Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Por és oldószer oldatos injekcióhoz/infúzióhoz vagy belsőleges oldathoz. Por oldatos injekcióhoz/infúzióhoz vagy belsőleges oldathoz: szivacsos, elefántcsontszínű homogén tömeg. Oldószer: áttetsző, színtelen folyadék. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóSANOFI-AVENTIS Zrt. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 400 mg teikoplanint tartalmaz - ami legalább 400 000 NE mennyiségnek felel meg - injekciós üvegenként. Feloldás után az oldat 400 mg teikoplanint tartalmaz 3,0 ml-enként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Por oldatos injekcióhoz/infúzióhoz vagy belsőleges oldathoz nátrium-klorid nátrium-hidroxid (a pH beállításához) Oldószer injekcióhoz való víz Javallat4.1 Terápiás javallatok A Targocid felnőttek és gyermekek (újszülöttkortól fogva) alábbi fertőzéseinek parenterális kezelésére szolgál (lásd 4.2, 4.4 és 5.1 pont): * szövődményes bőr- és lágyrészfertőzések, * csont- és ízületi fertőzések, * kórházban szerzett pneumonia, * területen szerzett pneumonia, * szövődményes húgyúti fertőzések, * infektív endocarditis, * folyamatos ambuláns peritoneális dialízissel összefüggő peritonitis (CAPD), * a fent felsorolt javallatok bármelyikével együtt járó bacteriaemia. A Targocid alternatív per os kezelésként a Clostridium difficile-fertőzés okozta hasmenés és colitis kezelésére is javasolt. Adott esetben a teikoplanint más antibakteriális szerrel együttes kombinációban kell alkalmazni. Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos irányelveket. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás A kezelés adagját és időtartamát a fennálló fertőzés típusának és súlyosságának, valamint a beteg klinikai válaszának, illetve egyéb tényezőknek, például az életkornak és a vesefunkciónak megfelelően kell meghatározni. A szérumkoncentráció mérése A teikoplanin mélyponti koncentrációját a telítő adagolási séma beadása után kialakult dinamikus egyensúlyi állapotban kell monitorozni a minimális mélyponti koncentráció elérésének érdekében: - A legtöbb Gram-pozitív fertőzés esetén a teikoplanin mélyponti szintjének legalább 10 mg/l-nek kell lennie nagyteljesítményű folyadékkromatográfiával (High Performance Liquid Chromatography - HPLC), illetve 15 mg/l-nek fluoreszcens polarizációs immunoassay (FPIA) módszerrel mérve. - Endocarditis és más súlyos fertőzések esetén a teikoplanin mélyponti szintjének 15-30 mg/l-nek kell lennie HPLC, illetve 30-40 mg/l-nek volt FPIA módszerrel mérve. A fenntartó kezelés alatt a teikoplanin mélyponti szérumkoncentrációjának monitorozását legalább heti egy alkalommal el kell végezni, ezen koncentrációk stabilitásának biztosítása érdekében. Normál vesefunkciójú felnőttek és idősek Javallatok Telítő dózis Fenntartó dózis Telítő dózis adagolási séma Célzott mélyponti koncentráció a 3-5. napon Fenntartó dózis Célzott mélyponti koncentráció a fenntartó kezelés során - Szövődményes bőr- és lágyrészfertőzések - Pneumonia - Szövődményes húgyúti fertőzések 6 mg/ttkg 12 óránként, 3 alkalommal intravénásan vagy intramuscularisan >15 mg/l1 6 mg/ttkg intravénásan vagy intramuscularisan naponta egyszer >15 mg/l1 hetente egyszer - Csont- és ízületi fertőzések 12 mg/ttkg 12 óránként, 3-5 alkalommal intravénásan >20 mg/l1 12 mg/ttkg intravénásan vagy intramuscularisan naponta egyszer >20 mg/l1 - Infektív endocarditis 12 mg/ttkg 12 óránként, 3-5 alkalommal intravénásan 30-40 mg/l1 12 mg/ttkg intravénásan vagy intramuscularisan naponta egyszer >30 mg/l1 1 FPIA módszerrel mérve A dózist a testtömeghez kell igazítani a beteg tömegétől függetlenül. A kezelés időtartama A kezelés időtartamát a klinikai válasz alapján kell meghatározni. Infektív endocarditis esetén általában legalább 21 napos kezelést tekintenek megfelelőnek. A kezelés nem haladhatja meg a 4 hónapot. Kombinált kezelés A teikoplanin antibakteriális spektruma limitált (Gram-pozitív). Néhány típusú fertőzés kezelésére önmagában nem alkalmas, kivéve, ha a kórokozót már azonosították, és ismerten érzékeny a teikoplaninra; vagy erősen gyanítható, hogy a fertőzést legnagyobb valószínűséggel okozó kórokozó(k) kezelésére a teikoplanin alkalmas. Clostridium difficile-fertőzés okozta hasmenés és colitis A javasolt adag 100-200 mg orálisan naponta kétszer adagolva 7-14 napon keresztül. Idősek Amennyiben nem áll fenn vesekárosodás (lásd alább), akkor nincs szükség az adag módosítására. Károsodott vesefunkciójú felnőttek és idősek A kezelés negyedik napjáig nincs szükség az adag módosítására, ekkor azonban az adagot úgy kell beállítani, hogy a fenntartó szakaszban a mélyponti szérumkoncentráció legalább 10 mg/l legyen HPLC módszerrel mérve, vagy legalább 15 mg/l FPIA módszerrel mérve. A kezelés negyedik napja után: - Enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodás (kreatinin-clearance 30-80 ml/perc) esetén a fenntartó adagot meg kell felezni: a dózist vagy kétnaponta kell alkalmazni, vagy a dózis felét naponta egyszer kell alkalmazni. - Súlyos vesekárosodás (kreatinin-clearance <30 ml/perc) és hemodializált betegek esetén a dózis a szokásos adag egyharmada: a kezdeti adag háromnaponta egyszer alkalmazva, vagy a kezdeti adag egyharmada naponta egy alkalommal. A teikoplanin hemodialízissel nem távolítható el. Folyamatos ambuláns peritoneális dialízis (CAPD) kezelésben részesülő betegek Egyszeri intravénás 6 mg/ttkg-os telítő dózis után az első héten a dialízis oldatot tartalmazó tasakba 20 mg/l-t, a második héten minden második tasakba 20 mg/l-t, majd a harmadik héten az éjszakai folyadékba 20 mg/l-t kell beadni. Gyermekek és serdülők Az adagolási javaslat felnőttek és 12 év feletti gyermekek és serdülők esetén megegyezik. Újszülöttek és csecsemők 2 hónapos korig: Telítő dózis Egyszeri 16 mg/ttkg-os adag intravénás infúzióban az első napon. Fenntartó dózis Egyszeri 8 mg/ttkg-os adag intravénás infúzióban naponta. 2 hónapos-12 éves kor közötti gyermekek: Telítő dózis Egyszeri 10 mg/ttkg-os adag intravénásan, 12 óránként, 3-szor ismételve. Fenntartó dózis Egyszeri 6-10 mg/ttkg-os adag intravénásan, naponta egyszer beadva. Az alkalmazás módja A teikoplanint csak intravénásan, intramuscularisan vagy orálisan szabad alkalmazni. Az intravénás injekció beadható 3-5 perc alatt bolusként vagy 30 perces infúzióban is. Újszülötteknek csak infúzióban adható. Clostridium difficile-fertőzés okozta hasmenés és colitis kezelése esetén per os alkalmazandó. A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására és hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A teikoplaninnal vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések A teikoplanin intraventricularisan nem alkalmazható. Túlérzékenységi reakciók A teikoplaninnal kapcsolatosan súlyos, életveszélyes, néhány esetben halálos kimenetelű túlérzékenységi reakciókról (pl. anafilaxiás sokkról) számoltak be. A teikoplaninnal kapcsolatos allergiás reakció előfordulása esetén a kezelést azonnal abba kell hagyni, és megfelelő sürgősségi intézkedéseket kell tenni. A vankomicinnel szembeni ismert túlérzékenységben szenvedő betegek esetében a teikoplanint elővigyázatossággal kell alkalmazni, mivel túlérzékenységi keresztreakció fordulhat elő, beleértve a halálos kimenetelű anafilaxiás sokkot is. A vankomicinnel kapcsolatosan korábban már előfordult ún. "vörös ember (red man) szindróma" esetében azonban a teikoplanin alkalmazása nem ellenjavallt. Az infúzióval kapcsolatos reakciók Ritkán (akár az első adagnál is) vörös ember szindróma (pruritusszal, urticariával, erythemával, angioneuroticus oedemával, tachycardiával, hypotensioval és dyspnoeval járó tünetegyüttes) jelentkezését figyelték meg. Az infúzió leállítása vagy lelassítása után ezek a reakciók elmúlhatnak. Az infúzióval kapcsolatos reakciók korlátozhatók, amennyiben a napi adagot nem bolus injekcióban, hanem infúzióban adják be, amelynek időtartama 30 perc. Bőrt érintő, súlyos mellékhatások Bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat (severe cutaneous adverse reaction, SCAR), köztük Stevens-Johnson szindrómát (SJS), toxicus epidermalis necrolysist (TEN) és eozinofíliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS-szindróma) jelentettek a teikoplanin alkalmazásával kapcsolatban, amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek lehetnek (lásd 4.8 pont). Akut generalizált exanthemás pustulosist (AGEP) szintén jelentettek a teikoplanin alkalmazása során (lásd 4.8 pont). A gyógyszer rendelésekor tájékoztatni kell a betegeket a súlyos bőrreakciók jeleiről és tüneteiről (azaz progresszív, gyakran hólyagosodással vagy nyálkahártya-elváltozásokkal kísért bőrkiütések, vagy gennyes bőrkiütések vagy a bőr túlérzékenységének bármely más jele), és a betegeket szorosan monitorozni kell ezek kialakulása tekintetében. Ilyen reakciók kialakulására utaló jelek vagy tünetek jelentkezése esetén a teikoplanin alkalmazását abba kell hagyni és mérlegelni kell más megfelelő kezelés alkalmazását. Antibakteriális hatásspektrum A teikoplanin antibakteriális hatásspektruma limitált (Gram-pozitív). Néhány típusú fertőzés kezelésére önmagában nem alkalmas, kivéve, ha a kórokozót már azonosították, és ismerten érzékeny a teikoplaninra; vagy erősen gyanítható, hogy a fertőzést legnagyobb valószínűséggel okozó kórokozó(k) kezelésére a teikoplanin alkalmas. A teikoplanin észszerű alkalmazása során figyelembe kell venni az antibakteriális hatásspektrumot, a biztonságossági profilt, és azt, hogy a beteg alkalmas-e a standard antibiotikum kezelésre. Ennek alapján várható, hogy a teikoplanint a legtöbb esetben csak azon betegek súlyos fertőzésének kezelésére alkalmazzák, akiknél a standard antibiotikum kezelés nem alkalmas. Thrombocytopenia A teikoplanin alkalmazása során beszámoltak thrombocytopeniáról (lásd 4.8 pont). A kezelés alatt javasolt az időszakos hematológiai vizsgálat, beleértve a teljes vérkép vizsgálatát is. Nefrotoxicitás A teikoplanin-kezelés során nefrotoxicitásról és veseelégtelenségről számoltak be (lásd 4.8 pont). Vesekárosodásban szenvedő betegek esetén olyan esetben, amikor a teikoplanint magas telítő dózisban, vagy olyan esetben, amikor ismerten vesekárosító hatással rendelkező gyógyszerekkel egyidejűleg (pl. aminoglikozidok, kolisztin, amfotericin B, ciklosporin és ciszplatin), vagy azokat megelőzően, illetve alkalmazásuk után adják, akkor a betegeket gondosan monitorozni kell, és hallásvizsgálatot is kell végezni (lásd alább: "Ototoxicitás"). Mivel a teikoplanin főként a vesén keresztül választódik ki, ezért veseelégtelenségben szenvedő betegek esetén a teikoplanin adagját módosítani kell (lásd 4.2 pont). Ototoxicitás Más glikopeptidekhez hasonlóan, a teikoplanin alkalmazása során is beszámoltak ototoxicitásról (süketségről és fülzúgásról) (lásd 4.8 pont). Azokat a betegeket, akiknél a teikoplanin-kezelés során halláskárosodás vagy a belső fül betegségeinek jelei vagy tünetei jelentkeznek, gondosan ki kell vizsgálni és monitorozni kell, különösen hosszan tartó kezelés és fennálló vesekárosodás esetén. Azokat a betegeket, akik a teikoplanint egyéb, ismert nefrotoxikus és/vagy neurotoxikus/ototoxikus hatással rendelkező gyógyszerekkel egyidejűleg (pl. aminoglikozidokkal, kolisztinnel, amfotericin B-vel, ciklosporinnal, ciszplatinnal, furoszemiddel és etakrinsavval), vagy azokat megelőzően, illetve alkalmazásuk után kapják, gondosan monitorozni kell, és hallásromlás esetén mérlegelni kell a teikoplanin-kezelés előnyeit. Különleges óvintézkedéseket kell tenni, amennyiben a teikoplanint olyan betegeknek adják, akik egyidejűleg ototoxikus és/vagy vesekárosító gyógyszerekkel történő kezelésben részesülnek. Ilyen esetekben javasolt a rendszeres hematológiai, máj- és vesefunkciós vizsgálatok végzése. Felülfertőződés Mint egyéb antibiotikumok, így a teikoplanin alkalmazása is - különösen tartós alkalmazás esetén - a nem érzékeny mikroorganizmusok elszaporodását okozhatja. Amennyiben a kezelés során felülfertőződés következik be, megfelelő lépéseket kell tenni. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Targocid kismértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A teikoplanin szédülést és fejfájást okozhat. A gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásolhatja. Azon betegek, akiknél mellékhatások lépnek fel, nem vezethetnek gépjárműveket és nem kezelhetnek gépeket. 4.9 Túladagolás Tünetek Véletlen túladagolásról szóló eseteket jelentettek gyermekgyógyászati betegeknél. Egy 29 napos újszülött esetén izgatottságról számoltak be, aki tévedésből iv. 400 mg (95 mg/ttkg) teikoplanint kapott. Kezelés A teikoplanin túladagolásának kezelése tüneti. A teikoplanin nem távolítható el hemodialízissel, és csak lassan ürül ki peritoneális dialízissel. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Specifikus interakciós vizsgálatokat nem végeztek. A teikoplanin és aminoglikozidok oldatai inkompatibilisek, és tilos az injekciós alkalmazás esetén keverni, ugyanakkor a dializáló oldatban kompatibilisek és szabadon alkalmazhatók CAPD okozta peritonitisben. A teikoplanint elővigyázatossággal kell alkalmazni más, ismert nefrotoxikus és/vagy neurotoxikus/ototoxikus hatású gyógyszerrel egyidejű, vagy egymást követő alkalmazása esetén. Ilyen gyógyszerek többek között pl. az aminoglikozidok, a kolisztin, az amfotericin B, a ciklosporin, a ciszplatin, a furoszemid és az etakrinsav (lásd 4.4 pont "Nefrotoxicitás" és "Ototoxicitás"). A teikoplaninnal való kombináció során azonban a szinergikus toxicitásra nincs bizonyíték. Klinikai vizsgálatokban számos, más antibiotikumokat, vérnyomáscsökkentőket, anesztetikumokat, szívgyógyszereket és antidiabetikumokat szedő betegnek adtak teikoplanint, és káros kölcsönhatás bizonyítéka nem merült fel. Gyermekek és serdülők Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek. 6.2 Inkompatibilitások A teikoplanin és az aminoglikozidok közvetlen elegyítéskor inkompatibilisek, és az injekció beadása előtt tilos összekeverni őket. Amennyiben a teikoplanint más antibiotikumokkal kombinációban alkalmazzák, akkor a készítményeket külön-külön kell beadni. Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A mellékhatások táblázatos felsorolása Az alábbi táblázatban találhatók azok a mellékhatások, amelyek előfordulási gyakorisága meghaladta a placebo alkalmazása esetén megfigyelhető gyakoriságot, és több mint egy betegnél jelentkeztek. A mellékhatások felsorolása az alábbi gyakorisági kategóriák szerint történik: Nagyon gyakori (?1/10); gyakori (?1/100 - <1/10); nem gyakori (?1/1000 - <1/100); ritka (?1/10 000 - <1/1000); nagyon ritka (?1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. Szervrendszer Gyakori (?1/100 - ?1/10) Nem gyakori (?1/1000 - ?1/100) Ritka (?1/10 000 - ?1/1000) Nagyon ritka (?1/10 000) Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) Fertőző betegségek és parazita-fertőzések tályog felülfertőződés (a nem érzékeny mikroorganizmusok elszaporodása) Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek leukopenia thrombocytopenia, eosinophilia agranulocytosis, neutopenia pancytopenia Immunrendszeri betegségek és tünetek anaphylaxiás reakció (anaphylaxia) (lásd 4.4 pont) eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszer-reakció (DRESS-szindróma), anaphylaxiás shock (lásd 4.4 pont) Idegrendszeri betegségek és tünetek szédülés, fejfájás görcsrohamok A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei süketség, hallásvesztés (lásd 4.4 pont), fülzúgás, vestibularis zavar Érbetegségek és tünetek phlebitis thrombophlebitis Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek bronchospasmus Emésztő-rendszeri betegségek és tünetek hasmenés, hányás, hányinger A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei kiütés, erythema, pruritus "red man" szindróma (azaz a test felső felének kivörösödése) (lásd 4.4 pont) toxicus epidermalis necrolysis, Stevens-Johnson.szindróma, akut generalizált exanthemás pustulosis, erythema multiforme, angiooedema, exfoliativ dermatitis, urticaria (lásd 4.4 pont) Vese- és húgyúti betegségek és tünetek a vér emelkedett kreatininszintje veseelégtelenség (beleértve az akut veseelégtelenséget is) (lásd alább a kiválasztott mellékhatások leírását)* Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók fájdalom, láz tályog az injekció beadásának helyén, hidegrázás (rigor) Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei emelkedett transzaminázszint (a transzaminázok átmeneti kóros szintje), emelkedett alkalikusfoszfatáz-szint a vérben (az alkalikus foszfatáz átmeneti kóros szintje), A kiválasztott mellékhatások leírása *Irodalmi jelentések alapján a nefrotoxicitás kialakulásának becsült aránya körülbelül 2% azoknál a betegeknél, akik kisebb telítő dózist kaptak naponta kétszer átlagosan 6 mg/ttkg adagban, amit átlagosan napi egy alkalommal 6 mg/ttkg fenntartó adag követett. Egy megfigyeléses, engedélyezés utáni biztonságossági vizsgálatban, amelyben 300 (átlagos életkor 63 év), csont- és izületi fertőzés, endocarditis vagy más súlyos fertőzés miatt kezelt beteg vett részt, és ahol a betegek nagyobb (naponta kétszer 12 mg/ttkg-os) telítő dózist kaptak (medián értéken 5 adag telítő dózist), amit naponta egyszer 12 mg/ttkg-os fenntartó adag követett, az igazolt nefrotoxicitás megfigyelt aránya 11,0% (95%-os CI = 7,4%; 15,5%) volt az első 10 nap során. A nefrotoxicitás kumulatív aránya a kezelés kezdetétől az utolsó adagot követő 60. napig 20,6% volt (95%-os CI = 16,0%; 25,8%). Azoknál a betegeknél, akik több mint 5 alkalommal kaptak nagy, naponta kétszer 12 mg/ttkg-os telítő dózist, amelyet naponta egyszer 12 mg/ttkg-os fenntartó adag követett, a nefrotoxicitás megfigyelt kumulatív aránya a kezelés kezdetétől az utolsó adag beadását követő 60. napig 27% volt (95%-os CI = 20,7%; 35,83%) (lásd 4.4 pont). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Glikopeptid antibiotikumok ATC kód: J01XA02 Hatásmechanizmus A teikoplanin az érzékeny organizmusok növekedését úgy akadályozza, hogy a sejtfal bioszintézisét a béta-laktámok támadáspontjától eltérő ponton gátolja. A peptidoglikán-szintézist a D-alanil-D-alanin rész specifikus kötésével blokkolja. A rezisztencia mechanizmusa A teikoplanin elleni rezisztencia az alábbi mechanizmusok szerint alakulhat ki: - Módosított célstruktúra: a rezisztencia ezen formája különösen az Enterococcus faeciumra jellemző. Ez a módosulat egy murein prekurzorban lévő aminosav lánc D-alanin-D-alanin terminálisának D-ala-D-laktátra történő cseréjén alapul, ami által a vankomicin iránti affinitás csökken. A felelős enzimek az újonnan szintetizálódott D-laktát dehidrogenáz vagy ligáz. - A Staphylococcusok teikoplanin iránti érzékenységének csökkenése, illetve rezisztenciája a murein prekurzorok túltermelésén alapul, amikhez a teikoplanin kötődik. A teikoplanin és a glikoprotein vankomicin között előfordulhat keresztrezisztencia. Számos vankomicin rezisztens Enterococcus érzékeny a teikoplaninra (Van-B fenotípus). A rezisztenciavizsgálat határértékei: Az EUCAST (European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing) 2020. január 1-én kelt, 10.0 verziójában meghatározott minimális gátló koncentráció (MIC) határértékei az alábbi táblázatban szerepelnek: Mikroorganizmus Érzékeny Rezisztens Staphylococcus aureus a,b ?2 mg/l >2 mg/l Koaguláz-negatív Staphylococcusok a ?4 mg/l >4 mg/l Enterococcus spp. ?2 mg/l >2 mg/l Streptococcus A, B, C, G csoportb ?2 mg/l >2 mg/l Streptococcus pneumoniae b ?2 mg/l >2 mg/l Streptococcus viridans csoport b ?2 mg/l >2 mg/l a A glikopeptid MIC értékek módszerfüggőek, és az értékeket bouillon mikrodilúcióval kell meghatározni (referencia ISO 20776). Az S. aureus esetében a 2 mg/l-es vankomicin MIC érték a vad típusú MIC megoszlás határán van, ezért a klinikai válasz csökkent lehet. b Nem érzékeny izolátumok nagyon ritkán fordulnak elő vagy még nem számoltak be ilyenekről. Az ilyen izolátumokon végzett azonosítási és antibiotikum rezisztencia vizsgálatának eredményét meg kell erősíteni, és az izolátumot el kell küldeni egy referencia laboratóriumba. Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggések A teikoplanin antimikrobiális hatása lényegében attól függ, hogy a gyógyszer szintje mennyi ideig haladja meg a kórokozó minimális gátló koncentrációt (MIC értéket). Érzékenység A rezisztencia előfordulása a földrajzi helyzettől és adott faj esetén az időfaktortól függően eltérő lehet. A rezisztencia előfordulásának helyi adatai szükségesek, különösen súlyos fertőzés kezelése esetén. Amennyiben szükséges, szakértő segítségét kell kérni, amennyiben a helyi rezisztencia előfordulási adatai alapján bizonyos fertőzések esetén a szer alkalmazása megkérdőjelezhető. Általában érzékeny fajok Gram-pozitív aerob baktériumok Corynebacterium jeikeium a Enterococcus faecalis Staphylococcus aureus (a meticillin-rezisztens törzseket is beleértve) Streptococcus agalactiae Streptococcus dysgalactiae subsp. equisimilis a (C- és G-csoportú Streptococcusok) Streptococcus pneumoniae Streptococcus pyogenes Streptococcus viridans csoport a b Gram-pozitív anaerobok Clostridium difficile a Peptostreptococcus spp.a Olyan fajok, amelyeknél a szerzett rezisztencia problémát okozhat Gram-pozitív aerobok Enterococcus faecium Staphylococcus epidermidis Staphylococcus haemolyticus Staphylococcus hominis Eredendően rezisztens baktériumok Minden Gram-negatív baktérium Egyéb baktériumok Chlamydia spp. Chlamydophila spp. Legionella pneumophila Mycoplasma spp. a A táblázat készítésének időpontjában nem állt rendelkezésre aktuális adat. A vonatkozó legfontosabb irodalmi adatok, az előírt mennyiségek és kezelési ajánlások alapján érzékenységet tételeznek fel. b Heterogén Streptococcus fajok gyűjtőneve. A rezisztencia változhat az aktuális Streptococcus fajtól függően 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás A teikoplanint parenterálisan (intravénásan vagy intramuscularisan) adják be. Intramuscularis alkalmazás után a teikoplanin biohasznosulása (az intravénás alkalmazáshoz képest) majdnem teljes (90%). Hat napon keresztül napi 200 mg teikoplanin intramuscularis alkalmazása során az átlagos (SD) maximális koncentráció (Cmax), 12,1 (0,9) mg/l volt, ami az alkalmazást követően 2 órával alakult ki. Intravénásan, 3-5 alkalommal, 12 óránként 6 mg/ttkg telítő dózis adagolása során a Cmax értékek 60-70 mg/l között voltak, és a Cmélyponti általában meghaladta a 10 mg/l-t. 12 mg/ttkg intravénás telítő dózis, 3 alkalommal, 12 óránként történő alkalmazása esetén az átlagos Cmax és a Cmélyponti értékeket 100 mg/l és 20 mg/l-re becsülték. Naponta egyszer, fenntartó dózisként alkalmazott 6 mg/ttkg esetén a Cmax és a Cmélyponti értékek körülbelül 70 mg/l, illetve 15 mg/l voltak. Napi egyszeri, 12 mg/ttkg fenntartó dózisként történő alkalmazása esetén a Cmélyponti értékek 18-30 mg/l között voltak. Szájon át történő alkalmazás esetén a teikoplanin nem szívódik fel az emésztőrendszerből. Egészséges alanyoknak egyszeri 250 vagy 500 mg-os adag adása után a teikoplanin nem volt kimutatható a szérumban vagy a vizeletben, csak kizárólag a székletben (a beadott adag körülbelül 45%-a) változatlan formában. Eloszlás A humán szérumfehérjékhez történő kötődés 87,6- 90,8% között változik, ami azonban nem befolyásolja a teikoplanin koncentrációját. A teikoplanin főként a humán szérum albuminhoz kötődik. A teikoplanin nem jut be a vörösvértestekbe. Az eloszlási térfogat dinamikus egyensúlyi állapotban (Vss) 0,7-1,4 l/ttkg. A Vss legmagasabb értékeit a közelmúltban végzett vizsgálatokban figyelték meg, ahol a mintavételi periódus meghaladta a 8 napot. A teikoplanin főleg a tüdőben, a myocardiumban és a csontszövetben oszlik el, a szövet/szérum arányok meghaladják az 1-et. A hólyagokban lévő folyadékban, a synovialis folyadékban és a peritoneális folyadékban a szövet/szérum arányok 0,5-1 között voltak. A teikoplanin ugyanolyan sebességgel ürül ki a peritonális folyadékból, mint szérumból. A pleurális folyadékban és a bőr alatti zsírszövetben a szövet/szérum arány 0,2-0,5 között van. A teikoplanin nem jut be gyorsan a liquorba. Biotranszformáció A plazmában és a vizeletben előforduló fő speciesz a változatlan formájú teikoplanin, ami minimális metabolizmusra utal. Feltételezhetően hidroxilációval két metabolit keletkezik, amelyek a beadott adag 2-3%-át teszik ki. Elimináció A teikoplanin változatlan formában főként a vizelettel választódik ki (80% 16 napon belül), míg a beadott adag 2,7%-a a széklettel (az epével) választódik ki a beadást követő 8 napon belül. A teikoplanin eliminációs felezési ideje 100-170 óra között változik a legújabb vizsgálatok alapján, amelyek során 8-35 napon keresztül vettek vérmintákat. A teikoplanin teljes clearance-e alacsony, 10-14 ml/óra/ttkg és a renális clearance 8-12 ml/óra/ttkg között van, ami arra utal, hogy a teikoplanin főként a vesén keresztül választódik ki. Linearitás A teikoplanin a 2-25 mg/ttkg dózistartományban lineáris farmakokinetikát mutat. Különleges betegcsoportok Vesekárosodás Mivel a teikoplanin a vesén keresztül választódik ki, ezért kiválasztása a vesekárosodás fokának megfelelően csökken. A teikoplanin teljes és renális clearance-e a kreatinin-clearance-től függ. Idősek Időséknél a teikoplanin farmakokinetikája nem módosul, kivéve vesekárosodás esetén. Gyermekek és serdülők A felnőttekhez képest nagyobb teljes clearance (15,8 ml/óra/ttkg újszülöttek és 14,8 ml/óra/ttkg 8 évesek esetén) és rövidebb eliminációs felezési idő (40 óra újszülöttek; 58 óra 8 évesek esetén) figyelhető meg. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Patkányoknál és kutyáknál ismételt parenterális alkalmazást követően a vesére gyakorolt, dózisfüggő és reverzibilisnek bizonyult hatásokat figyeltek meg. Az ototoxicitás potenciális okának feltárására tengerimalacokon végzett vizsgálatok alapján lehetséges a cochlearis és vestibularis funkció enyhe károsodása morfológiai elváltozás nélkül. Patkányoknál akár napi 40 mg/ttkg teikoplanin subcutan adagolása nem befolyásolta a hímek és a nőstények termékenységét. Embriofötális fejlődési vizsgálatokban nem figyeltek meg fejlődési rendellenességeket, patkányoknál akár napi 200 mg/ttkg teikoplanin subcutan adagolását követően, illetve nyulaknál akár napi 15 mg/ttkg teikoplanin intramuscularis adagolását követően sem. Patkányoknál azonban 100 mg/ttkg/nap és afölötti adagok estén megnövekedett a halva születések száma és 200 mg/ttkg/nap esetén a neonatális mortalitás. Erről a hatásról nem számoltak be napi 50 mg/ttkg adag esetén. Egy patkányokon végzett peri- és posztnatális vizsgálat során kimutatták, hogy napi legfeljebb 40 mg/ttkg subcutan beadott adag nem befolyásolja az F1 generáció tagjainak termékenységét, illetve az F2 generáció túlélését és fejlődését. A teikoplanin nem mutatott antigenitást (egereknél, tengerimalacoknál vagy nyulaknál), genotoxicitást, illetve nem okozott helyi irritációt. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése Közvetlen csomagolás: I-es típusú, színtelen, 22 ml-es hasznos térfogatú injekciós üveg brómbutil gumidugóval, alumínium zárókupakkal és lepattintható zöld műanyag védőlappal lezárva. Injekcióhoz való víz I-es típusú színtelen üvegampullában. Kiszerelés: - 1 db, port tartalmazó injekciós üveg és 1 db, oldószert tartalmazó ampulla - 5×1 db, port tartalmazó injekciós üveg és 5×1 db, oldószert tartalmazó ampulla - 10×1 db, port tartalmazó injekciós üveg és 10×1 db, oldószert tartalmazó ampulla - 25×1 db, port tartalmazó injekciós üveg és 25×1 db, oldószert tartalmazó ampulla Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Ez a gyógyszer kizárólag egyszeri alkalmazásra szolgál. Az oldat elkészítése: - A mellékelt oldószer teljes mennyiségét fecskendezze be lassan a port tartalmazó injekciós üvegbe. - Óvatosan görgesse az injekciós üveget a kezei között, amíg a por teljesen fel nem oldódik. Ha az oldat habos lesz, akkor körülbelül 15 percig állni kell hagyni. Csak tiszta oldat használható fel. Az oldat színe sárgástól sötét sárgáig terjedhet. Az elkészített oldat teikoplanin-tartalma 400 mg/3,0 ml lesz. Az injekciós üveg névleges teikoplanin tartalma 400 mg A port tartalmazó injekciós üveg térfogata 22 ml Az oldószeres ampullából a feloldáshoz felszívható térfogat 3,14 ml A névleges teikoplanin-adagot tartalmazó térfogat (5 ml-es fecskendővel és 23 G méretű tűvel felszívva) 3,0 ml Az elkészített oldatot közvetlenül is be lehet adni, vagy tovább lehet hígítani, illetve szájon át is be lehet adni. A hígított oldat elkészítése infúzióban való beadáshoz: A Targocid az alábbi infúziós oldatokban adható be: - 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid oldat - Ringer oldat - Ringer-laktát oldat - 5%-os glükóz injekció - 10%-os glükóz injekció - 0,18%-os nátrium-klorid és 4%-os glükóz oldat - 0,45%-os nátrium-klorid és 5%-os glükóz oldat - 1,36%-os vagy 3,86%-os glükóz oldatot tartalmazó peritoneális dializáló folyadék. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ?? (két keresztes) Osztályozás: II./3 csoport Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I). 6.4 Különleges tárolási előírások A kereskedelmi kiszerelésű por: Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást. A feloldott/hígított gyógyszerre vonatkozó tárolási előírásokat lásd a 6.3 pontban. 6.3 Felhasználhatósági időtartam A kereskedelmi kiszerelésű por eltarthatósági ideje: 3 év Az elkészített oldat eltarthatósági ideje: Az útmutatások szerint elkészített oldat kémiai és fizikai stabilitását 2 °C -8 °C-on az elkészítést követő 24 óráig mutatták ki. Mikrobiológiai szempontból a gyógyszert azonnal fel kell használni. Amennyiben mégsem használják fel azonnal, akkor a felhasználó felelőssége, hogy a felbontott gyógyszert mennyi ideig és milyen körülmények között tárolja, de ez semmiképpen sem haladhatja meg a 24 órás 2 °C -8 °C-on történő tárolást, kivéve, ha a feloldás ellenőrzött és validáltan aszeptikus körülmények között történt. A felhígított gyógyszer eltarthatósági ideje: Az útmutatások szerint elkészített oldat kémiai és fizikai stabilitását 2 °C -8 °C-on az elkészítést követő 24 óráig mutatták ki. Mikrobiológiai szempontból a gyógyszert azonnal fel kell használni. Amennyiben mégsem használják fel azonnal, akkor a felhasználó felelőssége, hogy a felbontott gyógyszert mennyi ideig és milyen körülmények között tárolja, de ez semmiképpen sem haladhatja meg a 24 órás 2 °C-8 °C-on történő tárolást, kivéve, ha a feloldás/hígítás ellenőrzött és validáltan aszeptikus körülmények között történt. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA SANOFI-AVENTIS Zrt. 1138 Budapest, Váci út 133. E épület 3. emelet Magyarország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI OGYI-T-4580/02 (1 db, port tartalmazó injekciós üveg és 1 db, oldószert tartalmazó ampulla) 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1995. július 20. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2015. április 14. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2022. szeptember 16. 14 OGYÉI/60532/2022 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A teikoplanin terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. Állatkísérletek során, nagy dózisok esetén reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont): patkányoknál nőtt a halva születés és a neonatális mortalitás előfordulási gyakorisága. Embereknél a potenciális kockázat nem ismert. A teikoplanin nem alkalmazható a terhesség alatt, kivéve, ha arra egyértelműen szükség van. A magzati belső fül és vesekárosodás potenciális kockázata nem zárható ki (lásd 4.4 pont). Szoptatás Nem ismert, hogy a teikoplanin kiválasztódik-e a humán anyatejbe. A teikoplanin állati anyatejbe történő kiválasztódásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre információ. A döntést a szoptatás folytatásáról, ill. megszakításáról és a teikoplanin-kezelés megszakításáról vagy folytatásáról a szoptatás gyermekre gyakorolt előnyös hatása, ill. a teikoplanin-kezelés anyai előnyeinek megfelelő értékelése alapján kell meghozni. Termékenység Reprodukciós állatkísérletek során a termékenységre gyakorolt káros hatásnak nem volt bizonyítéka. | 
