Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Tabletta. Fehér vagy szürkésfehér színű, szagtalan vagy csaknem szagtalan, kerek, lapos, peremes tabletta, egyik oldalán ?DOPEGYT? jelzéssel ellátva. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóEGIS Gyógyszergyár Zrt. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 250 mg vízmentes metildopát (282 mg metildopa 1,5 H2O formájában) tartalmaz tablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása magnézium-sztearát sztearinsav karboximetilkeményítő-nátrium (A típus) talkum etilcellulóz kukoricakeményítő Javallat4.1 Terápiás javallatok Hypertonia. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Egyéni beállítást igényel. Felnőttek Javasolt kezdő adagja az első két napon 2-3-szor 250 mg naponta, majd a vérnyomáscsökkenés mértékétől függően, minimum kétnaponként, fokozatosan lehet csökkenteni vagy emelni a dózist. Mivel a kezelés kezdetén és dózisemelés után 2-3 napig számos betegnél szedatív mellékhatás jelentkezhet, célszerű először az esti adagot emelni. Javasolt napi fenntartó adagja 500-2000 mg, 2-4 részletben adagolva. Maximális napi adagja 3 g. Amennyiben napi 2 g metildopa nem eredményez megfelelő vérnyomáscsökkenést, célszerű egyéb antihipertenzívumokkal kombinálni. Két-három hónapos metildopa-kezelést követően tolerancia fejlődhet ki. A metildopa dózisának emelésével vagy diuretikum hozzáadásával beállítható a megfelelő vérnyomás. A Dopegyt-kezelés leállítása után 48 órán belül a vérnyomás az eredeti értékre tér vissza, ezt általában nem követi rebound jelenség. Dopegyt-kezelést olyan betegeknél is be lehet vezetni, akik már valamilyen más vérnyomáscsökkentőt szednek, a korábban szedett vérnyomáscsökkentő szer fokozatos leépítésével. Ilyenkor a Dopegyt kezdő dózisa ne haladja meg a napi 500 mg-ot, ezután minimum kétnaponként lehet a dózist emelni, a kívánt terápiás hatás eléréséig. Ha megkezdett vérnyomáscsökkentő kezelés kiegészítéseként kerül sor a Dopegyt alkalmazására, a korábban szedett vérnyomáscsökkentő adagjának módosítására lehet szükség a szövődménymentes átmenet biztosítása érdekében. Idősek Időseknél a kezelést a lehető legkisebb dózissal kell megkezdeni, a napi adag nem haladhatja meg a 250 mg-ot. Amennyiben szükséges, minimum kétnaponként, fokozatosan lehet növelni a dózist. A készítmény maximális napi adagja nem haladhatja meg a 2 g-ot. Az időseknél gyakrabban előforduló rövid ideig tartó eszméletvesztés (syncope), ami összefüggésben állhat az idősek fokozott érzékenységével és az ebben a korban gyakrabban előforduló előrehaladott érszűkülettel, kisebb dózisok alkalmazásával elkerülhető. Gyermekek és serdülők Gyermekkorban és serdülőkorban a készítmény kezdő adagja naponta 10 mg/ttkg, 2-4 részre osztva. Szükség esetén a dózis minimum kétnaponként, a kívánt terápiás válasz eléréséig emelhető. A készítmény maximális napi adagja gyernekeknek és serdülőknek 65 mg/ttkg, de legfeljebb 3 g. Vesekárosodás A metildopa főként a vesén át távozik a szervezetből, ezért a vesekárodásban szenvedő betegek esetében a Dopegyt napi dózisának csökkentésére lehet szükség. Enyhe vesekárosodásban (GFR 60-89 ml/perc/1,73 m2) 8 órára, közepesen súlyos vesekárosodásban (GFR 30-59 ml/perc/1,73 m2) 8-12 órára, súlyos vesekárosodásban (GFR ? 30 ml/perc/1,73 m2) 12-24 órára javasolt nyújtani az adagolási intervallumot. Mivel a metildopa a vérből dialízissel eltávolítható, hemodialízis kezelés után egy 250 mg-os kiegészítő dózis javasolt a kezelés utáni vérnyomásemelkedés megelőzésére (lásd 4.4 pont). Az alkalmazás módja Szájon át történő alkalmazásra. A tabletták étkezés előtt és után is bevehetők. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A Dopegyt alkalmazása ellenjavallt a következő esetekben: * a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység (beleértve a korábbi metildopa-kezelés által kiváltott májkárosodást is), * aktív májbetegség (pl. akut hepatitis, aktív cirrhosis), * egyidejű MAO-gátló-kezelés, * depresszió, * phaeochromocytoma (lásd 4.4 pont). Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Metildopa-kezelés során ritkán haemolyticus anaemia alakult ki. Ha anaemiára utaló tünetek észlelhetők, hemoglobin- és hematokrit-meghatározást kell végezni. Ha beigazolódik az anaemia gyanúja, haemolysis irányában további vizsgálatokat kell végezni. Ha haemolyticus anaemia diagnosztizálható, a Dopegyt adását le kell állítani. A metildopa-kezelés befejezése, kortikoszteroid kezeléssel vagy anélkül, általában gyors remisszióhoz vezetett. Ritkán azonban halálos esetek is előfordultak. Ha metildopa okozta a haemolytikus anaemiát, a betegeknek a későbbiekben metildopát adni tilos! Egyes betegeknél tartós metildopa-kezelés során pozitív Coombs-teszt jelent meg. Ennek gyakorisága különböző vizsgálati közlemények alapján 10-20% között mozog. A pozitív Coombs-teszt ritka a kezelés első hat hónapjában, és ha a 12. hónapig nem jelenik meg, a kezelés folytatása esetén megjelenése már nem valószínű. A pozitív Coombs-teszt kialakulása dózisfüggő, napi 1 g metildopa dózis alatt a legalacsonyabb a valószínűsége. A gyógyszerszedés alatt kialakult pozitív Coombs-teszt a gyógyszer abbahagyása után hetek, hónapok múlva válik negatívvá. A metildopa-kezelés megkezdése előtt, majd a kezelés 6. és 12. hónapjában ajánlatos vérképellenőrzést és direkt Coombs-tesztet végezni. Korábban észlelt, illetve a kezelés során kialakult pozitív direkt Coombs-teszt önmagában nem képezi a kezelés ellenjavallatát. Ha a kezelés során direkt Coombs-teszt pozitivitás alakul ki, ki kell zárni a haemolyticus anaemia lehetőségét, illetve meg kell határozni, hogy a pozitív Coombs-tesztnek van-e klinikai jelentősége. A Coombs-teszt pozitivitás előzetes ismerete segítséget nyújt vérátömlesztéskor a keresztpróba értékeléséhez. Ha egy metildopa-kezelésben részesülő beteg transzfúzióra szorul, mind a direkt, mind az indirekt Coombs-tesztet el kell végezni a transzfúzió előtt. Ha nem áll fenn haemolyticus anaemia, általában csak a direkt Coombs-teszt pozitív, ami önmagában nem zavarja a vércsoport-meghatározást, illetve a keresztpróbát. Ha az indirekt Coombs-teszt is pozitív, ez a keresztpróba értékelésekor problémát jelenthet, ilyenkor transzfuziológus, illetve hematológus szakorvos segítségét kell kérni. A kezelés során ritkán reverzibilis leukopeniát, granulocytopeniát jelentettek, a kezelés elhagyása után a granulocyta-szám normalizálódott. Ritkán reverzibilis thrombocytopenia is előfordult. Esetenként, a kezelés első három hetében láz is előfordult, ami olykor eosinophiliával, májfunkció-eltérésekkel járt együtt. Sárgaság, lázzal vagy láz nélkül, szintén előfordulhat. A tünetek kezdete általában a kezelés első két-három hónapjára tehető. Egyes betegekben cholestasis igazolható a tünetek hátterében. Nagyon ritkán fatális májsejt-necrosist is jelentettek. A májfunkciós eltérést mutató betegek egy részében májbiopszia is történt, ami a gyógyszerrel szembeni hiperszenzitivitásra jellemző mikroszkópos fokális nekrózist igazolt. A metildopa-kezelés megkezdése előtt, majd a kezelés első 6-12. hetében, illetve ismeretlen eredetű láz jelentkezésekor bármikor, ajánlatos májfunkciós vizsgálatot és kvantitatív és kvalitatív fehérvérsejtszám-meghatározást végezni. Ha láz, májfunkciós eltérés vagy sárgaság jelentkezik, a metildopa-kezelést haladéktalanul le kell állítani. Amennyiben metildopa okozta hiperszenzitivitás áll a háttérben, a kezelés felfüggesztése után a láz megszűnik, a laboratóriumi eltérések normalizálódnak. Ezeknek a betegeknek a későbbiekben metildopa-kezelés nem adható. A Dopegyt-kezelést különös óvatossággal kell végezni azoknál a betegeknél, akiknek anamnézisében korábbi májbetegség, májfunkciós eltérés szerepel. Metildopa-kezelés alatt álló betegeknél az anesztetikumok dózisának csökkentésére lehet szükség. Ha az anesztézia alatt hypotonia lép fel, vazopresszor kezelés javasolt. Dopegyt-kezelés alatt az adrenerg-receptorok érzékenysége megtartott marad (lásd 4.5 pont). A metildopával kezelt betegek kis részénél oedema, súlynövekedés jelentkezhet, ami általában diuretikum hozzáadásával jól ellensúlyozható. Amennyiben az oedema súlyosbodik, illetve szívelégtelenség tünetei jelentkeznek, a kezelést fel kell függeszteni. Mivel a metildopa a vérből dialízissel eltávolítható, dializált betegeknél a kezelést követően vérnyomásemelkedés alakulhat ki (lásd 4.2 és 5.2 pont). Kétoldali cerebrovascularis megbetegedésben szenvedőknél metildopa-kezelés hatására akaratlan, choreoathetoticus mozgások léphetnek fel (lásd 4.8 pont). Ha ez előfordul, a metildopa-kezelést meg kell szakítani. Hepaticus porphyriában szenvedő betegeknek és közeli hozzátartozóiknak metildopa csak fokozott óvatosság mellett adható. A metildopa zavarhatja a vizelet-húgysav kimutatását foszfo-volfrámsavas módszerrel, a szérum kreatininszintjének meghatározását alkáli-pikrát módszerrel és a kolorimetriás SGOT (ASAT) meghatározást. Eddig nem jelentettek arra utaló adatot, hogy zavarná az SGOT spektrofotometriás meghatározását. A vizeletből fluoreszencens módszerrel történő katekolamin meghatározáskor a metildopa ál-pozitív eredményt okozhat, így a phaeochromocytoma diagnózisát megnehezíti. Nem zavarja viszont a vizelet VMA meghatározást. Ritkán előfordulhat, hogy a szabad levegővel érintkező vizelet a levegő hatására megsötétedik, ami a metildopa és metabolitjai lebomlásának tulajdonítható. A gyógyszer szedése alatt szeszes italt fogyasztani tilos (lásd 4.5 pont). Nátrium A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A metildopa szedatív hatást válthat ki, ami általában átmeneti, és a kezelés kezdetén, illetve az adag emelésekor jelentkezhet. Ha a betegnél szedatív hatásra utaló jelek észlelhetők, nem végezhet olyan tevékenységet, amelyhez az éberség nélkülözetetlen, mint pl. a gépjárművezetés és a gépek kezelése. 4.9 Túladagolás Tünetek A Dopegyt akut túladagolásának tünetei lehetnek: acut hypotonia, kifejezett álmosság, gyengeség, bradycardia, szédülés, obstipatio, hasi distensio, flatulencia, hasmenés, hányinger, hányás. Kezelés Röviddel a túladagolást követően gyomormosás, hánytatás csökkentheti a felszívódó gyógyszer mennyiségét. Specifikus antidotum nem ismert. A metildopa dialízissel eltávolítható. Túladagolás esetén tüneti kezelés alkalmazható. Infúziók adásával a renális kiválasztás gyorsítható. Emellett a szívfrekvencia, a perctérfogat, a vérvolumen, az elektrolit háztartás, a bélműködés, a veseműködés és a cerebrális funkciók szoros monitorozása szükséges. Szükség esetén szimpatomimetikumok (pl. adrenalin) adhatók. Ha krónikus túladagolás gyanúja merül fel, a Dopegyt-kezelést le kell állítani. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók A készítmény nem adható együtt * MAO-inhibitorokkal (lásd 4.3 pont). A készítmény együttadása fokozott óvatosságot igényel a következő gyógyszerekkel A Dopegyt vérnyomácsökkentő hatását csökkentik: * szimpatomimetikumok (fokozott presszor válasz), * triciklusos antidepressánsok, * fenotiazinok (ugyanakkor additív vérnyomáscsökkentő hatást is kifejthetnek), * orális vaskészítmények - vas(II)-szulfát és -glükonát (a metildopa biohasznosulását csökkentik), * nem-szteroid gyulladásgátlók, * ösztrogének. A Dopegyt vérnyomáscsökkentő hatását fokozzák: * más vérnyomáscsökkentők (vérnyomáscsökkentő hatásuk összeadódik), * anesztetikumok (lásd 4.4 pont). A metildopa és a következő gyógyszerek módosíthatják egymás hatását: * lítium (lítium-intoxikáció kockázata fokozódik), * levodopa (csökkent antiparkinson hatás, fokozott központi idegrendszeri mellékhatások), * alkohol és más központi idegrendszeri depressziót okozó szerek (fokozott központi idegrendszeri depresszív hatás), * antikoagulánsok (fokozott antikoaguláns hatás, vérzésveszély), * bromokriptin (a prolaktinkoncentrációt ellentétesen befolyásolják), * haloperidol (a mentális funkciók zavara - dezorientáció, lelassult gondolkodás - jelentkezhet). 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A metildopa-kezelés kezdetén, illetve dózisemeléskor átmeneti szedatív hatás, múló fejfájás, gyengeség vagy erőtlenség jelentkezhet. Metildopa-kezelés során az említetteken kívül a következő mellékhatások fordultak elő: A nemkívánatos események előfordulási gyakoriság szerinti besorolása az alábbiak szerint történt: nagyon gyakori: (? 1/10), gyakori (? 1/100 - ? 1/10), nem gyakori (? 1/1000 - ? 1/100), ritka (? 1/10 000 - ? 1/1000), nagyon ritka (? 1/10 000), gyakorisága nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Nagyon gyakori: pozitív Coombs-teszt (lásd 4.4 pont). Ritka: haemolyticus anaemia, leukopenia, granulocytopenia, thrombocytopenia. Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): csontvelő-depresszió, antinukleáris antitest-, LE-sejt-, rheumafaktor-pozitivitás. Immunrendszeri betegségek és tünetek Nagyon ritka: myocarditis, pericarditis. Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): vasculitis, SLE-szerű tünetek, gyógyszer okozta láz, eosinophilia. Endokrin betegségek és tünetek Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): hyperprolactinaemia, gynecomastia, galactorrhoea, amenorrhoea. Idegrendszeri betegségek és tünetek Nagyon ritka: parkinsonismus. Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): perifériás facialis paresis, tompultság, akaratlan choreoathetoticus mozgások, cerebrovascularis insufficientia tünetei (valószínűleg a hypotonia következményeként), pszichés zavarok, mint pl. a rémálmok, többnyire enyhe és reverzibilis pszichózis vagy depresszió, fejfájás, szedáció (általában átmeneti), gyengeség vagy erőtlenség, szédülés, paraesthesia, csökkent libidó. Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Nagyon ritka: Angina pectoris súlyosbodása. Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): kongesztív szívelégtelenség, tartós carotis sinus hyperaesthesia, orthostaticus hypotonia (dóziscsökkentés javasolt), oedema, testsúlynövekedés, sinus bradycardia. Az oedema és testtömegnövekedés általában vízhajtó hatására enyhül. Ha az oedema súlyosbodik, vagy szívelégtelenség tünetei jelentkeznek, a metildopa adását be kell fejezni. Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): orrdugulás. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Nagyon ritka: pancreatitis. Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): colitis, hányás, hasmenés, nyálmirigygyulladás, fájdalmas vagy "fekete" nyelv, émelygés, székrekedés, hasi distensio, flatulencia, szájszárazság. Máj- és epebetegségek, illetve tünetek Nagyon ritka: hepatitis, májnekrózis. Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): cholestasis, sárgaság, kóros májfunkciós eredmények (lásd 4.4 pont). A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): toxicus epidermalis necrolysis, ekcéma, vagy lichenoid bőrkiütés. A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): enyhe ízületi fájdalom duzzanattal vagy anélkül, izomfájdalom. A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): impotencia, ejakulációs zavar. Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): BUN értékek megemelkedése. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Központi hatású adrenerg anyagok, metildopa ATC kód: C02A B01 A Dopegyt tabletta hatóanyaga, a metildopa, centrális hatású vérnyomáscsökkentő szer. Pontos hatásmechanizmusa nem teljesen ismert. A központi idegrendszerbe bejutva aktív metabolitja, az alfa-metilnoradrenalin több feltételezett mechanizmussal hat: * a centrális, gátló, preszinaptikus alfa2-receptorok ingerlése útján csökkenti a szimpatikus tónust, * a dopaminerg idegvégződéseken az endogén dopamint hamis neurotranszmitterként helyettesíti, * csökkenti a plazma renin-aktivitást és a perifériás vascularis rezisztenciát, * a dopa-dekarboxiláz enzim gátlása útján csökkenti a noradrenalin szintézisét, a dopamin, a szerotonin, a noradrenalin és az adrenalin szöveti koncentrációját. A metildopa a szívműködésre közvetlenül nem hat, nem csökkenti a perctérfogatot, nem okoz reflex tachycardiát, nem csökkenti a glomerulus filtrációs rátát, a renális véráramlást, a filtrációs frakciót. Néhány esetben a szívfrekvenciát csökkenti. Mind álló, mind fekvő helyzetben hatékonyan csökkenti a vérnyomást, ritkán okoz orthostaticus hypotoniát. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás A metildopa gyomor-bélrendszerből való felszívódása változó, és nem teljes mértékű. Per os adagolás után biohasznosulása átlagosan 25%. Maximális plazmakoncentrációját 2-3 óra után éri el. Eloszlás Kismértékben, kevesebb mint 20%-ban kötődik plazmafehérjékhez. Biotranszformáció A hatóanyag metabolizmusa kifejezett, elsősorban a májban történik. Aktív metabolitja, az alfa-metilnoradrenalin, a centralis adrenerg-neuronokban keletkezik. Ezen kívül számos, vesén keresztül ürülő metabolitja ismert. Elimináció A felszívódott metildopa kb. 2/3-a változatlan formában és szulfát-konjugátumként a vizelettel, a fennmaradó mennyiség a széklettel, változatlan formában távozik a szervezetből. Eliminációja bifázisos. Normális vesefunkció esetén eliminációs felezési ideje 1,8?0,2 óra. A hatóanyag 36 óra alatt maradéktalanul kiürül a szervezetből. A metildopa a szervezetből dialízissel eltávolítható, 6 órás hemodialízis-kezelés során a felszívódott mennyiség kb. 60%-a, 20-30 órás peritoneális dialízis során kb. 22-39%-a távozik a szervezetből. A metildopa átjut a placentán és kiválasztódik az anyatejben. Egyszeri dózis orális alkalmazása után a maximális hatás kb. 4-6 óra alatt alakul ki, hatástartama 12-24 óra. Ismételt adagoláskor a maximális vérnyomáscsökkentés 2-3 nap alatt áll be. A gyógyszer elhagyásakor 1-2 nap alatt áll vissza a kezelés előtti vérnyomásérték. Különleges betegcsoportok Vesekárosodás Vesekárosodás esetén a vesefunkció romlásával arányosan lassul a metildopa kiürülése a szervezetből. Súlyos vesekárosodásban (dialízis-kezelés nélkül) a metildopa felezési ideje 10-szeresére nyúlik (lásd 4.2 pont). 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei A hatóanyagot két éven át egereknek max. 1800 mg/ttkg/nap, patkányoknak max. 240 mg/ttkg/nap dózisban adagolva (megfelel az ajánlott maximális humán dózis 30-, illetve 4-szeresének a testtömeg alapján, ill. az ajánlott maximális humán dózis 2,5-, ill. 0,6-szorosának a testfelület alapján számolva, egy átlagos beteg testtömegét 50 kg-ra becsülve) nem észleltek tumor növekedést serkentő hatást. Ames-tesztben nem bizonyult mutagénnek és nem okozott kromoszóma-rendellenességet. Ezeket az in vitro vizsgálatokat exogén metabolikus aktivációval és anélkül is elvégezték. Hím és nőstény patkányoknak 100 mg/ttkg/nap dózisban adagolt metildopa (az ajánlott maximális humán dózis 1,7-szerese a testtömeg, ill. 0,2-szerese a testfelület alapján számolva) nem befolyásolta a fertilitást. Hím patkányoknak 200 és 400 mg/ttkg/nap dózisban adagolt metildopa (az ajánlott maximális humán dózis 3,3-, ill. 6,7-szerese a testtömeg, ill. 0,5-, ill. 1-szerese a testfelület alapján számolva) csökkentette a spermiumok számát, motilitását, a késői spermatidák számát és a hímek fertilitási indexét. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 50 darab tabletta, LDPE garanciazáras, mozgáscsillapító betéttel ellátott kupakkal lezárt, barna üvegben és dobozban. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy keresztes) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 25?C-on tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 5 év 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Egis Gyógyszergyár Zrt. 1106 Budapest, Keresztúri út 30-38. 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA OGYI-T-3325/01 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1986. január 9. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. június 17. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2020. december 27. 2 OGYÉI/67452/2020 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A metildopát szoros orvosi felügyelet mellett alkalmazták terhességi hypertoniában. A rendelkezésre álló adatok nem utalnak a metildopa magzatra, illetve újszülöttre gyakorolt káros hatására. A metildopa alkalmazásáról a terhesség mindhárom trimeszterében publikált adatok alapján, terhesség alatti alkalmazása során csekélynek tűnik a magzatkárosodás esélye. A metildopa átjut a placentán és kimutatható a köldökzsinórvérben és az anyatejben. Annak ellenére, hogy nem jelentettek nyilvánvaló teratogenitásra utaló adatot, a magzati károsodás lehetősége nem zárható ki. Ezért a gyógyszer terhes nőknek, vagy azoknak, akik terhességet terveznek, vagy akiknél fennáll a terhesség lehetősége, illetve akik szoptatnak csak akkor adható, ha a kezeléstől várható előnyök meghaladják a kezelés lehetséges kockázatát. | 
