Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

MADOPAR 200MG/50MG TABLETTA 100X

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Roche (magyarország) Kft.
Hatástani csoport:
N04BA Dopa és dopa-származékok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-01157/01
Hatóanyagok:
Benserazidum
LevodopumDDD
Hatáserősség:
++ (kétkeresztes), igen erős hatású (++)
Fogy. ár:
5448 Ft
Kiadhatóság:
V Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerkészítmények.
Eü. rendeletre felírhatja:
Neurológia
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Közgyógy5448,000,00
Üzemi baleset5448,000,00
Eü emelt4903,00545,00
Általános1362,00 (25%)4086,00
Közgyógy eü.emelt5448,000,00
Teljes0,005448,00
Egyedi engedélyes0,005448,00
Tárolás:
Eredeti csomagolásban
25 °c alatt
Nedvességtől védve
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Cukorbetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
Májbetegség esetén alkalmazása ellenjavallt
Vesebetegség esetén alkalmazása ellenjavallt
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

A Madopar-kezelést fokozatosan kell bevezetni, az adagolást és az alkalmazás módját egyénileg kell meghatározni, a dózis gondos titrálásával az optimális hatás eléréséig.

Adagolás

Felnőttek

* Levodopával előzőleg még nem kezelt betegek
Az ajánlott kezdő dózis napi 3-4 alkalommal egy negyed Madopar 200 mg/50 mg tabletta. Ha a betegség előrehaladott stádiumban van, akkor a kezdő dózis egy fél Madopar 200 mg/50 mg-os tabletta naponta háromszor. A napi dózist ezután hetente egyszer vagy kétszer egy fél Madopar 200 mg/50 mg-os tablettával kell emelni, amíg a teljes terápiás hatást el nem érik, vagy amíg mellékhatások nem jelentkeznek.

Idős betegeknél elég lehet a kezelést napi egyszer vagy kétszer egy negyed Madopar 200 mg/50 mg-os tablettával kezdeni és a dózist három vagy négy naponként egy fél tablettával emelni.
A hatásos adag általában kettő-négy Madopar 200 mg/50 mg-os tabletta naponta, osztott adagokban. A legtöbb betegnek három Madopar 200 mg/50 mg-os tabletta elegendő.

Optimális javulás általában napi 3 vagy több adagra osztott 300-800 mg levodopával és 75-100 mg benszeraziddal érhető el, 4-6 hét alatt. Lehetséges, hogy a teljes terápiás hatás csak később észlelhető. Ezért tanácsos néhány hetet várni, mielőtt arról döntenek, hogy az adagot az átlagos dózistartomány fölé emelik. Ha a javulás egy bizonyos idő után sem megfelelő, akkor lehet a Madopar dózisát óvatosan emelni. Ritkán van szükség több mint öt Madopar 200 mg/50 mg-os tabletta adására.

A kezelést legalább hat hónapig kell folytatni, mielőtt a kezelést hatástalannak nyilvánítanák a klinikai válasz elmaradása miatt.

* Levodopával előzőleg már kezelt betegek
A következő eljárást ajánlatos követni: Az önmagában adott levodopát abba kell hagyni és a Madopar adagolását a következő napon megkezdeni. A betegnek másfél Madopar 200 mg/50 mg-os tablettát kell adni. A beteget egy hétig meg kell figyelni, majd ha szükséges, a dózis a fenti módon emelhető, a még nem kezelt betegeknek előírtak szerint.

* Levodopa / dekarboxiláz gátló kombinációval előzőleg kezelt betegek
Az előző terápiát 12 órával előbb abba kell hagyni. A levodopa megvonás esetleges tüneteinek csökkentésére célszerű az előző terápiát éjszakára abbahagyni és a Madopar terápiát a következő reggel elkezdeni.
A kezdő dózis egy negyed Madopar 200 mg/50 mg-os tabletta naponta háromszor vagy négyszer. Ez az adag ezután emelhető úgy, ahogy a levodopával még nem kezelt betegek esetében.

Minden antiparkinson hatású szer együtt adható Madopar-ral. A más parkinsonizmus elleni szerekkel, pl. antikolinerg szerekkel vagy amantadinnal végzett kezelést tovább kell folytatni a Madopar-kezelés megkezdésekor. Ahogy a Madopar-kezelés terápiás hatása megjelenik, az egyéb gyógyszerek adagját csökkenteni lehet, vagy adagolásukat fokozatosan abba kell hagyni.

Különleges betegcsoportok

Idősek
Bár kortól függően csökkenhet a tolerancia idős betegeknél, úgy látszik, hogy a Madopar-t ezek a betegek is jól tolerálják és a mellékhatások nem okoznak gondot.

Gyermekek és serdülők
Fiataloknak 25 éves kor alatt nem adható (lásd 4.3 pont), ezért gyermekekre vonatkozó adagolási utasítás nincs.

Vesekárosodás
Enyhe- közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél az adagolást nem szükséges módosítani. Súlyos vesekárosodásban alkalmazása ellenjavallt (a nyugtalan láb szindrómás, dializált betegek kivételével) (lásd 4.3 pont).

Májkárosodás
A Madopar biztonságosságát és hatásosságát nem vizsgálták májkárosodásban szenvedő betegeknél, ezért alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Az alkalmazás módja

A Madopar 200 mg/50 mg tabletta törhető a lenyelés megkönnyítése érdekében.

Az azonnali hatóanyagleadású gyógyszerformákat (Madopar tabletta és Madopar diszpergálódó tabletta) lehetőleg 30 perccel étkezés előtt, vagy 1 órával étkezés után kell bevenni, így az étkezéssel bevitt fehérje levodopa-felszívódásra gyakorolt kompetitív hatása elkerülhető és elősegíthető a gyorsabb hatáskezdet (lásd 4.5 pont). A kellemetlen gastrointestinalis mellékhatások, melyek általában a kezelés kezdeti szakaszában jelentkeznek megelőzhetők, ha a beteg a tablettát egy falat alacsony fehérjetartalmú étellel, pl. keksszel, vagy folyadékkal veszi be, vagy ha az adagot fokozatosan emelik.




Ellenjavallat

4.3 Ellenjavallatok

A Madopar ellenjavallt levodopával vagy benszeraziddal, vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység esetén.

A hipertenzív krízis kockázata miatt a Madopar ellenjavallt azoknál a betegeknél, akik nem-szelektív monoamino-oxidáz (MAO) gátló kezelésben részesülnek (lásd 4.4 pont). Szelektív MAO-B gátlók (pl. szelegilin és raszagilin), vagy szelektív MAO-A gátlók (pl. moklobemid) együttadása Madopar-ral azonban nem ellenjavallt. Mivel a MAO-A és MAO-B gátlók kombinációja egyenértékű a nem-szelektív MAO gátlással, ezért ez a kombináció nem adható együtt Madopar-ral (lásd 4.5 pont).

A Madopar ellenjavallt szűk zugú glaucomában (nyitott zugú glaucomában alkalmazható, feltéve, ha a szem belnyomását ellenőrzik), pszichotikus tünetekkel járó pszichiátriai betegségekben, dekompenzált endokrin- (pl. phaeochromocytoma, hyperthyreosis, Cushing-szindróma), vese- (a nyugtalan láb szindrómás, dializált betegek kivételével), máj- vagy szívbetegségben (pl. súlyos szívritmuszavar vagy szívelégtelenség).

A Madopar ellenjavallt 25 évesnél fiatalabb betegeknél (mivel nem adható a csontfejlődés befejeződése előtt).

A Madopar ellenjavallt terhes nőknél; vagy fogamzóképes korú nőknél megfelelő fogamzásgátlás hiányában. Ha egy Madopar-t szedő nő teherbe esik, a gyógyszer szedését abba kell hagyni (a kezelőorvos utasításának megfelelően), (lásd 4.6 pont).




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Érzékeny egyéneknél túlérzékenységi reakciók léphetnek fel.

A szembelnyomást rendszeresen ellenőrizni kell nyílt zugú glaucoma esetén, mivel a levodopa elméletileg emelheti a szem belnyomását.

Ha más gyógyszereket is adnak Madopar-ral együtt, a beteget gondosan meg kell figyelni, mert szokatlan mellékhatás, vagy potencírozó hatás jelentkezhet.

Körültekintően kell eljárni, ha a Madopar-t előzetesen fennálló koszorúér-betegségben, szívritmuszavarban vagy szívelégtelenségben szenvedő betegnél alkalmazzák (lásd még 4.3 pont). Az ilyen betegeknél különösen fontos a szívfunkció gondos ellenőrzése a kezelés indításának időszakában, majd rendszeresen a kezelés teljes időtartama alatt.

Az orthostaticus hypotonia szempontjából fokozott kockázatú betegeknél (pl. időseknél, egyidejűleg antihipertenzívumokat vagy más, orthostaticus potenciállal rendelkező gyógyszert szedő betegeknél) valamint azoknál, akiknek kórelőzményében orthostaticus hypotonia szerepel, a beteg szoros monitorozása ajánlott, különösen a kezelés kezdetén illetve a gyógyszer dózisának emelésekor.

Beszámoltak arról, hogy a Madopar a vérsejtszámok csökkenését váltja ki (pl. haemolyticus anaemia, thrombocytopenia és leukopenia). Néhány esetben agranulocytosis és pancytopenia kialakulását is jelentették; ezekben az esetekben a Madopar-ral való összefüggést se igazolni, se teljes mértékben kizárni nem lehetett. A kezelés ideje alatt ezért rendszeresen ellenőrizni kell a vérképet.

A depresszió Parkinson-kórban és nyugtalan láb szindrómában szenvedő betegek esetében a klinikai tünetek része lehet, és előfordulhat Madopar-ral kezelt betegeknél is. Minden beteget gondosan monitorozni kell pszichés változások és depresszió kialakulása szempontjából (öngyilkossági gondolatokkal vagy azok nélkül).

A Madopar dopamin diszregulációs szindrómát (DDS) válthat ki, ami a gyógyszer túlzott mértékű fogyasztásához vezethet. A betegek egy kis részénél olyan kognitív és viselkedési zavarok tapasztalhatóak, amelyek közvetlenül az orvosi javaslatot jóval meghaladó és a betegség kezeléséhez már nem szükséges, növekvő mennyiségű gyógyszer szedésének tulajdoníthatóak.

A levodopa-benszerazid tartalmú készítményekkel történő kezelést nem szabad hirtelen abbahagyni, mert életveszélyes malignus neuroleptikus szindróma-szerű tünetek léphetnek fel (hyperthermia és izommerevség, esetleg pszichés változások és emelkedett szérum kreatin-foszfokináz, amihez súlyos esetben myoglobinuria - rhabdomyolysis- és akut veseelégtelenség is társulhat). Ha ilyen tünetek lépnek fel, a beteget orvosi megfigyelés alatt kell tartani és szükség esetén kórházba kell szállítani, ahol gyorsan megfelelő tüneti kezelésben kell részesíteni. Megfelelő értékelés után a Madopar-kezelés folytatható.

Levodopa szedésekor álmosság és hirtelen elalvási epizódok léphetnek fel. Nagyon ritkán a mindennapi tevékenységek során bekövetkező hirtelen elalvásról számoltak be, ami néhány esetben a történtek tudatosulása vagy figyelmeztető jelek nélkül zajlott. Erre a betegeket figyelmeztetni kell, továbbá fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy a levodopa-kezelés ideje alatt óvatosak legyenek, ha járművet vezetnek vagy gépeket kezelnek. Azok a betegek, akiknél már fellépett ilyen reakció (álmosság és/vagy hirtelen elalvás), ne vezessenek járművet és ne kezeljenek gépeket. Ilyen esetekben megfontolandó az adag csökkentése vagy a terápia abbahagyása is (lásd 4.7 pont).

A betegeknél a lehetséges pszichiátriai tüneteket rendszeresen monitorozni kell.

Impulzuskontroll-zavarok
A betegeket rendszeresen monitorozni kell az impulzuskontroll-zavarok kialakulása szempontjából. A betegeket és a gondozóikat tájékoztatni kell arról, hogy a dopamin-agonistákkal kezelt és/vagy egyéb levodopát tartalmazó dopaminerg-kezelésben, beleértve Madopar-kezelésben részesülő betegeknél az impulzuskontroll-zavarokra jellemző viselkedésbeli tünetek alakulhatnak ki, beleértve a kóros játékszenvedélyt, fokozott libidót és hiperszexualitást, kényszeres költekezést vagy vásárlást, falási rohamokat és a kényszeres evést. Amennyiben ezen tünetek bármelyike kialakul, a kezelés felülvizsgálata javasolt.

Malignus melanoma
Epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy Parkinson-kórban szenvedő betegeknél az átlagpopulációhoz képest kb. 2-6-szor magasabb a melanoma kialakulásának kockázata. Nem egyértelmű, hogy a fokozott kockázat a Parkinson-kórnak vagy esetleg más tényezőknek, mint pl. a Parkinson-kór kezelésére alkalmazott levodopának tulajdonítható-e. Ezért a Madopar-kezelés ideje alatt, az indikációtól függetlenül a betegnek és az orvosnak is oda kell figyelnie a melanoma jeleire és tüneteire. A rendszeres bőrvizsgálatot lehetőség szerint megfelelően képzett szakember (pl. bőrgyógyász) végezze.

Piridoxin (B6-vitamin) adható együtt Madopar-ral, mert a dekarboxiláz-gátló jelenléte védelmet jelent a piridoxin által elősegített perifériás dopa átalakulással szemben.

A következő esetekben gondosan kell eljárni Madopar szedésekor: endokrin, vese,- tüdő-, vagy cardiovascularis betegségek esetén, különösen, ha az anamnézisben szívinfarktus szerepel, vagy arrhythmia, pszichiátriai zavarok (pl. depresszió); májbetegség; peptikus fekély; osteomalacia áll fenn, ha szimpatomimetikus szerek adására van szükség (pl. bronchialis asthma), mert ezek potenciálhatják a levodopa cardiovascularis hatásait. Ha vérnyomáscsökkentő szert szed a beteg, a vérnyomáscsökkentők hatása fokozódhat.

Gyógyszerinterakciókkal összefüggő figyelmeztetések

Ha adjuváns kezelést kezdenek COMT-gátlóval, szükséges lehet a Madopar adagjának a csökkentésére (lásd 4.5 pont).

Az antikolinerg szereket nem szabad hirtelen abbahagyni a Madopar-kezelés megkezdésekor, mert a levodopa hatása csak egy bizonyos idő elteltével jelentkezik (lásd 4.5 pont).

Más gyógyszerekkel (antikolinergikumok, amantadin, szelegilin, bromokriptin és dopamin agonisták) történő kombináció megengedett, de mind a kívánt, mind a nemkívánatos hatások erősödhetnek. Szükség lehet a Madopar vagy a másik gyógyszer adagjának csökkentésére (lásd 4.5 pont).

Azok a betegek, akik javulnak a terápia hatására, csak fokozatosan térjenek vissza megszokott tevékenységeikhez.

Laborvizsgálatok
A kezelés során a máj, a vese, a cardiovascularis működés és a vérkép időnkénti ellenőrzése javasolt (lásd 4.8 pont).

Diabeteses betegeknél a vércukorszintet gyakran kell ellenőrizni és az antidiabetikumok adagját a vércukorszintnek megfelelően beállítani.

A levodopa kémiailag zavarhatja a diagnosztikus laboratóriumi teszteket, pl. a glükóz, a ketontest, a kreatinin vagy katekolamin meghatározást a vizeletben, és a kreatinin vagy húgysav meghatározást a vérben. A vizelet vizsgálati tesztek a ketontestekre vonatkozóan fals-pozitív eredményt mutathatnak. A levodopa terápia gátolja a thyroid funkció vizsgálatban a protirelinre adott választ.

A Coombs teszt fals-pozitív választ adhat Madopar-t szedő betegek esetében.

Különleges betegcsoportok

Vesekárosodás
A levodopával kapcsolatos farmakokinetikai adatok vesekárosodásban szenvedő betegekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre.

A levodopa és a benszerazid nagymértékben metabolizálódik és kevesebb, mint 10% levodopa ürül a vesén keresztül változatlan formában. Enyhe és közepesen súlyos vesekárosodás esetén nem kell a dózist módosítani. Hemodializált urémiás betegek a Madopar-t jól tolerálják.

Májkárosodás
A levodopával kapcsolatos farmakokinetikai adatok májkárosodásban szenvedő betegekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre.

Nátrium
Ez a gyógyszer kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes".


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Madopar jelentős mértékben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
Ha álmosság, pszichiátriai zavarok és/vagy hirtelen elalvási epizódok jelentkeznek a levodopa-kezelés során, a beteget figyelmeztetni kell, hogy ne vezessen gépjárművet és ne kezeljen gépeket, illetve ne végezzen olyan tevékenységet, ahol a csökkent éberség súlyos sérülések vagy halálos baleset kockázatával járhat, amíg az ilyen hirtelen elalvási epizódok és az álmosság meg nem szűnnek (lásd 4.4 pont).


4.9 Túladagolás

Tünetek és jelek
A túladagolás tünetei minőségileg hasonlóak a mellékhatásokhoz, de kifejezettebbek lehetnek. A túladagolás cardiovascularis mellékhatások (pl. szívritmuszavar), pszichiátriai zavarok (pl. szorongás, zavartság és álmatlanság), emésztőrendszeri zavarok (pl. émelygés és hányás) és abnormális akaratlan mozgások kialakulásához vezethet (lásd 4.8 pont).

Kezelés
A beteg alapvető életfunkcióit megfigyelés alatt kell tartani és a beteget klinikai állapotának megfelelő támogató kezelésben kell részesíteni. Elsősorban a cardiovascularis és a központi idegrendszeri hatások esetén lehet szükség tüneti kezelésre (pl. antiarrhythmiás kezelés, légzés segítése, neuroleptikumok).





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Farmakokinetikai kölcsönhatások

Az antikolinerg hatású trihexifenidil és a Madopar 200 mg/50 mg tabletta együttadásakor csökken a levodopa felszívódásának sebessége, de nem csökken a felszívódás mértéke.

A vas-szulfát 30-50%-kal csökkenti a levodopa maximális plazmakoncentrációját és AUC-ját. A vas-szulfáttal történő együttadás által kiváltott farmakokinetikai változások klinikailag szignifikánsak lehetnek, de nem minden betegnél.

A metoklopramid fokozza a levodopa felszívódás sebességét.

A domperidon megnövelheti a levodopa biohasznosulását azáltal, hogy fokozza a levodopa felszívódását a bélben.

Farmakodinámiás kölcsönhatások

Ellenjavallt kombinációk

MAO-gátlók
Ha a Madopar-t irreverzibilis, nem-szelektív MAO-gátlóval adják együtt, legalább 2 hét teljen el a MAO-gátló abbahagyása és a Madopar terápia megkezdése között, különben nemkívánatos mellékhatások léphetnek fel, pl. hipertenzív krízis (lásd 4.3 pont).

Szelektív MAO-B gátlók, pl. szelegilin és raszagilin vagy szelektív MAO-A gátlók, pl. moklobemid, adhatók együtt Madopar-ral, de célszerű a levodopa adagját a beteg igényei szerint újból beállítani, mind a hatásosság, mind a tolerabilitás szempontjából. A MAO-A és MAO-B gátlók kombinációja megfelel a nem-szelektív MAO gátlásnak, ezért nem kombinálható Madopar-ral (lásd 4.3 pont).

Általános érzéstelenítés halotánnal
A Madopar adását 12-48 órával a halotánnal végzett műtéti érzéstelenítés előtt abba kell hagyni, mert vérnyomásingadozás és/vagy arrhythmia léphet fel. A műtét után a Madopar-kezelés folytatható, az adagot fokozatosan kell a műtét előtti dózisig emelni.
Más szerrel történő általános érzéstelenítést lásd a 4.4 pontban.

Nem ajánlott kombinációk

Szimpatomimetikumok
A Madopar szimpatomimetikumokkal (mint pl. adrenalin, noradrenalin, izoproterenol vagy amfetamin, melyek a szimpatikus idegrendszert serkentik) történő együttadása fokozhatja e szerek hatásait, ezért ilyen kombinációk alkalmazása nem ajánlott. Ha együttadásuk mégis szükségessé válik, a cardiovascularis rendszert szorosan ellenőrizni kell, és szükségessé válhat a szimpatomimetikum adagjának csökkentése.

Körültekintéssel alkalmazandó kombinációk

Dopaminreceptor-antagonisták
Dopaminreceptor-gátló hatással rendelkező antipszichotikumok, különösen a D2-receptor antagonisták egyidejű adása antagonizálhatja a levodopa-benszerazid antiparkinson hatásait. A levodopa csökkentheti ezen gyógyszerek antipszichotikus hatását. Ezen szerek együttes alkalmazásakor ezért elővigyázatosság szükséges, és gondosan figyelni kell, hogy nem csökken-e az antiparkinson hatás illetve nem rosszabbodnak-e a beteg parkinsonos tünetei.

Vérnyomáscsökkentők
Tüneteket okozó orthostaticus hypotonia alakult ki olyan betegeknél, akik antihipertenzív készítményt szedtek, és kezelésüket levodopa és dekarboxiláz-gátló kombinációjával egészítették ki. A Madopar-kezelést óvatosan kell megkezdeni azoknál a betegeknél, akik antihipertenzív kezelést kapnak. A vérnyomást rendszeresen ellenőrizni kell annak érdekében, hogy a gyógyszerek adagolását módosítani lehessen, ha ez szükségessé válna.

Antiparkinson gyógyszerek
Más antiparkinson gyógyszerekkel (antikolinergikumok, amantadin, szelegilin, bromokriptin és dopamin agonisták) történő kombináció megengedett, de mind a kívánt, mind a nemkívánatos hatások erősödhetnek. Szükség lehet a Madopar vagy a másik gyógyszer adagjának csökkentésére. Ha adjuváns kezelést kezdenek COMT-gátlóval, szükséges lehet a Madopar adagjának a csökkentése. Az antikolinerg szereket nem szabad hirtelen abbahagyni a Madopar-kezelés megkezdésekor, mert a levodopa hatása csak egy bizonyos idő elteltével jelentkezik.

Egyéb

A neuroleptikumok, opioidok és a rezerpint tartalmazó vérnyomáscsökkentők gátolják a Madopar hatását.

Ritkán észleltek antagonizmust a levodopa és a diazepám között.

Fehérjében gazdag ételek csökkentik az azonnali hatóanyagleadású Madopar hatását. Más gyógyszerformájú Madopar-ra vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat, hogy az étel hogyan befolyásolja a hatásosságot.

A levodopa egy nagy neutrális fehérje, amely az étrendből származó fehérjékkel verseng a gyomor nyálkahártyáján és a vér-agy gáton keresztül történő transzportmechanizmusért.


6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A Madopar alkalmazásakor a következő forgalomba hozatalt követő tapasztalatokból származó nemkívánatos gyógyszermellékhatásokat azonosították, amelyek spontán esetjelentéseken és irodalmi adatokon alapulnak (gyakoriság nem ismert, a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg):

A gyakorisági kategóriák a következők:
Nagyon gyakori (?1/10);
Gyakori (?1/100 - <1/10);
Nem gyakori (?1/1 000 - <1/100);
Ritka (?1/10 000 - <1/1 000);
Nagyon ritka (<1/10 000);
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
gyakoriság nem ismert
Haemolyticus anaemia

Leukopenia

Thrombocytopenia
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
gyakoriság nem ismert
Csökkent étvágy
Pszichiátriai kórképek
gyakoriság nem ismert
Dopamin diszregulációs szindróma (DDS)

Zavartság

Depresszió

Agitáció*

Szorongás*

Álmatlanság*

Hallucináció*

Téveszme*

Dezorientáció*

Kóros játékszenvedély

Fokozott libidó

Hiperszexualitás

Kényszeres vásárlás

Falási rohamok

Étkezési zavar tünete
Idegrendszeri betegségek és tünetek
gyakoriság nem ismert
Ageusia

Dysgeusia

Dyskinesia (choreiform és athetoticus)

Ingadozó terápiás válasz

"Befagyási" jelenség

"End-of-dose" romlása

"On-off" jelenség

Nyugtalan láb szindróma

Álmosság

Hirtelen elalvás
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
gyakoriság nem ismert
Arrhythmia
Érbetegségek és tünetek
gyakoriság nem ismert
Orthostaticus hypotonia
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
gyakoriság nem ismert
Émelygés

Hányás

Hasmenés

Nyál elszíneződése

Nyelv elszíneződése

Fog elszíneződése

Szájnyálkahártya elszíneződése
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
gyakoriság nem ismert
Emelkedett transzamináz-szint

Emelkedett alkalikus-foszfatáz szint

Emelkedett gamma-glutamil-transzferáz szint
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
gyakoriság nem ismert
Viszketés

Bőrkiütés
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
gyakoriság nem ismert
Emelkedett húgysavszint a vérben

Chromaturia

*Ezek az események elsősorban időskorban fordulhatnak elő, illetve olyan betegeknél, akiknél korábban már kialakultak hasonló események.

Impulzuskontroll-zavarok:
A dopamin-agonistákkal kezelt és/vagy egyéb levodopát tartalmazó dopaminerg kezelésben, beleértve Madopar kezelésben részesülő betegeknél kóros játékszenvedély, fokozott libidó, hiperszexualitás, kényszeres költekezés vagy vásárlás, falási rohamok és kényszeres evés alakulhat ki (lásd 4.4 pont).

Idegrendszeri betegségek és tünetek: A kezelés későbbi szakaszaiban dyskinesia (pl. choreiform vagy athetoticus) fordulhat elő, mely dóziscsökkentés után rendszerint megszűnik vagy elviselhetővé válik. Tartós adagolás során a terápiás válasz fluktuációja fordulhat elő.

Bekövetkezhetnek "befagyási" epizódok, az "end of dose" romlása és az "on-off" hatás. Ezek dóziscsökkentéssel vagy kisebb dózisok gyakoribb adásával csökkenthetők vagy megszüntethetők. A dózis emelése később újra megkísérelhető a terápiás hatás fokozása céljából. A Madopar álmosságot okozhat és nagyon ritkán nappali aluszékonyság és hirtelen elalvási epizódok léphetnek fel.

Nyugtalan láb szindróma: az augmentáció (a tünetek időbeli eltolódása, miszerint a tünetek nem este-éjjel, hanem már kora délután-estefelé, a következő éjszakai adag bevétele előtt jelentkeznek) a hosszú távú dopaminerg-kezelés leggyakoribb mellékhatása.

Érbetegségek és tünetek: A Madopar dóziscsökkentését követően az orthostaticus tünetek gyakran mutatnak javulást.

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek: Az emésztőrendszeri nemkívánatos hatások, melyek főleg a kezelés kezdetén fordulhatnak elő, nagymértékben kontrollálhatók a Madopar alacsony fehérjetartalmú étellel vagy vízzel történő bevételével, vagy az adag lassú emelésével.
* Gastrointestinalis vérzés is előfordult levodopa terápia során.
* Ritkán megváltozhat vagy elveszhet az ízérzés.

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei: A kezelés alatt a vizelet színe megváltozhat, általában pirosas lesz, majd álláskor sötétté válhat. Ezt a metabolitok okozzák, nincs jelentősége.
Más testnedvek vagy szövetek szintén elszíneződhetnek, mint pl. a nyál, a nyelv, a fogak vagy a szájnyálkahártya.

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: dopaminerg szerek; levodopa és dekarboxiláz inhibitor
ATC kód: N04BA02

A Madopar antiparkinson hatású szer, a levodopa és a dekarboxiláz gátló benszerazid kombinációja. A levodopa a dopamin közvetlen metabolikus prekurzora. Parkinson-kórban szenvedő betegeknél nagyfokú dopamin hiány van a striatumban, a pallidumban és a substantia nigrában. A Levodopa (INN) vagy L-DOPA (3,4-dihidroxi L-fenilalanin) a dopamin bioszintézis közti terméke. Mivel a dopaminnal ellentétben a levodopa (dopamin prekurzor) képes áthatolni a vér-agy gáton, a levodopát alkalmazzák a dopamin-szint növelésére. A központi idegrendszerbe történő belépés után, a levodopa metabolizálódik dopaminná egy aromás L-aminosav dekarboxiláz enzim által.
A levodopa átalakulása dopaminná a dopa dekarboxiláz enzim segítségével az agyszöveten belül és azon kívül is megtörténik, tehát teljes terápiás hatás nem érhető el és mellékhatások jelentkeznek.

A perifériás dekarboxiláz-gátló benszerazid gátolja a levodopa extracerebralis dekarboxilációját, így levodopával együttadva előnyösen csökkenti a gastrointestinalis mellékhatásokat, gyorsítja a terápiás válasz megjelenését a kezelés megkezdése után és az adagolás is egyszerűbb. A Madopar a levodopa és a benszerazid 4:1 arányú kombinációja, ez az arány volt a leghatásosabb a klinikai vizsgálatokban.

Hasonlóan a többi szubsztitúciós terápiához, a Madopar-kezelés is tartós adagolást jelent.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás
Az adagolás előtti vérmintában az endogén levodopa szintje alacsony. A Madopar per os adása után a levodopa és a benszerazid gyorsan szívódik fel, főleg a vékonybél felső szakaszán és itt a felszívódás független a helytől. Kölcsönhatás vizsgálatok azt mutatták, hogy több levodopa szívódik fel, ha benszeraziddal együtt, mint ha nélküle adják.

A levodopa maximális plazmakoncentrációja körülbelül egy órával a Madopar beadása után alakul ki. A Madopar 200 mg/50 mg tablettából származó levodopa abszolút biológiai hasznosulása körülbelül 98%. A levodopa maximális plazmakoncentrációja és a felszívódás mértéke (AUC) a dózissal arányosan nő (50-200 mg levodopa). A levodopa csúcs-plazmakoncentációja 30%-kal alacsonyabb és később jelentkezik, ha a Madopar-t standard étkezés után adják. A táplálék általában 15%-kal csökkenti a levodopa felszívódásának mértékét a Madopar 200 mg/50 mg tablettából, de ez változó lehet.

Eloszlás
A levodopa egy telíthető transzportrendszer segítségével átjut a gyomor nyálkahártyáján és a vér-agy gáton. Plazmafehérjékhez nem kötődik. Eloszlási térfogata 57 liter. A levodopa AUC értéke a cerebrospinális folyadékban a plazmában található érték 12%-a.
Ezzel szemben a benszerazid terápiás dózisokban nem jut át a vér-agy gáton. A benszerazid főleg a vesében, tüdőben, vékonybélben és a májban halmozódik fel.

Biotranszformáció
A levodopa metabolizmusa két fő úton történik (dekarboxilációval és O-metilációval) és két egyéb módon (transzamináció és oxidáció révén). A levodopa dekarboxilációja dopamin képződését eredményező aromás aminosav dekarboxiláz segítségével történik, mely a májon kívül nagy mennyiségben van jelen a bélben, a vesében és a szívben is. Ennek az útnak a végterméke homovanillinsav és dihidroxifenilecetsav; vagy a katekol-O metiltranszferáz (COMT) által O-metilációval 3-O-metildopa képződik, melynek eliminációs felezési ideje körülbelül 15 óra és így felhalmozódik a Madopar terápiás dózisaival kezelt betegeknél.
A levodopa perifériás dekarboxilációja csökken benszeraziddal együtt adva, ezért magasabb a levodopa és a 3-O-metildopa plazmaszintje és alacsonyabb a katekolaminok (dopamin, noradrenalin), és a fenolkarboxilsavak (homovanillinsav dihidroxifenilecetsav) plazmaszintje.

A benszerazid trihidroxi-benzilhidráttá hidroxilálódik a bélnyálkahártyában és a májban. Ez a metabolit hatásosan gátolja az aromás aminosav dekarboxilázt.

Elimináció
A perifériás dekarboxiláz-gátló benszerazid jelenlétében a levodopa eliminációs felezési ideje körülbelül 1,5 óra. Idős betegeknél (65-78 éves) az eliminációs felezési idő valamivel hosszabb (25%). A levodopa clearance-e 430 ml/perc.

A benszerazid csaknem teljesen metabolizálva eliminálódik. A metabolitok főleg a vizelettel ürülnek (64%) és kisebb mértékben a széklettel (24%).

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Karcinogenitási vizsgálatokat Madopar-ral nem végeztek.
Az Ames teszttel vizsgálva a Madopar hatóanyagai nem bizonyultak mutagénnek.
Fertilitási vizsgálatokat Madopar-ral nem végeztek.
A teratogenitás vizsgálatokban nem mutattak ki teratogén hatást a csontfejlődéssel kapcsolatosan egéren (400 mg/kg), patkányon (600 mg/kg és 250 mg/kg) és nyúlon (120 mg/kg és 150 mg/kg).
Az anyára nézve toxikus adagokban fokozódott az intrauterin halál (nyúl) és/vagy foetalis súlycsökkenés lépett fel (patkány).
Az általános toxikológiai vizsgálatokban felmerült a csontfejlődési zavar lehetősége.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

100 db tabletta, nedvességmegkötővel ellátott fehér, csavaros, garanciazáras PE kupakkal lezárt barna színű üvegben, dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: ?? (két keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).



6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C-on tárolandó. A nedvességtől való védelem érdekében az üveget tartsa jól lezárva.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

4 év


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Roche Magyarország Kft.
H-1112 Budapest, Balatoni út 2/a
Magyarország


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

OGYI-T-1157/01 (100 ×)


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1984. november 22.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2007. december 3.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. április 04.
11


12



OGYÉI/43057/2023




Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Fogamzásgátlás
A fogamzóképes korú nőknek a Madopar-kezelés alatt hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk.

Terhesség
A Madopar ellenjavallt terhesség alatt és megfelelő fogamzásgátlás hiányában fogamzóképes korú nőknél. (lásd 4.3 és 5.3 pont).

A kezelés megkezdése előtt javasolt a terhességi teszt elvégzése a terhesség kizárására.

Ha Madopar-kezelésben részesülő nőnél terhesség fordul elő, a Madopar alkalmazását meg kell szakítani (a kezelőorvos tájékoztatása szerint).

Vajúdás és szülés
A Madopar biztonságos alkalmazása vajúdás és szülés során nem bizonyított.

Szoptatás
Nem ismert, hogy a benszerazid átjut-e az anyatejbe. A Madopar-t szedő nők nem szoptathatnak, mert csecsemőiknél a fejlődési rendellenességek kockázatát nem lehet kizárni.

Termékenység
Termékenységi vizsgálatokat nem végeztek.