Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

BRUFEN 800MG RETARD TABLETTA 30X BUB

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Viatris Ltd.
Hatástani csoport:
M01AE Propionsav származékok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-22073/01
Hatóanyagok:
IbuprofenumDDD
Hatáserősség:
+ (egykeresztes), erős hatású (+)
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
V Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
25 °c alatt
Nedvességtől védve
Eredeti csomagolásban
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása megfontolandó
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
Májbetegség esetén alkalmazása ellenjavallt
Vesebetegség esetén alkalmazása ellenjavallt
12 éves kor alatt nem adható
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A kezelést a legkisebb, várhatóan hatásos dózissal kell kezdeni, majd a dózis a terápiás választól és az esetlegesen előforduló mellékhatásoktól függően változtatható. Tartós kezelés esetén alacsony fenntartó dózis a cél.

A mellékhatások minimalizálhatók oly módon, hogy a legalacsonyabb hatásos dózist alkalmazzák a tünetek kezeléséhez szükséges legrövidebb ideig (lásd 4.4 pont).

Felnőttek, 12 évesnél idősebb gyermekek és serdülők (? 40 kg):
A Brufen napi adagja 2 tabletta, este bevéve. Az adag legfeljebb napi három tablettára növelhető, esti és reggeli bevétel között megosztva. A legnagyobb adag 24 órás időszakban 2400 mg.
A tablettákat legalább fél pohár vízzel egészben kell lenyelni.

Azokat a betegeket, akiknél más orális gyulladásellenes gyógyszerek szedésekor dyspepsia vagy gastrointestinalis vérzés jelentkezik, ám az ibuprofént jól tolerálják, a Brufen 800 mg retard tablettával történő kezelés elején rendszeresen ellenőrizni kell.

Gyermekek és serdülők
12 évesnél fiatalabb gyermekeknek a Brufen 800 mg retard tabletta nem ajánlott.

Idősek
Az idősek a mellékhatások súlyos következményei miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ha a beteg kezeléséhez NSAID válik szükségessé, akkor a legalacsonyabb hatékony dózist kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig. Az NSAID terápia ideje alatt a beteget rendszeresen ellenőrizni kell gastrointestinalis vérzés szempontjából. A vese- vagy májkárosodás esetén, a dózist egyénileg kell megállapítani.

Vesekárosodás
Vesekárosodás esetén az ibuprofént óvatosan kell adagolni. Az adagot egyénileg kell meghatározni. Az adagot a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani, és a vesefunkciót ellenőrizni kell (lásd 4.3, 4.4 és 5.2 pont).

Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegeknél az ibuprofén adagolása óvatosságot igényel. A dózist egyénileg kell meghatározni, és a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani (lásd 4.3, 4.4 és 5.2 pont).

Az alkalmazás módja

Érzékeny gyomrú betegeknek ajánlott az ibuprofént étkezés közben bevenni.
A Brufen retard tablettát egy pohár vízzel kell bevenni. A készítményt egészben kell lenyelni, nem szabad szétrágni, félbe- vagy összetörni, vagy elszopogatni, így el lehet kerülni, hogy a szájban kellemetlen érzés vagy garati irritáció alakuljon ki.




Ellenjavallat

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Aktív gyomor-, illetve nyombélfekély, vagy ismétlődő gastrointestinalis fekély/vérzés a kórtörténetben (igazolt fekélyesedés vagy vérzés két vagy több különálló epizódja).

Súlyos májkárosodás.

Súlyos szívelégtelenség (NYHA Class IV).

Súlyos vesekárosodás (a glomeruláris filtráció 30 ml/perc alatt van).

Fokozott vérzési hajlammal járó kórállapotok.

Korábbi NSAID kezelés kapcsán fellépő gastrointestinalis vérzés vagy perforáció.

A terhesség harmadik trimesztere.

A keresztreakciók miatt a Brufen 800 mg retard tablettával nem szabad olyan beteget kezelni, akinél asthmás tünetek, rhinitis vagy csalánkiütés alakult ki acetilszalicilsav vagy NSAID szedése után.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Általános óvintézkedések
A nemkívánatos hatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha a tünetek kezelésére a legkisebb hatásos dózist a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák (lásd a 4.2 pontban a gastrointestinalis és cardiovascularis hatásokat).

Bármilyen fájdalomcsillapító tartós alkalmazása esetén fejfájás fordulhat elő, amit nem szabad a gyógyszer nagyobb adagjával kezelni.

Egyidejű alkoholfogyasztás esetén a hatóanyaggal összefüggő nemkívánatos hatások, különösen a gastrointestinalis traktust és a központi idegrendszert érintők, nagyobb arányban fordulhatnak elő az NSAID gyógyszerek alkalmazásakor.

Egyes adatok szerint a ciklooxigenáz/prosztaglandin szintézist gátló gyógyszerek a női termékenység károsodását okozhatják az ovuláció befolyásolásával. Ez a hatás reverzíbilis, a kezelés abbahagyásával megszűnik.

Cardiovascularis hatások
Megfelelő ellenőrzés és tanácsadás szükséges olyan betegeknél, akiknek a kórtörténetében hypertonia és/vagy enyhe - közepes súlyosságú szívelégtelenség fordul elő, mivel folyadékretenciót és ödémát jelentettek az NSAID terápiával kapcsolatban.

Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása - különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) - az artériás thrombotikus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl. myocardialis infarctus vagy stroke). Általánosságban, epidemiológiai vizsgálatok nem utalnak arra, hogy az ibuprofén kis dózisban (pl. ? 1200 mg/nap) történő alkalmazása az artériás thromboticus események emelkedett kockázatával járna.

A nem kontrollált hypertoniában, pangásos szívelégtelenségben (NYHA II-III), kialakult ischaemiás szívbetegségben, perifériás artériás betegségben és/vagy cerebrovascularis betegségben szenvedő betegek csak gondos mérlegelés után kezelhetők ibuprofénnel, és a nagy dózisok (2400 mg/nap) kerülendők. Gondos mérlegelés szükséges olyankor is, mielőtt hosszú távú kezelést indítanak magas cardiovascularis kockázatú betegek esetében (pl. hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás) különösen olyankor, ha az ibuprofént nagy dózisban (2400 mg/nap) szükséges alkalmazni.

Óvatossággal kell eljárni olyan betegek kezelésénél, akiknek a kórtörténetében hypertonia és/vagy szívelégtelenség fordult elő, mivel folyadék-retenciót és ödémát jelentettek az NSAID terápiával kapcsolatban.

Kounis-szindróma eseteit jelentették Brufen 800 mg retard tablettával kezelt betegeknél. A Kounis-szindróma a koszorúerek összehúzódásával járó allergiás vagy túlérzékenységi reakció következtében kialakuló cardiovascularis tünetcsoport, amely myocardialis infarctust okozhat.

Gastrointestinalis vérzés, fekélyképződés és perforáció
Szoros kapcsolat van a dózis és a súlyos gastrointestinalis vérzés között. Kerülendő az ibuprofén együttes alkalmazása más NSAID-okkal, beleértve a szelektív ciklooxigenáz-2 gátlókat is.

Idős betegeknél NSAID kezelés esetén gyakrabban jelentkezhetnek a mellékhatások, különös tekintettel a gastrointestinalis vérzésre és perforációra, amelyek halálos kimenetelűek is lehetnek.

Gastrointestinalis vérzést, fekélyt vagy perforációt, - akár halálos kimenetellel is - minden NSAID kezeléssel kapcsolatban jelentettek már, melyek a kezelés során figyelmeztető tünetekkel, illetve azok nélkül bármikor bekövetkezhetnek az anamnézisben előforduló korábbi súlyos gastrointestinalis esemény hiányában is.

A gastrointestinalis vérzés, fekélyképződés és perforáció kockázata növekszik az NSAID adagjának emelésével azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében fekély szerepel, kiváltképp, ha vérzéses szövődménnyel vagy perforációval jelentkezett (lásd 4.3 pont), valamint idős betegek esetén. Ezen betegek kezelését a lehető legkisebb adaggal kell kezdeni.

Megfontolandó a nyálkahártyavédő készítményekkel (pl. mizoprosztol vagy protonpumpa-gátlók) való kombinációs kezelés ilyen esetekben, illetve olyan betegeknél, akik kis dózisú acetilszalicilsavat vagy más gastrointestinalis kockázatot fokozó gyógyszereket szednek (lásd lentebb a 4.5 pontot).

Azokat a betegeket, akiknek a kórelőzményében gastrointestinalis panaszok szerepelnek, különös tekintettel az idős betegekre, figyelmeztetni kell, hogy figyeljenek minden szokatlan hasi tünetet (főleg a gastrointestinalis vérzés tüneteit), különösen a kezelés kezdeti szakaszában, és ha ilyen tünetek előfordulnak, kérjenek orvosi segítséget.

Óvatosan kell eljárni olyan betegek esetében, akik olyan gyógyszert szednek, amely növelheti a fekélyképződés és a vérzés kockázatát, mint például az orális kortikoszteroidok, a véralvadásgátlók, pl. a warfarin, a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók vagy thrombocytaaggregáció-gátlók, pl. az acetilszalicilsav együttes alkalmazása esetén (lásd 4.5 pont).

Amennyiben gastrointestinalis fekély vagy vérzés alakul ki, az ibuprofén kezelést meg kell szakítani.

Az NSAID-okat óvatosan kell alkalmazni azon betegeknél, akiknek az anamnézisében gastrointestinalis betegségek szerepelnek (pl. colitis ulcerosa, Crohn-betegség), mivel állapotuk súlyosbodhat (lásd 4.8 pont).

Vesét érintő hatások
Dehidrált betegeknél a kezeléssel óvatosan kell eljárni. Fennáll a vesekárosodás kockázata különösen dehidrált serdülők és idősek esetén.
Hasonlóan más NSAID-ok alkalmazásához, az ibuprofén tartós szedése papilláris nekrózist és más patológiás elváltozásokat eredményezett a vesében. Vesetoxicitást is megfigyeltek azoknál a betegeknél, akiknél a vese prosztaglandinok kompenzációs szerepet játszanak a normális vese perfúzió fenntartásában. Ezeknél a betegeknél az NSAID-ok alkalmazása a prosztaglandin-képződés dózisfüggő csökkenését és másodlagosan a vese vérkeringés csökkenését okozhatja, ami veseelégtelenséget okozhat. Azoknál a betegeknél a legnagyobb ennek a veszélye, akik vesekárosodásban, szívelégtelenségben, rendellenes májműködésben szenvednek, valamint az időseknél és a diuretikumot vagy ACE gátlót szedő betegeknél. Az NSAID kezelés abbahagyása esetén a tünetek általában reverzíbilisek.

Vese- vagy májkárosodás, illetve szívbetegség esetén a legkisebb hatásos adagot a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni és a vesefunkciót ellenőrizni kell, különösen hosszantartó kezelés esetén (lásd 4.3 pontot is).

Haematológiai hatások
Az ibuprofén gátolhatja a thrombocytaaggregációt, ami megnövekedett vérzési időt eredményez.

Légzőszervi rendellenességek
Fokozott óvatosság szükséges ibuprofént szedő olyan betegeknél, akik asthmában, chronicus rhinitisben vagy allergiás betegségben szenvednek, vagy kórtörténetükben ilyen betegség szerepel, mivel beszámoltak arról, hogy az ibuprofén bronchospasmust, csalánkiütést vagy angioedemát okozhat ezeknél a betegeknél.

Bőrt érintő, súlyos mellékhatások (SCAR)
Az ibuprofén alkalmazásával összefüggésben bőrt érintő, súlyos mellékhatásokról számoltak be, köztük exfoliatív dermatitisről, erythema multiforméről, Stevens-Johnson-szindrómáról (SJS), toxicus epidermalis necrolysisről (TEN), eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakcióról (DRESS) és akut generalizált exanthemás pustulosisról (AGEP), amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek is lehetnek (lásd 4.8 pont). Az esetek többségében a reakció a kezelés első hónapjában lépett fel.
Amennyiben ilyen reakciók kialakulására utaló jeleket vagy tüneteket észlelnek, az ibuprofén-kezelést azonnal le kell állítani, és (amennyiben klinikailag megfelelő) mérlegelni kell másik terápiás lehetőség alkalmazását.

Fertőző betegségek és parazitafertőzések
Kivételesen előfordulhat, hogy varicella áll súlyos szövődményes bőr- vagy lágyrész fertőzések hátterében. Jelenleg nem lehet kizárni a NSAID-ok szerepét ezen fertőzések súlyosbodásában. Mindezek alapján varicella fertőzés esetén kerülendő a Brufen 800 mg retard tabletta alkalmazása.

Fennálló fertőzések tüneteinek elfedése
A Brufen 800 mg retard tabletta elfedheti a fertőzés tüneteit, ami miatt késhet a megfelelő kezelés megkezdése és ezáltal kedvezőtlenebb lehet a fertőzés kimenetele. Ezt bakteriális, területen szerzett tüdőgyulladás és a bárányhimlő bakteriális szövődményei esetében észlelték. Ha a Brufen 800 mg retard tablettát a fertőzés kapcsán láz és fájdalom csillapítására alkalmazzák, ajánlatos a fertőzést figyelemmel kísérni. Nem kórházi környezetben a betegnek orvossal kell konzultálnia, ha a tünetek tartósan fennállnak vagy súlyosbodnak.

Asepticus meningitis
Ritkán asepticus meningitist figyeltek meg ibuprofénnel kezelt betegeknél. Bár valószínűleg nagyobb az esélye annak, hogy ez szisztémás lupus erythematosusban és hasonló kötőszöveti betegségekben szenvedő betegeknél fordul elő, olyan betegeknél is leírták, akiknek nem volt krónikus alapbetegségük.

Gastrointestinalis betegségben, SLE-ben, hematológiai vagy véralvadási betegségben, illetve asthmában szenvedő betegeket kellő körültekintéssel kell kezelni és szorosan kell ellenőrizni a NSAID terápia során, mivel a NSAID ronthatja az állapotukat.

A Brufen 800 mg retard tabletta nem megfelelő a 12 év alatti gyermekek számára.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Brufen 800 mg retard tablettával végzett kezelés után a reakcióidő néhány betegben megváltozhat. Ezt figyelembe kell venni, ha nagyobb éberségre van szükség, például autóvezetés esetén. Ez különösen érvényes alkohollal történő kombináció esetén. Nem végeztek vizsgálatokat.


4.9 Túladagolás

Toxicitás
A tünetek megjelenésének kockázata 80-100 mg/kg feletti adagoknál várható. A 200 mg/kg feletti adagok esetében fennáll a súlyos tünetek kockázata, bár egyes emberek között jelentős különbségek lehetnek. Egy 560 mg/kg-os dózis egy 15 hónapos gyermeknél súlyos mérgezést, 3,2 g egy hatéves gyermeknél enyhe-közepesen súlyos mérgezést okozott, 2,8-4 g egy másfél éves gyermeknél és 6 g egy hatéves gyermeknél súlyos mérgezést idézett elő még gyomormosás után is, 8 g felnőttben közepesen súlyos mérgezést, és >20 g mennyiség felnőttben súlyos mérgezést okozott. 8 g ibuprofén egy 16 éves serdülőnél vesekárosodást, és 12 g ibuprofén alkohollal kombinálva egy serdülőnél akut tubuláris nekrózist okozott.

Tünetek
A legfőbb tünetek a gastrointestinalis traktusban keletkeznek, például hányinger, hasfájás, hányás (esetleg véres), valamint fejfájás, tinnitus, zavarodottság és nystagmus. Magas dózisoknál eszméletvesztés, görcsök (főleg gyermekeknél) fordulhatnak elő. Bradycardia, vérnyomásesés, metabolikus acidózis, hypernatraemia, vesét érintő hatások, haematuria előfordulhat. Májkárosodás lehetséges. Hypothermiát, alkalmanként ARDS-t írtak le.

Kezelés
Ha indokolt, akkor gyomormosás, aktív szén adása szükséges. Gastrointestinalis problémák esetében savkötők, hypotonia esetében intravénás folyadékbevitel, és ha szükséges, inotróp támogatás alkalmazandó. Biztosítani kell a megfelelő diurézist. A sav-bázis és elektrolit egyensúly helyreállítása és egyéb tüneti kezelések válhatnak szükségessé.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A Brufen 800 mg retard tabletta alkalmazásakor kerülni kell a következő kombinációkat:

Dikumarol csoport: Az NSAID-ok fokozhatják az antikoagulánsok, mint például a warfarin hatását. Experimentális vizsgálatok azt mutatják, hogy az ibuprofén felerősíti a warfarin vérzési időre gyakorolt hatásait. Az NSAID-okat és a dikumarol csoportot ugyanaz az enzim, a CYP 2C9 metabolizálja.

Vérlemezke aggregáció-gátló készítmények: az NSAID-okat nem szabad kombinálni vérlemezke aggregáció-gátló készítményekkel, mint pl. tiklopidinnel, a thrombocyta funkció additív gátlása miatt (lásd lejjebb).

Metotrexát: az NSAID-ok gátolják a metotrexát tubuláris szekrécióját, aminek eredményeként csökkent metotrexát clearance-el járó metabolikus kölcsönhatás is kialakulhat. Ennek megfelelően a magas dózisú metotrexáttal végzett kezelés során mindig el kell kerülni az NSAID-ok felírását (lásd lejjebb).

Acetilszalicilsav:
Az ibuprofén és az acetilszalicilsav egyidejű alkalmazása általában nem ajánlott a mellékhatások esetleges fokozódása miatt.

Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolhatja a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav thrombocytaaggregációra kifejtett hatását, ha beadásuk egyidejűleg történik. Habár ezeknek az adatoknak a klinikai helyzetre való extrapolálásában bizonytalanságok vannak, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú alkalmazása csökkentheti a kis dózisú acetilszalicilsav kardioprotektív hatását. Az ibuprofén esetenkénti alkalmazásáról nem feltételezik, hogy klinikailag jelentős hatást okozna ebben a vonatkozásban (lásd 5.1 pont).

Szívglikozidok: az NSAID-ok súlyosbíthatják a szívelégtelenséget, csökkenthetik a glomeruláris filtrációt, és növelhetik a szívglikozidok (pl. digoxin) szintjét.

Mifepriszton: a gyógyszer hatékonyságának csökkenése léphet fel a nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok) - beleértve az acetilszalicilsavat - antiprosztaglandin tulajdonságai miatt. Korlátozott bizonyítékok arra utalnak, hogy az NSAID-ok prosztaglandinnal egy napon történő együttes alkalmazása nem érinti károsan a mifepriszton vagy a prosztaglandin hatását a méhnyak érésére vagy a méh kontraktilitására, és nem csökkenti a terhesség orvosi megszakításának klinikai hatékonyságát.

Szulfonilureák: ritkán hypoglikaemiát jelentettek szulfonilureával kezelt és ibuprofént kapó betegeknél.

Zidovudin: zidovudin és ibuprofén együttes alkalmazása bizonyítottan fokozza a haemarthrosis és a haematomák előfordulását HIV pozitív haemophiliás betegek esetében.

Az alábbi Brufen 800 mg retard tabletta kombinációk esetében a dózis módosítására lehet szükség:

Az NSAID-ok csökkenthetik a diuretikumok és más vérnyomáscsökkentő szerek hatását.
A diuretikumok fokozhatják a NSAID gyógyszerek nephrotoxikus hatásának kockázatát.

Az NSAID-ok csökkenthetik az aminoglikozidok kiválasztását.

Lítium: az ibuprofén csökkenti a lítium vesén keresztül való kiürülését, aminek következtében a szérum lítiumszintje megemelkedhet. A kombinációt el kell kerülni, kivéve, ha lehetőség van a szérum lítiumszint gyakori ellenőrzésére, és a lítium dózisának esetleges csökkentésére.

ACE gátlók és angiotenzin-II antagonisták: vesekárosodásban szenvedő (például dehidratált és/vagy idős) betegeknél megnöveli az akut veseelégtelenség veszélyét, ha NSAID-okkal (köztük szelektív COX-2 inhibitorokkal) egyidőben ACE gátlókkal vagy angiotenzin-II antagonistákkal kezelik őket, azonban ez a hatás általában reverzíbilis. A kombinációt ezért elővigyázatossággal kell alkalmazni vesekárosodásban szenvedő, főleg idős betegeknél. A betegeket megfelelően kell hidratálni, és a vesefunkció ellenőrzése megfontolandó a kombinációs kezelés megkezdése után, valamint a kezelés során rendszeres időközönként (lásd 4.4 pont).

Béta-blokkolók: az NSAID-ok csökkentik a béta-adrenoreceptor-gátló gyógyszerek vérnyomáscsökkentő hatását.

Szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI-k): mind az SSRI-k, mind az NSAID-ok fokozzák a vérzés kockázatát, például a gastrointestinalis traktusban. Ezt a kockázatot a kombinációs terápia fokozza. Feltehetőleg a vérlemezkék csökkent szerotonin felvételéhez köthető ezen mechanizmus (lásd 4.4 pont).

Ciklosporin: az NSAID-ok és ciklosporin egyidejű alkalmazásáról úgy gondolják, hogy képes növelni a nephrotoxicitás veszélyét, mivel a vesében csökken a prosztaciklin-szintézis. Ezért kombinációs kezelés esetén a vesefunkciót szoros monitorozás alatt kell tartani.

Kaptopril: vizsgálatok alapján az ibuprofén ellensúlyozza a kaptopril nátrium-ürítő hatását.

Kolesztiramin: az ibuprofén és kolesztiramin egyidejű alkalmazása esetén az ibuprofén felszívódása lassabb és csökkent mértékű (25%-al). Ezt a két gyógyszert legalább 2 óra különbséggel kell alkalmazni.

Tiazidok, tiaziddal rokon készítmények és kacs-diuretikumok: az NSAID-ok ellensúlyozhatják a furoszemid és a bumetanid diuretikus hatását, feltehetőleg a prosztaglandin-szintézis gátlásán keresztül. Emellett csökkenthetik a tiazidok vérnyomáscsökkentő hatásait is.

Takrolimusz: az NSAID-ok és a takrolimusz egyidejű alkalmazásáról feltételezik, hogy megnöveli a nephrotoxicitás veszélyét, mivel lecsökken a prosztaciklin-szintézis a vesében. Ezért kombinációs kezelés esetében a vesefunkciót szoros monitorozás alatt kell tartani.

Metotrexát: az NSAID és a metotrexát közötti potenciális kölcsönhatás veszélyét is figyelembe kell venni az alacsony dózisú metotrexáttal végzett kezeléseknél, főleg vesekárosodásban szenvedő betegeknél. Kombinációs kezelés alkalmazásakor a vesefunkciót ellenőrizni kell. Óvatosan kell eljárni, ha mind az NSAID-ot, mind a metotrexátot egymáshoz viszonyítva 24 órán belül alkalmazzák, mivel a metotrexát plazmaszintje megnőhet, és ez fokozott toxicitást eredményezhet (lásd feljebb).

Kortikoszteroidok: egyidejű kezelés a gastrointestinalis fekélyképződés, illetve a vérzés fokozott kockázatát eredményezi.

Thrombocytaaggregáció-gátló gyógyszerek: a gastrointestinalis vérzés kockázata fokozott (lásd feljebb).

CYP2C9 inhibitorok: ibuprofén és CYP2C9 inhibitorok egyidejű alkalmazása fokozhatja az ibuprofén expozíciót (CYP2C9 szubsztrát). Egy vorikonazollal és flukonazollal (CYP2C9 inhibitor) végzett vizsgálat során az S (+)-ibuprofén-expozíció körülbelül 80-100%-os növekedését mutatták ki. Megfontolandó az ibuprofén dózisának csökkentése potens CYP2C9 inhibitorok egyidejű alkalmazásakor, különösen, ha magas dózisú ibuprofént alkalmaznak vorikonazollal vagy flukonazollal.

Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.


6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Az ibuprofén leggyakrabban jelentett mellékhatásainak spektruma hasonló más NSAID gyógyszerekéhez.

* Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:
A leggyakrabban megfigyelt mellékhatások gastrointestinalis jellegűek. Hányingert, hányást, hasmenést, bélgázosságot, székrekedést, dyspepsiát, hasi fájdalmat, melaenát, vérhányást, stomatitis ulcerosát, emésztőrendszeri vérzést, colitis ulcerosa vagy Crohn-betegség akut súlyosbodását jelentették ibuprofén alkalmazását követően (lásd 4.3 pont).
Ritkábban gastritist, nyombélfekélyt, gyomorfekélyt és gastrointesinalis perforatiot figyeltek meg.

A gastrointestinalis fekély, perforáció vagy vérzés néha halálos kimenetelű lehet, főleg idős betegeknél (lásd 4.4 pont).

* A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:
Kivételes esetekben súlyos szövődményes bőr- vagy lágyrész fertőzések kialakulását írták le varicella fertőzés során. Fertőzésekhez társuló gyulladások (pl. necrotizáló fasciitis kialakulása) súlyosbodásáról számoltak be, amelynek időpontja egybeesett a NSAID készítmények alkalmazásával.

* Szívbetegségek és szívvel kapcsolatos tünetek:
Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása - különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) - az artériás thromboticus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl. myocardialis infarctus vagy stroke) (lásd 4.4 pont).

Oedemáról, magas vérnyomásról és szívelégtelenségről számoltak be az NSAID kezelés kapcsán.

* Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek:
Az ibuprofén a vérzési idő megnyúlását okozhatja a thrombocytaaggregáció reverzibilis gátlásán keresztül.

* Fertőző betegségek és parazitafertőzések:
Az esetek többségében, ahol asepticus meningitisről számoltak be, valamilyen autoimmun betegség húzódott meg a háttérben (különösen szisztémás lupus erythematosus (SLE) és hasonló kötőszöveti betegségek).

Az ibuprofénhez legalább esetlegesen kapcsolódó mellékhatások gyakoriságát a MedDRA gyakorisági konvenció és a szervrendszer osztály adatbázis szerint adjuk meg. Az alábbi gyakorisági kategóriák kerültek alkalmazásra: nagyon gyakori (? 1/10); gyakori (? 1/100 - < 1/10); nem gyakori (? 1/1000 - 1/100); ritka (? 1/10 000 - < 1/1000); nagyon ritka (< 1/10 000); nem ismert (gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Szervrendszer osztály
Gyakoriság
Mellékhatások

Fertőző betegségek és parazitafertőzések
Nem gyakori
Rhinitis

Ritka
Asepticus meningitis (lásd 4.4 pont)
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori
Leukopenia, thrombocytopenia, agranulocytosis, aplasticus anaemia és haemolyticus anaemia
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori
Túlérzékenység

Ritka
Anaphylaxiás reakció
Pszichiátriai kórképek
Nem gyakori
Álmatlanság, szorongás

Ritka
Depresszió, zavart állapot
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori
Fejfájás, szédülés

Nem gyakori
Paraesthesia, somnolentia

Ritka
Neuritis optica,
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Nem gyakori
Látáskárosodás

Ritka
Toxicus opticus neuropathia
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
Nem gyakori
Halláskárosodás

Ritka
Tinnitus, vertigo
Szívbetegségek és szívvel kapcsolatos tünetek
Nem ismert
Szívelégtelenség, myocardialis infarctus (lásd 4.4 pont)

Nem ismert
Kounis-szindróma
Érbetegségek és tünetek
Nem ismert
Hypertonia
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Nem gyakori
Asthma, bronchospasmus, dyspnoe
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori
Dyspepsia, hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom, flatulencia, székrekedés, melaena, haematemesis, gastrointestinalis vérzés

Nem gyakori
Gastritis, nyombélfekély, gyomorfekély, szájüregi fekélyek,
Gastrointestinalis perforáció

Nagyon ritka
Pancreatitis

Nem ismert
Colitis és Crohn-betegség kiújulása
Máj- és epebetegségek illetve tünetek
Nem gyakori
Hepatitis, sárgaság, rendellenes májműködés

Ritka
Májkárosodás

Nagyon ritka
Májelégtelenség
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Gyakori
Bőrkiütés

Nem gyakori
Csalánkiütés, viszketegség, purpura, angioedema, fényérzékenységi reakció

Nagyon ritka
Bőrt érintő, súlyos mellékhatások (SCAR) (beleértve az erythema multiformét, exfoliatív dermatitist, Stevens-Johnson-szindrómát és a toxicus epidermalis necrolysist is.)

Nem ismert
Eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS-szindróma),
Akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP)
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Nem gyakori
Vesetoxicitás különböző formái, pl. tubulointerstitialis nephritis, nephrosis szindróma és veseelégtelenség
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Gyakori
Fáradtság

Ritka
Oedema

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Nem-szteroid gyulladáscsökkentők és reumaellenes készítmények;
propionsav-származékok.
ATC kód: M01AE01

Hatásmechanizmus
A Brufen 800 mg retard tabletta a nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok) közé tartozik. Hatóanyaga a p-izobutil-hidrotrop sav propionsav származék, generikus nevén ibuprofén. Az ibuprofénnek gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatása van. A gyulladáscsökkentő hatása az acetilszalicilsavéhoz és az indometacinéhoz hasonló. Az ibuprofén farmakológiai hatása valószínűleg a prosztaglandin-szintézist gátló hatásával kapcsolatos. Az ibuprofén megnöveli a vérzési időt, a trombocyta-aggregáció reverzíbilis gátlásán keresztül.

Klinikai hatásosság és biztonságosság
Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolhatja a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav thrombocytaaggregációra kifejtett hatását, ha a beadásuk egyidejűleg történik. Néhány farmakodinámiás vizsgálatban azt mutatták ki, hogy amikor az azonnali hatóanyagleadású acetilszalicilsav adag (81 mg) bevétele előtt 8 órán belül, illetve bevétele után 30 percen belül egyszeri adagban 400 mg ibuprofént adtak be, csökkent az acetilszalicilsav thromboxán-képződésre vagy thrombocytaaggregációra kifejtett hatása. Habár ezeknek az adatoknak a klinikai helyzetre való extrapolálásában bizonytalanságok vannak, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú alkalmazása csökkentheti a kis dózisú acetilszalicilsav kardioprotektív hatását. Az ibuprofén esetenkénti alkalmazásáról nem feltételezik, hogy klinikailag jelentős hatást okozna ebben a vonatkozásban (lásd 4.5 pont).

Az ibuprofén gátolja a vese prosztaglandinszintézist. A normális vesefunkciójú betegeknél ezen hatásnak nincs különös jelentősége. A krónikus veseelégtelenségben, dekompenzált szív- vagy májelégtelenségben szenvedő betegeknél, valamint a plazmatérfogat változását érintő állapotok esetében a gátolt prosztaglandinszintézis akut veseelégtelenséghez, folyadék-retencióhoz és szívelégtelenséghez vezethet (lásd 4.3 pont).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás
Az ibuprofén gyorsan felszívódik a gastrointestinalis traktusból, biológiai hasznosulása 80-90%. A szérum csúcskoncentráció egy-két órával az azonnali hatóanyag-leadású készítmények alkalmazása után lép fel. A Brufen nyújtott hatóanyag-leadású tabletták a hatóanyag fokozatos felszabadulását biztosítják, az azonnali hatóanyag-leadású készítményekhez viszonyítva lassabb felszabadulást, és alacsonyabb szérum csúcskoncentrációt eredményeznek, ami a beadás után körülbelül 3 órával alakul ki. Az elhúzódó felszívódási fázis az ibuprofén elnyújtott plazmaszintjét eredményezi a szisztémás keringésben. Ennek eredményeképpen a Brufen 800 mg retard tablettát csak naponta egyszer kell bevenni.

Két Brufen nyújtott hatóanyag-leadású tabletta farmakokinetikai profilja a naponta négyszer alkalmazott 400 mg-os, azonnali hatóanyag-leadású tablettákkal összehasonlítva azt mutatja, hogy a nyújtott hatóanyag-leadású készítmény esetében kisebb a különbség a csúcs- és a maradék-koncentrációk között, és 5, 10, 15 és 24 óra elteltével magasabb átlagos plazmaszintet eredményez. Az azonnali hatóanyag-leadású tablettákkal összevetve, a plazmakoncentráció-idő görbe alatti terület (AUC) a nyújtott hatóanyag-leadású tabletták esetében hasonló volt.

A standard táplálékkal végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a táplálék nem befolyásolja jelentősen a teljes biohasznosulást.

Eloszlás
Az ibuprofén jelentős mértékben kötődik a plazmafehérjékhez (99%). Az ibuprofénnek kicsi a megoszlási térfogata (körülbelül 0,12-0,2 l/kg felnőttekben).

Biotranszformáció
Az ibuprofén gyorsan metabolizálódik a májban a citokróm P450-en, különösen a CYP2C9 enzimen keresztül két primer inaktív metabolittá, 2-hidroxi-ibuprofénné és 3-karboxi-ibuprofénné. A gyógyszer lenyelése után az ibuprofén orális dózisának valamivel kevesebb, mint 90%-ával lehet számolni a vizeletben oxidációs metabolitok és ezek glükuronizált konjugátumai formájában. A vizeletbe csak nagyon kevés ibuprofén választódik ki változatlanul.

Elimináció
A vesén keresztül történő kiürülés gyors és teljes. Az eliminációs felezési idő körülbelül 2 óra. Az ibuprofén kiválasztása az utolsó dózis után 24 órával gyakorlatilag teljes.

Különleges betegcsoportok

Idősek
Ép veseműködés esetén kismértékű, klinikailag jelentéktelen különbségek vannak az ibuprofén farmakokinetikai profiljában és a vizeletbe történő kiválasztásban a fiatalok és az idősek között.

Gyermekek
A Brufen 800 mg retard tabletta nem ajánlott 12 évesnél fiatalabb gyermekek számára.

Vesekárosodás
Enyhe vesekárosodásban szenvedő betegeknél az egészséges kontrollokhoz viszonyítva megnőtt megkötetlen (S)-ibuprofén mennyiséget, az (S)-ibuprofénre magasabb AUC értékeket, és magasabb enantiomer AUC (S/R) arányt írtak le.

Dializált, végstádiumban levő vesebetegeknél az ibuprofén átlagos szabad frakciója körülbelül 3%, az egészséges önkénteseknél tapasztalt, körülbelül 1%-kal szemben. A súlyos vesekárosodás az ibuprofén metabolitok felhalmozódását eredményezheti. Ezen hatás jelentősége nem ismert. A metabolitokat hemodialízissel el lehet távolítani (lásd 4.2, 4.3 és 4.4 pont).

Májkárosodás
Alkoholos májbetegség - enyhe-közepes májkárosodással - nem eredményezett lényegesen megváltozott farmakokinetikai paramétereket.

Olyan cirrhotikus betegeknél, közepes májkárosodással (Child Pugh értékszám 6-10), akiket racém ibuprofénnel kezeltek, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva a felezési idő átlagosan kétszeres meghosszabbodását figyelték meg, és az enantiomer AUC (S/R) arány szignifikánsan alacsonyabb volt. Ez arra utal, hogy az (R)-ibuprofén (S)-ibuprofénné való metabolikus inverziója károsodott (lásd 4.2, 4.3 és 4.4 pont).

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Nincsenek a biztonságosság értékelése szempontjából releváns preklinikai adatok, azokat kivéve, amelyek már ismertetésre kerültek ebben az alkalmazási előírásban.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

PVC/PVDC/Al buborékcsomagolás, 30 tablettával.
HDPE tartály polipropilén kupakkal, 100 tablettával.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: ? (egy kereszt)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).



6.4 Különleges tárolási előírások

Buborékcsomagolás:
Legfeljebb 25 ?C-on tárolandó.
A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

HDPE tartály:
Legfeljebb 25 ?C-on tárolandó.
A nedvességtől való védelem érdekében a tartályt tartsa jól lezárva.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Viatris Healthcare Limited
Damastown Industrial Park
Mulhuddart
Dublin 15
DUBLIN
Írország


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

OGYI-T-22073/01 30× PVC/PVDC/Al buborékcsomagolás
OGYI-T-22073/02 100× HDPE tartály


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2012. március 23.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2014. október 23.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. március 8.
13






NNGYK/GYSZ/4628/2024




Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A prosztaglandinszintézis gátlása a terhességet és/vagy az embrionális/magzati fejlődést károsan befolyásolhatja. Epidemiológiai vizsgálatok alapján a koraterhességben adott prosztaglandinszintézis- gátló gyógyszerek növelik a vetélés, a szív malformatiók és a gastroschisis kockázatát. A cardiovascularis malformatiók abszolút kockázata kevesebb, mint 1%-ról mintegy 1,5%-ra emelkedett. A kockázat a dózissal és a terápia időtartamával arányosan nőtt. Állatkísérletekben prosztaglandin-szintézist gátló szer alkalmazása fokozta a pre- és postimplantatiós veszteséget és az embryo-foetalis mortalitást. Ezen felül állatokban egy, az organogenesis időszakában adott prosztaglandinszintézis-gátlók esetében a különféle malformatiók, beleértve a cardiovascularis malformatiók előfordulási gyakoriságának emelkedését jelentették.
A terhesség 20. hetétől kezdődően a Brufen alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozhat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Ezen felül - a második trimeszterben végzett kezelést követően - ductus arteriosus-szűkületről is beszámoltak, mely a legtöbb esetben a kezelés leállítása után helyreállt. Ezért a terhesség első és második trimeszterében a Brufen 800 mg retard tabletta csak akkor adható, ha egyértelműen szükséges. Terhességet tervező, illetve a terhesség első és második trimeszterében levő nők Brufen 800 mg retard tablettával történő kezelésekor a lehető legkisebb dózist kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig.
Megfontolandó az oligohydramnion és a ductus arteriosus szűkületének antenatalis monitorozása, ha a Brufen-kezelés a 20. terhességi héttől több napon át történt. Az ibuprofén alkalmazását abba kell hagyni olygohidramnion vagy ductus arteriosus szűkületet észlelése esetén.

Prosztaglandin-inhibitorok terhesség harmadik trimeszterében történő szedése a magzatnál a következőket okozhatja:
* cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus Botalli korai szűkülete/elzáródása és pulmonalis hypertonia),
* renalis diszfunkció, amely következményes oligohydroamnionnal együttjáró veseelégtelenségbe progrediálhat (lásd fentebb).
Az anyánál és a magzatnál a terhesség végén a következőket okozhatja:
* a vérzési idő megnyúlása,
* gátolja a méhösszehúzódást, amely késleltetett vagy elhúzódó vajúdást eredményezhet.

Következésképpen, a Brufen 800 mg retard tabletta ellenjavallt a terhesség harmadik trimesztere alatt.

Szoptatás
Az ibuprofén kiválasztódik az anyatejbe, azonban terápiás dózisok rövid ideig tartó alkalmazásakor valószínűtlen, hogy ez hatással lenne a csecsemőre. Ha azonban a gyógyszer tartós szedése javasolt, mérlegelni kell a csecsemő időben történő elválasztását.

Termékenység
Az ibuprofén alkalmazása károsíthatja a termékenységet, ezért nem ajánlott terhességet tervező nőknek. Azon nők esetében, akik nehezen termékenyülnek meg, vagy termékenységi vizsgálaton esnek át, az ibuprofén szedésének leállítása megfontolandó.