Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Granulátum belsőleges oldathoz Fehér színű, menta ízű granulátum. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóGalenika International Kft. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 400 mg ibuprofént tartalmaz arginin só formájában tasakonként. Ismert hatású segédanyagok: 20 mg aszpartámot és 560 mg szacharózt tartalmaz tasakonként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Arginin, aszpartám (E 951), szacharóz, nátrium-hidrogén-karbonát, szacharin-nátrium, nátrium-lauril-szulfát, mentol aroma, menta aroma (gluténmentes kukoricakeményítőt tartalmaz). Javallat4.1 Terápiás javallatok A Novorufen Rapid fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre és lázcsillapításra javallt a következő esetekben: * különböző fájdalmas állapotok, különösen akut fájdalom, mint cervicalis szindróma tünetei, fejfájás, migrén, fogfájás, izom- és akut ízületi fájdalom, lumbágó, posztoperatív gyulladás és fájdalom; * nőgyógyászati jellegű fájdalmak, mint dysmenorrhoea; * nem artrózis eredetű krónikus fájdalmak, * fertőző betegségeket (pl. influenza), megfázást kísérő, valamint védőoltást követő láz és fájdalom. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Az adagolást a betegség súlyossága és a beteg panaszai alapján kell beállítani. A mellékhatások minimalizálhatók oly módon, hogy a legkisebb hatásos dózist alkalmazzák a tünetek kezeléséhez szükséges legrövidebb ideig (lásd 4.4 pont). Adagolás Felnőttek, idősek és 12 évesnél idősebb gyermekek és serdülők: Az adagolást a betegség súlyossága és a beteg közérzete határozza meg. Az egyszeri ajánlott dózis általában 400 mg (felnőttek esetén maximum 800 mg). Felnőttek Az átlagos ajánlott napi dózis 1200 mg, ami 3 db 400 mg-os tasak tartalma naponta. A napi dózist több részre osztva kell bevenni (a dózis ibuprofénre vonatkozik, mg-ban kifejezve). Az ibuprofén maximális napi adagja: - 12-15 éves gyermekek és serdülők esetén 600 mg, - felnőttek és 15 év feletti serdülők esetén 1200 mg. A Novorufen Rapid 12 éven aluli gyermekeknek nem adható. A javasolt maximális napi adagot nem szabad túllépni. Ha a készítményre 3 napnál hosszabb ideig van szükség, vagy ha a tünetek súlyosbodnak, orvoshoz kell fordulni. Különleges betegcsoportok Idősek Nem szükséges az adag módosítása, mivel a mellékhatásprofil miatt a 4.4 pontban leírtak alapján az idős betegeket gondos megfigyelés alatt kell tartani. Gyermekek és serdülők A Novorufen Rapid 400 mg granulátum belsőleges oldathoz 12 évesnél fiatalabb gyermekeknél ellenjavallt (lásd 4.3 pont). Vesekárosodás Enyhe és közepesen súlyos vesekárosodás esetén nem szükséges az adag módosítása (súlyos vesekárosodás esetén lásd a 4.3 pontot). Májkárosodás Enyhe és közepesen súlyos májkárosodás esetén nem szükséges az adag módosítása (súlyos májkárosodás esetén lásd a 4.3 pontot). Az alkalmazás módja A tasak tartalmát egy pohár vízben kell feloldani (nem szénsavas ásványvízben) és azonnal meginni. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok * A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. * Olyan túlérzékenységi reakciók az anamnézisben (pl. bronchospasmus, asthma, rhinitis vagy urticaria), amelyek acetilszalicilsav, illetve egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok) szedésével állnak összefüggésben. * Tisztázatlan eredetű vérképzési zavarok. * Súlyos vesekárosodás vagy májkárosodás. * Súlyos kontrollálatlan szívpanaszok. * A terhesség utolsó trimesztere (lásd 4.6 pont). * Korábbi NSAID-kezelés kapcsán fellépő gastrointestinalis vérzés vagy perforatio a kórelőzményben. * Aktív vagy a kórelőzményben szereplő visszatérő peptikus fekély/vérzés (bizonyított fekély vagy vérzés két vagy több megkülönböztethető epizódja). * Súlyos szívelégtelenség (NYHA Class IV) (lásd 4.4 pont). * Cerebrovascularis vérzés és egyéb aktív vérzések. * 12 év alatti életkor. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések A nemkívánatos hatások csökkenthetők a tünetek megfelelő kezeléséhez szükséges legkisebb hatásos dózis legrövidebb ideig tartó alkalmazásával (lásd 4.2 pont, valamint a gastrointestinalis és cardiovascularis kockázatok alább). Gastrointestinalis biztonságossági megfontolások A Novorufen Rapid együttes alkalmazása egyéb NSAID-okkal kerülendő, beleértve a szelektív ciklooxigenáz-2-gátlókat. Idősek Idősek esetében nagyobb gyakorisággal fordulhatnak elő NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatosan kialakuló mellékhatások, különösen gastrointestinalis vérzés és perforatio, amely végzetes is lehet (lásd 4.2 pont). Esetlegesen halálos kimenetelű, a kezelés bármely időpontjában figyelmeztető jelekkel, illetve súlyos gastrointestinalis eseményekkel a kórtörténetben vagy azok nélkül fellépő gastrointestinalis vérzést, fekélyképződést vagy perforatiot jelentettek minden NSAID-dal kapcsolatban. A gastrointestinalis vérzés, fekélyképződés és perforatio kialakulásának kockázata növekszik az NSAID dózisának emelésével azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében fekélybetegség szerepel, különösen, ha az vérzéssel vagy perforatioval szövődött (lásd 4.3 pont), illetőleg idős korban. Ezen betegek kezelését a lehető legkisebb dózissal kell kezdeni. Ezen betegek esetében megfontolandó a gyomorvédő szerekkel (mint pl. mizoprosztol vagy protonpumpa-gátlók) történő együttes kezelés, továbbá azoknál, akik egyidejűleg kis dózisú acetilszalicilsavat vagy egyéb gastrointestinalis kockázatot fokozó gyógyszert szednek (lásd 4.5 pont). Azon betegeknek, akiknek kórelőzményében gastrointestinalis toxicitás szerepel - különösen idős korban -, a kezelés kezdeti szakaszában jelenteniük kell minden szokatlan hasi tünetet (különösen a gastrointestinalis vérzést). Elővigyázatosság ajánlott azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg olyan gyógyszereket szednek, amelyek növelhetik a vérzés vagy fekélyképződés kialakulásának kockázatát, mint a szájon át szedhető kortikoszteroidok, antikoagulánsok, mint a warfarin, szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók, vagy thrombocytaaggregáció-gátló készítmények, mint az acetilszalicilsav (lásd 4.5 pont). A Novorufen Rapid granulátummal történt kezelés során kialakuló gastrointestinalis vérzés vagy fekélyképződés esetén a kezelést meg kell szakítani. NSAID-ok csak elővigyázatossággal alkalmazhatók azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében gastrointestinalis betegség (colitis ulcerosa vagy Crohn-betegség) szerepel, mivel a betegség fellángolhat (lásd 4.8 pont). Cardiovascularis és cerebrovascularis hatások Azon betegek esetében, akiknek a kórtörténetében hypertonia és/vagy szívelégtelenség szerepel, elővigyázatosság (orvossal, gyógyszerésszel történő konzultáció) szükséges a kezelés megkezdése előtt, mivel NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatosan folyadékretenció, hypertonia és oedema előfordulásáról számoltak be. Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása - különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) - az artériás thromboticus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl. myocardialis infarctus vagy stroke). Általánosságban, epidemiológiai vizsgálatok nem utalnak arra, hogy az ibuprofén kis dózisban (pl. ? 1200 mg/nap) történő alkalmazása az artériás thromboticus események emelkedett kockázatával járna. A nem kontrollált hypertoniában, pangásos szívelégtelenségben (NYHA II-III), kialakult ischaemiás szívbetegségben, perifériás artériás betegségben és/vagy cerebrovascularis betegségben szenvedő betegek csak gondos mérlegelés után kezelhetők ibuprofénnel, és a nagy dózisok (2400 mg/nap) kerülendők. Gondos mérlegelés szükséges olyankor is, mielőtt hosszú távú kezelést indítanak magas cardiovascularis kockázatú betegek esetében (pl. hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás), különösen olyankor, ha az ibuprofént nagy dózisban (2400 mg/nap) lenne szükséges alkalmazni. Bőrreakciók Igen ritkán súlyos bőrreakciók - beleértve az esetleg végzetes kimenetelű exfoliativ dermatitist, Stevens-Johnson-szindrómát és toxicus epidermalis necrolysist - kialakulásáról számoltak be az NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatban (lásd 4.8 pont). A kezelés kezdetén bőrreakciók kialakulása szempontjából magasabb kockázattal rendelkeznek a betegek: az esetek döntő többségében a kezelés első hónapjára tehető a bőrreakciók kialakulása. Az ibuprofént tartalmazó gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatosan akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP) előfordulásáról számoltak be. Bőrkiütés, nyálkahártya laesio, vagy a túlérzékenység bármely egyéb jelének kialakulásakor a Novorufen Rapid-kezelést meg kell szakítani. Fokozott elővigyázatosság szükséges: - szisztémás lupus erythematosus (SLE) és kevert kötőszöveti betegség esetén megnőhet az aszeptikus meningitis kockázata (lásd 4.8 pont). Az aszeptikus meningitis tüneteit figyelték meg ibuprofén-kezelés során. Habár feltehetően gyakrabban fordul elő szisztémás lupus erythematosus-ban (SLE) és kevert kötőszöveti betegségben szenvedő betegeknél, olyan betegeknél is megfigyelték, akiknek nincs krónikus alapbetegsége. - veleszületett porfirin anyagcserezavar (pl. akut intermittáló porphyria) esetén. - a vesefunkció károsodása esetén (a vesefunkció akut romlásaként bekövetkezhet már fennálló vesebetegségben szenvedőknél). - a májfunkció károsodása esetén. - allergiák (pl. egyéb szerekkel szembeni bőrreakciók, asthma, szénanátha), az orrnyálkahártya krónikus duzzanata, vagy krónikus obstruktív légúti betegségek esetén. - nagyobb műtétek után közvetlenül adva. Az analgetikumok hosszú időtartamú, nagy dózisú, helytelen alkalmazása esetén fejfájás fordulhat elő, amely esetlegesen nem csillapítható a gyógyszer nagyobb adagjával sem. Általánosságban a fájdalomcsillapítók szokássá vált használata, különösen több analgetikum kombinációja esetén, irreverzibilis vesekárosodáshoz és a veseelégtelenség kockázatának emelkedéséhez vezethet (analgetikum nephropathia). Nagyon ritkán súlyos túlérzékenységi reakciókat (pl. anafilaxiás sokkot) figyeltek meg. A kezelést meg kell szakítani az ibuprofén bevételét követően kialakuló túlérzékenységi reakciók első jeleire. Megfelelően képzett egészségügyi szakembereknek a tünetek függvényében adekvát kezelést kell biztosítaniuk. Fennálló fertőzések tüneteinek elfedése A Novorufen Rapid elfedheti a fertőzés tüneteit, ami miatt késhet a megfelelő kezelés megkezdése és ezáltal kedvezőtlenebb lehet a fertőzés kimenetele. Ezt bakteriális, területen szerzett tüdőgyulladás és a bárányhimlő bakteriális szövődményei esetében észlelték. Ha a Novorufen Rapid-ot fertőzés kapcsán láz és fájdalom csillapítására alkalmazzák, ajánlatos a fertőzést figyelemmel kísérni. Nem kórházi környezetben a betegnek orvossal kell konzultálnia, ha a tünetek tartósan fennállnak vagy súlyosbodnak. Gyermekek és serdülők Vesekárosodás kockázata áll fenn dehidrált gyermekek, illetve serdülők esetén. A Novorufen Rapid granulátum aszpartámot tartalmaz Az Novorufen Rapid granulátum aszpartámot tartalmaz, melynek lebomlásakor fenilalanin képződik, ezért alkalmazása fenilketonuriában szenvedő betegek esetében ártalmas lehet. A Novorufen Rapid granulátum szacharózt tartalmaz A Novorufen Rapid granulátum szacharózt tartalmaz, melyet cukorbetegség esetén figyelembe kell venni. Ritkán előforduló örökletes fruktózintoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre Fáradtság, szédülés és látási zavarok előfordulhatnak ibuprofén-kezelés során, amely befolyásolhatja a gépjárművezetői képességet és a baleseti veszéllyel járó munka végzését. Ez különösen érvényes alkohol egyidejű fogyasztása esetén. 4.9 Túladagolás Tünetek A túladagolás tünetei között előfordulhat hasfájás, émelygés és hányinger, valamint központi idegrendszeri mellékhatások, pl. fejfájás, szédülés és szédülékenység. Ezen felül kialakulhat vérnyomásesés, veseműködési zavarok és tudatvesztés. Súlyos mérgezésben metabolikus acidózis fordulhat elő. Kezelés Nincs specifikus antidotum. Tüneti kezelést kell végezni. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Acetilszalicilsav Az ibuprofén és az acetilszalicilsav egyidejű alkalmazása általában nem ajánlott a mellékhatások esetleges fokozódása miatt. Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolhatja a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav thrombocyta aggregációra kifejtett hatását, ha beadásuk egyidejűleg történik. Habár ezeknek az adatoknak a klinikai helyzetre való extrapolálásában bizonytalanságok vannak, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú alkalmazása csökkentheti a kis dózisú acetilszalicilsav kardioprotektív hatását. Az ibuprofén esetenkénti alkalmazásáról nem feltételezik, hogy klinikailag jelentős hatást okozna ebben a vonatkozásban (lásd 5.1 pont). Más NSAID-ok egyidejű adása fokozza a gastrointestinalis fekélyesedés és vérzések kockázatát. Vizelethajtók, ACE-gátlók és angiotenzin II-antagonisták Az NSAID-ok csökkenthetik a diuretikumok és más vérnyomáscsökkentő gyógyszerkészítmények (ACE-gátlók, angiotenzin II-gátlók) hatását. Néhány vesekárosodásban szenvedő betegnél (pl. dehidrált betegek vagy vesekárosodásban szenvedő idős betegek) ciklooxigenáz-gátló szerek együttes alkalmazása ACE-gátlókkal, béta-receptor-blokkolókkal vagy angiotenzin II-antagonistákkal a vesefunkció további romlását eredményezheti, az akut veseelégtelenséget is beleértve, azonban a folyamat általában reverzibilis. Ezért ilyen kombináció csak fokozott elővigyázatossággal alkalmazható, különösen az időseknél. A betegeket megfelelően kell hidrálni, és meg kell fontolni a vesefunkció ellenőrzését a kombinált terápia kezdetén és a kezelés alatt rendszeresen. A vesére gyakorolt hatások (pl. hyperkalaemia) kockázata fokozódhat. Az ibuprofén káliumspóroló vizelethajtókkal való egyidejű alkalmazása hyperkalaemiához vezethet. Antikoagulánsok: az NSAID-ok az antikoagulánsok - mint a warfarin - hatását fokozhatják (lásd 4.4 pont). Thrombocytaaggregáció-gátló készítmények és szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók (SSRI-k): fokozódik a gastrointestinalis vérzés kockázata (lásd 4.4 pont). Kortikoszteroidok: fokozódik a gastrointestinalis fekélyképződés és vérzés kockázata (lásd 4.4 pont). Digoxin, fenitoin, lítium: az ibuprofén egyidejű alkalmazása digoxin, fenitoin, illetve lítium készítményekkel megemelheti ezen utóbbi hatóanyagok szérumszintjét. Helyes (legfeljebb 4 napon át tartó) alkalmazás esetén nem feltétlenül szükséges a szérum lítium-, digoxin-, illetve fenitoin szintjének ellenőrzése. Metotrexát: vannak adatok a plazma metotrexát szintjének esetleges emelkedéséről (a mellékhatások fokozódása). Zidovudin: ibuprofénnel való egyidejű alkalmazás esetén vannak adatok a haemarthrosis és a haematomák előfordulásának fokozott kockázatáról HIV-pozitív haemophiliás betegeknél. Ciklosporin: korlátozott adatok vannak esetleges kölcsönhatásról, amely magában foglalja a vesetoxicitás kockázatának fokozódását. Szulfonilkarbamidok: klinikai vizsgálatok mutatták az NSAID-ok és a szulfonilkarbamidok kölcsönhatását. Bár ezidáig nem írták még le az ibuprofén és a szulfonilkarbamidok kölcsönhatását, elővigyázatossági intézkedésként ajánlott a vércukorszintek ellenőrzése. Takrolimusz: ha a két hatóanyagot egyidejűleg alkalmazzák, fokozódik a vesetoxicitás kockázata. Probenecid és szulfinpirazon: a probenecidet, illetve szulfinpirazont tartalmazó gyógyszerek késleltethetik az ibuprofén kiválasztódását. Mifepriszton: a nem-szteroid gyulladáscsökkentőket a mifepriszton alkalmazása után 8-12 napig nem szabad alkalmazni, mivel csökkenthetik a mifepriszton hatásait. Kinolon antibiotikumok: állatkísérletes adatok szerint az NSAID-ok növelhetik a kinolon antibiotikumokkal járó konvulziók kockázatát. Az NSAID-okat és kinolokat szedő betegeknél nagyobb lehet a konvulziók kialakulásának kockázata. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A legáltalánosabban megfigyelt mellékhatások gastrointestinalis eredetűek. Peptikus fekély, perforatio vagy gastrointestinalis vérzés fordulhat elő, amely különösen idős korban végzetes lehet (lásd 4.4 pont). Hányinger, hányás, hasmenés, flatulentia, székrekedés, emésztési zavar, hasi fájdalom, melaena, haematemesis, fekélyes szájnyálkahártya-gyulladás jelentkezhet, valamint a colitis vagy Crohn-betegség kiújulásáról számoltak be az alkalmazás során (lásd 4.4 pont). Kisebb gyakorisággal gastritist figyeltek meg. Oedemát, hypertoniát és szívelégtelenséget jelentettek az NSAID-kezeléssel összefüggésben. Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása - különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) - az artériás thromboticus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl. myocardialis infarctus vagy stroke) (lásd 4.4 pont). A mellékhatások osztályozása a következő előfordulási gyakoriságok alapján történik: nagyon gyakori (?1/10), gyakori (?1/100-<1/10), nem gyakori (?1/1000-<1/100), ritka (?1/10 000-<1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Fertőző betegségek és parazitafertőzések: Nagyon ritka: fertőzéses eredetű gyulladás fellángolása (pl. nekrotizáló fasciitis kialakulása) az NSAID-ok alkalmazásával összefüggésben*. Megjegyzés: ha az ibuprofén-kezelés során fertőzésre utaló jelek alakulnak ki vagy súlyosbodnak, a betegnek ajánlott haladéktalanul orvoshoz fordulnia. Ki kell vizsgálni, szükséges-e fertőzés elleni/antibiotikum-terápiát végezni. Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek: Nagyon ritka: haematopoetikus betegségek (anaemia, leukopenia, thrombocytopenia, pancytopenia, agranulocytosis). Korai tünetek lehetnek: láz, torokfájás, felületi szájsebek, influenzaszerű panaszok, súlyos kimerültség, orr és bőr vérzékenysége. Immunrendszeri betegségek és tünetek: Nem gyakori: túlérzékenységi reakciók bőrkiütéssel és viszketéssel, további asthmás rohamok (esetlegesen vérnyomáseséssel társulva) Nagyon ritka: súlyos túlérzékenységi reakciók (ezek jellemzői közé tartozhat az arc, a nyelv és a torok duzzanata a légutak szűkületével, dyspnoe, tachycardia és hypotonia, beleértve az életveszélyes sokkot). Megjegyzés: a fenti tünetek jelentkezése esetén - amelyek akár az első alkalmazás során is jelentkezhetnek - azonnali orvosi segítség szükséges. Pszichiátriai kórképek: Nagyon ritka: pszichotikus reakciók, depresszió. Idegrendszeri betegségek és tünetek: Nem gyakori: fejfájás, szédülés, álmatlanság, izgatottság, ingerlékenység vagy fáradtság Nem ismert: aszeptikus meningitis. Szembetegségek és szemészeti tünetek: Nem gyakori: látászavarok. A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei: Ritka: tinnitus. Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek: Nagyon ritka: palpitatio, szívelégtelenség, myocardialis infarctus. Érbetegségek és tünetek: Nagyon ritka: artériás hypertonia. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek: Gyakori: gastrointestinalis panaszok: pl. gyomorégés, hasi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés, székrekedés és enyhe gastrointestinalis vérzések, mely utóbbi kivételes esetekben anaemiát okozhat Nem gyakori: gastrointestinalis fekélyek esetleg vérzéssel vagy perforációval, stomatitis ulcerosa, Crohn-betegség és colitis súlyosbodása (lásd 4.4 pont), gastritis Nagyon ritka: oesophagitis, pancreatitis Megjegyzés: a beteget arra kell utasítani, hogy hagyja abba a gyógyszer szedését és azonnal forduljon orvoshoz, ha súlyos fájdalmat észlel a has felső részében, illetve melaena vagy haematemesis fordul elő. Máj- és epebetegségek, illetve tünetek: Nagyon ritka: májműködési zavarok, májkárosodás (különösen hosszú távú alkalmazás során), májelégtelenség, akut hepatitis. A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei: Nagyon ritka: bullosus reakciók, beleértve a Stevens-Johnson-szindrómát és a toxicus epidermalis necrolysist, bárányhimlő során esetlegesen előforduló súlyos bőrfertőzések lágyszöveti szövődményekkel. Nem ismert: Eozinofíliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS szindróma), akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP), fotoszenzitivitási reakciók. Vese- és húgyúti betegségek és tünetek: Nagyon ritka: oedema (a jelek utalhatnak vesebetegségre, esetenként veseelégtelenségre); veseszövet károsodásra (papillaris necrosis), emelkedett szérum húgysavkoncentráció Nem ismert: interstitialis nephritis, benne esetlegesen akut veseelégtelenség. További mellékhatások ismertetése *Izolált esetekben ibuprofén-kezelés során aszeptikus meningitis tüneteit figyelték meg, köztük nyakmerevséget, fejfájást, émelygést, hányást, lázat vagy elhomályosodó tudatot. Autoimmun betegségekben (SLE, kevert kötőszöveti betegség) szenvedők hajlamosabbak erre a mellékhatásra. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: propionsav-származékok ATC kód: M01AE01 Hatásmechanizmus A Novorufen Rapid hatóanyaga az ibuprofén arginin sója. A só formának köszönhetően az ibuprofén vízoldékonnyá válik. Az ibuprofén nem-szteroid gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és lázcsillapító gyógyszer. Gátolja a prosztaglandinszintézist, amely fontos szerepet játszik a gyulladás és fájdalom kialakulásában. Klinikai és farmakokinetikai vizsgálatok bizonyítják, hogy Novorufen Rapid (ibuprofén-arginin) beadása esetén az ibuprofén már a beadás után 15-30 perccel eléri a plazma csúcskoncentrációt - szemben más ibuprofén készítményekkel, amelyeknél ez az idő 60-90 perc. Klinikai hatásosság Klinikai vizsgálatokat végeztek a foghúzás utáni fájdalom csillapítására. Bizonyították, hogy ibuprofén-arginin adása után a fájdalom 30 percen belül elmúlik, tehát szignifikánsan gyorsabban, mint ibuprofén beadása esetén. A Novorufen Rapid tehát ugyanúgy javallt akut fájdalmak és gyulladások kezelésére, mint degeneratív és gyulladásos eredetű reumatikus betegségeket kísérő krónikus fájdalmak kezelésére. Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolhatja a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav thrombocyta aggregációra kifejtett hatását, ha beadásuk egyidejűleg történik. Néhány farmakodinámiás vizsgálatban azt mutatták ki, hogy amikor azonnali hatóanyag-leadású acetilszalicilsav adag (81 mg) bevétele előtt 8 órán belül, illetve bevétele után 30 percen belül egyszeri adagban 400 mg ibuprofént adtak be, csökkent az acetilszalicilsav thromboxán-képződésre vagy thrombocyta aggregációra kifejtett hatása. Habár ezeknek az adatoknak a klinikai helyzetre való extrapolálásában vannak bizonytalanságok, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú alkalmazása csökkentheti a kis dózisú acetilszalicilsav kardioprotektív hatását. Az ibuprofén esetenkénti alkalmazásáról nem feltételezik, hogy klinikailag jelentős hatást okozna ebben a vonatkozásban (lásd 4.5 pont). 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás Az arginin aminosavval képzett só formának köszönhetően nő az ibuprofén oldhatósága, így a felszívódása is gyorsabb. A hatóanyag a szájon át történő bevétel után 15-30 percen belül eléri a maximális plazma koncentrációt, ami 200 mg és 400 mg ibuprofén bevétele esetén 25 és 57 mg/l (más ibuprofén készítményekkel összevetve, amelyek esetén 16 és 43 mg/l, 60-90 perc után). A készítmény a beadás után 30 percen belül kifejti hatását. Fogfájás esetén a fájdalomcsillapító hatás 25-30 percen belül bekövetkezik, ami szignifikánsan gyorsabb, mint ibuprofén beadása esetén. Eloszlás A plazma felezési ideje 1,5-2 óra, a proteinkötődés kb. 99%. A synovialis térbe lassan diffundál át, és innen lassabban is eliminálódik, mint a plazmából. Biotranszformáció Az ibuprofén májmetabolizáció után főleg renalis kiválasztással, főként inaktív metabolitok formájában gyorsan eliminálódik. Elimináció Az ibuprofén még hosszú távú terápia után sem akkumulálódik, mert az ibuprofén és metabolitjai 24 órával az utolsó dózis beadása után teljesen kiürülnek. A dózisnak több mint 90%-a a vizeletben található meg anyagcseretermékek és azok konjugátumainak formájában. Kevesebb mint 1% választódik ki változatlan formában a vizelettel. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei A hagyományos - farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási - vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. Az ibuprofén átjut a placentán, de állatkísérletekben teratogén hatást nem mutattak ki. Ennek ellenére az ibuprofén terhesség alatti alkalmazását lehetőség szerint kerülni kell. A nem klinikai vizsgálatok során csak a maximális humán expozíciót jóval meghaladó expozíciónak voltak következményei, melyeknek a klinikai alkalmazás szempontjából csekély a jelentősége. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 1,4 g granulátum papír/Alu/PE fóliából készült tasakba töltve. 10 db ill. 20 db tasak dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy keresztes) Osztályozás: I. csoport Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN). 6.4 Különleges tárolási előírások Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Galenika International Kft. 2040 Budaörs, Baross u. 165/3. Magyarország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-24129/01 10× Papír/Alu/PE fóliából készült tasakban, tasakok dobozban OGYI-T-24129/02 20× Papír/Alu/PE fóliából készült tasakban, tasakok dobozban 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2013. május 30. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2018. április 16. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2022. június 17. 9 OGYÉI/29793/2022 OGYÉI/25049/2022 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A prosztaglandinszintézis gátlása károsan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrió, illetve a magzat fejlődését. Epidemiológiai vizsgálatok adatai megerősítik, hogy a prosztaglandinszintézis-gátlók alkalmazása a terhesség korai szakaszában megnöveli a vetélés és a szívfejlődési rendellenességek, valamint a hasfalhiány (gastroschisis) kialakulásának kockázatát. A kockázat növekedni látszik az alkalmazott dózissal és a kezelés időtartamával. Állatkísérletekben reproduktív toxicitást igazoltak. A terhesség első és második trimeszterében csak akkor adható ibuprofén-tartalmú gyógyszer, ha annak alkalmazása feltétlenül szükséges. A fogamzáskor, vagy a terhesség első és második trimeszterében ibuprofént szedő nők esetében a lehető legkisebb dózist a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni. A terhesség harmadik trimeszterében valamennyi prosztaglandinszintézis-gátló: - cardiopulmonalis toxicitást okozhat a magzatnál (a ductus arteriosus korai záródásával és pulmonalis hypertoniával), - veseműködési zavart okozhat a magzatnál, ami veseelégtelenség és oligohydramnion kialakulásához vezethet. A terhesség végén anya és gyermeke esetében egyaránt: - a vérzési idő meghosszabbodását okozhatja az antiaggregációs hatás által, ami még nagyon kis adagok bevétele után is előfordulhat, - a méhösszehúzódások gátlását okozhatja, ami késleltetett vagy elhúzódó szüléshez vezethet. Következésképpen az ibuprofén alkalmazása ellenjavallt a terhesség harmadik trimeszterében. Szoptatás Az ibuprofén csak nagyon alacsony koncentrációban választódik ki az anyatejjel. Mivel nincs ismert csecsemőre gyakorolt mellékhatása, ezért általában nem szükséges a szoptatás megszakítása az ajánlott adag rövid ideig tartó alkalmazása esetén. Termékenység Az ibuprofén károsíthatja a női termékenységet. | 
