2D6 gyengén metabolizáló fenotípusa várhatóan nem befolyásolja lényegesen a bortezomib teljes diszpozícióját.

Egy, az erős CYP3A4-gátló ketokonazolnak az (intravénásan alkalmazott) bortezomib farmakokinetikájára gyakorolt hatását értékelő gyógyszer-gyógyszer interakciós vizsgálatban, 12 beteg adatai alapján azt találták, hogy az átlag bortezomib AUC 35%-kal emelkedett (90% CI: 1,032-1,772). Így azokat a betegeket, akiket bortezomibbal és erős CYP3A4-gátlókkal (pl. ketokonazol, ritonavir) egyidejűleg kezelnek, gondosan kell ellenőrizni.

Egy gyógyszer-gyógyszer interakciós vizsgálatban, melyben az erős CYP2C19-gátló omeprazolnak az (intravénásan alkalmazott bortezomib farmakokinetikájára gyakorolt hatását értékelték, a beválogatott 17 beteg adatai alapján nem mutattak ki a bortezomib farmakokinetikájára gyakorolt jelentős hatást.

Egy, az erős CYP3A4-induktor rifampicinnek az (intravénásan alkalmazott) bortezomib farmakokinetikájára gyakorolt hatását értékelő gyógyszer-gyógyszer interakciós vizsgálatban az átlag bortezomib AUC 45%-os csökkenését találták 6 beteg adatai alapján. Ezért a bortezomib egyidejű alkalmazása erős CYP3A4-induktorokkal (pl. rifampicin, karbamazepin, fenitoin, fenobarbitál és közönséges orbáncfű) nem ajánlott, mivel a hatásosság csökkenhet.

Ugyanebben a gyógyszer-gyógyszer interakciós vizsgálatban értékelve a dexametazon, egy gyengébb CYP3A4-induktor, hatását az (intravénásan alkalmazott) bortezomib farmakokinetikájára, 7 beteg adatai alapján nem mutattak ki a bortezomib farmakokinetikájára gyakorolt jelentős hatást.

A melfalán-prednizon kombinációnak az intravénásan alkalmazott bortezomib farmakokinetikájára gyakorolt hatását értékelő gyógyszer-gyógyszer interakciós vizsgálat a bortezomib átlag AUC 17%-os emelkedését mutatta 21 beteg adatai alapján. Ezt nem tekintik klinikailag jelentősnek.

A klinikai vizsgálatok során hypoglykaemiáról nem gyakran és hyperglykaemiáról gyakran számoltak be az orális antidiabetikumot szedő cukorbetegeknél. Orális antidiabetikumot szedő betegeknél a bortezomib-terápia során szükség lehet a vércukorszint gondos ellenőrzésére és az antidiabetikus gyógyszerelés módosítására.

Gyermekek és serdülők
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.


6.2 Inkompatibilitások

Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása
A bortezomib-kezelés alatt nem gyakran jelentett súlyos mellékhatások a szívelégtelenség, tumorlízis szindróma, pulmonalis hypertonia, posterior reverzibilis encephalopathia szindróma, akut, diffúz, infiltratív tüdőbetegségek és ritkán vegetatív neuropathia. A bortezomib-kezelés alatt leggyakrabban jelentett mellékhatások a hányinger, hasmenés, székrekedés, hányás, fáradtság, láz, thrombocytopenia, anaemia, neutropenia, perifériás neuropathia (beleértve a szenzorost is), fejfájás, paraesthesia, étvágycsökkenés, dyspnoe, bőrkiütés, herpes zoster és myalgia.

A mellékhatások táblázatos összefoglalása
Myeloma multiplex
A 7. táblázat nemkívánatos hatásai a vizsgálók véleménye szerint legalább lehetséges vagy valószínű ok-okozati összefüggésben voltak a bortezomibbal. Ezek a mellékhatások 5476 beteg egyesített adatain alapulnak, akik közül 3996-ot kezeltek 1,3 mg/m2 bortezomibbal, és a 7. táblázat tartalmazza azokat. Összesítve, a bortezomibot myeloma multiplex kezelésre 3974 beteg esetében alkalmazták.

A mellékhatások az alábbiak voltak szervrendszerek és előfordulási gyakoriság szerinti felosztásban.
Az előfordulási gyakoriság definíciója: nagyon gyakori (? 1/10); gyakori (? 1/100 - <1/10); nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100); ritka (? 1/10 000 - <1/1000); nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a nemkívánatos hatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. A 7. táblázat a MedDRA 14.1 változata alapján készült.
Tartalmazza a forgalomba hozatalt követő, a klinikai vizsgálatokban nem megfigyelt mellékhatásokat is.

7. táblázat: Mellékhatások a bortezomibbal kezelt myeloma multiplexes betegeknél a klinikai vizsgálatok során és a forgalomba hozatal után jelentett összes mellékhatás az indikációtól függetlenül#M
Szervrendszerek
Gyakoriság
Mellékhatás
Fertőző betegségek és parazitafertőzések
Gyakori
herpes zoster (beleértve: disszeminált és ophthalmicus formák),
pneumonia*,
herpes simplex*,
gombás fertőzés*

Nem gyakori
fertőzés*,
bakteriális fertőzés*,
vírusfertőzés*,
sepsis (beleértve: septicus shock)*,
bronchopneumonia,
herpes vírus okozta fertőzés*,
meningoencephalitis herpetica#M,
bacteriaemia (beleértve: Staphylococcus okozta),
hordeolum,
influenza,
cellulitis,
eszköz alkalmazásával összefüggésbe hozható fertőzés,
bőrfertőzés*,
fülfertőzés*,
Staphylococcus fertőzés,
fogfertőzés*

Ritka
meningitis (beleértve: bakteriális),
Epstein-Barr vírus okozta fertőzés,
herpes genitalis,
tonsillitis,
mastoiditis,
vírusfertőzést követő fáradtság-szindróma
Jó- és rosszindulatú daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is)
Ritka
rosszindulatú daganat,
plazmasejtes leukaemia,
vesesejtes carcinoma, terime,
mycosis fungoides,
jóindulatú daganat*
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori
thrombocytopenia*,
neutropenia*,
anaemia*

Gyakori
leukopenia*,
lymphopenia*

Nem gyakori
pancytopenia*,
lázas neutropenia,
coagulopathia*,
leukocytosis*,
lymphadenopathia,
haemolyticus anaemia#M

Ritka
disseminalt intravascularis coagulatio,
thrombocytosis*,
hiperviszkozitás szindróma,
thrombocyta betegségek kmn.,
thromboticus microanginopathia (beleértve a thrombocytopeniás purpurát is)#M,
tvérképzőszervi betegségek kmn.,
haemorrhagias diathesis,
lymphocytás infiltratio,
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori
angioodema#M,
túlérzékenység*

Ritka
anaphylaxiás shock,
amyloidosis,
III-as típusú immunkomplex mediálta reakció
Endokrin betegségek és tünetek
Nem gyakori
Cushing-szindróma*,
hyperthyreoidismus*,
elégtelen antidiuretikus hormon (ADH)-elválasztás

Ritka
hypothyreoidismus
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Nagyon gyakori
étvágycsökkenés

Gyakori
dehydratio,
hypokalaemia*,
hyponatraemia*,
kóros vércukorszint*,
hypocalcaemia*,
enzimeltérések*

Nem gyakori
tumorlízis szindróma,
növekedési zavar*,
hypomagnesaemia*,
hypophosphataemia*,
hyperkalaemia*,
hypercalcaemia*,
hypernatraemia*,
kóros húgysavszint*,
diabetes mellitus*,
folyadékretenció

Ritka
hypermagnesaemia*,
acidosis,
elektrolit-háztartás egyensúlyzavara*,
folyadék-túlterhelés, hypochloraemia*,
hypovolaemia,
hyperchloraemia*,
hyperphosphataemia*,
metabolikus zavarok,
B-vitamin-komplex hiánya,
B12-vitamin-hiány, köszvény,
étvágynövekedés,
alkoholintolerancia
Pszichiátriai kórképek
Gyakori
hangulatzavarok és betegségek*,
szorongásos zavar*,
alvásbetegségek és alvászavarok*

Nem gyakori
mentális betegségek*,
hallucináció*,
pszichotikus megbetegedések*,
zavartság*,
nyugtalanság

Ritka
öngyilkossági gondolatok*,
alkalmazkodási zavar,
delirium,
csökkent libido
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori
neuropathiák*,
peripherias szenzoros neuropathia,
dysaesthesia*,
neuralgia*

Gyakori
motoros neuropathia*,
eszméletvesztés (beleértve: syncope),
szédülés*,
dysgeusia*,
letargia,
fejfájás*

Nem gyakori
tremor,
perifériás szenzomotoros neuropathia,
dyskinesia*,
kisagyi koordináció és egyensúly betegségei*,
memória elvesztése (kivéve: dementia)*,
encephalopathia*,
posterior reverzibilis encephalopathia szindróma#M,
neurotoxicitás,
görcsroham betegségek*,
herpes vírus okozta fertőzést követő neuralgia,
beszédzavarok*,
"nyugtalan-láb" szindróma,
migrén, isiász,
figyelemzavar,
kóros reflexek*,
parosmia

Ritka
agyvérzés*,
intracranialis haemorrhagia (beleértve: subarachnoidealis vérzés)*,
agyödéma,
tranziens ischaemiás attack,
coma,
vegetatív idegrendszer zavarai,
vegetatív neuropathia,
agyidegek bénulása*,
paralysis*,
paresis*,
presyncope,
agytörzsi szindrómák,
cerebrovascularis betegség,
ideggyöklézió,
pszichomotoros hiperaktivitás,
gerincvelő-kompresszió,
kognitív zavar kmn.,
motoros diszfunkció,
idegrendszeri betegségek kmn.,
radiculitis,
nyáladzás,
hypotonia,
Guillain-Barré-szindróma#M,
demielinizációs polyneuropathia#M
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Gyakori
szemduzzanat*,
abnormális látás*,
conjunctivitis*

Nem gyakori
chalazion#M,
blepharitis#M,
szem bevérzése*,
szemhéjfertőzés*,
szemgyulladás*,
diplopia, száraz szem*,
szemirritáció*,
szemfájdalom,
fokozott könnyelválasztás,
szemváladék-képződés

Ritka
cornea sérülése*,
exophthalmia,
retinitis,
scotoma,
szembetegségek (beleértve: szemhéjak) kmn.,
szerzett könnymirigygyulladás,
photophobia,
photopsia,
opticus neuropathia#M,
a látáskárosodás különböző fokozatai (vakságig)*
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
Gyakori
vertigo*

Nem gyakori
dysacusis (beleértve: tinnitus)*,
halláskárosodás (süketségig és azt is beleértve),
diszkomfortérzés a fülben*

Ritka
fülvérzés,
vestibularis neuronitis,
fülbetegségek kmn.
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nem gyakori
szívtamponád#M,
keringés- és légzésleállás*,
cardialis fibrillatio (beleértve a pitvarfibrillatiót is),
szívelégtelenség (beleértve bal és jobb kamrai)*,
arrhythmia*,
tachycardia*,
palpitatio,
angina pectoris,
pericarditis (beleértve: pericardialis folyadékgyülem)*,
cardiomyopathia*,
kamrai diszfunkció*,
bradycardia

Ritka
pitvarlebegés,
myocardialis infarctus*,
atrioventricularis blokk*,
cardiovascularis betegségek (beleértve: cardiogén shock),
Torsade de pointes,
instabil angina,
szívbillentyű-betegség*,
koszorúér-elégtelenség,
sinus arrest
Érbetegségek és tünetek
Gyakori
hypotonia*,
orthostaticus hypotonia,
hypertonia*

Nem gyakori
cerebrovascularis események#M,
mélyvénás trombózis*,
haemorrhagia*,
thrombophlebitis (beleértve: felületes),
keringés-összeomlás (beleértve: hypovolaemiás shock),
phlebitis,
kipirulás*,
haematoma (beleértve: perirenalis)*,
gyenge perifériás keringés*,
vasculitis,
hyperaemia (beleértve: ocularis is)*

Ritka
perifériás embólia,
lymphoedema,
sápadtság,
erythromelalgia,
vazodilatáció,
vénaelszíneződés,
vénás elégtelenség
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Gyakori
dyspnoe*,
epistaxis, felső/alsó légúti fertőzés*,
köhögés*

Nem gyakori
tüdőembólia,
pleuralis folyadékgyülem,
tüdőödéma (beleértve: akut),
pulmonalis alveolaris vérzés#M,
bronchospasmus,
krónikus obstruktív tüdőbetegség*,
hypoxaemia*,
légúti pangás*,
hypoxia,
pleuritis*,
csuklás,
rhinorrhoea,
dysphonia,
zihálás

Ritka
légzési elégtelenség,
akut respiratoricus distress szindróma (ARDS),
apnoe,
pneumothorax,
atelectasia,
pulmonalis hypertonia,
haemoptysis,
hyperventilatio,
orthopnoe,
pneumonitis,
respiratoricus alkalosis,
tachypnoe,
pulmonalis fibrosis,
bronchialis betegségek*,
hypocapnia*,
intersticiális tüdőbetegség,
infiltratív tüdőbetegség,
szorító érzés a torokban,
torokszárazság,
fokozott felső légúti szekréció,
torokirritáció,
felső légúti köhögés szindróma
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori
hányinger és hányás tünetei*,
diarrhoea*,
székrekedés

Gyakori
gastrointestinalis vérzés (beleértve: mucosalis)*,
dyspepsia,
stomatitis*,
abdominalis distensio,
oropharyngealis fájdalom*,
abdominalis fájdalom (beleértve: gastrointestinalis és lépfájdalom)*,
szájbetegségek*,
flatulencia

Nem gyakori
pancreatitis (beleértve: krónikus)*,
haematemesis,
ajaködéma*,
gastrointestinalis obstructio (beleértve: vékonybél obstructio, ileus)*,
abdominalis diszkomfortérzés,
szájnyálkahártya-fekélyek*,
enteritis*,
gastritis*,
fogínyvérzés,
gastrooesophagealis reflux-betegség*,
colitis (beleértve: Clostridium difficile fertőzés)*,
ischaemiás colitis#M,
gastrointestinalis gyulladás*,
dysphagia,
irritábilis bél szindróma,
gastrointestinalis betegség kmn.,
bevont nyelv,
a gastrointestinalis motilitás zavara*,
nyálmirigyek betegsége*

Ritka
akut pancreatitis,
peritonitis*,
nyelvödéma*,
ascites,
oesophagitis,
cheilitis,
széklet-inkontinencia,
tónustalan anális záróizom,
faecaloma*,
gastrointestinalis fekély-perforáció*,
gingiva-hypertrophia,
megacolon,
rectalis váladékozás,
oropharyngealis hólyagok*,
ajkak fájdalma,
periodontitis,
anális fissura,
székelési szokások megváltozása,
proctalgia,
rendellenes széklet
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Gyakori
kóros májemzimértékek*

Nem gyakori
hepatotoxicitás (beleértve: májbetegségek),
hepatitis*,
cholestasis

Ritka
májelégtelenség,
hepatomegalia,
Budd-Chiari szindróma,
citomegalovírus hepatitis,
hepatikus haemorrhagia,
cholelithiasis
A bőr és a bőr alatti szövetek betegségei és tünetei
Gyakori
bőrkiütés*,
pruritus*,
erythema,
száraz bőr

Nem gyakori
erythema multiforme,
urticaria,
akut és lázzal járó neutrophiliás dermatosis,
toxikus bőrkiütések,
toxicus epidermalis necrolysis#M,
Stevens-Johnson-szindróma#M,
dermatitis*,
hajelváltozások*,
petechia, ecchymosis,
bőrlézió,
purpura,
bőrterime*,
psoriasis,
hyperhidrosis,
éjszakai izzadás,
decubitus fekély#M,
acne*,
hólyagok*,
pigmentációs zavarok*

Ritka
bőrreakciók,
Jessner-féle lymphocytás infiltratio,
palmo-plantaris erythrodisaesthesia szindróma,
subcutan haemorrhagia,
livedo reticularis,
a bőr induratiója,
papulák,
fényérzékenységi reakciók,
seborrhoea,
hideg veríték,
bőrbetegségek kmn.,
erythrosis,
bőrfekély,
körömrendellenesség
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Nagyon gyakori
vázizomrendszeri fájdalom*

Gyakori
izomgörcsök*,
végtagfájdalom,
izomgyengeség

Nem gyakori
izomrángás,
ízületi duzzanat,
arthritis*,
ízületi merevség,
myopathiák*,
elnehezedés-érzet

Ritka
rhabdomyolysis,
temporomandibularis ízület szindróma,
fistula,
ízületi folyadékgyülem,
állkapocs-fájdalom,
csontbetegségek,
musculoskeletalis és kötőszöveti fertőzések és gyulladások*,
synovialis cysta
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Gyakori
vesekárosodás*

Nem gyakori
akut veseelégtelenség,
krónikus veseelégtelenség*,
húgyúti fertőzés*,
húgyúti jelek és tünetek*,
haematuria*,
vizeletretenció,
vizeletürítési zavarok*,
proteinuria, azotaemia,
oliguria*,
pollakisuria

Ritka
húgyhólyag-irritáció
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
Nem gyakori
vaginalis haemorrhagia,
genitalis fájdalom*,
erectilis dysfunctio

Ritka
testicularis zavarok*,
prostatitis,
nők emlőbetegsége,
a mellékhere nyomásérzékenysége,
epididymitis,
ágyékfájdalom,
vulva ulceratio
Veleszületett, örökletes és genetikai rendellenességek
Ritka
aplasia,
gastrointestinalis malformatio,
ichthyosis
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nagyon gyakori
pyrexia*,
fáradtságérzet,
asthenia

Gyakori
ödéma (beleértve: perifériás),
hidegrázás,
fájdalom*,
rossz közérzet*

Nem gyakori
általános egészségi állapot romlása*,
arcödéma*,
reakció az injekció beadási helyén*,
nyálkahártya-betegségek*,
mellkasi fájdalom,
járászavar,
hidegérzet,
extravasatio*,
katéter alkalmazásával összefüggésbe hozható szövődmények*,
szomjúság megváltozása*,
mellkasi diszkomfortérzés,
megváltozott testhőmérséklet érzése*,
fájdalom az injekció beadási helyén*

Ritka
halál (beleértve: hirtelen halál),
több szerv elégtelensége,
vérzés az injekció beadási helyén*,
hernia (beleértve: hiatus hernia)*,
elhúzódó sebgyógyulás*,
gyulladás,
phlebitis az injekció beadási helyén*,
nyomásérzékenység,
fekély,
irritabilitás,
nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom,
fájdalom a katéter alkalmazási helyén,
idegentestérzés
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Gyakori
testtömeg-csökkenés

Nem gyakori
hyperbilirubinaemia*,
kóros fehérje-kiértékelések*,
testsúlynövekedés,
kóros vérvizsgálati eredmények*,
emelkedett C-reaktív proteinszint

Ritka
kóros vérgázértékek*,
elektrokardiogram eltérések (beleértve: megnyúlt QT)*,
kóros Nemzetközi Normalizációs Ráta (INR)*,
csökkent gyomor pH,
fokozott thrombocyta-aggregáció,
emelkedett troponin I-érték,
vírusmeghatározás és szerológia*,
kóros vizeletvizsgálati lelet*
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények
Nem gyakori
elesés,
contusio

Ritka
transzfúzióval kapcsolatos reakció, törések*,
fokozott izomtónus*,
az arc sérülése,
ízületek sérülése*,
égések, laceratio,
beavatkozással kapcsolatos fájdalom,
besugárzással összefüggő sérülések*
Sebészeti és egyéb orvosi beavatkozások és eljárások
Ritka
macrophag-aktiváció
kmn = közelebbről meg nem határozott
* Egynél több preferált MedDRA kifejezés összevonva
#M A forgalmazást követően megismert mellékhatások az indikációtól függetlenül

Köpenysejtes lymphoma (MCL)
A bortezomib biztonságossági profilja 240, rituximabbal, ciklofoszfamiddal, doxorubicinnel és prednizonnal kombinált, 1,3 mg/m2-es javasolt adagban adott bortezomibbal (BoR-CAP) kezelt betegnél, valamint 242 rituximabbal, ciklofoszfamiddal, doxorubicinnel, vinkrisztinnel és prednizonnal [R-CHOP] kezelt betegnél viszonylag összhangban volt a myeloma multiplexes betegeknél megfigyelttel, az alább ismertetett fő különbségek kivételével. A kombinált kezelés (BoR-CAP) alkalmazásával összefüggő további azonosított, gyógyszer okozta mellékhatás volt a hepatitis B fertőzés (< 1%) és a myocardialis ischaemia (1,3%). Ezeknek az eseményeknek a két terápiás kar közötti hasonló előfordulási gyakorisága arra utal, hogy ezek a gyógyszer okozta mellékhatások nem tulajdoníthatók csak a bortezomibnak. A myeloma multiplex vizsgálatokban részt vevő betegekhez képest a köpenysejtes lymphomában szenvedő betegpopulációban észlelt, figyelemre méltó különbség volt a hematológiai mellékhatások (neutropenia, thrombocytopenia, leukopenia, anaemia, lymphopenia), a perifériás szenzoros neuropathia, a hypertonia, a láz, a pneumonia, a stomatitis és a hajbetegségek ? 5%-kal magasabb előfordulási gyakorisága.
Azok a gyógyszer okozta mellékhatások, melyeknek az előfordulási gyakorisága ? 1%, amelyeknek hasonló vagy magasabb az előfordulási gyakorisága a BoR-CAP-karon, és legalább lehetséges vagy valószínű oki összefüggésben vannak a BoR-CAP-kar összetevőivel, az alábbi, 8. táblázatban kerülnek felsorolásra. A táblázat azokat a BoR-CAP-karon azonosított, gyógyszer okozta mellékhatásokat is tartalmazza, amelyeknél a vizsgálatot végzők a myeloma multiplexben végzett vizsgálatokból származó korábbi adatok alapján legalább lehetségesnek vagy valószínűnek tartották a bortezomibbal való oki összefüggést.

A mellékhatások az alábbiakban szervrendszeri kategóriánként és gyakoriság szerint vannak felsorolva. A gyakorisági kategóriák meghatározása: nagyon gyakori (? 1/10), gyakori (? 1/100 - < 1/10), nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100), ritka (? 1/10 000 - < 1/1000) és nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. A 8. táblázat a MedDRA 16. verziójának felhasználásával készült.

8. táblázat: BoR-CAP-pal kezelt, köpenysejtes lymphomában szenvedő betegeknél a klinikai vizsgálatok észlelt mellékhatások
Szervrendszer
Gyakoriság
Mellékhatás
Fertőző betegségek és parazitafertőzések
Nagyon gyakori
pneumonia*

Gyakori
sepsis (beleértve a septicus shockot is)*,
herpes zoster (beleértve a disszemináltat és ophthalmicust is),
herpes vírus fertőzés*,
bakteriális fertőzések*,
felső/alsó légúti fertőzés*,
gombák okozta fertőzés*,
herpes simplex*

Nem gyakori
hepatitis B,
fertőzés*,
bronchopneumonia
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori
thrombocytopenia*,
lázas neutropenia,
neutropenia*,
leukopenia*,
anaemia*,
lymphopenia*

Nem gyakori
pancytopenia*
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori
túlérzékenység*

Nem gyakori
anaphylaxiás reakció
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Nagyon gyakori
csökkent étvágy

Gyakori
hypokalaemia*,
kóros vércukorszint*,
hyponatraemia*,
diabetes mellitus*,
folyadékretenció

Nem gyakori
tumorlízis szindróma
Pszichiátriai kórképek
Gyakori
alvászavarok és alvásproblémák*
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori
perifériás sz