Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Tabletta Amlodipin Vitabalans 5 mg tabletta fehér, kerek, mindkét oldalán domború tabletták, egyik oldalukon bemetszéssel, a másik oldalukon "3" jelzés, átmérőjük 9 mm. Amlodipin Vitabalans 10 mg tabletta fehér, kerek, mindkét oldalán domború tabletták, egyik oldalukon bemetszéssel, átmérőjük 9 mm. A tabletta egyenlő adagokra osztható. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Amlodipin Vitabalans 5 mg tabletta 5 mg amlodipint tartalmaz (amlodipin-bezilát formájában) tablettánként. Amlodipin Vitabalans 10 mg tabletta 10 mg amlodipint tartalmaz (amlodipin-bezilát formájában) tablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Mikrokristályos cellulóz, vízmentes, kolloid szilícium-dioxid, magnézium-sztearát, A típusú karboximetil-keményítő-nátrium. Javallat4.1 Terápiás javallatok Hypertonia Krónikus stabil angina pectoris Vasospasticus (Prinzmetal) angina. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Felnőttek Mind hypertonia, mind angina esetében szokásos kezdő adag naponta egyszer 5 mg amlodipin, amit maximum 10 mg-ra lehet emelni, a beteg egyedi reakciójától függően. Magas vérnyomásban szenvedő betegeknél az amlodipint egy tiazid diuretikummal, alfa-blokkolóval, béta-blokkolóval, vagy egy angiotenzin-konvertáló enzim-inhibitorral kombinálva alkalmazzák. Angina esetében az amlodipin monoterápiában alkalmazható, vagy más angina-ellenes szerekkel kombinálva, nitrátokra és/vagy megfelelő adagban alkalmazott béta-blokkolókra refrakter esetekben is. Az amlodipin dózisát nem kell megváltoztatni tiazid-diuretikumok, béta-blokkolók vagy angiotenzin-kovertáló enzim gátlók egyidejű alkalmazása mellett. Speciális populációk Idősek Hasonló dózisok alkalmazása esetében az amlodipint egyformán jól tolerálták az idős és a fiatal betegek. Időseknél a szokásos dózistartományok ajánlottak, de a dózist óvatosan kell emelni (lásd 4.4 és 5.2 pontok). Májkárosodás Enyhe és közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél nem határoztak meg dózis ajánlásokat; ezért óvatosan kell megválasztani a dózisokat, és a legalacsonyabb dózistartományban kell kezdeni a kezelést (lásd 4.4 és 5.2 pontok). Az amlodipin farmakokinetikáját nem tanulmányozták súlyos májkárosodás esetében. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél az amlodipin kezelést a legkisebb dózissal kell kezdeni, és lassan kell titrálni a mennyiségét. Vesekárosodás Az amlodipin a szokásos dózisokban alkalmazható. Nincs összefüggés a vesekárosodás mértéke és az amlodipin plazmaszint változásai között. Az amlodipin nem dializálható. Gyermekek és serdülők 6-17 éves, hipertóniás gyermekek és serdülők 6-17 éves gyermeknél és serdülőknél az ajánlott antihypertenzív per os dózis 2,5 mg naponta egyszer (kezdő dózis), amit naponta egyszer 5 mg-ra lehet emelni, ha 4 hét elteltével sem sikerül elérni a kitűzött célvérnyomást. Az 5 mg-nál nagyobb napi dózisokat nem vizsgálták gyermeknél és serdülőknél (lásd 5.1 és 5.2 pont). 6 éves kor alatti gyermekek Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Az alkalmazás módja Szájon át történő alkalmazásra. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok Az amlodipin ellenjavallt a következő betegeknél: * a készítmény hatóanyagával, dihidropirin származékokkal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység * súlyos hypotonia * sokk (beleértve a cardiogen sokkot) * a bal pitvar kiáramlási traktusának elzáródása (azaz például nagyfokú aorta-szűkület) * hemodinamikailag instabil szívelégtelenség akut myocardialis infarctus után. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Az amlodipin biztonságosságát és hatékonyságát hypertoniás krízisben nem állapították meg. Szívelégtelenségben szenvedő betegek Szívelégtelenségben szenvedő betegeket óvatosan kell kezelni. NYHA III és IV-es stádiumú, súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek egy hosszú távú, placebokontrollos vizsgálatában a tüdőödéma előfordulási gyakorisága magasabb volt az amlodipinnel kezelt csoportban, mint a placebocsoportban (lásd 5.1 pont). A kalciumcsatorna-blokkolókat, beleértve az amlodipint is, óvatosan kell alkalmazni pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, mivel növelheti a jövőbeni kardiovaszkuláris események és a mortalitás kockázatát. Alkalmazás májkárosodásban szenvedő betegeknél Károsodott májműködés esetén az amlodipin felezési ideje hosszabb és AUC-értéke nagyobb; az erre vonatkozó adagolási ajánlásokat még nem határoztak meg. Ezért az amlodipin-kezelést ezeknél a betegeknél a legkisebb dózissal kell kezdeni, és óvatosság szükséges, mind a kezelés megkezdésekor, mind a dózis emelésekor. Lassú dózis-titrálásra és gondos ellenőrzésre lehet szükség súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél. Alkalmazás idős betegeknél Időseknél a dózis emelését óvatosan kell végrehajtani (lásd 4.2 és 5.2 pont). Alkalmazás vesekárosodásban szenvedő betegeknél Vesekárosodásban szenvedő betegeknél az amlodipin normál dózisokban alkalmazható. Az amlodipin plazmaszintjének változása nem függ a vesekárosodás mértékétől. Az amlodipin nem dializálható. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre Az Amlodipin Vitabalans kismértékben, vagy közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ha az amlodipint szedő beteg szédül, fáj a feje, fáradt, vagy hányingere van, a reakcióképessége romolhat. Óvatosság ajánlott, különösen a kezelés megkezdésekor. 4.9 Túladagolás Embernél a szándékos túladagolással kapcsolatos tapasztalatok korlátozottak. Tünetek A rendelkezésre álló adatok szerint a nagymértékű túladagolás nagyfokú perifériális értágulatot, esetleg reflex tachikardiát eredményezhet. Leírtak kifejezett és valószínűleg tartós szisztémás hypotenziót, beleértve halálos végkimenetelű sokkot. Ritka előfordulási gyakorisággal nem kardiogén eredetű tüdőödémát jelentettek az amlodipin-túladagolás következményeként, amely késői kezdettel (24-48 órával a bevétel után) jelentkezhet, és légzéstámogatást tesz szükségessé. A perfúzió és a perctérfogat fenntartására irányuló korai újraélesztési intézkedések (beleértve a folyadéktúlterhelést) kiváltó tényezők lehetnek. Kezelés Az amlodipin túladagolása okozta klinikailag jelentős hypotonia aktív szív-, és keringés-támogatást igényel, beleértve a keringés- és légzésfunkciók monitorozását, az alsó végtagok megemelését valamint a keringő folyadékmennyiség és a diuresis ellenőrzését. Hasznos lehet vasocontrictor szer alkalmazása a vaszkuláris tónus és a vérnyomás helyreállítására, ha alkalmazásának nincs ellenjavallata. Az intravénás kalcium-glükonát előnyös lehet a kalciumcsatorna blokád hatásainak visszafordításában. Néhány esetben a gyomormosás hasznos lehet. Egészséges önkénteseken végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy 10 mg amlodipin bevételét követően maximum két órán belül az amlodipin felszívódását aktív szén beadása jelentősen csökkenti. Mivel az amlodipin erősen kötődik a fehérjékhez, a dialízis alkalmazása nem jár kedvező hatással. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Más gyógyszerek hatása az amlodipinre CYP3A4 inhibitorok: Az amlodipin erős vagy közepes CYP3A4 inhibitorokkal (proteáz inhibitorok, azol gombaellenes szerek, makrolidok, mint például eritromicin vagy klaritromicin, verapamil vagy diltiazem) történő együttes alkalmazása az amlodipin expozíció szignifikáns növekedését eredményezheti. Ezeknek a PK variációknak a klinikai jelentősége nagyobb lehet idős betegeknél. Ezért klinikai monitorozásra és dózis-beállításra lehet szükség. CYP3A4 induktorok: Ismert CYP3A4-induktorokkal való egyidejű alkalmazás esetén megváltozhat az amlodipin plazmakoncentrációja. Emiatt monitorozni kell a vérnyomást, és meg kell fontolni a dózis módosítását az egyidejű gyógyszeralkalmazás alatt és után is, különösen erős CYP3A4-induktorok (pl. rifampicin, orbáncfű - Hypericum perforatum) használata esetén. Az amlodipin grapefruittal vagy grapefruitlével való együttes szedése nem ajánlott, mivel néhány betegnél megnőhet a biológiai hasznosulás, és ez a vérnyomáscsökkentő hatás erősödését eredményezheti. Dantrolen (infúzió): Állatokban verapamil és dantrolen intravénás beadása után hyperkalaemiával társult letális kamrai fibrillációt és kardiovaszkuláris kollapszust figyeltek meg. A hyperkalaemia kockázata miatt ajánlott, hogy kalciumcsatorna-blokkolók, azaz például amlodipin együttes alkalmazását el kell kerülni olyan betegeknél, akik hajlamosak malignus hypertermiára, és a malignus hypertermia kezelése alatt. Az amlodipin hatásai más gyógyszerekre Az amlodipin vérnyomáscsökkentő hatásai hozzáadódnak más antihypertenzív tulajdonságokkal rendelkező gyógyszerek vérnyomáscsökkentő hatásaihoz. Takrolimusz: Fennáll a veszélye, hogy megnő a takrolimusz vérszintje, ha amlodipinnel együtt alkalmazzák, de ennek a kölcsönhatásnak a farmakokinetikai mechanizmusát még nem teljesen értik. Abból a célból, hogy elkerüljük a takrolimusz toxicitását, az amlodipin alkalmazása takrolimusszal kezelt betegben megköveteli a takrolimusz vérszintjének megfigyelését, és ha szükséges, akkor a takrolimusz dózisának megváltoztatását. Ciklosporin: Nem végeztek gyógyszer-kölcsönhatási vizsgálatokat ciklosporinnal és amlodipinnel egészséges önkéntesekben, vagy más populációkban, kivéve a veseátültetésen átesett betegeket, ahol a ciklosporin változó koncentráció-növekedését figyelték meg (átlagosan 0-40%). Meg kell fontolni, hogy amlodipint kapó betegeknél folyamatosan ellenőrizni kell a ciklosporin-szinteket, és ha szükséges, akkor a ciklosporin dózisát csökkenteni kell. A klinikai kölcsönhatási vizsgálatokban az amlodipin nem befolyásolta az atorvasztatin, a digoxin, vagy a warfarin farmakokinetikai tulajdonságait. Szimvasztatin: 10 mg amlodipin 80 mg szimvasztatinnal történő, ismételt együttes beadása a szimvasztatin expozíció 77%-os növekedését eredményezi, összehasonlítva a szimvasztatin egyedüli alkalmazásával. A szimvasztatin dózisát amlodipint szedő betegeknél napi 20 mg-ra kell csökkenteni. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A biztonságossági profil összefoglalása A kezelés során leggyakrabban leírt mellékhatások a következők: álmosság, szédülés, fejfájás, palpitációk, kivörösödés, hasi fájdalom, hányinger, bokaduzzanat, oedema és fáradtság. A mellékhatások táblázatba foglalt listája Az amlodipinnel végzett kezelés során az alábbi mellékhatásokat figyelték meg és jelentették, az alábbi gyakoriságokkal: Nagyon gyakori (?1/10); Gyakori (?1/100 - <1/10); Nem gyakori (?1/1000 - <1/100); Ritka (?1/10.000 - <1/1000); Nagyon ritka (<1/10 000). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. Szervrendszer Gyakoriság Mellékhatások Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek tünetek Nagyon ritka Leukocytopenia, thrombocytopenia Immunrendszeri betegségek és tünetek Nagyon ritka Allergiás reakciók Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Nagyon ritka Hyperglykaemia Pszichiátriai kórképek Nem gyakori Álmatlanság, hangulatváltozás (beleértve a szorongást), depresszió Ritka Zavartság Idegrendszeri betegségek és tünetek Gyakori Aluszékonyság, szédülés, fejfájás (leginkább a kezelés kezdetén) Nem gyakori Tremor, ízérzékelési problémák, ájulás, hypoaesthesia, paraesthesia Nagyon ritka Hypertonia, perifériális neuropathia Szembetegségek és szemészeti betegségek és tünetek Nem gyakori Látászavarok (beleértve a kettőslátást) A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei Nem gyakori Fülzúgás Szívbetegségek és szívvel kapcsolatos betegségek és tünetek Gyakori Palpitatio Nagyon ritka Myocardialis infarctus, arrhytmia (beleértve a bradycardiát, kamrai tachycardiát és pitvarfibrillációt) Érrendszeri betegségek és tünetek Gyakori Az arc kivörösödése Nem gyakori Hypotenzio Nagyon ritka Vasculitis Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Nem gyakori Dyspnoe, rhinitis Nagyon ritka Köhögés Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Gyakori Hasi fájdalom, hányinger Nem gyakori Hányás, dyspepsia, megváltozott bélműködés (beleértve a hasmenést és székrekedést), szájszárazság Nagyon ritka Pancreatitis, gastritis, gingiva hyperplasia Máj-, epebetegségek, illetve tünetek Nagyon ritka Hepatitis, sárgaság, emelkedett májenzimszintek* A bőr és a bőr alatti szövetek betegségei és tünetei Nem gyakori Alopecia, purpura, a bőr elszíneződése, fokozott izzadás, viszketés, kiütés, exanthema Nagyon ritka Angiooedema, erythema multiforme, csalánkiütés, hámló dermatitis, Stevens-Johnson-szindróma, Quincke oedema, fényérzékenység Nem ismert Toxikus epidermalis necrolysis A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei és tünetei Gyakori Bokaduzzanat Nem gyakori Arthralgia, myalgia, izomgörcsök, hátfájás Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Nem gyakori Vizeletürítési zavar, éjjeli vizelési kényszer, megnőtt vizelési gyakoriság A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek Nem gyakori Impotencia, gynecomastia Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Gyakori Oedema, fáradtság Nem gyakori Mellkasi fájdalom, aszténia, fájdalom, rosszullét Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Nem gyakori Testsúlynövekedés, testsúlycsökkenés * az esetek többségében cholestasissal Leírták az extrapiramidális szindróma kivételes eseteit. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Kalciumcsatorna-blokkolók, Szelektív kalciumcsatorna-blokkolók főleg érhatásokkal ATC kód: C08CA01 Az amlodipin egy, a dihidropiridin csoportba tartozó (lassú csatorna-blokkoló vagy kalciumion-antagonista), kalciumion-beáramlást gátló vegyület, és gátolja a kalciumion transzmembrán beáramlását a szívizomsejtekbe és az erek simaizomsejtjeibe. Az amlodipin anti-hypertoniás hatásának mechanizmusa az erek simaizomzatára gyakorolt közvetlen relaxáló hatásán alapul. Az amlodipin anginát enyhítő hatásának pontos mechanizmusát még nem határozták meg, de az amlodipin a következő két lépésben csökkenti a teljes ischaemiás terhelést: 1) Az amlodipin tágítja a perifériás arteriolákat, ezáltal csökkenti a szív munkájával szembeni teljes perifériás rezisztenciát (afterload, utóterhelés). Mivel a pulzusszám nem változik, a szív ezen tehermentesítése csökkenti a szívizom energiafelhasználását és oxigénigényét. 2) Az amlodipin valószínűleg tágítja a fő coronaria-ereket és a coronaria-arteriolákat az egészséges és az ischaemiás területeken egyaránt. Az erek tágulása növeli a szívizom oxigénellátását a coronariák-spasmusa esetén (Prinzmetal, vagy variáns angina). Hypertoniás betegeknél a napi egyszeri adagolás klinikailag szignifikáns mértékben csökkenti a vérnyomást fekvő és álló testhelyzetben 24 órán keresztül. Mivel a hatás lassan alakul ki, akut hypertonia esetén az amlodipin-kezelés nem alkalmazható. Anginás betegeknél az amlodipin napi egyszeri alkalmazása növeli a terhelhetőség teljes idejét, az angina fellépéséig eltelt időt, valamint megnöveli az 1 mm-es ST szegmens depresszióhoz szükséges idő hosszát és csökkenti mind az anginás rohamok gyakoriságát, mind a nitroglicerin tabletta szükségletet. Az amlodipint nem hozták kapcsolatba semmilyen káros metabolikus hatással vagy a plazmalipidek változásával, és alkalmas asztmában, diabéteszben és köszvényben szenvedő betegek kezelésére. Alkalmazás szív koszorúér betegségben (CAD) szenvedő betegeknél Az amlodipin hatékonyságát a klinikai események megelőzésében szív koszorúér megbetegedésben (CAD) szenvedő betegeknél egy 1997 beteget magában foglaló, független, multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban értékelték ki: Amlodipin és enalapril összehasonlítása a trombózis előfordulási gyakoriságának korlátozásában (Comparison of Amlodipine vs Enalapril to Limit Occurrences of Thrombosis, CAMELOT). Ezek közül a betegek közül 2 éven át 663-at kezeltek amlodipinnel (5-10 mg), 673 beteget kezeltek enalaprillel (10-20 mg), és 665 beteget kezeltek placebóval, a standard, sztatinokat, béta-blokkolókat, diuretikumokat és acetilszalicilsavat tartalmazó terápia mellett. A kulcsfontosságú hatékonysági eredményeket az 1. táblázatban mutatjuk be. Az eredmények azt mutatják, hogy CAD betegeknél amlodipin-kezelés mellett csökkent az angina illetve a revaszkularizációs folyamatok miatti kórházi kezelések száma. 1. Táblázat. A CAMELOT szignifikáns klinikai végkimeneteleinek előfordulási gyakorisága A kardiovaszkuláris események gyakorisága, No, (%) Amlodipin vs. Placebo Végkimenetelek Amlodipin Placebo Enalapril A veszély aránya (95% CI) P érték Elsődleges végpont Nemkívánt kardiovaszkuláris események 110 (16.6) 151 (23.1) 136 (20.2) 0.69 (0.54-0.88) .003 Egyedi komponensek Koszorúér reveszkularizáció 78 (11.8) 103 (15.7) 95 (14.1) 0.73 (0.54-0.98) .03 Kórházi kezelés angina miatt 51 (7.7) 84 (12.8) 86 (12.8) 0.58 (0.41-0.82) .002 Nem-fatális MI 14 (2.1) 19 (2.9) 11 (1.6) 0.73 (0.37-1.46) .37 Sztrók vagy TIA 6 (0.9) 12 (1.8) 8 (1.2) 0.50 (0.19-1.32) .15 Kardiovaszkuláris halálozás 5 (0.8) 2 (0.3) 5 (0.7) 2.46 (0.48-12.7) .27 Kórházi kezelés CHF miatt 3 (0.5) 5 (0.8) 4 (0.6) 0.59 (0.14-2.47) .46 Újraélesztett szívleállás 0 4 (0.6) 1 (0.1) NA .04 Újonnan fellépő perifériális vaszkuláris betegség 5 (0.8) 2 (0.3) 8 (1.2) 2.6 (0.50-13.4) .24 Rövidítések: CHF: krónikus szívelégtelenség; CI: konfidencia intervallum; MI: szívinfarktus; TIA: átmeneti agyi keringési zavar Alkalmazás szívelégtelenségben szenvedő betegeknél Hemodinamikai valamint terheléssel végzett kontrollos klinikai vizsgálatok NYHA II-IV. osztályba tartozó szívelégtelenségben szenvedő betegeknél azt mutatták, hogy az amlodipin nem vezetett a klinikai állapot romlásához a terhelhetőség, a bal kamrai ejekciós frakció, és a klinikai tünetek alapján megítélve. Egy placebo-kontrollos vizsgálatban (PRAISE), amelyet NYHA III-IV. osztályba tartozó szívelégtelenségben szenvedő, digoxinnal, diuretikumokkal és angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) inhibitorokkal kezelt betegek bevonásával terveztek, kimutatták, hogy az amlodipin nem vezetett a mortalitás, vagy a mortalitás és a morbiditás kombinált kockázatának növekedéséhez szívelégtelenségben szenvedő betegeknél. Az amlodipin egy követő, hosszú távú, placebokontrollos klinikai vizsgálatában (PRAISE-2), NYHA III. és IV. osztályba tartozó szívelégtelenségben szenvedő, klinikai tünetek vagy az iszkémiás alapbetegségre utaló objektív megfigyelések nélküli betegekben, akik ACE inhibitorok, digitálisz és diuretikumok stabil dózisait kapták, az amlodipinnek nincs hatása a teljes kardiovaszkuláris mortalitásra. Ugyanebben a betegpopulációban az amlodipinnel összefüggésben a pulmonalis oedemáról szóló jelentések száma növekedett. "Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés szerepe a szívroham megelőzésében" elnevezésű vizsgálat (Antihypertensive and Lipid-Lowering Treatment to Prevent Heart Attack Trial - ALLHAT) Egy randomizált, kettős vak, morbiditási-mortalitási vizsgálatot, melynek neve "Antihipertenzív és lipidcsökkentő kezelés szerepe a szívroham megelőzésében vizsgálat" (ALLHAT) végeztek az új gyógyszeres terápiák összehasonlítására: amlodipint 2,5-10 mg/nap (kalciumcsatorna-blokkoló) vagy lisinoprilt 10-40 mg/nap (ACE inhibitor) mint első-vonalbeli terápiákat hasonlítottak össze tiazid-diuretikummal, klórtalidonnal 12,5-25 mg/nap végzett terápiákkal, enyhe-közepes hypertoniában. Összesen 33.357, 55 éves, vagy annál idősebb hypertoniás beteget randomizáltak és követtek átlagosan 4,9 évig. A betegeknek legalább még egy CHD kockázati faktoruk volt, beleértve a következőket: korábbi szívinfarktus vagy stroke (> 6 hónappal a vizsgálatba való bevonásuk előtt), vagy más diagnosztizált atheroszklerotikus CVD (összesen 51,5%), 2-es típusú diabétesz (36,1%), HDL-C <35 mg/dL (11,6%), elektrokardiográfiával vagy echokardiográfiával diagnosztizált balkamrai hypertrófia (20,9%), dohányzás a felvétel időpontjában (21,9%). Az elsődleges végpont fatális CHD-ból, vagy nem-fatális szívinfarktusból tevődött össze. Nem volt szignifikáns különbség a primer végpontban az amlodipin terápia és a klórtalidon terápia között: RR 0.98 95% CI (0.90-1.07) p=0.65. A szekunder végpontok közül a szívelégtelenség előfordulása (amely az összetett kombinált kardiovaszkuláris végpont része) szignifikánsan magasabb volt az amlodipin csoportban, mint a klórtalidon csoportban (10,2% vs. 7,7%, RR 1.38, 95% CI [1.25-1.52] p<0.001). Azonban az összes ok által okozott mortalitásban nem volt szignifikáns különbség az amlodipin terápia és a klórtalidon terápia között. RR 0.96 95% CI [0.89-1.02] p=0.20. Alkalmazás gyermekekben (6 évesnél idősebb) Egy vizsgálatban, amelybe 268, 6-17 éves, főleg szekunder hypertoniában szenvedő gyermeket vontak be, 2,5 mg-os és 5,0 mg-os amlodipin dózis placebóval való összehasonlítása azt mutatta, hogy mindkét dózis szignifikánsan jobban csökkentette a szisztolés vérnyomást, mint a placebo. A két dózis közötti különbség nem volt szignifikáns. Az amlodipinnek a növekedésre, pubertásra és az általános fejlődésre gyakorolt hosszútávú hatását nem vizsgálták. Emellett nem bizonyított az amlodipin hosszútávú hatékonysága a felnőttkori kardiovaszkuláris morbiditás és a mortalitás csökkentésében gyermekkorban történt kezelés esetén. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás A terápiás dózisok szájon át történő alkalmazása után az amlodipin jól felszívódik, a vérkoncentráció csúcsértékét a beadás után 6-12 órán belül éri el. Megállapították, hogy az abszolút biológiai hasznosulás 64-80%. Az amlodipin biológiai hasznosulását nem befolyásolja az étkezés. Eloszlás A megoszlási térfogat körülbelül 21 l/kg. Az in vitro vizsgálatok azt mutatták, hogy a keringésben levő amlodipinnek körülbelül 97,5%-a kötődik a plazmafehérjékhez. Biotranszformáció Az amlodipint a máj nagymértékben metabolizálja inaktív metabolitokká. Elimináció A kiindulási vegyület 10%-a, és a metabolitok 60%-a a vizelettel ürül ki. A terminális plazma felezési idő körülbelül 35-50 óra, és lehetővé teszi a napi egyszeri bevételt. Alkalmazás májkárosodásban szenvedő betegeknél Amlodipin májkárosodásban szenvedő betegeknél való alkalmazásával kapcsolatban nagyon korlátozott az elérhető klinikai adatok mennyisége. Májelégtelenségben szenvedő betegben csökken az amlodipin clearance értéke, ami hosszabb felezési időt és körülbelül 40-60%-kal megnőtt AUC-értéket eredményez. Alkalmazás időseknél Az amlodipin plazmában mért csúcskoncentrációjának eléréséhez szükséges idő hasonló az idős betegekben és a fiatal betegekben. Idős betegekben az amlodipin clearance-e csökkenhet, ami a hatóanyag AUC-értékének és eliminációs felezési idejének növekedését eredményezi. Pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében leírták az AUC és a felezési idő növekedését, amely ekvivalens azokkal az eredményekkel, melyek várhatók a vizsgált betegcsoportnál. Alkalmazás gyermekeknél és serdülőknél Egy populáció PK vizsgálatot végeztek 74, 1-17 éves hypertoniás gyermek bevonásával (34 beteg életkora 6-12 év volt, 28 beteg életkora 13-17 év volt), akik 1,25-20 mg amlodipint kaptak, naponta egyszer vagy kétszer. A 6-12 éves gyermekeknél és a 13-17 éves serdülőknél a tipikus orális clearance (CL/F) 22,5 illetve 27,4 l/óra volt a fiúknál, és 16,4 illetve 21,3 l/óra volt a lányoknál. Az egyes egyének között az expozícióban nagy különbségek mutatkoztak. A 6 évnél fiatalabb gyermekekre csak korlátozottan állnak adatok rendelkezésre. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Reprodukciós toxicitás Patkányokkal és egerekkel végzett reprodukciós vizsgálatok a szülés időpontjának későbbre tolódását, a vajúdás időtartamának megnyúlását, és az utódok csökkent túlélését mutatják, az embereknél mg/kg-ban megadott maximális dózis körülbelül ötvenszeresénél. A termékenység károsodása Az amlodipinnek nem volt hatása patkányok termékenységére (párzás előtt a hímek 64 napig, a nőstények 14 napig kapták) maximum 10 mg/kg/nap dózisban (az ajánlott maximális humán dózis, azaz 10 mg mg/m2 nyolcszorosa*). Egy másik patkánykísérletben, amelyben patkányokat kezeltek 30 napig amlodipin-beziláttal, a humán dózissal összehasonlítható dózisban, mg/kg alapon, a folliculus stimuláló hormon és a tesztoszteron szintjének csökkenését találták, valamint a spermium denzitásának, az érett spermatidok számának, és a Sertoli sejtek számának csökkenését tapasztalták. Karcinogenitás, mutagenitás A táplálékukba keverten két évig patkányokat és egereket kezeltek amlodipinnel, olyan koncentrációban, amely napi 0,5, 1,25 és 2,5 mg/kg/nap napi dózisszinteket biztosított, ezek nem mutattak karcinogenitást. A legmagasabb dózis [az egereknél a 10 mg ajánlott klinikai dózishoz (mg/m2 alapon) hasonló, patkányoknál annak a kétszerese] közel volt a maximális tolerált dózishoz az egereknél, de a patkányoknál ezt nem érte el. A mutagenitási vizsgálatok nem mutattak ki a gyógyszerhez kapcsolódó hatásokat sem gén-, sem kromoszóma szinten. *50 kg-os testtömeget véve alapul. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 30, 60, 90 vagy 100 tabletta PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban és dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy kereszt) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 5 év 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Vitabalans Oy Varastokatu 8 13500 Hämeenlinna Finnország Tel: +358 3 615 600 Fax: +358 3 618 3130 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) Amlodipin Vitabalans 5 mg tabletta OGYI-T-21818/01 30× OGYI-T-21818/02 60× OGYI-T-21818/03 100× OGYI-T-21818/07 90× Amlodipin Vitabalans 10 mg tabletta OGYI-T-21818/04 30× OGYI-T-21818/05 60× OGYI-T-21818/06 100× OGYI-T-21818/08 90× 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2011. augusztus 25. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2017. december 14. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2022. december 12. 4 OGYÉI/81486/2022 OGYÉI/81487/2022 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség Humán terhességben nem határozták meg az amlodipin biztonságosságát. Állatkísérletekben magas dózisoknál reproduktív toxicitást figyeltek meg (lásd 5.3 pont). Terhességben való alkalmazása csak akkor ajánlott, ha nincs biztonságosabb alternatíva, és ha a betegség önmagában nagyobb kockázatot jelent az anya és a magzat számára. Szoptatás Az amlodipin kiválasztódik a humán anyatejbe. Becslések szerint a csecsemő által felvett dózis az anyai dózis 3-7%-os interkvartilis tartományában található, de legfeljebb 15%. Az amlodipin hatásai a csecsemőre nem ismertek. A döntést, hogy folytatják/megszakítják a szoptatást, illetve folytatják /megszakítják az amlodipin kezelést, annak figyelembevételével kell meghozni, hogy mik az előnyei az anyatejjel való táplálásnak a gyermek számára, illetve mik az amlodipin terápia előnyei az anya számára. Termékenység Néhány, kalciumcsatorna-blokkolókkal kezelt betegnél reverzibilis biokémiai változásokat írtak le a spermiumok feji végében. Az amlodipinnek a termékenységre gyakorolt lehetséges hatására vonatkozó klinikai adatok nem elegendőek. Egy patkányokon végzett vizsgálatban a hímek termékenységére gyakorolt káros hatást írtak le (lásd 5.3 pont). | 
