Aktualitások

1. 2016. 03. 15-ig kell teljesíteni a törzstőke emelést
 
 2016. 03. 15-ig kell teljesíteni a törzstőke emelést azoknak a korlátolt felelősségű társaságoknak, amelyeknél a törzstőke nem éri el a 3.000.000.- Ft-ot az új Ptk. (2013. évi V. törvény) értelmében. A jegyzett tőke emelésének lehetőségei:
 
1. A jegyzett tőke emelésének legegyszerűbb módja, ha a tagok új törzsbetét(ek) befizetésével a szükséges pénzeszközt véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátják. Adófizetési kötelezettség magánszemély tulajdonos esetében ilyenkor nem merül fel, mivel a törzstőke javára történő vagyoni szolgáltatás (pénzbefizetés) adózott jövedelemből teljesül. A pénzeszközt a már meglévő tagok tulajdonjogukkal azonos vagy attól eltérő arányban is rendelkezésre bocsáthatják, illetve új tag bevonásával is előteremthetik. Utóbbi eset akár a szavazati és a tulajdoni arányt is megváltoztathatja a cégben. Amennyiben a gyógyszertár már amúgy is jelentős szabad pénzeszközzel rendelkezik, nem biztos, hogy szerencsés és szükséges további pénzeszközzel növelni a társaság vagyonát. 
 
2. A jegyzett tőke emelésének másik közismert módja, amikor a tagok a társaságrészére nem pénzt, hanem ingó (ingatlan) vagyont adnak át, más néven apportot biztosítanak. Az apport tárgya lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező,forgalomképes tárgy (személygépkocsi), szellemi alkotás vagy vagyoni értékű jog (bérleti jog); a lényeg, hogy az végrehajtás alá vonható, és szabadon átruházható legyen. Az apportnál már felmerülhet adófizetési kötelezettség. A társaságnál például – gépjármű, ingatlan stb. esetén – szóba jöhet a vagyonszerzési
illeték. Az apportot biztosító magánszemély tagnak is keletkezhet személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége (SZJA) akkor, ha az apportba adott eszköz értéke magasabb, mintamennyiért azt a magánszemély megszerezte.Nem érdemes olyan eszközt apportba adni, amelyet a társaság nem tud hasznosítani, hiszen ilyen eszközre értékcsökkenés sem számolható el.
 
3.  Az előző évek (adózott) eredménye, amennyiben nem lett jóváírva a tagok részére osztalékkifizetési  kötelezettségként, a társaság mérlegében eredménytartalékként jelenik meg. Ugyanezen időszak vesztesége viszont csökkenti az eredménytartalékot, így nem biztos, hogy rendelkezünk szabad (a jegyzett tőke emeléséhez elhasználható) eredménytartalékkal. Ennek meghatározásához használhatjuk az előző üzleti évre vonatkozó beszámolót,amennyiben az hat hónapnál nemrégebbi; ellenkező esetben tárgyévi közbenső mérleget kell készíteni.
 
4. Törzstőkén felüli vagyonnal is megoldható a törzstőke emelés, ha a kft. rendelkezik ilyen célra fordítható vagyonnal.
 
2. Eltiltják a román tévénézőket a gyógyszerreklámoktól
 
Kitiltják a romániai rádió- és televízióműsorokból a gyógyszer- és gyógyszertárreklámokat - közölte Végh Sándor szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője az MTI-vel. A javaslatot tavaly év végén a szenátus - a szakbizottsági ellenjavallat dacára - nagy szavazattöbbséggel fogadta el, hatályba lépéséhez pedig már csak az államfő aláírására van szükség. Eddig csak a vényköteles orvosságok reklámozását tiltotta az audiovizuális törvény: ezt most a vény nélkül megvásárolható gyógyszerekre is kiterjesztették. A tilalom nem terjed ki a nyomtatott sajtóra, az internetre, vagy más reklámhordozókra. Egy tavalyi felmérés szerint a gyógyszeripar évi 300 millió eurót költ hirdetésekre Romániában, ennek csaknem kétharmadát tévéreklámra.
 
3. Lesz-e több gyógyszerész?
 
Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működtetésének feladatát jelenleg az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) látja el. Az ENKK az előző év adatai alapján minden év április 30-ig elkészíti az éves beszámolóját, melyet az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyását követően a honlapján is megjelentet. Erre 2015-ben elég sokáig kellett várnunk, hiszen a 2014. évről szóló beszámoló csak az elmúlt hetekben került fel a hatóság honlapjára. (http://www.enkk.hu/hmr/beszamolok.php)
 
A beszámolóban található, gyógyszerellátással kapcsolatos jelentősebb információkat az alábbiakban közöljük:
A statisztikai adatokból kiderül, hogy sokkal több gyógyszerész megy külföldre, mint amennyi hazánkba érkezik. Hozzánk külföldről elsősorban Romániából érkeztek gyógyszerészek, de összességében a számuk 2014-ben már csökkent az előző évhez képest. Jól látható, hogy a külföldre távozók száma az elmúlt néhány évben viszont nagymértékben megugrott. A gyógyszerészek körében tavaly magasan a legnépszerűbb célország Németország volt.
 
Milyen következtetéseket lehet levonni ezekből az adatokból?
Nagyszámú gyógyszerész vált inaktívvá 2010 előtt, akik már nem újították meg a működési nyilvántartási kártyájukat. Ezt viszont ellensúlyozta az, hogy 2011-ig sok olyan gyógyszerész kezdte meg a munkáját a gyógyszerellátásban, akik korábban más területen dolgoztak. A két hatás eredőjeként 2014-ben körülbelül ugyanannyi gyógyszerész rendelkezett érvényes működési nyilvántartási kártyával, mint 2009-ben. Ez annak fényében nem tekinthető túl jó eredménynek, hogy közben az alapnyilvántartásba vett gyógyszerészek száma több mint ezerrel emelkedett.
 
Ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy 2015-ben valószínűleg ismét nagyszámú gyógyszerész nem újította meg a nyilvántartási kártáját, akkor egyértelművé válik, hogy az egészségügyben dolgozó gyógyszerészek száma nem növekedett jelentős mértékben. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy sokan távoztak külföldre. Emellett a fiatalabb korosztály részaránya sem nőtt jelentősen, a nyugdíjas korú gyógyszerészek száma pedig még mindig meghatározó.
 
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a közforgalmú ellátásban nagyjából 1200-1700, az intézeti gyógyszertárakban pedig legalább 300-350 további gyógyszerész munkájára lenne még szükség. A humánerőforrás-monitoringrendszer adatai szerint ennek a célnak a teljesítésétől igencsak messze vagyunk. Főleg ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy a gyógyszerészképzésbe felvett hallgatók létszámát éppen idén kezdték el csökkenteni.
 
4. Gyógyszernyomtatás 3D-ben
 
Nyomtattak már autót, ruhát, sőt emberi szöveteket is, a januári CES 2016 szakkiállítás kiállítói viszont még ennél is merészebb dolgokat ígérnek a 2500 négyzetméteres, 60 kiállítót felvonultató bemutatótérre.
A transzplantációra váró betegeknek egyénre szabott szervek készülhetnek, gyógyszereinket otthon is előállíthatjuk, és ha megéhezünk, netán új autóra vágyunk, csak megnyomunk egy gombot. Futurisztikusnak tűnik, de napjainkban ez már mind a valóság része. A 3D-nyomtatás gyorsan fejlődik, sokan egyenesen a jövő iparának tekintik, és a számítógéphez hasonló sikertörténetet jósolnak neki.
 
"Becslések szerint jövőre csak 150 ezer új 3D-nyomtatót vásárolnak világszerte, de 15 év múlva egy teljesen hétköznapi dolognak számít majd. Bárkinek lehet belőle otthon, és kedvére gyárthatja magának az eszközöket, bútorokat, lényegében bármit, ami csak eszébe jut” – jósolta a CES-t szervező Consumer Technology Association (CTA) vezető közgazdásza, Shawn DuBravac. Mindez már csak azért is reálisnak tűnik, mert egy otthoni masináért már most sem kell milliókat fizetni: az általunk kipróbált magyar sikergép például csak pár százezer forintba kerül.
 
5. Új mobilalkalmazás az egészségért
 
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bemutatta az okostelefonokon futtatható MeNTA (Mobil EgészségNapló és Tájékoztató Alkalmazás) programját, mellyel az egészségmegőrzés számos területén kívánnak segíteni a felhasználóknak. Az alkalmazás keretein belül egészségnaplót vezethetünk, benne a vérnyomás- és vércukor mérések eredményeivel. A táplálkozásnaplóban és a mozgásnaplóban az életkorunk, testsúlyunk és a magasságunk megadása után könnyen nyomon követhetjük, hogy mennyire élünk egészséges életmódot.
 
A MeNTA a betegségek kezelésében is segítséget nyújthat. A betegségkalauzban könnyen utánanézhetünk bármely betegség tüneteinek, okainak és kezelésének. A gyógyszernaplóban a rendszeresen vagy alkalmanként szedett készítmény vonalkódjának leolvasása, és az alkalmazásuk rendszeressége megadása után beállíthatjuk, hogy a program emlékeztessen a gyógyszer beszedésére. Emellett a szolgáltatáskereső térképen mutatja meg, hogy hol található a legközelebbi gyógyszertár, vagy egészségügyi szakellátást nyújtó intézmény.
 
Az alkalmazás ingyen letölthető az Android és iOS rendszerű okostelefonokra, a használatához email-es regisztráció szükséges. További információ az alkalmazás Facebook-oldalán érhető el.
 
6. Nyilvánossá válnak a gyártók és az orvosok közötti szerződések
 
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) tagvállalatai 2015 áprilisában alakították meg a független Transzparencia Együttműködést. Ezzel valamennyi magyarországi gyógyszeripari szereplő számára megnyílt az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) által 2012-ben kezdeményezett, és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által a magyar jogszabályi környezetre 2013 végén átültetett Transzparencia Kódex.
 
Adatok és betartandó előírások 
 
Az évente frissített közzétételi adatok mindig az előző évről nyújtanak teljes képet a nyilvánosság számára, tiszteletben tartva az adatvédelem és az üzleti titoktartás szabályait. A független Transzparencia Kódex előírásai szerint a tagvállalatok legkésőbb 2016. június 30-ig hozzák nyilvánosságra az orvosokkal és az egészségügyi intézményekkel idén kötött szerződéseik legfontosabb adatait, amelyekből azonosítható lesz, hogy milyen céllal és mekkora összegben nyújtanak finanszírozást. 
 
„A gyógyszeripari cégek Magyarországon évente több mint 2 milliárd forintot fordítanak szakmai rendezvények támogatására, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy orvosaink a tudomány élvonalában tudjanak maradni.” 
 
A kifizetéseket egyéni alapon, a kedvezményezett orvos, egészségügyi intézmény vagy vállalkozás megnevezésével kell közzétenni. A szabályozás mind a közvetett, mind pedig a közvetlen kifizetésekre kiterjed a vállalati szponzorációk, a képzések és konferenciák, valamint a konzultációk és egyéb szolgáltatások területén (kivéve a vendéglátás költségeit). A legnagyobb tételt jelentő kutatási és fejlesztési költségeket a vállalatok összesített formában teszik majd közzé. 
 
Az Együttműködés képviseletére Transzparencia Bizottság alakul, amely azokat az eseteket vizsgálja, amikor felvetődik, hogy egy csatlakozott tagvállalat megsérthette a Kódex előírásait (azaz lehetséges, hogy nem tartotta be a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó önszabályozást). A Bizottság öt tagját a csatlakozott gyógyszeripari vállalatok képviselői titkos szavazással választják ki maguk közül. A Transzparencia Bizottság évente Transzparencia Gyűlést hív össze, amelyen a vállalatok megosztják egymással a Kódex alkalmazása nyomán szerzett tapasztalataikat és észrevételeiket, a Bizottság pedig évente jelentésben összegzi a tapasztalatokat, illetve a lefolytatott transzparencia-vizsgálatok eredményeit. 
 
7. Nagyok az eltérések az egyes gyógyszertárak árképzése között
 
Patikától függően több száz forintos árkülönbség is lehet a nem támogatott, de vényköteles orvosságok árai között. Az ilyen készítmények árát a patika szabadon határozhatja meg, és a beteg csak úgy juthat a legolcsóbb készítményhez, ha végigjárja a gyógyszertárakat, és sorban áll az információért.
 
Miként lehetséges az, hogy néhány év alatt több mint hétszeresére nőtt egy doboz B12-vitamin-injekció ára? A kérdést egy olvasó szegezte a Népszabadságnak, mert a minap egy váci patikában egyetlen dobozért (3 ampullás Richter 1000 mikrogram/ml oldatos B12-injekcióért) 5055 forintot kértek tőle. Ezt tíz éve még 663 forintért lehetett megvásárolni. A kérdés annál is indokoltabb, mert a termék jó ideje van a piacon, és az elmúlt évek alatt nem érte innováció. Viszont számos betegség – köztük a rák egyes fajtái – kiegészítő terápiájaként, vényre rendeli az orvos. S ugyan recept nélkül ki sem adhatja a gyógyszerész, az egészségbiztosító egyetlen fillért sem vállal át az árból.
 
A drasztikus áremelést a gyártó, a Richter Zrt. kommuniká¬ciós vezetője, Beke Zsuzsa azzal magyarázta, hogy az elmúlt 10 évben az alapanyag- és az injekciógyártás költségei jelentősen megemelkedtek. Hozzátette: ugyanakkor az 5055 forintos patikai ár a B12-injekció esetében nem indokolható a termelői árral, a szóban forgó készítményt a levélíró által kifizetettnél akár 25 százalékkal olcsóbban is be lehet szerezni. Beke Zsuzsa úgy tájékoztatott: cége a terméket 3100 forintért adja át a nagykereskedőknek.
 
A szabadáras gyógyszerekre a gyártók közzétesznek ugyan ajánlott fogyasztói árat, ám a patikák általában többet kérnek értük. Valójában a nem támogatott orvosságokért mind a gyógyszer-nagykereskedők, mind a gyógyszertárak annyit kérnek, amennyit akarnak - olvasható a Népszabadságban.
 
A helyzet visszásságát jellemzi, hogy a Teva-cégcsoportot két éve még azért büntette meg a Gazdasági Versenyhivatal, mert reklámjaiban „ajánlott fogyasztói árral” népszerűsítette a termékét, azt azonban több helyen – éppen a patikák szabad árképzése miatt – csak drágábban lehetett megvenni .
 
Forrás: www.magangyogyszereszek.hu, MTI, www.hgysz.hu, www.hvg.hu, www.hgysz.hu, MOSZ Info, www.vg.hu-Népszabadság
Google+

Szakmai oldalak

hasznos linkek

tovább

Kapcsolat

üzenetküldés
 

tovább

patika-lap.hu

Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál

tovább