Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

CARBAGLU 200MG DISZPERGÁLÓDÓ TABLETTA 5X HDPE

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Recordati Rare Diseases, Inc.
Hatástani csoport:
A16AA Aminósavak és aminósav származékok
Törzskönyvi szám:
EU/1/02/246/003
Hatóanyagok:
Acidum carglumicumDDD
Hatáserősség:
Nincs jelzése, nem erőshatású ()
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
J Szakorvosi/kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban kiadható gyógyszerkészítmény.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
+2 és +8 °c között
Fagymentes helyen
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása megfontolandó
Gyerekre nincs adat
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

A Carbaglu-kezelés megkezdése csak anyagcsere-betegségek kezelésében jártas orvos felügyelete alatt javasolt.

Adagolás:

• N-acetil-glutamát-szintáz hiányban:
Klinikai tapasztalatok szerint a kezelés akár az első életnapon megkezdhető.
A gyógyszer javasolt kezdeti adagja 100 mg/ttkg/nap, mely szükség esetén 250 mg/ttkg/nap mennyiségig emelhető.
Az adag a későbbiekben egyedileg módosítandó, a normális plazma-ammóniaszint fenntartása érdekében (lásd a 4.4 pontot).
Előfordulhat, hogy hosszú ideig nem kell az adagot a testtömeg-gyarapodásnak megfelelően módosítani, amennyiben a megfelelő anyagcsere-egyensúly fennáll; a napi adag egyénenként változik, 10 mg/ttkg és 100 mg/ttkg között.

Kargluminsav-válaszkészség vizsgálata
Hosszú távú kezelés bevezetése előtt javasolt a kargluminsavval szembeni egyéni válaszkészség felmérése.
Például:
- Kómás állapotban lévő gyermek esetében 100-250 mg/ttkg/nap a kezdő adag. Az ammónia plazmakoncentrációját legalább minden gyógyszerbeadás előtt ellenőrizni kell; a Carbaglu-kezelés megkezdése után néhány órával az ammóniaszintnek normalizálódnia kell.
- Közepesen súlyos hyperammonaemia esetén, 3 napon keresztül 100-200 mg/ttkg/nap kezdő adag alkalmazandó állandó fehérjebevitel mellett. Ezalatt az ammónia plazmakoncentrációját rendszeresen ellenőrizni kell (étkezések előtt, és étkezések után 1 órával); a normális ammónia plazmakoncentráció fenntartása érdekében az adag módosítható.

• Izovaleriánsav acidaemia, metilmalonát acidaemia és propionsav acidaemia esetén: A kezelést az organikus acidaemiában szenvedő betegek esetében a hyperammonaemia alapján kell megkezdeni. A kezdő napi adag 100 mg/ttkg legyen, amely szükség esetén 250 mg/ttkg-ig emelhető. A normál plazma-ammóniaszint fenntartásának érdekében ezt később egyénileg kell módosítani (lásd 4.4 pont).

Vesekárosodás:
Körültekintéssel ajánlott eljárni, ha a Carbaglu-t károsodott vesefunkciójú betegnél alkalmazza.
A GFR alapján kell módosítani az adagot.
• Közepesen súlyos vesekárosodással élő betegek (GFR: 30-59 ml/perc) o az ajánlott kezdő adag 50 mg/ttkg/nap és 125 mg/ttkg/nap közötti azoknál a betegeknél, akiknél NAGS-elégtelenség vagy organikus acidaemia következében hyperammonaemia jelentkezik,
o hosszú távú alkalmazás esetén a napi dózis 5 mg/ttkg/nap és 50 mg/ttkg/nap közötti, és az ammónia normál plazmaszintjének fenntartásának érdekében egyénileg kell beállítani.
• Súlyos vesekárosodással élő betegek (GFR ? 29 ml/perc) o az ajánlott kezdő adag 15 mg/ttkg/nap és 40 mg/ttkg/nap közötti azoknál a betegeknél, akiknél NAGS-elégtelenség vagy organikus acidaemia következében hyperammonaemia jelentkezik,
o hosszú távú alkalmazás esetén a napi dózis 2 mg/ttkg/nap és 20 mg/ttkg/nap közötti, és az ammónia normál plazmaszintjének fenntartásának érdekében egyénileg kell beállítani.

Gyermekek és serdülők
Megállapították a Carbaglu biztonságosságát és hatásosságát NAGS-elégtelenség okozta akut vagy krónikus hyperammonaemiával, vagy IVA, PA vagy MMA okozta akut hyperammonaemiával élő gyermekek és serdülők (születéstől 18 éves korig) kezelésére, és az adatok alapján az adagolás módosítása szükségtelen újszülöttek esetén.


Az alkalmazás módja

Ez a gyógyszer KIZÁRÓLAG szájon át alkalmazható (nyelés útján, vagy orrszonda és fecskendő használatával, ha szükséges).

A farmakokinetikai adatok és a klinikai tapasztalatok azt mutatták, hogy ajánlatos a napi dózist kettő, sőt akár négy részre osztani, s a gyógyszert étkezések, illetve etetések előtt adni. A tabletták félbetörése lehetővé teszi a legtöbb adagolási séma alkalmazását. Egyes esetekben, amennyiben a kezelőorvos által előírt adagolás szükségessé teszi, a tablettákat negyedelni is lehet.

A tablettát minimum 5-10 ml vízben diszpergálva azonnal le kell nyelni vagy nasogastricus szondán át, egy fecskendő segítségével, gyors mozdulattal kell bejuttatni.

A szuszpenziónak enyhén savanykás íze van.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Kezelés alatti megfigyelés
Az ammónia és az aminosavak plazmaszintjét a normál tartományban kell tartani.
Mivel a kargluminsav biztonságosságával kapcsolatban nagyon kevés adat áll rendelkezésre, javasolt a máj- és vesefunkció, valamint a szívműködés és hematológiai paraméterek rendszeres ellenőrzése.

Táplálkozási vezérelvek
Csökkent fehérjetolerancia esetén fehérjemegszorításra és argininpótlásra lehet szükség.

Alkalmazás vesekárosodással élő betegeknél
A Carbaglu adagját csökkenteni kell a vesekárosodással élő betegeknél (lásd 4.2 pont).


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A készítménynek a gépjárművezetéshez és gépek üzemeltetéséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták.


4.9 Túladagolás

Egy beteg esetében - aki 750 mg/ttkg/nap adagban kapott kargluminsavat - jelentkeztek mérgezésre utaló, szimpatomimetikus reakciónak megfelelő tünetek: tachycardia, profúz izzadás, fokozott légúti váladékképződés, a testhőmérséklet emelkedése, nyugtalanság. Az adag csökkentésével ezek a tünetek elmúltak.





Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A jelentett mellékhatások felsorolása az alábbiakban szervrendszer és gyakoriság szerint kerül felsorolásra.
A gyakorisági kategóriák meghatározása: nagyon gyakori (? 1/10); gyakori (? 1/100 - < 1/10), nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100), ritka (? 1/10 000 - < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

- Nemkívánatos hatások N-acetil-glutamát-szintáz hiányban

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Nem gyakori: emelkedett transzamináz-értékek
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Gyakori: erős izzadás
Nem ismert: kiütés



- Nemkívánatos hatások organikus acidaemiában

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nem gyakori: bradycardia
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori: diarrhoea, hányás
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nem gyakori: láz
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nem ismert: kiütés

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: aminosavak és származékaik, ATC kód: A16A A05


Hatásmechanizmus
A kargluminsav az N-acetil-glutamát szerkezeti analógja, ami a karbamil-foszfát-szintetáz (az ureaciklus első enzime) természetesen előforduló aktivátora.
A kargluminsavról in vitro kimutatták, hogy a májban található karbamil-foszfát-szintetázt aktiválja. Bár a karbamil-foszfát-szintetáz affinitása a kargluminsav iránt kisebb, mint az N-acetil-glutamát iránt, in vivo vizsgálatok azt igazolták, hogy a kargluminsav stimulálja a karbamil-foszfát-szintetázt, és patkányokban sokkal hatékonyabban előzi meg az ammónia intoxikációt, mint az N-acetil-glutamát.
Ezt az alábbi megfigyelések magyarázhatják:
i) a mitokondriális membrán könnyebben átjárható a kargluminsav, mint az N-acetil-glutamát számára ii) a kargluminsav ellenállóbb a sejtplazmában található, N-acetil-aminosavakat hidrolizáló enzimmel szemben, mint az N-acetil-glutamát.

Farmakodinámiás hatások
Patkányokban több kísérletet végeztek, különböző vizsgálati körülmények között, melyeknek közös eleme az emelkedett ammóniaszint elérése volt (éhezés, fehérjementes vagy fehérjegazdag étrend). A kargluminsav a vér ammóniaszintjét csökkentette, a vér és a vizelet karbamidszintjét emelte, míg a máj karbamil-foszfát-szintetáz aktivátorok koncentrációja szignifikánsan megemelkedett.

Klinikai hatásosság és biztonságosság
Az N-acetil-glutamát-szintáz hiányban szenvedő betegek esetében kargluminsav adása a plazma ammóniaszintjének gyors normalizálódását eredményezte, általában 24 órán belül. Amennyiben a kezelést azelőtt bevezették, hogy maradandó agykárosodás alakult volna ki, a betegek normál növekedést és pszichomotoros fejlődést mutattak.
Organikus acidaemiában szenvedő betegek (újszülöttek és nem újszülöttek) esetében a kargluminsavval történő kezelés a plazma ammóniaszint gyors csökkenését idézte elő, csökkentve ezáltal a neurológiai szövődmények kockázatát.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A kargluminsav farmakokinetikai tulajdonságait egészséges férfi önkéntesek esetén vizsgálták, radioizotóppal jelölt, és jelöletlen termék használata mellett.

Felszívódás
Egyszeri 100 mg/ttkg orális adag bevételét követően becslések szerint a kargluminsavnak kb. 30%-a szívódik fel. Az előbbi adagolás mellett a 12 Carbaglu tablettát bevevő önkéntesnél a plazmakoncentráció csúcsértéke 3 óra után (medián; 2-4) 2,6 µg/ml volt (medián; 1,8-4,8).

Eloszlás
A kargluminsav plazma eliminációs görbéje bifázikus; a beadást követő első 12 órában gyors fázisú, amelyet lassú fázis követ (terminális felezési idő legfeljebb 28 óra). Az eritrocitákba nem diffundál. Fehérjekötést nem állapítottak meg.

Biotranszformáció
A kargluminsav egy része metabolizálódik. Feltételezések szerint a bélflóra hozzájárulhat a bomlási folyamat beindulásához, és így a molekula változó mértékű metabolizálódásához. A székletből kimutatott egyik metabolit a glutaminsav. A metabolitok a plazmában is kimutathatóak, a csúcsérték a beadástól számított 36-48 órával mérhető, és a kiürülésük nagyon lassú (a felezési idő kb. 100 óra). A kargluminsav metabolizmusának végterméke a szén-dioxid, amely a tüdőkön át eliminálódik.

Elimináció
Egyszeri 100 mg/ttkg orális adag bevételét követően a dózis 9%-a változatlan formában ürül a vizelettel, legfeljebb 60%-a pedig a széklettel.

A kargluminsav plazmakoncentrációját minden korcsoportban megmérték, újszülöttkortól serdülőkorig, különböző terápiás adagok (7- 122 mg/kg/nap) mellett. A mért értékek tartománya megegyezett az egészséges felnőttek esetében talált értékekkel, még az újszülötteknél is. Függetlenül a napi adagtól, a kargluminsav plazmakoncentrációja 15 óra alatt lassan 100 ng/ml körüli értékre csökkent.

Különleges betegcsoportok
Vesekárosodással élő betegek
Összehasonlították a kargluminsav farmakokinetikáját vesekárosodással élő és normál vesefunkciójú alanyok között, 40 mg/ttkg vagy 80 mg/ttkg Carbaglu egyszeri adagjának orális alkalmazását követően. A kargluminsav Cmax és AUC0-T-értékeit az alábbi táblázat összesíti. Az AUC geometriai átlagos aránya (90%-os CI) az enyhe, közepesen súlyos és súlyos vesekárosodással élő alanyokban a normál vesefunkciójú, megfelelő kontrollalanyokhoz viszonyítva kb. 1,8 (1,34, 2,47), 2,8 (2,17, 3,65) és 6,9 (4,79, 9,96) az egyes csoportoknál. A vese-clearance (CLr) 0,79-, 0,53- és 0,15-szeresére csökkent az enyhe, közepesen súlyos és súlyos vesekárosodással élő alanyoknál a normál vesefunkciójú alanyokhoz hasonlítva. A kargluminsav-PK változásait és a társuló károsodott vesefunkciót klinikailag relevánsnak tekintik, és az adag módosítására hívják fel a figyelmet közepesen súlyos és súlyos vesekárosodással élő alanyok esetében (Lásd: 4.2 pont Adagolás és alkalmazás).


A kargluminsav átlagos (± szórás) Cmax és AUC0-T-értékei 80 mg/ttkg vagy 40 mg/ttkg Carbaglu egyszeri adagjának orális alkalmazását követően vesekárosodással élő alanyokban a normál vesefunkciójú, megfelelő kontrollalanyokhoz viszonyítva

PK paraméterek
Normál funkció(1a)
N = 8
Enyhe károsodás
N = 7
Közepesen súlyos károsodás
N=6
Normál funkció(1b)
N = 8
Súlyos károsodás
N = 6

80 mg/ttkg


40 mg/ttkg

Cmax (ng/ml)
2982,9
(552,1)
5056,1 (2074,7)
6018,8
(2041,0)
1890,4
(900,6)
8841,8
(4307,3)
AUC0-T (ng*h/ml)
28 312,7
(6204,1)
53 559,3
(20 267,2)
80 543,3
(22 587,6)
20 212,0
(6185,7)
144 924,6
(65 576,0)



5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Carbaglu 250, 500 és 1000 mg/kg-os, orális adagjával végzett biztonságossági farmakológiai vizsgálatok nem igazoltak a légzésre, a központi idegrendszerre és a cardiovascularis rendszerre kifejtett, statisztikailag szignifikáns hatást.

A Carbaglu-val végzett genotoxicitási vizsgálatsorozat sem in vitro (Ames-teszt, humán lymphocyta metafázis analízis), sem in vivo (patkány nucleolus teszt) nem igazolt szignifikáns mutagén hatást.

Felnőtt patkányoknak egy alkalommal maximum 2800 mg/kg adagban orálisan, illetve 239 mg/kg adagban intravénásan adva a kargluminsav halálozást nem okozott, s szokatlan klinikai tünetek sem jelentkeztek. Kargluminsavat újszülött patkányoknak 18 napon keresztül, gyomorszondán át minden nap adva, valamint fiatal patkányoknak 26 héten keresztül naponta adva az alábbiakat állapították meg: 500 mg/kg/nap az az adag, melynél hatás még nem figyelhető meg (No Observed Effect Level, NOEL), és 1000 mg/kg/nap az az adag, amelynél nemkívánatos hatás még nem figyelhető meg (No Observed Adverse Effect Level, NOAEL).

A nők és férfiak termékenységére vonatkozóan nemkívánatos hatást nem figyeltek meg. Patkányokban
és nyulakban nem találták embriotoxicitás, foetotoxicitás és teratogenitás bizonyítékát olyan maternotoxikus dózisok esetén sem, amelyek a humán alanyokhoz képest a patkányokban ötvenszeres, a nyulakban pedig hétszeres expozíciót eredményeztek. A kargluminsav kiválasztódik a szoptató patkányok tejébe, és bár a fejlődési paramétereket ez nem befolyásolta, némi hatás megfigyelhető volt a testsúly/testsúly-gyarapodás tekintetében az 500 mg/kg/nap dózissal kezelt szoptató anyaállatok utódainál, és nagyobb mortalitás volt megfigyelhető a 2000 mg/kg/nap maternotoxikus dózissal kezelt anyaállatok utódainál. Az anyai szisztémás expozíció 500, illetve 2000 mg/kg/nap dózis esetén a várható humán expozíció huszonöt-, illetve hetvenszerese volt.

A kargluminsavval karcinogenitásra vonatkozó vizsgálatot mindeddig nem végeztek.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

5, 15 vagy 60 tablettát tartalmazó nagysűrűségű polietilén tartály, nedvességmegkötő betétet tartalmazó, polipropilén gyermekbiztonsági zárókupakkal lezárva.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

Nincsenek különleges előírások.



6.4 Különleges tárolási előírások

Hűtőszekrényben (2 °C - 8 °C) tárolandó.

A tabletta tartályának első kinyitása után:
Nem fagyasztható!
Legfeljebb 30°C-on tárolandó.
A nedvességtől való védelem érdekében a tartályt tartsa jól lezárva.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

36 hónap
A gyógyszertartály első kinyitása után: 3 hónap


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Recordati Rare Diseases
Immeuble "Le Wilson"
70 avenue du Général de Gaulle
F-92800 Puteaux
Franciaország


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/02/246/001 (15 diszpergálódó tabletta)
EU/1/02/246/002 (60 diszpergálódó tabletta)
EU/1/02/246/003 (5 diszpergálódó tabletta)


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2003. január 24.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2008. május 20.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA



A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu/) található.