Az árrésről és a kispatikákról

Az állam nem foglalkozik a 2000 fő alatti településekkel, és általában a kisebb településekkel,  kvázi magukra hagyja azokat. A jogszabályok, a gyakorlat abba az irányba mutatnak, hogy az állam éppen azokkal a gyógyszertárakkal teszi meg ezt, amelyeknek a legnagyobb segítségre lenne szüksége. A vidéki kistelepülések patikái nagyobb arányban mennek tönkre, mint a nagyvárosoké, és rajtuk még a hitelfelvétel sem igazán segít, hiszen számukra sokkal nagyobb az eladósodás veszélye.

 

Szakemberek szerint a kispatikák helyzetét az is nehezíti, hogy a vásárlóerő a nagyobb települések felé mozdul el, csökkentve a kispatikák forgalmát, erre viszont kisebb készletezéssel, esetleg rövidebb nyitvatartással fognak reagálni, ami viszont tovább csökkentheti a forgalmat és ez egy ördögi spirált eredményezhet, melyből nincs kitörési lehetőség.

 

A (kis)patikáknak azért szűkülnek be a lehetőségei, mert (tartalékok hiányában) jobban ki vannak szolgáltatva külső körülményeknek, pl. az egészségpénztári átutalások néhány napos késése már komoly likviditási nehézséget okozhat.

 

2012-ben egy rendeletmódosítással történt egy árrés kompenzáció, mely kb. 3 milliárd forinttal növelte meg a gyógyszertárak árrés bevételét a nagykereskedők árrésének rovására.

 

Az árrés ily módon való növelése csak átmeneti segítségnek tűnik a gyógyszertárak számára, mivel a nagykereskedők  az elmúlt egy év alatt számos – patikáknak nyújtott – kedvezmény visszavonását jelentették be. Másrészt vannak olyan folyamatok, melyek éppen a az árrés csökkenését eredményezték az elmúlt években. Pl.  a vaklicitek, a generikus program vagy a patikákban forgalmazható termékek körének folyamatos szűkülése, miközben a drogériákban és a nagy áruházláncokban a nem receptköteles, de az egészség megőrzéséhez kapcsolódó termékek köre folyamatosan bővül.

 

Számos patika próbálkozik a termékpaletta bővítésével – már amennyiben a jogszabályi rendelkezések nem gátolják ezt – drogériai profilhoz hasonló cikkek, illetve az átlagember számára könnyebben megfizethető hétköznapi árucikkek árusításával, de ez sokak számára csak „aprópénznek” tűnik, az eredményessége is kérdéses.

 

A támogatott gyógyszerek forgalma és árrése visszaesést mutatott az elmúlt néhány évben. Sajnos a nem támogatott gyógyszerek forgalma sem tudta kompenzálni a közfinanszírozott termékek bevételének csökkenését, ezek forgalma is csökkent. Ezeket a kieséseket csak kis részben pótolja a kormány kompenzációja.

 

A kutatások, felmérések azt bizonyítják, hogy a legtöbb patika nem hisz az elmúlt évek jogszabály-dömpingjének javító, élénkítő hatásában, abban viszont igen, hogy költségcsökkentő lépésekre (magyarul megszorításokra) kell felkészülniük.

 

Forrás: www.medicalonline.hu