Biztonság kontra többletterhek

Mivel jár az egyedi gyógyszer-azonosítás bevezetése? – 1. rész
 
Bár a magyar gyógyszerellátási láncot az egyik legbiztonságosabbnak tartják Európában, egy hamarosan végleges formát öltő uniós jogszabály további szigorításokat ír elő a tagországok, így hazánk számára is. Milyen feladatok elé állítja a hazai piac szereplőit, és milyen problémákat vet fel az egyedi gyógyszer-azonosítás bevezetése? Az alábbiakban a fenti kérdésekkel foglalkozó háromrészes (MOSZ) cikk első részét rövidítve közöljük, melyben a gyógyszerészek és a nagykereskedők szempontjait veszi górcső alá Tóth Tamás, a cikk szerzője. 
 
2019 elejétől az uniós tagországokban – a készítmények néhány csoportját leszámítva – kizárólag egyedi azonosítóval ellátott gyógyszeres dobozok kerülhetnek forgalomba. Ez a biztonsági elem teszi lehetővé, hogy a termék útját a gyártósortól egészen a táráig nyomon lehessen követni. Az intézkedéssel a gyógyszerbiztonságot kívánják fokozni azáltal, hogy a hamis készítményeket távol tartják a legális forgalmazási csatornáktól. Ez a technikai újítás elsősorban a gyártókra ró jelentős extra költségeket és pluszfeladatokat, ugyanakkor a gyógyszerpiac többi szereplője számára is többletmunkát és többletkiadást jelent a szabályozásnak való megfelelés. 
 
Az előkészületek már javában folynak: egyrészt létrehozták a rendszer alapját képező európai informatikai adatbázist (European Hub), másrészt az ezt felügyelő nonprofit szervezetet, az EMVO-t (European Medicines Verification Organization, Európai Gyógyszer-ellenőrző Szervezet) is megalapították. 
 
Gyorsaság, rugalmasság, költséghatékonyság 
 
A piaci szereplők közösen igyekeznek megtalálni az egyes országokban alkalmazható, ideális megoldásokat. Nálunk ez év tavaszán hozták létre azt a Safety Feature munkacsoportot, amely április 29-én tartotta első ülését. A megbeszélésen a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, a Generikus Egyesület, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, valamint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége vezetői, szakértői jelentek meg, és ismertették az üggyel kapcsolatos álláspontjukat. 
 
A Magyar Gyógyszerészi Kamara nem vett részt a tárgyaláson, ugyanakkor írásban jelezte, az egyedi azonosítók használatát nem tartja alkalmas eszköznek a kívánt cél elérésére. Bevezetése drága és bonyolult, továbbá súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet. Az MGYK fontosnak tartja, hogy – ha tényleg nem lehet elkerülni a használatát – alkalmazása során minimalizálni kell a rendszerbe bevont gyógyszerek körét, és az így keletkező adatbázist kizárólag nemzeti hatáskörben szabad csak kezelni. 
 
Dr. Mikola Bálint lényeges szempontnak tartja, hogy a rendszer „simulékony” legyen, azaz ne újabb adminisztrációs terhet jelentsen, és ne vegyen el időt a tényleges gyógyszerészi munkától, hanem támogassa a hatékony expediálást, segítse a betegellátást. A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke jelezte, szervezete részt kíván venni az előkészítő munkában, leginkább azért, hogy segítse a tára mellett dolgozók ez irányú felkészülését. Dr. Mikola Bálint úgy látja, hogy ez ügyben az OGYÉI-vel is minél előbb érdemes lenne tárgyalni. 
 
A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége részéről dr. Feller Antal úgy látja, hogy az európai szintű megoldások nem feltétlenül költséghatékonyak és rugalmasak. Mindezek mellett a gyorsaság is jogos elvárás, hiszen a gyógyszerkiváltás során nem szabad, hogy túl sok időt vegyen el az adminisztráció. A Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója szerint az átállás a nagykereskedőktől is óriási beruházásokat igényel, hiszen úgy kell kialakítaniuk a rendszert, mintha minden egyes tételt ellenőrizniük kellene benne. 
 
Dr. Küttel Sándor aggodalmának adott hangot, mondván, a hazai szereplők időprésben vannak, hiszen – külföldi tapasztalatok alapján látható, hogy – a nemzeti rendszer felállításához minimum másfél évre van szükség. A nagykereskedői szövetség elnöke azt az átmeneti rendelkezést is hiányolja, ami a 2019 előtt gyártott, és még azt követően is forgalomban lévő gyógyszerek sorsáról szólna. Dr. Küttel Sándor felvetette, hogy a gyógyszerészek akár pályázhatnának is az azonosításhoz szükséges eszközök és szoftverek beszerzésére. 
 
A tára mellől nézve 
 
Ez év június 23-án, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Arany János utcai épületében rendezték meg azt a nemzetközi workshopot, amelyen az EMVO vezetői, képviselői beszéltek az új rendszer struktúrájáról, működéséről, a hamarosan megszülető jogszabály támasztotta követelményekről és az azok kapcsán esetlegesen felmerülő problémákról.
 
„Az expediálás során egyenként kell majd ellenőriznünk a gyógyszeres dobozokat – mondja dr. Fodor Enikő, a MOSZ Budapesti Szervezetének elnöke. – A folyamat előkészítése első lépésben a rendszergazdák dolga, hiszen nekik kell úgy átalakítaniuk az informatikai rendszert, hogy a dobozok oldalára felkerülő QR-kód adatai a patikai rendszerben is megjelenjenek. A gyógyszertáraknak ezzel az informatikai fejlesztéssel kell lépést tartaniuk, programfrissítéssel, a QR-kód leolvasására alkalmas szkennerek beszerzésével, valamint a munkatársak képzésével.” 
 
A gyógyszerészek mint kapuőrök 
 
A MOSZ Budapesti Szervezete a fenti téma köré szervezte legutóbbi találkozóját, amelynek a Szent László Kórház díszterme adott otthont. Az esemény vendége dr. Ilku Lívia, a MAGYOSZ igazgatója, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője volt. Hamis gyógyszerek a patikában? című előadásában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon is rendkívül széles körben szerezhetők be hamis gyógyszerek. Számos illegális weboldal létezik, amelyeket ma már szerencsére több szervezet (HENT, OGYÉI) honlapja is tételesen listáz. 
 
„Ha a költségek túlnyomó részét a gyártók is állják, munka szempontjából valószínűleg egyszerűbb dolguk lesz, mint nekünk, gyógyszerészeknek, hiszen nekik mindössze egy kódtartományt kell egyben lejelenteniük – véli dr. Dudus Balázs – Ha a gyógyszertárak ezzel kapcsolatos kiadásait nézzük: az egyszerű vonalkód-olvasót le kell majd cserélnünk egy kétdimenziós QR-kód felismerésére is alkalmas eszközre.” 
 
„Ezt követően pedig a napi munkába is be kell illesztenünk a kóddal ellátott dobozok egyenkénti azonosítását. Ez pluszidőt, és lehet, hogy az eddigi minimum három mellé (NAV online kassza, OEP, saját internetkapcsolat, amin a patika a napi levelezést intézi) újabb internet-hozzáférést is igényel majd” – világít rá a várható nehézségekre a MOSZ Vas megyei szervezetének elnöke. 
 
Forrás: MOSZ Info - Tóth Tamás
Google+

Szakmai oldalak

hasznos linkek

tovább

Kapcsolat

üzenetküldés
 

tovább

patika-lap.hu

Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál

tovább