Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Kemény kapszula Fehér, átlátszatlan kemény kapsula, a kapszula alsó részén CYSTAGON 150, felső részén RECORDATI RARE DISEASES felirattal. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóRecordati Rare Diseases, Inc. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Egy kemény kapszula 150 mg ciszteamin-bitartarátot tartalmaz (merkaptamin-bitartarát formájában). A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1. pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása A kapszula tartalma: mikrokristályos cellulóz, hidegen duzzadó keményítő, magnézium-sztearát/nátrium-lauril-szulfát, kolloid szilícium-dioxid, kroszkarmellóz-nátrium Kapszulahéj: zselatin, titán-dioxid fekete tinta a kemény kapszulákon, mely E172-t tartalmaz. Javallat4.1 Terápiás javallatok A CYSTAGON az igazolt nephropathiás cystinosis kezelésére javallt. A ciszteamin csökkenti a cisztin felhalmozódását a nephropathiás cystinosisban szenvedő betegek egyes sejtjeiben (például a fehérvérsejtekben, az izom- és a májsejtekben), és a kezelés korai megkezdése esetén késlelteti a veseelégtelenség kialakulását. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás A CYSTAGON kezelést a cystinosis kezelésében jártas orvos felügyelete mellett kell megkezdeni. A kezelés célja az, hogy a fehérvérsejtek cisztinszintjeit az 1 nmol hemicisztin/mg fehérjeszint alatt tartsa. A dózis módosításához ezért a fehérvérsejtek cisztinszintjeit folyamatosan ellenőrizni kell. A fehérvérsejt-szinteket a gyógyszer adagolása után 5-6 órával meg kell mérni, és azokat a terápia megkezdésekor gyakran (pl. havonta), a stabil dózist szedő betegekben pedig 3-4 havonta ellenőrizni kell. • Gyermekeknek 12 éves korig a CYSTAGON adagolását a testfelület nagyságára számítva kell megadni (g/m2/nap). A javasolt adag 1,30 g/m2/nap a szabad bázisból napi négy részletben adva. • 12 évesnél idősebb és 50 kg-nál nagyobb testtömegű betegeknek a javasolt CYSTAGON dózis 2 g/nap, napi négy részletben adva. A kezdő adag a várt fenntartó adag 1/4-1/6-a, és azt 4-6 héten át fokozatosan kell emelni az intolerancia elkerülése érdekében. A dózist emelni kell, ha a tolerancia megfelelő, és a fehérvérsejtek cisztinszintje 1 nmol hemicisztin/mg fehérje felett marad. A CYSTAGON klinikai vizsgálatokban alkalmazott maximális adagja 1,95 g/m2/nap volt. 1,95 g/m2/nap-nál magasabb adagok alkalmazása nem javasolt (lásd a 4.4. pontot). A ciszteamin emésztés közbeni toleranciája fokozódik, ha a gyógyszert közvetlenül étkezés után vagy étkezés közben veszik be. Körülbelül 6 éves vagy annál fiatalabb gyermekek esetében, akiknél fennáll az aspiráció veszélye, a kemény kapszulákat fel kell nyitni, és tartalmukat az ételre kell szórni. A tapasztalatok szerint a porral való elkeverésre alkalmas ételek például a tej, a burgonya és más keményítő alapú élelmiszerek. A savas italok - például a narancslé - e célra való alkalmazását azonban általában kerülni kell, mert a por azokban nem keverhető el megfelelően, és kicsapódhat. Dialízis-kezelést kapó vagy transzplantáción átesett betegek: Esetenként megfigyelték, hogy a ciszteamin egyes formáit a dialízis-kezelésben részesülő betegek kevésbé jól tűrik (azaz a gyógyszer több mellékhatással jár). Az ilyen betegek esetében a fehérvérsejtek cisztinszintjének gondosabb ellenőrzése ajánlott. Májelégtelenségben szenvedő betegek: A dózis módosítására általában nincs szükség, a fehérvérsejtek cisztinszintjét azonban ellenőrizni kell. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A készítmény hatóanyagával, vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység A CYSTAGON alkalmazása a szoptatás alatt ellenjavallt. A CYSTAGON-t a terhesség ideje alatt - különösen a terhesség első harmadában - nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van (lásd 4.6 és 5.3 pont), mivel állatokon teratogén hatású. A CYSTAGON alkalmazása ellenjavallt azokban a betegekben, akiknél túlérzékenység alakult ki a penicillaminnal szemben. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések A CYSTAGON terápiát a maximális hatékonyság biztosítása érdekében a nephropathiás cystinosis diagnózisának felállítása után azonnal meg kell kezdeni. A nephropathiás cystinosist a klinikai tünetek alapján és biokémiai vizsgálatokkal (a fehérvérsejtek cisztinszintjének mérésével) egyaránt diagnosztizálni kell. Magas dózisú, többnyire a maximális 1,95 g/m2/nap maximális dózist meghaladó különböző ciszteamin készítményekkel (ciszteamin klórhidráttal, cisztaminnal vagy cisztamin bitartaráttal) kezelt gyermekeknél Ehlers-Danlos szindrómaszerű tünetek és érrendszeri megbetegedések megjelenését jelentették a könyökökön. Ezek a bőrelváltozások érrendszeri proliferációval, striákkal és csontelváltozásokkal jártak együtt. Ezért javasolt a bőr rendszeres vizsgálata és szükség esetén a csontok röntgenvizsgálatának mérlegelése. Emellett arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a beteg saját maga, vagy a szülő rendszeresen ellenőrizze a bőr állapotát.. Ha hasonló bőr vagy csontelváltozás jelentkezik, akkor a CYSTAGON adag csökkentése javasolt. 1,95 g/m2/nap-nál nagyobb adagok alkalmazása nem javasolt (lásd 4.2 és 4.8 pont). Ajánlott a vérsejtszám rendszeres ellenőrzése. A szájon át adott ciszteaminról nem mutatták ki, hogy meggátolná a cisztin-kristályok lerakódását a szemben. Ezért abban az esetben, ha a fenti célból ciszteamin szemcseppet használnak, annak alkalmazását folytatni kell. A foszfociszteaminnal ellentétben a CYSTAGON nem tartalmaz foszfátot. A legtöbb beteg már eleve kap foszfát-kiegészítőket, amelyek adagját esetleg meg kell változtatni, ha a foszfociszteamint CYSTAGON-nal váltják fel. Az intakt CYSTAGON kemény kapszulák körülbelül 6 éves vagy annál fiatalabb gyermekeknek az aspiráció veszélye miatt nem adhatók (lásd 4.2 pont). 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek üzemeltetéséhez szükséges képességekre A CYSTAGON csak kismértékben vagy mérsékelten befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek üzemeltetéséhez szükséges képességeket. A CYSTAGON álmosságot okozhat. A terápia megkezdésekor a betegek nem végezhetnek potenciálisan veszélyes tevékenységeket addig, amíg a gyógyszer egyes betegekre gyakorolt hatásai ismertté nem válnak. 4.9 Túladagolás A ciszteamin túladagolása súlyosbodó levertséget (letargiát) okozhat. Túladagolás esetén a légzőszervek és a szív- és érrendszer működését megfelelő módon támogatni kell. Specifikus antidotum nem ismert. Nem ismert, hogy a ciszteamin hemodialízissel eltávolítható-e. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Interakciós vizsgálatokat nem végeztek. A gyógyszer más gyógyszerekkel való kölcsönhatásait nem vizsgálták. A CYSTAGON együtt adható a Fanconi-szindróma kezeléséhez szükséges elektrolit- és ásványianyag-pótló anyagokkal, valamint Dvitaminnal és pajzsmirigyhormonokkal egyaránt. Egyes betegekben az indometacint és a CYSTAGON-t egyidejűleg alkalmazták. Veseátültetésen átesett betegek esetében a kilökődés elleni kezeléssel együtt alkalmaztak ciszteamint. 6.2 Inkompatibilitások Nincsenek. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A betegek mintegy 35%-ánál várható nemkívánatos hatások jelentkezése. Ezek főként a gyomorbélcsatornát és a központi idegrendszert érintik. Ha a ciszteamin-terápia megkezdésekor ilyen hatások jelentkeznek, a kezelés ideiglenes felfüggesztése, majd fokozatos újrakezdése hatásosan javíthatja a toleranciát. A jelentett mellékhatásokat szervrendszerek és gyakoriság szerinti csoportosításban az alábbi táblázat sorolja fel. A gyakoriság osztályozása a következőképpen történt: nagyon gyakori (> 1/10), gyakori (?1/100 - ?1/10) és nem gyakori (?1/1 000 - ?1/100). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. Laboratóriumi vizsgálatok eredményei Gyakori: májfunkciós vizsgálatok kóros eredményei Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Nem gyakori: leukopenia Idegrendszeri betegségek és tünetek Gyakori: fejfájás, encephalopathia Nem gyakori: aluszékonyság, convulsiók Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Nagyon gyakori: hányás, hányinger, hasmenés Gyakori: hasi fájdalom, kellemetlen szájszag, emésztési zavar, gastroenteritis Nem gyakori: gastrointestinalis fekély Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Nem gyakori: nephrosis szindróma A bőr és a bőr alatti szövetek betegségei és tünetei Gyakori: a bőr szokatlan szaga, kiütés Nem gyakori: a hajszín megváltozása, bőrstriák, a bőr sérülékenysége (molluscoid pseudotumor a könyökökön) A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei és tünetei Nem gyakori: az ízületek hyperextensiója, lábfájdalom, genu valgum, osteopenia, kompressziós törés, gerincferdülés. Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Nagyon gyakori: étvágytalanság Általános tünetek, a beadást követő helyi reakciók Nagyon gyakori: levertség, láz Gyakori: gyengeség Immunrendszeri betegségek és tünetek Nem gyakori: anafilaktikus reakció Pszichiátriai kórképek Nem gyakori: idegesség, hallucináció A kezelés megkezdése után 6 hónapon belül nephrosis szindrómás eseteket jelentettek, ami fokozatosan javult a kezelés megszakítását követően. Néhány esetben a szövettani vizsgálat a veseallograft hártyás glomerulonephritisét és túlérzékenység okozta interstitialis nephritist mutatott ki. Magas dózisú, többnyire a maximális 1,95 g/m2/nap maximális dózist meghaladó különböző ciszteamin készítményekkel (ciszteamin klórhidráttal, cisztaminnal vagy cisztamin bitartaráttal) krónikusan kezelt gyermekeknél Ehlers-Danlos szindrómaszerű tüneteket és érrendszeri megbetegedéseket jelentettek a könyökökön. Egyes esetekben ezek a bőrelváltozások olyan érrendszeri megbetegedésekkel, striákkal és csontelváltozásokkal voltak összefüggésben, amelyeket elsőként röngten vizsgálat során észleltek. A jelentett csontelváltozások a következők voltak: genu valgum, lábfájdalom és hyperextendálható ízületek, osteopenia, kompressziós törések és gerincferdülés Azokban az esetekben, amikor hisztopatológiai vizsgálatokat végeztek a bőrön, az eredmények angioendotheliomatosisra utaltak. Egy beteg a kezelés következtében meghalt kifejezett vasculapathiával együttjáró akut cerebralis ishcaemia miatt. Néhány betegnél a bőr és csontelváltozások a CYSTAGON adagjának csökkentése után visszafejlődtek. A ciszteamin feltételezhetően a kollagénrostok közötti keresztkötések befolyásolásával hat (lásd a 4.4. pontot). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Az emésztőszervekre és az anyagcserére ható készítmény, ATC kód: A16AA04. Egészséges személyekben a fehérvérsejtek cisztinszintje <0,2, a cystinosisra heterozigóta egyénekben pedig rendszerint <1 nmol hemicisztin/mg fehérje. A nephropathiás cystinosisban szenvedő betegekben a fehérvérsejtek cisztinszintje 2 nmol hemicisztin/mg fehérje fölé emelkedik. A ciszteamin a cisztinnel reakcióba lép, és kevert ciszteamin- és cisztein-diszulfiddá, valamint ciszteinné alakul. A kevert diszulfidot ezt követően egy intakt lizintranszport-rendszer elszállítja a lizoszómákból. A fehérvérsejtek cisztinszintjeinek csökkenése a CYSTAGON adását követő hat órában korrelációban van a ciszteamin plazmakoncentrációjával. A fehérvérsejtek cisztinszintje a minimális értékét valamivel később (átlag (? SD) érték: 1,8 ? 0,8 óra) éri el, mint amikor kialakul a ciszteamin csúcskoncentrációja a plazmában (átlag (? SD) érték: 1,4 ? 0,4 óra), majd visszatér a kiindulási szintre, amint a plazma ciszteamin-koncentrációja a gyógyszer adása után 6 órával csökken. Egy klinikai vizsgálatban a fehérvérsejtek kiindulási cisztinszintje 3,73 (szélsőértékek: 0,13 - 19,8) nmol hemicisztin/mg fehérje volt, és e szint az 1,3 és 1,95 g/m2/nap közötti ciszteamindózistartomány alkalmazása esetében az 1 nmol hemicisztin/mg fehérjeszint közelében maradt. Egy korábbi vizsgálatban 94 nephropathiás cystinosisban szenvedő gyermeket kezeltek a ciszteamin emelkedő adagjaival annak érdekében, hogy 2 nmol hemicisztin/mg fehérje alatti cisztinszintet érjenek el a fehérvérsejtekben a gyógyszer beadása után 5-6 órával, és összehasonlították az elért eredményeket egy 17 gyermekből álló, placebóval kezelt korábbi kontroll csoport eredményeivel. A hatékonyság legfőbb értékmérője a szérum kreatininszintje, valamint a számított kreatinin-clearance és a növekedés (testmagasság) volt. A fehérvérsejtek kezelés során elért átlagos cisztinszintje 1,7 + 0,2 nmol hemicisztin/mg fehérje volt. A ciszteaminnal kezelt betegekben a glomerulusműködés az idő előrehaladtával nem romlott. A placebóval kezelt betegekben ugyanakkor fokozatosan emelkedett a szérum kreatininszintje. A kezelt betegek növekedése folyamatos volt, összehasonlítva a kezeletlen betegekével. A növekedés sebessége azonban nem nőtt annyira, hogy a betegek elérjék az életkoruknak megfelelő normális testmagasságot. A kezelés a vesetubulusok funkcióját nem befolyásolta. Két másik vizsgálat is hasonló eredményeket adott. A betegek minden vizsgálatban jobban reagáltak a kezelésre, ha azt fiatal korban, jó veseműködés mellett kezdték el. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Egészséges önkéntesek 1,05 g ciszteamin szabad bázisnak megfelelő ciszteamin-bitartaráttal egyetlen dózisban szájon át történő kezelését követően a plazma csúcskoncentráció eléréséhez szükséges idő átlag (? SD) értéke 1,4 (? 0,5) óra, a plazma csúcskoncentráció átlag (? SD) értéke pedig 4,0 (? 1,0) µg/ml volt. Egyensúlyi állapotban ezek az értékek 225 és 550 mg közötti dózist követően 1,4 (? 0,4) óra, illetve 2,6 (? 0,9) µg/ml voltak. A ciszteamin-bitartarát (CYSTAGON) bioekvivalens a ciszteamin-hidrokloriddal és a foszfociszteaminnal. A ciszteamin plazmafehérjékhez (elsősorban albuminhoz) történő in vitro kötődése a terápiás dózistartományban független a plazma gyógyszerkoncentrációjától, és annak átlag- (? SD) értéke 54,1% (? 1,5). A plazmafehérjékhez való kötődés egyensúlyi állapotban van ehhez hasonló: a gyógyszer adása után 1,5 órával 53,1% (? 3,6), a gyógyszeradás után 6 órával pedig 51,1% (? 4,5). Egy 24 egészséges önkéntesen végzett 24 órás farmakokinetikai vizsgálatban a terminális eliminációs felezési idő becsült átlag- (? szórás-) értéke 4,8 (? 1,8) óra volt. Négy beteg esetében kimutatták, hogy a napi ciszteamin-összdózis 0,3-1,7%-a ürül ki változatlan formában a vizelettel; a ciszteamin legnagyobb része szulfát formájában ürül. Nagyon kevés adat arra utal, hogy a ciszteamin farmakokinetikai paraméterei nem módosulnak szignifikáns mértékben az enyhe-középsúlyos veseelégtelenségben szenvedő betegekben. A súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegekre nézve nem állnak rendelkezésre adatok. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Genotoxicitási vizsgálatokat végeztek: noha a ciszteamin alkalmazásával végzett publikált vizsgálatokban kromoszóma-rendellenességek kiváltását figyelték meg tenyésztett eukaryota sejtekben, a ciszteamin-bitartaráttal folytatott specifikus vizsgálatok nem mutattak semmilyen mutagén hatást az Ames-tesztben, sem pedig clastogen hatást az egér-micronucleus tesztben. A reprodukciós toxicitási vizsgálatok embrió- és magzatkárosító hatásokat (felszívódás és implantációt követő elhalás) mutattak a 100 mg/kg/nap dózissal kezelt patkányokban és az 50 mg/kg/nap ciszteaminnal kezelt nyulakban. A szervfejlődés időszakában 100 mg/kg/nap dózisban adott ciszteaminnal kezelt patkányokban teratogén hatásokat írtak le. Ez patkányban a 0,6 g/m2/nap dózissal egyenértékű, ami kevesebb mint fele a ciszteamin javasolt klinikai fenntartó dózisának (1,30 g/m2/nap). A 375 mg/kg/nap dózissal kezelt patkányokban a fertilitás romlása volt megfigyelhető, és e dózisnál csökkent a testsúlygyarapodás is. E dózis esetében a szoptatás idején csökkent az utódok súlygyarapodása és túlélési aránya is. A ciszteamin nagy adagjai rontják a szoptató anyaállatok azon képességét, hogy kölykeiket táplálják. Állatokban már a gyógyszer egyszeri adagjai is gátolják a prolaktintermelést. Újszülött patkányokban a ciszteamin adása szürkehályogok képződését váltotta ki. A szájon át vagy parenteralis úton adott ciszteamin nagy dózisai patkányokban és egerekben nyombélfekélyeket váltanak ki, majmokban azonban nem. A gyógyszer kísérletes adása több állatfajban a szomatosztatin szintjének csökkenését váltotta ki. Ennek a gyógyszer klinikai alkalmazását érintő következményei nem ismeretesek. A CYSTAGON-nal eddig nem végeztek karcinogenitási vizsgálatokat. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 100 és 500 fehér, átlátszatlan kemény kapszula. A tartályban egy nedvességmegkötő betét található, ami fekete aktív szén és szilikagél szemcséket tartalmaz. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Nem értelmezhető. 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 25 °C-on tárolandó. A gyógyszer tartályát jól lezárva kell tartani a fénytől és a nedvességtől való védelem érdekében. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 2 év. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Recordati Rare Diseases Immeuble "Le Wilson" 70, avenue du Général de Gaulle F-92800 Puteaux Franciaország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI EU/1/97/039/003 (100 kemény kapszula tartályonként), EU/1/97/039/004 (500 kemény kapszula tartályonként). 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA Az engedély első kiadásának dátuma: 1997. június 23. A legutóbbi megújítás dátuma: 2007. június 23. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található. Várandósság,szopt.4.6 Terhesség és szoptatás Terhes nőkön történő alkalmazásra nincs megfelelő adat a ciszteamin-bitartarát tekintetében. Az állatokon végzett kísérletek reprodukciós toxicitást, többek között teratogén hatást mutattak (lásd 5.3 pont). Emberre a potenciális veszély nem ismert. A kezeletlen cystinosis terhességre gyakorolt hatása ugyancsak ismeretlen. Ezért a CYSTAGON-t a terhesség ideje alatt - különösen a terhesség első harmadában - nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van. Terhesség megállapítása vagy tervezése esetén a kezelést gondosan újra kell mérlegelni, és a beteget tájékoztatni kell a ciszteamin lehetséges teratogén hatásának kockázatáról. Szoptatás: A CYSTAGON anyatejjel való ürülése az ember esetében nem ismert. Szoptató anyaállatok és kölykeik bevonásával végzett állatkísérletek eredményei (lásd 5.3 pont) alapján azonban a CYSTAGON-t szedő nők esetében a szoptatás ellenjavallt. | 
