Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Tabletta: csaknem fehér színű, szagtalan, kerek, lapos felületű, metszett élű, egyik oldalán mélynyomású "D" jelzéssel ellátott tabletta. Törési felülete csaknem fehér. Átmérője kb. 6 mm. Magassága 2,4-2,8 mm. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóRichter Gedeon Vegyészeti Gyár NyRt. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 250 mikrogramm digoxin tablettánként. Ismert hatású segédanyagok: 75,25 mg laktóz-monohidrát tablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1. pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Vízmentes kolloid szilícium-dioxid, magnézium-sztearát, zselatin, talkum, kukoricakeményítő, laktóz-monohidrát (75,25 mg). Javallat4.1 Terápiás javallatok Szívelégtelenség: Főként a pumpafunkció elégtelensége (low output failure) esetén ajánlott a kompenzáció elérésére, különösen akkor, ha a szívelégtelenség pitvarfibrillációval vagy pitvari flutterrel jár együtt. Pitvarfibrilláció: A digoxin javasolt pitvarfibrillációval járó szívelégtelenség esetén. Pitvari flutter, paroxysmalis supraventricularis tachycardia: A digoxin javasolt bizonyos supraventricularis arrythmiák, különösen a krónikus pitvarfibrilláció és pitvari flutter esetén. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Mivel a glikozidszükséglet egyénenként nagymértékben különbözik, az adagolást minden esetben egyedileg, a kezelendő betegség, vesefunkció, kísérőbetegségek, zsírmentes testtömeg, életkor, az együtt adott egyéb gyógyszerek és a beteg egyéni válaszreakciója alapján kell megállapítani. Általános szempontok: 1. pitvari arrhythmiák kezelésekor általában nagyobb adag szükséges, mint szívelégtelenség kezelése esetén; 2. a testtömeg figyelembevételekor az ún. zsírmentes testtömeggel (lean body mass) kell számolni, mert a zsírszövet nem tartozik a digoxin eloszlási teréhez; 3. a vesefunkció ellenőrzése lehetőleg a kreatinin clearance követésén alapuljon; 4. az újszülöttek és gyermekek digoxin-dózisának megválasztásakor a testtömeg mellett az életkor is fontos tényező; 5. az adagolás megállapításánál figyelembe kell venni az elektrolitegyensúlyt, a szöveti oxigenizáció mértékét, a pajzsmirigy állapotát, az egyéb kísérő betegségeket és az egyidejűleg adott gyógyszereket (lásd 4.4 és 4.5 pont). Felnőttek: A kezelés elkezdhető a fenntartó adag adásával vagy telítő adag alkalmazásával. 1. Gyors digitalizálás telítő dózissal - A tervezett telítő adagot 24 óra alatt, több részletben kell beadni. Első adagként a tervezett dózis felét, a többit - a beteg ellenőrzése mellett, az egyes adagokra adott klinikai választól függően - osztott adagban 6-8 óránként. - Átlagos adagolás normális vesefunkció esetén, még nem digitalizált betegnek: 0,5-0,75 mg (2-3 tbl.) egyszeri adag után 0,25 mg (=1 tbl.) 6 óránként, a megfelelő hatás kialakulásáig. A teljes telítő adag: 1-1,5 mg/24 óra (4-6 tbl/24 óra). - A terápiás vérszint (0,8-2,0 ng/ml). A digoxin vérszintjének meghatározásához a vérmintát az utolsó adag bevétele után legalább 6 - 8 óra múlva kell levenni. - Beszűkült vesefunkció esetén a tervezett telítő dózis ne haladja meg a 6-10 µg/ttkg-t. 2. Fenntartó adag a gyors digitalizálás után és lassú digitalizálás fenntartó adaggal: Normális vesefunkció esetén átlagosan 0,125-0,375 mg/nap (0,5-1,5 tbl.). Egyes esetekben, főként nagy zsírmentes testtömegű betegeknek, napi 0,5 mg (2 tabl.) adása is szükséges lehet. A fenntartó adag alkalmazásával 6-7 nap után érhető el az egyensúlyi állapot (steady state). A telítő és fenntartó adagot is csökkenteni kell beszűkült vesefunkció, hypokalaemia, hypothyreosis, kis zsírmentes testtömeg (lean body mass) esetén. Idősek Idős korban mind a telítő, mint a fenntartó adagot csökkenteni kell. Általában napi 0,125-0,25 mg fenntartó adag elegendő hatású. Gyermekek és serdülők Gyermek- és serdülőkorban is az adagolás egyedi megállapítása szükséges. Az alábbi adagok az igen változó egyéni glikozidszükséglet miatt csak az adott csoportra vonatkozó átlagos szükségletet jelentik. A koraszülöttek és éretlen újszülöttek különösen érzékenyek a digitáliszra, míg az 1 hónap-2 év közötti gyermekeknek viszonylag nagyobb adag adása lehet szükséges, mint az ennél idősebb gyermekeknek. Normális vesefunkció és testtömeg (lean body weight) mellett a Digoxin-Richter tabletta szokásos adagja gyermek- és serdülőkorban: Telítő adag: 2-5 év között: 30-40 µg/ttkg 5-10 év között: 20-35 µg/ttkg 10 éves kor felett a testtömegre számított felnőtt adag adható (10-15 µg/ttkg). A telítő adag kb. felét egyszerre, a maradékot az egyes adagokra adott klinikai választól függően 6-8 óránkénti elosztásban javasolt adni. Fenntartó adag: általában a telítő dózis 25-35%-a. A Digoxin-Richter tabletta biztonsággal nem osztható, ezért csecsemő- és kisgyermekkorban lehetőleg egyéb gyógyszerforma alkalmazandó. Az alkalmazás módja Szájon át történő alkalmazásra. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok - Digitáliszkészítményekkel, ill. a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. - Súlyos kamrai ritmuszavarok (kamrafibrilláció vagy kamrai tachycardia). - Súlyos bradycardia. - Hypertrofiás obstructiv cardiomyopathia (HOCM). - Pitvarfibrillációval kísért Wolff-Parkinson-White-szindróma (a digitálisz adása kamrai tachycardiát vagy kamrafibrillációt okozhat). - Krónikus constrictiv pericarditis. - II-III. fokú AV-blokk. - Carotis sinus hyperaesthesia vagy szinuszcsomó-betegség esetén (sick sinus szindróma) csak pacemaker-behelyezés után adható digoxin, mivel ilyen esetekben a digitálisz hatására súlyos sinus bradycardia vagy sinoatrialis blokk léphet fel. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Akut myocardialis infarctusban vagy súlyos tüdőbetegségben a digitálisz adása óvatosságot igényel, mivel ezek a betegek sokkal érzékenyebbek a digitálisz kiváltotta ritmuszavarokra. Szív amyloidosissal járó szívelégtelenségben szenvedő betegeknél a digoxinnal történő kezelés általában kerülendő vagy csak fokozott körültekintés mellett alkalmazható. A digoxin kötődik az amyloid szálakhoz, így digoxin-intoxikációt eredményezhet. A szívbetegség vagy légzőszervi betegség következtében kialakuló hypoxia fokozza a szívizom érzékenységét a digoxinnal szemben. Tervezett elektromos kardiverziót megelőzően a digitálisz adását két nappal előbb el kell hagyni, mivel terápiarezisztens kamrafibrilláció léphet fel. Amennyiben digitalizált betegnél az elektromos kardiverzió elkerülhetetlen, alacsony feszültség alkalmazása javasolt. Digoxin-kezelés mellett végzett terheléses vizsgálatok téves pozitív ST-T-eltéréseket mutathatnak. Sinus tachycardia nem indikációja a digitáliszkezelésnek, hacsak nem társul szívelégtelenséggel. A digitálisz kevésbé hatásos az ún. "high output failure" (pl. arteriovenosus fistula, anaemia, infekció vagy hyperthyreosis okozta szívelégtelenség) esetén. A hyperthyreosist kísérő pitvari arrhythmiák általában rezisztensek a digitálisz kezelésre, míg hypothyreosisban a szokásosnál alacsonyabb dózist kell alkalmazni. Hypercalcaemia, hypokalaemia, hypomagnesaemia elősegítheti a digitálisz intoxikáció kialakulását, ezért a digoxin adása előtt ezek szintjét normalizálni kell. Hypocalcaemia ineffektív digoxin-hatást eredményezhet. Digoxin-kezelés mellett a szérumelektrolit-szintek és a vesefunkció időszakos ellenőrzése javasolt. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. 4.9 Túladagolás Viszonylag gyakran fordul elő, mert a digoxin terápiás hatásszélessége kicsi. A 2,0 ng/ml-nél (2,56 nanomol/l) magasabb plazmakoncentráció toxikusnak számít, a 10 mg feletti digoxin túladagolás halálos. Tünetei Korai tünet a hányinger, hányás, étvágytalanság, amit hasmenés, hasi fájdalom, nyálfolyás, izzadás kísérhet. A központi idegrendszeri tünetek közül fejfájás, arcfájdalom, gyengeségérzet, paraesthesia, depresszió, hallucináció, dezorientáció, színlátás zavar fordulhat elő. A kardiális tünetek közül bármilyen ritmuszavar kialakulhat. Gyakori a kamrai extrasystolia, bigeminia, trigeminia, bradycardia, vezetési zavarok, AV blokk, pitvari tachycardia AV blokkal vagy anélkül, ektópiás (junctionalis) ritmus, kamrai tachycardia, kamrafibrilláció. Az EKG-n korai jel lehet a PQ szakasz megnyúlása. Jellegzetes az ún. sajkaszerű ST depresszió, ami nem feltétlenül toxikus jel, lehet magának a digitálisz kezelésnek a következménye is. Gyermekek és serdülők Gyermekkorban az intoxikáció korai tünetei egyrészt gastrointestinálisak, másrészt kardiális arrhythmiák, leggyakrabban vezetési zavar, pitvari tachycardia blokkal, ritkábban kamrai arrhythmiák. A túladagolás kezelése Enyhe esetben a digoxin elhagyása, a beteg monitorozása és szükség szerint a káliumszint rendezése többnyire elegendő. Amennyiben szükséges, antiarrhythmiás szerek adhatók (atropin, lidokain fenitoin, stb.), szükség esetén pacemaker bevezetésére vagy elektromos kardioverzióra is sor kerülhet, bár ez utóbbi esetben fennáll a terápia rezisztens kamrafibrilláció veszélye. A haemodialízis, haemoperfusio, a forszírozott diuresis hatástalan. Masszív túladagolás esetén hyperkalaemia alakulhat ki, ami önmagában is halálos lehet. Ilyen esetben inzulin és glükóz infúzió mellett, amennyiben a hyperkalaemia nem javul, dialízis is szóba jön. Életveszélyes esetben digoxin-specifikus antitestek adása szükséges. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek befolyásolhatják a bél abszorpciós kapacitását, a szövetek digitáliszérzékenységét, a digoxin eloszlását, a szöveti és plazmafehérje kötődését, valamint a renális kiválasztását. Tekintettel a digoxin szűk terápiás indexére, lehetséges kölcsönhatások esetén a digoxin szérumszintjének ellenőrzése javasolt. Kortikoszteroid, kacsdiuretikumok, tiazidok, laxatívumok, amfotericin-B, béta-2-agonisták (pl. szalbutamol) adása hypokalaemiát és hypomagnesaemiát okozhat, így a digoxin toxicitása fokozódhat. Digitalizálás előtt a szérum kálium szintet normalizálni kell. Kalcium, különösen intravénásan adva, digitalizált egyénben súlyos arrhythmiát okozhat. Kinidin, kalciumantagonisták, amiodaron, propafenon, atorvasztatin, flekainid, indometacin, itrakonazol, egyes antibiotikumok (pl. eritromicin, tetraciklin) digitalizált betegben a gasztrointesztinális felszívódás fokozásával emeli a szérum digoxinszintet, így fokozza az intoxikáció veszélyét. Szív-érrendszerre ható gyógyszerek ACE-gátlók és angiotenzin II-antagonisták hyperkalaemiát okozhatnak, ami a digoxin szöveti kötődését csökkenti magasabb szérumszintet eredményezve. Ezek a gyógyszerek a veseműködés romlását is okozhatják, ami a digoxin kiválasztásának csökkenésével szintén a szérumszint emelkedéséhez vezet. Kaptopril egyidejű adása a plazma digoxinszintjének emelkedésével járhat, ám ennek klinikai jelentősége csak csökkent veseműködésű vagy súlyos fokú pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegeknél lehet. A telmizartán együttadását a plazma digoxin szintjének emelkedése kísérheti, ezért az ilyen betegek monitorozása szükséges. Más vizsgált ACE-gátlók és angiotenzin II-antagonisták (cilazapril, enalapril, imidapril, lizinopril, moexipril, perindopril, quinapril, ramipril, spirapril és trandolapril; valamint kandezartán, eprozartán, irbezartán, lozartán és valzartán) esetében nem figyeltek meg klinikailag jelentős interakciót, azonban a biztonság kedvéért az együttadás hatásának monitorozása javasolt. A nitroprusszid és a hydralazin a veseátáramlás és a tubuláris szekréció fokozásával növeli a digoxin clearance-ét, ezáltal csökkentve a plazma digoxinszintjét. Béta-blokkolók vagy Ca-antagonisták egyidejű adása digoxinnal komplett szívblokkot okozhat, mivel hatásuk az AV-csomón összeadódik. Szimpatomimetikumok egyidejű adása fokozza a ventricularis arrhythmiák előfordulását, miután mindkétszer fokozza az ektópiás pacemaker aktivitást. A szérum káliumszintjét növelő készítmények (spironolakton, amilorid, triamteren, kálium-sók, szukcinilkolin) elősegíthetik ritmuszavar kialakulását. Fenitoin csökkenti a steady-state szérum digoxin koncentrációt. Antacidok, kaolin-pektin, szulfaszalazin, néhány laxatívum, neomicin, kolesztiramin, bizonyos daganatellenes szerek, metoklopramid csökkentik a digoxin felszívódását, így hatástalanul alacsony digoxin szint alakulhat ki. Propanthelin, diphenoxylat csökkenthetik a bélmotilitást, ezzel emelve a digoxin felszívódását, intoxikáció alakulhat ki. P-glikoprotein gátlók A digoxin a P-glikoprotein szubsztrátja. Így a P-glikoprotein gátlói megnövelhetik a digoxin koncentrációját a vérben a felszívódás fokozásával és/vagy a vese clearance csökkentésével (lásd 5.2 pont). Együttadás izavukonazollal Az izavukonazol megnövelheti a P-gp-szubsztrát gyógyszerek expozícióját. A P-gp-szubsztrát gyógyszerek, különösen a szűk terápiás indexű készítmények, például a digoxin, adagjának módosítása válhat szükségessé, amikor azokat izavukonazollal egyidejűleg alkalmazzák. Az izavukonazollal történő együttadás a digoxin átlagos plazmaszint-idő görbe alatti területét (AUCinf) 125%-ra, az átlagos, maximális csúcskoncentrációját (cmax) pedig 133%-ra növelte. A digoxin szérumkoncentrációját monitorozni kell, és a digoxin adagjának titrálásakor ezt figyelembe kell venni. Az izavukonazol adagjának módosítása nem szükséges. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A mellékhatások szervrendszerek szerint és gyakorisági kategóriákban vannak felsorolva. MedDRA szerinti gyakorisági kategóriák: nagyon gyakori (?1/10), gyakori(?1/100 - <1/10), nem gyakori (?1/1000 -<1/100), ritka (?1/10 000 -<1/1000) és nagyon ritka (<1/10 000). Szervrendszerek Gyakori (?1/100 - <1/10) Ritka (?1/10 000 - <1/1000) Nagyon ritka (<1/10 000) Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Thrombocytopenia Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Csökkent étvágy Pszichiátriai kórképek Apathia, Pszichózis, Idegrendszeri betegségek és tünetek Szédülés Fejfájás Szembetegségek és szemészeti tünetek Látászavar (homályos látás vagy sárga villanások) Szívbetegségek és szívvel kapcsolatos tünetek Bigeminia, Trigeminia, PR megnyúlás Kamrai tachycardia, Atrioventricularis disszociáció, Akcelerált junctionalis (nodalis) ritmus, ventricularis extrasystolia (unifokális vagy multifokális), ST depresszió, Pitvari tachycardia blokkal, Atrioventricularis (AV) blokk Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Hányinger, Hányás Hasmenés Gastrointestinális haemorrhagias necrosis Hasi fájdalom A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Maculopapulosus kiütés, egyéb bőrreakciók A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek Gynaecomastia Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Gyengeségérzet Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Szívre ható szerek, digitálisz glikozidok, ATC kód:C01AA05 Hatóanyaga, a digoxin közvetlenül gátolja a membránhoz kötött Na/K-ATP-áz enzimet, ami a szívizomsejtből aktív transzport mechanizmussal kijuttatja a Na+-ot. A gátlás eredményeként megnő az intracelluláris Na+-koncentráció és csökken az intracelluláris K+-koncentráció. A megnövekedett intracelluláris Na+-tartalom következtében nő az intracelluláris Ca++-koncentráció. A digoxin szívizomra kifejtett hatása dózisfüggő. A pozitív inotrop hatás fokozza a myocardium összehúzódásának erejét, a kamrák a szisztolé ideje alatt történő kiürülését, csökkenti a végszisztolés volument, a végdiasztolés nyomást, valamint a dilatált szív méretét. Ezáltal szívelégtelenségben alkalmazva javul a szívkontrakciók hatásfoka, csökken a myocardium oxigénfogyasztása, a pulmonaris vénás nyomás csökkentése révén javul a dyspnoe és orthopnoe. A sinuscsomón és az AV-csomón kifejtett vagomimetikus hatása révén, illetve a nodalis rostok konduktivitásának csökkentése által negatív chrono-, illetve dromotrop hatást fejt ki, így csökkenti a szívfrekvenciát és lassítja az ingervezetést. Pozitív bathmotrop hatása révén fokozza a szívizom automáciáját, a heterotrop ingerképzést (ld. 4.8 pont). Nagy dózisban a szimpatikus idegrendszert is aktiválja (ld. 4.8 pont). 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás A gyomor-béltraktusból kb. 70%-os biológiai hasznosíthatósággal, passzív úton szívódik fel. Étkezés a gyógyszer felszívódását lassítja, de mértékét nem befolyásolja. Nagy mennyiségű rost (pl. korpa) egyidejű fogyasztása rontja a felszívódást. Egyes bélbaktériumok a digoxint kardiálisan inaktív digoxin származékká (pl. dihidroxidigoxin) alakíthatják át, ezzel csökkentve a várt hatást. Eloszlás A digoxin hatása a bevételt követően kb. 0,5-2 óra múlva kezdődik, a maximális hatás 2-6 órán belül alakul ki. A szövetekben - így a szívben is - kumulálódik, így hatása elsősorban nem a plazma csúcskoncentrációtól, hanem a szöveti kumuláció mellett beálló egyensúlyi állapottól (ún. steady-state) függ. A digoxin átjut a vér-agy gáton, valamint a placentán is. 20-25%-a a plazmafehérjékhez kötődik. Elimináció A vesén át választódik ki. Az intravénásan adott digoxin 50-70%-ban változatlanul, a többi hányada metabolit formájában ürül ki. A renális kiválasztás a GFR-től függ. A digoxin a P-glikoprotein szubsztrátja. Az enterocyták apicalis membránján található efflux fehérjeként a P-glikoprotein korlátozhatja a digoxin felszívódását. Úgy tűnik, hogy a proximális vesetubulusokban lévő P-glikoprotein fontos szerepet játszik a digoxin eliminációjában (lásd 4.5 pont). Normális esetben a digoxin felezési ideje a szervezetben 1,5-2,0 nap, anuriás betegben 4-6 nap. A szervezetből dialízissel, ill. haemoperfusióval nem távolítható el. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Nincsenek rendelkezésre álló adatok arra vonatkozóan, hogy a digoxin rendelkezik-e mutagén vagy karcinogén hatással. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 50 db tabletta garanciazáras PE kupakkal lezárt fehér PP tartályban és dobozban. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Megjegyzés ?? (két kereszt) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). Bármilyen fel nem használt gyógyszer illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 25oC-on tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Richter Gedeon Nyrt. H-1103 Budapest Gyömrői út 19-21. Magyarország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA OGYI-T-3144/01 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGHOSSZABBÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1960. június 14. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. június 28. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2019. augusztus 26. 4 OGYÉI/44569/2019 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A digoxin átjut a placentán, így az újszülöttben az anyáéval megegyező digoxin-szérumkoncentráció mérhető. A digoxin alkalmazása terhesség esetén nem ellenjavallt, de az adagolás és a kontroll terhességben kevésbé jelezhető előre, mind nem terhes nőknél; egyes esetekben a terhesség idején a digoxin adagjának növelése szükséges. Más gyógyszerekhez hasonlóan az alkalmazás akkor mérlegelendő, amikor a kezelés klinikai előnyei az anyára nézve meghaladják a fejlődő magzattal kapcsolatos lehetséges kockázatot. A jelentős születés előtti digitálisz expozíció ellenére sem figyeltek meg jelentős nemkívánatos hatásokat a magzatban vagy az újszülöttnél olyan esetekben, amikor az anyai szérumban a digoxin-koncentrációt a normál tartomány belül tartották. Bár felmerült annak lehetősége, hogy a digoxin myometriumra gyakorolt közvetlen hatása relatív éretlenséget és alacsony születési súlyt eredményezhet, az alapvető szívbetegség ebben játszott szerepe nem zárható ki. Az anyának beadott digoxinnal sikeresen kezelték a magzati tachycardiát és pangásos szívelégtelenséget. Digitáliszmérgezést szenvedett anyáknál a magzatra gyakorolt nemkívánatos hatások jelentkezéséről számoltak be. Szoptatás Bár a digoxin kiválasztódik az anyatejbe, ezek a mennyiségek nagyon kicsik és a szoptatás nem ellenjavallt. Termékenység Nincsenek rendelkezésre álló adatok a digoxinnak az emberi termékenységre gyakorolt hatásáról. | 
