Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

CARMUSTINE OBVIUS 100MG POR+OLDÓSZ KONC OLD INF 1X

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Obvius Investment B.V.
Hatástani csoport:
L01AD Nitrozoureák
Törzskönyvi szám:
EU/1/18/1278/001
Hatóanyagok:
CarmustinumDDD
Hatáserősség:
Nincs jelzése, nem erőshatású ()
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
I Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók számára rendelhető
illetve kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
+2 és +8 °c között
Fénytől védve
Eredeti csomagolásban
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
18 éves kor alatt nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

A Carmustine Obvius-t csak a kemoterápiában jártas szakorvos adhatja be, megfelelő orvosi
felügyelet mellett.

Adagolás

Kezdő adag
A Carmustine Obvius ajánlott adagja egyedül alkalmazott szerként korábban még nem kezelt
betegek esetén 150–200 mg/m2
intravénásan, minden hatodik héten. Ez adható egy adagban
vagy megosztva, 75–100 mg/m2
-es naponkénti infúziókként, például két, egymást követő
napon.
Amikor a Carmustine Obvius alkalmazása más myelosuppressív gyógyszerekkel együtt vagy
olyan betegeknél történik, akiknél a csontvelőrezerv kimerült, az adagokat a beteg
haematológiai profilja szerint kell beállítani az alábbiak szerint.

Monitorozás és későbbi adagok
Nem szabad ismételt Carmustine Obvius kezelést adni addig, ameddig a keringő sejtes elemek
száma vissza nem áll egy elfogadható szintre (vérlemezkék 100 000/mm3
felett, fehérvérsejtek
4000/mm3
felett), ez rendszerint hat hét alatt történik meg. A vérképet gyakran kell ellenőrizni
és a késleltetett haematológiai toxicitás miatt ismételt kezelést nem szabad hat hét eltelte előtt
végezni.

A kezdeti adagot követő adagokat a beteg megelőző adagra adott haematológiai válaszreakciója
szerint kell beállítani mind monoterápia, mind pedig más myelosuppressív gyógyszerekkel
együtt végzett kombinált terápia esetén. Az adag beállításhoz a következő táblázat ajánlott:

1. táblázat:
Az előző adagot követő mélypont Adandó a megelőző adag
százalékában Fehérvérsejtek/mm3
Vérlemezkék/mm3

>4000 >100 000 100%
3000 – 3999 75 000 – 99 999 100%
2000 – 2999 25 000 – 74 999 70%
<2000 <25 000 50%

Olyan esetekben, amikor a kezdeti adagot követő mélypont nem ugyanarra a fehérvérsejt- és
vérlemezke sorra esik a (pl. fehérvérsejtek száma legalább 4000 és vérlemezkék száma
legfeljebb 25 000), akkor az előző adag legalacsonyabb százalékát adó értéket kell használni (pl.
a vérlemezkék száma legfeljebb 25 000, akkor az előző adag max. 50%-át kell adni).

A karmusztin-kezelés alkalmazásának nincs időkorlátja. Abban az esetben, ha a tumor
gyógyíthatatlan, vagy ha valamilyen súlyos vagy elviselhetetlen mellékhatás lép fel, akkor a
karmusztinnal folytatott kezelést abba kell hagyni.

Különleges betegcsoportok

Gyermekek és serdülők
A karmusztint 18 évesnél fiatalabbaknál (gyermekeknél és serdülőknél) nem szabad alkalmazni
(lásd 4.3 pont).

Idősek
Idős embereknél az adag kiválasztásánál általában elővigyázatosnak kell lenni, rendszerint az
adagolási tartomány alsó részével kell kezdeni, tekintettel a csökkent máj-, vese- és cardialis
funkciók nagyobb gyakoriságára, valamint figyelembe kell venni az egyéb fennálló
betegségeket, illetve az egyéb gyógyszerekkel történő egyidejű kezelést is. Mivel idősebb
betegeknél gyakoribb a csökkent vesefunkció, körültekintően kell az adagot kiválasztani,
folyamatosan monitorozni kell a glomeruláris filtrációs rátát, és az adagot ennek megfelelően
kell csökkenteni.

Vesekárosodás
Vesekárosodásban szenvedő betegek esetén a Carmustine Obvius adagot csökkenteni kell, ha a
glomeruláris filtrációs ráta csökkent.

Az alkalmazás módja
A Carmustine Obvius feloldást és továbbhígítást követően intravénás alkalmazásra való.

A pornak a mellékelt oldószerrel történő feloldásával oldatot kell készíteni további 27 ml
injekcióhoz való víz hozzáadásával. Az – ajánlásnak megfelelő – feloldás és a hígítás átlátszó,
színtelentől a halvány sárgáig terjedő színű törzsoldatot eredményez, amit tovább kell hígítani 500 ml 9 mg/ml (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy 50 mg/ml (5%-os) glükóz
oldatos injekcióval.

Azután a kapott, felhasználásra kész oldatos infúziót intravénás cseppinfúzióként azonnal be
kell adni, egy-két órán keresztül, fénytől védve. Az infúzió alkalmazásának ideje nem lehet egy
óránál rövidebb, különben égető érzés és fájdalom lép fel a beadás helyén. Az alkalmazás során
a beadás helyét folyamatosan ellenőrizni kell.

A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására és hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6
pontban.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Pulmonalis infiltratumokkal és/vagy fibrosissal jellemzett pulmonalis toxicitás előfordulásáról
számoltak be, legfeljebb 30%-os gyakorisággal. Ez a kezelést követő 3 éven belül jelentkezhet,
és a dózissal összefüggőnek tűnik, 1200–1500 mg/m2
nagyságú kumulatív dózisok a pulmonalis
fibrosis megnövekedett valószínűségével járnak. A kockázati tényezők többek között a
dohányzás, a légzőszervi betegségek megléte, a már korábban meglévő radiológiai eltérések,
szekvenciális vagy egyidejű mellkasi besugárzás, valamint más tüdőkárosodást okozó szerek.
Viszonyítási alapként szolgáló légzésfunkció-vizsgálatokat és mellkasröntgent kell végezni,
valamint a kezelés során gyakori légzésfunkció-vizsgálatok szükségesek. Az előre jelzett
forszírozott vitálkapacitás vagy szén-monoxid diffúziós kapacitás 70%-ánál kisebb kiindulási
értékkel rendelkező betegek különösen veszélyeztetettek.

A kezelést megelőzően, valamint a kezelés során a máj- és vesefunkciót is rendszeresen
monitorozni kell (lásd 4.8 pont).

A karmusztin patkányoknál és egereknél rákkeltőnek bizonyult az ajánlott humán adagoknál
kisebb adagok esetén, a testfelületek alapján számítva.

A csontvelő-toxicitás a karmusztin általános és súlyos toxikus mellékhatása. Gyakran kell
monitorozni a teljes vérképet, egy adag beadását követően legalább hat héten át. A keringő
vérlemezkék, fehérvérsejtek vagy erythrocyták csökkent száma esetén – akár ezt megelőző
kemoterápia miatt vagy más okból – az adagot be kell állítani, lásd 1. táblázat, 4.2 pont. A máj-,
vese- és légzésfunkciót a kezelés alatt ellenőrizni és monitorozni kell (lásd 4.8 pont). A
Carmustine Obvius adagokat nem szabad hathetenkénti gyakoriságnál sűrűbben alkalmazni. A
karmusztin csontvelő toxicitása kumulatív, ezért az adagolás beállítását az előző adagok utáni
vérkép mélyponti értékei alapján kell végezni (lásd 4.2 pont).

A karmusztin arteria carotisba történő közvetlen alkalmazása kísérletinek tekintett és okuláris
toxicitással hozható összefüggésbe.

Ez a gyógyszer 0,57 térfogat % etanolt (alkohol) tartalmaz (dózisonként legfeljebb 7,62 mg,
11,2 ml sörrel, illetve 4,65 ml borral megegyező adag). Az alkoholizmusban szenvedők részére
ártalmas. Magas rizikófaktorú csoportok (pl.: májbetegségben vagy epilepsziában szenvedő
betegek) esetén a készítmény alkalmazása megfontolandó. Az ebben a gyógyszerben található
alkohol mennyisége megváltoztathatja más gyógyszerek hatását, és károsan befolyásolhatja a
gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Carmustine Obvius nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a
gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Azonban figyelembe kell
venni azt a lehetőséget, hogy az e gyógyszerben levő alkohol ronthatja a gépjárművezetéshez és
a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.9 Túladagolás

Az intoxikáció fő tünete a myelosuppressio. Továbbá a következő súlyos mellékhatások
jelentkezhetnek: májnecrosis, interstitialis pneumonitis, encephalomyelitis. Speciális ellenszer
nem áll rendelkezésre.




Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Fenitoin és dexametazon
Kemoterápiás gyógyszerekkel együtt alkalmazva az epilepszia elleni gyógyszerek aktivitásának
a csökkenése várható.

Cimetidin
A cimetidinnel együtt történő alkalmazás a karmusztin késleltetett, jelentős, gyanított,
megnövekedett toxikus hatásához vezet (a karmusztin-anyagcsere gátlása következtében).

Digoxin
A digoxinnal együtt történő alkalmazás késleltetett, moderált, gyanított, csökkent digoxin
hatáshoz vezet (a digoxin-felszívódás csökkenése következtében).

Mefalán
A mefalánnal együtt történő alkalmazás a pulmonalis toxicitás megnövekedett kockázatához
vezet.


6.2 Inkompatibilitások

Az intravénás oldat poli(vinilklorid) tartályokban instabil. A karmusztin oldatos infúzióval
érintkezésbe kerülő összes műanyag (pl. infúziós készlet) PVC-mentes polietilén műanyag
legyen, egyébként üvegárukat kell használni.

Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása
A táblázat azokat a mellékhatásokat tartalmazza, amelyek az e gyógyszerrel történt kezelés
során előfordultak, de nem feltétlenül voltak okozati összefüggésben a gyógyszerrel. Mivel a
klinikai vizsgálatok lefolytatása nagyon speciális körülmények között történt, a megfigyelt
mellékhatások aránya lehet, hogy nem tükrözi a klinikai gyakorlatban megfigyelt arányokat. A
mellékhatások általában akkor vannak feltüntetve, ha azokról a betegek több mint 1%-ánál
beszámoltak a készítmény monográfiában vagy a döntő fontosságú vizsgálatokban, és/vagy
amelyeket klinikailag fontosnak találtak. Placebokontrollos vizsgálatok elérhetősége esetén a
mellékhatások akkor szerepelnek, ha azok előfordulási gyakorisága legalább 5%-kal magasabb
a terápiás csoportban.

A mellékhatások táblázatos felsorolása
A karmusztin mellékhatásai a MeDRA szervrendszer és gyakoriság alapján, csökkenő súlyosság
szerinti sorrendben vannak feltüntetve az alábbi táblázatban: nagyon gyakori (? 1/10); gyakori
(? 1/100 – < 1/10); nem gyakori (? 1/1000 – < 1/100); ritka (? 1/10 000 – < 1/1000), nagyon
ritka (? 1/100 000 – < 1/10 000) és nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható
meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint
kerülnek megadásra.

MedDRA szervrendszer
osztály
Gyakoriság Mellékhatások
Jó-, rosszindulatú és nem
meghatározott daganatok
(beleértve a cisztákat és
polipokat is)
Gyakori Akut leukaemia, csontvelő dysplasia –
hosszú ideig történő alkalmazást
követően
Vérképzőszervi és
nyirokrendszeri
betegségek és tünetek

Nagyon
gyakori
Myelosuppressio
Gyakori Anaemia
Idegrendszeri betegségek és
tünetek
Nagyon
gyakori
Ataxia, szédülés, fejfájás
Gyakori Encephalopathia (magas dózisú terápia és
dóziskorlátozó)
Nem ismert Izomfájdalom, status epilepticus, epilepsziás
roham, tónusos-clonusos roham
Szembetegségek és szemészeti
tünetek
Nagyon
gyakori
Ocularis toxicitás, kötőhártya átmeneti
kivörösödése és homályos látás a
retinavérzések következtében
Szívbetegségek és a szívvel
kapcsolatos tünetek
Nagyon
gyakori
Hypotonia az oldószer alkoholtartalma miatt
(magas dózisú terápia)
Érbetegségek és tünetek Nagyon
gyakori
Phlebitis Ritka Venoocclusiv kórkép (magas dózisú
terápia)
Légzőrendszeri, mellkasi
és mediastinalis
betegségek és tünetek
Nagyon
gyakori
Pulmonalis toxicitás, interstitialis fibrosis
(meghosszabbított kezelésnél és kumulatív
adagoknál)
Pneumonitis
Ritka Interstitialis fibrosis (kisebb dózisoknál)
Emésztőrendszeri betegségek
és tünetek
Nagyon
gyakori

Emetogén potenciál
Émelygés és hányás – súlyos
Gyakori Anorexia, székrekedés, diarrhoea,
stomatitis
Máj- és epebetegségek, illetve
tünetek
Gyakori Hepatotoxicitás, reverzibilis, a beadás után
akár 60 napig késleltetett (magas dózisú
kezelés és dóziskorlátozás), tünetei:
- bilirubin, reverzibilis növekedés
- alkalikus foszfatáz, reverzibilis
növekedés
- SGOT, reverzibilis növekedés
A bőr és a bőr alatti
szövet betegségei és
tünetei

Nagyon
gyakori

Dermatitis helyi alkalmazásnál, ami az
elegyített készítmény koncentrációjának a
csökkentésével javítható, hyperpigmentáció,
átmeneti, bőrrel történő véletlen érintkezés
Gyakori Alopecia, kivörösödés (az oldószer
alkoholtartalma következtében; az 1–2 óránál
rövidebb beadási idővel nő), helyi reakció az
injekció beadási helyén
Nem ismert Extravasatio veszély: hólyaghúzó szer
Vese- és húgyúti
betegségek és
tünetek
Ritka Vesetoxicitás

A nemi szervekkel és az
emlőkkel kapcsolatos
betegségek és tünetek
Ritka Gynecomastia
Nem ismert Terméketlenség, teratogenesis


Néhány kiválasztott mellékhatás leírása

Myelosuppressio
A myelosuppressio nagyon gyakori. A beadás után 7–14 nappal kezdődik, a beadástól számított
42–56 napos gyógyulással. A myelosuppressio dózis- és kumulatív dózisfüggő és gyakran
kétfázisos.
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Pulmonalis fibrosis (halálos kimenetellel), pulmonalis infiltratum
Pulmonalis toxicitást figyeltek meg a betegek legfeljebb 30%-ánál. Olyan esetekben, ahol a
pulmonalis toxicitás korán kezdődött (a kezeléstől számított 3 éven belül), pulmonalis
infiltratum és/vagy pulmonalis fibrosis fordult elő, néhányuk halálos kimenetelű volt. A betegek
életkora 22 hónap és 72 év között volt. A kockázati tényezők többek között a dohányzás,
légzőszervi betegségek, már korábban meglévő radiológiai eltérések, szekvenciális vagy együtt
előforduló mellkasi besugárzás, valamint más tüdőkárosodást okozó szerek. A mellékhatások
előfordulása valószínűleg a dózis mértékével összefüggő, 1200–1500 mg/m2 mértékű kumulatív
dózisok a pulmonalis fibrosis megnövekedett valószínűségével kapcsolhatók össze. A kezelés
során rendszeresen légzésfunkció vizsgálatokat (FVC, DLCO) kell végezni. Az előre jelzett
erőltetett vitálkapacitás vagy szén-monoxid diffúziós kapacitás 70%-ánál kisebb alapértékkel
rendelkező betegek különösen kockázatnak vannak kitéve.
Olyan betegek esetében, akik gyermek- vagy serdülő korukban karmusztint kaptak, nagyon
késői megjelenésű (a kezelést követően akár 17 év elteltével) pulmonalis fibrosisról számoltak
be.
17 olyan beteg hosszú távú követése, akik gyermekkorukban túlélték az agytumort, azt mutatta,
hogy közülük 8 belehalt a pulmonalis fibrosisba. E 8 halálesetből kettő a kezelés első 3 évében,
míg hat a kezelést követő 8–13 évben következett be. Azoknak a betegeknek a medián életkora,
akik a kezelés során haltak meg 2,5 év (1–12 év) volt, míg a hosszú távú túlélőké 10 év (5–16
év) volt. Az összes, a kezelés idején 5 évnél fiatalabb beteg pulmonalis fibrosisban halt meg;
sem a karmusztin, sem további vinkrisztin dózis, sem pedig a gerinc besugárzás nem volt
semmilyen hatással a halálos kimenetelre.
Az összes megmaradt, a követéshez rendelkezésre álló túlélőnél pulmonalis fibrosist
diagnosztizáltak. A karmusztint 18 évesnél fiatalabbaknál (gyermekeknél és serdülőknél) nem
szabad alkalmazni (lásd 4.3 pont).

A pulmonalis toxicitás pneumonitis és interstitialis tüdőbetegség formájában megmutatkozik a
forgalomba hozatalt követő fázisban is. A pneumonitis legalább 450 mg/m2
dózisoknál, míg az
interstitialis tüdőbetegség meghosszabbított kezelésnél és legalább 1400 mg/m2
kumulatív
dózisoknál tapasztalható.

Emetogén potenciál
Az emetogén potenciál a legalább 250 mg/m2
dózisoknál magas, valamint magas és moderált
közötti a legfeljebb 250 mg/m2
dózisoknál. Az émelygés és hányás súlyos, a beadástól számított
2–4 órán belül kezdődik és 4–6 órán át tart.

Vesetoxicitás
A vesetoxicitás ritka, de a legfeljebb 1000 mg/m2
kumulatív dózisoknál előfordul.

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert
ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel
lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett
mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén
keresztülV. függelék




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Daganatellenes szerek, alkilező szerek, nitrozoureák, ATC-kód:
L01AD01

Hatásmechanizmus
A karmusztin egy sejtciklus fázis nem specifikus, nitrozourea típusú daganatellenes szer, amely
a tumor citotoxicitását összetett mechanizmus révén fejti ki. Mint alkilező szer, képes alkilezni a
nucleoproteineken levő reakcióképes helyeket, így beavatkozik a DNS és RNS szintézisbe,
valamint a DNS kijavításba. Képes a DNS spirálok között keresztkötések képzésére, amelyek
megakadályozzák a DNS replikációját és transzkripcióját. Továbbá a karmusztinról ismeretes,
hogy karbamilálja a fehérjéken a lizin maradékokat, amivel az enzimeket – beleértve a glutation
reduktázt is – irreverzibilisen inaktiválja. A karmusztin karbamiláló reakcióképességét általában
kevésbé tartják jelentősnek, mint az alkilező reakcióképességét a tumorokra kifejtett hatásában,
de a karbamilálás gátolhatja a DNS kijavítását.

Farmakodinámiás hatások
A karmusztin antineoplasztikus és toxikus hatása metabolitjai miatt jelentkezhet. A karmusztin
és a vonatkozó nitrozoureák vizes oldatokban instabilak és spontán lebomlanak reakcióképes
köztitermékekké, amelyek alkilezésre és karbamilálásra képesek. Úgy vélik, hogy a karmusztin
daganatellenes hatása az alkilező köztitermékeknek tulajdonítható. A karbamiláló köztitermékek
– mint a nitrozoureák biológiai hatásainak közvetítői – szerepéről azonban megoszlanak a
vélemények. Egyrészről arról számoltak be, hogy a karbamiláló hatás hozzájárul az
anyavegyületük citotoxikus tulajdonságaihoz azáltal, hogy a DNS-kijavító enzimeket gátolják.
Másrészről az a gondolat merült fel, hogy a karbamiláló szerek közvetíthetik a karmusztin
néhány toxikus hatását.

Liofil természete miatt a karmusztin könnyen áthalad a vér-agy gáton.

Gyermekek és serdülők
A pulmonalis toxicitás magas kockázata miatt a Carmustine Obvius-t nem szabad gyermekeknél
és serdülőknél alkalmazni.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Eloszlás
Az intravénásan beadott karmusztin gyorsan lebomlik úgy, hogy nem marad változatlanul
kimutatható vegyület 15 perc elteltét követően. Jó lipid oldhatósága és a fiziológiai pH értéknél
az ionizáció hiánya miatt a karmusztin nagyon jól átjut a vér-agy gáton. A cerebrospinális
folyadékban a radioaktivitás szintek legalább 50%-kal magasabbak, mint az egyidejűleg a
plazmában mértek. A karmusztin kinetikája humán alkalmazásnál egy kétfázisos modellel
jellemezhető. 1 órás intravénás infúziót követően a karmusztin plazmaszintje kétfázisos módon
lecsökken. Az ? felezési idő 14 perc, a ß felezési idő 18–69 perc.

Biotranszformáció
Feltételezik, hogy a karmusztin metabolitjai okozzák az antineoplasztikus és toxikus hatását.

Elimináció
Egy teljes dózis körülbelül 60–70%-a a vizeletben 96 órán belül választódik ki, és körülbelül
10%-a légzési CO2-ként távozik. A maradék sorsa nem meghatározott.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A humán adaggal egyenértékű adagok alkalmazása mellett a karmusztin patkányok esetén
embriotoxikus és teratogén, nyulak esetén embriotoxikus volt. A karmusztin patkányok esetén a humán adagnál magasabb dózis mellett hatást gyakorolt a hím egyedek termékenységére. A
karmusztin klinikailag releváns dózisszinteknél patkányokban és egerekben rákkeltő volt.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Por
Barna, I. típusú hidrolitikus üveg injekciós üveg (50 ml), 20 mm-es világosszürke
brómbutilgumi dugóval és sötétvörös alumínium lepattintható lappal lezárva.

Oldószer
Átlátszó, I. típusú üveg ampulla (5 ml).

Egy csomag tartalma egy injekciós üveg 100 mg koncentrátum oldatos infúzióhoz való porral és
egy ampulla 3 ml oldószerrel.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény
kezelésével kapcsolatos információk

A karmusztin koncentrátum oldatos infúzióhoz való por nem tartalmaz tartósítószert és
szándékosan nem többadagos injekciós üveg. A feloldást és a továbbhígítást aszeptikus
körülmények között kell elvégezni.

A liofilizált készítmény nem tartalmaz semmilyen tartósítószert, és csak egyszeri felhasználásra
alkalmas. A liofilizátum megjelenhet finom porként, azonban a kezelése okozhat a por alakú
liofilizátumnál nehezebb, darabosabb jelleget a liofilizált pogácsa mechanikai instabilitása
miatt. Vékony olajréteg jelenléte a gyógyszer megolvadásának a jele lehet. Az ilyen
készítmények nem alkalmazhatók, a 30°C feletti hőmérséklet-kilengések kockázata miatt. Az
ilyen gyógyszer a továbbiakban már nem alkalmazható. Ha Ön nem biztos abban, hogy a
készítmény hűtése megfelelő, akkor azonnal ellenőrizzen minden egyes injekciós üveget a
dobozban. Az ellenőrzéshez tartsa az injekciós üveget erős fény felé.

A koncentrátum oldatos infúzióhoz való por feloldása és hígítása
Oldja fel a karmusztint (100 mg por) a mellékelt, elsődleges csomagolásban (barna injekciós
üveg) levő 3 ml steril, lehűtött etanol oldószerben. A karmusztint az etanolban teljesen fel kell
oldani a steril injekcióhoz való víz hozzáadását megelőzően.
Azután aszeptikus módon adjon 27 ml steril injekcióhoz való vizet az alkoholos oldathoz. A
30 ml törzsoldatot alaposan össze kell keverni. Az ajánlásnak megfelelően történt feloldás
átlátszó, színtelen és világossárga közötti színű törzsoldatot eredményez.

A 30 ml törzsoldatot azonnal fel kell hígítani úgy, hogy azt vagy 500 ml 50 mg/ml (5%)-os
glükóz- vagy 500 ml 9 mg/ml (0,9%-os) NaCl oldatos injekcióhoz adjuk üvegtartályban.
Alkalmazás előtt az 530 ml hígított (azaz felhasználásra kész) oldatot legalább 10 másodpercig
keverni kell. A felhasználásra kész oldatot 1–2 órán át kell alkalmazni és az alkalmazást a
készítmény feloldását követő 3 órán belül be kell fejezni.

Az infúzió alkalmazását PVC-mentes PE infúziós készlettel kell végezni.
A gyógyszer alkalmazása során használt tartály megfelelő üvegáru legyen. Továbbá a
felhasználásra kész oldatot fénytől védeni kell (pl. a felhasználásra kész oldat tartálya köré
tekert alumíniumfóliával) és leginkább 20–22°C alatti hőmérsékleten kell tartani, mivel a
karmusztin magasabb hőmérsékleteken gyorsabban bomlik.

A Carmustine Obvius infúzió egy óránál rövidebb idő alatti alkalmazása erős fájdalmat és égető
érzést okozhat a beadás helyén (lásd 4.2 pont).

A daganatellenes szerek biztonságos kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozó iránymutatást
be kell tartani.



6.4 Különleges tárolási előírások

Hűtve (2°C – 8°C) tárolandó és szállítandó.

A fénytől való védelem érdekében a gyógyszer injekciós üvege a külső csomagolásban
tárolandó.

A gyógyszer feloldás és továbbhígítás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

Bontatlan injekciós üveg
2 év

Feloldás és hígítás után
A feloldást és hígítást követően az oldatot a készítmény feloldását és hígítását követő 3 órán
belül be kell adni. Az oldatot fénytől védeni kell a beadás befejezéséig.


7. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Obvius Investment B.V.
De Cuserstraat 93
1081 CN Amsterdam
Hollandia





Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Fogamzóképes nők/Fogamzásgátlás férfiaknál és nőknél
A nőknek a teherbe esés elkerülése érdekében hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a
kezelés alatt és legalább 6 hónapig azt követően.

A férfi betegeknek azt kell tanácsolni, hogy tegyenek megfelelő fogamzásgátlási intézkedéseket
a karmusztinnal történő kezelés alatt és legalább 6 hónapig azt követően.

Terhesség
A karmusztin terhesség alatt nem alkalmazható. A terhesség alatti biztonságos alkalmazást még
nem állapították meg, és ezért a toxicitás kockázatával szemben gondosan mérlegelni kell az
előnyöket. A humán adaggal egyenértékű adagok alkalmazása mellett a karmusztin patkányok
és nyulak esetén embriotoxikus és patkányoknál teratogén. Ha a készítményt terhesség alatt
alkalmazzák, vagy ha a beteg a Carmustine Obvius-szal folytatott kezelés ideje alatt esik
teherbe, a beteget tájékoztatni kell a magzatot érintő lehetséges kockázatokról.

Szoptatás
Nem ismert, hogy a karmusztin/a karmusztinmetabolitjai kiválasztódnak-e az anyatejbe. Az
anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. A Carmustine Obvius
alkalmazása ellenjavallt szoptatás alatt és az azt követő maximum hét napon át (lásd 4.3 pont).

Termékenység
A karmusztin károsan befolyásolhatja a férfi termékenységet. A karmusztinnal történő kezelést
megelőzően a férfi betegeket tájékoztatni kell a terméketlenség kockázatáról, és azt kell
javasolni, hogy vegyen igénybe termékenységi/családtervezési tanácsadást.