Mediris

Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Immunszuppresszánsok, interleukin-gátlók, ATC kód: L04AC13

Hatásmechanizmus

Az ixekizumab egy IgG4 monoklonális antitest, amely nagy affinitással (<3 pM) és specificitással kötődik az interleukin-17A-hoz (mind az IL-17A-hoz, mind az IL-17A/F-hez). Az emelkedett IL-17A-koncentráció a keratinocyták proliferációjának és aktivációjának elősegítése révén szerepet játszik a psoriasis, valamint az arthritis psoriatica patogenezisében és az axiális spondyloarthritis patogenezisében azáltal, hogy fokozza a gyulladást, ami eróziós csontkárosodáshoz és patológiás új csontképződéshez vezet. Az ixekizumab az IL-17A neutralizációja révén gátolja ezeket a folyamatokat. Az ixekizumab nem kötődik az IL-17B, IL-17C, IL-17D, IL-17E vagy az IL-17F ligandokhoz.

In vitro kötődési vizsgálatok igazolták, hogy az ixekizumab nem kötődik a humán Fc? I-, IIa- és IIIa-receptorokhoz vagy a komplement rendszer C1q komponenséhez.

Farmakodinámiás hatások

Az ixekizumab megváltoztatja az IL-17A által kiváltott vagy szabályozott biológiai válaszreakciókat.
Egy I. fázisú vizsgálatban végzett psoriasisos bőrbiopszia-vizsgálatok a vizsgálat megkezdésétől a 43. napig az epidermis vastagsága csökkenésének, a proliferáló keratinocyták, a T-sejtek és a dendritikus sejtek számának, valamint a lokális gyulladásos markerek csökkenésének dózisfüggő tendenciáját mutatták. Az ixekizumabbal végzett kezelés közvetlen következményeként csökken a plakkos psoriasis léziókban jelen levő erythema, induratio és desquamatio.

Kimutatták, hogy a Taltz (a kezelés megkezdésétől számított 1 héten belül) csökkenti a C-reaktív protein szintjét, amely egy gyulladásos marker.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Felnőttkori plakkos psoriasis

A Taltz hatásosságát és biztonságosságát három randomizált, kettős vak, placebokontrollos, III. fázisú vizsgálatban értékelték közepesen súlyostól súlyosig terjedő plakkos psoriasisban szenvedő, fototerápiára vagy szisztémás kezelésre szoruló felnőtt betegek (n = 3866) részvételével (UNCOVER1, UNCOVER-2 és UNCOVER-3). A Taltz hatásosságát és biztonságosságát az etanercepttel szemben is vizsgálták (UNCOVER-2 és UNCOVER-3). A Taltz-kezelésre randomizált betegek közül azokat, akik a 12. héten elérték az sPGA (0,1) választ (static Physicians Global Assessment [statikus orvosi átfogó értékelés]), újra randomizálták további 48 hetes placebo- vagy Taltz-kezelésre (UNCOVER-1 és UNCOVER-2). Azok a Taltz-ra, placebóra vagy etanerceptre randomizált betegek, akiknél nem alakult ki az sPGA (0,1) válasz, legfeljebb 48 hétig tartó Taltz-kezelésben részesültek. Ezen túlmenően a hosszú távú hatásosságot és biztonságosságot mindhárom vizsgálatban összesen legfeljebb 5 évig értékelték a vizsgálatban mindvégig részt vevő betegeknél.

A betegek 64%-a részesült előzőleg más szisztémás kezelésben (biológiai, hagyományos szisztémás vagy pszoralén és ultraibolya A [PUVA]), 43,5%-a kapott előzőleg fototerápiát, 49,3%-a hagyományos szisztémás kezelést, 26,4%-a pedig biológiai terápiát. A betegek 14,9%-a kapott legalább egy TNF-alfa elleni szert, 8,7%-a pedig IL-12/IL-23 elleni szert. A vizsgálat megkezdésekor a betegek 23,4%-ának az anamnézisében szerepelt arthritis psoriatica.

Mindhárom vizsgálat során az elsődleges társvégpont a PASI 75 (Psoriasis Area and Severity Index [Psoriasis Kiterjedési és Súlyossági Index]) választ elérő, illetve a "0" ("tiszta") vagy 1 ("minimális") sPGA választ elérő betegek aránya volt a 12. héten a placebóval összehasonlítva. A PASI pontszám medián kiindulási értéke 17,4 és 18,3 között volt; a kiindulási sPGA érték a betegek
48,3%-51,2%-ánál volt súlyos vagy nagyon súlyos; a kiindulási viszketés átlagértéke a numerikus értékelő skálán (Itch Numeric Rating Scale, itch NRS) 6,3-7,1 volt.

Klinikai válasz a 12. héten
Az UNCOVER-1 vizsgálatban 1296 beteget randomizáltak (1:1:1 arányban) 12 hétig tartó vagy placebo- vagy Taltz-kezelésre (egy 160 mg-os kezdő dózist követően 80 mg 2 hetente vagy 4 hetente [Q2W vagy Q4W]).

2. Hatásossági eredmények az UNCOVER-1

Végpontok
A betegek száma (%)

A válaszarány eltérése a placebóhoz képest (95%-os CI)

Placebo (n = 431)
Taltz
80 mg Q4W
(n = 432)

Taltz
80 mg Q2W
(n = 433)
Taltz
80 mg Q4W

Taltz
80 mg Q2W

"0" (tiszta) vagy "1" (minimális) sPGA érték
14 (3,2)
330 (76,4)a

354 (81,8)a
73,1 (68,8; 77,5)
78,5 (74,5; 82,5)
"0" (tiszta) sPGA érték
0
149 (34,5)a

160 (37,0)a
34,5 (30,0; 39,0)
37,0 (32,4; 41,5)
PASI 75
17 (3,9)
357 (82,6)a

386 (89,1)a
78,7 (74,7; 82,7)
85,2 (81,7; 88,7)
PASI 90
2 (0,5)
279 (64,6)a

307 (70,9)a
64,1 (59,6; 68,7)
70,4 (66,1; 74,8)
PASI 100
0
145 (33,6)a

153 (35,3)a
33,6 (29,1; 38,0)
35,3 (30,8; 39,8)
viszketés NRS érték csökkenése ? 4b
58 (15,5)
305 (80,5)a

336 (85,9)a
65,0 (59,5; 70,4)
70,4 (65,4; 75,5)
Rövidítések: n = a betegek száma a beválasztás szerinti (intent-to-treat) csoportban
Megjegyzés: azokat a betegeket, akiknél nem állt rendelkezésre adat, a kezelésre nem reagálók közé sorolták
a
p < 0,001 placebóval összehasonlítva
b
viszketés NRS érték ? 4 a kiinduláskor: placebo n = 374, Taltz 80 mg Q4W n = 379, Taltz 80 mg Q2W n = 391

Az UNCOVER-2 vizsgálatban 1224 beteget randomizáltak (1:2:2:2 arányban) 12 hétig tartó vagy placebo-, vagy Taltz-kezelésre (egy 160 mg-os kezdő dózist követően 80 mg 2 hetente vagy 4 hetente [Q2W vagy Q4W]), vagy heti kétszer 50 mg etanerceptre.

3. Hatásossági eredmények az UNCOVER-2

Végpontok

A betegek száma (%)

A válaszarány eltérése a placebóhoz képest (95%-os
CI)

Placebo (n = 168)
Taltz
80 mg Q4W
(n = 347)
Taltz
80 mg Q2W
(n = 351)
Etanercept
50 mg hetente kétszer
(n = 358)
Taltz
80 mg Q4W

Taltz
80 mg Q2W

"0" (tiszta) vagy "1" (minimális) sPGA érték
4 (2,4)
253 (72,9)a,b
292 (83,2)a,b
129 (36,0) a
70,5
(65,3; 75,7)
80,8
(76,3; 85,4)
"0" (tiszta) sPGA érték
1 (0,6)
112 (32,3)a,b
147 (41,9)a,b
21 (5,9)c
31,7
(26,6; 36,7)
41,3
(36,0; 46,6)
PASI 75
4 (2,4)
269 (77,5)a,b
315 (89,7)a,b
149 (41,6)a
75,1
(70,2; 80,1)
87,4
(83,4; 91,3)
PASI 90
1 (0,6)
207 (59,7)a,b
248 (70,7)a,b
67 (18,7)a
59,1
(53,8; 64,4)
70,1
(65,2; 75,0)
PASI 100
1 (0,6)
107 (30,8)a,b
142 (40,5)a,b
19 (5,3)c
30,2
(25,2; 35,2)
39,9
(34,6; 45,1)
viszketés NRS érték csökkenés
? 4b
19 (14,1)
225 (76,8)a,b
258 (85,1)a,b
177 (57,8)a
62,7
(55,1; 70,3)
71,1
(64,0; 78,2)
Rövidítések: n = a betegek száma a beválasztás szerinti (intent-to-treat) csoportban
Megjegyzés: azokat a betegeket, akiknél nem állt rendelkezésre adat, a kezelésre nem reagálók közé sorolták
a
p < 0,001 placebóval összehasonlítva
b
p < 0,001 etanercepttel összehasonlítva
c
p < 0,01 placebóval összehasonlítva
d
viszketés NRS érték ? 4 a kiinduláskor: placebo n = 135, Taltz 80 mg Q4W n = 293, Taltz 80 mg Q2W n = 303, etanercept n = 306

Az UNCOVER-3 vizsgálatban 1346 beteget randomizáltak (1:2:2:2 arányban) 12 hétig tartó vagy placebo- vagy Taltz-kezelésre (egy 160 mg-os kezdő dózist követően 80 mg 2 hetente vagy 4 hetente [Q2W vagy Q4W]), vagy heti kétszer 50 mg etanerceptre.

4. Hatásossági eredmények az UNCOVER-3

Végpontok

A betegek száma (%)

A válaszarány eltérése a placebóhoz képest (95%-os
CI)

Placebo (n = 193)
Taltz
80 mg Q4W
(n = 386)
Taltz
80 mg Q2W
(n = 385)
Etanercept
50 mg hetente kétszer
(n = 382)
Taltz
80 mg Q4W
Taltz
80 mg Q2W
"0" (tiszta) vagy "1" (minimális) sPGA érték
13 (6,7)
291 (75,4)a,b
310 (80,5)a,b
159 (41,6)a
68,7
(63,1; 74,2)
73,8
(68,5; 79,1)
"0" (tiszta) sPGA érték
0
139 (36,0)a,b
155 (40,3)a,b
33 (8,6)a
36,0
(31,2; 40,8)
40,3
(35,4; 45,2)
PASI 75
14 (7,3)
325 (84,2)a,b
336 (87,3)a,b
204 (53,4)a
76,9
(71,8; 82,1)
80,0
(75,1; 85,0)
PASI 90
6 (3,1)
252 (65,3)a,b
262 (68,1)a,b
98 (25,7)a
62,2
(56,8; 67,5)
64,9
(59,7; 70,2)
PASI 100
0
135 (35,0)a,b
145 (37,7)a,b
28 (7,3)a
35
(30,2; 39,7)
37,7
(32,8; 42,5)
viszketés NRS érték csökkenés
? 4b
33 (20,9)
250 (79,9)a,b
264 (82,5)a,b
200 (64,1)a
59,0
(51,2; 66,7)
61,6
(54,0; 69,2)
Rövidítések: n = a betegek száma a beválasztás szerinti (intent-to-treat) csoportban
Megjegyzés: azokat a betegeket, akiknél nem állt rendelkezésre adat, a kezelésre nem reagálók közé sorolták
a
p < 0,001 placebóval összehasonlítva
b
p < 0,001 etanercepttel összehasonlítva
c
viszketés NRS érték ? 4 a kiinduláskor: placebo n = 158, Taltz 80 mg Q4W n = 313, Taltz 80 mg Q2W n = 320, etanercept n = 312

A Taltz a hatásosság gyors kialakulását eredményezte, az átlagos PASI érték 50%-ot meghaladóan csökkent a második hétre (1. ábra). A PASI 75 választ elérő betegek aránya már az első héten lényegesen magasabb volt a Taltz esetében a placebóval vagy az etanercepttel összehasonlítva. A Taltz-cal kezelt betegek körülbelül 25%-a érte el a < 5 PASI pontszámot a második, és több mint 55% a negyedik hétre, majd ez az arány a 12. hétre 85%-ra nőtt (ugyanez 3%, 14%, illetve 50% volt az etanercept esetében). A Taltz-cal kezelt betegeknél az első héten szignifikáns javulást tapasztaltak a viszketés súlyosságában is.

1. ábra PASI pontszám, százalékos javulás minden kiindulás utáni vizsgálatkor (mBOCF) a beválasztás szerinti csoportban a bevezető adagolási szakaszban - UNCOVER-2 és UNCOVER-3 vizsgálatok

A Taltz hatásosságát és biztonságosságát az életkortól, nemtől, rassztól, testtömegtől, a PASI pontszámmal mért kiindulási súlyosságtól, a plakkok elhelyezkedésétől, az arthritis psoriatica egyidejű meglététől, illetve a biológiai gyógyszerekkel való előzetes kezeléstől függetlenül igazolták. A Taltz hatásos volt a korábban szisztémás vagy biológiai kezelésben nem részesülő, illetve a korábban biológiai/TNF elleni kezelésben részesülő betegeknél, valamint azoknál, akiknél a biológiai/TNF elleni kezelés sikertelen volt.

Az UNCOVER-2 vizsgálat során a 12. héten az etanercepttel sPGA (0,1) értéket el nem érő betegek közül (n = 200), akiket 4 hét kiürülési időszak után 4 hetente 80 mg Taltz-kezelésre (Q4W) állítottak át, 12 hét Taltz-kezelés után 73% ért el sPGA (0,1) értéket, illetve 83,5% PASI 75 választ.

Az aktív komparátorral lefolytatott két klinikai vizsgálat (UNCOVER-2 és UNCOVER-3) során a súlyos nemkívánatos események aránya 1,9% volt mind az etanercept, mind a Taltz esetében. A nemkívánatos események miatt a kezelések 1,2 %-át kellett megszakítani az etanercept, és 2,0%-át a Taltz esetében. A fertőzések aránya 21,5% volt az etanerceptnél és 26,0% a Taltz-nál, a súlyos fertőzések aránya 0,4% volt az etanerceptnél, és 0,5% a Taltz-nál.

A klinikai válasz fennmaradása a 60. héten és legfeljebb 5 évig
Az UNCOVER-1 és UNCOVER-2 vizsgálatok során az eredetileg Taltz-ra randomizált, és arra a
12. hétig reagáló (vagyis az sPGA pontszámuk 0 vagy 1 volt) betegeket újra randomizálták további 48 hétig vagy placebo- vagy Taltz-kezelésre (80 mg 4 hetente vagy 12 hetente [Q4W vagy Q12W]).

Az sPGA (0,1) választ adó betegeknél, akiket a 12. héten a kezelés megszakítására (azaz placebóra) randomizáltak tovább, a relapszusig (sPGA ? 3) eltelt idő medián értéke 164 nap volt az összevont UNCOVER-1 és UNCOVER-2 vizsgálatokban. Ezek közül a betegek közül 71,5% ért el ismét egy legalább a (0,1) sPGA terápiás választ a Taltz 80 mg Q4W-kezelés újraindítását követő 12 héten belül.

5. táblázat A terápiás válasz fennmaradása és a hatásosság a 60. héten (UNCOVER-1 és
UNCOVER-2 vizsgálatok)

Végpontok

A betegek száma (%)

A válaszarány eltérése a placebóhoz képest (95%-os CI)

80 mg Q4W
(bevezetés) / Placebo
(fenntartás)
(n = 191)
80 mg Q2W
(bevezetés) / Placebo
(fenntartás)
(n = 211)
80 mg Q4W
(bevezetés) /
80 mg Q4W
(fenntartás)
(n = 195)
80 mg Q2W
(bevezetés) /
80 mg Q4W
(fenntartás)
(n = 221)
80 mg Q4W
(bevezetés) /
80 mg Q4W
(fenntartás)
80 mg Q2W
(bevezetés) /
80 mg Q4W
(fenntartás)
Fenntartott "0" (tiszta) vagy "1" (minimális) sPGA
12 (6,3)
16 (7,6)
134 (68,7)a
173 (78,3)a
62,4
(55,1; 69,8)
70,7
(64,2; 77,2)
Fenntartott vagy elért "0"
(tiszta)
sPGA
3 (1,6)
6 (2,8)
96 (49,2)a
130 (58,8)a
47,7
(40,4; 54,9)
56,0
(49,1; 62,8)
Fenntartott vagy elért
PASI 75
15 (7,9)
19 (9,0)
145 (74,4)a
184 (83,3)a
66,5
(59,3; 73,7)
74,3
(68,0; 80,5)
Fenntartott vagy elért
PASI 90
9 (4,7)
10 (4,7)
130 (66,7)a
169 (76,5)a
62,0
(54,7; 69,2)
71,7
(65,4; 78,0)
Fenntartott vagy elért
PASI 100
3 (1,6)
6 (2,8)
97 (49,7)a
127 (57,5)a
48,2
(40,9; 55,4)
54,6
(47,7; 61,5)
Rövidítések: n = a betegek száma az értékelt csoportban
Megjegyzés: azokat a betegeket, akiknél nem állt rendelkezésre adat, a kezelésre nem reagálók közé sorolták
a
p < 0,001 placebóval összehasonlítva

A Taltz hatásos volt a terápiás válasz fenntartásában a korábban szisztémás vagy biológiai kezelésben nem részesülő, illetve a korábban biológiai/TNF elleni kezelésben részesülő betegeknél, valamint azoknál, akiknél a biológiai/TNF elleni kezelés sikertelen volt.

Lényegesen nagyobb javulást mutattak ki a placebóhoz és az etanercepthez képest a kiindulástól számított 12. héten a körömpsoriasis esetében (melyet a Körömpsoriasis Súlyossági Indexszel [Nail Psoriasis Severity Index, NAPSI] mértek), a hajas fejbőr psoriasisa esetében (melyet a Hajas Fejbőr Psoriasis Súlyossági Indexszel [Psoriasis Scalp Severity Index, PSSI] mértek), illetve a tenyér-talp psoriasisa esetében (melyet a Tenyér-talp Psoriasis Súlyossági Index-szel [Psoriasis Palmoplantar Severity Index, PPASI] mértek), és ez a 60. héten is fennmaradt azoknál a Taltz-cal kezelt betegeknél, akik a 12. héten sPGA (0,1) választ mutattak.

Az 591 vizsgálati alany közül, akik az UNCOVER-1, az UNCOVER-2 és az UNCOVER-3 vizsgálat bevezető szakaszában Q2W, majd ezt követően Q4W adagolású Taltz-kezelésben részesültek, 427 vizsgálati alany vett részt végig az 5 évig tartó Taltz-kezelésben, és közülük 101 betegnél volt szükség dózisemelésre. A 264. heti értékelésen részt vevő betegek (n=427) közül 295-nél (69%) sPGA (0,1),
289-nél (68%) PASI 90, 205-nél (48%) pedig PASI 100 választ figyeltek meg a 264. héten. Az UNCOVER-1 és az UNCOVER-2 vizsgálatban a bevezető szakaszt követően felvett DLQI adatok alapján 113 betegnél (66%) figyeltek meg DLQI (0,1) választ.

Életminőség/Beteg-beszámolón alapuló betegség kimenetelek
A 12. héten, minden vizsgálatban a Taltz-kezeléshez az egészséggel kapcsolatos életminőség statisztikailag szignifikáns javulása társult, melyet a Bőrgyógyászati Életminőség Index (Dermatology Life Quality Index, DLQI) kiindulási értékről mért átlagos csökkenésével mértek (Taltz 80 mg minden
2. héten -10,2 és -11,1 pont között, Taltz 80 mg minden 4. héten -9,4 és -10,7 pont között, etanercept 7,7 és -8,0 pont között, illetve placebo -1,0 és -2,0 között változott). A Taltz-cal kezelt betegek lényegesen nagyobb hányada ért el DLQI 0 vagy 1 pontot. A vizsgálatok során a Taltz-cal kezelt betegek lényegesen nagyobb hányada ért el a Viszketés Numerikus Értékelő Skálán ?4 pont csökkenést a 12. héten (84,6% a Taltz-ot minden 2. héten alkalmazva, 79,2% a Taltz-ot minden 4. héten alkalmazva és 16,5% placebo esetében), és ez az előny fennmaradt a 60. hétig azoknál a Taltz-cal kezelt betegeknél, akik sPGA (0 vagy 1) választ értek el a 12. héten. A Taltz-cal történő kezelés 60. hetéig nem volt semmilyen jele a depresszió rosszabbodásának a Depressziós tünetegyüttes önértékelő gyorsteszt (Quick Inventory of Depressive Symptomatology Self Report) mérőskálát alkalmazva.

Posztmarketing, közvetlen összehasonlító vizsgálatok
IXORA-S: Egy kettős vak vizsgálatban a Taltz az usztekinumabbal szemben szuperior volt az elsődleges vizsgálati végpont - a PASI 90 válaszarány a 12. héten - tekintetében (6. táblázat). A terápiás válasz kialakulása tekintetében PASI 75 szerint értékelve szuperior volt már a 2. héttől (p < 0,001), PASI 90 és PASI 100 alapján pedig a 4. héttől (p < 0,001). A Taltz usztekinumabbal szembeni szuperioritását igazolták a betegek testtömeg szerint stratifikált alcsoportjaiban is.

6. táblázat Az ixekizumab és usztekinumab összehasonlító vizsgálatának PASI válaszarányai

12. hét

24. hét
52. hét

Taltz*
Usztekinumab*
*
Taltz*
Usztekinumab**
Taltz*
Usztekinumab**
Betegek (n)
136
166

136
166
136
166
PASI 75, n (%)
120 (88,2%)
114 (68,7%)

124 (91,2%)
136 (81,9%)
120 (88,2%)
126 (75,9%)
PASI 90, n (%)
99 (72,8%)§
70 (42,2%)

113 (83,1%)
98 (59,0%)
104 (76,5%)
98 (59,0%)
PASI 100, n (%)
49 (36,0%)
24 (14,5%)

67 (49,3%)
39 (23,5%)
71 (52,2%)
59 (35,5%)
* 160 mg ixekizumab telítő adagot követően 80 mg a 2., 4., 6., 8., 10. és 12. héten, majd 80 mg minden
4. héten [Q4W]
** Testtömeg alapú adagolás: Az usztekinumabbal kezelt betegek 45 mg-ot vagy 90 mg-ot kaptak a 0. és a 4. héten, majd minden 12. héten az 52. hétig (testtömeg szerint adagolva a jóváhagyott adagolási rend szerint) §
p < 0,001 versus usztekinumab (a p-érték csak az elsődleges végpontra vonatkozik)

IXORA-R: A Taltz hatásosságát és biztonságosságát a guszelkumabbal összehasonlítva is tanulmányozták egy 24 hetes, randomizált, kettős vak, párhuzamos csoportos vizsgálatban, amely már a 4. héten a Taltz szuperioritását igazolta a teljesen tiszta bőr elérése és az elsődleges vizsgálati végpont tekintetében (PASI 100 a 12. héten), valamint a Taltz non-inferioritását mutatta ki a PASI 100 tekintetében a 24. héten (7. táblázat).

7. táblázat Hatásossági válaszok az ixekizumab és guszelkumab összehasonlító vizsgálatában (beválasztás szerinti csoport)a

Végpont
Időpont
Guszelkumab
(N=507) válasz, n (%)
Ixekizumab
(N=520) válasz, n (%)
Különbség
(IXE - GUS),
% (CI)
p-érték
Elsődleges végpont

PASI 100
12. hét
126 (24,9)
215 (41,3)
16,5 (10,8; 22,2)
<0,001
Főbb másodlagos végpontok

PASI 75
2. hét
26 (5,1)
119 (22,9)
17,8 (13,7; 21,8)
<0,001
PASI 90
4. hét
40 (7,9)
109 (21,0)
13,1 (8,9; 17,3)
<0,001
PASI 100
4. hét
7 (1,4)
35 (6,7)
5,4 (3,0; 7,7)
<0,001
PASI 90
8. hét
182 (35,9)
304 (58,5)
22,6 (16,6; 28,5)
<0,001
sPGA (0)
12. hét
128 (25,2)
218 (41,9)
16,7 (11,0; 22,4)
<0,001
PASI 50
1. hét
47 (9,3)
143 (27,5)
18,2 (13,6; 22,8)
<0,001
PASI 100
8. hét
69 (13,6)
154 (29,6)
16,0 (11,1; 20,9)
<0,001
PASI 100
24. hét
265 (52,3)
260 (50,0)
-2,3 (-8,4; 3,8)
0,414
Rövidítések: CI = konfidencia intervallum; GUS = guszelkumab; IXE = ixekizumab; N = a betegek száma a vizsgált csoportban; n = a betegek száma az adott kategóriában; PASI = psoriasis area and severity index (psoriasis területi és súlyossági index); sPGA = static physician global assessment (statikus orvosi átfogó értékelés). a A végpontok kapuzása ebben a sorrendben történt.

2. ábra PASI 100 a 4., 8., 12. és 24. héten, NRI

*p<0,001 a guszelkumabhoz képest a 4., 8. és 12. héten
NRI = nem válaszolók adatainak figyelembe vételével (Non-Responder Imputation)

Hatásosság genitális psoriasisban
Egy randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot (IXORA-Q) végeztek 149 olyan közepesen súlyos, illetve súlyos genitális psoriasisban (sPGA-G [genitális területek] pontszám ?3) szenvedő felnőtt alanynál (24% nő), akiknél a bőrérintettség a testfelszín (body surface area, BSA) legalább 1%-a volt (60,4% esetében az érintettség ?10% BSA volt), valamint legalább egy korábbi, a genitális psoriasisra helyileg alkalmazott terápia sikertelennek bizonyult, vagy azzal szemben intoleranciát mutattak. A betegek legalább közepesen súlyos plakkos psoriasisban szenvedtek (a ?3 sPGA pontszámmal mérve, valamint akiket fototerápiára és/vagy szisztémás kezelésre jelöltek ki) legalább 6 hónapon keresztül.

A Taltz-ra randomizált alanyok 160 mg-os kezdő dózist kaptak, melyet 2 hetente 80 mg követett 12 héten át. Az elsődleges végpont azoknak a betegeknek az aránya volt, akik legalább "0" (tiszta) vagy "1" (minimális) sPGA-G (azaz sPGA-G 0/1) választ értek el. A 12. héten a Taltz csoport vizsgálati alanyai a placebocsoport alanyaihoz képest jelentősen nagyobb arányban értek el a kiindulási BSA-tól független sPGA-G 0/1, illetve sPGA 0/1 értéket (kiindulási BSA 1% - <10%, illetve ?10%: sPGA-G "0" vagy "1" érték Taltz esetén 71%, illetve 75%, míg a placebo esetén 0%, illetve 13%). A Taltz-cal kezelt betegeknél jelentősen nagyobb arányban érték el a genitális fájdalom, a genitális viszketés súlyosságának, a genitális psoriasis szexuális aktivitásra gyakorolt hatásának csökkenését, valamint a Bőrgyógyászati Életminőség Index (Dermatology Quality of Life Index, DLQI) javulását a betegek által jelentett kimeneteli eredményekben (Patient Reported Outcomes, PRO).

8. táblázat Az IXORA-Q vizsgálat hatásossági eredményei genitális psoriasisban szenvedő felnőtteknél a 12. héten; NRI (Non-Responder Imputation)a

Végpontok
Taltz
Placebo
Különbség a placebóhoz képest
(95%-os CI)
Randomizált betegek száma (n)
n = 75
n = 74

sPGA-G (genitális területek) "0" vagy "1"
73%
8%
65% (53% , 77%)
sPGA "0" vagy "1"
73%
3%
71% (60% , 81%)
DLQI 0,1b
45%
3%
43% (31% , 55%)
Azon betegek száma (n), akiknél a kiindulási GPSS viszketés NRS pontérték ?3
n = 62
n = 60

GPSS genitális viszketés (?3 pontos javulás)
60%
8%
51% (37% , 65%)
Azon betegek száma (n), akiknél a SFQ
2. tételének pontértéke ?2 a kiinduláskor
n = 37
n = 42

SFQ 2. tétel, "0" (soha nem korlátoz) vagy "1"
(ritkán korlátoz)
78%
21%
57% (39% , 75%)
a Rövidítések: NRI = A nem válaszolók adatainak figyelembe vételével (Non-Responder Imputation); sPGA = Statikus orvosi átfogó értékelés (static Physician Global Assessment), GPSS = Genitális
Psoriasis Tünetskála (Genital Psoriasis Symptom Scale); SFQ = Szexuális Gyakoriság Kérdőív (Sexual Frequency Questionnaire); DLQI = Bőrgyógyászati Életminőség Index (Dermatology Quality of Life Index); b Ha a DLQI összpontszáma 0,1, akkor a bőrbetegség egyáltalán nem befolyásolja a beteg életét. Ha az sPGA érték "0" vagy "1", akkor az teljes gyógyulásnak ("tiszta"), illetve minimális érintettségnek ("minimális") felel meg; NRS = Numerikus Értékelő Skála (Numeric Rating Scale)

Gyermekkori plakkos psoriasis

Egy randomizált, kettős vak, multicentrikus, placebokontrollos vizsgálatba (IXORA-Peds) 201, 6 éves vagy annál idősebb és 18 évesnél fiatalabb, közepesen súlyos vagy súlyos plakkos psoriasisban szenvedő (definíció szerint ?3 sPGA pontszámmal, a testfelszín ?10%-ét érintve, és ?12 PASI pontszámmal) gyermeket és serdülőt vontak be, akik vagy fototerápiára vagy szisztémás kezelésre szorultak, vagy akiknél a lokális kezelés nem volt megfelelő.
A betegeket placebo (n = 56), etanercept (n = 30) vagy testtömeg szerint stratifikált dózisú Taltz (n = 115) csoportba randomizálták:
<25 kg: 40 mg a 0. héten, majd 4 hetente (Q4W) 20 mg (n = 4)
25-50 kg: 80 mg a 0. héten, majd 4 hetente (Q4W) 40 mg (n = 50)
>50 kg: 160 mg a 0. héten, majd 4 hetente (Q4W) 80 mg (n = 147)

Az etanercept csoportba randomizált betegek (súlyos psoriasisban szenvedők) a 0. héttől a 11. hétig hetente 0,8 mg/kg adagot (adagonként legfeljebb 50 mg-ot) kaptak.

A terápiás választ 12 hét után értékelték, és ennek a definíciója a következő volt: azon betegek aránya, akik elsődleges társvégpontként sPGA "0" (tiszta) vagy "1" (minimális) pontszámot értek el (a kiinduláshoz képest legalább 2 pont javulással), és azon betegek aránya, akik a kiinduláshoz képest a PASI pontszám legalább 75 %-os javulását érték el (PASI 75).

A 12. héten értékelt többi végpont a következő volt: a PASI 90-et, PASI 100-at, a "0" sPGA-t elérő betegek aránya, valamint azon betegek aránya, akiknél legalább 4 pontos csökkenést mértek a viszketés intenzitásában a 11 pontos viszketés numerikus értékelőskálán (Numeric Rating Scale, NRS).

A PASI pontszám medián kiindulási értéke 17 volt, és a kiindulási pontszámok 12 és 49 között voltak. A kiindulási sPGA pontszám a betegek 49%-ánál súlyos vagy nagyon súlyos volt. Az összes beteg 22%-a részesült korábban fototerápiában, és 32%-a kapott korábban hagyományos szisztémás psoriasis kezelést.
A betegek 25%-a (n = 43) volt 12 év alatti (a betegek 14%-a [n = 24] volt 6-9 éves és 11%-a [n = 19] volt 10-11 éves), 75%-a (n = 128) pedig 12 éves vagy annál idősebb volt.

A klinikai válaszok adatai a 9. táblázatban láthatók.

9. táblázat Hatásossági eredmények gyermekkori plakkos psoriasisban szenvedő betegeknél, NRI

Végpontok
Taltza
(n = 115) n (%)
Placebo
(n = 56) n (%)
Különbség a placebóhoz
képest (95%-os CI)
Etanerceptb
(n = 30) n (%)
Különbség az etanercepthez
képest (95%-os CI)b
"0" (tiszta) vagy "1" (minimális) sPGA értékc

4. hét
55 (48)
4 (7)
40,7 (29,3; 52,0)f
0(0)
36,8 (21,5; 52,2)
12. hétc
93 (81)
6 (11)
70,2 (59,3; 81,0)f
16 (53)
23,0 (0,6; 45,4)
"0" (tiszta) sPGA érték d
60 (52)
1 (2)
50,4 (40,6; 60,2)f
5 (17)
46,5 (26,2; 66,8)
PASI 75

4. hét
62 (54)
5 (9)
45,0 (33,2; 56,8)f
3 (10)
34,7 (15,6; 53,8)
12. hétc
102 (89)
14 (25)
63,7 (51,0; 76,4)f
19 (63)
20,9 (0,1; 41,7)
PASI 90d
90 (78)
3 (5)
72,9 (63,3; 82,5)f
12 (40)
36,3 (14,2; 58,5)
PASI 100d
57 (50)
1 (2)
47,8 (38,0; 57,6)f
5 (17)
43,9 (23,4; 64,3)
Viszketés NRS (?4 pontos javulás)d, e
59 (71)
8 (20)
51,1 (35,3; 66,9)f
nincs értékelve
---
Rövidítések: n = a betegek száma a beválasztás szerinti (intent-to-treat) csoportban;
NRI = a nem válaszolók adatainak figyelembe vételével (Non-Responder Imputation).
a
A 0. héten a betegek testtömeg kategóriától függően 160, 80, vagy 40 mg Taltz-ot kaptak, majd 12 héten át négyhetente 80, 40, vagy 20 mg-ot.
b Az etanercepttel való összehasonlítás az Amerikai Egyesült Államokon és Kanadán kívüli, súlyos psoriasisos szubpopulációban történt (n = 38 a Taltz esetén).
c
Elsődleges társvégpontok.
d
Eredmények a 12. héten.
e
Viszketés NRS érték (?4 javulás) azoknál a betegeknél, ahol a kiindulási viszketés NRS ?4. A beválasztás szerinti (ITT) betegek száma, akiknél a kiindulási viszketés NRS pontértéke ?4: Taltz, n = 83; PBO, n = 40.
f
p<0,001

3. ábra A PASI 75 választ a kezelés 12. hetére elérő, gyermekkori psoriasisban szenvedő betegek aránya

Az ixekizumab kezelési csoport betegei a placebocsoporttal összehasonlítva klinikailag jelentősen magasabb CDLQI/DLQI (0,1) választ értek el a 12. héten (NRI). A kezelési csoportok közötti különbség már a 4. héten nyilvánvaló volt.

Nagyobb mértékű javulást találtak a placebóhoz képest a 12. héten a körömpsoriasis esetén (melyet a Körömpsoriasis Súlyossági Indexszel [Nail Psoriasis Severity Index, NAPSI] mértek, [NAPSI = 0:
Taltz 18% (6/34), placebo 0% (0/12)]), a hajas fejbőr psoriasisa esetén (melyet a Hajas Fejbőr
Psoriasis Súlyossági Indexszel [Psoriasis Scalp Severity Index, PSSI] mértek [PSSI = 0: Taltz 69%
(70/102), placebo 16% (8/50)]), illetve a tenyér-talp psoriasisa esetén (melyet a Tenyér-talp Psoriasis Súlyossági Index-szel [Psoriasis Palmoplantar Severity Index, PPASI] mértek, [PPASI 75: Taltz 53% (9/17), placebo 11% (1/9)]).

Arthritis psoriatica

A Taltz-ot két, randomizált, kettős vak, placebokontrollos, III. fázisú vizsgálatban értékelték 780, aktív arthritis psoriaticában szenvedő beteg bevonásával (?3 duzzadt és ?3 érzékeny ízület). A betegeknél az arthritis psoriaticát (Classification Criteria for Psoriatic Arthritis [CASPAR] kritériumok) átlagosan 5,33 évvel korábban diagnosztizálták, és a betegeknek egyidejűleg plakkos psoriasisos bőrbetegsége (94,0%) vagy az anamnézisben dokumentált plakkos psoriasisa volt, és a betegek 12,1%-ának volt a vizsgálat megkezdésekor közepesen súlyos vagy súlyos plakkos psoriasisa. A vizsgálat megkezdésekor az arthritis psoriaticában szenvedő betegek több mint 58,9%-ának volt enthesitise és több mint 22,3%-ának dactylitise. Az elsődleges végpont mindkét vizsgálatban az American College of Rheumatology (ACR) 20 kritériumainak megfelelő válasz volt a 24. héten, amit a 24. héttől a 156. hétig (3 évig) terjedő hosszú távú kiterjesztett időszak követett.

A Psoriatic Arthritis Study 1-ben (SPIRIT-P1) a korábban biológiai terápiában nem részesült, aktív arthritis psoriaticában szenvedő betegeket placebóra, 2 hetente egyszeri 40 mg adalimumabra (aktív kontrollos referencia kar), 2 hetente (Q2W) egyszeri 80 mg Taltz-ra, vagy 4 hetente (Q4W) egyszeri 80 mg Taltz-ra randomizálták. Mindkét Taltz adagolási mód esetén 160 mg-os kezdődózist alkalmaztak. A vizsgálatba bevont betegek 85,3%-a kapott korábban ?1 cDMARD-kezelést. A betegek 53%-ánál alkalmaztak egyidejűleg metotrexátot, átlagosan 15,8 mg-os heti dózisban. Az egyidejűleg metotrexáttal is kezelt betegek 67%-a kapott 15 mg-os vagy nagyobb dózist. Ha a betegeknél a 16. héten nem volt megfelelő válasz, mentőkezelést alkalmaztak (módosították a bázisterápiát). A Q2W vagy Q4W Taltz csoportban a betegeket az eredetileg meghatározott Taltz dózissal kezelték tovább. Az adalimumabbal vagy placebóval kezelt betegeket 1:1 arányban újra randomizálták a kezelésre adott válasz alapján a 16. vagy 24. héten a Taltz Q2W vagy Q4W csoportok valamelyikébe. 243 beteg vett részt végig a 3 évig tartó, Taltz-kezelést nyújtó kiterjesztett időszakban.

A Psoriatic Arthritis Study 2-be (SPIRIT-P2) olyan betegeket vontak be, akiket korábban TNF elleni készítménnyel kezeltek, és akik a TNF elleni kezelést vagy a hatásosság hiánya vagy intolerancia (TNF elleni IR betegek) miatt szakították meg. A betegeket placebóra, 2 hetente (Q2W) egyszeri 80 mg Taltz-ra, vagy 4 hetente (Q4W) egyszeri 80 mg Taltz-ra randomizálták. Mindkét Taltz adagolási mód esetén 160 mg-os kezdődózist alkalmaztak. A betegek 56%-a nem reagált megfelelően egy, 35%-a pedig 2 TNF elleni szerre. A SPIRIT-P2-ben 363 beteget értékeltek, közülük 41%-nál alkalmaztak egyidejűleg metotrexátot, átlagosan 16,1 mg-os heti dózisban. Az egyidejűleg metotrexáttal kezelt betegek 73,2%-a kapott 15 mg-os vagy nagyobb heti dózist. Ha a betegeknél a 16. héten nem volt megfelelő válasz, mentőkezelést alkalmaztak (módosították a bázisterápiát). A Q2W vagy Q4W Taltz csoportban a betegeket az eredetileg meghatározott Taltz dózissal kezelték tovább. A placebóval kezelt betegeket 1:1 arányban újra randomizálták a kezelésre adott válasz alapján a 16. vagy 24. héten a Taltz Q2W vagy Q4W csoportok valamelyikébe. 168 beteg vett részt végig a 3 évig tartó, Taltz-kezelést nyújtó kiterjesztett időszakban.

Jelek és tünetek
A Taltz-kezelés szignifikáns mértékben javította a betegség aktivitás mérésére szolgáló értékeket a placebóhoz viszonyítva a 24. héten (lásd 10. táblázat).

10. táblázat Hatásossági eredmények a SPIRIT-P1 és SPIRIT-P2 vizsgálatokban a 24. héten

SPIRIT-P1
SPIRIT-P2
Végpont

A válaszarány eltérése a
placebóhoz képest
(95%-os CI)

A válaszarány eltérése a
placebóhoz képest
(95%-os CI)

PBO
(N =
106)
Taltz
Q4W
(N =
107)
Taltz
Q2W
(N =
103)
ADA
(N =
101)
Taltz
Q4W
Taltz
Q2W
PBO
(N =
118)
Taltz
Q4W
(N =
122)
Taltz
Q2W
(N =
123)
Taltz
Q4W
Taltz
Q2W
ACR 20 válasz, n (%)
24. hét
32 (30,2)
62 (57,9)
64 (62,1)
58 (57,4)
27,8
(15,0;
40,6)c
31,9
(19,1; 44,8)c
23 (19,5)
65 (53,3)
59 (48,0)
33,8
(22,4;
45,2)c
28,5
(17,1;
39,8)c
ACR 50 válasz, n (%)
24. hét
16 (15,1)
43 (40,2)
48 (46,6)
39 (38,6)
25,1
(13,6;
36,6)c
31,5
(19,7; 43,3)c
6 (5,1)
43 (35,2)
41 (33,3)
30,2
(20,8;
39,5)c
28,3
(19,0;
37,5)c
ACR 70 válasz, n (%)
24. hét
6 (5,7)
25 (23,4)
35 (34,0)
26 (25,7)
17,7
(8,6;
26,8)c
28,3
(18,2; 38,5)c
0
27 (22,1)
15 (12,2)
22,1
(14,8;
29,5)c
12,2
(6,4;
18,0)c

SPIRIT-P1
SPIRIT-P2
Végpont

A válaszarány eltérése a
placebóhoz képest
(95%-os CI)

A válaszarány eltérése a
placebóhoz képest
(95%-os CI)

PBO
(N =
106)
Taltz
Q4W
(N =
107)
Taltz
Q2W
(N =
103)
ADA
(N =
101)
Taltz
Q4W
Taltz
Q2W
PBO
(N =
118)
Taltz
Q4W
(N =
122)
Taltz
Q2W
(N =
123)
Taltz
Q4W
Taltz
Q2W
Minimális betegség aktivitás (Minimal Disease Activity, MDA), n (%)
24. hét
16 (15,1)
32 (29,9)
42 (40,8)
32 (31,7)
14,8
(3,8;
25,8)a
25,7
(14,0; 37,4)c
4 (3,4)
34 (27,9)
29 (23,6)
24,5
(15,9;
33,1)c
20,2
(12,0;
28,4)c
ACR 50 és PASI 100 azoknál a betegeknél, akiknél a kiinduláskor a psoriasis bőrérintettsége ?3% BSA, n
(%)
24. hét
1 (1,5)
21 (28,8)
19 (32,2)
9 (13,2)
27,3
(16,5; 38,1)c
30,7
(18,4;
43,0)b
0 (0,0)
12 (17,6)
10 (14,7)
17,6
(8,6;
26,7)c
14,7
(6,3;
23,1)c
Rövidítések: ACR 20/50/70 = American College of Rheumatology szerinti 20%/50%/70%-os válaszarány; ADA = adalimumab; BSA = testfelszín; CI = konfidencia intervallum; Q4W = Taltz 80 mg 4 hetente; Q2W = Taltz 80 mg 2 hetente; N = a betegek száma a vizsgált csoportban; n = a betegek száma az adott kategóriában; NRI = a nem válaszolók adatainak figyelembe vételével (non-responder imputation); PASI 100 = psoriasis area and severity index (psoriasis területi és súlyossági index) 100%-os javulása; PBO = placebo.
Megjegyzés: azoknak a betegeknek az adatait, akik a 16. héten mentőkezelést kaptak vagy a vizsgálatot abbahagyták, vagy adataik hiányosak voltak, nem reagálóként vették figyelembe a 24. heti elemzésben. Az egyidejűleg szedett cDMARD-ok közé tartozik a metotrexát (MTX), leflunomid és szulfaszalazin.
a p<0,05; b p<0,01; c p<0,001 a placebóhoz képest.

Korábban már meglevő dactylitisben vagy enthesitisben szenvedő betegeknél a Taltz Q4W a 24. hétre a placebóhoz képest a dactylitis és enthesitis javulását eredményezte (gyógyulás: 78% vs. 24%, p<0,001, illetve 39% vs. 21%; p<0,01).

Azoknál a betegeknél, akiknél a BSA ?3%, a 12. héten a psoriasis területi és súlyossági index 75%-os javulásával (PASI 75) mért bőrtisztulás 67% (94/141) volt a Q4W adagolási csoportban, és 9% (12/134) azoknál, akiket placebóval kezeltek (p<0,001). A PASI 75, a PASI90 és a PASI 100 választ elérő betegek aránya a 24. héten nagyobb volt a Taltz Q4W csoportban a placebóval összehasonítva (p<0,001). Az egyidejűleg közepesen súlyos vagy súlyos psoriasisban és arthritis psoriaticában is szenvedő betegeknél a Taltz Q2W adagolási mód szignifikánsan nagyobb válaszarányt mutatott a PASI 75, PASI 90 és PASI 100 értékekben, a placebóhoz viszonyítva (p<0,001), és klinikailag jelentősen előnyösebbnek bizonyult a Q4W adagolási módhoz képest.

A Taltz-cal kezelt betegeknél a kezelésre adott válasz szignifikánsan nagyobb volt, mint a placebocsoportban már az első héten az ACR 20 vonatkozásában, a 4. héten az ACR 50 és a 8. héten az ACR 70 értékében, és a hatás a 24. hétre is fennmaradt; a hatás 3 évig fennmaradt azoknál, akik folytatták a vizsgálatot.

4. ábra ACR 20 válasz a SPIRIT-P1 vizsgálatban a 24. hétig

A Taltz Q2W és Q4W esetében is: b p<0,01 és c p<0,001 a placebóval összehasonlítva.

A SPIRIT-P1 és SPIRIT-P2 vizsgálatokban hasonló ACR 20/50/70 válaszokat tapasztaltak az arthritis psoriaticában szenvedő betegeknél, függetlenül attól, hogy kaptak-e egyidejűleg cDMARD gyógyszert, köztük metotrexátot, vagy sem.

A SPIRIT-P1 és SPIRIT-P2 vizsgálat is az ACR pontszámok összes komponensének javulását mutatta, beleértve a beteg által értékelt fájdalmat is. A 24. héten a Taltz kezelési csoportban a betegek nagyobb arányban érték el a módosított Psoriatic Arthritis Response Criteria (PsARC) szerinti választ, mint a placebo csoportban.

A SPIRIT-P1 vizsgálatban a hatásosság az 52. hétig megmaradt az ACR 20/50/70, MDA, enthesitis gyógyulás, dactylitis gyógyulás, és PASI 75/90/100 válaszarányok alapján.

A Taltz hatásosságát és biztonságosságát igazolták az életkortól, nemtől, rassztól, betegség fennállásának időtartamától, kiindulási testtömegtől, a psoriasis kiindulási kiterjedésétől, kiindulási CRP-től, kiindulási DAS28-CRP értéktől, egyidejű kortikoszteroid-alkalmazástól, és korábbi biológiai terápiától függetlenül. A Taltz hatékony volt a korábban biológiai kezelésben nem részesült és a biológiai terápiában már részesült betegeknél, illetve azoknál is, akiknél a korábbi biológiai terápia sikertelen volt.

A SPIRIT-P1 vizsgálatban 63 beteg vett részt végig 3 éven keresztül a Q4W adagolású ixekizumab-kezelésben. A 107 beteg közül, akit Q4W adagolású ixekizumab-kezelésre randomizáltak (NRI elemzés az ITT csoportban), 54-nél (50%) ACR20, 41-nél (38%) ACR50, 29-nél (27%) ACR70, 36-nál (34%) pedig MDA választ figyeltek meg a 156. héten.

A SPIRIT-P2 vizsgálatban 70 beteg részesült 3 éven keresztül a Q4W adagolású ixekizumab-kezelésben. A 122 beteg közül, akit Q4W adagolású ixekizumab-kezelésre randomizáltak (NRI elemzés az ITT csoportban), 56-nál (46%) ACR20, 39-nél (32%) ACR50, 24-nél (20%) ACR70, 33-nál (27%) pedig MDA választ figyeltek meg a 156. héten.

Radiológiai válasz
A SPIRIT-P1 vizsgálatban a strukturális károsodás progressziójának gátlását radiológiai vizsgálattal értékelték, és a módosított Total Sharp Score (mTSS), illetve a komponenseinek, az Erosion Score (ES) és a Joint Space Narrowing score (JSN) változásával fejezték ki, a 24. és az 52. héten a kiindulási értékekhez képest. A 24. heti adatokat a 11. táblázat mutatja.

11. táblázat A módosított Total Sharp Score változása a SPIRIT-P1 vizsgálatban

Különbség a placebóhoz képest (95%-os CI)

PBO
(n = 106)
Taltz Q4W
(n = 107)
Taltz Q2W
(n = 103)
ADA
(n = 101)
Taltz Q4W
Taltz Q2W
Átlagos pontszám kiinduláskor (SD)
17,6 (28,62)
19,2 (32,68)
15,2 (28,86)
15,9
(27,37)
NA
NA
Változás a kiinduláshoz képest a 24. héten, LSM
(SE)
0,51 (0,092)
0,18 (0,090)
0,09 (0,091)
0,13
(0,093)
-0,33
(-0,57; 0,09)b
-0,42
(-0,66;0,19)c
Rövidítések: ADA = adalimumab; CI = konfidencia intervallum; Q4W = Taltz 80 mg 4 hetente; Q2W = Taltz 80 mg 2 hetente; LSM = legkisebb négyzetek átlaga; n = a betegek száma a vizsgált csoportban; PBO = placebo; SE = standard hiba; SD = szórás.
b c p<0,01; p<0,001 a placebóval összehasonlítva.

A Taltz gátolta az ízületi károsodás radiológiailag kimutatható progresszióját a 24. héten (11. táblázat). Azoknak a betegeknek a százalékos aránya, akiknél a randomizálást követően a 24. hétig nem észlelték az ízületi károsodás radiológiailag kimutatható progresszióját (az mTSS ?0,5 változásával mérve a kiindulási értékhez képest) 94,8% volt a Taltz Q2W (p<0,001), 89,0% a Taltz Q4W (p = 0,026), 95,8% az adalimumab (p<0,001) esetén, és mindezekkel összehasonlítva 77,4%