Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

NOXAFIL 100MG GYNEDV-ELL TABLETTA 24X BUB

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Merck Sharp & Dohme Bv
Hatástani csoport:
J02AC Triazol származékok
Törzskönyvi szám:
EU/1/05/320/002
Hatóanyagok:
PosaconasolDDD
Hatáserősség:
Nincs jelzése, nem erőshatású ()
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
SZ Szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos ellenőrzés mellett kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
Különleges tárolást nem igényel
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
18 éves kor alatt nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Májbetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Alkalmazási elôirat

Javallat

4.1 Terápiás javallatok

A Noxafil gyomornedv-ellenálló tabletta a következő gombafertőzések kezelésére javallott
felnőtteknél (lásd 5.1 pont):

- Invazív aspergillosis, olyan betegek esetében, akiknek a betegsége amfotericin B-re vagy
itrakonazolra rezisztens, illetve, akik ezeket a gyógyszereket nem tolerálják;
- Fusariosis, olyan betegek esetében, akiknek a betegsége amfotericin B-re rezisztens, illetve,
akik az amfotericin B-t nem tolerálják;
- Chromoblastomycosis és mycetoma, olyan betegek esetében, akiknek a betegsége itrakonazolra
rezisztens, illetve, akik az itrakonazolt nem tolerálják;
- Coccidioidomycosis, olyan betegek esetében, akiknek a betegsége amfotericin B-re,
itrakonazolra vagy flukonazolra rezisztens, illetve, akik ezeket a gyógyszereket nem tolerálják;

Rezisztencia akkor állapítható meg, ha a terápiás dózisban legalább 7 napon át adott hatékony
antifungalis kezelés mellett a fertőzés rosszabbodik, vagy nem javul.

A Noxafil gyomornedv-ellenálló tabletta javallott továbbá invazív gombafertőzések megelőzésére a
következő betegeknek:

- Olyan betegeknek, akik akut myeloid leukaemia (AML) vagy myelodysplasiás szindróma
(MDS) miatt remisszió-indukció kemoterápiában részesülnek, mely várhatóan elhúzódó
neutropeniához vezet, és akiknél az invazív gombafertőzés kialakulásának nagy a kockázata;
- Haemopoeticus őssejt-transzplantációban (HSCT) részesült betegeknek, akik graft versus host
reakció miatt nagy dózisú immunszuppresszív kezelést kapnak, és akiknél az invazív
gombafertőzés kialakulásának nagy a kockázata.

A Noxafil tabletta oropharyngealis candidiasis kezelésére nem javallott. Kérjük, tanulmányozza át a
Noxafil belsőleges szuszpenzió alkalmazási előírását az oropharyngealis candidiasis esetén történő
alkalmazásra vonatkozólag.




Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

A kezelést a gombafertőzések kezelésében, illetve a pozakonazol profilaktikus javallatát képező nagy
kockázatú betegek szupportív terápiájában jártas orvosnak kell megkezdenie.

Adagolás
A Noxafil 40 mg/ml belsőleges szuszpenzió gyógyszerformában is hozzáférhető. A Noxafil belsőleges
szuszpenzió helyett a Noxafil tabletta a választandó gyógyszerforma a plazmakoncentráció
optimalizálásához és általában a magasabb plazma gyógyszer-expozíció biztosításához. A tabletta és a
belsőleges szuszpenzió, azok eltérő adagolása miatt egymással nem helyettesíthetők.

A javasolt adagolást az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat: Javasolt dózis indikációk szerint
Javallat Dózis és kezelési időtartam
(lásd 5.2 pont).
Rezisztens invazív
gombafertőzés (IGF)/az első
vonalbeli kezelésre intoleráns
IGF-es betegek
A telítő adag 300 mg (három db 100 mg-os tabletta) naponta
kétszer az első napon, ezt követően 300 mg (három db 100 mg-os
tabletta) naponta egyszer. Minden adag bevehető étkezéstől
függetlenül. A kezelés időtartama az alapbetegség súlyosságától, az
immunszuppresszióból való felépüléstől és a klinikai választól
függ.
Invazív gombafertőzés
megelőzése
A telítő adag 300 mg (három db 100 mg-os tabletta) naponta
kétszer az első napon, ezt követően 300 mg (három db 100 mg-os
tabletta) naponta egyszer. Minden adag bevehető étkezéstől
függetlenül. A kezelés időtartama a neutropeniából, illetve az
immunszuppresszióból való felépüléstől függ. Akut myeloid
leukaemiás vagy myelodysplasiás szindrómában szenvedő betegek
esetében a Noxafil profilaktikus alkalmazását több nappal a
neutropenia feltételezett kialakulását megelőzően meg kell kezdeni,
és a neutrofilszám mm3
-enként 500 sejt fölé való emelkedését
követő további 7 napig folytatni.

Különleges betegcsoportok

Károsodott veseműködés
A károsodott veseműködés a pozakonazol farmakokinetikáját várhatóan nem befolyásolja, a dózis
módosítása nem szükséges (lásd a 5.2 pont).

Károsodott májműködés
A májkárosodás (beleértve a krónikus májbetegség Child-Pugh C stádiumát is) pozakonazol
farmakokinetikájára gyakorolt hatására vonatkozó, korlátozott adatok a normál májműködésű
betegeknél mérthez képest emelkedett plazma-expozíciót mutatnak, ez azonban nem indokolja a
dózismódosítás szükségességét (lásd a 4.4 és 5.2 pont). A magasabb plazma-expozíció lehetősége
miatt elővigyázatosság javasolt.

Gyermekek
A Noxafil biztonságosságát és hatásosságát 18 év alatti gyermekek és serdülők esetében nem
igazolták. A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása az 5.1 és 5.2 pontban található, de nincs az
adagolásra vonatkozó javaslat.

Nincsenek adatok a tabletta gyógyszerformára vonatkozóan.

Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra

A gyomornedv-ellenálló tabletta étellel vagy anélkül egyaránt bevehető (lásd 5.2 pont). A tablettát
egészben, vízzel kell lenyelni, nem szabad összetörni, szétrágni vagy széttörni.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Túlérzékenység
A pozakonazol és az egyéb azoltípusú antifungalis szerek közötti keresztérzékenységre vonatkozó
információ nem áll rendelkezésre. Elővigyázatosság szükséges, ha a Noxafilt olyan betegeknek
rendelik, akik túlérzékenyek más azolszármazékokra.

Májtoxicitás
Májreakciókról (pl. enyhe vagy közepes fokú emelkedés az ALT, AST, alkalikus foszfatáz,
összbilirubin szintjében és/vagy klinikailag megnyilvánuló hepatitis) számoltak be a pozakonazol-
kezelés alatt. Az emelkedett májfunkciós értékek a kezelés leállítását követően általában
normalizálódtak, és néhány esetben ez a kezelés megszakítása nélkül is bekövetkezett. Ritkán
súlyosabb májreakciókat jelentettek, melyek kimenetele halálos volt.
A pozakonazol májkárosodásban szenvedő betegeknél a korlátozott klinikai tapasztalat és annak
lehetősége miatt, hogy ezeknél a betegeknél a pozakonazol plazmaszintek emelkedettek lehetnek, csak
óvatosan alkalmazható (lásd 4.2 és 5.2 pont).

A májfunkció monitorozása
A májfunkciós eredményeket a pozakonazol-kezelés elkezdésekor és annak ideje alatt ki kell
értékelni. Azokat a betegeket, akiknél a Noxafil-kezelés alatt kóros májfunkciós eredmények
jelentkeznek, rutinszerűen monitorozni kell a súlyosabb májkárosodás kialakulásának észlelése
érdekében. A betegek kezelésének magában kell foglalnia a májfunkció laboratóriumi értékelését
(különösen a májfunkciós értékekét és a bilirubinét). Meg kell fontolni a Noxafil leállítását, ha a
klinikai jelek és tünetek májbetegség kialakulására utalnak.

QTc-megnyúlás
Néhány azolszármazékkal kapcsolatban a QTc-intervallum megnyúlását észlelték. A Noxafil nem
adható együtt olyan gyógyszerekkel, amelyek a CYP3A4 szubsztrátjai, és ismerten megnyújtják a
QTc-intervallumot (lásd a 4.3 és 4.5 pont). A Noxafil csak óvatosan adható a következő proaritmiás
állapotok esetén:
• Veleszületett vagy szerzett QTc-megnyúlás
• Cardiomyopathia, különösen szívelégtelenség fennállása esetén
• Sinus bradycardia
• Fennálló szimptómás ritmuszavarok
• Egyidejűleg adott olyan gyógyszerek, amelyek ismerten megnyújtják a QTc-intervallumot (a
4.3 pontban említetteken túl).
Az elektrolitzavarokat, különösen a kálium-, magnézium- vagy kalciumszintet érintő eltéréseket, a
pozakonazol-kezelés előtt és annak ideje alatt monitorozni, és szükség szerint korrigálni kell.

A pozakonazol a CYP3A4 inhibitora, és kizárólag bizonyos körülmények fennállása esetén
alkalmazható a CYP3A4 által metabolizált más gyógyszerekkel folytatott kezelés idején (lásd a
4.5 pont).

Emésztőrendszeri működészavar
Súlyos emésztőrendszeri működészavarban (mint pl. súlyos hasmenés) szenvedő betegekre vonatkozó
farmakokinetikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A súlyos hasmenéstől, illetve
hányástól szenvedő betegeket az áttöréses gombafertőzés veszélye miatt szoros megfigyelés alatt kell
tartani.

Rifamicin antibakteriális szerek (rifampicin, rifabutin), bizonyos antikonvulzánsok (fenitoin,
karbamazepin, fenobarbitál, primidon), efavirenz

Kombinációban a pozakonazol koncentrációja jelentősen csökkenhet; ezért a pozakonazollal történő
egyidejű alkalmazást kerülni kell, hacsak a beteg számára nyújtott előny nem múlja felül a kockázatot
(lásd a 4.5 pont).

Plazma-expozíció
A pozakonazol tabletta alkalmazását követő plazma-koncentrációk általában magasabbak, mint a
belsőleges szuszpenziókkal elért koncentrációk. A pozakonazol tabletta alkalmazását követő
plazma-koncentrációk egyes betegeknél egy idő után emelkedhetnek (lásd 5.2 pont). A pozakonazol
tablettával elért magasabb expozíciós szintekkel kapcsolatos biztonságossági adatok jelenleg
korlátozottak.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges
képességekre

A pozakonazolnak a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló
hatásait nem vizsgálták. Tekintettel arra, hogy a pozakonazol alkalmazásakor jelentettek olyan
mellékhatásokat (pl. szédülés, aluszékonyság, stb.), melyek potenciálisan befolyásolhatják a
gépjárművezetést, illetve a gépek kezelését, ezért elővigyázatosság szükséges.


4.9 Túladagolás

A pozakonazol tabletta túladagolására vonatkozóan nincs tapasztalat.
A klinikai vizsgálatokban azok a betegek, akik a pozakonazol belsőleges szuszpenziót legfeljebb
1600 mg/nap dózisban kapták, nem tapasztaltak olyan mellékhatásokat, melyek különböztek volna az
alacsonyabb dózisok esetén jelentett mellékhatásoktól. Véletlen túladagolást egy betegnél jeleztek, aki
1200 mg pozakonazol belsőleges szuszpenziót vett be naponta kétszer, három napon át. A vizsgáló
nem észlelt mellékhatást.

A pozakonazol nem távolítható el hemodialízissel. Pozakonazol túladagolás esetén speciális kezelés
nem áll rendelkezésre. Szupportív terápia alkalmazandó.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Más gyógyszerek hatása a pozakonazolra
A pozakonazol UDP glükuronidáción keresztül metabolizálódik (2. fázisú enzimek), és szubsztrátja a
P-glikoproteinen (P-gp) keresztül történő kiáramlásnak in vitro. Ezért ezen eliminációs utakat gátló
(pl. verapamil, ciklosporin, kinidin, klaritromicin, eritromicin stb.) vagy indukáló szerek (pl.
rifampicin, rifabutin, bizonyos antikonvulzánsok stb.) növelhetik, illetve csökkenthetik a pozakonazol
plazmakoncentrációit.

A rifabutin (300 mg naponta egyszer) a pozakonazol Cmax (maximális plazmakoncentráció) és AUC (a
plazmakoncentráció – idő görbe alatti terület) értékét 57%-ra, illetve 51%-ra csökkentette. A
pozakonazol és a rifabutin, valamint hasonló induktorok (pl. rifampicin) együttes alkalmazását kerülni
kell, hacsak a beteg számára nyújtott előny nem múlja felül a kockázatot. A pozakonazol hatását a
rifabutin plazmaszintjeire lásd alább.

Efavirenz (400 mg naponta egyszer) a pozakonazol Cmax- és AUC-értékét 45%-kal, illetve 50%-kal
csökkentette. A pozakonazol és az efavirenz együttes alkalmazását kerülni kell, hacsak a beteg
számára nyújtott előny nem múlja felül a kockázatot.

Foszamprenavir
Pozakonazol és foszamprenavir együttes alkalmazása a pozakonazol plazmakoncentrációjának
csökkenéséhez vezethet. Amennyiben együttes alkalmazás szükséges, az áttöréses gombafertőzések
gondos monitorozása javasolt. A foszamprenavir ismételt adagolása (naponta kétszer 700 mg
10 napon át) a pozakonazol (200 mg egyszer az 1. napon, 200 mg kétszer a 2. napon, aztán naponta
kétszer 400 mg 8 napon át) Cmax- és AUC-értékét 21%-kal, illetve 23%-kal csökkentette, az adott
sorrendben. Nem ismert a pozakonazol foszamprenavir szintjére gyakorolt hatása, amikor a
foszamprenavirt ritonavirrel együtt adják.

Fenitoin
Fenitoin (200 mg naponta egyszer) a pozakonazol Cmax és AUC értékét 41%-kal, illetve 50%-kal
csökkentette. A pozakonazol és a fenitoin vagy hasonló induktorok (pl. karbamazepin, fenobarbitál,
primidon) együttes alkalmazását kerülni kell, hacsak a beteg számára nyújtott előny nem múlja felül a
kockázatot.

H2-receptorantagonisták és protonpumpa-inhibitorok
A pozakonazol tabletta antacidumokkal, H2-receptor-antagonistákkal illetve protonpumpa gátlókkal
történő együttadásakor nem észleltek klinikailag releváns hatásokat. A pozakonazol tabletta
dózismódosítására nincs szükség a pozakonazol tabletta antacidumokkal, H2-receptor-antagonistákkal
illetve protonpumpa gátlókkal történő együttadásakor.

A pozakonazol hatásai más gyógyszerekre
A pozakonazol a CYP3A4 hatékony inhibitora. A pozakonazolnak CYP3A4-szubsztráttal való
együttadása a CYP3A4-szubsztrát expozíció nagyfokú növekedését eredményezheti, amit a
takrolimuszra, szirolimuszra, atazanavirra és midazolámra kifejtett hatása szemléltet az alábbiakban.
Elővigyázatosság ajánlott a pozakonazolnak az intravénásan adagolt CYP3A4-szubsztráttal való
együttadásakor, továbbá a CYP3A4-szubsztrát adagjának csökkentésére is szükség lehet. Amennyiben
a pozakonazolt olyan CYP3A4-szubsztráttal adják együtt, amelyet szájon át adagolnak, és amely
esetében a plazmakoncentráció megemelkedése elfogadhatatlan mellékhatásokkal járhat, a
CYP3A4-szubsztrát plazmakoncentrációját és/vagy a mellékhatásokat szorosan monitorozni, és az
adagot szükség szerint módosítani kell. Számos interrakciós vizsgálatot végeztek egészséges
önkénteseken, akikben magasabb a pozakonazol expozíciója, szemben a hasonló adaggal kezelt
betegekénél. A pozakonazolnak a CYP3A4-szubsztrátra kifejtett hatása betegek esetében valamivel
alacsonyabb lehet annál, mint amit egészséges önkénteseken figyeltek meg, és a betegek közötti eltérő
pozakonazol-expozíciónak köszönhetően várhatóan eltérő lesz a betegek között. Egy betegen belül is
eltérő lehet a pozakonazollal való együttes alkalmazásnak a CYP3A4-szubsztrát plazmaszintjére
gyakorolt hatása.

Terfenadin, asztemizol, ciszaprid, pimozid, halofantrin és kinidin (CYP3A4-szubsztrátok)
A pozakonazol és a terfenadin, asztemizol, ciszaprid, pimozid, halofantrin vagy kinidin együttadása
ellenjavallt. Az együttadás fokozhatja ezen gyógyszerek plazmaszintjeit, ami QTc-megnyúláshoz és
ritkán torsades de pointes kialakulásához vezethet (lásd a 4.3 pont).

Ergotalkaloidok
A pozakonazol emelheti az ergotalkaloidok (ergotamin és dihidroergotamin) plazmaszintjeit, ami
ergotizmushoz vezethet. A pozakonazol és az ergotalkaloidák együttadása ellenjavallt (lásd a
4.3 pont).

CYP3A4 által metabolizált HMG-KoA-reduktázinhibitorok (pl. szimvasztatin, lovasztatin és
atorvasztatin)
A pozakonazol jelentősen növelheti azoknak a HMG-KoA-reduktázinhibitoroknak a plazmaszintjét,
amelyeket a CYP3A4 metabolizál. Ezen HMG-KoA-reduktázinhibitorokkal történő kezelést abba kell
hagyni a pozakonazol-kezelés idején, mivel az emelkedett plazmaszinteket rhabdomyolysissel hozták
összefüggésbe (lásd a 4.3 pont).

Vinka alkaloidok
A pozakonazol emelheti a vinka alkaloidok (pl. vinkrisztin és vinblasztin) plazmaszintjét, ami
neurotoxicitást okozhat. Ezért a pozakonazol és a vinka alkaloidok együttes alkalmazását kerülni kell,
hacsak a beteg számára nyújtott előny nem múlja felül a kockázatot. Együttadás esetén a vinka
alkaloidok dózisának módosítását javasolt megfontolni.

Rifabutin
A pozakonazol a rifabutin Cmax és AUC értékét 31%-kal, illetve 72%-kal emelte. A pozakonazol és
rifabutin együttes alkalmazását kerülni kell, hacsak a beteg számára nyújtott előny nem múlja felül a
kockázatot (a rifabutin hatását a pozakonazol plazmaszintjeire lásd előbb). Ezen gyógyszerek
együttadása esetén a teljes vérkép és az emelkedett rifabutin-szintekkel összefüggő mellékhatások (pl.
uveitis) gondos monitorozása javasolt.

Szirolimusz
A szájon át adott ismételt dózisú pozakonazol (400 mg naponta kétszer, 16 napon át) a szirolimusz
(2 mg egy dózisban) Cmax- és AUC-értékét átlagosan 6,7, illetve 8,9-szeresére (3,1-szeres és
17,5-szeres tartományban) emelte egészséges egyéneknél. A pozakonazol szirolimuszra kifejtett
hatása a betegekben nem ismert, de a pozakonazol expozíciójának variabilitása miatt a betegekben
változékonyság várható. Nem ajánlott a pozakonazol szirolimusszal való együttes alkalmazása, és ezt,
amikor csak lehetséges, el kell kerülni. Ha az együttes alkalmazást elkerülhetetlennek tartják, a
pozakonazol-kezelés elkezdésekor a szirolimusz adagjának nagymértékű csökkentése javasolt, és
nagyon gyakran ellenőrizni kell a szirolimusz minimális koncentrációját a teljes vérben. Meg kell
határozni a szirolimusz koncentrációját a pozakonazollal történő kezelés elkezdésekor, az együttes
alkalmazás idején, valamint a kezelés leállításakor, és a szirolimusz adagját ennek megfelelően
módosítani kell. Megjegyzendő, hogy pozakonazollal történő együttes alkalmazáskor a szirolimusz
minimális koncentrációja és AUC-je közötti kapcsolat megváltozik. Ennek eredményeképp a terápiás
értékhatárok közé eső minimális szirolimusz-koncentrációk szubterápiás szinteket eredményezhetnek.
Ezért a szokásos terápiás tartomány felső felébe eső minimális koncentrációkat kell megcélozni, és
gondosan figyelni kell a panaszokat és a klinikai tüneteket, laboratóriumi paramétereket és
szövetbiopsziákat.

Ciklosporin
Stabil ciklosporin-dózist kapó szívtranszplantált betegeknél a naponta egyszer 200 mg-os dózisban
adagolt pozakonazol olyan mértékben emelte a ciklosporin-koncentrációkat, ami dóziscsökkentést tett
szükségessé. Klinikai hatásossági vizsgálatok során emelkedett ciklosporin-szintek következtében
kialakult súlyos mellékhatásokkal járó eseteket, köztük nephrotoxicitást és egy esetben halálos
kimenetelű leukoencephalopathiát jelentettek. A ciklosprin-kezelésben részesülő betegek esetében a
pozakonazol-kezelés megkezdésekor a ciklosporin adagját csökkenteni kell (pl. az aktuális adag
háromnegyedére). Ezt követően a ciklosporin vérszintjét gondosan monitorozni kell a pozakonazollal
történő együttes alkalmazás idején, valamint a pozakonazol-kezelés leállításakor, és a ciklosporin
dózisát szükség szerint kell változtatni.

Takrolimusz
A pozakonazol a takrolimusz (0,05 mg/ttkg egy dózisban) Cmax és AUC értékét 121%-kal, illetve
358%-kal emelte. A klinikai hatásossági vizsgálatok során kórházi felvételt és/vagy a pozakonazol
leállítását szükségesség tevő, klinikailag jelentős kölcsönhatásokat észleltek. A pozakonazol-kezelés
elkezdésekor már takrolimuszt kapó betegeknél a takrolimusz dózisának csökkentése javasolt (pl. az
aktuális dózis kb. egyharmadára). A takrolimusz vérszintjét ezután gondosan monitorozni kell a
pozakonazollal történő együttes alkalmazás idején, valamint a kezelés leállításakor, és a takrolimusz
dózisát szükség szerint kell változtatni.

HIV-proteázinhibitorok
Mivel a HIV-proteázinhibitorok a CYP3A4-szubsztrátjai, a pozakonazol várhatóan emeli ezen
retrovírus elleni készítmények plazmaszintjét. Szájon át adagolt pozakonazol (400 mg naponta
kétszer) és atazanavir (300 mg naponta egyszer) 7 napon át egészséges egyéneknek történő egyidejű
alkalmazását követően az atazanavir Cmax- és AUC-értéke sorrendben átlagosan 2,6-szeresével, illetve
3,7-szeresével (1,2-szeres és 26-szoros tartományban) emelkedett. Szájon át adagolt pozakonazol
(400 mg naponta kétszer) és atazanavir, valamint ritonavir (300 mg és 100 mg naponta egyszer)
7 napon át egészséges egyéneknek történő egyidejű adását követően az atazanavir Cmax- és AUC-
értéke sorrendben átlagosan 1,5-szeresével, illetve 2,5-szeresével (0,9-szeres és 4,1-szeres
tartományban) emelkedett. A pozakonazolnak az atazanavirral vagy atazanavirral és ritonavirral
történő kezeléshez való hozzáadása a plazma bilirubinszintjének emelkedésével járt együtt.
Pozakonazollal történő egyidejű alkalmazáskor javasolt a retrovírus elleni készítmények – melyek a
CYP3A4-szubsztrátjai - mellékhatásainak és toxicitásának gyakori monitorozása.

Midazolám és egyéb CYP3A4 által metabolizált benzodiazepinek
A pozakonazol (200 mg naponta egyszer 10 napon át) 83%-kal emelte az intravénásan adott
midazolám (0,05 mg/kg) expozícióját (AUC) egy egészséges önkénteseken végzett vizsgálatban. Egy
másik, egészséges önkénteseken végzett vizsgálatban az ismételt dózisú, szájon át adott pozakonazol
(200 mg naponta kétszer 7 napon át) az intravénásan adott midazolám (0,4 mg egy dózisban) Cmax- és
AUC-értékét átlagosan 1,3-szeresével, illetőleg 4,6-szeresével (1,7-szeres és 6,4-szeres tartományban)
emelte. A 7 napon át napi kétszer 400 mg dózisban adagolt pozakonazol belsőleges szuszpenzió az
intravénásan adott midazolám Cmax- és AUC-értékét sorrendben 1,6-szeresével, illetőleg
6,2-szeresével (1,6-szeres és 7,6-szeres tartományban) emelte. A pozakonazol mindkét dózisa a szájon
át adott midazolám (2 mg egyszeri per os dózis) Cmax- és AUC-értékét sorrendben 2,2-szeresével,
illetőleg 4,5-szeresével emelte. Ezenkívül egyidejű adagolás idején a szájon át adott pozakonazol
(200 mg vagy 400 mg) 3-4 óráról mintegy 8-10 órára nyújtotta meg a midazolám átlagos terminális
felezési idejét.
Amikor pozakonazolt valamilyen, a CYP3A4-en keresztül metabolizálódó benzodiazepinnel (pl.
midazolám, triazolám, alprazolám) adják együtt, a szedáció megnyúlásának veszélye miatt javasolt a
dózis módosításának a mérlegelése.

CYP3A4-en keresztül metabolizálódó kalciumcsatorna-blokkolók (pl. diltiazem, verapamil, nifedipin,
nizoldipin)
A kalciumcsatorna-blokkolókkal kapcsolatos mellékhatások és toxicitás gyakori monitorozása javasolt
pozakonazol egyidejű alkalmazása során. Szükség lehet a kalciumcsatorna-blokkoló dózisának
módosítására.

Digoxin
Más azolszármazékok alkalmazását összefüggésbe hozták a digoxin-szintek emelkedésével. Tehát a
pozakonazol emelheti a digoxin plazmakoncentrációját, ezért a digoxin-szinteket a pozakonazol-
kezelés elkezdésekor és leállításakor monitorozni kell.

Szulfonilureák
A glükózkoncentráció csökkent néhány egészséges önkéntesnél, ha a glipizidet együtt adták
pozakonazollal. Diabeteses betegeknél glükózkoncentráció monitorozása javasolt.

Gyermekek
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.


6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági adatok főként a belsőleges szuszpenzióval végzett vizsgálatokból származnak.

A tabletta gyógyszerformát csak AML-ben és MDS-ben szenvedő betegeknél vizsgálták, valamint
HSCT után már kialakult graft versus host betegség (GvHD), illetve kialakulásának veszélye esetén.
A tabletta gyógyszerforma esetén az expozíció maximális időtartama rövidebb volt, mint a belsőleges
oldat esetén. A tabletta gyógyszerforma hatására kialakult plazma-expozíció magasabb volt a
belsőleges szuszpenzióval megfigyeltnél. A mellékhatások magasabb előfordulási gyakorisága nem
zárható ki.

A biztonságossági profil összefoglalása
Pozakonazol tabletta
A pozakonazol tabletta biztonságosságát 230, pivotális klinikai vizsgálatba bevont betegen értékelték.
Gomba elleni profilaxisként pozakonazol tablettát kapó betegeket vontak be a tabletta összehasonlítás
nélküli farmakokinetikai és biztonságossági vizsgálatába. A legyengült immunrendszerű betegek a
következő alapbetegségekben szenvedtek: malignus haematológiai betegség, kemoterápiát követő
neutropenia, GVHD, HSCT utáni állapot. A pozakonazol-kezelés adásának átlagos időtartama 28 nap
volt. Húsz beteg kapott 200 mg-os napi adagot és 210 beteg kapott 300 mg-os napi adagot (minden
egyes kohorszban, az első napon történt napi kétszeri adagolást követően).

A pozakonazol tabletta és belsőleges szuszpenzió biztonságossága
A pozakonazol belsőleges szuszpenzió biztonságosságát a klinikai vizsgálatokba bevont több mint
2400 betegen és egészséges önkéntesen, valamint a forgalomba hozatal utáni tapasztalatok alapján
értékelték. A leggyakrabban jelentett, kezeléssel összefüggő mellékhatások közé tartozik a hányinger,
a hányás, a hasmenés, a láz és az emelkedett bilirubinszint.
A pozakonazol tabletta biztonságosságát a klinikai vizsgálatokba bevont 336 betegen és egészséges
önkéntesen értékelték. A tabletta biztonságossági profilja a belsőleges szuszpenzióéhoz hasonló volt.

A mellékhatások táblázatos összefoglalása
A szervrendszeri kategóriákon belül a mellékhatások a következő előfordulási gyakoriság szerint
vannak csoportosítva (nagyon gyakori (? 1/10); gyakori (? 1/100 - <1/10); nem gyakori (? 1/100 -
< 1/100); ritka (? 1/10 000 - <1/1000); nagyon ritka (< 1/10 000); nem ismert.

2. táblázat: Mellékhatások szervrendszer és gyakoriság szerint
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri
betegségek és tünetek

Gyakori:
Nem gyakori:

Ritka:



neutropenia
thrombocytopenia, leukopenia, anaemia, eosinophilia,
lymphadenopathia
haemolyticus uraemiás szindróma, thromboticus
thrombocytopeniás purpura, pancytopenia, véralvadási zavar,
vérzés
Immunrendszeri betegségek és
tünetek
Nem gyakori:
Ritka:


allergiás reakció
túlérzékenységi reakció
Endokrin betegségek és tünetek
Ritka:

mellékvese-elégtelenség, csökkent szérumgonadotropin
Anyagcsere- és táplálkozási
betegségek és tünetek
Gyakori:
Nem gyakori:


elektrolitegyensúly-zavar, étvágytalanság, hypokalaemia
hyperglykaemia
Pszichiátriai kórképek
Ritka:
Nem ismert:

pszichés zavarok, depresszió
zavartság
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori:
Nem gyakori:

Ritka:

paraesthesia, szédülés, aluszékonyság, fejfájás
konvulziók, neuropathia, hypaesthesia, tremor, aphasia,
insomnia
cerebrovascularis történés, encephalopathia, perifériás
neuropathia, ájulás
Szembetegségek és szemészeti
tünetek
Nem gyakori:
Ritka:


homályos látás
diplopia, scotoma
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv
betegségei és tünetei
Ritka:


halláskárosodás
Szívbetegségek és a szívvel
kapcsolatos tünetek
Nem gyakori:

Ritka:



hosszú QT szindróma
§
, kóros elektrokardiogram§
, palpitatio,
bradycardia, supraventricularis extrasystolia, tachycardia
torsade de pointes, hirtelen halál, kamrai tachycardia, keringés-
légzésleállás, szívelégtelenség, myocardialis infarktus
Érbetegségek és tünetek
Nem gyakori:
Ritka:

hypertonia, hypotonia, vasculitis
tüdőembólia, mélyvénás trombózis
Légzőrendszeri, mellkasi és
mediastinalis betegségek és tünetek
Nem gyakori:
Ritka:


köhögés, epistaxis, csuklás, mellhártya fájdalom
pulmonalis hypertonia, interstitialis pneumonia, pneumonitis 29
Emésztőrendszeri betegségek és
tünetek
Nagyon gyakori:
Gyakori:

Nem gyakori:
Ritka:


hányinger
hányás, hasi fájdalom, hasmenés, dyspepsia, szájszárazság,
flatulencia, székrekedés
pancreatitis, gastrooesophagealis reflux betegség, száj oedema
gastrointestinalis vérzés, ileus
Máj- és epebetegségek, illetve
tünetek
Gyakori:


Nem gyakori:
Ritka:


emelkedett májfunkciós értékek (emelkedett ALT, emelkedett
AST, emelkedett bilirubin, emelkedett alkalikus foszfatáz,
emelkedett GGT)
hepatocellularis károsodás, hepatitis, icterus, hepatomegalia
májelégtelenség, cholestaticus hepatitis, cholestasis,
hepatosplenomegalia, májérzékenység, csillagnaevusok
A bőr és a bőr alatti szövet
betegségei és tünetei
Gyakori:
Nem gyakori:
Ritka:


bőrkiütés, pruritus
szájfekély, alopecia
Stevens-Johnson-szindróma, vesicularis bőrkiütés
A csont- és izomrendszer, valamint
a kötőszövet betegségei és tünetei
Nem gyakori:


hátfájás, végtagfájdalom
Vese- és húgyúti betegségek és
tünetek
Nem gyakori:

Ritka:


akut veseelégtelenség, veseelégtelenség, emelkedett
kreatininszint
renalis tubularis acidosis, interstitialis nephritis
A nemi szervekkel és az emlőkkel
kapcsolatos betegségek és tünetek
Nem gyakori:
Ritka:


menstruációs zavar
emlőfájdalom
Általános tünetek, az alkalmazás
helyén fellépő reakciók
Gyakori:
Nem gyakori:

Ritka:


láz, asthenia, fáradtság
ödéma, fájdalom, hidegrázás, rossz közérzet, nyálkahártya-
gyulladás
nyelvödéma, arcödéma
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok
eredményei
Nem gyakori:


megváltozott gyógyszerszintek
§
Lásd a 4.4 pont.

Kiválasztott mellékhatások leírása
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
A pozakonazol belsőleges szuszpenzió forgalomba hozatalát követő felügyelet kapcsán halálos
kimenetelű májkárosodást jelentettek (lásd 4.4 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez
fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen
kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a
hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Szisztémás gombaelleni szerek, triazolszármazékok, ATC kód: J02AC04.

Hatásmechanizmus
A pozakonazol gátolja a lanoszterol-14?-demetiláz enzimet (CYP51), amely az ergoszterol-
bioszintézis egyik alapvető lépését katalizálja.

Mikrobiológia
A pozakonazol in vitro a következő mikroorganizmusokkal szemben hatékony: Aspergillus fajok
(Aspergillus fumigatus, A. flavus, A. terreus, A. nidulans, A. niger, A. ustus), Candida fajok (Candida
albicans, C. glabrata, C. krusei, C. parapsilosis, C. tropicalis, C. dubliniensis, C. famata, C.
inconspicua, C. lipolytica, C. norvegensis, C. pseudotropicalis), Coccidioides immitis, Fonsecaea
pedrosoi és Fusarium, Rhizomucor, Mucor, valamint Rhizopus fajok. A mikrobiológiai adatok arra
utalnak, hogy a pozakonazol hatékony a Rhizomucor, Mucor, valamint Rhizopus fajokkal szemben, a
klinikai adatok azonban túlságosan korlátozottak jelenleg, hogy a pozakonazol hatásosságát meg
lehessen ítélni ezekkel a kórokozókkal szemben.

Rezisztencia
Azonosítottak olyan klinikai izolátumokat, amelyek pozakonazollal szemben csökkent érzékenységet
mutattak. A rezisztencia fő mechanizmusa a szubsztitúció a célfehérjén, a CYP51-en.

Aspergillus spp-re vonatkozó epidemiológiai határértékek (Cut-off Values) (ECOFF)
A pozakonazolra vonatkozó ECOFF értékeket, amelyek a vad típusú (wild type) populációt a szerzett
rezisztenciával rendelkező izolátumoktól megkülönböztetik, az EUCAST módszerrel határozták meg.

EUCAST ECOFF értékek:
• Aspergillus flavus: 0,5 mg/l
• Aspergillus fumigatus: 0,25 mg/l
• Aspergillus nidulans: 0,5 mg/l
• Aspergillus niger: 0,5 mg/l
• Aspergillus terreus: 0,25 mg/l

Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat az Aspergillus spp. klinikai határértékeinek
megállapításához. Az ECOFF értékek nem egyenértékűek a klinikai határértékekkel.

Határérték koncentrációk
EUCAST minimális gátló koncentráció (MIC; minimal inhibitory concentration) határérték
koncentrációk pozakonazolra [érzékeny (S); rezisztens (R)]:
• Candida albicans: S ?0,06 mg/l, R >0,06 mg/l 31
• Candida tropicalis: S ?0,06 mg/l, R >0,06 mg/l
• Candida parapsilosis: S ?0,06 mg/l, R >0,06 mg/l

Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat egyéb Candida fajok klinikai határérték
koncentrációinak megállapításához.

Kombináció más antifungalis szerekkel
A kombinált antifungalis kezelések alkalmazása várhatóan nem csökkenti sem a pozakonazol, sem az
egyéb kezelések hatásosságát; jelenleg azonban nem áll rendelkezésre arra vonatkozó klinikai
bizonyíték, hogy a kombinációs kezelés további előnyt jelentene.

Klinikai tapasztalat

A pozakonazol tabletta áthidaló (bridging) vizsgálatának összefoglalása
Az 5615-es számú vizsgálat egy, a pozakonazol tabletta farmakokinetikai tulajdonságainak,
biztonságosságának és tolerálhatóságának értékelése céljából végzett, nem összehasonlító,
többcentrumos vizsgálat volt. Az 5615-es számú vizsgálatot, a korábban, a pozakonazol belsőleges
szuszpenzióval végzett pivotális klinikai program során vizsgált betegpopulációhoz hasonló
betegpopuláción végezték el. Az 5615-es számú vizsgálatból származó farmakokinetikia és
biztonságossági adatokhoz (beleértve a hatásossági adatokat is) a belsőleges szuszpenzóval végzett
vizsgálatok meglévő adatainak felhasználásával készítették az áthidalást.

A vizsgált populáció a következő volt: 1) AML-ben vagy MDS-ben szenvedő betegek, akik
mostanában kaptak kemoterápiát és már kialakult, avagy várhatóan ki fog alakulni jelentős
neutropenia, vagy 2) HSCT-n átesett betegek, akik a GVDH megelőzése vagy kezelése céljából
immunszupresszív kezelést kapnak. Két különböző adagolásban részesülő csoportot értékeltek:
200 mg naponta kétszer az 1. napon, majd ezt követően 200 mg naponta egyszer (1A rész) és 300 mg
naponta kétszer az 1. napon, majd ezt követően 300 mg naponta egyszer (1B rész és 2. rész).

Minden 1. részhez tartozó betegtől és a 2. részhez tartozó betegek egy alcsoportjától sorozatos
farmakokinetikai mintákat gyűjtöttek az 1. napon, majd a 8. napon, a dinamikus egyensúlyi
állapotban. Ezen felül, nagyobb vizsgálati betegpopulációtól, több napon keresztül, gyérített
gyakorisággal is gyűjtöttek PK mintákat a dinamikus egyensúlyi állapot során, a következő adag
alkalmazása előtt (Cmin). Az átlagos Cmin koncentrációk alapján ki lehetett számolni a becsült átlag
koncentrációt (Cav) 186, 300 mg-os adagot kapó betegnél. A Cav számoláshoz beválasztott betegek
PK analízisénél azt találták, hogy a napi 300 mg-os adaggal kezelt betegek 81%-a érte el a dinamikus
egyensúlyi állapotot 500-2500 ng/ml-es becsült Cav értékkel. Egyik betegnél (<1%) a becsült Cav
500 ng/ml alatt volt, és a betegek 19%-ánál a becsült Cav 2500 ng/ml felett volt. A betegek az átlagos
becsült Cav értéket az1970 ng/ml-es dinamikus egyensúlyi állapotnál érték el.

A 3. táblázatban a pozakonazol tabletta és a pozakonazol belsőleges szuszpenzió terápiás dózisainak
betegeken történő alkalmazása utáni expozíciók (Cay) összehasonlítása látható, kvartilis analízisben
ábrázolva. A tabletta alkalmazása utáni expozíciók általában magasabbak, mint a pozakonazol
belsőleges szuszpenzió alkalmazása utáni expozíciók, de átfedéssel.

3. táblázat: Pivotális betegek Cav kvartilis analízisei pozakonazol tablettával és belsőleges
szuszpenzióval végzett vizsgálatokban
Pozakonazol
tabletta
Pozakonazol belsőleges szuszpenzió
Profilaxis AML és
HSCT esetén
5615. sz. vizsgálat

Profilaxis
GVHD esetén
316. sz.
vizsgálat
Profilaxis
neutropenia
esetén
1899. sz.
vizsgálat
Kezelés - Invazív
Aspergillosis
0041. sz. vizsgálat
300 mg naponta
egyszer (1. napon
300 mg naponta
kétszer)*
200 mg
naponta
háromszor
200 mg
naponta
háromszor
200 mg naponta
egyszer
(hospitalizált),
aztán 400 mg
naponta kétszer
Kvartilis pCav tartomány
(ng/ml)
Cav
tartomány
(ng/ml)
Cav tartomány
(ng/ml)
Cav tartomány
(ng/ml)
Q1 442 – 1,223 22 – 557 90 – 322 55 – 277
Q2 1240 – 1710 557 – 915 322 – 490 290 – 544
Q3 1719 – 2291 915 – 1563 490 – 734 550 – 861
Q4 2304 – 9523 1563 – 3650 734 – 2200 877 – 2010
pCav: becsült Cav
Cav = a dinamikus egyensúlyi állapotkor mért koncentráció
*20 beteg kapott 200 mg-ot naponta egyszer (1. napon 1200 mg-ot naponta kétszer)

A pozakonazol belsőleges szuszpenzióval végzett vizsgálatok összefoglalása
Invazív aspergillosis
A szájon át adott, napi 800 mg, több részletre elosztott pozakonazol belsőleges szuszpenziót az
invazív aspergillosis kezelésére olyan betegeknél vizsgálták, akik amfotericin B-re (a liposzómás
gyógyszerformákat is beleértve) vagy itrakonazolra rezisztens betegségben szenvedtek, illetve akik
intoleránsak voltak ezen gyógyszerekkel szemben, egy nem összehasonlító, mentő („salvage”)
kezelési vizsgálatban (0041 számú vizsgálat). A klinikai kimenetelt egy egészségügyi adatok
retrospektív áttekintéséből származó külső kontrollcsoport eredményeivel hasonlították össze. A külső
kontrollcsoport 86, a rendelkezésre álló terápiával (lásd az előbbiekben) nagyjából ugyanabban az
időben és ugyanazokon a helyszíneken kezelt betegből állt, mint a pozakonazollal kezelt betegek. Az
aspergillosisos esetek nagy részét mind a pozakonazol-csoportban (88%), mind a külső
kontrollcsoportban (79%) a megelőző kezelésre rezisztensnek tekintették.

Amint a 4. táblázat mutatja, sikeres választ (teljes vagy részleges gyógyulás) a kezelés végén a
pozakonazollal kezelt betegek 42%-nál észleltek, szemben a külső csoport 26%-ával. Ez azonban nem
egy prospektív, randomizált, kontrollos klinikai vizsgálat volt, ezért a külső kontrollcsoporttal történő
miden összehasonlítást körülekintően kell értékelni.

4. táblázat: A pozakonazol belsőleges szuszpenzió összesített hatásossága invazív aspergillosisban a
kezelés végén, külső kontrollcsoporttal összehasonlítva
Pozakonazol belsőleges
szuszpenzió
Külső kontrollcsoport
Összesített válasz 45/107 (42%) 22/86 (26%)
Sikeresség fajonként
Minden eset mikológiailag
megerősítve
Aspergillus spp.
2



34/76


(45%)


19/74


(26%)
A. fumigatus 12/29 (41%) 12/34 (35%)

2
Tartalmazza az egyéb, kevésbé gyakori vagy ismeretlen fajokat is 33
A. flavus 10/19 (53%) 3/16 (19%)
A. terreus 4/14 (29%) 2/13 (15%)
A. niger 3/5 (60%) 2/7 (29%)

Fusarium spp.
24, igazoltan vagy feltételezhetően fusariosisban szenvedő betegből 11-et kezeltek sikeresen, több
részre osztott napi 800 mg pozakonazol belsőleges szuszpenzióval, középértéken 124 napig, legfeljebb
212 napig. Az amfotericin B-t vagy itrakonazolt nem toleráló vagy ezekre rezisztens fertőzésben
szenvedő tizennyolc betegből hetet a reagálók közé soroltak.

Chromoblastomycosis/Mycetoma
11 betegből 9-et kezeltek sikeresen, több részre osztott napi 800 mg pozakonazol belsőleges
szuszpenzióval, középértéken 268 napig, legfeljebb 377 napig. Ezek közül a betegek közül ötnek volt
chromoblastomycosisa, amit Fonsecaea pedrosoi okozott, és négynek mycetomája, amit főleg
Madurella fajok okoztak.

Coccidioidomycosis
16 betegből 11-et kezeltek sikeresen (a kiinduláskor észlelt tünetek és jelek teljes vagy részleges
megszűnése a kezelés végén) napi 800 mg pozakonazol belsőleges szuszpenzióval több részre osztva
középértéken 296 napig, legfeljebb 460 napig.

Az invazív gombafertőzések (IGF) profilaxisa (316-os és 1899-es vizsgálat)
Két randomizált, kontrollált, profilaxis-vizsgálatot végeztek invazív gombafertőzések kialakulása
szempontjából nagy kockázatú betegek körében.

A 316-os egy randomizált, kettős-vak vizsgálat volt, melyben pozakonazol belsőleges szuszpenziót
(200 mg naponta háromszor) hasonlítottak össze flukonazol kapszulával (400 mg naponta egyszer)
graft versus host (GVH) reakcióban szenvedő, allogen haemopoeticus őssejt-transzplantációban
részesült betegek körében. Az elsődleges hatékonysági végpont az igazolt/valószínű IGF incidenciája
volt a randomizációt követő 16. héten, amit egy független, a terápiás besorolást nem ismerő, külső
szakértői testület határozott meg. Egy lényeges másodlagos végpont az igazolt/valószínű IGF
incidencia volt a kezelés időtartama alatt (a vizsgálati készítmény első adagolásától az utolsó
adagolásig + 7 nap). A bevont betegek többségénél (377/600, [63%]) akut 2-es vagy 3-as fokú vagy
krónikus extenzív (195/600, [32,5%]) GVH reakció volt a vizsgálat kezdetén. A kezelés átlagos
időtartama 80 nap volt a pozakonazol és 77 nap a flukonazol esetében.

Az 1899-es egy randomizált, az értékelő szempontjából vak vizsgálat volt, melyben pozakonazol
belsőleges szuszpenziót (200 mg naponta háromszor) hasonlítottak össze flukonazol belsőleges
szuszpenzióval (400 mg naponta egyszer) vagy itrakonazol belsőleges szuszpenzióval (200 mg
naponta kétszer) neutropeniás betegek körében, akik akut myeloid leukaemia vagy myelodysplasiás
szindróma miatt citotoxikus kemoterápiában részesültek. Az elsődleges hatékonysági végpont az
igazolt/valószínű IGF incidencia volt a kezelési időtartam alatt, amit egy független, a terápiás
besorolást nem ismerő, külső szakértői testület határozott meg. Egy lényeges másodlagos végpont az
igazolt/valószínű IGF incidencia volt a randomizációt követő 100 nap múlva. A leggyakoribb
alapbetegség az újonnan diagnosztizált akut myeloid leukaemia volt (435/602, [72%]). A kezelés
átlagos időtartama 29 nap volt a pozakonazol és 25 nap a flukonazol/itrakonazol esetében.

Mindkét profilaxis-vizsgálatban az aspergillosis volt a leggyakoribb, áttörő infekció. A két vizsgálat
eredményeit lásd az 5. és 6. táblázatban. A pozakonazol-profilaxisban részesült betegeknél a
kontrollcsoporthoz viszonyítva ritkábban fordult elő áttörő Aspergillus fertőzés.

5. táblázat: Az invazív gombafertőzés profilaxisának klinikai vizsgálati eredményei
Vizsgálat Pozakonazol belsőleges
szuszpenzió
Kontroll
a
P-érték
Az igazolt/valószínű IGF-es betegek százaléka (%)
Kezelési időtartamb

1899d
7/304 (2) 25/298 (8) 0,0009
316e
7/291 (2) 22/288 (8) 0,0038
Rögzített időtartamc

1899d
14/304 (5) 33/298 (11) 0,0031
316 d
16/301 (5) 27/299 (9) 0,0740
FLU = flukonazol; ITZ = itrakonazol; POS = pozakonazol.
a: FLU/ITZ (1899); FLU (316).
b: Az 1899-es esetében ez az intervallum a randomizációtól a vizsgált készítmény utolsó adagolását követő további 7 napig
terjedt; a 316-os esetében ez az intervallum a vizsgált készítmény első adagolásától az utolsó adagolást követő további
7 napig terjedt.
c: Az 1899-es esetében ez az intervallum a randomizációtól a randomizációt követő 100 napig terjedt; a 316-os esetében ez
az intervallum a kiindulástól a kiindulást követő 111 napig terjedt.
d: Összes randomizált
e: Összes kezelt

6. táblázat: Az invazív gombafertőzés profilaxisának klinikai vizsgálati eredményei
Vizsgálat Pozakonazol belsőleges
szuszpenzió
Kontroll
a
Az igazolt/valószínű Aspergillosisos betegek százaléka (%)
Kezelési időtartamb

1899d
2/304 (1) 20/298 (7)
316e
3/291 (1) 17/288 (6)
Fix időtartamúc

1899d
4/304 (1) 26/298 (9)
316 d
7/301 (2) 21/299 (7)
FLU = flukonazol; ITZ = itrakonazol; POS = pozakonazol.
a: FLU/ITZ (1899); FLU (316).
b: Az 1899-es esetében ez az intervallum a randomizációtól a vizsgált készítmény utolsó adagolását követő további 7 napig
terjedt; a 316-os esetében ez az intervallum a vizsgált készítmény első adagolásától az utolsó adagolást követő további
7 napig terjedt.
c: Az 1899-es esetében ez az intervallum a randomizációtól a randomizációt követő 100 napig terjedt; a 316-os esetében ez
az intervallum a kiindulástól a kiindulást követő 111 napig terjedt.
d: Összes randomizált
e: Összes kezelt

Az 1899-es vizsgálatban szignifikáns csökkenés mutatkozott bármely okból bekövetkező halálozásban
a pozakonazol javára [POS 49/304 (16%) vs. FLU/ITZ 67/298 (22%) p= 0,048]. A Kaplan-Meier-féle
becslés alapján a randomizációt követő legfeljebb 100 napig a túlélés valószínűsége a pozakonazolt
kapók körében szignifikánsan nagyobb volt. Ez a túlélési előny megmutatkozott, ha az értékelés a
bármely okból bekövetkezett halálozást vette figyelembe (P= 0,0354), illetve akkor is, ha az IGF-hez
kapcsolódó halálozást (P = 0,0209).

A 316-os vizsgálatban az összhalálozás hasonló volt (POS, 25%; FLU, 28%); azonban az IGF-hez
kapcsolódó halálozás szignifikánsan alacsonyabb volt a POS-csoportban (4/301) a FLU-csoporttal
összehasonlítva (12/299; P= 0,0413).

Gyermekek
Pozakonazol tablettával kapcsolatosan gyermekgyógyászati betegekből származó adat nem áll
rendelkezésre.
Egy invazív gombafertőzéses vizsgálat során tizenhat, 8-17 éves beteget kezeltek pozakonazol
belsőleges szuszpenzióval, 800 mg/nap dózissal. A 16, gyermekgyógyászati betegből származó adat
alapján a biztonságossági jellemzők hasonlóak, mint a ? 18 éves betegeknél.

Ezenfelül, tizenkét, 13-17 éves beteget kezeltek pozakonazol belsőleges szuszpenzióval, 600 mg/nap
dózissal, invazív gombafertőzés megelőzésére (316-os és 1899-es sz. vizsgálat). A biztonságossági
jellemzők ezekben a < 18 éves betegekben hasonlónak mutatkoznak a felnőttekben megfigyelt
biztonságossági jellemzőkhöz. A gyermekgyógyászati betegek körébe tartozó 10 beteg
farmakokinetikai adatai alapján a farmakokinetikai jellemzők hasonlóak, mint a ? 18 éves betegeknél.

A biztonságosságot és hatékonyságot 18 éves életkor alatt nem igazolták.

Elektrokardiogram-értékelés
Egy 12 órás időszak alatt többször készítettek időzített EKG-t a pozakonazol belsőleges szuszpenzió
adagolása előtt és annak idején (400 mg naponta kétszer, magas zsírtartalmú táplálékkal)
173 egészséges, 18 és 85 év közötti önkéntes férfinál és nőnél. Nem figyeltek meg klinikailag releváns
változást az átlagos QTc- (Fridericia) intervallumban a kiinduláshoz képest.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Farmakokinetikai / farmakodinámiás összefüggések
A MIC értékkel osztott teljes gyógyszer-expozíció (AUC/MIC) és a klinikai kimenetel között
összefüggést találtak. Aspergillusszal fertőzött betegek esetében a kritikus arány ~200 volt. Az
Aspergillusszal fertőzött betegeknél különösen fontos a maximális plazmaszintek elérésének
biztosítása (lásd a 4.2 és 5.2 pontban a javasolt adagolási rendet).

Felszívódás
A pozakonazol tabletta ~ 4-5 órás Tmax középértékkel szívódik fel és dózisarányos farmakokinetikát
mutat egy és több dózis adását követően 300 mg-ig.
Egészséges önkénteseknek, magas zsírtartalmú étel elfogyasztása után 300 mg-nyi pozakonazol
tabletta egyszeri adását követően az AUC0-72 óra és a Cmax magasabb volt, mint éhgyomorra történő
alkalmazás esetén (51% az AUC0-72 óra és 16% a Cmax).A pozakonazol tabletta alkalmazását követő
pozakonazol plazma-koncentrációk egy idő után egyes betegek esetében emelkedhetnek. Ennek az
időbeli összefüggésnek az oka nem teljesen érthető.

Eloszlás
A pozakonazolnak az átlagos látszólagos eloszlási térfogata 394 liter (42%) a tabletta alkalmazása
után, az egyes vizsgálatokban, egészséges önkénteseknél 294 és 583 liter közötti határértékkel.

A pozakonazol nagymértékben kötődik (> 98%) fehérjékhez, elsősorban szérumalbuminhoz.

Biotranszformáció
A pozakonazolnak nincs jelentős keringő metabolitja, és a koncentrációit valószínűleg nem
változtatják meg a CYP450 enzim inhibitorai. A keringő metabolitok nagy része a pozakonazol
glükuronid-konjugátuma, és csak kis mennyiségben figyeltek meg oxidatív (CYP450 által mediált)
metabolitokat. A vizelettel és széklettel ürülő metabolitok a radioizotóppal jelölt dózis mintegy 17%-
át teszik ki.

Elimináció
A pozakonazol a tabletták alkalmazása után lassan eliminálódik, az átlagos felezési ideje (t1) 29 óra
(26 és 31 óra között), és az átlagos látszólagos clearance határértékei 7,5-től 11 l/óra között vannak.
14
C-gyel jelölt pozakonazol adását követően a radioaktivitás elsősorban a székletből volt kimutatható
(az izotóppal jelölt dózis 77%-a), aminek a fő összetevője az anyavegyület volt (az izotóppal jelölt
dózis 66%-a). A vesén keresztül történő kiválasztás alárendelt jelentőségű, az izotóppal jelölt dózis
14%-a ürül ki a vizelettel (az izotóppal jelölt dózis < 0,2%-a az anyavegyület). A dinamikus 36
egyensúlyi állapot plazma-koncentrációja 300 mg adag mellett (naponta egyszer adva, az első napon
naponta kétszer történő indító adag alkalmazása után) a 6. napra érhető el.

Farmakokinetika különleges betegcsoportokban
Gyermekek (< 18 év)
Pozakonazol tablettával kapcsolatosan gyermekgyógyászati betegekből származó adat nem áll
rendelkezésre.
Pozakonazol belsőleges szuszpenzió farmakokinetikáját vizsgálták gyermekgyógyászati betegek
esetében.
Napi 800 mg pozakonazol belsőleges szuszpenzió több részletben történő, invazív gombafertőzés
kezelésére történő adását követően az átlagos maradék-plazmakoncentráció 12, 8 és 17 év közötti
betegnél (776 ng/ml) hasonló volt a 194, 18 és 64 év közötti betegnél észlelthez (817 ng/ml). Nem
állnak rendelkezésre 8 évesnél fiatalabb gyermekgyógyászati betegekre vonatkozó farmakokinetikai
adatok. Úgyszintén, a profilaktikus vizsgálatokban a pozakonazol egyensúlyi, átlagos koncentrációja
(Cav) hasonló volt a tíz serdülőnél (13-17 éves) a felnőttekben (? 18 éves) tapasztaltakéhoz.

Nem
A pozakonazol tabletta farmakokinetikája hasonló férfiakban és nőkben.

Idősek
A pozakonazol tabletta farmakokinetikája fiatal és idős vizsgálati alanyok esetén hasonló.
Általánosságban semmiféle gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos különbséget nem észleltek a fiatal és
az idős betegek esetében, ezért az idős betegek adagjának módosítása nem ajánlott.

Rassz
Nem áll rendelkezésre elegendő adat a pozakonazol tablettával kapcsolatosan a különböző rasszokra
vonatkozólag.

A pozakonazol belsőleges szuszpenzió AUC és Cmax értéke mérsékelten csökkent (16%) fekete bőrű
vizsgálati alanyoknál a kaukázusiakhoz viszonyítva. Azonban a pozakonazol biztonsági profilja a
fekete bőrű és kaukázusi alanyok között hasonló volt.

Testtömeg
A farmakokinetikai modellezés arra enged következtetni, hogy a 120 kg-nál nagyobb testtömegű
betegek pozakonazol expozíciója alacsonyabb lehet. Emiatt a 120 kg-nál nagyobb testtömegű
betegeket az áttörő gombafertőzések észlelése érdekében szorosan monitorozni kell.

Különösen a HSCT után pozakonazolt kapó, alacsony testtömegű (< 60 kg) betegek esetében nagyobb
a valószínűsége a magasabb pozakonazol plazmakoncentráció kialakulásának, és ezért a
mellékhatások észlelése érdekében szorosan monitorozni kell őket

Károsodott veseműködés
Egyetlen dózis adását követően az enyhe és mérsékelt mértékben károsodott veseműködés (n=18, Cl cr
? 20 ml/perc/1,73 m2
) nem befolyásolta a pozakonazol belsőleges szuszpenzió farmakokinetikáját; így
dózismódosítás nem szükséges. Súlyos mértékben károsodott veseműködésű alanyoknál (n=6, Cl
cr < 20 ml/perc/1,73 m2
) a pozakonazol AUC-je nagymértékben variábilis volt [> 96% CV (variancia-
koefficiens)] az egyéb vesecsoportokkal összehasonlítva [< 40% CV]. Mivel azonban a pozakonazol
nem választódik ki a vesén keresztül jelentős mértékben, a súlyosan károsodott veseműködés
várhatóan nem hat a pozakonazol farmakokinetikájára, így a dózis módosítása nem javasolt. A
pozakonazol nem távolítható el hemodialízissel.

A pozakonazol tablettára hasonló ajánlások vonatkoznak, a pozakonazol tablettával specifikus
vizsgálatot azonban nem végeztek.

Májkárosodás
Enyhe (Child-Pugh A stádium), közepesen súlyos (Child-Pugh B stádium) vagy súlyos (Child-Pugh C
stádium) májelégtelenségben szenvedő betegeknél (csoportonként hat fő) egyetlen 400 mg-os, szájon
át adott pozakonazol belsőleges szuszpenzió adagot követően az átlagos AUC 1,3 - 1,6-szor magasabb
volt, mint a normális májfunkciójú, egyebekben hasonló tulajdonságú kontroll betegeknél. A szabad
koncentrációkat nem mérték, így nem zárható ki, hogy a szabad pozakonazol-expozíció nagyobb
mértékben növekedett, mint az össz AUC esetén megfigyelt 60%-os növekedés. Az eliminációs
felezési idő (t1) a csoportok adott sorrendjéban kb. 27 óráról legfeljebb ~43 órára növekedett. Az
adag módosítása az enyhe fokútól a súlyos fokúig terjedő májelégtelenségben szenvedő betegeknél
nem javasolt, de a magasabb plazmaexpozíció lehetősége miatt elővigyázatosság ajánlott.

A pozakonazol tablettára hasonló ajánlások vonatkoznak, a pozakonazol tablettával specifikus
vizsgálatot azonban nem végeztek.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A többi azoltípusú gombaelleni szerhez hasonlóan, a szteroidhormonok szintézisének gátlásával
összefüggő hatásokat észleltek a pozakonazollal végzett ismételt dózisú toxicitási vizsgálatokban.
Mellékvese-szuppressziós hatásokat figyeltek meg a patkányokon és kutyákon végzett toxicitási
vizsgálatokban az emberi terápiás dózisok esetén létrejövő vagy annál nagyobb expozíció esetén.

Neuronalis phospholipidosis jelentkezett kutyáknál ? 3 hónapos kezelés esetén, melynek során a
szisztémás expozíció a humán terápiás dózisok esetén kialakuló szintnél alacsonyabb volt. Ezt az
eltérést egy éven át kezelt majmoknál nem észlelték. Tizenkét hónapos, kutyákon és majmokon
végzett neurotoxicitási vizsgáltban nem figyeltek meg a központi vagy a perifériás idegrendszerre
kifejtett funkcionális hatásokat a terápiás értéknél nagyobb szisztémás expozíció esetén.

Az alveolusok dilatációját és obstrukcióját eredményező pulmonalis phospholipidosist figyeltek meg
egy kétéves, patkányokon végzett vizsgálatban. Az eltérések alapján nem lehet feltétlenül
következtetni az emberben kialakuló funkcionális változások lehetőségére.

Nem észleltek az elektrokardiogramra kifejtett hatásokat, a QT- és QTc-intervallumot is beleértve, egy
majmokon végzett, ismételt dózisú biztonsági farmakológiai vizsgálatban az emberi terápiás dózisok
esetén kialakuló koncentrációknál 8,5-szer nagyobb maximális plazmakoncentrációk esetén. Az
echocardiographia nem igazolt kardiális dekompenzációt egy patkányokon végzett, ismételt dózisú
biztonsági farmakológiai vizsgálatban a terápiásan kialakulónál 2,1-szer nagyobb szisztémás
expozíció esetén. Patkányoknál és majmoknál emelkedett szisztolés és artériás vérnyomást észleltek
(legfeljebb 29 Hgmm) a humán terápiás dózisok esetén kialakulónál 2,1-szer, illetve 8,5-szer nagyobb
szisztémás expozíciók esetén.

Reprodukciós, peri- és postnatalis fejlődési vizsgálatokat patkányokon végeztek. Az emberi terápiás
dózisok esetén kialakulónál alacsonyabb expozíció esetén a pozakonazol csontvázeltéréseket és
malformációt, dystokiát, megnyúlt vemhességet, csökkent átlagos alomméretet és postnatalis
életképességet okozott. Nyulaknál a pozakonazol embriotoxikusnak bizonyult a terápiás dózisok
esetén kialakulónál nagyobb expozíció mellett. A többi azoltípusú gombaelleni szerhez hasonlóan
ezeket a reprodukcióra kifejtett hatásokat a kezeléssel összefüggő, a szteroid-bioszintézisre kifejtett
hatásokra vezetik vissza.

A pozakonazol nem volt genotoxikus az in vitro és in vivo vizsgálatokban. A karcinogenitási
vizsgálatok az emberre kifejtett különös veszélyt nem igazoltak.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Noxafil 100 mg gyomornedv-ellenálló tabletta átnyomós alumínium fedőfóliával ellátott laminált
PVC/ poliklorotrifluoroetilén buborékcsomagolásban.

Noxafil 100 mg gyomornedv-ellenálló tabletta 24 (2x12) vagy 96 (8x12) tablettát tartalmazó
buborékcsomagolásban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre
vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.



6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Merck Sharp & Dohme Ltd
Hertford Road, Hoddesdon
Hertfordshire EN11 9BU
Nagy-Britannia


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/05/320/002 24 tabletta
EU/1/05/320/003 96 tabletta


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2005. október 25.
Az forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. október 25.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján
(http://www.ema.europa.eu) található.


Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség
A pozakonazol terhes nőkön történő alkalmazásával kapcsolatosan nem áll rendelkezésre elegendő
információ. Az állatokon végzett kísérletek reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont).
Emberben a potenciális veszély nem ismert.

Fogamzóképes korban lévő nőknek hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a kezelés alatt. A
pozakonazol nem alkalmazható a terhesség alatt, hacsak az anyai előny nem múlja felül egyértelműen
a lehetséges magzati kockázatot.

Szoptatás
A pozakonazol kiválasztódik a laktáló patkányok tejébe (lásd az 5.3 pont). A pozakonazol emberi
anyatejbe való kiválasztódását nem vizsgálták. A szoptatást a pozakonazol-kezelés kezdetekor abba
kell hagyni.

Termékenység
A pozakonazolnak legfeljebb 180 mg/kg adagig (mely 300 mg mennyiségű tabletta adagolása mellett,
a betegeknél mért dinamikus egyensúlyi (steady state) plazmakoncentráció 3,4-szeresének felel meg)
nem volt hatása a hím patkányok termékenységére, illetve legfeljebb 45 mg/kg adagig (mely 300 mg
mennyiségű tabletta adagolása mellett, a betegeknél mért dinamikus egyensúlyi plazmakoncentráció 27
2,6-szeresének felel meg) a nőstény patkányok termékenységére. A pozakonazol emberi
termékenységre gyakorolt hatásának felméréséhez nem áll rendelkezésre klinikai tapasztalat.