Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Hypothiazid 25 mg tabletta: Fehér vagy csaknem fehér, lapos tabletta, egyik oldalán "H" jelzéssel, másik oldalán bemetszéssel ellátva. A tabletta egyenlő adagokra osztható. Törési felülete fehér színű. Hypothiazid 100 mg tabletta: Fehér vagy csaknem fehér, lapos tabletta, egyik oldalán "H" jelzéssel, másik oldalán bemetszéssel ellátva. Törési felülete fehér színű. A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóSANOFI-AVENTIS Zrt. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Hypothiazid 25 mg tabletta: 25 mg hidroklorotiazidot tartalmaz tablettánként. Ismert hatású segédanyagok: 63 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként. Hypothiazid 100 mg tabletta: 100 mg hidroklorotiazidot tartalmaz tablettánként. Ismert hatású segédanyagok: 39 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Magnézium-sztearát, talkum, zselatin, kukoricakeményítő, laktóz-monohidrát (Hypothiazid 25 mg tabletta: 63,0 mg, ill. Hypothiazid 100 mg tabletta: 39,0 mg). Javallat4.1 Terápiás javallatok Szív-, máj-, veseeredetű oedema, praemenstruatiós oedema, gyógyszeres, pl. kortikoszteroid- kezeléshez társuló odema. Hypertonia (enyhébb esetekben önmagában is vagy más antihipertenzív szerekkel kombinálva). Paradox módon a polyuria mérséklése, főként renális eredetű diabetes insipidusban. Hypercalciuria csökkentése. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Az adagolás egyéni megítélést és gondos orvosi ellenőrzést igényel. A kezelés során fokozott kálium- és magnéziumvesztés miatt kálium- (3,0 mmol/l alatti szint esetén) és magnéziumpótlás válhat szükségessé, különösen szívelégtelenség, májkárosodás, ill. egyidejű digitálisz-kezelés esetén. Adagolás Felnőttek Oedema kezelésére az ajánlott kezdő dózis rendszerint 25-100 mg naponta egy részletben, vagy intermittáló adagolásban (pl. másodnaponta), ami a klinikai válasznak megfelelően 25-50 mg fenntartó dózisra csökkenthető. Egyes súlyos esetekben 200 mg-os kezdő dózis szükséges lehet. Praemenstruatiós oedemában napi 25 mg az ajánlott dózis a tünetek jelentkezésétől a menstruáció kezdetéig. Antihipertenzívumként ajánlott dózisa rendszerint 25-100 mg, naponta, egy részletben, monoterápiában vagy más vérnyomáscsökkentővel kombinálva. Egyes betegeknél már 12,5 mg kezdő dózis (önállóan vagy más antihipertenzív szerrel kombinálva) is hatásos lehet. A kívánt terápiás hatást a legkisebb hatékony dózissal kell elérni, ill. fenntartani, de a napi dózis ne haladja meg a 100 mg-ot. Antihipertenzív hatása 3-4 nap után kezd kialakulni, az optimális hatás eléréséig 3-4 hét szükséges. Antihipertenzív hatása a terápia elhagyása után 1 hétig tart. Kombinációs terápia esetén - a hirtelen vérnyomásesés elkerülése érdekében - az egyes gyógyszerek dózisát megfelelően csökkenteni kell. Diabetes insipidusban a polyuria mérséklésére napi 50-150 mg a szokásos dózis (több részletben). Gyermekek és serdülők Ajánlott napi dózisa 1-2 mg/ttkg, vagy 30-60 mg/m2 egy részletben: 2 éves korig a napi dózis a testtömegtől függően 12,5-37,5 mg, 2-12 éves korig 37,5-100 mg naponta. 12 év felett a kezdő dózis általában 25-100 mg naponta, fenntartó napi dózisa 25-50 mg. Az alkalmazás módja A tablettát étkezés után célszerű bevenni. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok - A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. - Egyéb szulfonamidok iránti túlérzékenység. - Anuria. - Súlyos vese- (kreatinin clearance < 30 ml/perc) vagy májkárosodás. - Szoptatás. - Terápiarezisztens hypokalaemia vagy hypercalcaemia. - Refrakter hyponatraemia. - Szimptómás hyperurikaemia/köszvény. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Hypotonia és a só-/vízháztartás egyensúlyzavara Az egyéb antihipertenzív terápiákhoz hasonlóan egyes betegeknél tünetekkel járó hypotonia léphet fel. A betegeket megfigyelés alatt kell tartani a só-/vízháztartás-egyensúlyzavar klinikai jeleinek (pl. volumenhiány, hyponatraemia, hypochloraemiás alkalosis, hypomagnesaemia vagy hypokalaemia) észlelése érdekében, amely tünet egyidejű hasmenés vagy hányás esetén alakulhat ki. Az ilyen betegeknél a szérum elektrolitszintjét megfelelő időközönként meg kell határozni. Dilúciós hyponatraemia fordulhat elő ödémás betegeknél meleg időjárás esetén. Metabolikus és endokrin hatások A tiazid-kezelés ronthatja a glükóztoleranciát. Az antidiabetikus szerek, köztük az inzulin, dózismódosítása szükséges lehet (lásd 4.5 pont). A tiazid-terápia alatt a látens diabetes mellitus manifesztálódhat. A tiazidok csökkenthetik a vese kalcium-exkrécióját, valamint a szérum kalciumszintjének átmeneti és enyhe emelkedését okozhatják. A jelentős hypercalcaemia a rejtett hyperparathyreoidismus jele lehet. A mellékpajzsmirigy működésének vizsgálata előtt a tiazidok adását fel kell függeszteni. A koleszterin- és trigliceridszint emelkedése kapcsolatba hozható a tiazidokkal végzett diuretikus terápiával. A tiazid-kezelés hyperurikaemiát és/vagy köszvényt válthat ki egyes betegeknél. Chroidealis effusio, szekunder akut zárt zugú glaucoma és/vagy akut myopia: A hidroklorotiazid egy szulfonamid. Szulfonamid vagy szulfonamid-származék típusú gyógyszerek idioszinkráziás reakciót képesek előidézni, ami látótérkieséssel járó choroidealis effusiót, akut zárt zugú glaucomát és/vagy akut myopiát okoz. A tünetek közé tartoznak a látásélesség-csökkenés vagy a szemfájdalom, és ezek jellemző módon a gyógyszer adásának elkezdése után órákon - heteken belül jelentkeznek. A kezeletlen akut zárt zugú glaucoma végleges látásvesztéshez vezethet. Az elsődleges kezelés a gyógyszer szedésének a lehető leghamarabb történő abbahagyása. Azonnali gyógyszeres vagy műtéti kezelés mérlegelésére lehet szükség, ha az intraocularis nyomás magas marad. Az akut zárt zugú glaucoma kialakulásának kockázati tényezői közé tartozhatnak az anamnézisben szereplő szulfonamid- vagy penicillinallergia (lásd 4.8 pont). Akut légzőszervi toxicitás Hidroklorotiazid bevételét követően nagyon ritkán akut légzőszervi toxicitásról, többek között akut respirációs distressz szindrómáról (ARDS) számoltak be. Pulmonális ödéma jellemzően a hidroklorotiazid bevételét követően perceken vagy órákon belül alakul ki. A jelentkezésekor fellépő tünetek közé tartozik a nehézlégzés, a láz, a légzőszervi tünetek romlása és az alacsony vérnyomás. Amennyiben felmerül az ARDS gyanúja, a Hypothiazid adását le kell állítani és megfelelő kezelést kell alkalmazni. Nem adható hidroklorotiazid olyan betegeknek, akiknél a hidroklorotiazid bevételét követően korábban ARDS lépett fel. Májkárosodás A tiazidokat körültekintéssel kell alkalmazni májkárosodásban vagy progresszív májbetegségben szenvedő betegeknél, mivel intrahepaticus cholestasist okozhatnak és a só- és vízháztartás egyensúlyában történő kisebb változások hepaticus comát idézhetnek elő. A Hypothiazid ellenjavallt súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 4.3 pont). Nem melanóma típusú bőrrák A nem melanóma típusú bőrrák (NMSC) [basalsejtes rák (BCC) és laphámsejtes rák (SCC)] megnövekedett kockázatát figyelték meg a hidroklorotiazid (HCTZ) növekvő kumulatív dózisával összefüggésben a Dán Nemzeti Rákregiszteren alapuló két epidemiológiai tanulmányban. Az NMSC lehetséges mechanizmusa a HCTZ fotoszenzitivitást okozó hatása. A HCTZ-t szedő betegeket tájékoztatni kell az NMSC kockázatáról, valamint arról, hogy rendszeresen ellenőrizzék bőrüket - különös tekintettel az esetleges új elváltozásokra - és haladéktalanul jelentsenek minden gyanús bőrelváltozást. A bőrrák kockázatának minimalizálása érdekében a betegeket tanáccsal kell ellátni a lehetséges megelőző intézkedésekkel, például a napfény és az UV- sugárzás korlátozásával, valamint a napfénynek való kitettség esetén a megfelelő védelem alkalmazásával kapcsolatban. A gyanús bőrelváltozásokat azonnal meg kell vizsgálni, potenciálisan beleértve a biopsziás szövettani vizsgálatokat is. Azoknál a betegeknél, akiknél korábban NMSC-t diagnosztizáltak, a HCTZ használatát felül kell vizsgálni (lásd még 4.8 pont). Egyéb Tiazidokkal kezelt betegeknél túlérzékenységi reakciók léphetnek fel a kórtörténetben szereplő allergia vagy asthma bronchiale esetén, illetve akkor is, ha korábban nem szenvedtek ezekben a betegségekben. Tiazidok alkalmazásakor beszámoltak szisztémás lupus erythematosus súlyosbodásáról vagy aktiválódásáról. Az alábbi laboratóriumi vizsgálatokat zavarhatja meg: - a PBI (fehérjéhez kötött jód) plazmaszintjét csökkenti; - a mellékpajzsmirigy-működés laboratóriumi tesztjei előtt a Hypothiazid-kezelést fel kell függeszteni; - a szérum szabadbilirubin-koncentrációját megemelheti. Segédanyagok Laktózintolerancia esetén figyelembe kell venni, hogy a Hypothiazid 25 mg tabletta 63 mg, a Hypothiazid 100 mg tabletta 39 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként (lásd 6.1 pont). Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Hypothiazid tabletta nagymértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Alkalmazásának első szakaszában - egyénenként meghatározandó ideig - gépjárművet vezetni vagy baleseti veszéllyel járó munkát végezni tilos. A továbbiakban egyénileg határozandó meg a tilalom mértéke. 4.9 Túladagolás Tünetek A kialakult tünetek elsősorban a jelentős folyadék és elektrolitvesztés következményei: Idegrendszeri betegségek és tünetek: gyengeség, confusio, szédülés, izomgörcsök, paraesthesia, kimerültség, tudatzavar. Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek: tachycardia, hypotonia, shock. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek: hányinger, hányás, szomjúság. Vese- és húgyúti betegségek és tünetek: polyuria, oliguria vagy anuria. Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei: hypokalaemia, hyponatraemia, hypochloraemia, alkalosis, fokozott BUN reakció (főleg renalis elégtelenségben). Kezelés Specifikus antidotuma nincs. A gyógyszer gyomorból való eliminációjához hánytatás, gyomormosás, ill. a felszívódás mérséklésére aktív szén adása javasolt. Hypotonia és shock esetén folyadék és elektrolit- (kálium-, nátrium-, magnézium-) pótlás. A folyadék- és elektrolitegyensúly, ill. vesefunkció ellenőrzése az állapot normalizálódásáig szükséges. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Egyidejű alkalmazás esetén a tiazid diuretikumok és a következő gyógyszerek között gyógyszerkölcsönhatás léphet fel: Alkohol, barbiturátok, narkotikumok vagy antidepresszánsok: Potencírozhatják az orthostaticus hypotoniát. Antidiabetikumok (per os készítmények és inzulin): A tiazidkezelés befolyásolhatja a glükóztoleranciát. Szükségessé válhat az antidiabetikum-dózis módosítása. A metformin a hidroklorotiaziddal összefüggésbe hozható, esetlegesen fennálló funkcionális veseelégtelenség által kiváltott tejsavas acidózis kockázata miatt kellő körültekintéssel alkalmazandó. Egyéb vérnyomáscsökkentő szerek: Additív hatás. Kolesztiramin és kolesztipol gyanták: Anioncserélő gyanták jelenlétében romlik a hidroklorotiazid felszívódása a tápcsatornából. A kolesztiramin-, illetve a kolesztipol-gyanták egyszeri dózisa is megköti a hidroklorotiazidot és 85, illetve 43%-kal csökkentik a felszívódását a tápcsatornából. Presszor aminok (pl. adrenalin): A presszor aminok hatása valószínűleg csökken, a csökkenés mértéke azonban nem olyan jelentős, hogy kizárná alkalmazásukat. Nem-depolarizáló izomrelaxánsok (pl. tubokurarin): Az izomrelaxáns hatása fokozódhat. Lítium: A diuretikumok csökkentik a lítium renalis clearance-ét és jelentősen növelik a lítiumtoxicitás veszélyét. Egyidejű adásuk nem javasolt. Köszvény kezelésére adott gyógyszerek (probenecid, szulfinpirazon és allopurinol): Az uricosuriás gyógyszerek dózismódosítására lehet szükség, mivel a hidroklorotiazid megemelheti a szérum húgysavszintjét. Szükségessé válhat a probenecid vagy szulfinpirazon dózisának emelése. Tiazidok együttes alkalmazása megnövelheti az allopurinolra adott túlérzékenységi reakciók előfordulási arányát. Antikolinerg szerek (pl. atropin, biperiden): A gastrointestinalis motilitás és a gyomorkiürülés mértékének csökkenése által a tiazid típusú diuretikumok biohasznosíthatósága növekszik. Citotoxikus szerek (pl. ciklofoszfamid, metotrexát): A tiazidok csökkenthetik a citotoxikus gyógyszerek renális kiválasztódását és potencírozhatják azok mieloszuppresszív hatásait. Szalicilátok: Nagy dózisban adott szalicilátok esetében a hidroklorotiazid felerősítheti a szalicilátok központi idegrendszerre gyakorolt toxikus hatását. Metildopa: Egyedi esetekben a hidroklorotiazid és metildopa együttes alkalmazása mellett haemolyticus anaemiát jelentettek. Ciklosporin: Ciklosporinnal történő együttes alkalmazás növelheti a hyperurikaemia és a köszvény-típusú komplikációk kockázatát. Digitálisz glikozid: A tiazid kiváltotta hypokalaemia vagy hypomagnesiaemia elősegítheti a digitálisz kiváltotta arrhythmiák felléptét. A szérumkálium-zavarok által befolyásolt gyógyszerek: A szérum káliumszintjének időnkénti monitorozása és EKG-vizsgálat javasolt, ha a hidroklorotiazidot együttesen alkalmazzák a szérumkálium-zavarok által befolyásolt gyógyszerekkel (pl.: digitálisz glikozidok és antiarrhythmiás szerek) és a következő torsades de pointes-ot (kamrai tachycardia) előidéző gyógyszerekkel (ide értve néhány antiarrythmiás szert is), mivel a hypokalaemia a torsade de pointes-ra hajlamosító tényező: - I/A osztályú antiarrhythmiás szerek (pl.: kinidin, hidrokinidin, dizopiramid). - III. osztályú antiarrhythmiás szerek (pl.: amiodaron, szotalol, dofetilid, ibutilid). - Egyes antipszichotikumok (pl.: tioridazin, klórpromazin, levomepromazin, trifluoperazin, ciamemazin, szulpirid, szultoprid, amiszulprid, tiaprid, pimozid, haloperidol, droperidol). - Egyéb készítmények (pl.: bepridil, ciszaprid, difemanil, iv. erithromicin, halofantrin, mizolasztin, pentamidin, terfenadin, iv. vinkamin). Kalciumsók: A tiazid diuretikumok a csökkent kiválasztódás miatt növelhetik a szérium kalciumszintjét. Ha kalciumpótló gyógyszerek felírására van szükség, a szérum kalciumszintjét monitorozni kell és a kalcium dózisát ennek megfelelően kell beállítani. A gyógyszerek és a laboratóriumi tesztek kölcsönhatásai: A kalciummetabolizmusra kifejtett hatásuk miatt a tiazidok megzavarhatják a mellékpajzsmirigy- funkciós vizsgálatok eredményeit (lásd 4.4 pont). Karbamazepin: A szimptómás hyponatraemia kockázata miatt klinikai és biológiai monitorozás szükséges. Jódtartalmú kontrasztanyag: Diuretikum-indukált dehidráció esetén megnő az akut veseelégtelenség kockázata, főként a jódkészítmény magas dózisai mellett. A betegeket a jód alkalmazása előtt rehidrálni kell. Amfotericin B (parenterális), kortikoszteroidok, ACTH vagy bélfalizgató hashajtók: A hidroklorotiazid súlyosbíthatja az elektrolitegyensúly megbomlását, főként a hypokalaemiát. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A feltüntetett gyakoriságokat a következő megegyezés felhasználásával határoztuk meg: Nagyon gyakori (?1/10), gyakori (?1/100 - ?1/10), nem gyakori (?1/1000 - ?1/100), ritka (?1/10 000 - ?1/1000), nagyon ritka (?1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Jó-, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is) Nem ismert: nem melanóma típusú bőrrák (basalsejtes rák és laphámsejtes rák) Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Nagyon ritka: leukocytopenia, agranulocytosis, thrombocytopenia, anaemia haemolytica, anaemia aplastica. Immunrendszeri betegségek és tünetek Nem ismert: anaphylaxiás reakció, shock. Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Nem ismert: - Hypochloraemiás alkalosis, amely hepaticus encephalopathiát vagy hepaticus comát indukálhat. - Hyperurikaemia, mely tünetmentes betegben köszvényes rohamot provokálhat. - A glükóztolerancia csökkenhet, melynek következében a latens diabetes manifesztté válhat. - Anorexia. Pszichiátriai kórképek Nem ismert: zavartság, letargia, ingerlékenység, kedélyállapot-változás. Idegrendszeri betegségek és tünetek Nem ismert: szédülés, fejfájás, konvulzió, paraesthesia. Szembetegségek és szemészeti tünetek Nem ismert: átmeneti látászavar, xanthopsia, choroidealis effusio, szekunder akut zárt zugú glaucoma és/vagy akut myopia. Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Nem ismert: arrhythmia, orthostaticus hypotonia. Érbetegségek és tünetek Nem ismert: vasculitis, nekrotizáló angitis. Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Nem gyakori: respiratorikus distress, beleértve a pneumonitist és tüdőoedemát. Nagyon ritka: Akut respirációs distressz szindróma (ARDS) (lásd 4.4 pont) Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Nem ismert: szájszárazság, szomjúságérzés, hányinger, hányás, hasmenés, nyálmirigygyulladás, székrekedés. Máj- és epebetegségek, illetve tünetek Nem ismert: sárgaság (intrahepaticus cholestaticus icterus), pancreatitis, cholecystitis A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Nem ismert: fotoszenzitivitás, urticaria, purpura, toxikus epidermalis necrolysis, Stevens-Johnson-szindróma. A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Nem ismert: izomgörcs és fájdalom. Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Nem ismert: veseelégtelenség, interstitialis nephritis. A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek Nem ismert: szexuális zavarok. Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Nem ismert: kimerültség. Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Nem ismert: - hypokalaemia, hyponatraemia, hypomagnesaemia, hypercalcaemia, hyperglykaemia, glycosuria, hyperurikaemia. - magasabb dózisú adagolás esetén a vér lipidszintjének emelkedése lehetséges. Kiválasztott mellékhatások leírása Nem melanóma típusú bőrrák (NMSC): Epidemiológiai tanulmányokból származó, rendelkezésre álló adatok alapján kumulatív dózisfüggő kapcsolatot figyeltek meg a hidroklorotiazid (HCTZ) és az NMSC között (lásd még 4.4 és 5.1 pont). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: mérsékelt hatású diuretikumok, tiazidok, ATC kód: C03A A03 A szulfonamid származék hatásáért elsősorban a distalis tubulusban érvényesülő direkt Na+- és Cl-- reabszorpció-gátlás felelős. Hatására fokozódik a Na+-, Cl-- és ezen keresztül a víz-, ezenkívül a kálium- és magnéziumkiválasztás. A hidroklorotiazid diuretikus hatása csökkenti a plazmatérfogatot, növeli a plazma-reninaktivitást és növeli az aldoszteron kiválasztását, ami következésképpen emeli a vizelettel történő kálium- és bikarbonátkiválasztást és csökkenti a szérum káliumszintjét. A renin- aldoszteron kapcsolatát az angiotenzin II mediálja, így egy angiotenzin II-receptor antagonista együttadása megfordíthatja a tiazid diuretikummal kapcsolatos káliumveszteséget. Rendelkezik gyenge karboanhidráz-bénító hatással is, ezáltal mérsékelten fokozva a bikarbonátkiválasztást, anélkül, hogy a vizelet pH-ját jelentősen megváltoztatná. Nem melanóma típusú bőrrák (NMSC): Epidemiológiai tanulmányokból származó, rendelkezésre álló adatok alapján kumulatív dózisfüggő kapcsolatot figyeltek meg a hidroklorotiazid HCTZ és az NMSC között. Az egyik tanulmány 71 533 BCC-ben és 8 629 SCC-ben szenvedő beteget vizsgált, a hozzájuk tartozó 1 430 833, illetve 172 462 létszámú kontrollcsoportokkal. A magas HCTZ használat (legalább 50 000 mg kumulatív dózis) kapcsolatba hozható volt a következő korrigált esélyhányados (OR) értékekkel: 1,29 (95%-os CI: 1,23-1,35) a BCC és 3,98 (95%-os CI: 3,68-4,31) az SCC esetében. Mind a BCC, mind az SCC esetében egyértelmű volt a kumulatív dózis-hatás kapcsolat. Egy másik tanulmány az ajakrák (SCC) és a HCTZ közötti lehetséges összefüggést mutatta ki: 633 ajakrákkal kapcsolatos esetet hasonlítottak össze egy 63 067 létszámú kontrollcsoporttal, kockázatalapú mintavételi stratégia alkalmazásával. Kumulatív dózis-hatás kapcsolatot mutattak ki a következő korrigált OR értékkel: 2,1 (95%-os CI: 1,7-2,6) megemelkedett 3,9-re (3,0-4,9) magas szintű gyógyszerhasználat esetén (~25 000 mg) és az OR 7,7 (5,7-10,5) volt a legmagasabb kumulatív dózis esetén (~100 000 mg) (lásd még 4.4 pont). 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Per os alkalmazva jól felszívódik, diuretikus és natriuretikus hatása a bevételt követően 2 órán belül jelentkezik, csúcspontját kb. 4 órán belül éri el és 6-12 órán át tart. 40%-ban kötődik fehérjéhez. Jelentős része elsősorban a vesén keresztül választódik ki változatlan formában. Eliminációs felezési ideje normál veseműködés esetén 6,4 óra, enyhe vesekárosodásban 11,5 óra, súlyos vesekárosodásban (kreatinin clearance <30 ml/perc) 20,7 óra. Átjut a placentán, és kis mértékben kiválasztódik az anyatejbe. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Nincs adat. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése Hypothiazid 25 mg tabletta: 20 db tabletta PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban. Hypothiazid 100 mg tabletta: 20 db tabletta PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés ? (egy kereszt) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 25 °C-on tárolandó. A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA SANOFI-AVENTIS Zrt. 1138 Budapest, Váci út 133. E épület 3. emelet 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI Hypothiazid 25 mg tabletta OGYI-T-3126/01 20× PVC//Al buborékcsomagolás Hypothiazid 100 mg tabletta OGYI-T-3126/03 20× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolás 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1959. szeptember 4. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. november 16. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA: 2022. június 1. 10 OGYÉI/38111/2022 OGYÉI/38113/2022 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A terhesség, és különösen az első trimeszter során történő hidroklorotiazid-alkalmazással kapcsolatosan korlátozott a tapasztalat. Az állatokon végzett kísérletek nem kielégítőek. A hidroklorotiazid átjut a placentán. A második és harmadik trimeszter során alkalmazott hidroklorotiazid - farmakológiai hatásmechanizmusa révén - megzavarhatja a foeto-placentalis perfúziót és olyan magzati és újszülöttkori káros hatásokat okozhat, mint a sárgaság, az elektrolitegyensúly-zavar és a thrombocytopaenia. A hidroklorotiazid nem alkalmazható a terhességi oedema, a terhességi hypertonia vagy a preeclampsia kezelésére, mivel a betegségre kifejtett jótékony hatás helyett a plazmatérfogat csökkenésének és a placentaris vérellátás romlásának a kockázatát növeli. A hidroklorotiazid nem alkalmazható terhes nők essentialis hypertoniájának a kezelésére, kivéve azokat a ritka eseteket, amikor semmilyen más kezelés nem jöhet szóba. A Hypothiazid tablettát a terhesség ideje alatt nem szabad alkalmazni, csak nagyon indokolt esetben. Szoptatás A hidroklorotiazid az anyatejbe átjut, alkalmazása szoptatás alatt ellenjavallt. Ha szedése feltétlenül szükséges, a szoptatást abba kell hagyni (lásd 4.3 pont). Termékenység A termékenységet befolyásoló hatására vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat. | 
