Mediris

Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Nőgyógyászati antiinfektivumok és antiszeptikumok, egyéb antiinfektivumok és antiszeptikumok
ATC kód: G01AX11

Hatásmechanizmus
A povidon-jód a szintetikus polivinil-pirrolidon polimer elemi jóddal (I2, az aktív rész) alkotott komplexe, ami a jód tartós felszabadulását biztosítja (a povidonnak nincs intrinsic antibakteriális aktivitása) és lehetővé teszi a jód könnyebb érintkezését a sejtmembránokkal. Ahogy a povidon-jód a bőrrel és a nyálkahártyával érintkezik, a jód disszociál a povidon-jód polimer-komplexből. A szabad jód gyors csíraölő hatású, míg a polimerhez kötött jód rezervoárként működik. Ez a fokozatos jódfelszabadulás csökkenti az elemi jód jelenlétével járó hátrányokat, és fenntartja a rendkívül hatékony mikrobicid aktivitást. A szabad jód gyorsan behatol a mikroorganizmusokba, és megtámadja a kulcsfontosságú fehérjéket, aminosavakat, nukleotidokat és telítetlen zsírsavakat. Reakcióba lép a mikroorganizmusok enzimjeit vagy strukturális fehérjéit alkotó aminosavak oxidálható szulfanil (-SH) és hidroxil (-OH)-csoportjaival, ezáltal oxidálja azokat.

Farmakodinámiás hatások
A povidon-jód gyors antibakteriális (Gram-pozitív és Gram-negatív), gombaellenes és vírusölő (burkolt és nem burkolt vírusok) hatást mutat. A kórházi, fogorvosi és orvosi gyakorlatban való intenzív, több mint 60 éves használat során a povidon-jóddal szemben nem figyelték meg rezisztencia kialakulását. Továbbá az antibiotikum-rezisztencia nincs hatással a povidon-jóddal szembeni érzékenységre.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A povidon-jód farmakokinetikáját a povidon és a jód disszociációja, majd a szervezetben jodiddá történő redukciója befolyásolja. A különböző gyógyszerformák és az eltérő alkalmazási módok hatással lehetnek a povidon-jód felszívódására, és a szisztémás felszívódás mértéke az alkalmazás helyétől és körülményeitől függ (terület, egészséges bőrfelület, sérült bőrfelület, nyálkahártyák, sebek, testüregek).

Felszívódás
In vivo vizsgálatok azt mutatják, hogy a jód a bőrön keresztül felszívódik, és ennek mértéke a bőr állapotától (például egészséges vagy sérült), valamint az alkalmazás időtartamától és a felület nagyságától függ. Korlátozott mennyiségű jód szívódik fel az ép bőrön keresztül.
Fokozott a jódfelszívódás a sérült bőrről, fekélyeken, nagy felszívóképességű nyálkahártya-felületeken (hüvely) vagy nagykiterjedésű ép bőrfelületeken keresztül.

A hüvelyi alkalmazást követően a povidon elhanyagolható mértékben szívódik fel. A hüvelyi alkalmazást követően a jód felszívódása gyors, és a teljes jód és a szervetlen jodid szérumkoncentrációja megnő.
A szisztémás keringésbe elhanyagolható mennyiségű povidon (~35 KDa) szívódhat fel.

Eloszlás
Az alkalmazás módjától függetlenül a felszívódott jód/jodid a keringési rendszeren keresztül oszlik el a szervezetben. Egy részét (kb. 30%) a pajzsmirigy használja fel a hormonszintézishez.
A jód (bár kisebb mértékben) 24 óra elteltével a különböző szervekben is eloszlik, beleértve a májat, a vért és a pajzsmirigyet. A jód átjut a placentán és kiválasztódik az anyatejjel (lásd a 4.6 pont).
A povidon topikális, orális vagy hüvelyi alkalmazást követően elhanyagolható mértékben szívódik fel, és nem lépi át a vér-agy gátat, illetve nem jut át a placentán.

Biotranszformáció
A jód jodiddá redukálódik, és a véráramból a nátrium/jodid-szimporter (NIS) hatására koncentrálódik a pajzsmirigy tüszősejtjeibe. A pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) serkenti a jodid transzportját a vérből a pajzsmirigysejtekbe, a jodid jóddá történő oxidációját és a jód kötődését a tirozinhoz.
A povidon metabolizmusa minimális (< 0,3%).

Elimináció
A jód, hacsak nem a pajzsmirigyben hasznosul, főként a vizelettel ürül ki a szervezetből. A jód vese-clearence-e (Cl) 872,4 ą 119,3 ml/óra, állandó eliminációs sebességgel (k) 0,0996 ą 0,009/óra és 6,22 órás felezési idővel.
A povidon kiválasztása főként vesén keresztül, és kis mennyiségben az epével történik.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A jód esszenciális elem, és szükséges a pajzsmirigyhormonok szintéziséhez, és e hormonok révén fontos szerepe van az energiatermelő anyagcserében és számos más élettani folyamatban. A jódot olyan élelmiszerekkel vesszük magunkhoz, mint a tengeri halak, a tengeri moszatok, a tejtermékek, a tojás, a baromfi és a hús. Orális adagolást követően az LD50 egerek, patkányok és tengerimalacok esetében 40-100 g/ttkg, intraperitoneális adagolást követően az LD50 egerek esetében 12-15 g/ttkg (a povidon átlagos molekulatömege 10-30 KDa).
A povidon-jóddal végzett akut, szubkrónikus és krónikus toxicitási vizsgálatok szisztémás adagolást követően viszonylag nagy dózisoknál mutatnak toxicitást, és mint ilyen, a toxicitás nem tekinthető relevánsnak a klinikai alkalmazás szempontjából.

Genotoxicitás
Számos in vitro genetikai toxikológiai vizsgálat utal arra, hogy a povidon-jód mutagén lehet, míg más vizsgálatok negatív eredményeket mutattak, beleértve külön in vivo vizsgálatokat is. Figyelembe véve a povidon-jód toxicitását az in vitro tesztrendszerekre, a bizonyítékok arra utalnak, hogy a povidon-jód nem genotoxikus. Állatokon nem végeztek hosszú távú vizsgálatokat a povidon-jód karcinogén potenciáljának értékelésére.

Reprodukciós és fejlődési toxicitás
Nyulaknál végzett fejlődési toxicitási vizsgálatok azt mutatják, hogy az alacsony molekulatömegű povidon-jód komplex (16-75 mg/ttkg/nap) dózisfüggően csökkentette az anyaállatok testtömeg-gyarapodását, és az embrió és a méhlepény átlagos súlya alacsonyabb volt, mint a kontrollállatoké. Povidon-jódot egerek hüvelynyílásán alkalmazva embriotoxicitást igazoltak. Mivel a jód képes átjutni a placentán, valamint figyelembe véve a magzat érzékenységét a jód farmakológiai dózisaival szemben, terhes nőknél a povidon-jód kizárólag gondos orvosi mérlegelés után alkalmazható.