A gyógyszerellátás színvonala a fogyasztó szempontjából

A stockholmi Health Consumer Powerhouse (HCP) nevű szervezet ez év elején hozta nyilvánosságra a 2015-ös Európai Egészségügyi Fogyasztói Index felmérést, amely külön fejezetben hasonlítja össze az egyes országok gyógyszerellátását, az azokban rendelkezésre álló gyógyszerpalettát, a terápiák minőségét és hozzáférhetőségét. 
 
A tanulmány a fogyasztó szemszögéből nézve, országonként pontozza az egészségügy színvonalát. Vizsgálja például, hogy mennyire könnyű vagy nehéz a betegeknek hozzáférniük az információhoz, milyen hosszúak a várólisták, milyenek az egészségügyi mutatók, milyen hatékony a megelőzés, illetve milyen eredményes a gyógyszerek használata. 
 
Magyarország – 2014-es pozíciójához képest két hellyel visszacsúszva – a 27. lett a 35-ös listán, ráadásul a szomszédos államokhoz viszonyítva sem lehetünk büszkék az eredményünkre: 
 
12. Ausztria
15. Szlovénia 
16. Horvátország 
24. Szlovákia
27. Magyarország 
30. Szerbia
32. Románia 
 
Összességében jó hír, hogy a gazdasági válság miatti költségmegszorítások ellenére is javultak az európai egészségügyi mutatók. A tanulmány szerzői egy érdekes következtetésre is felhívják a figyelmet: nincs közvetlen összefüggés az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés mértéke és az egészségügyre költött összeg nagyságrendje között. S hogy miért van ez így? A válasz meglepően egyszerű: az egészségpolitikusok körében is népszerű, általános vélekedéssel ellentétben a várólista nem spórol, hanem összességében többletköltségeket okoz a büdzsében, ugyanis megszakítja az ellátás folyamatát, ami szinte mindig pluszkiadásokhoz vezet. 
 
A tanulmány hatodik fejezete a gyógyszerekkel kapcsolatos kérdéseket vizsgálja, és összesen hét mutató alapján értékeli az egyes országokat. A mutatók közül kettőben kerültünk a jó kategóriába, egyben a közepesbe négyben viszont a legrosszabb zónába sorolták hazánkat. 
 
A pozitív ismérvek egyike a „laikusok számára is érthető gyógyszerkönyv” volt, amelyért az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) illeti köszönet, amelynek honlapján színvonalas és jól használható gyógyszeradatbázis található. 
 
Szintén jó eredményt értünk el az „antibiotikumok felhasználásában”, ami e készítmények célzott és nem túlzott használatát jelenti. Ezt a pozitív képet némiképp árnyalja az a számadat, amely szerint a megkérdezett magyar emberek kevesebb mint 30 százaléka volt tisztában azzal, hogy az antibiotikumok nem gyógyítják a megfázást és az influenzát. 
 
„A hosszú várakozási idő miatt egyes területeken egész készítménygenerációk maradhatnak ki a magyar betegek gyógyítását szolgáló gyógyszerkincsből.” 
 
A sárga zónába eső mutató a „metformin-felhasználást” értékelte, amiben szintén jó eredményt (10. hely) értünk el, és ami elsősorban a cukorbetegség felismerését és a kezelés korai szakaszban történő elindítását jelzi. 
 
A leggyengébb mutatók között szerepelt „a patikában beszerezhető gyógyszerek társadalombiztosítási támogatása”. A WHO adatai alapján, a teljes gyógyszerpiacot tekintve, azaz a vényköteles és a vény nélkül kapható gyógyszereket is vizsgálva ez az érték nálunk 49 százalék, azaz a lakosság a gyógyszerek árának már több mint a felét a saját zsebéből fizeti. 
 
Két konkrét gyógyszercsoportban (új rákgyógyszerek és arthritis-gyógyszerek) is vizsgálták a modern, innovatív terápiákhoz való hozzáférés lehetőségét. Utóbbi gyógyszercsoport esetében egy, a betegek életminőségét és állapotát látványosan javító terápia (TNF-α inhibitor) felhasználását vizsgálták. Ebben a tekintetben Magyarország a 19. helyen áll a rangsorban, viszonylag alacsony értékű felhasználással. 
 
Végezetül térjünk ki az új gyógyszerek hozzáférhetőségét jellemző, „a támogatás első napjáig eltelt idő” kategóriára is. A részletes adatsorokban 2012-es a legfrissebb közölt adat, ami Magyarország esetében átlagosan 317 nap, azaz a törzskönyvezés időpontjától – 2012-ben – átlagosan 10,5 hónap telt el a befogadásig. A tanulmány szerzői kiemelik, hogy ez a mutató az elmúlt két évben lényegesen romlott. 
 
Hazánkban jelenleg több mint 50 innovatív készítmény, több mint 50 új indikációban nem, vagy csak egyedi méltányossági kérelemmel érhető el. Ezek között 35 új, nem támogatott hatóanyag található. A listán olyan gyógyszer is helyet kapott, amely már több mint 1500 napja vár támogatásra. Holott a gyógyszer-innováció ma már olyan gyors ütemben zajlik, hogy a hosszú várakozási idő miatt egyes területeken egész készítménygenerációk maradhatnak ki a magyar betegek gyógyítását szolgáló gyógyszerkincsből. 
 
Forrás: MOSZ Info
Google+

Szakmai oldalak

hasznos linkek

tovább

Kapcsolat

üzenetküldés
 

tovább

patika-lap.hu

Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál

tovább