Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Por oldatos infúzióhoz. Fehér vagy törtfehér por. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Piperacillin/Tazobactam Kalceks 2 g/0,25 g por oldatos infúzióhoz 2 g piperacillint (piperacillin-nátrium formájában) és 0,25 g tazobaktámot (tazobaktám-nátrium formájában) tartalmaz injekciós üvegenként. Piperacillin/Tazobactam Kalceks 4 g/0,5 g por oldatos infúzióhoz 4 g piperacillint (piperacillin-nátrium formájában) és 0,5 g tazobaktámot (tazobaktám-nátrium formájában) tartalmaz injekciós üvegenként. Ismert hatású segédanyag Piperacillin/Tazobactam Kalceks 2 g/0,25 g por oldatos infúzióhoz 108 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként. Piperacillin/Tazobactam Kalceks 4 g/0,5 g por oldatos infúzióhoz 216 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Segédanyagokat nem tartalmaz. Javallat4.1 Terápiás javallatok A Piperacillin/Tazobactam Kalceks az alábbi fertőzések kezelésére javallott felnőtteknél, serdülőknél és 2 évesnél idősebb gyermekeknél (lásd 4.2 és 5.1 pont): Felnőttek és 12 évesnél idősebb gyermekek és serdülők * Súlyos pneumonia, beleértve a kórházban szerzett és lélegeztetéssel összefüggő pneumoniát is. * Szövődményes húgyúti fertőzések (beleértve a pyelonephritist is). * Szövődményes intraabdominális fertőzések. * Szövődményes bőr- és lágyrészfertőzések (beleértve a diabeteses lábfertőzéseket is). Olyan betegek kezelése, akiknél bármelyik fent felsorolt fertőzéssel összefüggő, vagy feltételezhetően összefüggő bacteraemia alakult ki. A Piperacillin/Tazobactam Kalceks alkalmazható feltételezhetően bakteriális fertőzés okozta lázas neutropeniában szenvedő betegek kezelésére. Megjegyzés: A széles spektrumú béta-laktamázt (ESBL) termelő (ceftriaxonra nem érzékeny) E. coli és K. pneumoniae okozta bacteraemia kezelésére felnőtteknél nem ajánlott (lásd 5.1 pont). 2-12 éves gyermekek * Szövődményes intraabdominalis fertőzések. A Piperacillin/Tazobactam Kalceks alkalmazható feltételezhetően bakteriális fertőzés okozta lázas neutropeniában szenvedő gyermekek kezelésére. Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazásáról szóló hivatalos irányelveket. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás A Piperacillin/Tazobactam Kalceks dózisa és alkalmazásának gyakorisága a fertőzés súlyosságától és helyétől, valamint a feltételezett kórokozóktól függ. Felnőttek és 12 évesnél idősebb gyermekek és serdülők Fertőzések A szokásos dózis 4 g piperacillin/0,5 g tazobaktám 8 óránként. Nosocomialis pneumoniában és neutropeniás betegek bakteriális fertőzéseiben a javasolt dózis 4 g piperacillin/0,5 g tazobaktám 6 óránként. Ez az adagolási rend a javallatok között szereplő egyéb fertőzés kezelésére is alkalmazható, ha az különösen súlyos. Az alábbi táblázat felnőtt és 12 évesnél idősebb gyermek- és serdülőkorú betegekre vonatkozóan foglalja össze az alkalmazás gyakoriságát és a javasolt dózist, javallat vagy betegség szerint: Az alkalmazás gyakorisága Piperacillin/tazobaktám 4 g/0,5 g 6 óránként Súlyos pneumonia Feltételezhetően bakteriális fertőzés okozta lázas neutropeniában szenvedő felnőttek 8 óránként Szövődményes húgyúti fertőzések (beleértve a pyelonephritist is) Szövődményes intraabdominális fertőzések Bőr- és lágyrészfertőzések (beleértve a diabeteses lábfertőzéseket is) Vesekárosodásban szenvedő betegek Az intravénás dózist a vesekárosodás aktuális mértékének megfelelően az alábbiak szerint kell módosítani (minden beteget szorosan monitorozni kell a hatóanyag okozta toxicitás tüneteinek tekintetében; a gyógyszer dózisát és az alkalmazás gyakoriságát ennek megfelelően kell módosítani): Kreatinin-clearance (ml/perc) Piperacillin/tazobaktám (javasolt dózis) > 40 Dózismódosítás nem szükséges 20-40 Javasolt maximális dózis: 4 g/0,5 g 8 óránként < 20 Javasolt maximális dózis: 4 g/0,5 g 12 óránként Hemodialízis-kezelésben részesülő betegeknek minden egyes dialízis-kezelés után egy további 2 g/0,25 g piperacillin/tazobaktám-dózist kell adni, mert a hemodialízis 4 óra alatt eltávolítja a piperacillin 30-50%-át. Májkárosodásban szenvedő betegek Dózismódosítás nem szükséges (lásd 5.2 pont). Idősek Normális veseműködésű vagy 40 ml/perc értéket meghaladó kreatinin-clearance-ű időseknél dózismódosítás nem szükséges. Gyermekek (2-12 évesek) Fertőzések Az alábbi táblázat 2-12 éves gyermekekre vonatkozóan foglalja össze az alkalmazás gyakoriságát és a testtömeg alapján számított dózist, javallat vagy betegség szerint: A testtömeg alapján számított dózis és alkalmazási gyakoriság Javallat/ betegség 80 mg piperacillin/10 mg tazobaktám testtömegkilogrammonként 6 óránként Feltételezhetően bakteriális fertőzés okozta lázas neutropeniában szenvedő gyermekek? 100 mg piperacillin/12,5 mg tazobaktám testtömegkilogrammonként 8 óránként Szövődményes intraabdominális fertőzések? ? A maximális dózis nem haladhatja meg 4 g/0,5 g-ot 30 perc alatt. Vesekárosodásban szenvedő betegek Az intravénás dózist a vesekárosodás aktuális mértékének megfelelően az alábbiak szerint kell módosítani (minden beteget szorosan monitorozni kell a hatóanyag okozta toxicitás tüneteinek tekintetében; a gyógyszer dózisát és az alkalmazás gyakoriságát ennek megfelelően kell módosítani): Kreatinin-clearance (ml/perc) Piperacillin/tazobaktám (javasolt dózis) > 50 Dózismódosítás nem szükséges. ? 50 70 mg piperacillin/8,75 mg tazobaktám/ttkg 8 óránként Hemodialízis-kezelésben részesülő gyermekeknek minden egyes dialízis-kezelés után egy további 40 mg piperacillin/5 mg tazobaktám/ttkg dózist kell adni. 2 évesnél fiatalabb gyermekek A piperacillin/tazobaktám biztonságosságát és hatásosságát 2 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Kontrollos klinikai vizsgálatokból származó adatok nem állnak rendelkezésre. A kezelés időtartama A legtöbb javallat esetében a kezelés szokásos időtartama 5-14 nap. Ugyanakkor a kezelés időtartamát a fertőzés súlyossága, a kórokozó(k), valamint a beteg klinikai állapotában és bakteriológiai státuszában bekövetkező változás alapján kell meghatározni. Az alkalmazás módja A Piperacillin/Tazobactam Kalceks 2 g/0,25 g és a Piperacillin/Tazobactam Kalceks 4 g/0,5 g por oldatos infúzióhoz intravénás infúzióban alkalmazandó (30 percen keresztül beadva). Az elkészített oldat színtelen vagy sárgás színű. A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására és hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A készítmény hatóanyagaival vagy bármilyen más penicillin típusú antibakteriális szerrel szembeni túlérzékenység. Bármilyen más, béta-laktám hatóanyaggal (pl. cefalosporin, monobaktám vagy karbapenem) szembeni, akut, súlyos allergiás reakció az anamnézisben. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Az egyes betegek esetében a piperacillin/tazobaktám-kezelés kiválasztásakor figyelembe kell venni a széles spektrumú félszintetikus penicillin alkalmazásának megfelelőségét. Olyan tényezőkre kell alapozni a döntést, mint a fertőzés súlyossága és az egyéb megfelelő antibiotikus szerekkel szembeni rezisztencia prevalenciája. A piperacillin/tazobaktám-kezelés megkezdése előtt a penicillinekkel, más, béta-laktám vegyületekkel (pl. cefalosporin, monobaktám vagy karbapenem) és egyéb allergénekkel szembeni, korábbi túlérzékenységi reakciókra gondosan rá kell kérdezni. Penicillinekkel, köztük piperacillin/tazobaktámmal kezelt betegeknél súlyos, esetenként halálos túlérzékenységi (anaphylaxiás/anaphylactoid [beleértve a sokkot is]) reakciókról számoltak be. Ezek a reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan személyeknél, akiknek az anamnézisében több allergénnel szembeni érzékenység szerepel. Súlyos túlérzékenységi reakciók esetén az antibiotikum adását le kell állítani, és adrenalin adására, valamint más sürgősségi ellátásra is szükség lehet. A piperacillin/tazobaktám bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat, pl. Stevens-Johnson-szindrómát, toxicus epidermalis necrolysist, eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót és akut generalizált exanthemás pustulosist okozhat (lásd 4.8 pont). Ha a betegnél bőrkiütések jelentkeznek, akkor ezeket szorosan monitorozni kell, és amennyiben a laesiók progrediálnak, úgy a piperacillin/tazobaktám adását le kell állítani. Haemophagocytás lymphohistiocytosis (HLH) HLH eseteiről számoltak be piperacillin/tazobaktámmal kezelt betegeknél, gyakran 10 napnál hosszabb ideig tartó kezelést követően. A HLH életveszélyes, patológiás immunaktivációval járó szindróma, amelyre az igen erős szisztémás gyulladás klinikai jelei és tünetei jellemzők (pl. láz, hepatosplenomegalia, hypertriglyceridaemia, hypofibrinogenaemia, magas szérumferritinszint, cytopaeniák és haemophagocytosis). A patológiás immunaktiváció korai jeleinek észlelésekor azonnal ki kell vizsgálni a beteget. A HLH diagnózisának megállapítása esetén a piperacillin/tazobaktám-kezelést le kell állítani. Antibiotikum indukálta pseudomembranosus colitis súlyos, hosszan tartó, akár életet veszélyeztető hasmenéssel jelentkezhet. A pseudomembranosus colitis tünetei az antibakteriális kezelés ideje alatt vagy azt követően is jelentkezhetnek. Ilyen esetekben a piperacillin/tazobaktám-kezelést le kell állítani. A piperacillin/tazobaktám-kezelés rezisztens organizmusok megjelenéséhez vezethet, ami felülfertőződéseket okozhat. Néhány, béta-laktám antibiotikummal kezelt betegnél vérzéses tünetek jelentek meg. Ezek a reakciók néha a véralvadási vizsgálatok, pl. a véralvadási idő, a thrombocyta-aggregáció és a prothrombinidő eltéréseivel jártak, és nagyobb valószínűséggel fordulnak elő veseelégtelenségben szenvedő betegeknél. Vérzéses tünetek megjelenése esetén az antibiotikum adását le kell állítani, és megfelelő kezelést kell kezdeni. Leukopenia és neutropenia alakulhat ki, különösen tartós kezelés esetén, ezért a vérképzés működését rendszeresen ellenőrizni kell. Más penicillinekkel végzett kezeléshez hasonlóan, nagy dózisok alkalmazása esetén convulsiók (görcsrohamok) formájában neurológiai szövődmények jelentkezhetnek, főként vesekárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 4.8 pont). Alacsony káliumtartalékkal rendelkező betegeknél, vagy az egyidejűleg káliumszintet csökkentő gyógyszerekkel kezelt betegeknél hypokalaemia jelentkezhet. Az ilyen betegeknél az elektrolitszintek rendszeres meghatározása javasolt. Vesekárosodás Potenciális nephrotoxicus hatása (lásd 4.8 pont) miatt a piperacillin/tazobaktám csak kellő körültekintéssel alkalmazható vesekárosodásban szenvedő vagy hemodialízis-kezelésben részesülő betegeknél. Az intravénás dózist és az adagolási intervallumokat a vesekárosodás mértékének figyelembevételével kell meghatározni (lásd 4.2 pont). Egy nagy betegszámú, multicentrikus, randomizált, kontrollos vizsgálat adatainak másodlagos analízise során, amikor a glomerulusfiltrációs ráta (GFR) értékét vizsgálták gyakran használt antibiotikumok alkalmazását követően kritikus állapotban lévő betegeknél, a piperacillin/tazobaktám esetében a GFR reverzibilis javulásának aránya alacsonyabb volt, mint más antibiotikumoknál. Ezen másodlagos analízis konklúziója szerint ezeknél a betegeknél a piperacillin/tazobaktám késleltette a vesefunkció helyreállását. A piperacillin/tazobaktám és a vankomicin egyidejű alkalmazása növelheti az akut vesekárosodás előfordulási gyakoriságát (lásd 4.5 pont). Nátrium Piperacillin/Tazobactam Kalceks 2 g/0,25 g por oldatos infúzióhoz Ez a gyógyszer 108 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 5,4%-ának felnőtteknél. Piperacillin/Tazobactam Kalceks 4 g/0,5 g por oldatos infúzióhoz Ez a gyógyszer 216 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 10,8%-ának felnőtteknél. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A készítmény gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. 4.9 Túladagolás Tünetek A forgalomba hozatalt követően beszámoltak piperacillin/tazobaktám-túladagolás eseteiről. A megfigyelt események többségéről - beleértve a hányingert, a hányást és a hasmenést - a szokásos ajánlott dózis alkalmazásakor is beszámoltak. A betegeknél (különösen veseelégtelenség fennállása esetén) neuromuscularis excitabilitás vagy convulsiók fordulhatnak elő, ha az ajánlott dózisoknál nagyobb dózisokat intravénásan adják. Kezelés Túladagolás esetén a piperacillin/tazobaktám-kezelést le kell állítani. Specifikus antidotum nem ismert. A beteg klinikai tüneteinek megfelelően szupportív és tüneti kezelést kell alkalmazni. Mind a piperacillin, mind a tazobaktám túlzottan magas szérumszintjei csökkenthetők hemodialízissel (lásd 4.4 pont). Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Nem depolarizáló izomrelaxánsok Vekuróniummal együtt alkalmazva a piperacillin meghosszabbította a vekurónium által előidézett neuromuscularis blokádot. Hasonló hatásmechanizmusuk miatt várható, hogy a piperacillin jelenlétében bármelyik nem depolarizáló izomrelaxáns által kiváltott neuromuscularis blokád megnyúlhat. Antikoagulánsok Heparin, orális antikoagulánsok és egyéb, a véralvadási rendszerre (a thrombocyta-funkciót is beleértve) ható gyógyszerek egyidejű alkalmazásakor a megfelelő véralvadási vizsgálatokat gyakrabban kell elvégezni, és rendszeresen monitorozni kell. Metotrexát A piperacillin csökkentheti a metotrexát kiválasztódását, ezért a hatóanyag okozta toxicitás elkerülése érdekében a metotrexát-szérumszinteket a betegeknél monitorozni kell. Probenecid Más penicillinekhez hasonlóan, a probenecid és a piperacillin/tazobaktám együttes alkalmazása mind a piperacillin, mind a tazobaktám felezési idejét megnyújtja, és mindkettő renalis clearance-ét csökkenti. A plazma-csúcskoncentrációk azonban mindkét hatóanyag esetén változatlanok. Aminoglikozidok Egészséges veseműködésű, illetve az enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél sem az önmagában, sem a tazobaktámmal együtt adott piperacillin nem változtatta meg jelentősen a tobramicin farmakokinetikáját. A piperacillin, a tazobaktám és az M1 metabolit farmakokinetikáját szintén nem befolyásolta szignifikánsan a tobramicin. Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél a piperacillin bizonyítottan inaktiválja a tobramicint és a gentamicint. A piperacillin/tazobaktám aminoglikozidokkal történő együttes alkalmazására vonatkozó információt lásd a 6.2 pontban. Vankomicin A vizsgálatok során az akut vesekárosodás megnövekedett előfordulási gyakoriságát észlelték azoknál a betegeknél, akik a piperacillint/tazobaktámot és a vankomicint egyidejűleg kapták, összehasonlítva a vankomicint önmagában kapó betegekkel (lásd 4.4 pont). Egyes vizsgálatokban arról számoltak be, hogy az interakció a vankomicin tekintetében dózisfüggő. A piperacillin/tazobaktám vankomicinnel történő együttes alkalmazásakor nem észleltek farmakokinetikai kölcsönhatást. Laboratóriumi vizsgálatokra gyakorolt hatások Más penicillinekhez hasonlóan a vizelet glükóztartalmának nem enzimatikus módszerekkel történő meghatározása álpozitív eredményt adhat. Ezért a piperacillin/tazobaktám-kezelés ideje alatt a vizelet glükóztartalmát enzimatikus módszerekkel kell mérni. A vizelet fehérjetartalmát mérő számos kémiai módszer álpozitív eredményt adhat. A reagenscsíkkal végzett fehérje-kimutatásra nincs hatással. A direkt Coombs-teszt pozitív lehet. A piperacillin/tazobaktámmal kezelt betegeknél a Bio-Rad Laboratories Platelia Aspergillus EIA- (enzim-immunoassay) teszt álpozitív eredményt adhat. A Bio-Rad Laboratories Platelia Aspergillus EIA-teszt alkalmazása esetén a nem Aspergillus eredetű poliszacharidok és polifuranózok keresztreakcióiról számoltak be. A piperacillin/tazobaktám-kezelésben részesülő betegek fent felsorolt vizsgálatainak pozitív eredményeit más diagnosztikus módszerekkel is meg kell erősíteni. 6.2 Inkompatibilitások Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető. Amennyiben a piperacillin/tazobaktámot más antibiotikummal (pl. aminoglikozidokkal) alkalmazzák egyidejűleg, a gyógyszereket külön kell beadni. A béta-laktám antibiotikumok aminoglikoziddal történő összekeverése in vitro az aminoglikozid jelentős mértékű inaktiválódását okozhatja. A kémiai instabilitás miatt a piperacillin/tazobaktámot oldott anyagként kizárólag nátrium-hidrogén-karbonátot tartalmazó oldatokban nem szabad alkalmazni. A Ringer-laktát- (Hartmann-) oldat nem kompatibilis a piperacillin/tazobaktámmal. A piperacillin/tazobaktám vérkészítményekhez, illetve albumin-hidrolizátumokhoz nem adható. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A leggyakrabban jelentett mellékhatás a hasmenés (10 betegből 1 beteget érinthet). A legsúlyosabb mellékhatások közül a pseudomembranosus colitis és a toxicus epidermalis necrolysis 1000 betegből legfeljebb 1 beteget érinthetnek. A pancytopenia, az anaphylaxiás sokk és a Stevens-Johnson-szindróma előfordulási gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg. A következő táblázatban a mellékhatások szervrendszeri kategóriánként, a MedDRA preferált kifejezéseket alkalmazva kerülnek felsorolásra. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerinti sorrendben kerülnek megadásra. Szervrendszeri kategória Nagyon gyakori (? 1/10) Gyakori (? 1/100-< 1/10) Nem gyakori (? 1/1000-< 1/100) Ritka (? 1/10 000-< 1/1000) Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) Fertőző betegségek és parazitafertőzések Candida-fertőzés? pseudomembranosus colitis Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek thrombocytopenia, anaemia? leukopenia agranulocytosis pancytopenia?, neutropenia, haemolyticus anaemia?, thrombocytosis?, eosinophilia? Immunrendszeri betegségek és tünetek anaphylactoid sokk?, anaphylaxiás sokk?, anaphylactoid reakció?, anaphylaxiás reakció?, túlérzékenység? Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek hypokalaemia Pszichiátriai kórképek insomnia delirium? Idegrendszeri betegségek és tünetek fejfájás görcsroham? Érbetegségek és tünetek hypotensio, phlebitis, thrombophlebitis, kipirulás Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek epistaxis eosinophil pneumonia Emésztőrendszeri betegségek és tünetek hasmenés hasi fájdalom, hányás, székrekedés, hányinger, dyspepsia stomatitis Máj- és epebetegségek, illetve tünetek hepatitis?, sárgaság A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei bőrkiütés, pruritus erythema multiforme?, urticaria, maculo-papularis bőrkiütés? toxicus epidermalis necrolysis? Stevens-Johnson-szindróma?, exfoliativ dermatitis, eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS) ?, akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP)?, dermatitis bullosa, purpura A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei arthralgia, myalgia Vese- és húgyúti betegségek és tünetek veseelégtelenség, tubulointerstitialis nephritis? Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók láz, a tű beszúrásának helyén fellépő reakció hidegrázás Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei emelkedett glutamát-piruvát-transzamináz- és glutamát-oxálacetát-transzamináz-szint, csökkent vér-összfehérjeszint, csökkent véralbuminszint, pozitív direkt Coombs-teszt, emelkedett szérum-kreatininszint, emelkedett vér-alkalikusfoszfatáz-szint, emelkedett szérum-karbamidszint, megnyúlt aktivált parcialis thromboplastinidő csökkent vérglükózszint, emelkedett vér-bilirubinszint, megnyúlt prothrombinidő megnyúlt vérzési idő, emelkedett gamma-glutamil-transzferáz-szint * A forgalomba hozatalt követően azonosított mellékhatások. Cystás fibrosisban szenvedő betegeknél a piperacillin-kezelés a láz és a bőrkiütés magasabb előfordulási gyakoriságával járt. A béta-laktám antibiotikumok gyógyszercsoportjára jellemző hatások A béta-laktám antibiotikumok, beleértve a piperacillin/tazobaktámot is, encephalopathiát és convulsiókat okozhatnak (lásd 4.4 pont). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Szisztémás antibakteriális szerek. penicillinek kombinációi, beleértve a béta-laktamáz-inhibitorokat; ATC kód: J01CR05 Hatásmechanizmus A piperacillin egy széles spektrumú, félszintetikus penicillin, amely baktericid hatását mind a septum-, mind pedig a sejtfalszintézis gátlásával fejti ki. A tazobaktám egy, a penicillinekkel strukturálisan rokon béta-laktám, sok olyan béta-laktamáz inhibitora, amelyek a penicillinekkel és a cefalosporinokkal szemben is kialakuló rezisztencia gyakori előidézői, azonban az AmpC-enzimeket vagy a metallo-béta-laktamázokat nem gátolja. A tazobaktám kiszélesíti a piperacillin antibiotikus spektrumát több olyan, béta-laktamáz-termelő baktériumra is, amelyeknek az önmagában adott piperacillinnel szemben szerzett rezisztenciája van. Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés A piperacillin hatásosságát meghatározó fő farmakodinámiás tényezőnek azt az időt tekintik, ameddig a koncentráció a minimális gátló koncentráció felett van (T > MIC). Rezisztencia-mechanizmus A piperacillin/tazobaktám elleni rezisztencia két fő mechanizmusa: * a piperacillin komponens inaktiválódása, amit a tazobaktám által nem gátolt béta-laktamázok idéznek elő, ezek a B, C és D molekuláris osztályba tartozó béta-laktamázok. * a penicillinkötő fehérjék (penicillin-binding proteins - PBP) megváltozása, ami a piperacillin affinitásának csökkenését eredményezi a baktériumban lévő molekuláris célpont irányában. Emellett a bakteriális membrán permeabilitásában, valamint a multi-drug effluxpumpák expressziójában bekövetkező változás okozhat a piperacillin/tazobaktámmal szemben kialakuló bakteriális rezisztenciát vagy vehet részt annak kialakulásában, különösen a Gram-negatív baktériumok esetén. Határértékek A piperacillin/tazobaktámra vonatkozó EUCAST klinikai MIC-határértékek (12. verzió, 2022. 01. 01). Az érzékenységi vizsgálatokhoz a tazobaktám koncentrációját 4 mg/l-ben rögzítették. Kórokozó Fajfüggő határértékek (É ?/R >), piperacillin (mg/l) Enterobacterales (korábban Enterobacteriaceae) 8/8 Pseudomonas aeruginosa 0,001/16a Staphylococcus fajok b Enterococcus fajok c Streptococcus A, B, C és G csoportok d Streptococcus pneumoniae e Streptococcus viridans csoport f Haemophilus influenzae 0,25/0,25 Moraxella catarrhalis g Bacteroides fajok (a B. thetaiotaomicron kivételével) 8/8 Prevotella fajok 0,5/0,5 Fusobacterium necrophorum 0,5/0,5 Clostridium perfringens 0,5/0,5 Cutibacterium acnes 0,25/0,25 Achromobacter xylosoxidans 4/4 Vibrio fajok 1/1 Fajtól független (PK-PD) határértékek 8/16 a Számos gyógyszerre vonatkozóan az EUCAST olyan határértékeket vezetett be, amely a vad típusú organizmusokat (olyan organizmusok, amelyeknél a gyógyszerrel szemben fenotípusosan nem mutatható ki szerzett rezisztenciamechanizmus) az "Érzékeny, magas expozíció (M)" kategóriába sorolja az "Érzékeny, standard adagolás (É)" helyett. Az ezen organizmus-gyógyszer kombinációkra vonatkozó érzékenységi határértékek tetszőlegesen, az É ? 0,001 mg/l értékhatáron "kívül" vannak felsorolva. b A legtöbb Staphylococcus penicillinázt termel, és közülük néhány meticillin-rezisztens. A két mechanizmus közül bármelyik megléte rezisztenssé teszi őket a benzilpenicillinre, a fenoxi-metilpenicillinre, az ampicillinre, az amoxicillinre, a piperacillinre és a tikarcillinre. Azok az Staphylococcusok, amelyek a vizsgálat alapján benzilpenicillinre és cefoxitinre érzékenyek, minden penicillinre érzékenyként jelenthetőek. Azok a Staphylococcusok, amelyek a vizsgálat alapján benzilpenicillinre rezisztensek, de cefoxitinre érzékenyek, érzékenyek a béta-laktám/béta-laktamáz-gátló kombinációkra, az izoxazolil-penicillinekre (oxacillin, kloxacillin, dikloxacillin és flukloxacillin) és a nafcillinre. A szájon át adott gyógyszerek esetében a fertőzés helyén megfelelő koncentrációt kell létrehozni. A vizsgálat alapján cefoxitinre rezisztens Staphylococcusok a penicillinekre is rezisztensek. Az ampicillin-érzékeny S. saprophyticus mecA-negatív és érzékeny ampicillinre, amoxicillinre és piperacillinre (béta-laktamáz-gátlóval vagy anélkül). c Az ampicillin-, az amoxicillin- és a piperacillin- (béta-laktamáz-gátlóval vagy anélkül) érzékenység az ampicillin-érzékenységből következtethető. Az ampicillin-rezisztencia nem gyakori az E. faecalis esetében (MIC meghatározásával igazolandó), de E. faecium esetében gyakran előfordul. d A Streptococcus A, B, C és G csoportok penicillinekkel szembeni érzékenysége a fenoxi-metilpenicillin és az izoxazolil-penicillinek Streptococcus B csoportra gyakorolt érzékenysége kivételével a benzilpenicillin-érzékenységből következtethető. A Streptococcus A, B, C és G csoportok nem termelnek béta-laktamázt. Béta-laktamáz-gátló kiegészítő adása nem jelent klinikai előnyt. e 1 mikrogramm oxacillinnel végzett korongdiffúziós érzékenységi teszt, vagy benzilpenicillinnel végzett MIC-teszt alkalmazása szükséges a béta-laktamáz-rezisztenciamechanizmusok kizárására. Ha a szűrővizsgálat negatív (az oxacillin gátlási zónája ? 20 mm, vagy benzilpenicillinnél a MIC ? 0,06 mg/l), akkor az izolátum minden, klinikai határértékkel rendelkező béta-laktám szerre - beleértve azokat is, amelyeknél megjegyzés található - további vizsgálat nélkül érzékenyként jelenthető, kivéve a cefaklórt, amelyet - amennyiben jelentik - "Érzékeny, magas expozíció (M)" besorolásúként kell jelenteni. A Streptococcus pneumoniae nem termel béta-laktamázt. Béta-laktamáz-gátló kiegészítő adása nem jelent klinikai előnyt. Az érzékenység az ampicillin-érzékenységből (MIC-érték vagy zónaátmérő) következtethető. f A benzilpenicillinre érzékeny izolátumok érzékenysége a benzilpenicillin-érzékenységből vagy az ampicillin-érzékenységből következtethető. A benzilpenicillinre rezisztens izolátumok érzékenysége az ampicillin-érzékenységből következtethető. g Az érzékenység az amoxicillin/klavulánsav-érzékenységből következtethető. Érzékenység A szerzett rezisztencia prevalenciája az egyes fajok esetén földrajzi elhelyezkedés szerint és időben is változhat, így a rezisztenciára vonatkozóan ajánlott beszerezni helyi információkat, különösen súlyos fertőzések kezelése esetén. Szükség esetén szakértői segítséget kell kérni, ha a rezisztencia lokális prevalenciája olyan, hogy a hatóanyag alkalmazhatósága legalábbis bizonyos fertőzések esetén megkérdőjelezhető. A releváns fajok piperacillin/tazobaktámra való érzékenység szerinti csoportosítása ÁLTALÁBAN ÉRZÉKENY FAJOK Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok Enterococcus faecalis (kizárólag ampicillin- vagy penicillin-érzékeny izolátumok) Listeria monocytogenes Staphylococcus aureus (kizárólag meticillin-érzékeny izolátumok) Koaguláz-negatív Staphylococcus fajok (kizárólag meticillin-érzékeny izolátumok) Streptococcus agalactiae (Streptococcus B csoport)† Streptococcus pyogenes (Streptococcus A csoport)† Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Citrobacter koseri Haemophilus influenzae Moraxella catarrhalis Proteus mirabilis Anaerob Gram-pozitív mikroorganizmusok Clostridium fajok Eubacterium fajok Anaerob Gram-pozitív coccusok†† Anaerob Gram-negatív mikroorganizmusok Bacteroides fragilis csoport Fusobacterium fajok Porphyromonas fajok Prevotella fajok FAJOK, MELYEK ESETÉN A SZERZETT REZISZTENCIA PROBLÉMÁT JELENTHET Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok Enterococcus faecium Streptococcus pneumoniae† Streptococcus viridans csoport† Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Acinetobacter baumannii Citrobacter freundii Enterobacter fajok Escherichia coli Klebsiella pneumoniae Morganella morganii Proteus vulgaris Providencia ssp. Pseudomonas aeruginosa Serratia fajok EREDENDŐEN REZISZTENS MIKROORGANIZMUSOK Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok Corynebacterium jeikeium Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Burkholderia cepacia Legionella fajok Ochrobactrum anthropi Stenotrophomonas maltophilia Egyéb mikroorganizmusok Chlamydophila pneumoniae Mycoplasma pneumoniae † A Streptococcusok nem béta-laktamáz-termelő baktériumok; ezen organizmusok rezisztenciája a penicillinkötő fehérjék (penicillin-binding proteins - PBP) módosulásából ered, és ezért az érzékeny izolátumok érzékenyek az önmagában adott piperacillinre. S. pyogenes esetében nem számoltak be penicillin-rezisztenciáról. †† Beleértve az Anaerococcus, Finegoldia, Parvimonas, Peptoniphilus és Peptostreptococcus fajokat is. Merino vizsgálat (ESBL-termelők okozta véráramfertőzések) Egy prospektív, non-inferioritási, párhuzamos elrendezésű, publikált randomizált klinikai vizsgálatban az érzékenység in vitro megerősítésére alapozott piperacillin/tazobaktám-kezelés - meropenem-kezeléssel összehasonlítva - 30 napos mortalitás tekintetében nem bizonyult non-inferiornak a ceftriaxonra nem érzékeny E. coli vagy K. pneumoniae okozta véráramfertőzés miatt kezelt felnőtt betegek esetében. A piperacillin/tazobaktám csoportba randomizált 187 betegből 23-nál (12,3%) fordult elő az elsődleges kimenetel (30 napos mortalitás), szemben a meropenem-csoporttal, ahol 191 betegből 7 betegnél (3,7%) volt ugyanez elmondható (kockázatkülönbség 8,6% [egyoldali 97,5%-os CI -?-től 14,5%-ig], non-inferioritás tekintetében p=0,90). A különbség nem érte el az 5%-os non-inferioritási határértéket. A protokoll szerinti csoport elemzésekor a hatások ezzel összhangban voltak: a piperacillin/tazobaktám-csoportban az elsődleges kimenetel 170 betegből 18-nál (10,6%) fordult elő, szemben a meropenem-csoporttal, ahol 186 betegből 7 betegnél (3,8%) volt ugyanez elmondható (kockázatkülönbség 6,8% [egyoldali 97,5%-os CI -?-től 12.8%-ig]; non-inferioritás tekintetében p=0,76). Klinikai és mikrobiológiai javulás (másodlagos kimenetelek) a 4. napig a piperacillin/tazobaktám-csoportban 177 betegből 121-nél (68,4%) volt tapasztalható, szemben a meropenem-csoportba randomizált betegekkel, ahol 185 betegből 138 betegnél (74,6%) volt ugyanez elmondható (kockázatkülönbség 6,2% [95%-os CI -15,5%-tól 3,1%-ig]; p=0,19). A másodlagos kimenetelek esetében kétoldali statisztikai próbákat alkalmaztak, statisztikailag szignifikánsnak p < 0,05 esetén számított. Ebben a vizsgálatban a vizsgálati csoportok között eltért a mortalitás. A piperacillin/tazobaktám-csoportban bekövetkező halálozások feltételezhetően az alapbetegségekkel álltak összefüggésben, és nem az egyidejű fertőzéssel. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás A plazma-csúcskoncentráció a piperacillin/tazobaktám 4 g/0,5 g-os dózisának 30 perces időtartamú intravénás infúzióban történő beadása után a piperacillin esetében 298 mikrogramm/ml, a tazobaktám esetében 34 mikrogramm/ml. Eloszlás Mind a piperacillin, mind a tazobaktám megközelítőleg 30%-ban kötődik a plazmafehérjékhez. Sem a piperacillin, sem a tazobaktám fehérjekötődését nem befolyásolja a másik hatóanyag jelenléte. A tazobaktám metabolitjának fehérjekötődése elhanyagolható. A piperacillin/tazobaktám nagymértékben eloszlik a szövetekben és a testfolyadékokban, köztük a bélnyálkahártyában, az epehólyagban, a tüdőben, az epében és a csontban. Az átlagos szöveti koncentrációk általában a plazmaszint 50-100%-át teszik ki. Azoknál, akiknél a meninxek nem gyulladtak, a cerebrospinalis folyadékban való eloszlás más penicillinekhez hasonlóan alacsony. Biotranszformáció A piperacillin egy minor, mikrobiológiailag aktív dezetil metabolittá alakul. A tazobaktám egyetlen metabolittá alakul át, amit mikrobiológiailag inaktívnak találtak. Elimináció A piperacillin és a tazobaktám a vesén keresztül, glomerulusfiltrációval és tubularis szekrécióval ürül. A piperacillin változatlan formában, gyorsan ürül, a vizeletben a beadott dózis 68%-a jelenik meg. A tazobaktám és metabolitja elsősorban renális kiválasztódás útján ürül; a dózis 80%-a változatlan formában, a fennmaradó része pedig az egyetlen metabolit formájában ürül. A piperacillin, a tazobaktám és a dezetil-piperacillin az epébe is kiválasztódik. Egyszeri vagy többszöri dózisok bedását követően egészséges egyéneknél a piperacillin/tazobaktám felezési ideje a plazmában - a dózistól és infúzió beadásának időtartamától függetlenül - 0,7-1,2 óra közötti tartományban mozog. A renalis clearance csökkenésével a piperacillin és a tazobaktám eliminációs felezési ideje egyaránt növekszik. A tazobaktám nem változtatja meg jelentős mértékben a piperacillin farmakokinetikáját. A piperacillin valószínűleg kismértékben csökkenti a tazobaktám clearance-ét. Különleges betegcsoportok Májcirrhosisban szenvedő betegeknél az egészséges egyénekhez képest a piperacillin felezési ideje kb. 25%-kal, a tazobaktámé 18%-kal nő. A piperacillin és a tazobaktám felezési ideje a kreatinin-clearance csökkenésével nő. A 20 ml/perc-nél alacsonyabb kreatinin-clearance-ű betegeknél a normális vesefunkciójú betegekhez képest a növekedés a piperacillin esetében kétszeres, a tazobaktám esetében pedig négyszeres. A hemodialízis a piperacillin/tazobaktám 30-50%-át távolítja el, valamint a tazobaktám-dózis további 5%-a kerül eltávolításra metabolit formájában. A peritonealis dialízis a piperacillin-dózis kb. 6%-át, a tazobaktám-dózis kb. 21%-át - a tazobaktám-dózis legfeljebb 18%-át metabolit formájában - távolítja el. Gyermekek Egy populációs farmakokinetikai analízisben a 9 hónapos és 12 éves életkor közötti betegek becsült clearance-e a felnőttekéhez hasonló volt, 5,64 (standard hiba: 0,34) ml/perc/ttkg-os populációs átlagértéket mutatott. A 2-9 hónapos életkorú gyermekeknél a piperacillin-clearance becsült értéke ennek az értéknek a 80%-a. A piperacillin eloszlási térfogatának populációs átlagértéke 0,243 (standard hiba: 0,011) l/ttkg, és az életkortól független. Idősek A piperacillin átlagos felezési ideje 32%-kal, a tazobaktámé 55%-kal hosszabb az időseknél a fiatalabb alanyokhoz képest. Ez a különbség a kreatinin-clearance-ben bekövetkező, életkorfüggő változások következménye lehet. Rassz Egyetlen 4 g/0,5 g-os dózist kapó ázsiai (n = 9) és fehérbőrű (n = 9) egészséges önkénteseknél nem észleltek a piperacillin vagy a tazobaktám farmakokinetikájában mutatkozó különbséget. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei A hagyományos - ismételt adagolású dózistoxicitási és genotoxicitási - vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. A piperacillin/tazobaktámmal nem végeztek karcinogenitási vizsgálatokat. Egy tazobaktámmal vagy piperacillin/tazobaktámmal végzett fertilitási és általános reprodukciós vizsgálatban intraperitonealis alkalmazást követően patkányoknál az alomszám csökkenéséről, továbbá a késleltetett csontképződést és bordaelváltozásokat mutató magzatok számának növekedéséről számoltak be, egyidejű anyai toxicitás mellett. Az F1 generáció termékenysége és az F2 generáció embrionális fejlődése nem károsodott. Patkányokkal és egerekkel végzett teratogenitási vizsgálatok során a tazobaktám vagy a piperacillin/tazobaktám intravénás alkalmazását követően az anyaállatra nézve toxikus dózisok a patkányoknál enyhén csökkent magzati testtömeget okoztak, de nem voltak teratogén hatásúak. Patkányoknál a tazobaktám vagy a piperacillin/tazobaktám intraperitoneális alkalmazását követően az anyai toxicitás mellett a peri/postnatalis fejlődés károsodott (az utódok csökkent testtömege, a halvaszületések számának növekedése, az utódok mortalitásának növekedése). Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése Piperacillin/Tazobactam Kalceks 2 g/0,25 g por oldatos infúzióhoz Színtelen üvegből készült injekciós üveg brómbutil gumidugóval, alumínium kupakkal és kék lepattintható védőlappal lezárva, dobozban. Piperacillin/Tazobactam Kalceks 4 g/0,5 g por oldatos infúzióhoz Színtelen üvegből készült injekciós üveg brómbutil gumidugóval, alumínium kupakkal és narancssárga lepattintható védőlappal lezárva, dobozban. Kiszerelések: 1 db vagy 10 db injekciós üveg. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Kizárólag egyszeri alkalmazásra. A feloldásnak és a hígításnak aszeptikus körülmények között kell történnie. A megmaradt oldatot meg kell semmisíteni. Intravénás alkalmazás Az injekciós üveg tartalmát az alábbi táblázatban meghatározott térfogatú oldószerrel kell feloldani, a feloldáshoz kompatibilis oldószerek valamelyikét alkalmazva. A feloldódásig az injekciós üveget körkörösen mozgatni kell. Folyamatos körkörös mozgatás esetén a feloldódás általában 2 percen belül bekövetkezik (a készítmény kezelésével kapcsolatos részleteket lásd alább). Az elkészített oldat színtelen vagy sárgás színű. Az injekciós üveg tartalma Az injekciós üveghez adandó oldószer* térfogata 2 g/0,25 g (2 g piperacillin és 0,25 g tazobaktám) 10 ml 4 g/0,5 g (4 g piperacillin és 0,5 g tazobaktám) 20 ml *A feloldáshoz alkalmazható kompatibilis oldószerek: * 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid-oldat; * 50 mg/ml-es (5%-os) glükóz-oldat; * 50 mg/ml-es (5%-os) glükóz-oldat 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid-oldatban; * injekcióhoz való víz (1). (1) A steril, injekcióhoz való víz javasolt maximális térfogata dózisonként 50 ml. Az elkészített oldatot az injekciós üvegből fecskendő segítségével kell felszívni. Az utasításoknak megfelelő feloldást követően az injekciós üveg fecskendővel kiszívott tartalma a címkén feltüntetett piperacillin- és tazobaktám-mennyiséget fogja biztosítani. Az elkészített oldat az alábbi kompatibilis oldószerek valamelyikével tovább hígítható a kívánt térfogatra (pl. 50-150 ml-re): * 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid-oldat; * 50 mg/ml-es (5%-os) glükózoldat; * 50 mg/ml-es (5%-os) glükózoldat 9 mg/ml (0,9%-os) nátrium-klorid-oldatban; * Ringer-acetát-oldat. Az oldatot alkalmazás előtt szabad szemmel meg kell vizsgálni. Kizárólag tiszta, látható részecskéktől mentes oldat használható fel. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ?? (két kereszt) Osztályozás: II./3 csoport Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I). 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 30 °C-on tárolandó. A fénytől való védelem érdekében az injekciós üveget tartsa a dobozában. A gyógyszer feloldás/hígítás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 18 hónap. Felhasználhatósági időtartam az injekciós üvegben történő feloldás után A feloldáshoz alkalmazható kompatibilis oldatok valamelyikével (lásd 6.6 pont) történő feloldást követően az oldat kémiai és fizikai stabilitása 25 °C-on tárolva 12 órán át, 2-8 °C-on tárolva pedig 48 órán át igazolt. Felhasználhatósági időtartam az elkészített oldat hígítása után A hígított oldat kémiai és fizikai stabilitása 25 °C-on tárolva 12 órán át, 2-8 °C-on tárolva pedig 48 órán át igazolt, a hígításhoz javasolt térfogatú (lásd 6.6 pont), következő oldatokban történő hígítást követően: Ringer-acetát-oldat, 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid-oldat, 50 mg/ml-es (5%-os) glükóz-oldat, 50 mg/ml-es (5%-os) glükóz-oldat 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid-oldatban. Mikrobiológiai szempontból a hígított oldatot azonnal fel kell használni. Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig az eltartási idő és a tárolási körülmények a felhasználó felelőssége, amely általános esetben 2-8 °C közötti hőmérsékleten tárolva nem haladhatja meg a 12 órát, kivéve, ha a feloldás/hígítás ellenőrzött és validált aszeptikus körülmények között történt. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA AS KALCEKS Krustpils iela 71E Riga, LV-1057 Lettország Tel.: +371 67083320 E-mail: kalceks@kalceks.lv 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) Piperacillin/Tazobactam Kalceks 2 g/0,25 g por oldatos infúzióhoz OGYI-T-24184/01 1×20 ml III-as típusú injekciós üveg OGYI-T-24184/02 10×20 ml III-as típusú injekciós üveg Piperacillin/Tazobactam Kalceks 4 g/0,5 g por oldatos infúzióhoz OGYI-T-24184/03 1×50 ml III-as típusú injekciós üveg OGYI-T-24184/04 10×50 ml III-as típusú injekciós üveg 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2023. január 31. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2023. január 31. 16 OGYÉI/65370/2021 OGYÉI/65371/2021 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A piperacillin/tazobaktám terhes nőknél történő alkalmazására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, vagy csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. Állatkísérletek az anyaállatra toxikus dózisok mellett a fejlődéssel kapcsolatos toxicitást mutattak ki, de teratogenitásra utaló bizonyítékot nem figyeltek meg (lásd 5.3 pont). A piperacillin és a tazobaktám átjut a placentán. A piperacillin/tazobaktám csak akkor alkalmazható terhesség alatt, ha az egyértelműen javallott, azaz, ha a várható előnyök meghaladják a lehetséges kockázatokat az anya és a magzat tekintetében. Szoptatás A piperacillin alacsony koncentrációkban kiválasztódik az emberi anyatejbe. Emberi anyatejben nem vizsgálták a tazobaktám-koncentrációkat. Szoptató nők csak akkor kezelhetők a készítménnyel, ha a várható előnyök meghaladják a lehetséges kockázatokat az anya és a gyermek tekintetében. Termékenység Egy patkányokkal végzett fertilitási vizsgálat azt mutatta, hogy a tazobaktám vagy a piperacillin/tazobaktám intraperitonealis alkalmazása nincs hatással a termékenységre és a párzásra (lásd 5.3 pont). | 
