Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Tabletta. Fehér vagy csaknem fehér, kerek, sima, metszett élű tabletta, kereszt bemetszéssel az egyik oldalán és "T 100" bevéséssel a másik oldalán. A tabletta egyenlő adagokra osztható. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóNeuraxpharm Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 100 mg tiapridot tartalmaz (111,1 mg tiaprid-hidroklorid formájában) tablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Magnézium-sztearát, víztartalmú kolloid szilícium-dioxid, povidon, mikrokristályos cellulóz, mannit. Javallat4.1 Terápiás javallatok Felnőttek A Tiapridal javallt: - agitált és agresszív állapotok rövid távú kezelésére alkoholfüggők esetében, - súlyos chorea kezelésére Huntington-kórban, - súlyos tic-ek kezelésére, ha a nem farmakológiai jellegű kezelés nem elegendő. 6 évesnél idősebb gyermekek és serdülők A Tiapridal javallt: - súlyos tic-ek kezelésére, ha a nem farmakológiai jellegű kezelés nem elegendő. Idősek A Tiapridal javallt: - agitált és agresszív állapotok rövid távú kezelésére idős betegeknél. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás A legalacsonyabb hatásos adagot kell alkalmazni. Ha a beteg állapota lehetővé teszi, alacsony adaggal kell kezdeni a kezelést, és fokozatosan kell növelni az adagot. Felnőttek kezelésére: - Agitációval és agresszivitással járó állapotokban, különösen alkoholmegvonási tünetek és előrehaladott kor esetén 200-300 mg naponta, 1-2 hónapon keresztül. Előrehaladott korban a napi 200-300 mg-os adagot fokozatosan kell elérni, napi 2 x 50 mg-ról indulva, majd a napi adagot 2-3 naponta 50-100 mg-mal növelni. Az ajánlott maximális adag 300 mg. - Chorea és tic-ek esetén felnőtteknek napi 300-800 mg, amit igen alacsony (25 mg/nap) adagról indulva fokozatosan emelve kell elérni. 6 évesnél idősebb gyermekek és serdülők kezelésére: - a szokásos adag 100-150 mg/nap, - a maximális adag 300 mg/nap. Idősek kezelésére: - a kezdő dózis 100 mg naponta, - a dózis fokozatosan emelhető maximum 300 mg/nap adagig, szükség szerint. - A kezelés időtartama nem haladhatja meg a 28 napot. Vesekárosodás Az adagot a kreatinin-clearance függvényében 30-60 ml/perc között 75%-ra, 10-30 ml/perc között 50%-ra, 10 ml/perc alatt 25%-ra csökkenteni kell. Májkárosodás: A gyógyszer gyengén metabolizálódik. Ezért az adag csökkentésére nincs szükség. Az alkalmazás módja Oralis alkalmazásra. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok - A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. - Prolaktin-dependens tumorok, pl. hypophysis prolactinoma és emlőcarcinoma. - Phaeochromocytoma. - Levodopa, vagy egyéb dopaminerg szerekkel történő kezelés (lásd 4.5 pont). Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Mint egyéb antipszichotikumok esetében, potenciálisan fatális neuroleptikus malignus szindróma léphet fel, amit hyperthermia, izomrigiditás és vegetatív diszfunkció jellemez. Atípusos tünetekkel jelentkező eseteket is megfigyeltek, mint pl. az izomrigiditás hiánya, vagy hypertonia és hőemelkedés. Ismeretlen eredetű hyperthermia esetén a tiaprid kezelést abba kell hagyni. Az antipszichotikumok csökkenthetik az epilepsziás görcsküszöböt, bár erre vonatkozó adat tiapriddal kapcsolatban nem áll rendelkezésre. Ezért azoknál a betegeknél, akik kórtörténetében epilepszia szerepel, a tiaprid kezelés alatt szoros ellenőrzésre van szükség. Vesekárosodásban az adagot csökkenteni kell a túladagolás következtében kialakuló kóma esetleges veszélye miatt (lásd 4.2 és 4.9 pont). Kivételes esetektől eltekintve, Parkinson-kóros betegeknél nem szabad tiaprid kezelést alkalmazni. Idős korban a tiapridot fokozott óvatossággal kell adni a tudati szint csökkenésének és kóma kialakulásának esetleges veszélye miatt. QT-intervallum megnyúlása: A tiaprid kiválthatja a QT-intervallum megnyúlását. Ismert, hogy ez a hatás növeli a veszélyes kamrai arrhythmiák, mint a torsades de pointes kialakulásának kockázatát (lásd 4.8 pont). Amennyiben a beteg általános klinikai állapota engedi, még az alkalmazást megelőzően, javasolt ezen szívritmuszavart elősegítő tényezők felderítése, mint: - bradycardia (<55/perc), - instabil elektrolit egyensúly, kiváltképp alacsony káliumszint, - veleszületett, meghosszabbodott QT-intervallum, - egyidejűleg alkalmazott, nagy valószínűséggel kifejezett bradycardiát (<55/perc), instabil elektrolit egyensúlyt, csökkent intracardialis ingerületvezetést, vagy a QT-intervallum megnyúlását okozó gyógyszerek (lásd 4.5 pont). Fokozott óvatossággal adható a Tiapridal azoknál a veszélyeztetett betegeknél, akikre jellemzőek a QT-intervallum megnyúlását elősegítő kockázati tényezők. Vénás thromboembolia Antipszichotikumok alkalmazása kapcsán vénás thromboemboliás (VTE) eseteket jelentettek. Mivel az antipszichotikumokkal kezelt betegek esetében gyakoriak a vénás thromboembolia rizikófaktorai, a Tiapridal-lal való kezelés előtt és közben minden lehetséges rizikófaktort meg kell határozni és megelőző intézkedéseket kell tenni. Idős, demenciában szenvedő betegek Idős, demenciával összefüggő pszichózisban szenvedő, antipszichotikummal kezelt betegek esetén fokozódik a halálozás veszélye. 17 placebo-kontrollált klinikai vizsgálat értékelése alapján (átlagosan 10 hétig tartó vizsgálatok) főként az atípusos antipszichotikumokkal kezelt betegek esetén, a gyógyszeres kezelésben részesülő betegek esetén a halálozás veszélye 1,6-1,7 szerese volt a placebo-kezelésben részesülőkkel szemben. Az általánosan 10-hetes kontrollált vizsgálatok során, a halálozás aránya a gyógyszeres kezelésben részesülőknél 4,5% volt szemben a placebo csoport esetén tapasztalt 2,6%-kal. Annak ellenére, hogy az atípusos antipszichotikumokkal folytatott klinikai vizsgálatokban különböző halálokok szerepeltek, a legtöbb halál vagy kardiovaszkuláris (pl. szívelégtelenség, hirtelen halál) vagy fertőzéses (tüdőgyulladás) természetűnek bizonyult. Megfigyeléses vizsgálatok arra utalnak, hogy hasonlóan az atípusos antipszichotikumokhoz, a hagyományos antipszichotikumok is növelik a mortalitást. Az, hogy a megfigyeléses vizsgálatokban tapasztalt mortalitás növekedés milyen mértékben köthető az antipszichotikus kezeléshez, szemben a betegek egyéb jellemzőivel, nem ítélhető meg. Stroke Háromszorosára növekedett a cerebrovascularis események előfordulásának kockázata placebo kontrollált, randomizált klinikai vizsgálatokban, melyeket demenciában szenvedő és bizonyos atípusos antipszichotikumokkal kezelt idős betegekkel végeztek. Egyelőre nem ismert az oka az ilyen mértékű kockázat növekedésnek. Más betegpopulációban, illetve egyéb antipszichotikummal kapcsolatosan sem zárható ki a kockázatnövekedés. A tiaprid fokozott óvatossággal alkalmazható azoknál a veszélyeztetett betegeknél, akiknél fennállnak a stroke kialakulásának kockázati tényezői. Gyermekek és serdülők 6 éves vagy annál idősebb gyermekek és serdülők esetén nem áll rendelkezésre széleskörű tapasztalat a tiapriddal kapcsolatban. Ezért kellő óvatosságra van szükség gyermekkorban való adáskor (lásd 4.2 pont). Leukopenia, neutropenia és agranulocytosis A hatóanyag-csoportra jellemző hatások: klinikai vizsgálatok és/vagy forgalomba hozatal utáni tapasztalatok során antipszichotikumok, így a tiaprid alkalmazása kapcsán is átmeneti jellegű leukopeniát/neutropeniát, továbbá agranulocytosist jelentettek. Leukopenia/neutropenia kialakulásának lehetséges kockázati tényezői között szerepel a már meglévő alacsony fehérvérsejt szám és az anamnézisben szereplő gyógyszerszedéssel összefüggő leukopenia/neutropenia. Azoknál a betegnél, akiknek az anamnézisében klinikailag jelentős mértékű alacsony fehérvérsejtszám, vagy gyógyszerszedéssel összefüggő leukopenia/neutropenia szerepel, a kezelés első néhány hónapjában a teljes vérkép gyakori ellenőrzése javasolt, és a fehérvérsejtszám klinikailag jelentős csökkenésének első jelére - egyéb kiváltó ok hiányában - a tiaprid-kezelés abbahagyását meg kell fontolni. Klinikailag jelentős neutropenia esetén a betegeket gondosan ellenőrizni kell láz vagy fertőzésre utaló egyéb tünetek és jelek kialakulása szempontjából, és megjelenésük esetén haladéktalanul kezelni azokat. Indokolatlan fertőzés vagy láz kialakulása vér dyscrasiára utalhat, és azonnali hematológiai kivizsgálást igényel. Súlyos neutropeniában szenvedő betegek esetében (abszolút neutrophil szám <1000/mm3) a tiaprid-kezelést abba kell hagyni, és a laboratóriumi értékek normalizálódásáig a fehérvérsejtszámot ellenőrizni kell. Emlőcarcinoma A tiaprid megemelheti a prolaktin szintet, ezért óvatossággal kell eljárni, és a tiaprid-kezelés alatt szorosan monitorozni azokat a betegeket, akiknek a személyes, illetve a családi kórtörténetében emlőcarcinoma fordult elő. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Tiapridalnak szokásos terápiás alkalmazás esetén is szedatív hatása van (lásd 4.8 pont). Alkalmazásának első időszakában járművet vezetni vagy baleseti veszéllyel járó munkát végezni tilos! Az alkalmazás további időszakában az orvos egyedileg határozza meg a tilalom mértékét. 4.9 Túladagolás Tünetek A tiaprid túladagolásával kapcsolatban kevés tapasztalat áll rendelkezésre. Álmosság, szedáció, kóma, hypotonia és extrapyramidalis tünetek jelentkezhetnek. Végzetes kimenetelű túladagolásokat is jelentettek, több esetben egyéb pszichotróp gyógyszerekkel történő együttes alkalmazással összefüggésben. Kezelés A tiaprid gyengén dializálható, a gyógyszer eltávolítására hemodialízist használni nem alkalmas. A tiapridnak specifikus antidotuma nincs. Megfelelő szupportív intézkedéseket kell bevezetni, a vitális funkciók szoros felügyelete, cardialis monitorozás (a QT-intervallum megnyúlása és következményes kamrai aritmiák) ajánlott a beteg felépüléséig. Súlyos extrapyramidalis tünetek esetén antikolinerg gyógyszereket kell adagolni. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Együttadása ellenjavallt: Levodopa vagy egyéb dopaminerg szerek Parkinson kórban szenvedő betegek kivételével (kabergolin, quinagolid): reciprok antagonizmus áll fönn a levodopa és a neuroleptikumok, ill. egyéb dopaminerg szerek és a neuroleptikumok között. Együttadása nem ajánlott: - Alkohollal: az alkohol fokozhatja az antipszichotikumok szedatív hatását. A megváltozott éberségi állapot következtében a gépjárművezetés és a gépek használata veszélyes lehet. Kerülni kell a szeszesitalok és alkoholtartalmú gyógyszerek fogyasztását. - A következő gyógyszerekkel, melyek torsades de pointes-t válthatnak ki: * Ia osztályú antiarrhythmiás szerek, mint kinidin, hidrokinidin, dizopiramid. * III osztályú antiarrhythtmiás szerek, mint amiodaron, szotalol, dofetilid, ibutilid. * Bizonyos antipszichotikumok, mint a szultoprid, pipotiazin, szertindol, veralipid, klórpromazin, levomepromazin, trifluoperazin, ciamemazin, szulpirid, pimozid, haloperidol, droperidol, flufenazin, pipamperon, flupentixol, zuklopentixol. * Néhány parazita ellenes szer, mint a halofantrin, lumefrantin, pentamidin. * Egyéb gyógyszerek, mint iv. eritromicin, iv. spiramicin, moxifloxacin, bepridil, cizaprid, difemanil, mizolasztin, IV vinkamin. A kamrai arrhythmiák, különösen a torsades de pointes kockázata megnő. Amennyiben lehetséges, az antimikróbás gyógyszerek kivételével, a torsades de pointes-t okozó gyógyszerek adását fel kell függeszteni. Amennyiben elengedhetetlen a kombinált kezelés, a QT intervallumot a kezelés előtt és alatt folyamatosan ellenőrizni kell. - Levodopával: * A levodopa és az antipszichotikumok között reciprok antagonizmus áll fenn. Parkinson kórban szenvedő betegek esetén mindkét gyógyszerből a legalacsonyabb hatékony dózis alkalmazandó. - Dopaminerg szerek esetén levodopa kivételével: amantadin, apomorfin, bromokriptin, entakapon, lizurid, pergolid, piribedil, pramipexol, ropinirol, szelegilin, Parkinson kórban szenvedő betegeknél. A dopaminerg szerek és az antipszichotikumok között reciprok antagonizmus áll fenn. A dopaminerg szerek fokozottan okozhatnak pszichózist. Amennyiben Parkinson kórban szenvedő betegeknél az antipszichotikumok és a dopaminerg szerek együtt adása elkerülhetetlen, azok fokozatos megvonása javasolt (a dopaminerg szerek hirtelen megvonása malignus antipszichotikus tünetegyüttest idézhet elő). - Metadon esetén: fokozódik a kamrai arrithmia, különösen a torsades de pointes kockázata. Együttadása különleges óvatosságot igényel: - Bradycardiát kiváltó gyógyszerek, mint egyéb Ia osztályú antiarrhythmiás szerek, béta-blokkolók, néhány II osztályú antiarrhythmiás szer, némely kalcium csatorna blokkoló, szívglikozidok, pilokarpin, kolinészteráz-gátlók esetén. A kamrai arrhythmia, különösen a torsades de pointes kockázata fokozódik. Folyamatos klinikai ellenőrzés és EKG monitorozás szükséges. - Szívelégtelenségben béta blokkolókkal, mint a bizoprolol, karvedilol, metoprolol, nebivolol. A kamrai arrhythmia, különösen a torsades de pointes kockázata fokozódik. Folyamatos klinikai ellenőrzés és EKG monitorozás szükséges. - Alacsony kálium-szintet kiváltó kezelések esetén: káliumürítő diuretikumok, stimuláns hashajtók, iv. amfotericin B, glükokortikoidok, kozintropin. A kamrai arrhythmia, különösen a torsades de pointes kockázata fokozódik. Az alacsony káliumszintet a kezelés megkezdése előtt normalizálni kell és folyamatos klinikai-, elektrolit szint- és EKG ellenőrzés szükséges. Kísérő kezelések során figyelembe kell venni: - Vérnyomáscsökkentők (összes) együttes alkalmazása esetén a vérnyomást csökkentő hatást és az orthostaticus hypotensio fokozott kockázatát (additív hatás). - Egyéb központi idegrendszeri depresszánsok együttes alkalmazása esetén, mint a narkotikumok (analgetikumok, köhögéscsillapítók és opioid pótló terápia), barbiturátok, benzodiazepinek, egyéb nem benzodiazepin anxiolítikumok, hipnotikumok, antipszichotikumok, szedatív antidepresszánsok (amitriptilin, doxepin, mianszerin, mirtazapin, trimipramin); szedatív H1 antihisztaminok, centrálisan ható vérnyomáscsökkentők, egyéb gyógyszerek: baklofen, talidomid, pizotifén. Fokozhatják a központi idegrendszeri depressziós hatást. A csökkent éberség veszélyessé teheti a gépjárművezetést és más gépek használatát. - Béta-blokkolók (szívelégtelenségben alkalmazott ezmolol, szotalol és béta-blokkolók kivételével) együttes alkalmazása esetén additív hatásként nő az értágító hatás és a hypotonia, különösen az orthostaticus hypotensio kockázata. - Nitrát származékok és rokon vegyületek. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. A nemkívánatos hatásokat az alábbi előfordulási gyakoriságoknak megfelelően tüntettük fel: nagyon gyakori (?1/10), gyakori (?1/100, <1/10), nem gyakori (?1/1000, <1/100), ritka (?1/10 000, <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatok alapján nem becsülhető meg). Kontrollált klinikai vizsgálatok során észlelt, és a forgalomba hozatalt követő spontán beszámolók alapján rögzített mellékhatásokat az alábbiakban együttesen soroljuk fel. Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek: Ritka: Leukopenia, neutropenia és agranulocytosis. Endokrin betegségek és tünetek: Gyakori Hyperprolactinaemia ami galactorrhoeát, amenorrhoeát, rendellenes orgazmust, gynecomastiát, emlő megnagyobbodást, emlőfájdalmat, menstruációs rendellenességet, erectilis dysfunctiót okozhat. Ezek a tünetek a kezelés abbahagyása után megszűnnek. Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek: Ritka: Hyponatraemia, nem megfelelő antidiuretikus hormon-kiválasztás szindróma (SIADH) Pszichiátriai kórképek: Nem gyakori: Zavartság, hallucináció. Idegrendszeri betegségek és tünetek: Gyakori: Szédülés/vertigo, fejfájás. Parkinsonismus és következményes tünetek: tremor, hypertensio, hypokinesia, hypersalivatio. Ezek a tünetek általában reversibilisek, antiparkinsoni gyógyszerek hatására megszűnnek. Nem gyakori: Akathisia, dystonia (spasmus, torticollis, oculogyriás crisis, trismus). Ezek a tünetek általában reverzibilisek és antiparkinsoni gyógyszerek hatására megszűnnek. Görcsök, syncope. Ritka: Akut dyskinesia. Ez a tünet általában reverzibilis és antiparkinsoni kezelés hatására megszűnik. Tardív dyskinesia (ritmikus, akaratlan mozgások főleg a nyelven és/vagy az arcon) eseteit jelentették, akárcsak egyéb antipszichotikumok esetében, 3 hónapot meghaladó tartamú kezelést követően. Az antiparkinsoni kezelés hatástalan, sőt a tünetek rosszabbodásához vezethet. Eszméletvesztés. Mint valamennyi antipszichotikum esetében, neuroleptikus malignus szindróma léphet fel, ami potenciálisan fatális kimenetelű szövődmény. Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek: Ritka: QT-intervallum meghosszabbodása, kamrai arrhythmiák, mint a torsades de pointes, kamrai tachycardia, melyek kamrafibrillációhoz vagy szívmegálláshoz, és hirtelen halálhoz vezethetnek. Érbetegségek és tünetek: Nem gyakori: Hypotonia, rendszerint orthostaticus; mélyvénás trombosis. Ritka: Néha halálos kimenetelű tüdőembólia. Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek: Ritka: Aspirációs pneumonia, légzésdepresszió más központi idegrendszeri depresszáns együttes alkalmazásával összefüggésben. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek: Nem gyakori: Székrekedés. Ritka: Bélelzáródás, ileus. Máj- és epebetegségek, illetve tünetek: Ritka: Megnövekedett májenzimszintek. A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei: Nem gyakori: Bőrkiütés, beleértve az erythema-szerű kiütést is, maculo-papulosus kiütés. Ritka: Urticaria. A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei: Ritka: Szérum kreatin-foszfokináz szintjének emelkedése, rhabdomyolysis. A terhesség, a gyermekágyi és a perinatalis időszak alatt jelentkező betegségek és tünetek: Nem ismert: Újszülöttkori elvonási tünetek (lásd 4.6 pont). A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek: Nem gyakori: Amenorrhoea, orgazmuszavarok. Ritka: Emlő megnagyobbodás, emlőfájdalom, galactorrhoea, gynecomastia, erectilis dysfunctio. Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók: Gyakori: Asthenia/fáradtság. Nem gyakori: Testsúlynövekedés. Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények: Nem ismert: Elesés, különösen idősek esetében. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Antipszichotikumok, benzamidok ATC kód: N05A L03 A tiaprid szubsztituált benzamid, atípusos antipszichotikum. Az adenil-cikláz-dependens D2 dopamin receptor szelektív antagonistája, ami nem rendelkezik affinitással a D1 dopaminreceptor irányában. Szedatív illetve kataleptogén hatása csekély, hatását a dopamin iránt érzékennyé vált receptorokon fejti ki. Anxiolitikus hatása független dopamin antagonista hatásától. A tiaprid sem fizikai, sem pszichés dependenciát nem okoz. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás: Per os 200 mg tabletta bevétele után 1 órával 1,3 µg/ml plazmakoncentráció érhető el. A felszívódás idős egyénekben lassúbb. Az orális oldat (az AUC tekintetében) egyenértékű a tablettával. A tabletta biohasznosulása 75%. Eloszlás: Eloszlása a szervezetben gyors (kevesebb, mint 1 óra). Nem kötődik a plazmafehérjékhez és a vörösvérsejtekhez való kötődése is nagyon gyenge. Biotranszformáció: A tiaprid humán metabolizmusa igen lassú, az adag 75%-a változatlanul ürül a vizeletben. A plazma eliminációs félideje férfiakban 3,6 óra, nőkben pedig 2,9 óra. Főleg a vizelettel választódik ki, renalis clearance 330 ml/perc. Vesekárosodásban az excretio a kreatinin-clearance-szel korrelál, ezért a napi adagot csökkenteni kell. Táplálékbevitel a Cmax értékét 20%-kal megnövelheti. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Embriofoetális állatkísérletek nem utalnak közvetlen vagy közvetett káros hatásokra a teratogenitás és embriofetotoxicitás tekintetében rágcsálóknál. Embriotoxikus hatás a vizsgált legmagasabb dózisoknál jelentkezett (80 és 160 mg/kg/nap) nyulaknál. Az állatkísérletekből származó adatok nem elegendők az utódokat érintő neurológiai rendellenességek kialakulásának megállapítására. Állatkísérletekben az állatok fertilitásának csökkenését figyelték meg, amely összefüggésbe hozható a gyógyszer farmakológiai hatásaival (prolaktin-szint emelkedés). Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 20 db, 50 db tabletta PVC/Alu buborékcsomagolásban és dobozban. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Megjegyzés: ?? (két keresztes) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 25°C-on tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Neuraxpharm Hungary Kft. 1052 Budapest, Szervita tér 8. 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI OGYI-T-1117/01 (20 db) OGYI-T-1117/02 (50 db) 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1983. június 28. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2008. április 1. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2023. július 06. 9 OGYÉI/44170/2023 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A Tiapridal terhes nőkre vonatkozó alkalmazásával kapcsolatban nincs, vagy csak nagyon korlátozott számú klinikai adat áll rendelkezésre. A tiaprid átjut a placentán. A tiaprid alkalmazása nem javasolt terhesség alatt és olyan fogamzóképes nők esetében, akik nem használnak hatékony fogamzásgátlást. Állatkísérletek során reproduktív toxicitást tapasztaltak (lásd 5.3 pont). Amennyiben a gyógyszeres terápiát a mentális egyensúly fenntartása és a működéselégtelenség elkerülése érdekében fenn kell tartani, a Tiapridal kezelést el kell kezdeni, vagy hatékony dózisban folytatni kell a terhesség alatt. A sürgősségi ellátás során injekciós formában alkalmazott antipszichotikumok az anyában hypotoniát okozhatnak. A késői terhesség időszakában, különösen nagy dózisban alkalmazott Tiapridal kezelés során teoretikusan: - atropin szerű manifesztációs tünetek alakulhatnak ki, melyek egyidejű Parkinson kezelésben fokozódnak (szapora szívverés, fokozott ingerlékenység, haspuffadás, késői mekónium) - szedatív hatás alakulhat ki. Ha az antipszichotikumokat (beleértve a tiapridot) a terhesség harmadik trimesztere alatt alkalmazzák, a szülést követően az újszülöttben fennáll a mellékhatások, például változó súlyosságú és idejű extrapiramidalis és/vagy elvonási tünetek, kialakulásának kockázata (lásd 4.8 pont). Előfordultak agitációval, izomhypertoniával, tremorral, aluszékonysággal, respiratoricus distresszel járó esetek, valamint táplálkozási zavarral kapcsolatos mellékhatások. Az újszülötteket emiatt szoros megfigyelés alatt kell tartani. Következésképpen a Tiapridal kezelés alkalmazását a terhesség időszakától függetlenül meg kell fontolni. Szoptatás Állatkísérletekben a tiaprid kiválasztódik az anyatejbe, azonban az nem ismert, hogy kiválasztódik-e a humán anyatejbe is. A szoptatott csecsemőt érintő kockázat azonban nem zárható ki. Dönteni kell vagy a szoptatás abbahagyásáról vagy a Tiapridal terápia felfüggesztéséről, figyelembe véve a szoptatás előnyeit a gyermek számára és a terápia előnyeit a nő számára. Termékenység A gyógyszer farmakológiai hatásából következő, prolaktin-mediálta csökkent fertilitást figyeltek meg állatoknál (lásd 5.3 pont). A tiaprid a humán termékenységet is hasonlóképpen károsíthatja (lásd 4.8 pont). A tiaprid, dopamin receptorokkal történő interakciója miatt emberben hyperprolactinaemiát okozhat, melyhez amenorrhoea, anovulatio és csökkent termékenység társulhat (lásd 4.8 pont). | 
