Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

LONQUEX 6MG OLDATOS INJEKCIÓ 1X ET

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Teva Nederland B.V.
Hatástani csoport:
L03AA Citokinek
Törzskönyvi szám:
EU/1/13/856/002
Hatóanyagok:
LipegfilgrastimumDDD
Hatáserősség:
Nincs jelzése, nem erőshatású ()
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
SZ Szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos ellenőrzés mellett kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
+2 és +8 °c között
Fagymentes helyen
Fénytől védve
Eredeti csomagolásban
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
18 éves kor alatt nem adható
Fokozottan ellenőrzött készítmények!!!
Alkalmazási elôirat

Hatóanyag

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Előretöltött fecskendőnként 6 mg lipegfilgrasztimot* tartalmaz 0,6 ml oldatban.

Az oldatos injekció milliliterenként 10 mg lipegfilgrasztimot tartalmaz.

A hatóanyag filgrasztim** és metoxi-polietilénglikol (PEG) kovalens konjugátuma, amelyek egy
szénhidrát linkeren keresztül kapcsolódnak.

*Kizárólag a fehérjetartalmat figyelembe véve. A koncentráció a PEG, illetve a szénhidrát linker
molekularészekkel együtt 20,9 mg/ml (azaz előretöltött fecskendőnként 12,6 mg).

**A filgrasztimot (rekombináns, metionil-csoportot tartalmazó humán granulocyta-kolónia stimuláló
faktor [G-CSF]) Escherichia coliban állítják elő rekombináns DNS-technológiával.

A gyógyszer potenciálja nem hasonlítható össze az ugyanezen terápiás osztályba tartozó egyéb pegilált
vagy nem pegilált fehérjék potenciáljával. További információért lásd a 5.1 pontot.

Ismert hatású segédanyagok:
Előretöltött fecskendőnként 30 mg szorbitot tartalmaz.
Előretöltött fecskendőnként kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.





Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

A Lonquex-kezelést az onkológiában vagy hematológiában tapasztalattal rendelkező orvosnak kell
elkezdenie és felügyelnie.

Adagolás
Egy 6 mg-os lipegfilgrasztim adag (egyetlen Lonquex előretöltött fecskendő) ajánlott minden egyes
kemoterápiás ciklusban, amelyet hozzávetőlegesen 24 órával a citotoxikus kemoterápia után kell
alkalmazni.

Különleges betegpopulációk

Idős betegek
Korlátozott számú idős beteggel végzett klinikai vizsgálatok során a lipegfilgrasztim hatásossági vagy
biztonságossági profilja tekintetében nem észleltek az életkorral összefüggő releváns különbséget.
Ezért az adag módosítása idős betegeknél nem szükséges.

Vesekárosodásban szenvedő betegek
A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása az 5.2 pontban található, de nincs az adagolásra vonatkozó
javaslat.

Májkárosodásban szenvedő betegek
A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása az 5.2 pontban található, de nincs az adagolásra vonatkozó
javaslat.

Gyermekek
A Lonquex biztonságosságát és hatásosságát gyermekek és serdülők esetében 17 éves korig még nem
igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

Az alkalmazás módja
Az oldatot subcutan (sc.) injekció formájában kell beadni. Az injekciót a hasba, a felkarba vagy a
combba kell beadni.

A gyógyszer alkalmazás előtti kezelésére vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

A Lonquex öninjekciózását csak olyan betegek végezzék, akik kellően motiváltak, megfelelő
oktatásban részesültek, és akik számára szaktanácsadás elérhető. Az első Lonquex injekciót közvetlen
orvosi felügyelet mellett kell beadni.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Általános
A Lonquex biztonságosságát és hatásosságát nem vizsgálták nagy dózisú kemoterápiában részesülő
betegeknél. A Lonquex nem alkalmazható a citotoxikus kemoterápia adagjának az elfogadott
dózistartomány fölé történő emelésére.

A nyomonkövetés javítása érdekében a betegnél alkalmazott készítmény kereskedelmi nevét és
gyártási számát egyértelműen fel kell tüntetni a beteg orvosi dokumentációjában.

Allergiás reakciók és immunogenitás
Azok a betegek, akik túlérzékenyek a G-CSF-re, illetve annak származékaira, a lipegfilgrasztimmal
szembeni túlérzékenységi reakciók kockázatának is ki vannak téve a lehetséges keresztreaktivitás
miatt. Ezen betegeknél a keresztreakció kockázata miatt nem szabad lipegfilgrasztim-terápiát kezdeni.

A biológiai gyógyszerek többsége kivált valamilyen szintű, a gyógyszer ellen irányuló antitestválaszt.
Ez az antitestválasz bizonyos esetekben nemkívánatos hatásokhoz vagy a hatásosság megszűnéséhez
vezethet. Ha a beteg nem reagál a kezelésre, akkor a beteg további vizsgálata szükséges.
Ha súlyos allergiás reakció lép fel, akkor megfelelő kezelést kell alkalmazni, és a beteget több napon
keresztül szoros megfigyelés alatt kell tartani.

Haemopoeticus rendszer
A lipegfilgrasztimmal történő kezelés nem akadályozza meg a myelosuppressiv kemoterápia által
kiváltott thrombocytopeniát és anaemiát. A lipegfilgrasztim reverzibilis thrombocytopeniát is okozhat
(lásd 4.8 pont). A vérlemezkeszám és a haematocrit rendszeres ellenőrzése javasolt. Különleges
óvatosság szükséges olyan kemoterápiás gyógyszerek önállóan vagy kombinációban történő
alkalmazásakor, amelyekről ismert, hogy súlyos thrombocytopeniát okoznak.

Leukocytosis alakulhat ki (lásd 4.8 pont). Közvetlenül a leukocytosisnak tulajdonítható nemkívánatos
eseményekről nem számoltak be. A fehérvérsejtszám emelkedése összhangban van a lipegfilgrasztim
farmakodinámiás hatásaival. A lipegfilgrasztim klinikai hatásai és a leukocytosis lehetősége miatt a
fehérvérsejtszámot a kezelés alatt rendszeres időközönként ellenőrizni kell. Ha a várt mélypont után a
fehérvérsejtszám meghaladja az 50 x 109
/l-t, akkor a lipegfilgrasztim alkalmazását azonnal abba kell
hagyni.

A növekedési faktorral végzett terápiára adott válaszként a csontvelőben bekövetkező fokozott
haemopoeticus aktivitást a csontok képalkotó vizsgálatainak átmeneti pozitív eredménye kíséri. A
csontok képalkotó vizsgálatainak kiértékelésekor ezt a tényt figyelembe kell venni.

Myeloid leukaemiában vagy myelodysplasiás szindrómákban szenvedő betegek
A granulocyta-kolónia stimuláló faktor serkentheti a myeloid sejtek és egyes nem myeloid sejtek
szaporodását in vitro.

A Lonquex biztonságosságát és hatásosságát nem vizsgálták krónikus myeloid leukaemiában,
myelodysplasiás szindrómákban vagy másodlagos akut myeloid leukaemiában szenvedő betegeknél,
ezért a gyógyszer ilyen esetekben nem alkalmazható. Különös gondosságot igényel a krónikus
myeloid leukaemia blasztos transzformációja diagnózisának elkülönítése az akut myeloid
leukaemiától.

A lépet érintő mellékhatások
A G-CSF, illetve származékainak beadását követően lépmegnagyobbodás gyakori, de általában
tünetmentes eseteiről, illetve lépruptura ritka eseteiről számoltak be, amely utóbbiak között halálos
kimenetelűek is voltak (lásd 4.8 pont). Ezért a lép méretét gondosan ellenőrizni kell (például fizikális
vizsgálattal, ultrahanggal). Lépruptura diagnózisára azoknál a betegeknél kell gondolni, akik a has bal
felső részén jelentkező fájdalomról vagy bal oldali vállcsúcsfájdalomról számolnak be.

Pulmonalis mellékhatások
A lipegfilgrasztim alkalmazása után pulmonalis mellékhatásokról, főként interstitialis pneumoniáról
számoltak be (lásd 4.8 pont). Nagyobb lehet a kockázat azoknál a betegeknél, akiknél a közelmúltban
tüdőinfiltrátumot vagy pneumoniát diagnosztizáltak.

A pulmonalis tünetek, például köhögés, láz és dyspnoe fellépése tüdőinfiltrátumok radiológiai jeleinek
kíséretében, valamint a légzésfunkció romlása emelkedett neutrophil granulocytaszámmal együtt az
akut respirációs distress szindróma (ARDS) előzetes jelei lehetnek (lásd 4.8 pont) Ilyen körülmények
között a kezelőorvos megítélése szerint a Lonquex-terápiát abba kell hagyni, és megfelelő kezelést kell
alkalmazni.

Sarlósejtes anaemiában szenvedő betegek
Sarlósejtes anaemiában szenvedő betegeknél a G-CSF, illetve származékainak alkalmazása sarlósejtes
krízissel járt (lásd 4.8 pont). A kezelőorvosnak ezért óvatosan kell eljárnia, amikor sarlósejtes
anaemiában szenvedő betegnél alkalmazza a Lonquex-et, ellenőriznie kell a megfelelő klinikai
paramétereket és laboratóriumi eredményeket, és oda kell figyelnie a lipegfilgrasztim alkalmazásához
esetlegesen társuló lépmegnagyobbodásra és vasoocclusiv krízisre.

Hypokalaemia 5
Előfordulhat hypokalaemia (lásd 4.8 pont). Az alapbetegség vagy az egyidejűleg alkalmazott
gyógyszerek miatt hypokalaemia nagyobb kockázatának kitett betegek esetében javasolt a szérum
káliumszintjének gondos ellenőrzése, és szükség esetén a kálium pótlása.

Ismert hatású segédanyagok
Ez a gyógyszer szorbitot tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes fruktóz intoleranciában a készítmény
nem alkalmazható.

Ez a gyógyszer kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) per előretöltött fecskendő nátriumot tartalmaz, azaz
gyakorlatilag nátriummentes.



4.9 Túladagolás

Nincsenek tapasztalatok a lipegfilgrasztim túladagolásával kapcsolatban. Túladagolás esetén a
fehérvérsejt- és vérlemezkeszámot rendszeresen ellenőrizni kell, valamint a lép méretét gondosan
ellenőrizni kell (például fizikális vizsgálat, ultrahang).





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A gyorsan osztódó myeloid sejtek citotoxikus kemoterápiával szembeni potenciális érzékenysége
miatt a Lonquex-et a citotoxikus kemoterápia beadása után hozzávetőlegesen 24 órával kell
alkalmazni. A lipegfilgrasztim bármilyen kemoterápiás gyógyszerrel együtt történő alkalmazását még
nem vizsgálták betegeknél. Állatmodellekben kimutatták, hogy a G-CSF és az 5-fluorouracil (5-FU)
vagy más antimetabolitok egyidejű alkalmazása fokozza a myelosuppressiót.

A Lonquex biztonságosságát és hatásosságát késői myelosuppressióval járó kemoterápiában - például
nitrozoureákkal végzett kezelésben - részesülő betegeknél nem vizsgálták.

A neutrophil granulocyták felszabadulását ugyancsak serkentő lítiummal való interakció lehetőségét
célzottan nem vizsgálták. Nincs bizonyíték arra, hogy ez az interakció káros lenne.


6.2 Inkompatibilitások

Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.




Mellékhatás

4.8 pont). Közvetlenül a leukocytosisnak tulajdonítható nemkívánatos
eseményekről nem számoltak be. A fehérvérsejtszám emelkedése összhangban van a lipegfilgrasztim
farmakodinámiás hatásaival. A lipegfilgrasztim klinikai hatásai és a leukocytosis lehetősége miatt a
fehérvérsejtszámot a kezelés alatt rendszeres időközönként ellenőrizni kell. Ha a várt mélypont után a
fehérvérsejtszám meghaladja az 50 x 109
/l-t, akkor a lipegfilgrasztim alkalmazását azonnal abba kell
hagyni.

A növekedési faktorral végzett terápiára adott válaszként a csontvelőben bekövetkező fokozott
haemopoeticus aktivitást a csontok képalkotó vizsgálatainak átmeneti pozitív eredménye kíséri. A
csontok képalkotó vizsgálatainak kiértékelésekor ezt a tényt figyelembe kell venni.

Myeloid leukaemiában vagy myelodysplasiás szindrómákban szenvedő betegek
A granulocyta-kolónia stimuláló faktor serkentheti a myeloid sejtek és egyes nem myeloid sejtek
szaporodását in vitro.

A Lonquex biztonságosságát és hatásosságát nem vizsgálták krónikus myeloid leukaemiában,
myelodysplasiás szindrómákban vagy másodlagos akut myeloid leukaemiában szenvedő betegeknél,
ezért a gyógyszer ilyen esetekben nem alkalmazható. Különös gondosságot igényel a krónikus
myeloid leukaemia blasztos transzformációja diagnózisának elkülönítése az akut myeloid
leukaemiától.

A lépet érintő mellékhatások
A G-CSF, illetve származékainak beadását követően lépmegnagyobbodás gyakori, de általában
tünetmentes eseteiről, illetve lépruptura ritka eseteiről számoltak be, amely utóbbiak között halálos
kimenetelűek is voltak (lásd 4.8 pont). Ezért a lép méretét gondosan ellenőrizni kell (például fizikális
vizsgálattal, ultrahanggal). Lépruptura diagnózisára azoknál a betegeknél kell gondolni, akik a has bal
felső részén jelentkező fájdalomról vagy bal oldali vállcsúcsfájdalomról számolnak be.

Pulmonalis mellékhatások
A lipegfilgrasztim alkalmazása után pulmonalis mellékhatásokról, főként interstitialis pneumoniáról
számoltak be (lásd 4.8 pont). Nagyobb lehet a kockázat azoknál a betegeknél, akiknél a közelmúltban
tüdőinfiltrátumot vagy pneumoniát diagnosztizáltak.

A pulmonalis tünetek, például köhögés, láz és dyspnoe fellépése tüdőinfiltrátumok radiológiai jeleinek
kíséretében, valamint a légzésfunkció romlása emelkedett neutrophil granulocytaszámmal együtt az
akut respirációs distress szindróma (ARDS) előzetes jelei lehetnek (lásd 4.8 pont) Ilyen körülmények
között a kezelőorvos megítélése szerint a Lonquex-terápiát abba kell hagyni, és megfelelő kezelést kell
alkalmazni.

Sarlósejtes anaemiában szenvedő betegek
Sarlósejtes anaemiában szenvedő betegeknél a G-CSF, illetve származékainak alkalmazása sarlósejtes
krízissel járt (lásd 4.8 pont). A kezelőorvosnak ezért óvatosan kell eljárnia, amikor sarlósejtes
anaemiában szenvedő betegnél alkalmazza a Lonquex-et, ellenőriznie kell a megfelelő klinikai
paramétereket és laboratóriumi eredményeket, és oda kell figyelnie a lipegfilgrasztim alkalmazásához
esetlegesen társuló lépmegnagyobbodásra és vasoocclusiv krízisre.

Hypokalaemia 5
Előfordulhat hypokalaemia (lásd 4.8 pont). Az alapbetegség vagy az egyidejűleg alkalmazott
gyógyszerek miatt hypokalaemia nagyobb kockázatának kitett betegek esetében javasolt a szérum
káliumszintjének gondos ellenőrzése, és szükség esetén a kálium pótlása.

Ismert hatású segédanyagok
Ez a gyógyszer szorbitot tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes fruktóz intoleranciában a készítmény
nem alkalmazható.

Ez a gyógyszer kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) per előretöltött fecskendő nátriumot tartalmaz, azaz
gyakorlatilag nátriummentes.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A gyorsan osztódó myeloid sejtek citotoxikus kemoterápiával szembeni potenciális érzékenysége
miatt a Lonquex-et a citotoxikus kemoterápia beadása után hozzávetőlegesen 24 órával kell
alkalmazni. A lipegfilgrasztim bármilyen kemoterápiás gyógyszerrel együtt történő alkalmazását még
nem vizsgálták betegeknél. Állatmodellekben kimutatták, hogy a G-CSF és az 5-fluorouracil (5-FU)
vagy más antimetabolitok egyidejű alkalmazása fokozza a myelosuppressiót.

A Lonquex biztonságosságát és hatásosságát késői myelosuppressióval járó kemoterápiában - például
nitrozoureákkal végzett kezelésben - részesülő betegeknél nem vizsgálták.

A neutrophil granulocyták felszabadulását ugyancsak serkentő lítiummal való interakció lehetőségét
célzottan nem vizsgálták. Nincs bizonyíték arra, hogy ez az interakció káros lenne.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség
A lipegfilgrasztim terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében csak nagyon korlátozott információ
(kevesebb mint 300 terhességi vizsgálati eredmény) áll rendelkezésre. Állatkísérletek során
reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont). A Lonquex alkalmazása elővigyázatosságból
kerülendő a terhesség alatt.

Szoptatás
Nem ismert, hogy a lipegfilgrasztim/metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe. Az anyatejjel
táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. A Lonquex-kezelés ideje alatt a szoptatást fel
kell függeszteni.

Termékenység
Nincsenek rendelkezésre álló adatok. A G-CSF-fel és származékaival végzett állatkísérletek nem
igazoltak káros hatásokat a termékenység tekintetében (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Lonquex nem vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek
kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása
A leggyakoribb nemkívánatos hatás a csont- és izomrendszeri fájdalom. A csont- és izomrendszeri
fájdalom általában enyhe vagy közepes súlyosságú, átmeneti jellegű, és a legtöbb betegnél a szokásos
fájdalomcsillapítók adásával kezelhető.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
A lipegfilgrasztim biztonságosságát a lipegfilgrasztimmal legalább egy kezelésben részesült 506 beteg
és 76 egészséges önkéntes bevonásával végzett klinikai vizsgálatok eredményei alapján értékelték.

Az alábbi 1. táblázatban felsorolt mellékhatások szervrendszer szerint vannak osztályozva. A
gyakoriság szerinti csoportokat az alábbi megállapodás szerint határozták meg:
Nagyon gyakori: ?1/10
Gyakori: ?1/100 - <1/10
Nem gyakori: ?1/1000 - <1/100
Ritka: ?1/10 000 - <1/1000
Nagyon ritka: <1/10 000
Nem ismert: a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg.

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek
megadásra.

1. táblázat: Mellékhatások
Szervrendszer Gyakoriság Mellékhatás
Gyakori Thrombocytopenia* Vérképzőszervi és
nyirokrendszeri betegségek és
tünetek
Nem gyakori Leukocytosis*
Immunrendszeri betegségek és
tünetek
Nem gyakori Túlérzékenységi reakciók*
Anyagcsere- és táplálkozási
betegségek és tünetek
Gyakori Hypokalaemia*
Idegrendszeri betegségek és
tünetek
Gyakori Fejfájás
Légzőrendszeri, mellkasi és
mediastinalis betegségek és
tünetek
Nem gyakori Pulmonalis mellékhatások*
Gyakori Bőrreakciók* A bőr és a bőr alatti szövet
betegségei és tünetei Nem gyakori Az injekció beadásának helyén
fellépő reakciók*
A csont- és izomrendszer,
valamint a kötőszövet
betegségei és tünetei
Nagyon gyakori Csont- és izomrendszeri
fájdalom*
Általános tünetek, az
alkalmazás helyén fellépő
reakciók
Gyakori Mellkasi fájdalom
Laboratóriumi és egyéb
vizsgálatok eredményei
Nem gyakori Az alkalikus foszfatáz
szintjének emelkedése a
vérben*, a laktát-dehidrogenáz
szintjének emelkedése a
vérben*
*Lásd alább az "Egyes kiválasztott mellékhatások leírása" című alpontot

Egyes kiválasztott mellékhatások leírása

Thrombocytopeniáról és leukocytosisról számoltak be (lásd 4.4 pont).

Túlérzékenységi reakciók, úgymint allergiás bőrreakciók, urticaria, angiooedema és súlyos allergiás
reakciók léphetnek fel.

Hypokalaemiáról számoltak be (lásd 4.4 pont).
Pulmonalis mellékhatásokról, főként interstitialis pneumoniáról számoltak be (lásd 4.4 pont). A
pulmonalis mellékhatások közé tartozhat a tüdőoedema, a tüdőinfiltrátum, a tüdőfibrosis, a légzési
elégtelenség vagy az ARDS (lásd 4.4 pont).

Bőrreakciók fordulhatnak elő, például erythema és kiütés.

Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók fordulhatnak elő, például az injekció beadásának
helyén kialakuló induratio vagy fájdalom.

A leggyakoribb mellékhatás a csont- és izomrendszeri fájdalom, úgymint a csontfájdalom és a
myalgia. A csont- és izomrendszeri fájdalom általában enyhe vagy közepes súlyosságú, átmeneti
jellegű, és a legtöbb betegnél a szokásos fájdalomcsillapítók adásával kezelhető.

Az alkalikus foszfatáz és a laktát-dehidrogenáz szintjének reverzibilis, enyhe-közepes fokú
emelkedése léphet fel, az ezzel járó klinikai hatások nélkül. Az alkalikus foszfatáz és a
laktát-dehidrogenáz szintjének emelkedése legnagyobb valószínűséggel az emelkedett neutrophilszám
következménye.

Bizonyos mellékhatásokat még nem figyeltek meg a lipegfilgrasztimmal kapcsolatban, de általánosan
elfogadott, hogy ezek a G-CSF-nek és azok származékainak tulajdoníthatók:

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
- Lépmegnagyobbodás, általában tünetmentes (lásd 4.4 pont)
- Lépruptura, ideértve néhány halálos kimenetelű esetet is (lásd 4.4 pont)
- Sarlósejtes anaemiában szenvedő betegeknél fellépő sarlósejtes krízis (lásd 4.4 pont)

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
- Akut lázas neutrophil dermatosis (Sweet-szindróma)
- Cutan vasculitis

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez
fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen
kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a
hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Immunstimulánsok, kolónia stimuláló faktorok, ATC kód: L03AA14

Hatásmechanizmus
A lipegfilgrasztim a filgrasztim és egyetlen metoxi-polietilénglikol (PEG) molekula kovalens
konjugátuma, amelyek egy glicinből, N-acetil-neuraminsavból és N-acetil-galaktózaminból álló
szénhidrát linkeren keresztül kapcsolódnak. Az átlagos molekulatömeg hozzávetőlegesen 39 kDa,
amelyből a fehérjerész körülbelül 48%-ot tesz ki. A humán G-CSF egy glikoprotein, amely a
funkcionális neutrophilek termelődését és csontvelőből történő felszabadulását szabályozza. A
filgrasztim egy nem glikozilált, rekombináns, metionilált humán G-CSF. A lipegfilgrasztim a
filgrasztim elhúzódó hatástartamú formája, ami a lipegfilgrasztim csökkent vese-clearence-ének 8
köszönhető. A lipegfilgrasztim, a filgrasztimhoz és pegfilgrasztimhoz hasonlóan, kötődik a humán
G-CSF receptorhoz.

Farmakodinámiás hatások
A lipegfilgrasztim és a filgrasztim 24 órán belül jelentős mértékben megemeli a perifériás vér
neutrophil granulocytaszámát, továbbá a monociták és/vagy limfociták számának kismértékű
növekedését is előidézi. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a lipegfigrasztim G-CSF része
rendelkezik ezen növekedési faktor várt hatásával: a haemopoeticus progenitor sejtek
proliferációjának, érett sejtekké történő differenciálódásának és a perifériás vérbe történő kijutásának
stimulálása. Ez a hatás nemcsak a neutrophil sejtvonalra korlátozódik, hanem más, egyetlen és
többféle sejtvonal progenitor sejtjeire és a pluripotens haemopoeticus őssejtekre is kiterjed. A G-CSF
fokozza a neutrophilek antibakteriális aktivitását, ideértve a fagocitózist is.

Klinikai hatásosság és biztonságosság
Két pivotális, randomizált, kettős-vak klinikai vizsgálatban értékelték a lipegfilgrasztim ciklusonként
egyszer történő alkalmazását myelosuppressiv kemoterápiában részesülő betegeknél.

Az első pivotális (III. fázisú) XM22-03 klinikai vizsgálat egy aktív kontrollos vizsgálat volt, amelyet
202, II-IV. stádiumú emlőrákos beteggel végeztek, akik legfeljebb 4 ciklus, doxorubicinből és
docetaxelből álló kemoterápiában részesültek. A betegeket 1:1 arányban randomizálták 6 mg
lipegfilgrasztimmal vagy 6 mg pegfilgrasztimmal végzett kezelésre. A vizsgálat azt igazolta, hogy az
elsődleges végpont, azaz a kemoterápia első ciklusa során jelentkező DSN vonatkozásában a 6 mg
lipegfilgrasztim nem rosszabb hatású, mint a 6 mg pegfilgrasztim (lásd 2. táblázat).

2. táblázat: A súlyos neutropeni időtartama, súlyos neutropenia, és a lázas neutropenia az XM22-03
vizsgálat 1. ciklusában (kezelésbe bevont)
Pegfilgrasztim 6 mg
(n = 101)
Lipegfilgrasztim 6 mg
(n = 101)
DSN
Átlag ± SD (d) 0,9 ± 0,9 0,7 ± 1,0
? legkisebb négyzetek átlaga -0,186
95% CI -0,461 - 0,089
SN
Incidencia (%) 51,5 43,6
FN
Incidencia (%) 3,0 1,0
? legkisebb négyzetek átlaga (a legkisebb négyzetek átlagának különbsége a lipegfilgrasztim -
pegfilgrasztim vonatkozásában) és a CI a többváltozós Poisson-féle regressziós analízisből.

A második pivotális (III. fázisú) XM22-04 klinikai vizsgálat egy placebo-kontrollos vizsgálat volt,
amelyet 375, nem kissejtes tüdőrákos beteggel végeztek, akik legfeljebb 4 ciklus, ciszplatinból és
etopozidból álló kemoterápiában részesültek. A betegeket 2:1 arányban randomizálták, ennek
megfelelően 6 mg lipegfilgrasztimot vagy placebót kaptak. A vizsgálat eredményei a 3. táblázatban
kerültek feltüntetésre. A fő vizsgálat adatainak véglegesítésekor a halálozás incidenciája 7,2%
(placebo) és 12,5% (6 mg lipegfilgrasztim) volt, bár a 360 napos követési periódus után a halálozás
összesített incidenciája a placebo és a lipegfilgrasztim esetén hasonló volt (44,8% és 44,0%;
biztonságossági populáció).
3. táblázat: DSN, SN és FN az XM22-04 vizsgálat 1. ciklusában (ITT)
Placebo
(n = 125)
Lipegfilgrasztim 6 mg
(n = 250)
FN
Incidencia (%) 5,6 2,4
95% CI 0,121 - 1,260
p-érték 0,1151
DSN
Átlag ± SD (d) 2,3 ± 2,5 0.6 ± 1.1
? legkisebb négyzetek átlaga -1,661
95% CI -2,089 - -1,232
p-érték < 0,0001
SN
Incidencia (%) 59,2 32.1
Esélyhányados 0,325
95% CI 0,206 - 0,512
p-érték < 0,0001
? legkisebb négyzetek átlaga (a legkisebb négyzetek átlagának különbsége a lipegfilgrasztim -
placebo vonatkozásában), CI és a p-érték a többváltozós Poisson-féle regressziós analízisből.
Esélyhányados (lipegfilgrasztim / placebo), a CI és a p-érték többváltozós logisztikus regressziós
analízisből származik.

Immunogenitás
A gyógyszer elleni antitestek vizsgálatát lipegfilgrasztimmal kezelt 579 beteg és egészséges önkéntes,
továbbá pegfilgrasztimmal kezelt 188 beteg és egészséges önkéntes, valamint placebóval kezelt
121 beteg esetében végezték el. A kezelés megkezdése után megjelenő gyógyszerspecifikus
antitesteket a lipegfilgrasztimot kapó alanyok 0,86%-nál, a pegfilgrasztimot kapó alanyok 1,06%-ánál,
míg a placebót kapók 1,65%-ánál észleltek. Nem figyeltek meg a lipegfilgrasztim elleni neutralizáló
antitesteket.

Gyermekek
Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén minden korosztálynál halasztást engedélyez a
Lonquex vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségét illetően a kemoterápia-indukált
neutropenia kezelésének és a kemoterápia-indukált lázas neutropenia megelőzésének vonatkozásában
(lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Általános

Egészséges önkéntesek
Az egészséges önkéntesekkel végzett 3 vizsgálat (XM22-01, XM22-05, XM22-06) során 6 mg
lipegfilgrasztim egyetlen subcutan injekcióját követően, a maximális vérszint elérésének medián
időtartama 30-36 óra volt, míg az átlagos terminális felezési idő hozzávetőlegesen 32-62 óra között
alakult.

Egészséges önkénteseknél 6 mg lipegfilgrasztim három különböző helyre (felkar, has és comb) történő
subcutan beinjekciózását követően a biohasznosulás (csúcskoncentráció és görbe alatti terület [AUC])
alacsonyabb volt a combba adott subcutan injekció, mint a hasba vagy a felkarba adott subcutan
injekció esetén. Ebben a korlátozott, XM22-06 jelű vizsgálatban a lipegfilgrasztim biohasznosulásában
és az egyes injekciózási helyek tekintetében észlelt különbségek nagyobbak voltak férfiaknál, mint
nőknél. Mindazonáltal a farmakodinámiás hatások hasonlóak voltak, függetlenül a nemtől és az
injekció beadásának helyétől.

Metabolizmus 10
A lipegfilgrasztim proteolitikus enzimek útján, intra- vagy extracelluláris lebontással metabolizálódik.
A lipegfilgrasztimot a neutrophil sejtek internalizálják (nem lineáris folyamat), majd intracellulárisan,
endogén protelitikus enzimek segítségével bontják le. A lineáris útvonal valószínűleg a neutrophil
elasztáz vagy más plazma proteázok általi extracelluláris fehérjelebontásnak köszönhető.

Gyógyszerkölcsönhatások
In vitro adatok azt jelzik, hogy a lipegfilgrasztim a CYP1A2, CYP2B6, CYP2C8, CYP2C9, CYP2C19
és CYP3A4/5 aktivitására csekély vagy semmilyen közvetlen vagy immunmediált hatást nem
gyakorol. Ennélfogva a lipegfilgrasztim valószínűleg nem befolyásolja a humán citokróm P450
enzimeken keresztül történő metabolizmust.

Különleges betegpopulációk

Rákbetegek
A doxorubicint és docetaxelt tartalmazó kemoterápiával kezelt emlőrákos betegekkel végzett
2 vizsgálatban (XM22-02 és XM22-03) a 227, illetve 262 ng/ml-es átlagos maximális vérkoncentráció
eléréséhez szükséges medián idő (tmax) 44, illetve 48 óra volt. A kemoterápia első ciklusa során 6 mg
lipegfilgrasztim egyszeri subcutan injekcióját követően, az átlagos terminális felezési idő
hozzávetőlegesen 29 és 31 órának adódott. A negyedik ciklus során 6 mg lipegfilgrasztim egyszeri
subcutan injekcióját követően a maximális vérkoncentráció alacsonyabb volt az első ciklus során
megfigyeltnél (átlagérték: 77 és 111 ng/ml), és 8 órás medián tmax elteltével alakult ki. Az átlagos
terminális felezési idő a negyedik ciklus során hozzávetőlegesen 39 és 42 óra volt.

Ciszplatint és etopozidot tartalmazó kemoterápiával kezelt, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő
betegekkel végzett vizsgálatban (XM22-04) a kemoterápia első ciklusa során 6 mg lipegfilgrasztim
egyszeri subcutan injekciójának beadása után a 317 ng/ml-es átlagos maximális vérkoncentráció
eléréséhez szükséges medián tmax 24 óra volt, és az átlagos terminális felezési idő hozzávetőlegesen
28 órának adódott. A negyedik ciklus során 6 mg lipegfilgrasztim egyszeri subcutan injekciójának
beadása után a 149 ng/ml-es átlagos maximális vérkoncentráció eléréséhez szükséges medián tmax
8 óra volt, és az átlagos terminális felezési idő hozzávetőlegesen 34 órának adódott.

Úgy tűnik, hogy a lipegfilgrasztim főleg a neutrophil granulocyták által mediált clearance révén ürül,
amely magasabb dózisoknál telítődik. Az önszabályozó clearance mechanizmusnak megfelelően, a
lipegfilgrasztim szérumkoncentrációja lassan csökken a neutrophilszám kemoterápia-indukált átmeneti
mélypontja során, majd a neutrophilszám rendeződését követően a koncentráció csökkenése felgyorsul
(lásd 1. ábra).
1. ábra: A lipegfilgrasztim medián szérumkoncentrációjának profilja és a medián abszolút
neutrophilszám kemoterápiával kezelt betegeknél, egyszeri 6 mg-os lipegfilgrasztim-injekciót követően





Vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegek
A neutrophilek által mediált clearance mechanizmus miatt a lipegfilgrasztim farmakokinetikáját
várhatóan nem befolyásolja a vese- vagy májkárosodás.

Idős betegek
Korlátozott mennyiségű betegadatok azt jelzik, hogy a lipegfilgrasztim farmakokinetikája idős
betegeknél (65-74 év) hasonló a fiatalokéhoz. A ? 75 éves betegeknél farmakokinetikai adatok nem
állnak rendelkezésre.

Túlsúlyos betegek
A testtömeg növekedésével a lipegfilgrasztim-expozíció csökkenő tendenciáját észlelték. Ez nagy
testtömegű (>95 kg) betegeknél csökkent farmakodinámiás választ eredményezhet. A hatásosságban
bekövetkező következményes csökkenés ezeknél a betegeknél a jelenleg rendelkezésre álló adatok
alapján nem zárható ki.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos - farmakológiai biztonságossági, egyszeres és ismételt dózistoxicitási és lokális
toleranciával kapcsolatos - vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a
készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Egy nyulakkal végzett, a reprodukcióra és fejlődésre kifejtett toxicitási vizsgálat során a
lipegfilgrasztim nagy adagjai mellett a beágyazódás utáni embrióveszteség és vetélés megnövekedett
előfordulási gyakoriságát észlelték, amely valószínűleg a nyulakra jellemző túlzott farmakodinámiás
hatásnak tulajdonítható. Nincs bizonyíték rá, hogy a lipegfilgrasztim teratogén lenne. Ezek a
megfigyelések megfelelnek a G-CSF-fel és származékaival kapott eredményeknek. A G-CSF-fel és
származékaival kapcsolatosan közzétett információk alapján patkányok esetében nincs bizonyíték a
termékenységre és az embryofoetalis fejlődésre kifejtett káros hatásokra, illetve az anyai toxicitással is
összefüggésben álló pre-/postnatalis hatásokon kívüli egyéb hatásra. Bizonyíték van arra nézve, hogy
Lipegfilgrasztim
ANC
A lipegfilgrasztim medián szérumkoncentrációja (ng/ml)
Medián ANC (x 109
sejt/l)
A vizsgálat napjai, a lipegfilgrasztim injekció beadása a 0. napon 12
patkányoknál a filgrasztim és pegfilgrasztim kis mennyiségben átjuthat a placentán, de a
lipegfilgrasztimra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ. Ezen eredmények humán
relevanciája nem ismert.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

0,6 ml oldat gumidugós [poli(etilén-ko-tetrafluoretilénnel) bevont brómbutil gumi] dugattyúval és
rögzített injekciós tűvel (rozsdamentes acél, 29G [0,34 mm] vagy 27G [0,4 mm] x 0,5 hüvelyk
[12,7 mm]) ellátott, előretöltött (I. típusú üveg) fecskendőben.

1 darab, biztonsági védőeszközzel (ami megakadályozza a tűszúrásos baleseteket és az újbóli
felhasználást) ellátott vagy anélküli előretöltött fecskendőt tartalmazó kiszerelés.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény
kezelésével kapcsolatos információk

Használat előtt az oldatot szemrevételezéssel meg kell vizsgálni. Az oldat csak akkor használható, ha
átlátszó, színtelen és részecskementes.

Hagyni kell, hogy az oldat a beinjekciózáshoz kellemes hőmérsékletűre (15°C - 25°C) melegedjen.

Az erős rázás kerülendő. A túlzott rázástól a lipegfilgrasztim kicsapódhat, amelynek következtében
biológiailag inaktívvá válik.
A Lonquex semmilyen tartósítószert sem tartalmaz. Tekintettel a mikrobiológiai szennyeződés
lehetséges kockázatára, a Lonquex fecskendő kizárólag egyszer használatos.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre
vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.



6.4 Különleges tárolási előírások

Hűtőszekrényben (2?C - 8?C) tárolandó.

Nem fagyasztható!

A fénytől való védelem érdekében az előretöltött fecskendőt tartsa a dobozában.

A Lonquex-et egyetlen, legfeljebb 3 napos időszakra ki lehet venni a hűtőszekrényből, de ez idő alatt
is 25°C-nál alacsonyabb hőmérsékleten tárolandó. Ha a gyógyszert már kivették a hűtőszekrényből,
akkor ezen időszak alatt fel kell használni, vagy ki kell dobni.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Teva Pharma B.V.
Computerweg 10
3542 DR Utrecht
Hollandia


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/13/856/001
EU/1/13/856/002


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA




10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA




A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján
(http://www.ema.europa.eu) található.



Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség
A lipegfilgrasztim terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében csak nagyon korlátozott információ
(kevesebb mint 300 terhességi vizsgálati eredmény) áll rendelkezésre. Állatkísérletek során
reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont). A Lonquex alkalmazása elővigyázatosságból
kerülendő a terhesség alatt.

Szoptatás
Nem ismert, hogy a lipegfilgrasztim/metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe. Az anyatejjel
táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. A Lonquex-kezelés ideje alatt a szoptatást fel
kell függeszteni.

Termékenység
Nincsenek rendelkezésre álló adatok. A G-CSF-fel és származékaival végzett állatkísérletek nem
igazoltak káros hatásokat a termékenység tekintetében (lásd 5.3 pont).