Kötelező iparkamarai tagság kérdése II.

Tovább nőtt a kötelező iparkamarai tagság ellenzőinek száma: korábban többek között a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara tiltakozott, a közelmúltban csatlakozott a protestálókhoz a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége (MSZKSZ) és a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete is: „a közel 300 ezer tagot tömörítő MSZKSZ határozottan ellenzi az Iparkamara küldöttgyűlésén felmerült javaslatot, amellyel be kíván avatkozni más szakmai kamarák, köztestületek, vállalkozások belügyébe, azokat a kormányzati törekvésekkel ellentétesen fölösleges adminisztrációs terhekkel kívánja sújtani”. 

 

Az MSZKSZ véleménye szerint „az 5000 Ft-os iparkamarai hozzájárulási díj a továbbiakban indokolatlanná vált, mivel az Iparkamara jogosult lett a Cégbírósági nyilvántartásból adatok lekérésére. Mivel a szakmai kamarák jelenleg is ellátják az „iparkamarai feladatokat”, így szükségtelennek tartják mind az iparkamara, mind pedig a tagjaik további terhelését. A szakmai kamarák törvényi felhatalmazás alapján több éve regisztrálnak vállalkozásokat, amelyeknek tevékenysége már eleve kamarai tagsághoz vagy regisztrációhoz kötött.”

 

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szerint „elsősorban a szakmai alapon, önkéntesen vagy szakmai köztestületként létrejövő szervezetek tudnak szakszerűen segítséget nyújtani tagjaiknak, mert közvetlenül ismerik a szakmai előírásokat és tagjaik problémáit.” 

 

Az Egyesület hangsúlyozta, „hogy a kötelező iparkamarai tagság egyszer már csődöt mondott, és a jelenlegi éves 5000 forint "regisztrációs" díj is csak arra alkalmas, hogy az összes vállalkozás 98 százalékát kitevő mikro- és kisvállalkozások terheit éves szinten - a teljes kör fizetése esetén - mintegy 4,5 milliárd forinttal növelje. 

 

A tagdíj vállalkozások általi nagyfokú elutasítását jelzi az a tény, hogy a várható szankciók ellenére is csak körülbelül 55-60 százalékuk fizeti be a tagdíjat.

 

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) viszont nem utasítja el „csípőből” a kötelező tagságot, csak szigorú törvényi szabályozáshoz kötné annak bevezetését, megvalósítását: „a MGYOSZ szerint kötelező iparkamarai tagság esetén a tagdíjat törvényben kellene szabályozni, és általánosságban csak olyan megoldást tudnak támogatni, amelyben a fizetendő tagdíjak mértéke, a szavazati jogok és a kapott szolgáltatások arányban maradnak. Az MGYOSZ szerint a kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj lényegében a vállalkozásokra kivetett adónak tekinthető, ezért létfontosságú, hogy azt törvényben szabályozzák, ne a kamara  döntésétől függjön, és mértéke ne haladja meg a jelenlegi regisztrációs díj inflációval növelt értékét.”

 

Megjegyezzük, hogy anyagilag sem mindegy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, hogy megvalósul-e a kötelező tagság terve, mert 2012-ben kb. 2,5 milliárd Ft bevétele származott a tagdíjakból.

 

Az MKIK főtitkára, Dunai Péter alapjaiban másképp látja a kötelező tagság kérdését: „az világtendencia, hogy hivatásrendi kamarák csak olyan szakmák esetében szerveződnek, amelyeknél élet, egészség, testi épség, szabadságjogok vannak veszélyben, máshol nincs szükség önálló szakmai kamarára - ezt a trendet követve Európában csökken a szakmai kamarák száma.”

 

A főtitkár szerint „a tisztán látás, ennek egyértelművé tétele azért is fontos, mert jelenleg a hivatásrendi kamarák túlterjeszkednek hatáskörükön, vállalkozásokat is tömörítenek, ezzel pedig a kereskedelmi és iparkamara illetékességi területére lépnek.” 

 

A főtitkár kiemelte, amíg a hivatásrendi kamarák csak a szakmáik keretében szerveződnek és nem működtetnek különféle vállalkozásokat, addig számukra nem kötelező az iparkamarai részt vétel. Persze ennek a két területnek az elválasztása nem könnyű álláspontunk szerint, ez további vitákat generálhat. Továbbá Dunai Péter szerint „nem jelent kettős tagságot, ha valaki egyszerre tagja a hivatásrendi kamarának, illetve a kereskedelmi és iparkamarának, mert eltérő jogviszonyról van szó.”

 

Parragh László, a  Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint „ha a kamara befolyása nő, attól kezdve kikristályosodási pontként tekintenek a vállalkozók a kamarára és ha el akarnak érni valamit, akkor a kamarához fordulnak és nem valamelyik érdekképviseleti szövetséghez, mert ott nem biztos, hogy el tudják érni amit akarnak" – fejtette ki az elnök.

Továbbá az elnök szerint, ha „Magyarország a nyugat-európai az országokkal akar versenyezni, célszerű hasonló intézményrendszert működtetni.” 

 

Ezzel szemben Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára egy korábbi kamarai dokumentumból idézve felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió akkor még 27 tagjából mindössze 8-ban van jelenleg kötelező tagság. Dávid Ferenc főtitkár szerint elkapkodott ötlet a kötelező iparkamarai tagság, és a szükséges egyeztetések sem történtek meg  a munkavállalói szervezetekkel. 

 

Forrás: MTI, www.napi.hu, www.hirklikk.hu, www.hirado.hu, www.piacesprofit.hu, www.mgyk.hu, www.nepszava.hu, www.weborvos.hu