Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Tabletta. Csaknem fehér, csaknem szagtalan, metszett élű, korong alakú, lapos felületű tabletta, egyik oldalon "SEDUXEN", a másikon "5 mg" jelzéssel. A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóRichter Gedeon Vegyészeti Gyár NyRt. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 5 mg diazepámot tartalmaz tablettánként. Ismert hatású segédanyag: 120 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Kolloid vízmentes szilícium-dioxid, magnézium-sztearát, talkum, kukoricakeményítő, laktóz-monohidrát. Javallat4.1 Terápiás javallatok Akut szorongásos reakciók és szorongásos betegségek esetén a súlyos szorongás, intenzív félelem, agitált állapot, feszültség alkalmi vagy átmeneti tüneti kezelése. Akut alkoholmegvonási tünetcsoport, delirium tremens kiegészítő kezelése. A vázizomzat különböző eredetű spasticus állapotainak (rigiditás, contractura, spinalis és supraspinalis interneuronalis sérüléseket követő és cerebrális eredetű spasmus, poliomyelitis, paraplegia, athetosis, hyperkinesis, stiff-man szindróma) oldása. Lokális traumák (sérülések, gyulladások) esetén adjuvánsként a reflektórikus izomgörcsök csillapítása. A benzodiazepinek csak akkor javallottak, ha a probléma súlyos, az egyén életvitelét akadályozza vagy szélsőségesen megnehezíti. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Az adagolást egyénileg kell meghatározni. A beteg állapotát és a kezelésre adott választ is figyelembe kell venni, ezért csak irányelvek adhatók. A betegek terápiára adott válaszában nagy egyéni eltérések miatt a kezelést ajánlatos az ésszerű legkisebb adagokkal kezdeni, majd a dózist fokozatosan emelni a kellően tolerált legalacsonyabb hatékony dózisig. A lehető legkisebb dózist kell a lehető legrövidebb ideig alkalmazni. A beteg állapotát rendszeresen újra kell értékelni a kezelés folytatásának mérlegelése céljából, különösen akkor, ha a beteg tünetmentes. A kezelés időtartama per os adása esetén ne haladja meg a 8-12 hetet, beleértve a megvonási folyamatot is. Bizonyos esetekben az ajánlottól hosszabb kezelésre lehet is szükség lehet. A hosszabb kezelés feltétele, hogy a beteg állapotát ismételten értékelni kell. A napi adag 2-4 részre való elosztását individuálisan kell meghatározni. Általában célszerű a napi adag 2/3-át az esti órákban alkalmazni. Felnőttek Átlagos napi adag: 5-15 mg (1-3 tabletta). Az egyszeri adag a 10 mg-ot ne haladja meg. Szorongás, agitált állapot: a szokásos egyszeri adag 2,5*-5 mg (1/2-1 tabletta). A szokásos napi adag 5-20 mg. * A Seduxen 5 mg tabletta nem felezhető. A 2,5 mg-os adagolás ezzel a készítménnyel nem biztosítható. Akut alkoholmegvonás, delirium tremens: a szokásos kezdő adag napi 20-40 mg (4-8 tabletta), a fenntartó adag napi 15-20 mg (3-4 tabletta). Izom contractura, rigiditás, spasmus: naponta 5-20 mg (1-4 tabletta). Idős és lesoványodott betegek, valamint csökkent májfunkció esetében a Seduxen kiürülése jelentős mértékben meghosszabbodhat. Ilyenkor ajánlott alacsonyabb, kb. fele adaggal kezdeni a kezelést, amit fokozatosan, az egyéni tolerancia figyelembevételével szabad emelni. Gyermekek és serdülők A diazepám alkalmazása gyermekek és serdülők esetében csak akkor javallt, ha arra egyértelműen szükség van. Kényszerítő indikációkat (pl. epilepszia) leszámítva a Seduxen tabletta alkalmazása gyermekeknél 6 éves korig nem ajánlott a felszívódás, az eloszlás és metabolizmus életkori eltéréseiből adódó biztonsági szempontok miatt. Gyermekek és serdülők adagját valamennyi indikációs területen egyedileg kell megállapítani az életkor, fejlettség, általános állapot és az egyéni reakció figyelembevételével. Gyermekek szokásos kezdő egyszeri adagja 1,25-2,5 mg*, naponta - szükség szerint - 2-4 adagban beadva. Ez a klinikai válasz értékelése alapján csökkenthető vagy emelhető. 30 naposnál fiatalabb újszülöttek esetében a hatékonysága nem bizonyított. Cerebrális paralízis miatti spazmus Adagolás testtömeg alapján: 0,01-0,3 mg/ttkg/nap napi 2-4 részre osztva.* * A Seduxen 5 mg tabletta nem felezhető. Az 5 mg-osnál kisebb adagok ezzel a készítménnyel nem biztosíthatók. Az alkalmazás módja Szájon át történő alkalmazásra. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok - A készítmény hatóanyagával, vagy egyéb benzodiazepin-származékokkal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység; - súlyos légzési elégtelenség; - súlyos májelégtelenség; - alvási apnoe szindróma; - myasthenia gravis; - szűk zugú glaukómában és akut glaukómás roham; - terhesség első trimesztere; - szoptatás időszaka; - alkohol- és más pszichotróp szer intoxikáció; - pszichotikus állapot kezelésére elsődleges szerként; - depresszió és depresszióra visszavezethető szorongás kezelésére nem alkalmazható. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Tolerancia Néhány hétig tartó folyamatos kezelés esetén a diazepám hatása csökkenhet. Dependencia A benzodiazepin alkalmazása fizikai és pszichikai függőség kialakulásához vezethet. A függőség kockázata az adag és a kezelés időtartamának növekedésével nő; és magasabb az olyan betegek esetében, akik anamnézisében gyógyszerrel és/vagy alkohollal való visszaélés szerepel. Fizikai függőség kialakulását követően a kezelés hirtelen befejezését elvonási tünetek kísérik. Ezek lehetnek: fejfájás, tremor, izomfájdalom, erős szorongás, feszültség, figyelemzavar, pszichomotoros nyugtalanság, alvászavarok, álmatlanság, confusio és ingerlékenység. Felléphet percepciózavar, szédülés, palpitáció, étvágytalanság, hányinger, hányás, verejtékezés, izom és hasi görcs, ritkán delírium és alkalmi görcsroham. Súlyos esetekben az alábbi tünetek léphetnek fel: deperszonalizáció, derealizáció, hyperacusis, végtagok zsibbadása és szúró fájdalma, fénytúlérzékenység, túlérzékenység zajra és fizikai érintésre, hallucinációk és epilepsziás rohamok. A kezelés befejezése után, több napon át tartó elvonási tünetek jelentkezhetnek. Rebound szorongás és nyugtalanság A kezelés befejezése után, rebound szindróma is előfordulhat rövid időszakra. Ez azt jelenti, hogy a benzodiazepin kezeléséhez vezető tünetek visszatérnek, illetve erősebb formában jelentkeznek. Ezt egyéb reakciók is kísérhetik, mint pl. hangulatváltozások, alvászavarok és nyugtalanság. Tekintettel arra, hogy a megvonási tünetek/rebound tünetek kockázata nagyobb a kezelés hirtelen megszakításakor, javasolt a dózisok fokozatos csökkentése. Kezelés időtartama A kezelésnek az indikációtól függően a lehető legrövidebb ideig kell tartania (lásd 4.2 pont). A kezelés időtartama per os adása esetén ne haladja meg a 8-12 hetet, beleértve a megvonási folyamatot is. Bizonyos esetekben az ajánlottól hosszabb kezelésre lehet is szükség lehet. A hosszabb kezelés feltétele, hogy a beteg állapotát ismételten értékelni kell. Fontos a beteget a kezelés megkezdésekor tájékoztatni arról, hogy a kezelés időtartama rövid lesz, és egyértelműen elmagyarázni neki, hogy az adagokat hogyan fogják majd fokozatosan csökkenteni. A biztonságosság érdekében a betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy maguktól ne növeljék a dózist, valamint ne hagyják hirtelen abba a gyógyszer szedését anélkül, hogy a kezelőorvosuk hozzájárult volna. A benzodiazepinek anterográd amnéziát okozhatnak. Ez az állapot leggyakrabban néhány órával a gyógyszer bevétele után jelentkezik. Ezért a kockázat csökkentése érdekében biztosítani kell, hogy a beteg 7-8 órán keresztül megszakítás nélkül aludjon. Paradox reakciók A benzodiazepin alkalmazásakor olyan reakciók fordulnak elő, mint nyugtalanság, izgatottság, szorongás, ingerlékenység, agresszivitás, izomtónus fokozódása, téveszmék, dühroham, rémálom, álmatlanság, hallucinációk, pszichózis, nem megfelelő magatartás, illetve egyéb negatív magatartási formák. Ha ezek fellépnek, a gyógyszer alkalmazását abba kell hagyni. A fent említett reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő gyermekeknél vagy idős betegeknél. Opioidokkal való együttadás kockázata A Seduxen és az opioidok együttes alkalmazása szedációhoz, légzésdepresszióhoz, kómához és halálhoz vezethet. Ezen kockázatok miatt a nyugtató hatású gyógyszerek, mint például a benzodiazepinek (vagy ezekkel rokon gyógyszerek), mint például a Seduxen, opioidokkal történő egyidejű felírását olyan betegeknek kell fenntartani, akiknél alternatív kezelési módok nem lehetségesek. Ha a Seduxen és opioidok együttes felírása mellett döntenek, akkor a legalacsonyabb hatásos dózist kell, a lehető legrövidebb ideig alkalmazni (lásd az általános alkalmazás ajánlásait is a 4.2 pontban). A betegeknél fokozottan ügyelni kell a légzésdepresszió és a szedáció jeleire és tüneteire. Ilyen esetben erősen ajánlott tájékoztatni a betegeket és gondozóikat (ha vannak), hogy tisztában legyenek ezekkel a tünetekkel (lásd 4.5 pont). Különleges betegcsoportok Légzési elégtelenség, tudati vigilitás-csökkenés esetén alkalmazását alaposan mérlegelni kell légzésdepresszió veszélye miatt. Csökkent vese- és májműködésű betegek, krónikus légzési elégtelenségben szenvedők, idős vagy legyengült egyének esetében az adagolást fokozott körültekintéssel kell meghatározni, alacsony dózisok ritkább adása ajánlott. Idős korban a benzodiazepinek iránti érzékenység fokozódik, a kiürülés elhúzódik, a szedatív hatások felerősödhetnek, ezért ilyenkor megnő a kognitív zavarok (memóriazavar) és a hypotonia (elesés) veszélye. Kényszerítő indikációkat (pl. epilepszia) leszámítva a Seduxen tabletta alkalmazása gyermekeknél 6 éves korig nem ajánlott a felszívódás, az eloszlás és metabolizmus életkori eltéréseiből adódó biztonságossági szempontok miatt. A benzodiazepinek alkalmazása kerülendő, illetve egyéb terápiák hatástalansága esetén csak különös elővigyázatossággal és a beteg szoros utánkövetésével alkalmazható azon betegek esetében, akiknek anamnézisében kábítószer- vagy alkoholdependencia (akut megvonás periódusának kivételével), továbbá gyógyszerabúzus szerepel, mert esetükben magasabb a benzodiazepinfüggőség kialakulásának, illetve a gyógyszerrel való visszaélésnek a kockázata. Akut alkoholmegvonás A diazepám biztonságosan és hatásosan alkalmazható az akut alkoholmegvonás okozta tünetek kezelésére. A kezelés megkezdése előtt fontos a tünetek egyéb lehetséges okainak kizárása. A diazepám adása alkohol intoxikációban ellenjavallt. Az adagolt dózist minden esetben egyénileg, a tünetek súlyosságának függvényében kell meghatározni. A vitális paraméterek folyamatos monitorozása elengedhetetlen, szükség esetén intenzív terápiás kezelést ajánlott mérlegelni. A diazepám az alkoholmegvonás okozta tünetek kezelésére a rebound jelenség és a függőség kialakulásának kockázata miatt az első héten túl nem alkalmazható. A benzodiazepinek nem ajánlottak pszichotikus betegségek kezelésére. A benzodiazepineket nem szabad alkalmazni depresszióra visszavezethető szorongás vagy depresszió kezelésére (ezeknél a betegeknél fokozhatja az öngyilkosság gondolatát/kivitelezését). A diazepám zárt zugú glaukómában és glaukómás rohamok esetén ellenjavallt, nyílt zugú glaukóma esetén viszont megfelelő kezelés mellett alkalmazható. Tartós alkalmazása esetén a májfunkció és a vérkép ellenőrzése ajánlott. A Seduxennel kezelt beteget figyelmeztetni kell a Seduxen és az alkohol, valamint más pszichotróp szerek közötti szinergista kölcsönhatás jelentkezésére. Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz. Laktóz-intoleranciában figyelembe kell venni, hogy a készítmény 120 mg laktóz-monohidrátot is tartalmaz tablettánként. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A benzodiazepinek, mint a Seduxen, gyengíthetik az ítélőképességet és megnyújthatják a reakcióidőt, így hátrányosan befolyásolhatják a járművezetői és a munkavégző képességet. Alkalmazásának első szakaszában járművet vezetni vagy baleseti veszéllyel járó tevékenységet (pl. gépkezelés, magasban végzett munka) végezni tilos a bevételt követő 12-24 órán belül, mivel ez potenciálisan veszélyes a gyógyszer hatása alatt. A továbbiakban egyedileg határozandó meg a korlátozás mértéke az eliminációs idő figyelembevételével, ami különösen időseknél, vese- és májbetegeknél a többszörösére nyúlhat. Alkalmazásának, ill. hatásának időtartama alatt tilos az alkoholfogyasztás. 4.9 Túladagolás Túladagolás esetén központi idegrendszeri depresszió jelentkezhet izomgyengeség, zavartság, tudati vigilitáscsökkenés tüneteivel, ritkán paradox izgalommal. Extrém túladagolás kómát, areflexiát, keringés- és légzésdepressziót, apnoét válthat ki. A beteg keringési, légzési értékeit, veseműködését folyamatosan ellenőrizni kell. Általános tüneti és szupportív kezelést kell alkalmazni, ami magába foglalja a légutak biztosítását, intravénás folyadékkezelést, szükség esetén mesterséges lélegeztetést és a keringés támogatását, értónust fokozó gyógyszer adását. Flumazenil mint speciális benzodiazepin receptor antagonista alkalmazható. Benzodiazepinnel - így például a diazepámmal - kezelt epilepsziás, vagy benzodiazepin-függő betegnél flumazenil alkalmazásakor epilepsziás roham jelentkezésének lehetősége miatt elővigyázatosság indokolt. A dialízis csekély hatású diazepám túladagolása esetén. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Más pszichotróp (pl. anxiolítikumok, altatók, antipszichotikumok, antidepresszánsok) és antikonvulzív gyógyszerek, narkózis gyógyszerei, narkoanalgetikumok, és szedativ antihisztaminok a Seduxen hatását potencírozhatják. Az alkohol felerősíti a gyógyszer szedatív hatását. Ez befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket (lásd 4.7 pont). A diazepám - főként tartós alkalmazás mellett - kölcsönhatásba léphet a citokróm CYP3A és CYP2C19 enzimen metabolizálódó gyógyszerekkel (pl. cimetidin, ketokonazol, flukonazol, itrakonazol, vorikonazol, fluvoxamin, fluoxetin, omeprazol, izoniazid, diszulfirám, fozamprenavir, ritonavir), ennek során a diazepám clearance-e csökken, szedatív hatása erősödhet és megnyúlhat. Enziminduktor hatású készítmények (pl. rifampicin), közöttük antiepileptikumok (pl. karbamazepin, fenitoin) gyorsíthatják a diazepám eliminációját. A nyugtató hatású gyógyszerek, mint például a benzodiazepinek vagy ezekkel rokon gyógyszerek, mint például az Seduxen, opioidokkal történő egyidejű alkalmazása fokozza a szedáció, a légzésdepresszió, a kóma és a halál kockázatát az additív központi idegrendszeri depresszáns hatás miatt. Ezen gyógyszerek egyidejű alkalmazásakor a gyógyszer dózisát és az alkalmazás időtartamát korlátozni kell (lásd 4.4 pont). Más izomrelaxánsokkal együtt adva a hatás kiszámíthatatlan, apnoe veszélye áll fenn. A diazepám fokozza a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását. Amennyiben moxonidinnel együtt adják, a diazepám szedatív hatása fokozódik. Alfa-agonisták -lofexidin, izomlazítók- baklofén vagy tizanidin, az antiemeticum nabilon és a gastrointestinalis stimuláns cizaprid szintén növeli a szedatív hatást. A teofillin alacsony dózisban csökkenti a benzodiazepinek nyugtató hatását. Diazepám csökkentheti a levodopa hatását. A benzodiazepinek fokozhatják a klozapin nemkívánatos/toxikus hatását. Kezelés: fontolja meg a benzodiazepin adagjának csökkentését (vagy lehetőség szerinti elhagyását) a klozapin-kezelés megkezdése előtt. A benzodiazepinek fokozhatják a nátrium-oxibát központi idegrendszeri depresszáns hatását. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A leggyakoribb mellékhatások (például: a fáradékonyság, álmosság és izomgyengeség) dózisfüggőek. Az esetek többségében a mellékhatások néhány nap után maguktól megszűnnek, vagy az adag csökkentésével kivédhetők. Az alábbi táblázatban összefoglalt nemkívánatos mellékhatások egyaránt alapulnak klinikai vizsgálati eredményeken és forgalomba hozatalt követő bejelentéseken. A diazepám forgalomba hozatalát követő tapasztalatokból megismert nemkívánatos gyógyszerhatások spontán esetjelentésekből és irodalomból származnak. Mivel ezek a mellékhatás-bejelentések önkéntesek, és ez ismeretlen méretű populációból származnak, az előfordulásuk gyakoriságát nem lehet megbízhatóan felbecsülni. Ritkán koordinációs zavarok, zavartság, szédülés, fejfájás, kedélyállapot romlása, látászavar, akkomodáció zavara, bőrkiütés, vegetatív zavarok, székrekedés, beszédzavar, alacsony vérnyomás, vizelettartási- és ürítési zavarok, hányinger, szájszárazság vagy nyálelválasztás fokozódása, bőrpír, remegés, libido változása, bradycardia fordul elő. Nagyon ritkán a transzamináz és alkalikus-foszfatáz szintek emelkedés, sárgaság, neutropenia jelentkezik. Benzodiazepinekkel kezelt betegek esetében elesést és csonttörést jelentettek. Megnövekedett a kockázat párhuzamos nyugtatóhasználat esetén (beleértve az alkoholos italokat is) és idősekben. Szervrendszer Mellékhatás Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek neutropenia Pszichiátriai kórképek agresszió nyugtalanság szorongás zavart tudatállapot depresszív hangulat hallucináció ellenségesség alvászavar személyiségzavar csökkent libidó fokozott libidó gyógyszerrel való visszaélés gyógyszerfüggőség Idegrendszeri betegségek és tünetek anterográd amnézia autonóm idegrendszeri zavarok ataxia koordinációs zavarok szédülés beszédzavar fejfájás fokozott izomtónus csökkent izomtónus aluszékonyság napközben remegés csökkent éberség Szembetegségek és szemészeti tünetek látászavarok kettős látás akkomodációs zavarok A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei forgó jellegű szédülés Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek bradycardia szívelégtelenség, beleértve a szívmegállást Érbetegségek és tünetek alacsony vérnyomás Légzőszervi, mellkasi és mediasztinális betegségek és tünetek légzésdepresszió légzési elégtelenség Emésztőrendszeri betegségek és tünetek székrekedés szájszárazság hányinger fokozott nyálelválasztás Máj- és epebetegségek illetve tünetek sárgaság A bőr és bőralatti szövet betegségei és tünetei bőrpír bőrkiütés A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei és tünetei izomgyengeség Vese- és húgyúti betegségek és tünetek húgyúti retentio incontinentia Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók fáradtság Laboratóriumi vizsgálatok eredményei a vér alkalikus-foszfatáz szintjének emelkedése transzamináz-értékek emelkedése Egyes mellékhatások leírása Álmosság, érzelmi fásultság, csökkent éberség, zavartság, fáradtság, fejfájás. szédülés, izomgyengeség, ataxia vagy kettős látás: ezek a jelenségek legfőképp a kezelés kezdetekor jelentkeznek és az ismételt alkalmazás során rendszerint megszűnnek. Alkalmanként egyéb nemkívánatos hatásokat is jelentettek, mint például gastrointestinális zavarokat, a libidó megváltozását, és bőrreakciókat. Amnézia Terápiás adagolás mellett anterográd amnézia előfordulhat, aminek kockázata az adag emelésével nő. Az amnéziát okozó hatás helytelen viselkedéssel társulhat (lásd 4.4 pont). Depresszió Egy előzetesen fennálló depresszió felszínre kerülhet benzodiazepinek alkalmazása közben. Pszichiátriai és "paradox" reakciók Ismert, hogy a benzodiazepinnel, illetve benzodiazepinszerű gyógyszerekkel való kezelés kapcsán nyugtalanság, izgatottság, ingerlékenység, agresszivitás, érzéki csalódások, dührohamok, rémálmok, hallucinációk, pszichózis, helytelen viselkedés, és egyéb nemkívánatos magatartásformák előfordulhatnak. Ezen készítmény esetben ezek a tünetek eléggé súlyosak lehetnek. Nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő gyermekeknél és időseknél. Függőség A gyógyszer használata (még terápiás dózisban is) fizikai függőség kialakulásához vezethet: a terápia abbahagyása elvonási, vagy ún. "rebound" tüneteket okozhat (lásd 4.4 pont). Pszichés függőség is előfordulhat. Beszámoltak a benzodiazepinekkel való abúzusról is. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Psycholepticumok; Benzodiazepin-származékok ATC kód: N05BA01 A diazepám hatásait a GABA-erg (gamma-aminovajsav) szinaptikus gátlás hatékonyságának fokozása útján fejti ki, elsősorban a limbikus rendszer, a subcorticalis formációk, a thalamus és a hypothalamus területén. A GABA a fő központi idegrendszeri gátló neurotranszmitter. A GABAA receptor alloszterikus kötőhelye a központi idegrendszeri depresszánsok közül a benzodiazepineknek is, így a diazepámnak. A benzodiazepin receptor agonistái anxiolítikus, antikonvulzív, szedatohipnotikus és izomrelaxáns hatással rendelkeznek. Nem okoznak általános neuronális gátlást. A benzodiazepinek GABAA receptoron történő kötődésének következtében megnő a receptor affinitása a GABA iránt. Ez a receptorkomplexen elhelyezkedő kloridcsatorna elhúzódó aktivációját eredményezi, aminek során nagyobb mennyiségű kloridion áramlik be a neuronba, fokozott mértékben hiperpolarizálva a sejtmembránt és gátolva az ingerületátvitelt. A GABAA receptorkomplexum részét képező több benzodiazepin receptor altípus ismert (omega1-omega6). 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás A diazepám per os jól és gyorsan szívódik fel a gastrointestinalis traktusból, maximális plazmakoncentrációkat a bevételt 30-90 perccel követően ér el. Eloszlás A diazepám erősen (kb. 99%-ban) kötődik a plazmafehérjékhez. A diazepám erősen lipidoldékony, átjut a vér-agy gáton. A diazepám és metabolitjai átjutnak a placentán és kiválasztódnak az anyatejbe. Biotranszformáció A diazepám fő metabolitjai: N-dezmetil-diazepám (nordiazepám), oxazepám, előbbi aktivitása az anyavegyületével közel azonos. Mind a diazepám, mind a nordiazepám lassú hidroxiláció során alakul más aktív metabolitokká, ilyen az oxazepám is. Az anyavegyület hatását a még hosszabb felezési idejű (kb. 60 óra) nordiazepám kitolja. Tartós alkalmazás mellett a nordiazepám relatív hányada megemelkedik a szervezetben. A diazepám a májban metabolizálódik, metabolitja még a temazepám. Elimináció A plazmában a diazepám koncentrációja két fázisban csökken: a kezdeti rapid megoszlási fázist, ami 1 órára tehető felezési idejű, kb. 24-48 órás nyújtott terminális eliminációs fázis követi, ami a metabolitokra vonatkozóan még hosszabb. A diazepám főként szabad vagy konjugált metabolitjai formájában választódik ki a vizelettel. Újszülötteknél, időseknél, vese- és májbetegeknél az eliminációs felezési idő akár többszörösére is emelkedhet. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Akut toxicitás: per os LD50: 720 mg/ttkg egérnél, 1240 mg/ttkg patkánynál, intraperitoneális (ip.) LD50 150 mg/ttkg egérnél. Majomnál ip. 400 mg/ttkg a 6. napon elhullást okozott. Reprodukciós vizsgálatok: per os 100 mg/ttkg mellett patkánynál a terhességek és élve születések száma csökkent. Ennél alacsonyabb dózis mellett az élve születések száma a normál határokon belül maradt. Ezekben a vizsgálatokban néhány újszülött állatnál csontrendszeri vagy más rendellenességet észleltek. További vizsgálatok 80 mg/ttkg/nap dózis mellett patkánynál nem igazoltak teratogén hatást. Állatkísérletek alapján az oxazepám karcinogén tulajdonsága felmerült. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 20 db tabletta PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: (egy üres keresztes) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások Az eredeti csomagolásban tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 5 év. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Richter Gedeon Nyrt. H-1103 Budapest Gyömrői út 19-21. Magyarország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA OGYI-T-3321/01 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1967. július 21. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. március 25. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2019. július 23. 10 OGYÉI/3918/2019 OGYÉI/3922/2019 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség Egyes vizsgálati eredmények szerint a terhesség első trimeszterében a benzodiazepinek - így a Seduxen tabletta - fokozzák a malformációk előfordulásának esélyét, ezért a terhesség ezen időszakában alkalmazásuk ellenjavallt. A terhesség későbbi szakaszában történt benzodiazepin expozíció az újszülöttnél központi idegrendszeri gátlást és légzésdepressziót okozhat. Amennyiben a készítményt fogamzóképes korú nőnek írják fel, figyelmeztetni kell a beteget arra, hogy ha terhességet kíván vállalni vagy felmerül a terhesség lehetősége, a gyógyszer szedésének felfüggesztésével kapcsolatban forduljon kezelőorvosához. Azoknál az újszülötteknél, akiknek az anyja a terhesség késői szakában vagy a szülésnél kivételes orvosi okból nagy dózisban diazepámot kapott, hypothermia, izomhypotonia (izomtónus gyengeség) és légzésdepresszió várható, a vegyület farmakológiai hatásának köszönhetően. Továbbá, azoknál az újszülötteknél, akik a terhesség utolsó szakaszában hosszantartó benzodiazepin kezelésben részesült anyáktól születtek, fizikai függőség alakulhat ki, és a szülést követően fennállhat az elvonási tünetek jelentkezésének a veszélye. Ezért a Seduxen alkalmazásáról az orvosnak az előny/kockázat gondos mérlegelése alapján egyedileg kell döntenie. Szoptatás Szoptatás időszakában alkalmazása ellenjavallt, mivel átjut az anyatejbe. Termékenység A termékenységre vonatkozóan humán adat nem áll rendelkezésre. |