Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

AMLODIPIN-ZENTIVA / AGEN 5MG TABLETTA 90X

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Zentiva, K.S.
Hatástani csoport:
C08CA Dihydropiridin származékok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-20201/03
Hatóanyagok:
AmlodipinumDDD
Hatáserősség:
+ (egykeresztes), erős hatású (+)
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
V Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
Fénytől védve
Eredeti csomagolásban
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
Gyerekeknek nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Májbetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek részére
A szokásos kezdő adag mind hypertonia, mind angina pectoris kezelésében 5 mg amlodipin, napi egy alkalommal; a beteg egyéni válaszától függően, ez az adag maximálisan napi 10 mg-ig emelhető.

Hypertoniás betegeknél az amlodipin tiazid diuretikumokkal, béta-blokkolókkal és ACE-gátlókkal egyidejűleg alkalmazandó. Angina esetén az amlodipin-monoterápiában vagy egyéb antianginás készítményekkel egyidejűleg alkalmazandó nitrátra- és/vagy béta-blokkoló megfelelő adagjára nem reagáló anginás betegek esetén.
Nem szükséges az amlodipin adagjának megváltoztatása, tiazid diuretikumok, béta-blokkolók és ACE-gátlók egyidejű alkalmazásakor.

Különleges betegcsoportok

Idősek
Mind a fiatalabb, mind az idősebb betegek jól tolerálják ugyanazt az amlodipin adagot. Az ajánlott adagok alkalmazhatók idősebb betegek esetében is, de az adagok emelése esetén fokozott óvatossággal kell eljárni (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Májkárosodás
Az enyhe és közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegekben az adagolás még nincs kellőképpen tisztázva; ezért a készítmény alkalmazása esetükben különleges körültekintést igényel és a legalacsonyabb adaggal indítható (lásd 4.4 és 5.2 pont). Súlyos májkárosodásban szenvedő betegekben nem vizsgálták az amlodipin farmakokinetikáját. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegekben az amlodipin-kezelés a legalacsonyabb adaggal indítható és fokozatosan emelendő.

Vesekárosodás
Az amlodipin plazmakoncentrációjának változása nincs összefüggésben a veseműködés romlásával; ezért az amlodipin szokásos dózisai alkalmazhatók ezekben a betegekben. Az amlodipin nem dializálható.

Gyermekek és serdülők
Hypertoniás gyermekek és serdülők 6-tól 17 éves korig
6 és 17 év közötti gyermekek és serdülők esetében a javasolt kezdeti antihipertenzív orális adag napi egyszeri alkalommal 2,5 mg. Amennyiben a célvérnyomást nem érik el 4 hét után, ezt a dózist 5 mg-ra kell emelni napi egyszeri adagolásban. 5 mg-ot meghaladó adagok alkalmazását nem vizsgálták gyermekgyógyászati betegeknél (lásd 5.1 és 5.2 pontok).

6 éves kor alatti gyermekek
Nem áll rendelkezésre adat.

Alkalmazás módja
Tabletta szájon át történő alkalmazásra.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A biztonságosságot és hatásosságot hipertenzív krízis esetében nem igazolták.

Szívelégtelenség
A készítmény alkalmazása szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében körültekintést igényel. Hosszú távú, súlyos szívelégtelenségben (NYHA III. és IV. osztály) szenvedő betegek esetében végzett placebo-kontrollos klinikai vizsgálatban a tüdőödéma előfordulása magasabb volt az amlodipinnel kezelt csoportban, mint a placebo-csoportban (lásd 5.1 pont). A kalciumcsatorna-blokkolók (beleértve az amlodipint) használata körültekintést igényel pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegek esetén, mert fokozhatják a cardiovascularis események előfordulásának és a halálozásnak a kockázatát.

Májkárosodás
Az amlodipin plazma eliminációs felezési ideje megnyúlik, az AUC-értékek megnövekednek károsodott májfunkciójú betegekben. Ezen betegekben az adagolás még nincs kellőképpen tisztázva, ezért az amlodipint a legalacsonyabb adaggal kell indítani. Különleges körültekintéssel kell eljárni a kezelés elején valamint a dózisnövelés során. Károsodott májfunkciójú betegekben lassú dózistitrálás és szoros monitorozás szükséges.

Idősek
Idős betegek esetén a dózis emelése körültekintést igényel (lásd 4.2 és 5.2 pontok).

Vesekárosodás
Ezen betegekben az amlodipin normál adagjai alkalmazathatóak. Az amlodipin plazmakoncentrációjának változásai nem korrelálnak a vesekárosodás súlyosságával. Az amlodipin nem dializálható.

Segédanyagokra vonatkozó figyelmeztetés:
A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes".


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az amlodipin enyhe vagy közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Amennyiben az amlodipint szedő betegnél szédülés, fejfájás, kimerültség vagy hányinger lép fel, károsan befolyásolhatja a reakcióidőt. Ezért különösen a terápia kezdetén körültekintéssel kell eljárni.


4.9 Túladagolás

Az amlodipin szándékos túladagolásával kapcsolatban kevés a tapasztalat.

Tünetek
A rendelkezésre álló adatok szerint a nagymértékű túladagolás intenzív perifériás értágulatot és reflexes tachycardiát okozhat. Jelentettek kifejezett és feltehetően tartós szisztémás, végzetes kimenetelű shockig fokozódó hypotensiót is.

Ritka előfordulási gyakorisággal nem kardiogén eredetű tüdőödémát jelentettek az amlodipin-túladagolás következményeként, amely késői kezdettel (24-48 órával a bevétel után) jelentkezhet, és légzéstámogatást tesz szükségessé. A perfúzió és a perctérfogat fenntartására irányuló korai újraélesztési intézkedések (beleértve a folyadéktúlterhelést) kiváltó tényezők lehetnek.

Kezelés
Ha az amlodipin túladagolása miatt klinikailag jelentős hypotensio alakul ki, aktív cardiovascularis támogatás szükséges, beleértve a keringés és a légzés monitorozását, az alsó végtagok felpolcolását és a keringő folyadéktérfogat és a vizelet mennyiségének fokozott ellenőrzését.
Vazokonstriktor hatású szerek adása hasznos lehet az értónus és a vérnyomás normalizálására, hacsak alkalmazásuk nem kontraindikált. A kalciumcsatorna-blokkoló hatás megszüntetésére hasznos lehet intravénás kalcium-glükonát adása.
A gyomormosás hasznos lehet bizonyos esetekben. Egészséges önkéntesekben 10 mg amlodipin beadását követően 2 órával aktív szén adása az amlodipin abszorpcióját csökkentette.
Mivel az amlodipin nagymértékben kötődik a plazmafehérjékhez, a dialízisnek nincs jelentős szerepe a túladagolás kezelésében.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Más készítmények amlodipinre gyakorolt hatása

CYP3A4-gátlók
Az amlodipin erős vagy közepes CYP3A4-gátlókkal (proteáz-inhibitorok, azol-típusú gombaellenes szerek, makrolidek, mint az eritromicin vagy klaritromicin, verapamil vagy diltiazem) egyidejűleg történő alkalmazása esetén az amlodipin-expozíció jelentős mértékben megnőhet, ami a hypotonia fokozott kockázatát eredményezheti. A jelenség klinikai relevanciája idősebbekben kifejezettebb lehet. Ezért ilyenkor a betegek szoros klinikai megfigyelése javasolt, és dózismódosításra is szükség lehet.

CYP3A4-induktorok
Ismert CYP3A4-induktorokkal való egyidejű alkalmazás esetén megváltozhat az amlodipin plazmakoncentrációja. Emiatt figyelemmel kell kísérni a vérnyomást, és meg kell fontolni a dózis módosítását az egyidejű gyógyszeralkalmazás alatt és után is, különösen erős CYP3A4-induktorok (pl. rifampicin, Hypericum perforatum) használata esetén.
Amlodipin grépfrúttal vagy grépfrútlével történő együttadása nem javasolt, mert a megnövekedett biohasznosulás következtében egyes betegeknél vérnyomáscsökkenést okozhat.

Dantrolén (infúzió)
Állatokban halálos kimenetelű kamrafibrilláláció és cardiovascularis collapsus jelentkezett verapamil és dantrolén infúziót követő hyperkalaemia következtében. A hyperkalaemia kockázata miatt a malignus hyperthermiára hajlamos, vagy malignus hyperthermia miatt kezelés alatt álló betegeknél nem javasolt a kálciumcsatorna-blokkolók (pl. amlodipin) együttes alkalmazása.

Az amlodipin más készítményekre gyakorolt hatása
Az amlodipin vérnyomáscsökkentő hatása az egyéb vérnyomáscsökkentő készítményekével összeadódik.

Takrolimusz
Amlodipinnel történő együttes alkalmazáskor fennáll a kockázata a takrolimusz megnövekedett vérszintjének, de ennek az interakciónak a farmakokinetikai mechamizmusa még nem teljesen ismert. A takrolimusz toxicitásának elkerüléséhez a takrolimusszal kezelt betegeknél az amlodipin adagolása a vérben a takrolimuszszint monitorozását és szükség esetén a takrolimusz dózisbeállítását igényli.

mTOR (mammalian target of rapamycin) - gátlók
Az mTOR-gátlók, mint a szirolimusz, a temszirolimusz és az everolimusz CYP3A-szubsztrátok. Az amlodipin gyenge CYP3A-inhibitor. Az amlodipin egyidejű adása mTOR-gátlókkal emelheti az mTOR-gátlók expozícióját.

Ciklosporin
Ciklosporinnal és amlodipinnel nem végeztek gyógyszer-kölcsönhatási vizsgálatokat egészséges önkéntesek vagy más betegcsoportok körében, kivéve a vesetranszplantált betegeket, akiknél a ciklosporin mélyponti koncentrációjának változó növekedését (átlagosan 0-40%) figyelték meg. Amlodipin-kezelésben részesülő vesetranszplantált betegek esetében fontolóra kell venni a ciklosporinszintek monitorozását, és szükség esetén csökkenteni kell a ciklosporin dózisát.

Szimvasztatin
80 mg szimvasztatin és a többszöri 10 mg-os amlodipin dózis egyidejű alkalmazása a szimvasztatin-monoterápiához képest 77%-kal növelte a szimvasztatin-expozícióját. A szimvasztatin dózisát 20 mg-os napi adagra kell csökkenteni amlodipinnel kezelt beteg esetén.

Klinikai kölcsönhatás vizsgálatokban az amlodipin nem befolyásolta az atorvasztatin, digoxin vagy warfarin farmakokinetikáját.


6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összegzése
A leggyakrabban előforduló mellékhatások a következők voltak a kezelés során: aluszékonyság, szédülés, fejfájás, palpitáció, kipirulás, hasi fájdalom, hányinger, bokaduzzanat, ödéma, fáradékonyság.

A mellékhatások táblázatos felsorolása
Amlodipin-kezelés során az alábbi nemkívánatos hatásokat figyelték meg és jelentették a következő gyakorisági kategóriák szerint: nagyon gyakori (? 1/10), gyakori (? 1/100 - < 1/10), nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100), ritka (? 1/10 000 - < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
A gyakorisági kategóriákon belül a nemkívánatos hatások csökkenő súlyosság szerint vannak felsorolva.

Szervrendszer
Gyakoriság
Nemkívánatos hatás
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon ritka
Leukopenia, thrombocytopenia
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon ritka
Allergiás bőrreakciók
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Nagyon ritka
Hyperglykaemia
Pszichiátriai kórképek
Nem gyakori
Álmatlanság, hangulati változások (beleértve a szorongást is), depresszió

Ritka
Zavartság
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori
Aluszékonyság, szédülés, fejfájás (különösen a kezelés elején)

Nem gyakori
Tremor, dysgeusia, syncope, hypaesthesia, paraesthesia

Nagyon ritka
Hypertonia, perifériás neuropathia

Nem ismert
Extrapyramidalis zavar
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Gyakori
Látászavarok (kettőslátás)
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
Nem gyakori
Tinnitus
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Gyakori
Palpitáció

Nem gyakori
Arrhythmia (bradycardiat, kamrai tachycardiát és pitvarfibrillációt is beleértve)

Nagyon ritka
Myocardialis infarctus
Érbetegségek és tünetek
Gyakori
Kipirulás

Nem gyakori
Hypotonia

Nagyon ritka
Vasculitis
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Gyakori
Dyspnoe,

Nem gyakori
Köhögés rhinitis
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori
Hasi fájdalom, hányinger, dyspepsia, bélműködési zavarok (hasmenést és székrekedés),

Nem gyakori
Hányás, szájszárazság

Nagyon ritka
Pancreatitis, gastritis, gingiva-hyperplasia
Máj- és epebetegségek illetve tünetek
Nagyon ritka
Hepatitis, sárgaság, májenzimszint-emelkedés*
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei
Nem gyakori
Alopecia, purpura, a bőr elszíneződése, fokozott izzadás, viszketés, kiütés, exanthema, urticaria

Nagyon ritka
Angiooedema, erythema multiforme, exfoliativ dermatitis, Stevens-Johnson szindróma, Quincke-ödéma, fényérzékenység

Nem ismert
Toxicus epidermalis necrolysis
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Gyakori
Bokaduzzanat, izomgörcsök

Nem gyakori
Arthralgia, myalgia, hátfájás
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Nem gyakori
Vizelési zavar, nocturia, pollakisuria,
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
Nem gyakori
Impotentia, gynecomastia
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nagyon gyakori
Ödéma,

Gyakori
Fáradtság, asthenia

Nem gyakori
Mellkasi fájdalom, fájdalom, rosszullét
Laboratóriumi vizsgálatok eredményei
Nem gyakori
Testtömeg-növekedés vagy -csökkenés
*többnyire cholestásis következményeként.

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.





Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: kalciumcsatorna-blokkolók, szelektív kalciumcsatorna-blokkolók főleg érhatással, ATC-kód: C08CA01.

Az amlodipin a dihidropiridin-csoportba tartozó és a kalciumionok beáramlását gátló hatóanyag (ún. lassú kalciumcsatorna-blokkoló vagy kalciumion-antagonista), amely gátolja a kalciumionok beáramlását a membránon keresztül az érfali simaizomsejtekbe és a szívizomsejtekbe.

Antihipertenzív hatása az érfali simaizomsejtekre kifejtett direkt relaxáció következménye. Még nem tisztázott pontosan az a mechanizmus, amellyel az amlodipin enyhíti az anginás fájdalmat, az azonban ismert, hogy az ischaemiás szívizom-károsodás mértékét az alábbi két mechanizmuson keresztül csökkenti:
- Az amlodipin kitágítja a perifériás arteriolákat, és ezáltal csökkenti a teljes perifériás ellenállást (afterload), aminek ellenében a szív dolgozik. Mivel a szívritmus stabil marad, a perifériás ellenállás csökkenése megkönnyíti a szív munkáját, csökkenti az energiafelhasználást és a myocardium oxigénigényét.
- Az amlodipin hatásmechanizmusa valószínűleg magába foglalja a fő koszorúerek és az arteriolák dilatációját is, mind a nem érintett, mind az ischaemiás területeken. Az erek dilatációja következtében javul a myocardium oxigénellátása mind a coronariák spasmusa esetén (Prinzmetal vagy variáns angina pectoris), mind a dohányzás következtében kialakult coronaria-szűkületben.
Napi egyszeri adagban az amlodipin klinikailag szignifikánsan, 24 órán keresztül csökkenti a hypertoniás betegek vérnyomását fekvő és álló helyzetben. Mivel a hatása lassan fejlődik ki, akut vérnyomáscsökkenést nem okoz.
Az amlodipin napi egyszeri adagja növeli az anginás betegek teljes fizikai aktivitásának idejét az angina kialakulásának idejét, és az 1 mm-es ST-depresszió bekövetkezésének idejét, valamint csökkenti mind az anginás rohamok gyakoriságát, mind a glicerin-trinitrát tabletta-szükségletet.
Az amlodipin szedése kapcsán nem észleltek nem kívánatos metabolikus hatást vagy változást a plazmalipidekben; adható asthma bronchialéban, diabetesben vagy köszvényben szenvedő betegeknek is.

Amlodipin alkalmazása coronaria-betegségben (CAD)
Az amlodipin hatását a klinikai események megelőzésére coronaria-betegségben (CAD) szenvedő betegeknél egy független, multicentrikus, randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálatban 1997 beteg bevonásával végezték; Comparison of Amlodipine vs. Enalapril to Limit Occurrences of Thrombosis (CAMELOT). 663 beteg 5-10 mg amlodipint, 673 beteg 10-20 mg enalaprilt és 655 beteg kapott placebo-kezelést a standard sztatin-, béta-blokkoló-, vízhajtó- és aszpirin-terápia mellett 2 éven keresztül. A hatásossági adatokat az 1. táblázat szemlélteti. Az eredmények azt mutatják, hogy az amlodipin-kezelés mellett kevesebb angina miatti kórházi kezelés és revascularisatiós beavatkozás történt a coronaria-betegeknél.

1. Táblázat: Klinikailag szignifikáns végpontok CAMELOT vizsgálat

Cardiovascularis események előfordulási gyakorisága, (%)
Amlodipin vs. Placebo
Végpont
Amlodipin
Placebo
Enalapril
Kockázati arány (95% CI)
P-érték
Elsődleges végpont
Cardiovascularis mellékhatások
110 (16,6)
151 (23,1)
136 (20,2)
0.69 (0,54-0,88)
0,003
Egyéni tényezők
Coronaria-revascularisatio
78 (11,8)
103 (15,7)
95 (14,1)
0,73 (0,54-0,98)
0,03
Angina miatti kórházi kezelés
51 (7,7)
84 (12,8)
86 (12,8)
0,58 (0,41-0,82)
0,002
Nem-halálos kimenetelű infarctus
14 (2,1)
19 (2,9)
11 (1,6)
0,73 (0,37-1,46)
0,37
Stroke vagy TIA
6 (0,9)
12 (1,8)
8 (1,2)
0,50 (0,19-1,32)
0,15
Cardiovascularis halál
5 (0,8)
2 (0,3)
5 (0,7)
2,46 (0,48-12,7)
0,27
Szívelégtelenség miatti kórházi kezelés
3 (0,5)
5 (0,8)
4 (0,6)
0,59 (0,14-2,47)
0,46
Újraélesztés
0
4 (0,6)
1 (0,1)
NA
0,04
Perifériás érbetegség új megjelenése
5 (0,8)
2 (0,3)
8 (1,2)
2,6 (0,50-13,4)
0,24
Rövidítések: CHF: pangásos szívelégtelenség; CI: konfidencia intervallum; MI: myocardialis infarctus, TIA: átmeneti agyi keringési zavar.

Amlodipin alkalmazása szívelégtelenségben
Hemodinamikai vizsgálatok, illetve kontrollos terheléses klinikai vizsgálatok, amelyeket II. és IV. stádiumú (NYHA) szívelégtelenségben szenvedő betegeken végeztek, azt mutatták, hogy a terheléses vizsgálatok során az amlodipin adása nem rontotta a betegek klinikai állapotát a fizikai terhelhetőség, a balkamrai ejekciós frakció és a klinikai tünetek alapján értékelve.
Egy placebo-kontrollos vizsgálatban (PRAISE) azt tapasztalták, hogy sem a halálozási kockázat, sem a kombinált mortalitási és morbiditási kockázat nem nőtt az amlodipin adását követően olyan krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegekben (NYHA III.-IV. stádiumú), akiket digoxinnal, vizelethajtókkal és ACE-gátlókkal kezeltek.
Egy az amlodipinnel végzett, hosszú távú, placebo-kontrollos követéses vizsgálatban (PRAISE-2), amelyet III. és IV. stádiumú (NYHA) tünetmentes szívelégtelenségben, vagy ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegeken végeztek, akiket ACE-gátlókkal, digitálisszal, és vizelethajtókkal kezeltek, az amlodipinnek nem volt hatása a cardiovascularis vagy egyéb okból bekövetkezett halálozásra. Ugyanebben a populációban amlodipinnel összefüggésben nőtt a tüdőembóliák száma, azonban a szívelégtelenség rosszabbodására vonatkozóan nem találtak szignifikáns különbséget a placebo-csoporttal összehasonlítva.

Szívroham megelőzése - Treatment to Prevent Heart Attack Trial (ALLHAT)
Az antihipertenzív és lipidcsökkentő kezelés szerepe a szívroham megelőzésében elnevezésű (ALLHAT) randomizált, kettős-vak, morbiditást-mortalitást elemző klinikai vizsgálatban enyhe-közepes fokú hypertoniában hasonlították össze az újabb gyógyszeres terápiákkal: a 2,5-10 mg/nap amlodipin (kalciumcsatorna-blokkoló) vagy 10-40 mg/nap lizinopril (ACE-gátló), mint első vonalbeli kezelést a tiazid-típusú diuretikum 12,5-25 mg/nap klórtalidon-kezeléssel.
Összesen 33 357, 55 éves vagy idősebb hypertoniás beteget randomizáltak a vizsgálatban, és átlagosan 4,9 évig követték őket. A betegeknek legalább még egy (coronaria-betegségre hajlamosító) rizikófaktoruk volt: korábbi myocardialis infarctus vagy stroke (a beválasztást megelőzően fél évnél korábbi) vagy egyéb más dokumentált atheroscleroticus cardiovascularis betegség (összesen 51,5%), 2-es típusú diabetes mellitus (36,1%), HDL-koleszterin < 35 mg/dl (11,6%), EKG-val vagy cardialis UH-gal diagnosztizált balkamrai hypertrophia (20,9%) ill. dohányzás (21,9%).
Az elsődleges végpont a halálos kimenetelű coronaria-betegség vagy nem-halálos kimenetelű myocardialis infarctus események száma által alkotott összetett végpont volt. Az elsődleges végpont tekintetében nem volt szignifikáns különbség az amlodipin-alapú, ill. a klórtalidon-alapú kezelés között (RR: 0,98; 95% CI: 0,90-1,07; p = 0,65). Másodlagos végpont tekintetében a szívroham gyakorisága (összetett cardiovascularis végpont) szignifikánsan magasabb volt az amlodipin-csoportban, mint a klórtalidon-csoportban (10,2% vs. 7,7%, RR: 1,38; 95% CI: 1,25-1,52; p < 0,001).
Nem volt szignifikáns különbség továbbá a bármilyen eredetű mortalitás tekintetében sem az amlodipin-, ill. a klórtalidon-alapú kezelés között (RR: 0,96; 95% CI: 0,89-1,02; p = 0,20).

Gyermekek és serdülők (6 éves és annál idősebb)
Egy, 268, túlnyomórészt secunder hypertoniában szenvedő, 6-17 éves gyermek részvételével végzett vizsgálatban az amlodipin 2,5 mg és 5,0 mg-os dózisainak placebóval történő összehasonlítása azt mutatta, hogy minkét dózis a placebóhoz képest szignifikánsan nagyobb mértékben csökkentette a szisztolés vérnyomást. A két dózis közötti különbség nem volt statisztikailag szignifikáns. Az amlodipin növekedésre, pubertásra és az általános fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatását nem vizsgálták. Az amlodipin hosszú távú hatását a gyermekkori cardiovascularis morbiditás és a felnőttkori mortalitás csökkentésére vonatkozóan nem igazolták.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás, eloszlás, plazmafehérje-kötődés
Az amlodipin terápiás dózisokban, orális adagolást követően jól felszívódik, a maximális plazmakoncentráció az adagolás után 6-12 órán belül alakul ki. Abszolút biohasznosulása 64-80% között változik. Eloszlási térfogata körülbelül 21 l/ttkg.
In vitro vizsgálatok adatai szerint a keringésben lévő amlodipin kb. 97,5%-a kötődik plazmafehérjékhez.
A táplálkozás nem befolyásolja az amlodipin felszívódását.

Biotranszformáció/elimináció
A terminális plazmafelezési idő 35-50 óra, és ez lehetővé teszi a napi egyszeri adagolást. Az amlodipin a májban jelentős mértékben inaktív metabolitokká metabolizálódik. Változatlan formában 10%-a, illetve a metabolitok 60%-a ürül ki a vizelettel.

Májkárosodás
Korlátozott adatok állnak rendelkezésre az amlodipin alkalmazására vonatkozóan májkárosodásban szenvedő betegekben. Májkárosodásban szenvedő betegeknél az amlodipin csökkent kiválasztása hosszabb felezési időt és kb. 40-60%-kal emelkedett AUC-t eredményezett.

Idősek
Az amlodipin plazma csúcskoncentrációja azonos idő alatt alakul ki idősekben és fiatalabb betegekben. Idős betegekben az amlodipin clearance-e csökken, az AUC és az eliminációs felezési idő viszont ezzel egyidejűleg nő. Szívelégtelenségben az AUC és a felezési idő, amint az várható volt, a betegek életkorával párhuzamosan nőtt.

Gyermekek és serdülők
Egy populációs farmakokinetikai vizsgálatot végeztek 74 hypertoniában szenvedő, 1-17 éves gyermekek részvételével (34 beteg 6-12 éves korú és 28 beteg 13-17 éves korú), akik naponta egyszer vagy kétszer 1,25 mg és 20 mg közötti adagban kaptak amlodipint. A 6-12 éves gyerekeknél a jellemző oralis clearance (Cl/F) fiúkban 22,5 l/h, lányokban 16,4 l/h; a 13-17 éves serdülőkben ez az érték fiúkban 27,4 l/h, a lányokban pedig 21,3 l/h volt. Az egyének közötti expozíció tekintetében nagy variabilitást figyeltek meg. 6 év alatti gyermekekre vonatkozóan csak korlátozott számú adat állnak rendelkezésre.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Reproduktív toxicitás
Patkányokkal és egerekkel végzett reproduktív vizsgálatokban az amlodipin késleltette a szülés időpontját, megnyújtotta a vajúdást, valamint csökkentette újszülöttek túlélését az ajánlott maximális humán dózis 50-szeresét meghaladó adagokban, mg/kg-ra vonatkoztatva.

Fertilitás csökkenése
Legfeljebb 10 mg/ttkg/nap dózisú (amely mg/m2 alapon számolva a maximálisan javasolt 10 mg-os humán dózis 8-szorosa*) amlodipinnel kezelt patkányokon fertilitásra gyakorolt hatás nem volt (hímeket 64 napig, nőstényeket 14 napig kezelve). Egy másik, patkányokkal végzett vizsgálatban, amelyben 30 napig kezelték a hímeket amlodipinnel mg/kg szerint az ajánlott humán dózisnak megfelelően, csökkent a plazma follikulusstimuláló hormon- és a tesztoszteronszint, csökkent az ondó sűrűsége, az érett hímivarsejtek és Sertoli sejtek száma.

Karcinogenitás, mutagenitás
Patkányok és egerek 2 éves, a táplálékhoz adott amlodipin-kezelése 0,5, 1,25 és 2,5 mg/ttkg/nap dózisszintet biztosító koncentrációnál nem mutatott karcinogenitást. A legmagasabb adag (egereknél hasonló, patkányoknál a kétszerese* a mg/m2 alapon javasolt 10 mg-os maximális klinikai dózisszintnek) megközelítette az egereknél mért maximális tolerálható adagot, azonban a patkányoknál nem.
Mutagenitási vizsgálatok gyógyszerrel kapcsolatos hatást sem gén-, sem kromoszómaszinten nem mutattak.

*50 kg-os testsúlyt alapul véve.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

PVC/PVDC/alumínium buborékcsomagolásban (fehér) vagy PVC/alumínium buborékcsomagolásban (fehér), betegtájékoztatóval, dobozban.
Egy kiszerelés tartalma: 10 db, 28 db, 30 db, 90 db, 98 db vagy 100 db tabletta.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6. A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés ? (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).



6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 oC-on, a fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Zentiva, k.s.,
U kabelovny 130, Dolní Mecholupy, 102 37 Prague 10.
Csehország


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

Amlodipin-Zentiva 5 mg tabletta:
OGYI-T-20201/01 10 db PVC/PVDC/alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-20201/02 30 db PVC/PVDC/alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-20201/03 90 db PVC/PVDC/alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-20201/07 10 db PVC/alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-20201/08 30 db PVC/alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-20201/09 90 db PVC/alumínium buborékcsomagolásban

Amlodipin-Zentiva 10 mg tabletta:
OGYI-T-20201/04 10 db PVC/PVDC/alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-20201/05 30 db PVC/PVDC/alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-20201/06 90 db PVC/PVDC/alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-20201/10 10 db PVC/alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-20201/11 30 db PVC/alumínium buborékcsomagolásban
OGYI-T-20201/12 90 db PVC/alumínium buborékcsomagolásban


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2006. szeptember 5.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2011. december 15.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2022. augusztus 19.



11








OGYÉI/41651/2022
OGYÉI/41652/2022




Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség
Az amlodipin biztonságosságát a terhesség időszakában, emberben, nem bizonyították. Reproduktív állatkísérletekben magas dózisoknál toxikus hatást észleltek (5.3 pont). Az amlodipin alkalmazása terhesség ideje alatt csak akkor javasolt, ha nincs biztonságosabb alternatíva és a betegség önmagában nagyobb kockázatot jelent az anyára és a magzat számára.

Szoptatás
Az amlodipin kiválasztódik a humán anyatejbe. Becslések szerint a csecsemő által felvett dózis az anyai dózis 3-7%-os interkvartilis tartományában található, de legfeljebb 15%. Az amlodipin hatásai a csecsemőre nem ismertek. A szoptatás folytatására/felfüggesztésére vagy az amlodipin-kezelés folytatására/felfüggesztésére vonatkozó döntés meghozatalakor figyelembe kell venni azokat az előnyöket, amelyeket a szoptatás biztosít a gyermek számára, illetve amelyeket az amlodipin-terápia jelent az anya számára.

Termékenység
Kalciumcsatorna-blokkolókkal kezelt egyes betegeknél a spermium fejvégének reverzibilis biokémiai változásait figyelték meg. Nem áll rendelkezésre elegendő klinikai vizsgálati adat az amlodipin termékenységre gyakorolt hatására vonatkozóan. Patkányokon végzett vizsgálat során mellékhatások jelentkeztek a hím állatok termékenységével kapcsolatban (lásd 5.3 pont).