A gyógyszerészi tájékoztatás jogi aktualitásai

Kiss Katalin, a Szinapszis Kft. vezető kutatója tanulmányát rövidített formában közöljük, amely egy új oldaláról igyekszünk elemezni a fenti témát: 

 

Az egészségügyi tájékoztatással szembeni fogyasztói igény – elsősorban az internet révén – az elmúlt években jelentősen átalakult. Kutatási eredményeink is bizonyítják, hogy a gyógyszerészek által átadott információkkal, tanácsokkal szemben abszolút befogadó, pozitív attitűd figyelhető meg a patikai vásárlók részéről; ilyen értelemben a gyógyszerész szava valóban „szent” tud lenni a beteg számára.

 

A vásárló minden jellegű információt szívesen fogad, sőt kifejezetten igényel a szakmától. Egy patikai vevők körében végzett, nagymintás felmérésből tudjuk, hogy az adagolás és az alacsony árú készítmények ismertetésén túl a beteg azt is elvárja, hogy a gyógyszerész az együtt szedett gyógyszerek interakcióival kapcsolatban is adjon információt, vagy adott esetben egy jobbnak vélt tablettát javasoljon. Ugyancsak sokan vélik úgy, hogy az expediáló kiemelt feladatai között szerepel a mellékhatásokkal kapcsolatos tájékoztatás, illetve a személyre szabott tanácsadás is. Elvárják a gyógyszerésztől azt is, hogy meghallgassa a problémájukat és empatikus, együttérző legyen a betegekkel.

 

 

Ugyanakkor az online egészségügyi információfogyasztási szokások alapján látható, hogy a vásárló nemcsak passzív befogadója, hanem aktív keresője is az ismereteknek. Így gyakorlatilag tényként állapítható meg, hogy a betegek rendelkezésére álló információ mennyisége ma jóval több, mint ami évekkel ezelőtt jellemző volt. 

 

Mindezzel együtt a vásárló ma sokkal tudatosabb magatartást tanúsít a beszerzés során, és határozottabb elvárásokkal lép fel, mint akár csak néhány évvel ezelőtt – elsősorban az orvosi szolgáltatásokkal szemben, ám véleményünk szerint csupán idő kérdése, mikor figyelhető meg majd ugyanez a patikákban is. Jól mutatja ezt egyébként az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) 2013-as statisztikája is, ahol látható, hogy a kezdeményezett betegpanaszok döntően a nem megfelelő ellátás, a hiányos tájékoztatás következtében indultak, sokan pedig egyszerűen a „kikért hangnem” miatt fordultak jogorvoslati lehetőségért.

 

A betegek információhoz, tájékoztatáshoz való jogát egyébként a törvény is rögzíti (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről), noha a jogalkotók által megfogalmazott pontok alapján talán joggal merülhet fel aggály annak minden részletre kiterjedő teljesíthetőségét illetően. Az orvosi praxisban határozottan megfigyelhető, hogy a szakma érzékeli e trendek erősödését, hatását – nem is csekély mértékben: a gyógyítást végzők jelentős hányada véli úgy, hogy a jogi következményektől való félelem már-már a szakmai munkáját is beárnyékolja.

 

 

Kétségtelen tény, hogy a probléma aktualitása a gyógyszerészi munka területén nem nevezhető akutnak, ám több olyan szempont is van, amelyek rámutatnak a jelentőségére, és amelyek miatt a gyógyszerészek számára is hasznos lehet közelebbről megismerni a mögöttes folyamatokat, valamint magát a vásárlói kört.

 

1. A gyógyszervásárlás során a fogyasztók nagy arányban hagyatkoznak az expediáló szakember információira. Kutatásaink szerint a patikai vásárlók hitelesnek, szakmailag megalapozottnak vélik a patikus tanácsait. Ebből a szempontból a gyógyszerész jelentős befolyásoló szereppel bír a készítményválasztásban, a terápiakövetésben.

 

2. Az internet szerepét a szakma hajlamos jelentősen alulértékelni. Az orvosok jelentős része szerint például a beteg csupán a találkozásukat követően néz utána a neten a problémájával kapcsolatos információknak, holott a gyakorlatban a legtöbb páciens már a vizitet megelőzően is igyekszik tájékozódni. Hasonló aktivitás mondható el a patikában beszerezni kívánt gyógyszerek kapcsán is, amit mindenképen tanácsos figyelembe vennie az expediálónak, különösen, ha a vásárló részéről jelentős mértékű téves vagy alul/túltájékozottsággal szembesül a kiszolgálás során.

 

3. A patikus által felajánlott gyógyszercserét a betegek jellemzően teljes jóhiszeműséggel fogadják, ugyanakkor egy vényköteles készítmény helyettesítése esetén a csere tényéről általában nem konzultálnak az orvossal. Fontos kérdés, hogy kit terhel a jogi felelősség egy, a gyógyszerváltás miatt jelentkező probléma esetén. (Méréseink alapján a krónikus betegek csaknem egyötödénél fordult már elő valamilyen nem kívánt következmény – például mellékhatás, hatástalanság, gyógyszerérzékenység – kifejezetten a patikai gyógyszercsere miatt.)

 

4. A patikai vásárlók körében csekély mértékben ugyan, de nő a webpatikában gyógyszert beszerzők aránya. E szolgáltatás esetében ugyancsak külön problémát jelent a gyógyszer értékesítése kapcsán felmerülő jogi felelősség kérdése.

 

Forrás: Kiss Katalin, a Szinapszis Kft. vezető kutatója: A gyógyszerészi tájékoztatás jogi aktualitásai- MOSZ Info