Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Tabletta. Fehér vagy sárgásfehér színű, kerek, lapos felületű, metszett élű, egyik oldalán törővonallal, másik oldalán "E" jelzéssel ellátott tabletta. A tabletta egyenlő adagokra osztható. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóEGIS Gyógyszergyár Zrt. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZTETÉTEL 1 mg guanfacint (1,15 mg guanfacin-hidroklorid formájában) tartalmaz tablettánként. Ismert hatású segédanyag 91,15 mg laktóz-monohidrát tablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Sztearinsav Povidon Mikrokristályos cellulóz Laktóz-monohidrát (91,15 mg tablettánként) 6.2 Inkompatibiltások Nem értelmezhető. Javallat4.1 Terápiás javallatok A hypertonia minden formája (különösen esszenciális és renális), általában kombinációban, ha az ún. elsővonalbeli szerek hatása nem kielégítő, vagy adásuk kontraindikált. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Szokásos kezdő adagja 0,5-1 mg naponta. Nem kielégítő terápiás válasz esetén 2-3 hetente az adag 1 mg-mal emelhető, maximum napi 2-3 mg-ig. Amennyiben a vérnyomásértékek napszaki ingadozása indokolja (a következő adag bevételét megelőző néhány órában a vérnyomás már emelkedik), napi két részletre is elosztható az említett dózis, a teljes napi adag azonban a 3 mg-ot ne haladja meg. Idősek Időseknek a készítmény általában biztonsággal adható. Vesekárosodás Vesekárosodás esetén általában nem szükséges az adagolás megváltoztatása (feltehetően a megnövekedett hepatikus kiválasztás miatt). Májkárosodás Májkárosodásban sem észlelhető a guanfacin akkumulációja, ezért általában nem szükséges az adagolás módosítása. Egyidejű vese- és májkárosodás esetén azonban indokolttá válhat a dózis csökkentése, ilyenkor a betegek szoros ellenőrzése szükséges. Gyermekek és serdülők Az Estulic 1 mg tabletta nem javasolt 14 év alatti gyermekek számára a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó adatok hiánya miatt. Az alkalmazás módja Szájon át alkalmazandó. Az esetleg jelentkező szedatív mellékhatás elkerülése érdekében az Estulic 1 mg tabletta napi adagját egy adagban, este ajánlott bevenni. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok - A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. - Egyidejűleg alkalmazott alfa2-adrenoceptor antagonista (pl. yohimbin, fentolamin) kezelés (lásd 4.5 pont). Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Az Estulic 1 mg tabletta csak igen gondos mérlegelést követően, szoros ellenőrzés mellett adható: * II. és III. fokú AV-blokk (a blokk magasabb fokúvá válhat), * bradycardiával járó egyéb ingerképzési zavarok (szimptómás bradycardia alakulhat ki), * súlyos koszorúérbetegség, * közelmúltban lezajlott szívizominfarktus, * cerebrovascularis keringészavar, * közelmúltban lezajlott apoplexia, * egyidejű krónikus vese- és májelégtelenség esetén. A kezelés hirtelen megszakításakor vagy a gyógyszer bevételének elmulasztásakor igen ritkán rebound hypertonia alakulhat ki. Ezért a gyógyszer elhagyása esetén fokozatos leépítés szükséges. Ha a beteg elfelejti bevenni a gyógyszert, az elmaradt adagot mielőbb pótolni kell. Különös elővigyázatosság szükséges az Estulic 1 mg tabletta és nem szelektív béta-receptor blokkoló kombinációjának elhagyásakor. Az Estulic elhagyásakor ilyenkor jelentős vérnyomás-emelkedés alakulhat ki, mivel a felszabaduló katekolaminok alfa1-receptoron érvényesülő vazokontsriktor hatása túlsúlyba kerül az értágító béta2-receptorok blokkolása miatt. Ennek elkerülésére, a kombináció elhagyásakor először a béta-receptor blokkolót kell fokozatosan leépíteni, majd ezt követően 2-4 nappal később ajánlott a guanfacin fokozatos elhagyása. Kardioszelektív béta-receptor blokkolók esetében ez a jelenség kevésbé valószínű, azonban az óvatos leépítés ilyenkor is szükséges (a nem teljes béta1-receptor szelektivitás miatt). Alkalmazásának tartama alatt néhány esetben megfigyelhető a májenzim értékek emelkedése. Ezek időszakos ellenőrzése, jelentős enzimemelkedés esetén a kezelés megszakítása javasolt (lásd 4.8 pont). Hasonlóan egyéb centrális alfa2-adrenerg agonistákhoz, a guanfacin mellékhatásként álmosságot, szedációt okozhat, különösen a kezelés kezdetén (lásd 4.8 pont). Ezek a tünetek dózisfüggőek. A guanfacin és egyéb központi idegrendszeri depresszánsok (barbiturátok, benzodiazepinek, fenotiazinok) szedatív mellékhatása összeadódhat, együttadásukkor fokozott óvatosság szükséges (lásd 4.5 pont). Az alkohol és a guanfacin szedatív hatása összeadódhat, ezért a gyógyszer szedése alatt szeszes italt fogyasztani tilos! A készítmény laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló örökletes galaktóz-intoleranciában, laktóz-intoleranciában vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető. 4.7 A készítmény hatása a gépjárművezetésre és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre Hasonlóan egyéb centrális alfa2-adrenerg agonistákhoz, a guanfacin mellékhatásként álmosságot, szedációt okozhat, különösen a kezelés kezdetén, ezért alkalmazásának első szakaszában - egyénenként meghatározandó ideig - járművet vezetni vagy baleseti veszéllyel járó munkát végezni tilos. A továbbiakban egyénileg határozandó meg a tilalom mértéke. 4.9 Túladagolás Túladagolásának tünetei: álmosság, letargia, bradycardia, hypotonia. Súlyos mérgezés esetén gyomormosás, aktív szén adása, szükség esetén izoprenalin infúzió adása szükséges. A beteg szoros monitorozásra szorul. Dialízissel gyakorlatilag nem távolítható el a plazmából (dialízissel a felszívódott mennyiség 2,4%-a távozik). Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók A készítmény együttadása ellenjavallt: * alfa2-adrenoceptor antagonistákkal: yohimbin, fentolamin (hatását felfüggesztik) (lásd 4.3 pont). A készítmény együttadása fokozott óvatosságot igényel a következő gyógyszerekkel: Az Estulic vérnyomácsökkentő hatását csökkentik: * szimpatomimetikumok (fokozott presszor válasz), * triciklikus antidepresszánsok, * barbiturátok és egyéb enziminduktorok (fokozott májmetabolizmus miatt a guanfacin szérumszintje, ezzel együtt hatása csökkenhet) (lásd 4.4 pont). Az Estulic és a következő gyógyszerek módosíthatják egymás hatását: * béta-blokkolók (az ISA hatásúak kivételével) és egyéb bradycardiát okozó szerek fokozzák az Estulic bradycardizáló hatását, * egyéb vérnyomáscsökkentők (egymás hatását erősíthetik), * központi idegrendszeri depresszánsok (mint pl. szedatívumok, altatók, neuroleptikumok) (szedatív mellékhatásuk összeadódhat) (lásd 4.4 pont). Vizsgálatok szerint az orális antikoagulánsok hatását nem befolyásolja. 6.2 Inkompatibiltások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások Guanfacin kezelés mellett mellékhatások mérsékelten gyakran jelentkeznek. Az előforduló mellékhatások gyakorisága és intenzitása kifejezetten függ a dózistól. A napi 0,5-1 mg-os tartományban a szer általában jól tolerálható, magasabb adagok esetén a mellékhatások gyakorisága nő. A mellékhatások gyakoriság szerinti csoportosítása az alábbi konvención alapul: Nagyon gyakori (?1/10); gyakori (? 1/100 - < 1/10); nem gyakori (? 1/1000 - <1/100); ritka (? 1/10 000 - < 1/1000); nagyon ritka (<1/10 000); nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). A guanfacinról nem áll rendelkezésre olyan modern klinikai dokumentáció, mely alapján a mellékhatásokat a fenti gyakorisági kategóriák szerint lehetne csoportosítani. A mellékhatásokat szervrendszerenként csoportosítva tüntetjük fel: Pszichiátriai kórképek Nagyon gyakori: a leggyakrabban (10-50%) előforduló, de általában enyhe mellékhatások közé tartozik az álmosság, szedáció. Gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg (korábbi adatok szerint < 3%-os gyakorisággal fordultak elő): zavartság, depresszió. Idegrendszeri betegségek és tünetek Nagyon gyakori: a leggyakrabban (10-50%) előforduló, de általában enyhe mellékhatások közé tartozik a szédülés. Gyakori: korábbi adatok szerint 3-10%-os gyakorisággal fordult elő fejfájás és álmatlanság. Gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg (korábbi adatok szerint < 3%-os gyakorisággal fordultak elő): amnézia, paraesthesia, paresis, ízérzészavar. Szembetegségek és szemészeti tünetek Gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg (korábbi adatok szerint < 3%-os gyakorisággal fordultak elő): conjunctivitis, iritis, látászavar. A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei Gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg (korábbi adatok szerint < 3%-os gyakorisággal fordultak elő): fülzúgás. Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Nagyon gyakori: a leggyakrabban (10-50%) előforduló, de általában enyhe mellékhatások közé tartozik az enyhe bradycardia. Gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg (korábbi adatok szerint < 3%-os gyakorisággal fordultak elő): kifejezett bradycardia, palpitációérzés, substernális fájdalom, dyspnoe. Érbetegségek és tünetek Gyakori: korábbi adatok szerint 3-10%-os gyakorisággal fordult elő ortosztatikus hypotonia. Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg (korábbi adatok szerint <3%-os gyakorisággal fordultak elő): rhinitis. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Nagyon gyakori: a leggyakrabban (10-50%) előforduló, de általában enyhe mellékhatások közé tartozik a szájszárazság és a székrekedés. Gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg (korábbi adatok szerint < 3%-os gyakorisággal fordultak elő): hasmenés, nyelési panasz, hányinger, étvágytalanság, hasi fájdalom. A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg (korábbi adatok szerint < 3%-os gyakorisággal fordultak elő): dermatitis, pruritus, purpura. A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg (korábbi adatok szerint < 3%-os gyakorisággal fordultak elő): izomgörcs, ízületi fájdalmak. Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg (korábbi adatok szerint < 3%-os gyakorisággal fordultak elő): inkontinencia. A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek Gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg (korábbi adatok szerint < 3%-os gyakorisággal fordultak elő): csökkent libidó, impotencia. Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Gyakori: korábbi adatok szerint 3-10%-os gyakorisággal fordult elő gyengeség. Gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg (korábbi adatok szerint < 3%-os gyakorisággal fordultak elő): ízérzészavar. Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Az Estulic 1 mg tabletta szedése során néhány esetben megfigyelhető a májenzimek szintjének emelkedése, ezért az orvos által javasolt időközönként laboratóriumi ellenőrzés, jelentős enzimemelkedés esetén a kezelés megszakítása válhat szükségessé. Tartós adagolás során a mellékhatások számának csökkenése figyelhető meg. A kezelés megszakítását indokló vagy a beteg által nem tolerálható mellékhatások általában magasabb adagoknál jelentkeznek (< 9%). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: vérnyomáscsökkentők, központi hatású adrenerg anyagok, ATC: C02A C02 Az Estulic 1 mg tabletta hatóanyaga, a guanfacin, elsősorban centrálisan ható alfa2-receptor-agonista, a szimpatikus aktiváció csökkentésével ható vérnyomáscsökkentő szer. Vérnyomáscsökkentő hatásához hozzájárulhat, bradycardizáló hatásáért pedig elsősorban a perifériás preszinaptikus alfa2-receptorok izgatása a felelős. Mind a centrális, mind a perifériás szinapszisokban csökkenti a noradrenalin felszabadulást, amelynek következtében a teljes perifériás ellenállás és a szívfrekvencia csökken. A perctérfogat nem változik, a szívfrekvencia csökkenését a verőtérfogat növekedése kompenzálja. A vérnyomás szabályozásában résztvevő reflexeket sem nyugalomban, sem terhelés során nem befolyásolja. A guanfacin gyakorlatilag nem befolyásolja a glomerulus filtrációs rátát. Csökkenti a plazma renin aktivitást és a plazma noradrenalin koncentrációját is, ezek a változások azonban nem mutatnak szoros összefüggést a vérnyomáscsökkentő hatás mértékével. Nem gátolja a dopamin turnovert. Farmakológiai tulajdonságai miatt az idült obstruktív légúti betegségben, szív- vagy veseelégtelenségben, I. fokú AV-blokkban, diabéteszben, köszvényben, hyperlipidaemiában szenvedő hypertoniás betegek alapbetegségére nincs káros hatása. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok A készítmény hatóanyaga, a guanfacin, per os adást követően gyorsan és teljesen felszívódik a tápcsatornából. First-pass metabolizmusa klinikailag nem jelentős, biohasznosulása kb. 80%. A plazmafehérjékhez 60-70%-ban kötődik. Látszólagos megoszlási tere 6,3 l/kg. Maximális plazmakoncentrációját a beadást követően 1-4 óra múlva éri el. Farmakokinetikája lineáris. A májban részben metabolizálódik (szulfát, glukuronid konjugációval). Ép veseműködés esetén kiválasztása kb. 80%-ban a vesén keresztül, glomeruláris filtrációval és tubuláris szekrécióval történik. A vizelettel ürülő mennyiség kb. 50%-a (40-75%) változatlan alakban, a többi metabolitok formájában választódik ki. Felezési ideje átlagosan 17-18 óra (10-30 óra), hatástartama hosszabb 24 óránál, mely lehetővé teszi a napi egyszeri adagolást. Állatkísérletekben a guanfacin átjutott a placentán és kiválasztódott az anyatejbe. Idősek Idős korban a guanfacin felezési ideje megnyúlik, a normál tartomány felső értékéhez közelít, de általában nincs szükség az adagolás módosítására (lásd. 4.2 pont). Vesekárosodás Vesekárosodás esetén a guanfacin clearance csökken, de feltehetően a megnövekedett hepatikus metabolizmus miatt plazmaszintje csak kismértékben emelkedik, általában nincs szükség az adagolás módosítására (lásd. 4.2 pont). Dializált betegeknél nincs szükség kezelés után kiegészítő gyógyszeradag alkalmazására, mert a guanfacin csak kis mértékben távolítható el dialízissel a szervezetből (dialízissel a felszívódott mennyiség kb. 2,4%-a távozik). Májkárosodásban Májkárosodásban a guanfacin nem akkumulálódik a szervezetben (lásd. 4.2) pont. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Állatkísérletekben a guanfacin nem bizonyult karcinogénnek, nem gyakorolt káros hatást a fertilitásra. Többféle tesztrendszerben vizsgálva nem találták mutagénnek. Patkányoknak a maximális humán dózis 70-szeresét, nyulaknak a maximális humán dózis 20-szorosát adagolva, a guanfacin nem okozott foetotoxicitást. Magasabb dózisok mellett (patkánynak a maximális humán dózis 200-szorosát, nyúlnak 100-szorosát adva) anyai és magzati toxicitást észleltek. Állatkísérletekben a guanfacin átjutott a placentán. Csomagolás6.5 A csomagolás típusa és kiszerelése 2x10 db tabletta PVC/PVdC//Al buborékcsomagolásban és dobozban. 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 25°C-on tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év 7. FORGALOMAHOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Egis Gyógyszergyár Zrt. 1106 Budapest, Keresztúri út 30-38. Magyarország Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség Bár az eddigi humán vizsgálati adatok nem utalnak magzati károsodásra, átfogó vizsgálatok hiányában alkalmazása terhességben csak gondos mérlegelést követően javasolt. Alkalmazása nem javasolt terhességi toxaemiával járó akut hypertonia kezelésére. Szoptatás A guanfacin állatkísérletek szerint kiválasztódik az anyatejjel. Szoptatás alatt alkalmazása kerülendő. | 
