Új Ptk. gyógyszertárakat érintő változásai III.

 

A személyiségi jogok  (nem vagyoni) sérelme esetén a kártérítés mellett megnyílt a sérelemdíj igénybevételének lehetősége is az új Ptk. életbe lépésével: „A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire  kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.” Tehát az Új Ptk. kizárja a járadék megítélésének lehetőségét.

 

„A pénzben kifejezett összeg jellegét tekintve kárpótlás, elégtétel az elszenvedett nem vagyoni hátrányért. Ehhez képest mértékét nem az elvesztett vagyon, hanem a jogsértés súlya, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértés hatása határozza meg.

 

A személyiségi jogi sérelem súlya önállóan kialakítandó kategória, amelynek ismérveit, meghatározó szempontjait a bírói gyakorlatnak kell kimunkálnia. Kétségtelenül ilyen szempont lehet a jogsértés tartóssága. A múló, következményekkel nem járó jogsérelem kárpótlására kisebb összeg is megfelelő lehet, a maradandó, hosszabb ideig tartó hátrányt jelentőnél viszont az elégtétel adekvát volta nagyobb összegű kárpótlást jelenthet. A sérelemdíj mértékét növelő tényező lehet, ha több személyiségi jogot sért egyazon magatartás (személyi szabadságot, emberi méltóságot stb.)”

 

A sérelemdíj személyhez kötött: „a Legfelsőbb Bíróság 19. számú irányelvének 7. pontja kimondta: "A nem vagyoni kártérítésre való jog nem száll át a jogosult örököseire"

 

dr. Hanti Péter igazságügyi egészségbiztosítási orvosszakértő, egészségügyi-jogi szakértő szerint „a törvény szövegezése talán ad némi esélyt arra, hogy a sérelemdíj bevezetése után a nem vagyoni kártérítésként jelenleg megítélt magas összegek csökkenjenek, ugyanis azok nagyságát különösen a jogsértés súlyára, ismételt jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértés hatásaira tekintettel kell megállapítani. Így talán mérséklődhetnek a megítélt összegek azokban az esetekben, melyek során pl. a felróhatóság (a „hiba”) csak csekély mértékű a betegnek kárt okozó egészségügyi szolgáltató részéről.”  Ez álláspontunk szerint csak azokban az esetekben igaz, melyeknél a csekély kár nem tartós jogsértéssel, illetve nem több személyiségi jogsértéssel párosul egyszerre.

 

 

dr. Hanti Péter Új Polgári Törvénykönyv és egészségügy című tanulmánya szerint „ha a szerződés szerinti dolog (esetleg szolgáltatás) karbantartásának szükségességéről a tájékoztatás megtörtént (vagy annak egyébként is ismertnek kellett lennie), de annak nem tett eleget a vásárló/szolgáltatást igénybe vevő: az ebből adódó szavatossági igények arányos költségét neki kell viselnie. [új Ptk.6:166. §] Ha szavatossági jogként a hibás dolog kicserélését kérik, és a szavatossági határidő jelentős része már letelt, akkor kérheti az eladó, hogy a kicserélt (pl. új) és a hibás (használt) dolog közötti értékkülönbözetet térítse meg a vevő, ha az értékkülönbség számottevő. Ez a szabály nem alkalmazható fogyasztói szerződéseknél, és egyéb esetben is csak akkor, ha a szavatossági határidő többnyire hosszabb ideig nem „ketyegett” (pl. hosszabb idejű javítás miatt nem lehetett rendeltetésszerűen használni a dolgot). [új Ptk.6:167. §] A szavatossági jogok elévülése főszabályként 1 év, fogyasztói szerződésben 2 év, míg ingatlanra vonatkozó szavatossági jogok 5 év alatt évülnek el. Ettől eltérően új fogalom lesz az ún. termékszavatosság: kizárólag fogyasztói szerződésben értékesített ingóságra vonatkozó díjmentes kijavításra, vagy e lehetőség hiányában kicserélésre a forgalomba-hozataltól számított 2 éves jogvesztő határidőn belül lesz lehetőség, s ez a lehetőség ezen időn belül a (már használt) termék bármely későbbi tulajdonosát is megilleti. E speciális termékszavatossági kötelezettség alól csak konkrétan felsorolt – egyébként a termékfelelősség köréből ismert – okok bizonyítása esetén mentesülhet a gyártó/forgalmazó. [új Ptk. 6:168-6:170. §§] De ez az új termékszavatosság (ti. a termék maga hibás és használhatatlan) és a termékfelelősség (ahol a termék más dologban vagy személyben okozott kárt) nem azonos!”

 

„A hibásan teljesített szerződés miatt a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését akkor lehet csak kérni, ha kijavításra vagy kicserélésre nincs mód: e kártérítési igény a szavatossági igényekre érvényes határidőben évül el. [új Ptk. 6:164. §] A fogyasztói szerződésekre vonatkozó, az általánosnál kedvezőbb szavatossági (és jótállási) jogok minden szolgáltatási szerződésre is kiterjednek: így elvben az egészségügyi szolgáltató és a betege közötti szerződésekre is.”

 

Forrás: www.medicalonline.hu - dr. Hanti Péter: Új Polgári Törvénykönyv és egészségügy, Ptk. fordítókulcs, Ptk. törvénymagyarázatok, Ptk. kommentár