Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

MORPHINUM HYDROCHLORICUM TEVA 10MG/ML OLD INJ 50X1ML

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Teva Gyógyszergyár Zrt.
Hatástani csoport:
N02AA Természetes opium-alkaloidok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-12716/02
Hatóanyagok:
Morphinium hydrochloricum
Hatáserősség:
#M#M (két üres keresztes), kábítószer (#M#M)
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
KP Kábítószerként és pszichotrop (II) anyagként minősített gyógyszerek.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
Száraz helyen
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
Alkohol fogyasztása a készítmény szedése mellett ellenjavallt
Gyerekeknek nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Vesebetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Májbetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Dopping listán szereplő
Asztmás megbetegedés esetén ellenjavallt
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és az alkalmazás

Felnőtteknek a fájdalom súlyossága és a beteg érzékenysége szerint 4-6 óránként 10 mg sc. vagy im., igen erős fájdalom esetén 20 mg.

Gyermekek és serdülők
Gyermekeknek 1 éves kortól 0,2-0,1 mg/ttkg sc., naponta 1-2-szer.
A Morphinum hydrochloricum TEVA 10 mg/ml és 20 mg/ml oldatos injekció alkalmazása 1 év alatti gyermekek esetében ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Speciális alkalmazás. A peridurális térbe vezetett kanülön keresztül 2 mg morfin 10 ml izotóniás nátrium-klorid-oldatban adagolva átlagosan 12-16 órás analgéziát okoz a befecskendezés magasságának megfelelő szegmentumokban. Alkalmazható posztoperatív, ill. sorozatos bordatöréshez kapcsolódó fájdalom csillapítására, ill. terminális állapotú daganatos betegek tartós fájdalomcsillapítására.
Idősek, szignifikánsan csökkent vese- vagy májfunkciójú betegek, valamint hypothyreosis esetében a beadott adag csökkentése javasolt.

A kezelés céljai és a kezelés leállítása
A Morphinum hydrochloricum Teva oldatos injekció-kezelés megkezdése előtt a beteggel egyeztetni kell a kezelési stratégiát, amely magában foglalja a kezelés időtartamát és céljait, valamint a kezelés leállításának tervét, a fájdalomcsillapításról szóló ajánlásoknak megfelelően. A kezelés során az orvosnak és a betegnek rendszeresen kapcsolatot kell tartania, hogy felmérjék a kezelés folytatásának szükségességét, mérlegeljék a kezelés leállítását, és szükség esetén módosítsák az adagolást. Ha a betegnek már nincs szüksége a Morphinum hydrochloricum Teva oldatos injekció-kezelésre, ajánlott a dózis fokozatos csökkentése az elvonási tünetek megelőzése érdekében. Ha a fájdalomcsillapító hatás nem kielégítő, mérlegelni kell a hyperalgesia, a tolerancia és az alapbetegség progressziójának lehetőségét (lásd 4.4 pont).

A kezelés időtartama
A Morphinum hydrochloricum Teva oldatos injekció nem alkalmazható a szükségesnél hosszabb ideig.




Ellenjavallat

4.3 Ellenjavallatok

* A készítmény hatóanyagával, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
* Légzési elégtelenség.
* Nyák okozta légúti elzáródás
* Obstruktív légúti betegség
* Görcsrohamokkal járó betegségek
* Fejsérülések.
* Intracranialis nyomásfokozódás.
* Alkalmazása kerülendő asthma bronchiale roham alatt, továbbá akut hasi katasztrófában a diagnózis felállítása előtt.
* Paralitikus ileus
* Késleltetett gyomorürülés
* Akut májbetegség
* Epeműtétek utáni posztoperatív fázis
* Chordotomia előtti 24 órán belül
* Alkohol vagy hipnotikumok hatása alatt álló betegek izgalmi állapotai
* Terhesség, szoptatás.
* Csecsemőkor.
* Monoamin-oxidáz-inhibítorokkal történő együttes adagolás, illetve kezelés befejezését követő két héten belüli alkalmazás
* Morfin agonistákkal/antagonistákkal történő együttes adagolás (lásd 4.5 pont)




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Óvatosan, csökkentett adagban adható idős vagy legyengült betegnek, továbbá vese- és májkárosodás, hypothyreosis esetén. Mellékvesekéreg-elégtelenség és prosztata hipertrófia esetén a morfin fokozott óvatossággal alkalmazható.

Ugyancsak óvatosan adandó hipotonia, hypovolaemia esetén, az öntudat zavarai esetén, az epeutak betegségeiben, epe- vagy vesekólika fennállásakor, pancreatitisben, valamint obstruktív, illetve gyulladásos bélbetegségek esetén.

Más erős agonista opiátokhoz hasonlóan a morfin függőséget okozhat, és fokozott elővigyázatossággal kell használni olyan betegeknél, akik korábban alkohol- vagy drogfüggők voltak.

Alkalmazásának, ill. hatásának tartama alatt tilos szeszes italt fogyasztani!

Opioidalkalmazási zavar (gyógyszerabúzus és gyógyszerfüggőség)
Az opioidok, például a Morphinum hydrochloricum Teva oldatos injekció ismétlődő alkalmazásakor tolerancia, valamint fizikai és/vagy pszichés függőség (dependencia) alakulhat ki.
A Morphinum hydrochloricum Teva oldatos injekció ismétlődő alkalmazása opioidalkalmazási zavarhoz (Opioid Use Disorder, OUD) vezethet. Az opioid nagyobb dózisa és a kezelés hosszabb időtartama növelheti az OUD kialakulásának kockázatát. A Morphinum hydrochloricum Teva oldatos injekció készítménnyle való visszaélés (abúzus) vagy szándékos helytelen használat túladagolást és/vagy halált okozhat. Az OUD kialakulásának kockázata fokozott azoknál a betegeknél, akiknek személyes vagy családi (szülők vagy testvérek) anamnézisében szerepelnek szerhasználatból fakadó zavarok (beleértve az alkoholizmust is), akik aktuálisan dohányoznak, vagy azoknál a betegeknél, akiknek személyes anamnézisében egyéb mentális zavarok (pl. major depresszió, szorongás vagy személyiségzavarok) szerepelnek.
A Morphinum hydrochloricum Teva oldatos injekció-kezelés megkezdése előtt és a kezelés alatt a kezelési célokról és a kezelés leállítási tervéről meg kell állapodni a beteggel (lásd 4.2 pont). A kezelés előtt és alatt a beteget az OUD kockázatairól és jeleiről is tájékoztatni kell. Ezeknek a jeleknek az előfordulása esetén a beteeknek azt kell tanácsolni, hogy forduljanak kezelőorvosukhoz.
A betegeket monitorozni kell a kábítószer-kereső magatartás jelei tekintetében (pl. túl gyakori gyógyszerfelírási kérések). Ez magában foglalja az egyidejűleg alkalmazott opioidok és pszichoaktív szerek (például benzodiazepinek) ellenőrzését. Az OUD jeleit és tüneteit mutató betegek esetében mérlegelni kell addiktológiai szakemberrel való konzultációt.

Függőség és megvonási (absztinencia) szindróma
Az opiát fájdalomcsillapítók használata fizikai és/vagy pszichológiai függőség vagy tolerancia kialakulásával járhat. A gyógyszer használati idejével és a dózis emelésével párhuzamban nő a kockázat. Krónikus fájdalom kezelése során a készítmény naponta történő alkalmazásával szignifikánsan csökkenthető a fizikai és a szellemi függőség kialakulásának veszélye, ami súlyos fájdalom kezelésénél nem lényeges szempont.

Egyes elszórt esetekben már a kezelés kezdete után 2-3 nappal is kialakulhat a dependencia. Ennek kockázata csökkenthető az adagolás pontos menetrendjének kialakításával és megfigyelésével. A készítmény hirtelen megvonása, különösen hosszan tartó kezelés után megvonási szindróma kialakulásához vezethet. A szindróma tünetei általában a megvonás után néhány órával jelentkeznek, és 36-72 óra elteltével kumulálódnak.

A tünetek a dózis vagy a gyógyszerforma szabályozásával és a morfin fokozatos megvonásával minimálisra csökkenthetők. Az egyes tünetekre vonatkozóan lásd 4.8 pontot.

Különösen nagy dózisok esetében a morfindózis további növelésére sem reagáló hyperalgesia fordulhat elő. A morfindózis csökkentésére vagy az opiát váltására lehet szükség.

Ismert az opioidok közötti kereszt-tolerancia.

Az egyidejűleg szedett nyugtatók (szedatívumok), mint pl. benzodiazepinek vagy rokon gyógyszerek egyidejű alkalmazásából származó kockázat:
A Morphinum hydrochloricum TEVA oldatos injekció és olyan nyugtató (szedatív) gyógyszerek, mint a benzodiazepinek vagy rokon vegyületek egyidejű alkalmazása szedációt, légzésdepressziót, kómát és halált okozhat. Ezen kockázatok miatt az említett szedatív gyógyszereket és opioidokat egyidejűleg csak azon betegeknek lehet rendelni, akik számára nem áll rendelkezésre egyéb kezelési lehetőség. Amennyiben a Morphinum hydrochloricum TEVA oldatos injekció és opioidok egyidejű rendeléséről döntenek, a lehető legalacsonyabb hatásos dózist kell alkalmazni, továbbá a kezelés alkalmazását a lehető legrövidebb időtartamra kell korlátozni.

A betegeknél szorosan nyomon kell követni a légzésdepresszió, valamint a szedáció jeleit, illetve tüneteit. Erről mindenképpen tájékoztatni kell a beteget, valamint gondozóját (ahol ez releváns), annak érdekében, hogy felismerjék ezeket a tüneteket (lásd 4.5 pont).

Alvással összefüggő légzészavarok
Az opioidok alvással összefüggő légzési rendellenességeket okozhatnak, beleértve a centrális alvási apnoét (central sleep apnoea, CSA) és az alvással összefüggő hypoxaemiát. Az opioidok alkalmazása dózisfüggő módon növeli a CSA kockázatát. A CSA-ban szenvedő betegeknél meg kell fontolni az opioidok öszdózisának csökkentését.

Minden morfinkészítmény elővigyázatossággal adandó műtétek, különösen hasi beavatkozások után, ugyanis a morfin hátrányosan befolyásolja a belek motilitását. Morfin adása kerülendő mindaddig, míg a normál bélfunkciók helyre nem állnak.

Akut mellkasi szindróma sarlósejtes betegségben szenvedő betegeknél
Az akut mellkasi szindróma és az érelzáródásos krízis alatt morfinnal kezelt, sarlósejtes betegségben szenvedő betegeknél a morfinhasználat közötti lehetséges összefüggés miatt az akut mellkasi szindróma tüneteinek szoros monitorozása indokolt.

Per os alkalmazott P2Y12-antagonista trombocitaaggregáció-gátló kezelés
A P2Y12-antagonistaval egyidejűleg alkalmazott morfin-kezelés első napján a P2Y12-antagonista hatásosságának csökkenését figyelték meg (lásd 4.5 pont).

Mellékvese-elégtelenség
Az opiát fájdalomcsillapítók reverzibilis mellékvese-elégtelenséget okozhatnak, ami monitorozást és glükokortikoid-pótló terápiát tesz szükségessé. A mellékvese-elégtelenség tünetei közé tartozhat pl. a hányinger, hányás, az étvágycsökkenés, a kimerültség, a gyengeség, a szédülés vagy az alacsony vérnyomás.

Nemi hormonok csökkenése és prolaktinszint növekedése
Az opiát fájdalomcsillapítók hosszú távú használata a nemihormon-szintek csökkenésével és a prolaktinszint növekedésével járhat. A tünetek közé csökknet libidó, impotencia vagy amenorrhoea tartozik.

Bőrt érintő, súlyos mellékhatások (SCAR)
A morfin-kezeléssel összefüggésben beszámoltak akut generalizált exanthemás pustulosisról (AGEP), amely életveszélyes vagy halálos is lehet. A legtöbb ilyen reakció a kezelés első 10 napja során jelentkezett. Tájékoztatni kell a betegeket az AGEP jeleiről és tüneteiről, és fel kell hívni a figyelmüket, hogy azonnal forduljanak orvoshoz, ha ilyen tüneteket tapasztalnak.
Amennyiben e bőrreakciókra utaló jelek és tünetek jelennek meg, a morfin-kezelést le kell állítani, és már megfelelő kezelési lehetőséget kell mérlegelni.

Máj- és epebetegségek
A morfin az Oddi-sphincter működési zavarait és görcsét okozhatja, ami növeli az intrabiliaris nyomást és fokozza az epeúti tünetek és a pancreatitis kockázatát.

A készítmény segédanyagként nátrium-diszulfitot tartalmaz, mely ritkán súlyos túlérzékenységi reakciókat és hörgőgörcsöt okozhat. Az arra érzékeny krónikus légúti betegségben szenvedőknél (asztma, COPD) provokálhatja, vagy súlyosbíthatja az asztmás tüneteket, illetve a hörgőszűkületet. Amennyiben a készítményt a fenti betegcsoportban alkalmazzák, úgy fokozott elővigyázatosság szükséges, s asztmás roham vagy bronchoconstrictio tüneteinek észlelésekor a készítmény adását azonnal be kell szüntetni.

Gyermekek és serdülők
Csecsemőknek morfint adni tilos! A gyermekgyógyászatban a morfinnak csak elsősegélyként (sokkellenes küzdelem, tüdőoedema kezelése), ill. kivételesen súlyos, kínzó fájdalom és moribund állapot esetén van helye.

Segédanyagok

Nátrium
A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz ampullánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes".

Nátrium-diszulfit
Ritkán súlyos túlérzékenységi reakciókat és hörgőgörcsöt okozhat.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Morphinum hydrochloricum TEVA 10 mg/ml és 20 mg/ml oldatos injekció nagymértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
Alkalmazásának és a pszichomotoros teljesítmény befolyásoló hatásának időtartama alatt járművet vezetni vagy baleseti veszéllyel járó munkát végezni tilos! Alkalmazásának, ill. hatásának tartama alatt tilos szeszes italt fogyasztani!


4.9 Túladagolás

Fő tünetei a légzés-depresszió, hipotenzió, keringési elégtelenség, mélyülő tudatzavar, kóma, hypothermia, tűhegynyire szűkült pupillák, emellett tachycardia, vertigo, a vázizmok relaxációja, gyermekeknél esetenként generalizált görcsrohamok is megfigyelhetők.
-Légzéselégtelenség miatt haláleset fordulhat elő.
Aspirációs tüdőgyulladás alakulhat ki.

Kezelése:
Elsődlegesen szem előtt tartandó a szabad légutak biztosítása és az asszisztált, illetve kontrollált ventilláció fenntartása.
Specifikus antidotuma a naloxon.
Masszív túladagolás esetén 0,4-0,8 mg intravénás naloxon adása javallt, mely szükség esetén 2-3 percenként ismételhető. Adható 2 mg naloxon 500 ml izotóniás sóoldatban vagy 5%-os dextróz-infúzióban oldva (0,004 mg/ml). Az infúzió sebessége függ az előzőleg bolusban adott dózistól és attól, hogy a beteg hogyan reagál.
Mivel azonban a naloxon hatástartama viszonylag rövid, a beteg gondos monitorozása szükséges mindaddig, míg a spontán respiráció megbízhatóan helyre nem áll.
Amennyiben nem áll fenn a morfin túladagolással összefüggésben jelentkező klinikailag szignifikáns légzés- és/vagy keringésdepresszió, úgy naloxon adása nem javallt.
A naloxon csak elővigyázatossággal adható olyan betegeknek, akiknél ismert vagy gyanított a morfin-dependencia. Ilyen esetekben az opioid hatások hirtelen és teljes mértékű megszűnése akut megvonási szindrómát eredményezhet.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Együttadása tilos:
* MAO-bénítókkal (súlyos toxikus reakció).
* naltrexonnal, súlyos elvonási szindróma kialakulása miatt. Naltrexon-kezelés csak 7-10 napos washout periódus után kezdődhet,
* egyéb opioid agonistákkal/antagonistákkal, súlyos elvonási szindróma kialakulása miatt.

Együttadása kerülendő:
* kloroprokainnal, mivel császármetszéskor epiduralisan adagolva antagonizálja az epiduralis morfin fájdalomcsillapító hatását,
* ciklosporinnal, mivel szervátültetetteknél morfinnal együtt adagolva neurológiai komplikációk alakulhatnak ki,
* eszmolollal, mert annak szérum-koncentrációja jelentősen megnövekedhet, és ez túladagolási tüneteket okozhat,
* fluoxetinnel, mert a morfin fájdalomcsillapító hatását antagonizálja,
* szomatosztatinnal, mert a morfin fájdalomcsillapító hatását antagonizálja.

Óvatosan adható:
* yohimbinnel, ami növeli a morfin fájdalomcsillapító hatását, de növeli a mellékhatások gyakoriságát is, és fokozza a légzésdeprimációt.
* a cimetidinnel, ami gátolja a morfin metabolizmusát.
* rifampicinnel. A rifampicin csökkentheti a morfin plazmakoncentrációját. A morfin fájdalomcsillapító hatását figyelemmel kell kísérni, a morfindózist pedig módosítani kell a rifampicinnel végzett kezelés alatt és után.
* klomipraminnal és amitriptilinnel, melyek erősítik a morfin fájdalomcsillapító hatását. Ez részben a megnövekedett biológiai hozzáférhetőséggel magyarázható. Dóziskorrekció válhat szükségessé.
A morfint körültekintéssel kell alkalmazni olyan betegeknél, akik egyidejűleg más központi idegrendszeri depresszánsokat, többek között szedatívumokat vagy hipnotikumokat, általános érzéstelenítőket, fenotiazinokat, egyéb nyugtatókat, izomlazítókat, antihipertenzív szereket, gabapentint vagy pregabalint és alkoholt alkalmaznak. Ha ezeket a gyógyszereket a szokásos morfin-dózisokkal együtt alkalmazzák, légzőszervi depressziót, hypotensiót, mély szedációt vagy kómát okozó kölcsönhatások jelentkezhetnek.

Morfinnal kezelt akut koronária-szindrómában szenvedő betegeknél a per os alkalmazott P2Y12-antagonista trombocitaaggregáció-gátló kezelés késleltetett és csökkent expozícióját figyelték meg. Ez a kölcsönhatás összefüggésben lehet a gyomor-bél traktus motilitásával, és más opioidokra is jellemző lehet. A klinikai jelentősége nem ismert, de az adatok azt mutatják, hogy a morfin és a P2Y12-antagonista együttes alkalmazása esetén a P2Y12-antagonista hatásossága csökkenhet (lásd 4.4 pont). Akut koronária-szindrómában szenvedő betegeknél, akiknél a morfin alkalmazása nélkülözhetetlen és a P2Y12 gyors gátlása döntő fontosságú, fontolóra vehető a P2Y12-antagonista parenterális alkalmazása.

A morfin és az etil-alkohol együttes alkalmazása additívan és szinergisztikus módon fokozza a központi idegrendszeri szedatív és deprimáló hatásokat. Ezért, a morfin-terápia alatt alkohol fogyasztása szigorúan tilos.


6.2 Inkompatibilitások

Fizikai-kémiai inkompatibilitást (csapadékképződést) mutattak ki a morfin-szulfát oldatok és az 5-fluorouracil között.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A lista a MedDRA szervrendszerek szerinti, a következő gyakorisági kategóriák használatával készült: nagyon gyakori (?1/10), gyakori (?1/100-<1/10), nem gyakori (?1/1000-<1/100), ritka (?1/10 000-<1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori: hányinger, hányás, székrekedés
Nem gyakori: szájszárazság, kólika
Nem ismert: pancreatitis

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Ritka: syncopeig fokozódó általános asthenia
Nem ismert: gyógyszermegvonási (absztinencia) szindróma (pl.: dysphoriás hangulat, szorongás)

Idegrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori: álmosság
Nem gyakori: szédülés, fejfájás, tremor,
Ritka: intracranialis nyomásfokozódás, álmatlanság
Nem ismert: allodynia, hyperalgesia (lásd 4.4 pont), hyperhidrosis

A bőr és bőralatti szövet betegségei és tünetei
Nem gyakori: izzadás, arckipirulás
Ritka: bőrkiütés, hidegrázás
Nem ismert: akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP)

Pszichiátriai kórképek
Nem gyakori: izgatottság, dezorientáció, szedáció, hangulatváltozás, átmeneti hallucinációk
Ritka: euphoria, dysphoria
Nem ismert: függőség

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nem gyakori: palpitatio
Ritka: bradycardia, tachycardia

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Nem gyakori: légzésdepresszió, bronchospasmus
Ritka: asztmás roham
Nem ismert: Centrális alvási apnoe szindróma

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Nem gyakori: vizeletretenció, ureterspasmus

Máj- és epebetegségek illetve tünetek
Nem gyakori: epegörcs
Nem ismert: az Oddi-spinchter spasmusa

Szembetegségek és szemészeti tünetek
Gyakori: miosis
Ritka: homályos látás

Immunrendszeri betegségek és tünetek
Ritka: anaphylaxiás reakció, anaphylactoid reakció, urticaria, pruritus*
* A morfin hisztamin-felszabadító hatása felelős az ilyesfajta reakciókért, mint például a csalánkiütés és a viszketés.

Laboratóriumi vizsgálatok eredményei
Ritka: csökkent vérnyomás

Morfin-terápia alatt álpozitív eredményt adhatnak a vizelet réz-redukción alapuló glükóz-meghatározó módszerei.

Kiválasztott mellékhatások leírása

Gyógyszerfüggőség és -megvonási (absztinencia) szindróma

A Morphinum hydrochloricum Teva oldatos injekció ismétlődő alkalmazása gyógyszerfüggőséghez vezethet, még terápiás dózisok esetén is. A gyógyszerfüggőség kockázata a beteg egyéni kockázati tényezőinek, az adagolásnak és az opioid-kezelés időtartamának függvényében változhat (lásd 4.4 pont).
Absztinencia szindróma alakulhat ki, ha az opiát alkalmazásást hirtelen megszakítják, vagy opiát antagonistákat alkalmaznak, illetve a megvonási szindróma néha a dózisok között tapasztalható. A kezelésre vonatkozóan lásd 4.4 pont.
A fizikai megvonási tünetek közé tartoznak a következők: fizikai fájdalmak, remegés, nyugtalanláb-szindróma, hasmenés, hasfájás, hányinger, influenzaszerű tünetek, tachycardia és mydriasis. A pszichológiai tünetek közé tartozik a dysphoriás hangulat, a szorongás és az ingerlékenység. A gyógyszerfüggőség gyakran jár "gyógyszer utáni sóvárgással".

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Természetes opium-alkaloidok
ATC kód: N02A A01

A legjelentősebb hatásai az analgézia, a fájdalom megszüntetése illetőleg csillapítása a µ-agonista-hatásának eredménye, a supraspinalis agyi és a gerincvelői opiát-receptorok közvetítésével. A morfin a fájdalomérző rostokon érkező fájdalom impulzusok transzmisszióját, integrációját és interpretációját befolyásolja, másrészt befolyásolja a fájdalom szubjektív megélését, feldolgozását, gyengíti a fájdalomtól való félelmet és szorongást. Ez az összetett hatás az opioid receptorokkal különösen gazdagon ellátott limbikus rendszer közvetítésével valósul meg.
A cortex és a gerincvelői központok kezdeti ingerlését követően több támadásponton is gátló hatást fejt ki. A reflexfolyamatokat és a gerincvelői funkciókat többségében serkenti. Gátolja a légzőközpontot és a köhögési reflexet, izgatja a hányásközpontot, szűkíti a pupillát, fokozza a gastrointestinalis és az urogenitális simaizmok tónusát. Enyhén vasodilatatív. A fájdalom csökkenésével párhuzamosan gyakran eufória lép fel.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A morfin a szisztémás rendszerbe hamar eljut, ahonnan - nagyfokú egyedi variabilitással a következő felezési időkkel eliminálódik: a vérből 2,7 óra alatt (1,2-4,9 óra), a plazmából 2,95 óra alatt (0,8-5,0 óra). A megoszlási térfogat 3-4 l/ttkg. A plazmafehérjékhez a morfin csak kis-közepes mértékben
(25-35%) kötődik. Legnagyobb mértékben a májban metabolizálódik, elsősorban glükuronid-képződéssel. A fő metabolit a morfin-3-glükuronid (kb. 45%), míg a morfin-6-glükuronid csak kis mértékben (kb. 5%) keletkezik, de ez a metabolit igen magas aktivitású. Kis mértékben a vesében is képződnek morfin-glükuronidok. A bevitt morfin 5-20%-a változatlan formában a veséből (2-12%), illetve a faecesszel (7-10%) ürül.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Hím patkányoknál csökkent termékenységről és az ivarsejtekben bekövetkező kromoszómakárosodásról számoltak be.
Human terhességben teratogenitási, mutagenitási vizsgálatok nem zajlottak, de mivel a morfin gyorsan és viszonylag nagy mennyiségben átjut a placentán, magzatkárosító hatásával számolni kell.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

1 ml oldat színtelen, üvegből készült, fehér törőponttal ellátott ampullában.
10 x 1 ml, 50 x 1 ml ampulla műanyag/Alu tálcán és dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: (két üres kereszt) jelzés: a gyógyszerkészítmény kábítószernek minősül.
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
Különleges rendelvényhez kötött, a külön jogszabály szerint kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszer (KP).



6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 °C-on tárolandó. A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

5 év.


7. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Teva Gyógyszergyár Zrt.
4042 Debrecen, Pallagi út 13.