Mediris

Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

Felnőttek
A klinikai vizsgálatok során az olanzapin alkalmazásával kapcsolatosan megfigyelt leggyakoribb (a betegek ? 1%-ánál észlelt) mellékhatás az aluszékonyság, stesttömeg-növekedés, eosinophilia, prolaktin-, koleszterin-, vércukor- és triglicerid-szintek emelkedése (lásd 4.4 pont), glucosuria, étvágyfokozódás, szédülés, akathisia, parkinsonismus, leukopenia, neutropenia (lásd 4.4 pont), dyskinesia, orthostatikus hypotonia, antikolinerg hatások, a hepatikus aminotranszferázok átmeneti, tünetmentes emelkedése (lásd 4.4 pont), kiütés, gyengeség, fáradtság, láz, arthralgia, emelkedett alkalikus foszfatázszint, magas gamma-glutamiltranszferázszint, magas húgysavszint, magas kreatinin-foszfokinázszint és oedema volt.

A mellékhatások táblázatos összefoglalása
A következő táblázat a spontán jelentésekből származó és a klinikai vizsgálatok során észlelt mellékhatásokat és laboratóriumi vizsgálati eredményeit sorolja fel. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. A felsorolt gyakorisági kategóriák meghatározása a következő: Nagyon gyakori (?1/10), gyakori (?1/100 - <1/10), nem gyakori (?1/1000 -<1/100), ritka (?1/10 000 -<1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Nagyon gyakori
Gyakori
Nem gyakori
Ritka
Nem ismert
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek

Eosinophilia
Leukopenia10
Neutropenia10

Thrombocytopenia

Immunrendszeri betegségek és tünetek

Túlérzékenység11

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek

Testtömegnövekedés1
Koleszterinszint emelkedése2,3 Vércukorszintek emelkedése4 Trigliceridszint emelkedése2,5 Glucosuria
Étvágyfokozódás
Diabetes kialakulása vagy exacerbatiója, esetenként ketoacidosissal vagy kómával szövődve, beleértve néhány halállal végződö esetet (lásd 4.4 pont)11
Hypothermia12

Idegrendszeri betegségek és tünetek

Aluszékonyság
Szédülés
Akathisia6 Parkinsonismus6 Dyskinesia6
Görcsrohamok, amelyek kapcsán a legtöbb esetben az anamnézisben szereplő görcsrohamról vagy a görcsrohamok kockázati tényezőiről
számoltak be11

Dystonia (beleértve az oculogyriát is)11 Tardiv dyskinesia11

Amnesia9

Dysarthria Dadogás11 Nyugtalan láb szindróma11
Neuroleptikus malignus szindróma
(lásd 4.4 pont) 12

A kezelés leállítását követő tünetek7, 12

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek

Bradycardia
QTc-megnyúlása
(lásd 4.4 pont)
Kamrai
tachycardia/fibrillác ió, hirtelen bekövetkező halál
(lásd 4.4 pont)

Érbetegségek és tünetek

Nagyon gyakori
Gyakori
Nem gyakori
Ritka
Nem ismert
Orthostatikus hypotonia10

Thromboembolisati o (beleértve a pulmonalis emboliát és mélyvénás thrombosist) (lásd
4.4 pont)

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek

Orrvérzés9

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Enyhe, átmeneti antikolinerg hatások beleértve a székrekedést és a szájszárazságot
Hasi distensio9 Fokozott nyálelválasztás11
Pancreatitis11

Máj- és epebetegségek illetve tünetek

Hepatikus
aminotranszferázok (ALT, AST)
aktivitásának átmeneti, tünetmentes emelkedése, leginkább a kezelés elején (lásd 4.4 pont)

Hepatitis (beleértve a hepatocelluláris, cholestasissal kísért vagy kevert típusú májkárosodást)11

A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei

Kiütés
Fényérzékenységi
reakció Hajhullás

eozinofíliával és szisztémás tünetekkel járó
gyógyszerreakció (DRESS-
szindróma)
A csont-izomrendszer, valmaint a kötőszövet betegségei és tünetei

Arthralgia9

Rhabdomyolysis11

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

Vizelet inkontinencia, vizeletretenció
Nehezebben induló vizeletürítés11

A terhesség, a gyermekágyi és a perinatális időszak alatt jelentkező betegségek és tünetek

Újszülött-kori gyógyszermegvonási szindróma (lásd 4.6 pont)
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek

Erectilis dysfunctio férfiaknál Csökkent libido- férfiaknál és nőknél
Amenorrhoea Emlők
megnagyobbodása Galactorrhoea nőknél
Gynaecomastia/eml ők megnagyobbodása
férfiaknál
Priapismus12

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nagyon gyakori
Gyakori
Nem gyakori
Ritka
Nem ismert

Gyengeség Fáradtság
Oedema
Láz10

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei

Emelkedett prolaktinszintek8
Alkalikus foszfatáz- emelkedése10 Magas kreatinfoszfokinázszint11 Magas gamma-
glutamiltranszferázszint10
Magas húgysavszint10
Összbilirubinszint emelkedése

1
Klinikailag jelentős testtömeg-növekedést figyeltek meg minden kiindulási testtömeg index (BMI) kategóriában. Rövid távú kezelést követően (medián időtartam 47 nap) az olanzapin-expozíciót megelőző testtömeg ? 7%-os növekedése nagyon gyakori (22,2%), ? 15%-os növekedése gyakori (4,2%) és ? 25%-os növekedése nem gyakori (0,8%) volt. Hosszútávú (legalább 48 hetes) expozíció esetén nagyon gyakori volt a betegek expozíciót megelőző testtömegének ? 7%, ? 15% és ? 25%-os növekedése (64,4%, 31,7% illetve 12,3%).

2 Az éhomi lipidértékek (összkoleszterin, LDL-koleszterin és trigliceridek) átlagos emelkedése nagyobb volt azoknál a betegeknél, akiknél az olanzapin expozíciót megelőzően nem volt a lipid anyagcsere zavarára utaló lelet.

3 Az olanzapin expozíciót megelőző normál éhomi szinteknél (< 5,17 mmol/l) észlelték, melyek értékei magas szintre emelkedtek (? 6,2 mmol/l). Az olanzapin expozíciót megelőző határértéken lévő éhomi koleszterinszint (? 5,17 - < 6,2 mmol/l) magas szintre emelkedése (? 6,2 mmol/l) nagyon gyakori volt.

4 Az olanzapin expozíciót megelőző normál éhomi szinteknél (< 5,56 mmol/l) észlelték, melyek értékei magas szintre emelkedtek (? 7 mmol/l). Az olanzapin expozíciót megelőző határértéken lévő éhomi vércukorszint (? 5,56 - < 7 mmol/l) magas szintre emelkedése (? 7 mmol/l) nagyon gyakori volt.

5 Az olanzapin expozíciót megelőző normál éhomi szinteknél (< 1,69 mmol/l) észlelték, melyek értékei magas szintre emelkedtek (? 2,26 mmol/l). Az olanzapin expozíciót megelőző határértéken lévő éhomi trigliceridszint (? 1,69 mmol/l - < 2,26 mmol/l) magas szintre emelkedése (? 2,26 mmol/l) nagyon gyakori volt.

6 A klinikai vizsgálatok során a parkinsonismus és dystonia incidenciája szám szerint magasabb volt az olanzapinnal kezelt betegek körében, mint a placebo-csoportban, azonban statisztikailag nem volt szignifikáns különbség. Az olanzapinnal kezelt betegekben ritkábban fordult elő parkinsonismus, akathisia és dystonia, mint a haloperidol titrált dózisaival kezelteknél. Mivel az előzetesen fennálló individuális akut és tardiv extrapyramidális mozgászavarokról nem áll rendelkezésre részletes információ, e pillanatban még nem jelenthető ki, hogy az olanzapin kisebb mértékben okoz tardiv dyskinesiát és/vagy más tardiv extrapyramidális tüneteket.

7 Az olanzapin-kezelés hirtelen leállítását követően jelentettek akut tüneteket, mint pl. verejtékezést, álmatlanságot, tremort, nyugtalanságot, hányingert és hányást.

8 A legfeljebb 12 hétig tartó klinikai vizsgálatok során a vizsgálat megkezdésekor normál prolaktinszintű, olanzapinnal kezelt betegek megközelítőleg 30%-ánál haladták meg a prolaktin-plazmakoncentrációk a normálérték felső határát. Ezeknek a betegeknek a többségénél az emelkedés általában enyhe volt, és a normálérték felső határának kétszerese alatt maradt.

9 Az Olanzapin Integrált Adatbázisban szereplő klinikai vizsgálatokban azonosított mellékhatás.

10 Az Olanzapin Integrált Adatbázisban szereplő klinkai vizsgálatokban mért eredmények értékelése alapján.

11 A forgalomba-hozatalt követő spontán jelentésekből azonosított mellékhatás, amelyet az Olanzapin Integrált Adatbázis felhasználásával meghatározott gyakorisággal jelentettek.

12 A forgalomba-hozatalt követő spontán jelentésekből azonosított mellékhatás, amelyet az Olanzapin Integrált Adatbázis felhasználásával, a 95%-os konfidencia intervallum felső határértékénél becsült gyakorisággal jelentettek.

Hosszútávú expozíció (legalább 48 hét)
Az idő múlásával nőtt azon betegek aránya, akiknél a testtömegben, glükóz-értékben, teljes LDL/HDL-koleszterin értékben vagy a triglicerid-értékekben kedvezőtlen, klinikailag szignifikáns változások léptek fel, Azoknál a felnőtt betegeknél, akik kezelése 9-12 hónapig tartott, az átlagos vércukorszint emelkedés mértéke kb. 6 hónap után lelassult.

További információk speciális populációkról
Demenciában szenvedő idős betegekkel végzett klinikai vizsgálatok során az olanzapin-kezelés a halálozás magasabb incidenciájával és cerebrovascularis mellékhatásokkal társult a placebóhoz képest (lásd 4.4 pontot is). Ebben a betegcsoportban az olanzapin használatával kapcsolatos nagyon gyakori mellékhatások a járászavar és az elesések voltak. Gyakran figyeltek meg tüdőgyulladást, testhőmérséklet emelkedést, levertséget, erythemát, vizuális hallucinációkat és vizelet inkontinenciát.

Parkinson betegséggel összefüggő, gyógyszer-(dopamin agonista) indukálta pszichózisban szenvedő betegek klinikai vizsgálatai során, a parkinsonos tüneteegyüttes és a hallucinációk súlyosbodását figyelték meg nagyon gyakran és sűrűbben, mint placebo esetében.

Egy, a bipoláris mániában szenvedő betegek bevonásával készült klinikai vizsgálat során valproát és olanzapin együttes alkalmazása esetén a neutropenia incidenciája 4,1% volt, amit elősegíthetett a valproát magas vérszintje. Olanzapin és lítium vagy valproát együttes adásakor gyakrabban (?10%) fordult elő tremor, szájszárazság, étvágyfokozódás és testtömeg-növekedés. Gyakran jeleztek beszédzavart is. Olanzapin és lítium vagy divalproex együttes adásakor az akut (legfeljebb 6 hétig tartó) kezelés alatt a betegek 17,4%-ánál fordult elő a kiindulási testtömeg ?7%-os növekedése. Hosszú távú (legfeljebb 12 hónapig tartó) olanzapin-kezelés során, amikor a bipoláris zavarban szenvedő betegek visszaesésének megakadályozása volt a cél, a betegek 39,9%-ánál fordult elő a kiindulási testtömeg ?7%-os növekedése.

Gyermekek és serdülők
Az olanzapin nem javallt gyermekek és 18 éves kor alatti serdülők kezelésére. Bár nem végeztek olyan klinikai vizsgálatokat, melyek a serdülőket felnőttekkel hasonlították volna össze, a serdülők bevonásával végzett vizsgálatok adatait összehasonlították a felnőtt vizsgálatok adataival.

A következő táblázat azokat a mellékhatásokat foglalja össze, melyeket gyakrabban jelentettek serdülő (13-17 éves) betegeknél, mint felnőtteknél, illetve azokat a mellékhatásokat, melyeket csak serdülő betegek bevonásával végzett rövid távú klinikai vizsgálatok során azonosítottak. Klinikailag jelentős testtömeg-növekedés (? 7%) előfordulása gyakoribbnak tűnik a serdülő populációban a hasonló expozíciónak kitett felnőttekhez képest. A testtömeg-növekedés nagysága és azon serdülő betegek aránya, akiknél klinikailag szignifikáns testtömeg-nüvekedés lépett fel, nagyobb volt hosszútávú expozíció (legalább 24 hét) esetén, mint a rövid távú kezelésnél.

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. A felsorolt gyakorisági kategóriák meghatározása a következő: Nagyon gyakori (?1/10), gyakori (?1/100 - <1/10).

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Nagyon gyakori: Testtömeg-növekedés9, emelkedett trigliceridszint14, étvágyfokozódás.
Gyakori: Emelkedett koleszterin szint15
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori: Sedatio (beleértve a hypersomniát, levertséget, aluszékonyságot).
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Gyakori: Szájszárazság
Máj- és epebetegségek illetve tünetek
Nagyon gyakori: Emelkedett hepatikus aminotranszferáz-aktivitás (ALT/AST; lásd 4.4 pont).
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Nagyon gyakori: Összbilirubinszint csökkenése, emelkedett GGT-aktivitás, emelkedett prolaktinszintek 16.
13 Rövid távú kezelést követően (medián időtartam 22 nap) az olanzapin-expozíciót megelőző testtömeg ? 7%-os növekedése nagyon gyakori (40,6%), ? 15%-os növekedése gyakori (7,1%) és ? 25%-os növekedése nem gyakori (2,5%) volt. Hosszútávú (legalább 24 hetes) expozíció esetén a betegek 89,4%-ánál nőtt az expozíciót megelőző testtömeg ? 7 %-kal, 55,3%-nál nőtt az expozíciót megelőző testtömeg ? 15 %-kal és 29,1%-nál nőtt az expozíciót megelőző testtömeg ? 25%-kal.

14 Az olanzapin expozíciót megelőző normál éhomi szinteknél (< 1,016 mmol/l) észlelték, melyek értékei magas szintre emelkedtek (? 1,467 mmol/l). Az olanzapin expozíciót megelőző határértéken lévő éhomi trigliceridszint (? 1,016 mmol/l - < 1,467 mmol/l) magas szintre emelkedtek (? 1,467 mmol/l).

15 Az olanzapin expozíciót megelőző normál éhomi koleszterin szint (< 4,39 mmol/l) magasra emelkedését (? 5,17 mmol/l) gyakran észlelték. Az olanzapin expozíciót megelőző határértéken lévő éhomi koleszterinszint (? 4,39 - < 5,17 mmol/l) magasra emelkedése (? 5,17 mmol/l) nagyon gyakori volt.

16 A plazma prolaktinszintek emelkedését a serdülőkorú betegek 47,4%-ánál jelentették.

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.