Mediris

Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása
Az alábbi kockázatok és a megfelelő teendők is a 4.4 pontban vannak részletesebben leírva: szívelégtelenség események, hypertonia, pajzsmirigy dysfunctio, artériás thromboemboliás események, vénás thromboemboliás események, a haemoglobinszint vagy a haematocritérték emelkedése, vérzés, gastrointestinalis perforatio és fistula-képződés, sebgyógyulási szövődmények, PRES, proteinuria és a májenzimek emelkedett szintje.
Az axitinib-kezelés után észlelt leggyakoribb (? 20%) mellékhatások a hasmenés, hypertonia, fáradtság, csökkent étvágy, hányinger, testtömegcsökkenés, dysphonia, palmo-plantaris erythrodysaesthesia (kéz-láb szindróma), vérzés, hypothyreosis, hányás, proteinuria, köhögés, valamint a székrekedés voltak.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az 1. táblázat a klinikai vizsgálatokban vesesejtes carcinoma kezelésére axitinibet kapó 672 beteg összesített adatai alapján a jelentett mellékhatásokat mutatja be (lásd 5.1 pont). Tartalmazza a klinikai vizsgálatokban azonosított, forgalomba hozatalt követően jelentett mellékhatásokat is.
Ezek a mellékhatások szervrendszeri és gyakorisági kategóriánként, valamint a súlyossági fokozatuk szerint kerülnek felsorolásra. A gyakorisági kategóriák meghatározása a következő: nagyon gyakori (? 1/10), gyakori (? 1/100 - < 1/10), nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100), ritka (? 1/10 000 - < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000) és nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az axitinib aktuális biztonságossági adatbázisa túl kicsi ahhoz, hogy ki lehessen mutatni a ritka és a nagyon ritka mellékhatásokat.
A gyakorisági kategóriákat a klinikai vizsgálatok összesített adataiból nyert abszolút gyakoriságok alapján határozták meg. Az egyes szervrendszeri kategóriákon belül az azonos gyakoriságú mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
1. táblázat A vesesejtes carcinoma miatt végzett vizsgálatokban az axitinibet kapó betegeknél jelentett mellékhatások (N = 672)
Szervrendszeri kategóriák
Gyakorisági kategória
Mellékhatásoka
Minden fokozatb
%
3. fokozatb
%
4. fokozatb
%
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori
Anaemia
6,3
1,2
0,4

Thrombocytopenia
1,6
0,1
0

Polycythaemiac
1,5
0,1
0

Nem gyakori
Neutropenia
0,3
0,1
0

Leukopenia
0,4
0
0
Endokrin betegségek és tünetek
Nagyon gyakori
Hypothyreosisc
24,6
0,3
0

Gyakori
Hyperthyreosisc
1,6
0,1
0,1
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Nagyon gyakori
Csökkent étvágy
39,0
3,6
0,3

Gyakori
Kiszáradás
6,7
3,1
0,3

Hyperkalaemia
2,7
1,2
0,1

Hypercalcaemia
2,2
0,1
0,3

Szervrendszeri kategóriák
Gyakorisági kategória
Mellékhatásoka
Minden fokozatb
%
3. fokozatb
%
4. fokozatb
%
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori
Fejfájás
16,2
0,7
0

Dysgeusia
11,5
0
0

Gyakori
Szédülés
9,1
0,6
0

Nem gyakori
Posterior
reversibilis encephalopathia szindrómae
0,3
0,1
0
A fül és az egyensúlyérzékelő szerv betegségei és tünetei
Gyakori
Tinnitus
3,1
0
0
Szívbetegségek és
a szívvel kapcsolatos tünetek
Gyakori
Szívelégtelenség események c, d, f
1,8
0,3
0,7
Érbetegségek és tünetek
Nagyon gyakori
Hypertoniag
51,2
22,0
1,0

Vérzésc, d, h
25,7
3,0
1,0

Gyakori
Vénás emboliás és thromboticus eseményekc, d, i
2,8
0,9
1,2

Artériás emboliás és thromboticus eseményekc, d, j
2,8
1,2
1,3

Nem ismert
Aneurysma és
arteria-dissectiod
-
-
-
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Nagyon gyakori
Dyspnoed
17,1
3,6
0,6

Köhögés
20,4
0,6
0

Dysphonia
32,7
0
0,1

Gyakori
Oropharyngealis fájdalom
7,4
0
0
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori
Hasmenés
55,4
10,1
0,1

Hányás
23,7
2,7
0,1

Hányinger
33,0
2,2
0,1

Hasi fájdalom
14,7
2,5
0,3

Székrekedés
20,2
1,0
0

Stomatitis
15,5
1,8
0

Dyspepsia
11,2
0,1
0

Gyakori
Felhasi fájdalom
9,4
0,9
0

Szélgörcs
4,5
0
0

Aranyér
3,3
0
0

Glossodynia
2,8
0
0

Gastrointestinalis perforatio és fistulac, k
1,9
0,9
0,3
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Gyakori
Hyperbilirubinaemia
1,3
0,1
0,1

Cholecystitisn
1,0
0,6
0,1
Szervrendszeri kategóriák
Gyakorisági kategória
Mellékhatásoka
Minden fokozatb
%
3. fokozatb
%
4. fokozatb
%
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nagyon gyakori
Palmo-plantaris erythrodysaesthesia (kéz-láb szindróma)
32,1
7,6
0

Bőrkiütés
14,3
0,1
0

Száraz bőr
10,1
0,1
0

Gyakori
Pruritus
6,0
0
0

Erythema
3,7
0
0

Alopecia
5,7
0
0
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Nagyon gyakori
Arthralgia
17,7
1,9
0,3

Végtagfájdalom
14,1
1,0
0,3

Gyakori
Myalgia
8,2
0,6
0,1
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Nagyon gyakori
Proteinurial
21,1
4,8
0,1

Gyakori
Veseelégtelenségm
1,6
0,9
0,1
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nagyon gyakori
Fáradtság
45,1
10,6
0,3

Astheniad
13,8
2,8
0,3

Nyálkahártyagyulladás
13,7
1,0
0
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Nagyon gyakori
Testtömegcsökkenés
32,7
4,9
0

Gyakori
Emelkedett lipázszint
3,7
0,7
0,7

Emelkedett alaninaminotranszferázszint
6,5
1,2
0

Emelkedett amilázszint
3,4
0,6
0,4

Emelkedett aszpartátaminotranszferázszint
6,1
1,0
0

Emelkedett alkalikus foszfatázszint
4,8
0,3
0

Emelkedett kreatininszint
5,7
0,4
0

Emelkedett pajzsmirigyserkentőhormonszint
7,9
0
0
a A mellékhatások előfordulási gyakorisága a kezeléskor fellépő mellékhatásokat jelenti, és független az oki
összefüggéstől.
b National Cancer Institute Common Terminology Criteria for Adverse Events, 3.0 verzió c Lásd a kiválasztott mellékhatások leírása részt. d Halálos kimenetelű (5. fokozatú) esetekről számoltak be. e Beleértve a leukoencephalopathiát.
f Beleértve a szívelégtelenséget, a pangásos szívelégtelenséget, a cardiopulmonalis elégtelenséget, az ejekciós frakció csökkenését, a bal kamra működési zavarát és a jobb kamra elégtelenséget. g Beleértve az accelerált hypertoniát, az emelkedett vérnyomást, a hypertoniát és a hypertensiv crisist.
h Beleértve az aktivált parciális thromboplastin idő megnyúlását, az analis vérzést, , az artériás vérzést, a
vizeletben kimutatható vért, a központi idegrendszeri vérzést, az agyvérzést, az alvadási idő megnyúlását, a conjunctivalis vérzést, a contusiót, a véres hasmenést, a dysfunctionalis méhvérzést, az epistaxist, a gyomorvérzést, a gastrointestinalis vérzést, a fogínyvérzést, a haematemesist, a haematocheziát, a haematocrit csökkenését, a haematomát, a haematuriát, a haemoglobin csökkenését, a haemoptoét, a vérzést, az arteria coronaria vérzését, a húgyúti vérzést, a haemorrhoidalis vérzést, a haemostasist, a véraláfutások kialakulására való fokozott hajlamot, az INR (international normalized ratio) emelkedését, a gastrointestinalis traktus alsó részéből eredő vérzést, a melaenát, a petechiákat, a pharyngealis vérzést, a prothrombin idő megnyúlását, a pulmonalis vérzést, a purpurát, a rectalis vérzést, a vörösvértestszám csökkenését, a renalis vérzést, a scleralis vérzést, a scrotalis haematocoelét, a lép haemotomáját, a repesz vérzéseket, a subarachnoidealis vérzést, a nyelv vérzését, a gastrointestinalis traktus felső részéből eredő vérzést és a hüvelyi vérzést.
i Beleértve a Budd-Chiari szindrómát, a mélyvénás thrombosist, a vena jugularis thrombosisát, a csípő véna thrombosisát, a pulmonalis embolisatiót, a retinalis vena elzáródását, a retinalis véna thrombosisát, a vena subclavia thrombosisát, a venás thrombosist és a végtagi venás thrombosist.
j Beleértve az acut myocardialis infarctust, az embolisatiót, a myocardialis infarctust, az arteria retinalis
elzáródását és az átmeneti ischaemiás rohamot.
k A gastrointestinalis perforatio és a fistula magában foglalja a következő preferált megnevezéseket: abscessus abdominalis, abscessus analis, végbélsipoly, sipoly, gastrointestinalis anastomosis insufficientia, gastrointestinalis perforatio, vastagbél perforatio, oesophagobronchialis sipoly és peritonitis.
l A proteinuria magában foglalja a következő preferált megnevezéseket: fehérje a vizeletben, kimutatható fehérje a vizeletben és proteinuria. m Beleértve az akut veseelégtelenséget. n Cholecystitis, beleértve az akut cholecystitist, a cholecystitist és a fertőző cholecystitist.
Egyes kiválasztott mellékhatások leírása
Szívelégtelenség események (lásd 4.4 pont)
Egy, a vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-kezelésével végzett kontrollos klinikai vizsgálatban (N = 359) a betegek 1,7%-ánál számoltak be szívelégtelenség eseményekről, köztük szívelégtelenségről (0,6%), cardiopulmonalis elégtelenségről (0,6%), bal kamra dysfunctióról (0,3%), és jobb kamra elégtelenségről (0,3%). 4. fokozatú szívelégtelenségről számoltak be az axitinibet kapó betegek 0,6%-ánál. Halálos szívelégtelenségről számoltak be az axitinibet kapó betegek 0,6%-ánál.
Egy, a vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-monoterápiájával végzett kontrollos klinikai vizsgálatban (N = 672) a betegek 1,8%-ánál számoltak be szívelégtelenség eseményekről (köztük szívelégtelenségről, pangásos szívelégtelenségről, cardiopulmonalis elégtelenségről, bal kamra dysfunctióról, csökkent ejekciós frakcióról és jobb kamra elégtelenségről). 3/4. fokozatú szívelégtelenségről számoltak be az axitinibet kapó betegek 1,0%-ánál, halálos szívelégtelenségről pedig a betegek 0,3%-ánál.
Pajzsmirigy dysfunctio (lásd 4.4 pont)
Egy, a vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-kezelésével végzett kontrollos klinikai vizsgálatban hypothyreosisról a betegek 20,9%-ánál és hyperthyreosisról a betegek 1,1%-ánál számoltak be. A pajzsmirigyserkentő-hormon (TSH) szintjének emelkedéséről, mint mellékhatásról az axitinibet kapó betegek 5,3%-ánál számoltak be. A rutinszerűen végzett laboratóriumi vizsgálatok során azoknál a betegeknél, akiknél a kezelés előtt a TSH < 5 ľE/ml volt, az axitinibet kapó betegek 32,2%-ánál a TSH ? 10 ľE/ml-re történő emelkedése fordult elő.
Vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-kezelésével végzett, összesített klinikai vizsgálatokban (N = 672) hypothyreosisról számoltak be az axitinibet kapó betegek 24,6%-ánál. Hyperthyreosisról számoltak be az axitinibet kapó betegek 1,6%-ánál.
Vénás emboliás és thromboticus események (lásd 4.4 pont)
Egy, a vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-kezelésével végzett kontrollos klinikai vizsgálatban vénás emboliás és thromboticus mellékhatásokról számoltak be az axitinibet kapó betegek 3,9%-ánál, köztük pulmonalis emboliáról (2,2%), vena retinalis occlusióról/thrombosisról (0,6%) és mélyvénás thrombosisról (0,6%). Az axitinibet kapó betegek 3,1%-ánál 3/4. fokozatú vénás thromboemboliás mellékhatásokról számoltak be. Az axitinibet kapó betegek közül egynél (0,3%) végzetes kimenetelű pulmonalis emboliáról számoltak be.
Vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-kezelésével végzett, összesített klinikai vizsgálatokban (N = 672) vénás emboliás és thromboticus eseményekről számoltak be az axitinibet kapó betegek 2,8%-ánál. 3. fokozatú vénás emboliás és thromboticus eseményekről számoltak be a betegek 0,9%-ánál. 4. fokozatú vénás emboliás és thromboticus eseményekről számoltak be a betegek 1,2%-ánál. Halálos vénás emboliás és thromboticus eseményekről számoltak be az axitinibet kapó betegek 0,1%-ánál.
Artériás emboliás és thromboticus események (lásd 4.4 pont)
Egy, a vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-kezelésével végzett kontrollos klinikai vizsgálatban artériás emboliás és thromboticus mellékhatásokról számoltak be az axitinibet kapó betegek 4,7%-ánál, köztük myocardialis infarctusról (1,4%), transiens ischaemiás attackról (0,8%) és cerebrovascularis történésről (0,6%). 3/4. fokozatú artériás emboliás és thromboticus mellékhatásokról számoltak be az axitinibet kapó betegek 3,3%-ánál. Az axitinibet kapó betegek közül egynél (0,3%) végzetes kimenetelű acut myocardialis infarctusról és egynél (0,3%) végzetes kimenetelű cerebrovascularis történésről számoltak be. Az axitinibbel végzett monoterápiás vizsgálatokban (N = 850) artériás emboliás és thromboticus mellékhatásokról (köztük transiens ischaemiás attackról, myocardialis infarctusról és cerebrovascularis történésről) számoltak be az axitinibet kapó betegek 5,3%-ánál.
Vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-kezelésével végzett, összesített klinikai vizsgálatokban (N = 672) artériás emboliás és thromboticus eseményekről számoltak be az axitinibet kapó betegek 2,8%-ánál. 3. fokozatú artériás emboliás és thromboticus eseményekről számoltak be a betegek 1,2%-ánál. 4. fokozatú artériás emboliás és thromboticus eseményekről számoltak be a betegek 1,3%-ánál. Halálos artériás emboliás és thromboticus eseményekről számoltak be az axitinibet kapó betegek 0,3%-ánál.
Polycythaemia (lásd A haemoglobin-szint vagy a haematocrit-érték emelkedése a 4.4 pontban) Egy, a vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-kezelésével végzett kontrollos klinikai vizsgálatban polycythaemiáról számoltak be az axitinibet kapó betegek 1,4%-ánál. A rutinszerűen végzett laboratóriumi vizsgálatok a normálérték felső határát meghaladó, emelkedett haemoglobin-szintet mutattak az axitinibet kapó betegek 9,7%-ánál. A vesesejtes carcinomás betegeknél (N = 537) axitinibbel végzett 4 klinikai vizsgálatban az axitinibet kapó betegek 13,6%-ánál észleltek a normálérték felső határát meghaladó, emelkedett haemoglobin-szintet.
Vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-kezelésével végzett, összesített klinikai vizsgálatokban (N = 672) polycythaemiáról számoltak be az axitinibet kapó betegek 1,5%-ánál.
Vérzés (lásd 4.4 pont.)
Egy, a vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-kezelésével végzett kontrollos klinikai vizsgálatban, amelyből kizárták a kezeletlen agyi áttétes betegeket, vérzéses mellékhatásokról számoltak be az axitinibet kapó betegek 21,4%-ánál. Az axitinibbel kezelt betegeknél a vérzéses mellékhatások közé az epistaxis (7,8%), a haematuria (3,6%), a haemoptoe (2,5%), a rectalis vérzés (2,2%), az ínyvérzés (1,1%), a gyomorvérzés (0,6%), a cerebralis vérzés (0,3%) és a gastrointestinalis traktus alsó szakaszából kiinduló vérzés (0,3%) tartozott. Harmadik vagy magasabb fokozatú vérzéses mellékhatásokról (köztük cerebralis vérzésről, gyomorvérzésről, a gastrointestinalis traktus alsó szakaszából kiinduló vérzésről és haemoptoéról) az axitinibet kapó betegek 3,1%-ánál számoltak be. Az axitinibet kapó betegek közül egynél (0,3%) végzetes kimenetelű vérzésről (gyomorvérzés) számoltak be. Az axitinib monoterápiával végzett vizsgálatokban (N = 850) haemoptoéról számoltak be a betegek 3,9%-ánál; 3. vagy magasabb fokozatú haemoptoéról a betegek 0,5%-ánál számoltak be.
Vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-kezelésével végzett, összesített klinikai vizsgálatokban (N = 672) vérzéses eseményekről számoltak be az axitinibet kapó betegek 25,7%-ánál.
3. fokozatú vérzéses eseményekről számoltak be a betegek 3%-ánál. 4. fokozatú vérzéses eseményekről számoltak be a betegek 1%-ánál, és halálos vérzéses eseményekről számoltak be az axitinibet kapó betegek 0,4%-ánál.
Gastrointestinalis perforatio és fistula-képződés (lásd 4.4 pont)
Egy, a vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-kezelésével végzett kontrollos klinikai vizsgálatban gastrointestinalis perforatio típusú eseményekről számoltak be az axitinibet kapó betegek 1,7%-ánál, köztük analis fistuláról (0,6%), fistuláról (0,3%) és gastrointestinalis perforatióról (0,3%). Monoterápiában alkalmazott axitinibbel végzett vizsgálatokban (N = 850) a betegek 1,9%-ánál gastrointestinalis perforatio típusú eseményekről és egy betegnél (0,1%) halálos kimenetelű gastrointestinalis perforatióról számoltak be.
Vesesejtes carcinomában szenvedő betegek axitinib-kezelésével végzett, összesített klinikai vizsgálatokban (N = 672) gastrointestinalis perforatióról és fistula-képződésről számoltak be az axitinibet kapó betegek 1,9%-ánál.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.