Újabb egészségügyi salátatörvény

Az  elmúlt  években  kialakult  gyakorlatnak  megfelelően  a  kormány  nevében  az  emberi erőforrások minisztere az egészségügyi törvényeket érintő törvénymódosításokat 2015 őszén is  „salátatörvény”  formájában  nyújtotta  be  a  parlamentnek.  A  tervezet  benyújtására november  10-én,  a  záró  szavazásra  december  15-én  került  sor,  a  törvény  a  köztársasági elnök  aláírását  követően  december  23-án  jelent  meg  a  Magyar  Közlöny  2015.  évi  202. számában,  CCXXIV.  számon.  Az  alábbiakban  a  gyakorló  gyógyszerészet  szempontjából legfontosabb rendelkezéseit ismertetjük azzal, hogy a tájékoztató ugyan segítséget nyújt, de a törvény elolvasása ez után is indokolt. A salátatörvény többek között az alábbi területeket szabályozza:

 

1.  A gyógyszertári ügyelet szabályozása

2.  A gyógyászati segédeszközök forgalmazása  

3.  Ismertetés keretében adható ajándék mértéke 

4.  Belső minőségügyi rendszer 

5.  Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér 

6.  A gyógyszertámogatás változásai 

 

Cikkünk az 1. pontot fejti ki részletesebben:

 

Mivel az ügyelettel, készenléttel kapcsolatos törvényi szintű szabályozás megalkotása érinti a gyógyszertár és a közvetlen lakossági gyógyszerellátás definícióját, valamint a személyi jogos gyógyszerész  menedzsment  jogait  is,  a  gyógyszer-gazdaságossági  törvény  (Gyftv)  ezekkel foglalkozó passzusait is módosítani kellett. E szerint  

 

-  a közforgalmú gyógyszertár: „teljes körű, közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító egészségügyi intézmény” (3. § 16. pont); 

 

 -  a fiókgyógyszertár: „a közforgalmú gyógyszertár részeként működő, de azzal nem azonos telephelyű,  vagy  mozgó  egységként  működtetett,  közvetlen  lakossági  gyógyszerellátást biztosító egészségügyi intézmény” (3. § 17. pont); 

 

-  közvetlen  lakossági  gyógyszerellátás:  „azon  egészségügyi  szolgáltatási  tevékenységek összessége,  amelyek  során  a  gyógyszertár  gyógyszerkészítési  tevékenységet  végez,  a gyógyszert  beszerzi,  készletezi,  kiszolgáltatja  és  az  alkalmazásával  összefüggő  szakmai információt  közvetlenül  vagy  házhoz  szállítás  útján  közvetetten,  a  lakosság  részére biztosítja, továbbá az interneten igényelt gyógyszerek kiszolgáltatása” (3. § 21. pont); 

 

-  a  személyi  jogos  gyógyszerész  menedzsment  jogait  a  Gyftv  73.  §  (1)  bekezdése tartalmazza  (a  betoldás  dőlt  betűvel  kiemelve):  „Gyógyszertárat  működtető  gazdasági társaság  a  gyógyszertár  szakmai  vezetését,  irányítását,  valamint  a  gyógyszertárban szakellátási  feladatokat  ellátó  személyeket  gyógyszerellátással  kapcsolatos  szakmai kérdésekben,  így  a  gyógyszerek  kiadása,  eltartása,  a  gyógyszerekkel  kapcsolatos betegtájékoztatási  és  kereskedelmi  gyakorlatra vonatkozó tevékenység tekintetében nem utasíthatja. A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés,  közgyűlés)  kizárólag  a  gyógyszertár  szakmai  vezetését  ellátó  személyi  jogos gyógyszerész  igenlő  szavazatával  hozhat  döntést  a  gyógyszertár  szakmai  vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a szolgálati rend  és  a  gyógyszertári  termékkör  kialakítására,  a  gyógyszerek  beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási és kereskedelmi  gyakorlatra  vonatkozó  tevékenységre,  a  gyógyszertárban  szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására, valamint a közfinanszírozási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozóan. Az ezzel ellentétes intézkedés, megállapodás semmis.” 

 

 

 -  szolgálati  rend:  „az  az  időtartam,  amely  alatt  a  gyógyszertár  közvetlen  lakossági gyógyszerellátást végez, ideértve a nyitvatartási, ügyeleti és készenléti időt”;  

 

-  gyógyszertári ügyelet: „a gyógyszertár által gyógyszerész jelenléte mellett a gyógyszertár nyitvatartási idején túl – ideértve a heti pihenőnapot vagy munkaszüneti napot is – nyújtott közvetlen lakossági gyógyszerellátás”; 

 

 -  gyógyszertári  készenlét:  „a  gyógyszertár  nyitvatartási  idején  túl  –  ideértve  a  heti pihenőnapot vagy munkaszüneti napot is – nyújtott közvetlen lakossági gyógyszerellátás biztosítása  olyan  módon,  hogy  a  készenlétet  teljesítő  gyógyszerész  az  ellátást telefonhívást követően 30 perces várakozási időn belül kezdi meg.”  

 

 A  gyógyszertári  ügyelettel  és  készenléttel  kapcsolatos  törvényi  szintű  rendelkezést tartalmazza a Gyftv. 53. § új (6a) bekezdése is: „A közforgalmú és fiókgyógyszertár szolgálati rendjét a létesítés feltételeire is tekintettel a gyógyszertár működtetője és a személyi joggal rendelkező  gyógyszertárvezető  javaslata  alapján  az  egészségügyi  államigazgatási  szerv  a gyógyszertár működési engedélyében határozza meg. Az egészségügyi államigazgatási szerv a  nyitvatartási  idő  megállapítása  során  figyelembe  veszi  az  adott  településen  vagy településrészen működő egészségügyi szolgáltatók szolgálati rendjét is. Készenlét és ügyelet teljesítésére  valamennyi  működési  engedéllyel  rendelkező  közforgalmú  gyógyszertár  és közvetlen  lakossági  gyógyszerellátást  is  biztosító  intézeti  gyógyszertár  kötelezhető.  A gyógyszertári  ügyelet  és  gyógyszertári  készenlét  megállapítása  során  az  egészségügyi államigazgatási  szerv  figyelembe  veszi  adott  településen  vagy  településrészen  működő egészségügyi  szolgáltatók  elérhetőségét,  az  orvosi  ügyelet  helyét  és  idejét,  az  ellátandó lakosságszámot,  továbbá  a  gyógyszertár  közfinanszírozott  gyógyszerek  forgalmazásából származó  árréstömegét.  A  folyamatos  lakossági  gyógyszerellátás  érdekében  a  gyógyszertár ügyeleti,  készenléti  idejének  megállapítására  irányuló  eljárás  hivatalból  is  indulhat.  Az egészségügyi  államigazgatási  szerv  gyógyszertári  ügyelet  és  készenlét  megállapításáról rendelkező határozata fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.” 

 

 Az  ügyelet  és  készenlét  szabályozásának  első  lépése  tehát  megtörtént.  A  törvényi  szintű rendelkezések  az  ombudsman  felvetéseinek  jelentős  részére  kínálnak  megoldást;  a rendelkezések  életszerűségét  a  hatósági  gyakorlat  igazolhatja.  Amennyiben  szükséges,  a szöveg pontosítására és kiegészítésére az Egészségügyért Felelős Államtitkárság nyitott.   A  törvényi  szintű  szabályozás  megkezdésével  párhuzamosan  elindultak  az  egyeztetések  a rendeleti szintű részletszabályok megalkotásáról és a finanszírozásról is.  

 

Forrás: www.mgyk.hu -  Dr. Hankó Zoltán elnök