A
NAPRAKÉSZ GYÓGYSZERÉSZ előző számában kifejtettük
a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok változásait. Megemlítettük, hogy a szigorítások mellett az új Ptk. kimentési lehetőségeket is teremtett, ezek a lehetőségek egyes szakemberek szerint széles körűek, mások szerint szűk körűek.
Mivel a szabályozás új keletű és többféleképp értelmezhető, s még nem alakult ki a hozzá kapcsolódó bírósági gyakorlat, időre van szükség a következtetések levonásához, a szabályozás letisztulásához. Azt mindenesetre fontos hangsúlyozni, hogy
az egyetemleges felelősség csak ritka esetekben jelentkezhet: a szerződésen kívüli károkozások esetében (pl. a vezető tisztségviselő egy szerződéses viszonyon kívül saját cselekményével okoz kárt, de nem a társaság működésével vagy irányításával kapcsolatosan teszi azt), de a szerződéses kapcsolatokban (szerződött partnerekkel szemben) nem. Például ha késve szállít a gazdasági társaság, a vevő káráért nem a vezető tisztségviselő felel.
Az új Ptk. a Kft törzstőkéjét 3.000.000 Ft-ban határozza meg. Amennyiben a tagok nem fizetik be alapításkor a törzstőke teljes összegét, osztalékot nem vehetnek fel és a magánvagyonukkal is felelnek a be nem fizetett összeg erejéig. A törzstőke apporttal is teljesíthető.
Felelősségbiztosítás
Felelősségbiztosításnál a biztosítottal szembeni eljárási költségeket is fizeti a biztosító, ha e költségek a biztosító útmutatása alapján vagy előzetes jóváhagyása mellett merültek fel: kérésre ezeket a biztosítónak előlegeznie is kell. Ide kell érteni pl. az egészségügyi szolgáltatóval szembeni peres eljárás költségeit is.
„A biztosított jogi (ügyvédi) képviseletének költségét és a kamatokat a biztosítási összegen (limiten) felül is térítenie kell. Már azt is be kell jelenteni a biztosítónak, ha kárigényre alapot adó körülmény következik be. Pl. az egészségügyi szolgáltató vélelmezi, hogy műhibát vétett, bár a beteg vagy a hozzátartozója még nem jelezte kárigényét. Ha a biztosított nyilvánvalóan alaptalanul vitatja a felelősségét illetve a kár összegszerűségét: a biztosító kifizetheti a károsultat, de az ebből adódó többletköltségek a biztosítotton maradnak. A károsult olyan speciális pert is indíthat a felelősségbiztosítóval szemben (ún. megállapítási kereset), amelyben annak kimondását kéri, hogy a károkozás időpontjában fennállt a károkozó biztosítási fedezete.”
A tájékoztatási és együttműködési kötelezettség
„Bármilyen típusú szerződésnél, ha az egyik szerződő fél a szerződéskötés során a tájékoztatási-együttműködési kötelezettségét megsérti: a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel; míg ha e kötelezettségek megsértése miatt nem jön létre a szerződés: a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint kell helytállnia.
A szerződéskötés során ezen együttműködési és tájékoztatási kötelezettség körében nem lehet tájékoztatási kötelezettség-sértésre hivatkozni olyan tényekkel, adatokkal kapcsolatban, melyeket a szerződő fél ismert vagy más forrásból ismernie kellett. [új Ptk. 6:62.§] Az Eütv. alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatások is egyfajta szerződéses jogviszonyok egészségügyi szolgáltató és a beteg között. Az Eütv. speciális tájékoztatási kötelezettséget ró az ellátókra a beteg irányában: ezek megszegésével a szerződés (szolgáltatás) teljesítése (vagy éppen annak elmaradása) során keletkezett károkért fennálló felelősség megítélésénél is fontosak ezek a szabályok.”
A közreműködőért való felelősség
„A fogyasztói szerződésben többek között tisztességtelen (azaz semmis) az a feltétel, melyben a vállalkozás kizárja vagy korlátozza az általa igénybe vett közreműködőért való felelősséget. [új Ptk. 6:104.§] Az egészségügyi szolgáltató által igénybe vett közreműködő egészségügyi ellátóért főszabályként az előbbi felel: ha ezt megpróbálná is kizárni a beteggel kötött szerződésben, az a kikötés érvénytelen lesz.”