Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

DHC CONTINUS 60MG RETARD TABLETTA 20X

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Ennogen Healthcare (europe) Ltd.
Hatástani csoport:
N02AA Természetes opium-alkaloidok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-01635/01
Hatóanyagok:
Dihydrocodeinum hydrogentart.
Hatáserősség:
+ (egykeresztes), erős hatású (+)
Fogy. ár:
1399 Ft
Kiadhatóság:
V Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,001399,00
Közgyógy1399,000,00
Eü kiemelt1099,00300,00
Üzemi baleset1399,000,00
Közgyógy eü.kiemelt1399,000,00
Teljes0,001399,00
Egyedi engedélyes0,001399,00
Tárolás:
25 °c alatt
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
Alkohol fogyasztása a készítmény szedése mellett ellenjavallt
Gyerekeknek nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Asztmás megbetegedés esetén ellenjavallt
Laktóz intolerancia
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és az alkalmazás módja

Adagolás

Az adag függ a fájdalom súlyosságától és a beteg egyéni érzékenységétől.
Általános szabály, hogy egy megfelelően magas dózist kell kiválasztani, de ugyanakkor a legalacsonyabb hatásos dózist kell alkalmazni.
A javasolt dózisok csak ajánlott mennyiségek. Az ezektől való eltérést a fájdalom súlyossága indokolhatja.

Felnőttek és 16 évnél idősebb serdülők:
Az általános kezdődózis 12 órás időközökben 1-1 db 60 mg-os retard tabletta reggel és este. Ha a fájdalomcsillapítás nem megfelelő vagy a fájdalom nő, a dózist növelni kell 120 mg-ig 12 óránként. Ennél magasabb adagokra vonatkozóan jelenleg nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű klinikai tapasztalat.

Gyermekek és serdülők 16 éves korig:
A DHC Continus a biztonságosságra és hatásosságára vonatkozó adatok hiányában 16 éves kor alatt nem javasolt.

Idősek és veszélyeztetett betegek:
Idős betegek, valamint hipotiroidizmusban, máj- és veseelégtelenségben szenvedő betegeknél az adagot titrálni kell a megfelelő fájdalomcsillapítás eléréséig. Figyelembe kell venni, hogy a megfelelő fájdalomcsillapítást el lehet esetleg alacsonyabb adaggal is érni ezeknél a betegeknél. Megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre van szükség.

Adagolás módja
A retard tablettákat egészben kell lenyelni, nem szabad eltörni, szétrágni vagy szétzúzni, mert ez akár halálos dózis felszabadulásához is vezethet. A DHC Continus retard tablettákat naponta kétszer 12 órás időközönként fix időrend szerint kell bevenni. Két bevétel közötti idő nem lehet rövidebb 8 óránál. A bevétel étkezésektől függetlenül, megfelelő mennyiségű folyadékkal történhet.

A kezelés időtartama
A készítményt csak addig kell alkalmazni, ameddig feltétlenül indikált. Tartós alkalmazás esetén rendszeresen ellenőrizni kell (lehetőség szerint az adagok csökkentése által) hogyan és mekkora adaggal szükséges a kezelést folytatni.

Amennyiben a DHC-terápia már nem szükséges, a megvonási tünetek elkerülése céljából az adagolást célszerű fokozatosan lecsökkenteni.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A DHC Continus különösen óvatosan, csak az előny/kockázat gondos mérlegelése után és összhangban a megfelelő óvintézkedésekkel (például a dózis csökkentése, monitoring) adható idősek vagy az alábbi betegek esetében:
- Légzésdepresszió hipoxiával
- Krónikus obstruktív tüdőbetegség
- Bronchiális asztma
- Cor pulmonale
- Alvási apnoe
- Központi idegrendszeri depresszánsok együttadása (lásd alább és 4.5 pont)
- Monoamin-oxidáz-gátlók (MAO-k, lásd alább és 4.5 pont)
- Tolerancia, fizikai függőség és elvonás (lásd alább)
- Pszichológiai függés [függőség], visszaélési profil, kórtörténetben a hatóanyaggal való befolyás és/vagy alkoholfogyasztás (lásd alább)
- Fejsérülés, koponyaűri elváltozások vagy megnövekedett koponyaűri nyomás, bizonytalan eredetű korlátozott tudatszint
Epeúti betegségek
- Hasnyálmirigy-gyulladás
- A májfunkció károsodása
- Súlyos veseműködési zavar
- Székrekedés
- Hypothyreosis
- Prosztatamegnagyobbodás

Légzésdepresszió
Opioid túladagolás esetén a fő veszélyt a légzésdepresszió jelenti.

Az opioidok légzési rendellenességeket okozhatnak alvás közben, úgy, mint központi alvási apnoét (central sleep apnoea CSA), illetve alvási hipoxémiát. Az opioidok használata egyes betegeknél dózisfüggő módon növelheti a CSA kockázatát. Az opioidok a már korábban kialakult alvási apnoe súlyosbodását is okozhatják (lásd 4.8 pont). CSA-ban szenvedő betegek esetén fontolja meg az opioid dózisának csökkentését.

Központi idegrendszeri depresszánsok együttadása
A DHC Continus és szedatív gyógyszerek, mint például a benzodiazepinek és hasonló gyógyszerek egyidejű alkalmazása szedálást, légzésdepressziót, kómát és halált okozhat. E kockázatok miatt az ilyen szedatív gyógyszerekkel együtt történő felírás olyan betegek részére van fenntartva, akiknél nincs alternatív kezelési lehetőség. Ha szedatív gyógyszerekkel egyidejűleg alkalmazandó DHC Continus felírásáról dönt az orvos, a lehető legkisebb hatásos dózist kell használni, és a lehető legrövidebbre kell szabni a kezelés időtartamát.
Fokozottan kell figyelemmel kísérni a légzésdepresszió és szedálás jeleit és tüneteit a betegeken. E tekintetben nyomatékosan javasolt tájékoztatni a betegeket és a gondozóikat, hogy tisztában legyenek ezekkel a tünetekkel (lásd a 4.5 pont).

MAO-gátlókat
Monoamin-oxidáz-gátlókkal történő egyidejű alkalmazása vagy alkalmazásuk abbahagyásától számított két héten belül nem javasolt.

Tolerancia, fizikai függőség és elvonás
Krónikus alkalmazás során a betegekben tolerancia alakulhat ki, és egyre nagyobb dózisra lehet szükség a megfelelő fájdalomcsillapítás eléréséhez. A DHC retard tabletta elhúzódó adagolása szomatikus függőséghez vezethet és a terápia hirtelen megszakításakor elvonási tünetek alakulhatnak ki.

Amennyiben a DHC-terápia már nem szükséges, a megvonási tünetek elkerülése céljából az adagolást célszerű fokozatosan lecsökkenteni.

Hyperalgesia
Különösen nagy dózisok esetében a dihidrokodein-dózis további növelésére sem reagáló hyperalgesia fordulhat elő. A dihidrokodein-dózis csökkentésére vagy az opiát váltására lehet szükség.

Pszichológiai függés [függőség], visszaélési profil, kórtörténetben a hatóanyaggal való befolyás és/vagy alkoholfogyasztás.
Pszichés függőség (addikció). kialakulása előfordulhat opioid fájdalomcsillapítókkal, így dihidrokodeinel is.A dihidrokodeinnek az opioidokhoz hasonlóan van függőségi potenciálja.

Látens és manifeszt szenvedélybetegségek esetén könnyen kialakulhat dihidrokodein-abúzus.
A dihidrokodein különös gondossággal alkalmazandó olyan betegeknél, akiknek a kórtörténetében a hatóanyaggal való befolyás (ideértve az alkoholfogyasztást is) vagy mentális egészségi zavar szerepel.

Krónikus fájdalomban szenvedő betegeknél a készítmény megfelelő alkalmazása és az adagolási időközök betartása lényegesen lecsökkenti a pszichés függőség veszélyét.

Parenterális formában nem engedélyezett az adagolása, várhatóan súlyos nemkívánatos eseményt okoz, ami halálos kimenetelű lehet.

A retard tablettákat egészben kell lenyelni, nem szabad eltörni, szétrágni vagy szétzúzni. Az eltört, szétrágott vagy szétzúzott retard tabletták bevétele gyors hatóanyag-felszabaduláshoz és akár a dihidrokodein halálos dózisának felszívódásához, túladagoláshoz vezethet (lásd 4.9 pont).

A DHC Continus alkalmazása nem ajánlott gyermekeknél és16 év alatti életkorban a megfelelő hatássossági és biztonságossági klinikai tapasztalat hiánya miatt.

Az opioidok, például a dihidrokodein, befolyásolhatják a hypothalamus-hipofízis-mellékvese vagy a gonadális tengelyeket. Néhány észlelhető hormonális változás - a szérumprolaktinszint növekedése és a plazmakortizol- és plazma-tesztoszteronszint csökkenése - klinikai tüneteket okozhat.

Laktóz
A készítmény laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A dihidrokodein még az előírt adagolási mód betartása mellett is befolyásolhatja a fenti képességeket.
Ez elsősorban a kezelés első napjaira vonatkozik vagy a dózismódosítás időszakára, vagy alkohollal vagy centrálisan ható szerekkel (nyugtatók, szedatívumok, altatók) egyidőben történő alkalmazása esetén fordulhat elő.
A gépjárművezetésre vonatkozó tiltások általában nem vonatkoznak a stabil, állandó kezelés időszakára. Az orvos minden esetben egyénileg dönt a tiltások mértékéről.


4.9 Túladagolás

Tünetek
A dihidrokodein túladagolása ugyanazokkal a tünetekkel jár általában, mint bármelyik más centrálisan ható fájdalomcsillapító (opioid) esetében. Főleg aluszékonyság kábultságig vagy kóma, miózis, hányás, légzésdepresszió, illetve apnoe, tachycardia vagy bradycardia és hipotenzió, rhabdomyolysis, tudatzavar, valamint izomgörcsök, a keringés összeomlása, kóma és légzésdepresszió vagy apnoe, amely súlyos esetekben fatális végkimenetellel járhat.

Kezelés
Túladagolás esetén a beteg cardialis és légzési funkcióit kell monitorozni és a szükséges támogató intézkedéseket meg kell tenni. A beteg légútjait biztosítani kell.
A tiszat opioid-antagonista, pl. a naloxon, mint specifikus antidótum megakadályozza az opioid-túladagolás tüneteit, semlegesítheti a dihidrokodein hatásait. Különös figyelmet kell arra fordítani, hogy az opioid hatása tovább tarthat, mint a naloxoné, ezért a légzési elégtelenség ismételten előfordulhat. Nagyobb mennyiségű DHC Continus bevétele esetén gyomormosás lehet indokolt. Ha szükséges, más támogató kezelést is kell alkalmazni.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

MAO-inhibitorok
Monoamin-oxidáz-gátlókkal történő egyidejű alkalmazása vagy alkalmazásuk abbahagyásától számított két héten belül nem javasolt, mert együttalkalmazás esetén a központi idegrendszeri hatások fokozódhatnak és előre nem megjósolható kimenetelű egyéb nemkívánt hatásokat fordulhatnak elő.

Centrálisan ható készítmények
Szedatív gyógyszerek, mint például benzodiazepinek vagy hasonló gyógyszerek:
Az opiátok és az olyan szedatív gyógyszerek együttes használata, mint például a benzodiazepinek vagy hasonló gyógyszerek, az additív központi idegrendszeri (CNS) depresszáns hatás miatt növelik a szedálás, a légzésdepresszió, a kóma és a halál kockázatát. Az együttes használat dózisát és időtartamát korlátozni kell (lásd 4.4 pont).
A központi idegrendszerre ható szerek közé tartoznak többek között a következők: egyéb opioidok, szorongásgátlók, altatók és nyugtatók (beleértve a benzodiazepineket), antipszichotikumok, antidepresszánsok, fenotiazinok és alkohol.

Alkohol
Alkohollal együtt szedve a dihidrokodein nagyobb mértékben csökkenti a pszichomotoros teljesítményt, mint a két szer külön-külön alkalmazva. Ezért a DHC Continussal történő kezelés ideje alatt az alkohol fogyasztása ellenjavallt.

Parciális opioid-agonisták/antagonisták
Dihidrokodein és parciális opioid-agonisták/antagonisták (pl. buprenorfin, pentazocin) kombinációja a DHC Continus hatékonyságának csökkenéséhez vezethet.

Köhögés elleni szerek
A köhögés elleni gyógyszerek hatékonyságát fokozni lehet DHC Continus egyidejű alkalmazásával.

Köptetők, mukolitikumok
A DHC Continus köhögéscsillapító hatásának köszönhetően, a váladékok besűrűsödése fordulhat elő a készítmények egyidejű alkalmazása esetén.

Szildenafil
Egyedi esetekben a dihidrokodein és szildenafil együttes szedése erekcióhoz vezethet, amely állapot a szexuális együttlét után is fennmarad.

Cimetidin és más, a hepatikus metabolizmust befolyásoló szerek gátolják a dihidrokodein metabolizmusát

Morfin-származékokkal történő kezelés ideje alatt a morfin-metabolizmus gátlását figyelték meg, ami a morfin magas plazmakoncentrációjához vezetett. Ilyen interakció nem zárható ki a dihidrokodein esetében sem.


6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A nemkívánatos hatások osztályozásának alapját az alábbi gyakorisági kategóriák képezik:
Nagyon gyakori: ? 1/10
Gyakori: ? 1/100 - <1/10
Nem gyakori: ? 1/1000 - <1/100
Ritka: ? 1/10000 - <1/1000
Nagyon ritka: <1/10000,
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Minden kategórián belül a mellékhatások a súlyosság csökkenő sorrendjében vannak felsorolva.

Immunrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori: Angioödéma

Endokrin betegségek és tünetek
Nem ismert: Hyperprolactinaemia

Pszichiátriai kórképek
Nem gyakori: Gyógyszerfüggőség (lásd 4.4 pont), konfúz állapot, érzékelési zavar (hallucinációk), rossz közérzet, hangulatzavar

Idegrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori: Fejfájás, szédülés
Nem gyakori: Epileptiform görcsök (elsősorban epilepsziás betegek vagy fokozott görcskészséggel rendelkező betegek esetében), paraesthesia, szedáció
Nem ismert: alvási apnoe szindróma


Szembetegségek és szemészeti tünetek
Ritka: Látászavarok

A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
Nem gyakori: Szédülés

Érbetegségek és tünetek
Ritka: Vérnyomáscsökkenés

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Nem gyakori: Dyspnoe vagy asztmás roham (az utóbbi elsősorban asztmás betegeknél fordul elő)
Nagyon ritka: légzési elégtelenség

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori: Székrekedés
Gyakori: Hányinger, hányás, hasi fájdalom, szájszárazság
Nem gyakori: Diarrhoea
Nagyon ritka: Ileus

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Nem gyakori: Epegörcs, megemelkedett májenzimérték

A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei
Nem gyakori: Hiperhidrózis, pruritus, urticaria, bőrreakciók/bőrpír

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Nem gyakori: Vizeletretenció

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nem gyakori: Elvonási tünetekkel társuló fizikai függőség, aszténia, fáradtság, rossz közérzet
Nem ismert: Elvonási tünetek újszülötteknél, tolerancia


Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmaterápiás csoport: opioidok; ATC kód: N02A A08

A dihidrokodein egy félszintetikus ópiumalkaloid, opioid agonista tulajdonságokkal, melynek nincs antagonista hatása. A dihidrokodein az erőshatású fájdalomcsillapítók közé tartozik, hatását centrális úton fejti ki. Relatív hatékonysága az morfinéhoz hasonlítva: 0,08-0,6.

Központi idegrendszer
A dihidrokodein fő hatása az analgézia és köhögéscsillapító hatás (a köhögési reflex elnyomása közvetlen hatása a köhögés központra, a medullára), ami már alacsony fájdalomcsillapító hatással bíró dózisoknál is jelentkezik. A köhögéscsillapító dózis légzésdeprerssziós hatása - amit azáltal fejt ki az összes opioid fájdalomcsillapító, hogy megváltozik az agytörzsben a légzési központ érzékenysége a CO2-dal szemben - csak mérsékelt. Equianalgetikus dózisban ez a hatás a morfinéhoz hasonlítható. A szomatikus és / vagy pszichés függőség kockázata a kodeinéhez hasonló, de kevésbé kifejezett, mint az erősebb opioidoknak. Ezt a kockázatot tovább csökkenti beadás szerint rögzített menetrenddel (fájdalom megelőzésére).

Gyomor-bél traktus és egyéb simaizom
A dihidrokodein a gyomor- és a nyombélmotilitás csökkenését okozza, amivel az antrum símaizomtónusának növekedése társul. Az emésztés a vékonybélben késleltetett és a kontrakciók csökkennek. A perisztaltikus hullámok a vastagbélben is csökkennek, míg a tónus emelkedik a székrekedést okozó görcsig.


5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Per os adagolás követően a dihidrokodein majdnem teljesen felszívódik a gasztrointesztinális traktusból.

A hatóanyag felszabadulása a DHC continusból egyenletes hosszú időn keresztül, ezért a plazmakoncentrációk alacsonyabbak. A biohasznosulás mértéke azonos egy azonnali hatóanyagleadású formulációéval, ezért feltételezhetően a szervezet, a fájdalomcsillapításhoz szükséges elegendő mennyiségű hatóanyag ellátást kap 12 órán át.

Biotranszformáció és elimináció
A dihidrokodein nagymértékű first-pass metabolizmuson esik át, ezért a relatív biohasznosulása alig 20% a parenterális adagoláshoz viszonyítva. Ennek megfelelően a per os adagok magasabbak.
A plazma felezési ideje 3-4 óra.

Mint a többi fenantrén-származék, a dihidrokodein főleg a májban metabolizálódik és a keletkező metabolitok főként a vizelettel ürülnek. A dihidrokodein metabolizációja O-demetiláció, N-demetiláció és 6-keto-redukció.

5.3 A preklinikai biztonsági vizsgálatok eredményei

A dihidrokodein bázissal végeztek akut toxicitás vizsgálatokat. Az egereken mért LD50 220-250 mg/ttkg gözött van szubkután és intraperitoneális adagolást követően.
A dihidrokodein görcskeltő hatása (amit különböző állatfajokon mértek) a letális dózis 2/3-nál kezdődik.
A légzésbénító hatást 5-50 mg/ttkg közötti adagoknál mérték.
Nem áll rendelkezésre adat a dihidrokodeinről genotoxicitást, karcinogenitást, reprodukciós és fejlődési hatásokat illetően sem.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

20 vagy 56 db retard tabletta PE záró csíkkal és kupakkal lezárt PP tartályban, dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: ? (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).



6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 oC-on tárolandó.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Ennogen Healthcare (Europe) Ltd
Block B, The Crescent Building, Northwood, Santry
Dublin 9, D09 C6X8,
Írország


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

OGYI-T-1635/01 (20×)
OGYI-T-1635/02 (56×)


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1991. június 25.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. július 17.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. december 07.
8

OGYÉI/72794/2023




Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

A gyógyszer használatát a lehető legnagyobb mértékben kerülni kell terhesség vagy szoptatás ideje alatt

Terhesség
Nincs biztonságossági tapasztalat a DHC Continus alkalmazásáról terhesség alatt.
Áll rendelkezésre adat humán deformációra, a magzat növekedési visszamaradására, koraszülésre vonatkozóan hasonló hatóanyagok esetében.

A készítmény tartós alkalmazása terhesség során neonatális opioidelvonási szindrómát okozhat az újszülöttben.
Szülés alatt nem alkalmazható dihidrokodein, mivel légzési elégtelenséget okozhat az újszülöttben.

Szoptatás
Nem ismert, hogy a hatóanyag vagy metabolitjai kiválasztódnak-e az anyatejbe, ezért szoptatás ideje alatt a DHC Continus ellenjavallt. Amennyiben a kezelés feltétlenül szükséges a szoptatás alatt, a csecsemőt megfigyelés alatt kell tartani a túladagolási tünetek (pl. csökkent nyelési készség, aluszékonyság, letargia) esedékessége miatt.

Termékenység
Nem állnak rendelkezésre adatok a DHC Continus hatásával kapcsolatban a humán termékenységre (lásd 5.3 pont).