Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

INVANZ 1G POR INFÚZIÓHOZ 1X

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Merck Sharp & Dohme Bv
Hatástani csoport:
J01DH Karbapenemek
Törzskönyvi szám:
EU/1/02/216/001
Hatóanyagok:
Ertapenemum natricum
Hatáserősség:
Nincs jelzése, nem erőshatású ()
Fogy. ár:
12981 Ft
Kiadhatóság:
SZ Szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos ellenőrzés mellett kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,0012981,00
Közgyógy12981,000,00
Teljes0,0012981,00
Egyedi engedélyes0,0012981,00
Tárolás:
+2 és +8 °c között
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása megfontolandó
18 éves kor alatt nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás
Az Invanz napi adagja 1gramm (g), egyszeri, intravénás alkalmazással.
Intravénás alkalmazás: a gyógyszert 30 percnél hosszabb ideig tartó infúzió formájában kell beadni. .
Az Invanz kezelés átlagos időtartama 3-14 nap, ami változhat a fertőzés típusától, súlyosságától és a kórokozó(k)tól függően. Amennyiben klinikailag indokolt, megfelelő per os antibakteriális szerre való váltás végrehajtható, ha klinikailag javulást tapasztalunk.

Veseelégtelenség:
Az Invanz alkalmazható veseelégtelenségben fellépő fertőzések esetén. Azon betegeknél, akiknek a creatinine clearance-e 30 ml/min/1,73 m2 felett van, az adagolás módosítására nincs szükség. Előrehaladott vesebetegségben nincsenek megfelelő adatok az ertapenem biztonságosságát és hatásosságát illetően, amelyek az adagolásra irányadóak lehetnének. Az ertapenemet ezeknél a betegeknél ne alkalmazzuk (lásd 5.2 pont).

Haemodialyisált betegek:
Haemodialysált betegekre vonatkozólag nincsenek megfelelő adatok az ertapenem biztonságosságát és hatásosságát illetően, amelyek az adagolásra irányadóak lehetnének. Az ertapenemet ezeknél a betegeknél ne alkalmazzuk.

Májkárosodás::
Az adagolás módosítására károsodott májfunkciójú betegek esetében nincs szükség (lásd 5.2 pont).

Idős kor:
Az ajánlott dózist kell alkalmazni, kivéve előrehaladott veseelégtelenségben (lásd Veseelégtelenség).

Gyermekkor és serdülőkor:
A biztonság és hatásosság még nem bizonyított. Ezért alkalmazása 18 év alatti betegeknél nem ajánlott
.



Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvatossági intézkedések
Súlyos, alkalmanként halálos (anaphylactoid) túlérzékenységről számoltak be béta-laktám típusú antibiotikum alkalmazása esetén. Ezeknek a reakcióknak az előfordulási valószínűsége nagyobb azon betegek esetében, akiknek anamnézisében nagyszámú allergénnel szembeni túlérzékenység szerepel. Az ertapenem kezelés megkezdése előtt körültekintően tudakozódni kell a penicillinek, cephalosporinok, egyéb béta-laktámok vagy más allergének okozta esetleges korábbi túlérzékenységi reakciókat illetően (lásd 4.3). Amennyiben ertapenem alkalmazásakor allergiás reakció lép fel, az ertapenem kezelést haladéktalanul abba kell hagyni. Súlyos anaphylaxiás reakciók fellépése esetén azonnali sürgősségi ellátásra van szükség.
Ahogyan más antibiotikumok esetében is, az ertapenem hosszantartó alkalmazása a nem-érzékeny mikroorganizmusok túlszaporodását eredményezheti. A betegek állapotának ismételt értékelése alapvető. A kezelés során fellépő felülfertőződés esetén a megfelelő lépéseket meg kell tenni.
Az antibiotikum alkalmazással összefüggő colitis és pseudomembranosus colitis előfordulását majdnem minden antibiotikummal, így az ertapenemmel kapcsolatban is leírták. Ennek súlyossága az enyhétől egészen az életveszélyesig terjedhet. Ezért nagyon fontos, hogy gondoljunk erre a diagnózisra azoknál a betegeknél, akiknél az antibiotikus terápia bevezetését követően hasmenés lép fel. Az Invanz terápia felfüggesztése, és Clostridium difficile-specifikus terápia bevezetése megfontolandó. A perisztaltikát gátló gyógyszerek adása kerülendő.
Az Invanz hatékonysága a közösségben szerzett, penicillin-rezisztens Streptococcus pneumoniae okozta pneumonia kezelésében nem bizonyított.

Az ertapenem súlyos fertőzésekben való alkalmazásáról korlátozott mennyiségű tapasztalat áll rendelkezésre. A közösségben szerzett pneumonia kezelésével kapcsolatos klinikai vizsgálatokban az ertapenemmel kezelt, értékelhető betegek 25%-a szenvedett súlyos tüdőgyulladásban (pneumonia súlyossági index > III). Egy, az akut nőgyógyászati infekciókkal kapcsolatos klinikai vizsgálatban az ertapenemmel kezelt, értékelhető betegek 26%-a szenvedett súlyos betegségben (testhőmérséklet ł 39°C, és/vagy bacteriaemia); tíz betegnél lépett fel bacteriaemia. Egy, az intraabdominalis infekciókkal kapcsolatos klinikai vizsgálatban az ertapenemmel kezelt, értékelhető betegek 30%-nak volt diffúz peritonitise, 39%-nak az appendixet nem érintő gyomor-, nyombél-, vékonybél-, vastagbél- vagy epehólyag-infekciója; korlátozott számban voltak értékelhető betegek, akiknek apache scorja ł15 volt, és a hatékonyság ezeknél a betegeknél nem bizonyított.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek üzemeltetéséhez szükséges képességekre
Szédülés és álmosság előfordulhat (lásd 4.8 pont), ami befolyásolhatja a betegek vezetési és/vagy gépkezelési képességét.


4.9 Túladagolás
Az ertapanem túladagolásának kezeléséről nem áll rendelkezésre specifikus információ. Az ertapenem túladagolása valószínűtlen. Egészséges önkénteseknek intravénásan, napi 3 g dózisban, 8 napon át adott ertapenem kezelés szignifikáns toxicitást nem eredményezett. Klinikai vizsgálatokban akár napi 3 g-os dózisok véletlen adagolása klinikailag jelentős kedvezőtlen mellékhatásokat nem eredményezett.
Ennek ellenére túladagolás esetén az Invanz kezelést fel kell függeszteni és általános szupportív terápiát kell bevezetni, amíg a vesén keresztül történő kiválasztás lezajlik.
Az ertapenem haemodialyzis segítségével bizonyos mértékig eltávolítható (lásd 5.2), azonban a túladagolás haemodialysissel valókezeléséről nincsenek információk.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Klinikai vizsgálatokban összesen több mint 1900 beteget kezeltek ertapenemmel, közülük több mint 1850-en 1 g-os dózist kaptak. Kedvezőtlen hatásról (azaz a vizsgálatvezető által esetlegesen, valószínűen vagy biztosan a gyógyszer szedésével összefüggőnek tartott) az ertapenemmel kezelt betegek körülbelül 20%-val kapcsolatban számoltak be. Kedvezőtlen hatás miatt a betegek 1,3%-nál volt szükség a kezelés abbahagyására.

Azon betegek esetében, akik kizárólag Invanz kezelésben részesültek, a kezelés során, illetve a kezelés abbahagyását követő 14 napos periódusban fellépő leggyakoribb kedvezőtlen hatások a következők voltak: hasmenés (4,8%), az infúzió beadására használt vénával kapcsolatos komplikációk (4,5%) és hányinger (2,8%).

Azon betegek esetében, akik kizárólag Invanz kezelésben részesültek, az alábbi egyéb kedvezőtlen hatásokról számoltak be a kezelés során, illetve a kezelés abbahagyását követő 14 napos periódusban:

Gyakori: ł 1/100, < 1/10; Nem gyakori: > 1/1000, < 1/100; Ritka: > 1/10.000, < 1/1000

Vérképző- és nyirokszervi rendellenességek:
Ritka: Neutropenia, thrombocytopenia
Metabolikus és táplálkozási rendellenességek:
Ritka: Hypoglykaemia



Idegrendszeri rendellenességek:
Gyakori: Fejfájás
Nem gyakori: Szédülés, álmosság, álmatlanság, zavartság, görcsroham
Ritka: Izgatottság, idegesség, depressio, remegés
Szív- és érrendszeri rendellenességek:
Gyakori: Phlebitis/ thrombophlebitis
Nem gyakori: Hypotensio
Ritka: Arrhythmia, emelkedett vérnyomás, haemorrhagia, tachycardia
Légzési, mellkasi és mediastinalis rendellenességek:
Nem gyakori: Nehézlégzés, discomfort érzés a garatban.
Ritka: Orrdugulás, köhögés, orrvérzés, tüdőgyulladás, szörtyzörejek, sípolás-búgás
Emésztőrendszeri és máj-epeúti rendellenességek:
Gyakori: Hasmenés, hányinger, hányás
Nem gyakori: Székrekedés, oralis candidiasis, pseudomembranosus enterocolitis, gyomorsav-regurgitatio, szájszárazság, emésztési zavar, anorexia
Ritka: Epehólyag-gyulladás, nyelési nehézség, széklet-incontinentia, sárgaság, májműködési zavar
Bőr- és bőr alatti szöveti rendellenességek:
Gyakori: Kiütés, viszketés
Nem gyakori: Erythema
Ritka: Dermatitis, dermatomycosis, hámlás, postoperativ sebfertőzés
Vázizomrendszeri, kötőszöveti és csontrendszeri rendellenességek:
Ritka: Izomgörcs, vállfájdalom
Vese és húgyúti rendellenességek:
Ritka: Húgyúti infekció, veseelégtelenség, akut veseelégtelenség
Ivarrendszeri és emlőt érintő rendellenességek:
Nem gyakori: Vaginitis
Ritka: Abortusz, nőgyógyászati vérzés
Általános zavarok és a beadás helyén fellépő komplikációk:
Gyakori Az infúzió beadásához használt vénával kapcsolatos komplikációk
Nem gyakori: Extravasatio, hasi fájdalom, candidiasis, gyengeség/fáradtság, gombás fertőzés, láz, oedema/duzzanat, mellkasi fájdalom, ízérzési zavar
Ritka: Allergia, induratio a szúrás helyén, rossz közérzet, kismedencei peritonitis, sclerat érintő rendellenességek, syncope

Laboratóriumi értékek: azon betegek között, akik kizárólag Invanz kezelésben részesültek, a leggyakoribb laboreltérések és ezek incidenciája a kezelés alatt, és a kezelés abbahagyását követő 14 nap során a következők voltak: az ALT (4,6 %), AST (4,6 %), alkalikus foszfatáz (3,8 %) és thrombocytaszám (3,0 %) emelkedése.

Azon betegek között, akik kizárólag Invanz kezelésben részesültek, a következő laboreltéréseket mutatták ki a kezelés alatt és a kezelés abbahagyását követő 14 nap során:
Gyakori: ł 1/100, < 1/10; Nem gyakori: > 1/1000, < 1/100; Ritka: > 1/10.000, < 1/1000
Kémia:
Gyakori: ALT, AST, alkalikus foszfatáz emelkedése
Nem gyakori: Szérum összbilirubin, szérum direkt bilirubin, szérum indirekt bilirubin,
szérum-creatinine, szérum karbamid nitrogén, szérum-glükóz
Ritka: Szérum-bikarbonát, szérum-creatinine és szérum-nátrium csökkenése;
szérum-LDH, szérum-foszfor, szérum-nátrium emelkedése

Haematologia:
Gyakori: Vérlemezkeszám emelkedése
Nem gyakori: Fehérvérsejtszám, vérlemezkeszám, granulocytaszám, haemoglobin és haematokrit csökkenése; eosinophilsejt-szám, aktivált parciális thromboplastin idő, granulocytaszám és fehérvérsejtszám emelkedése
Ritka: Lymphocytaszám csökkenése; pálcika magvú neutrophil granulocytaszám, lymphocytaszám, metamyelocytaszám, monocytaszám, myelocytaszám; atípusos lymphocyták számának emelkedése
Vizeletvizsgálat:
Nem gyakori: Vizelet baktériumszám, fehérvérsejtszám, laphámsejtszám, vörösvérsejtszám emelkedése; vizeletmintában gomba jelenléte
Ritka: Urobilinogén-szint emelkedése
Egyéb:
Nem gyakori: Clostridium difficile toxin pozitivitás




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: carbapenem csoport, ATC kód: J01D HXX

Hatásmechanizmus
Az ertapenem gátolja a baktériumok sejtfalszintézisét a penicillinkötő fehérjékhez (penicillin binding proteins, PBPs) történő kapcsolódást követően. Az Escherichia coli esetében az affinitás a PBP 2-höz és 3-hoz a legerősebb.

Mikrobiológiai érzékenység
Az általános MIC érzékenységi teszt határérték az érzékeny (susceptible; S) és rezisztens (resistant; R) kórokozók elkülönítésére:
S Ł 4mg/l és R > 8mg/l.
A MIC érzékenységi teszt határérték streptococcusok esetében, ideértve a S. pneumoniae-t:
S Ł 2mg/l.
A szerzett rezisztencia gyakorisága adott faj esetében földrajzilag és időben eltérő lehet, és a rezisztenciára vonatkozó helyi információkat különösen súlyos infekciók kezelésekor szükséges tudni. Az Európai Unióban carbapenem-rezisztens mikroorganizmusok okozta csoportos helyi fertőzésekről számoltak be. Az alábbi információ csak hozzávetőleges eligazítást ad annak valószínűségére, hogy az adott mikroorganizmus ertapenemre érzékeny lesz-e vagy sem.

Patogén A rezisztencia Európában tapasztalt tartománya
Érzékeny:
Gram-pozitív aerob baktériumok:Methicillin-érzékeny staphylococcusok (beleértve a Staphylococcus aureus-t) *Streptococcus agalactiae*Streptococcus pneumoniae*†Streptococcus pyogenes 0-5 %
Gram-negatív aerob baktériumok:Citrobacter freundiiEnterobacter aerogenesEnterobacter cloacaeEscherichia coli*Haemophilus influenzae*Haemophilus parainfluenzaeKlebsiella oxytocaKlebsiella pneumoniae*Moraxella catarrhalis*Morganella morganiiProteus mirabilisProteus vulgaris Serratia marcescens 0-20 %
Anaerob baktériumok:Bacteroides fragilis és a B. fragilis csoportba tartozó fajok *Clostridium fajok (a C. difficile kivételével)*Eubacterium fajok*Fusobacterium fajok*Peptostreptococcus fajok*Porphyromonas asaccharolytica*Prevotella fajok*
Rezisztens:
Gram-pozitív aerob baktériumok:Corynebacterium jeikeiumMethicillin-rezisztens staphylococcusok (beleértve a Staphylococcus aureus-t)Enterococcusok, beleértve az Enterococcus faecalis-t és az Enterococcus faecium-ot
Gram-negatív aerob baktériumok:Aeromonas fajokAcinetobacter fajokBurkholderia cepaciaPseudomonas aeruginosaStenotrophomonas maltophilia
Anaerob baktériumok:Lactobacillus fajok
Egyéb:Chlamydia fajokMycoplasma fajokRickettsia fajokLegionella fajok

* A klinikai hatékonyság bizonyított érzékeny izolátumok esetében az elfogadott klinikai indikációkban.
† Az Invanz hatékonysága a közösségben szerzett, penicillin-rezisztens Streptococcus pneumoniae okozta pneumonia kezelésében nem bizonyított.

Rezisztencia
Az ertapenemre érzékenynek tekintett fajok esetében az európai gyógyszerfigyelési vizsgálatokban a rezisztencia ritka volt. Rezisztens izolátumok esetében a carbapenem csoportba tartozó más antibakteriális szerekkel szembeni rezisztencia előfordult néhány, de nem az összes esetben. Az ertapenem erős stabilitást mutat a béta-laktamázok legtöbb típusa, köztük a penicillinázok, cephalosporinázok és a kiterjesztett spektrumú béta-laktamázok okozta hidrolízissel szemben, de a metallo-béta-laktamázok okozta hidrolízissel szemben nem.

Az ertapenem hatásmechanizmusa különbözik más csoportú antibiotikumokétól, mint pl. a quinolonok, aminoglikozidok, makrolidok és tetraciklinek. Az ertapenem és ezen antibiotikumok között nincs közös célstruktúrán alapuló keresztrezisztencia. Mégis, a mikroorganizmusok rezisztenciát mutathatnak az antibakteriális anyagok több mint egy csoportjával szemben, ha a rezisztencia mechanizmusa önmagában - vagy más mechanizmusok mellett - az egyes vegyületekkel szembeni impermeabilitás és/vagy egy EFFLUX pumpa.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Plazmakoncentrációk
Az ertapenem átlagos plazmakoncentrációi egy 1 g-os adag egyszeri, 30 perces intravénás infúzióját követően fiatal, egészséges felnőttekben (25és 45 év között) 155mikrogramm/ml (Cmax) volt fél órával a kezelés megkezdése után (az infúzió végén), 9 mikrogramm/ml 12 órával a kezelés megkezdése után, és 1 mikrogramm/ml 24 órával a kezelés megkezdése után.
Az ertapenem plazmakoncentrációjának görbe alatti területe (area under the curve; AUC) közel dózisarányosan növekszik a 0,5-2 g dózistartomány felett.
Ismételten, napi 0,5-2 g-os dózistartományban, intravénásan adva az ertapenem nem akkumulálódik.
Eloszlás
Az ertapenem humán plazmafehérjékhez nagymértékben kötődik. Fiatal, egészséges felnőttekben az ertapenem fehérjekötődése a plazmakoncentráció emelkedésével párhuzamosan csökken, az < 50 mikrogramm/ml körüli plazmakoncentrációnál kötött hozzávetőlegesen 95%-ról a 155 mikrogramm/ml körüli plazmakoncentrációnál (átlagosan elért koncentráció az 1 g-os intravénásan adott infúzió után) kötött körülbelüli 92 %-ra.
Az ertapenem eloszlási térfogata (Vdss) körülbelül 8 liter.
Az ertapenem bőrhólyag-folyadékban elért koncentrációi minden egyes mintavételi ponton, intravénás, napi egyszeri, 1 g-os adagolás harmadik napján a következő arányt mutatták: bőrhólyag-folyadékban lévő koncentráció görbe alatti területe: plazmakoncentráció görbe alatti területe: 0,61.
In vitro kísérletek azt mutatták, hogy az ertapenem hatása a nagyarányban fehérjéhez kötődő gyógyszerek (warfarin, ethinyl oestradiol és norethindron) plazmafehérje-kötődésére csekély. A kötődésben létrejött változás kisebb volt, mint 12% az ertapenem 1 g-os adagját követő plazma-csúcskoncentráció elérésekor. In vivo, probenecid (500 mg 6 óránként) hatására az ertapenem kötött frakciója - 1 g-os adag egyszeri intravénás alkalmazását követően, az infúzió végén - körülbelül 91%-ról hozzávetőlegesen 87%-ra csökkent. Ennek a változásnak a hatásai várhatóan átmenetiek. Klinikailag jelentős interakció létrejötte annak következtében, hogy az ertapenem más gyógyszert kiszorít, vagy, hogy más gyógyszer az ertapenemet kiszorítja, valószínűtlen.
In vitro kísérletek azt mutatják, hogy az ertapenem nem gátolja a digoxin vagy vinblastin P-glikoprotein-közvetítette transzportját, és hogy az ertapenem a P-glikoprotein-közvetítette transzportnak nem szubsztrátja.

Metabolizmus
Fiatal, egészséges felnőttekben 1 g radioaktívan jelölt ertapenem intravénás infúzióját követően a plazma radioaktivitását döntően (94%) az ertapenem adja. Az ertapenem legfőbb metabolitja a nyitott-gyűrűs származék, ami a béta-laktám gyűrű dehydropeptidase-I-közvetítette hidrolízise által jön létre.

Emberi máj mikroszómákon in vitro végzett kísérletek azt mutatják, hogy az ertapenem nem gátolja a hat fő CYP izoform (1A2, 2C9, 2C19, 2D6, 2E1 és 3A4) által közvetített anyagcsere-folyamatokat.

Elimináció
Fiatal, egészséges felnőtteknek radioaktívan jelzett ertapenemből 1 g-ot intravénásan adva körülbelül 80% jelenik meg a vizeletben és 10% a székletben. A vizeletben megjelent 80% hozzávetőlegesen 38%-a változatlan formában és körülbelül 37% a nyitott-gyűrűs metabolit formájában választódik ki.

Fiatal, egészséges felnőttekben 1 g intravénás adag beadása után az átlagos plazma felezési idő körülbelül 4 óra. Az ertapenem átlagos koncentrációja a vizeletben meghaladja a 984 mikrogramm/ml-t a beadás utáni első 2 órában, és meghaladja az 52 mikrogramm/ml-t a beadás utáni 12. és 24. óra között.

Különleges betegcsoportok
Nem
Az ertapenem plazmakoncentrációja férfiakban és nőkben hasonló.
Idős kor
Egészséges, idősebb (ł 65 év) felnőttekben 1 ill. 2 g-os dózis intravénás alkalmazását követően az ertapenem plazmakoncentrációja enyhén magasabb (körülbelül 39%-kal ill. 22%-kal), mint egészséges fiatalabb (< 65 év) felnőttekben. Ha előrehaladott veseelégtelenség nem áll fenn, az adagolás módosítására időseknél nincs szükség.

Gyermekkor
Az ertapenem farmakokinetikája 18 év alatti betegeknél nem ismert.

Májelégtelenség
Az ertapenem farmakokinetikája májelégtelenségben nem ismert. Mivel az ertapenem májon keresztül történő kiválasztódása korlátozott mértékű, nem várható, hogy farmakokinetikáját a májműködési zavar érintené. Ezért májelégtelenségben szenvedő betegeknél az adagolás módosítása nem javasolt.

Veseelégtelenség
Ertapenem egyszeri, 1 g-os adagjának intravénás beadását követően az összes ertapenem (kötött és nem kötött) és a nem kötött ertapenem AUC hasonló enyhe veseelégtelenségben (Clcr 60- 90 ml/min/1,73 m2) és egészségesek (25 és 82 év között) esetében. Mérsékelt veseelégtelenségben (Clcr 31-59 ml/min/1,73 m2) az összes ertapenem és a nem kötött ertapenem AUC egészségesekkel összehasonlítva körülbelül 1,5-szeres illetve 1,8-szoros. Előrehaladott veseelégtelenségben szenvedő betegek esetében (Clcr 5-30 ml/min/1,73 m2) az összes ertapenem és a nem kötött ertapenem AUC, egészséges egyénekkel összehasonlítva megközelítőleg 2,6-szoros illetve 3,4-szeres. Haemodialyzisre szoruló betegeknél - haemodialyízis-kezelések között - az összes ertapenem és a nem kötött ertapenem AUC egészséges egyénekkel összevetve körülbelül 2,9-szeres illetve 6,0-szoros. Közvetlenül haemodialyzis-kezelést megelőzően adott egyszeri, 1 g-os, intravénás adag körülbelül 30%-a található a dializált folyadékban.

Előrehaladott veseelégtelenségben és haemodialyzis-kezelésre szoruló betegeknél az ertapenem hatékonyságát és biztonságosságát illetően nincsenek kielégítő adatok, melyek alapján az adagolási útmutatás megállapítható lenne. Ezért az ertepenemet ezeknél a betegeknél ne alkalmazzuk.

5.3 A preklinikai biztonsági vizsgálatok eredményei
A preklinikai adatok, melyek a hagyományos biztonságossági, farmakológiai, ismételt adagoláson alapuló toxicitási, géntoxicitási és reprodukcióra kifejtett toxicitási vizsgálatokon alapulnak, semmilyen speciálisan az embert érintő veszélyt nem tártak fel. Ennek ellenére, nagy dózisú ertapanem kezelésben részesített patkányokban csökkent neutrophilszám jelentkezett, melyet azonban nem tekintettek jelentős biztonságossági kérdésnek.
Az ertapenem karcinogén potenciálját felmérő hosszú távú vizsgálatokat állatokban még nem végeztek.




Csomagolás

6.5 Csomagolás
Fehér színű, lepattintható műanyag védőlappal, rollnizott, alumíniumkupakkal és szürke butil gumidugóval lezárt, átlátszó, színtelen üvegbe töltve.

6.6 A készítmény felhasználására/kezelésére vonatkozó útmutatások

Vényen nem rendelhető és vényre ki nem adható fekvőbeteg-gyógyintézeti -esetenként külön rendelkezés alapján gondozóintézeti, illetve egészségügyi intézményen kívüli- felhasználásra engedélyezett gyógyszer

Intravénás alkalmazásra való előkészítés:
Az Invanz beadás előtt feloldandó és felhígítandó.
Oldjuk fel az 1 g-os Invanz ampulla tartalmát 10 ml desztillált vízzel vagy 9 mg/ml (0,9 %) nátrium-klorid oldattal, így körülbelül egy 100 mg/ml koncentrációjú oldatot kapunk. Az oldódáshoz rázzuk fel jól (lásd 6.4).
Az 1 g-os adag esetében az ampulla feloldott tartalmát azonnal adjuk hozzá 50 ml 9 mg/ml (0,9 %) nátrium- kloridhoz, és legalább 30 percig infundáljuk.
Az Invanz nátrium-heparint és kálium-kloridot tartalmazó intravénás oldatokkal való kompatibilitása bizonyított.
Amennyiben a tároló eszköz lehetővé teszi, beadás előtt megszemléléssel ellenőrizzük a feloldást követően nyert oldatot részecskék jelenlétére vagy elszíneződésre. Az Invanz oldat színe változó, a színtelentől a halványsárgáig. Az ebben a tartományban lévő színvariációk a hatékonyságot nem befolyásolják.
Valamennyi fel nem használt oldatot el kell dobni.

6.7.Megjegyzés:
X (egy kereszt)
Kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézeti, - esetenként külön rendelkezés alapján gondozóintézeti, illetve egészségügyi intézményen kívüli - felhasználásra engedélyezett gyógyszer.


6.4 Különleges tárolási előírások
2 - 8°C-on (hűtőszekrényben) tárolandó.

Feloldott ampullák:
Az ampulla feloldott tartalma és infúziós oldatok: Az ampulla feloldott tartalma elkészítés után 9 mg/ml (0,9%) nátrium kloriddal azonnal hígítandó (lásd 6.6 pont). A hígított oldatot haladéktalanul fel kell használni. Ha azt nem használják fel azonnal, a felhasználást megelőző tárolási időért a felhasználó a felelős. A hígított oldat (körülbelül 20 mg/ml ertapenem) szobahőmérsékleten 6 óráig, 2 és 8 °C között (hűtőszekrényben) 24 óráig őrzi meg fizikai és kémiai stabilitását.
Az Invanz oldatot fagyasztani tilos.



6.3 Lejárati idő
3 év
Az elkészített oldat szobahőmérsékleten 6 órán át, 2-8 oC-on (hűtőszekrényben) 24 órán át stabil.


7. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA AZ EU-BAN

Merck Sharp & Dohme Limited
Hertford Road, Hoddesdon
Hertfordshire EN11 9BU
Egyesült Királyság