Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

XYZAL 0,5MG/ML BELSŐL OLDAT 200ML

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Ucb Magyarország Kft.
Hatástani csoport:
R06AE Piperazin származékok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-08514/02
Hatóanyagok:
Levocetirizinium chloratumDDD
Hatáserősség:
+ (egykeresztes), erős hatású (+)
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
VN Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszerkészítmények.
V Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Recept nélkül0,000,00
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
Különleges tárolást nem igényel
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása megfontolandó
Terhesség esetén alkalmazása megfontolandó
Vesebetegség esetén alkalmazása ellenjavallt
2 éves kor alatt nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás:
Felnőttek és 12 éves kor feletti serdülők:
A javasolt adag naponta 5 mg (10 ml oldat).

Idősek
Mérsékelt vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő idős betegek kezelésekor ajánlatos módosítani az adagot (lásd a "Vesekárosodásban szenvedő betegek" című bekezdést).

Vesekárosodás
Az adagolási gyakoriságot minden betegnél egyénileg kell megállapítani, a vesefunkció függvényében (eGFR - becsült glomerulusfiltrációs ráta). Az alábbi táblázat segítséget nyújt a dózis megfelelő módosításához.



Az alkalmazott dózis módosítása károsodott vesefunkciójú betegeknél:

Csoport eGFR Dózis és gyakoriság
(ml/perc) __________________________________________________________________________________
Normál vesefunkció ?90 naponta 1 x 5 mg
Enyhe fokú vesekárosodás 60-<90 naponta 1 x 5 mg
Közepes fokú vesekárosodás . 30-<60 2 naponként 1 x 5 mg
Súlyos fokú vesekárosodás 15-<30 3 naponként 1 x 5 mg (nem igényel dialízist)
Veseelégtelenség <15 Ellenjavallt
(dialízist igényel)


Vesekárosodásban szenvedő gyermekeknél a dózist egyénileg kell megállapítani, a beteg renalis clearance-ének és testsúlyának figyelembe vételével. Nincsenek vesekárosodásban szenvedő gyermekekre vonatkozó, specifikus adatok.

Májkárosodás
Csak májkárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges a dózis módoítása. Olyan betegek esetében, akik májkárosodásban és vesekárosodásban is szenvednek, ajánlatos az alkalmazott adag módosítása (lásd a "Vesekárosodás" című bekezdést).

Gyermekek és serdülők
6 és 12 év közötti gyermekek:
A javasolt adag naponta 5 mg (10 ml oldat).

2 és 6 év kőzötti gyermekek:
A javasolt adag naponta 2,5 mg, amit naponta 2x1,25 mg (2x2,5 ml oldat) dózisra elosztva kell alkalmazni.

Annak ellenére, hogy bizonyos klinikai adatok már rendelkezésre állnak a 6 hónap és 12 év közötti gyermekek esetében (lásd a 4.8, az 5.1 és az 5.2 pontot), ezek az adatok nem elégségesek ahhoz, hogy alátámasszák a levocetirizin alkalmazását csecsemők és 2 éven aluli kisgyermekek esetében (lásd még 4.4 pontot).

Az alkalmazás módja
A dobozban található egy szájon át történő adagolásra alkalmas fecskendő. Ennek segítségével kell kimérni a belsőleges oldat megfelelő mennyiségét, amit ezután egy evőkanálba vagy egy pohár vízbe kell betölteni. A belsőleges oldatot a hígítást követően azonnal be kell venni szájon át, étkezés közben vagy attól függetlenül.

A kezelés időtartama:
Intermittáló allergiás rhinitis esetében (melynek tünetei hetente 4 napnál rövidebb ideig vagy évente 4 hétnél rövidebb időtartamig állnak fenn) a kezelést a betegségnek és a kórtörténetnek megfelelően kell végezni; a tünetek megszűnésekor a kezelést abba lehet hagyni, majd ismételt jelentkezésükkor újra lehet kezdeni. Perzisztáló allergiás rhinitis esetében (melynek tünetei hetente 4 napnál hosszabb ideig vagy évente 4 hétnél hosszabb időtartamig állnak fenn) folyamatos kezelés ajánlatos abban az időszakban, amikor a beteg ki van téve az allergéneknek.

Legalább 6 hónapos kezelési időtartamra vonatkozóan áll rendelkezésre klinikai tapasztalat a levocetirizin alkalmazásával kapcsolatban. Krónikus urticariában és krónikus allergiás rhinitisben a cetirizin (racém forma) alkalmazásával maximum egy éves klinikai tapasztalat áll rendelkezésre.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Az egyidejű alkoholfogyasztás esetében ajánlatos az óvatosság (lásd 4.5 pont).

A Xyzal belsőleges oldat metil-parahidroxibenzoátot és propil-parahidroxibenzoátot tartalmaz, amelyek (esetleg késleltetett) allergiás reakciókat okozhatnak.

Óvatosság ajánlott olyan betegek esetében akik epilepsziában szenvednek vagy akiknél görcsrohamok veszélye áll fenn, mivel a levocetirizin a görcsrohamok erősödését okozhatja.

A Xyzal belsőleges oldat maltit szirupot tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes fruktózintoleranciában szenvedő betegek a készítményt nem szedhetik.

Ajánlatos az óvatosság olyan betegek esetében, akiknél vizeletretencióra hajlamosító tényező áll fenn (pl. gerincvelő laesio vagy prostata hyperplasia), mivel a levocetirizin fokozhatja a vizeletretenció kockázatát.

Az antihisztaminok gátolják az allergiás bőrpróbákra adott választ, ezért az allergia vizsgálatok elvégzése előtt 3 napos kimosási periódusra van szükség.

A levocetirizin kezelés abbahagyásakor viszketés fordulhat elő, abban az esetben is, ha ezek a tünetek a kezelés megkezdése előtt nem voltak tapasztalhatók. A tünetek spontán megszűnhetnek. Egyes esetekben a tünetek súlyosak lehetnek, és a kezelés ismételt megkezdése válhat szükségessé. A kezelés újrakezdésekor a tünetek megszűnhetnek.

Gyermekek és serdülők
Annak ellenére, hogy bizonyos klinikai adatok már rendelkezésre állnak a 6 hónap és 12 év közötti gyermekek esetében (lásd a 4.8, az 5.1 és az 5.2 pontot), ezek az adatok nem elégségesek ahhoz, hogy alátámasszák a levocetirizin alkalmazását csecsemők és 2 éven aluli kisgyermekek esetében (lásd még 4.4 pont).

A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz milliliterenként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes".


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Összehasonlító klinikai vizsgálatok során nem észleltek arra utaló bizonyítékokat, hogy az ajánlott dózisban alkalmazott levocetirizin csökkentené a mentális készenléti állapotot, a reakciókészséget, illetve a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességet. Mindazonáltal, egyes betegeknél a levocetirizin kezelés alatt somnolentia, fáradtság és asthenia fordulhat elő. Emiatt azon a betegeknek, akik gépjárművet szándékoznak vezetni, illetve potenciálisan veszélyes tevékenységet folytatnak vagy gépeket üzemeltetnek, figyelembe kell venniük a gyógyszerkészítményre adott egyéni válaszreakciójukat.


4.9 Túladagolás

Tünetek

Jelentős mértékű túladagolás felnőtteknél álmosságot okozhat. Gyermekeknél kezdetben izgatottság és nyugtalanság jelentkezhet, amit azután álmosság követ.

A túladagolás kezelése

A levocetirizinnek nincs ismert specifikus antidotuma.
Amennyiben túladagolás történne, tüneti, illetve szupportív kezelés alkalmazása ajánlott. Rövid idővel a gyógyszer bevétele után gyomormosás végezhető. A levocetrizin dialízissel nem távolítható el hatékonyan a szervezetből.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A levocetirizinnel nem végeztek interakciós vizsgálatokat (nem történtek vizsgálatok CYP3A4 enziminduktorokkal sem); a racém vegyülettel, a cetirizinnel végzett, számos ilyen vizsgálat során nem észleltek nemkívánatos kölcsönhatásokat (antipirinnel, azitromicinnel, cimetidinnel, diazepámmal, eritromicinnel, glipiziddel, ketokonazollal, illetve pszeudoefedrinnel). A cetirizin clearance kismértékű (16 %-os) csökkenését figyelték meg napi 1x400 mg teofillin és több különböző dózisban alkalmazott cetirizin együttes adásával végzett - vizsgálat során; ugyanakkor a teofillin megfelelő paraméterei nem változtak az egyidejű cetirizin adás hatására.
Egy több dózissal végzett vizsgálatban, melyben ritonavirt (naponta kétszer 600 mg) és cetirizint (napi 10 mg) alkalmaztak, a cetirizin expozíció mértéke körülbelül 40%-kal emelkedett, ugyanakkor a ritonavir diszpozíció alig változott (-11%) az ezt követő cetirizin adás után.

A levocetirizin felszívódásának mértékét az étkezés nem csökkenti, a felszívódás sebességét azonban lassítja.

Arra érzékeny betegeknél a cetirizin, illetve a levocetirizin és alkohol vagy más, központi idegrendszeri depresszáns szer együttes adása tovább csökkentheti az éberséget és ronthatja a teljesítményt.


6.2 Inkompatiblitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Klinikai vizsgálatok
Fenőttek és 12 éves kor feletti serdülők
Mindkét nemhez tartozó, 12-71 éves betegeken végzett klinikai terápiás vizsgálatokban az 5 mg levocetirizinnel kezelt betegek 15,1 %-ánál észleltek legalább egy mellékhatást, szemben a placebo csoportban megfigyelt 11,3 %-kal. Ezen mellékhatások 91,6 %-a enyhe vagy mérsékelt intenzitású volt.

A levocetirizinnel végzett terápiás vizsgálatokban a mellékhatások miatt a vizsgálatot abbahagyó betegek (a "drop-out") aránya az 5 mg levocetirizinnel kezelteknél 1,0 % (9/935 beteg), a placebo csoport esetében pedig 1,8 % (14/771 beteg) volt.

A levocetirizinnel végzett klinikai terápiás vizsgálatokban összesen 935 - az ajánlott napi 5 mg-os dózissal kezelt - beteg vett részt. Ezen vizsgálatok összegyűjtött gyógyszerbiztonsági adatai az alábbi mellékhatások esetében mutattak legalább 1 %-os előfordulási gyakoriságot (gyakori: ?1/100 - <1/10) 5 mg levocetirizin, illetve placebo alkalmazása mellett:
____________________________________________________________________
Mellékhatás Placebo Levocetirizin
(WHOART) (n = 771) (n = 935)

Fejfájás 25 (3,2 %) 24 (2,6 %)
Somnolentia 11 (1,4 %) 49 (5,2 %)
Szájszárazság 12 (1,6 %) 24 (2,8 %)
Fáradtság 9 (1,2 %) 23 (2,5 %)
____________________________________________________________________

További nem gyakori (?1/1000 - <1/100) mellékhatásokat - mint asthenia, illetve hasi fájdalom - is megfigyeltek.
A szedatív mellékhatások - somnolentia, fáradtság és asthenia - együttesen gyakrabban fordultak elő az 5 mg levocetirizinnel kezelteknél (8,1 %), mint a placebo esetében (3,1 %).

Gyermekek és serdülők
Két placebo-kontrollos vizsgálatban 159, 6-11 hónapos és 1-6 éves gyermeket kezeltek két héten át, napi 1,25 mg-os, illetve naponta kétszer 1,25 mg-os dózisban alkalmazott levocetirizinnel. Az alábbi mellékhatások fordultak elő 1%-os vagy nagyobb gyakorisággal a levocetirizin, illetve a placebo esetében.


Szervrendszerenkénti csoportosítás és ajánlott elnevezés
Placebo (n=83)
Levocetirizin (n=159)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek


Hasmenés
0
3(1,9%)
Hányás
1(1,2%)
1(0,6%)
Székrekedés
0
2(1,3%)
Idegrendszeri betegségek és tünetek


Aluszékonyság
2(2,4%)
3(1,9%)
Pszichiátriai kórképek


Alvászavar
0
2(1,3%)

Kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatokban 243, 6-12 éves gyermeket kezeltek naponta 5 mg levocetirizinnel, különböző, 1 hétnél rövidebbtől 13 hétig terjedő időtartamig. Az alábbi mellékhatások fordultak elő 1%-os vagy nagyobb gyakorisággal a levocetirin, illetve a placebo esetében.

Ajánlott elnevezés
Placebo (n=240)
Levocetirizin 5mg (n=243)
Fejfájás
5(2,1%)
2(0,8%)
Aluszékonyság
1(0,4%)
7(2,9%)

Postmarketing tapasztalatok
A postmarketing tapasztalatokból származó mellékhatások felsorolása szervrendszerenkénti csoportosításban és az előfordulási gyakoriság szerint történt. Az előfordulási gyakoriság meghatározása a következő: nagyon gyakori (?1/10); gyakori (?1/100 - <1/10); nem gyakori (?1/1000 - <1/100); ritka (?1/10 000 - <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

* Immunrendszeri betegségek és tünetek:
Nem ismert: túlérzékenység, beleértve az anaphylaxiát
* Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek:
Nem ismert: fokozott étvágy
* Pszichiátriai kórképek:
Nem ismert: agresszivitás, nyugtalanság, hallucináció, depresszió, álmatlanság, öngyilkossági gondolatok, rémálmok
* Idegrendszeri betegségek és tünetek:
Nem ismert: convulsio, paraesthesia, szédülés, ájulás, tremor, dysgeusia
* A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei:
Nem ismert: vertigo
* Szembetegségek és szemészeti tünetek:
Nem ismert: látászavarok, homályos látás, oculogyria
* Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:
Nem ismert: palpitáció, tachycardia
* Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek:
Nem ismert: nehézlégzés
* Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:
Nem ismert: émelygés, hányás, hasmenés
* Máj- és epebetegségek, illetve tünetek:
Nem ismert: hepatitis
* Vese- és húgyúti betegségek és tünetek:
Nem ismert: dysuria, vizeletretenció
* A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:
Nem ismert: angioneurotikus ödéma, fix gyógyszerkiütés, pruritus, bőrkiütés, urticaria
* A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei:
Nem ismert: myalgia, arthralgia
* Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:
Nem ismert: ödéma
* Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei:
Nem ismert: testtömegnövekedés, kóros májfunkciós vizsgálatok

A metil-parahidroxibenzoát és a propil-parahidroxibenzoát (esetleg késleltetett) allergiás reakciókat okozhat.

Kiválasztott mellékhatások leírása
A levocetirizin kezelés megszakítását követően viszketést jelentettek.

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: szisztémás antihisztaminok, piperazin-származékok; ATC kód: R06AE09

Hatásmechanizmus
A levocetirizin, a cetirizin (R) enantiomérje, hatékony és szelektív perifériás H1-receptor antagonista.

A receptorkötési vizsgálatokban kimutatták a levocetirizin nagyfokú affinitását a humán H1-receptorok iránt (Ki = 3,2 nmol/l). A levocetirizin affinitása 2-szerese a cetirizinének (Ki = 6,3 nmol/l). A levocetirizin H1-receptorokról történő disszociációjának felezési ideje 115±38 perc.
Egyszeri alkalmazás után 4 órával a levocetirizin receptor-telítettsége 90%-os, 24 óra múlva pedig
57%-os.

Egészséges önkénteseken végzett farmakodinámiás vizsgálatok azt mutatják, hogy a levocetirizint - a cetirizinéhez viszonyítva fele nagyságú dózisban - a cetirizinéhez hasonló aktivitás jellemzi, mind a bőr-, mind pedig az orrtünetek tekintetében.

Farmakodinámiás hatások
A levocetirizin farmakodinámiás hatásait randomizált, kontrollált vizsgálatokban tanulmányozták.

Egy olyan vizsgálatban, amelyben 5 mg levocetirizin, 5 mg dezloratadin és placebo hatásait hasonlították össze a hisztamin által kiváltott, úgynevezett "ödéma és bőrpír" ("wheal and flare") bőrreakcióra, a levocetirizin kezelés szignifikánsan csökkentette az "ödéma és bőrpír" kialakulását, és ez a hatás kifejezettebb volt az első 12 órában, és 24 órán át tartott (p?0,001), a placeboval és a dezloratadinnal összehasonlítva.

Az 5 mg levocetirizinnek a pollen által kiváltott tüneteket csökkentő hatásának fellépését 1 órával a szer beadását követően észlelték placebo-kontrollos, allergének tanulmányozására szolgáló kamrát alkalmazó vizsgálatokban.

Az in vitro (Boyden-kamrában és sejtréteg-technikákkal végzett) vizsgálatok azt mutatják, hogy a levocetirizin gátolja az eotaxin által indukált eosinophil transendothelialis migrációt mind a bőr-, mind pedig a tüdősejteken keresztül. Egy 14 felnőtt betegen végzett, farmakodinámiás, placebo-kontrollos, in vivo (bőrkamra technikával végzett) vizsgálatban kimutatták, hogy az 5 mg levocetirizin három fontos gátló hatást fejt ki a pollen-indukálta reakció első 6 órája folyamán: gátolja a VCAM-1 release-t, módosítja a vascularis permeabilitást és csökkenti az eosinophil sejtek beáramlását.

Klinikai hatásosság és biztonságosság
A levocetirizin hatásosságát és biztonságosságát számos - szezonális allergiás rhinitisben, perenniális allergiás rhinitisben, illetve perzisztáló allergiás rhinitisben szenvedő felnőtt betegeken végzett - kettős-vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálatban megállapították. Kimutatták, hogy a levocetirizin szignifikánsan javítja az allergiás rhinitis tüneteit, és egyes vizsgálatok szerint az orrdugulást is.
Egy 6 hónapos, 551 (közülük 276 levocetirizinnel kezelt), perzisztáló (azaz legalább 4 egymást követő héten, hetente 4 napon át fennálló tünetekkel jellemezhető) allergiás rhinitisben szenvedő és házipor-atkával és fűpollennel szemben szenzitizálódott felnőtt betegen végzett klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy az 5 mg levocetirizin klinikai és statisztikai szempontból szignifikáns mértékben hatásosabb volt a placebónál az allergiás rhinitis összesített tüneti pontértékének csökkentése tekintetében a vizsgálat teljes időtartama alatt, anélkül, hogy anafilaxiás reakciót váltott volna ki. A levocetirizin a vizsgálat teljes időtartama alatt szignifikánsan javította a betegek életminőségét.

Egy placebo-kontrollos, 166 krónikus idiopathiás urticariában szenvedő beteg bevonásával végzett klinikai vizsgálatban 85 beteget kezeltek placeboval, 81 beteget pedig naponta egyszer alkalmazott 5 mg levocetirizinnel, hat héten keresztül. A levocetirizin kezelés a placebóhoz viszonyítva szignifikánsan csökkentette a pruritus súlyosságát az első héten és a teljes kezelési periódus folyamán. A levocetirizin a placebohoz képest a "Dermatológiai Életminőség Index" ("Dermatology Life Quality Index") skála segítségével mért, az egészséggel összefüggő életminőségben is jelentősebb javulást eredményezett.

Az urticariás állapotok modelljeként a krónikus idiopathiás urticariát vizsgálták. Mivel a hisztamin felszabadulás az urticariás betegségek egyik oki tényezője, a levocetirizin várhatóan hatásos az egyéb urticariás állapotok tüneteinek enyhítésében is, a krónikus idiopathiás urticaria mellett.

Az EKG vizsgálatok szerint a levocetirizin nem befolyásolja a QT intervallumot.

Gyermekek és serdülők
A levocetirizin tabletta biztonságosságát és hatásosságát a gyermekgyógyászatban két placebokontrollos klinikai vizsgálatban tanulmányozták szezonális, illetve perennialis allergiás rhinitisben szenvedő, 6-12 éves betegeknél. A levocetirizin mindkét vizsgálatban szignifikánsan enyhítette a tüneteket, és javította az egészséggel kapcsolatos életminőséget.

6 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a klinikai biztonságosságot számos rövid-, illetve hosszú távú terápiás vizsgálatban állapították meg.
* egy klinikai vizsgálatban 29, 2-6 éves, allergiás rhinitisben szenvedő gyermeket kezeltek naponta kétszer 1,25 mg levocetirizinnel, 4 héten keresztül
* egy klinikai vizsgálatban 114, 1-5 éves, allergiás rhinitisben vagy krónikus idiopathiás urticariában szenvedő gyermeket kezeltek naponta kétszer 1,25 mg levocetirizinnel, 2 héten keresztül
* egy klinikai vizsgálatban 45, 6-11 hónapos, allergiás rhinitisben vagy krónikus idiopathiás urticariában szenvedő gyermeket kezeltek naponta egyszer 1,25 mg levocetirizinnel, 2 héten keresztül
* egy hosszú távú (18 hónapos) klinikai vizsgálatban 255, a beválasztáskor 12-24 hónapos, atopiás gyermeket kezeltek levocetirizinnel.

A biztonságossági profil hasonló volt az 1-5 éves gyermekeken végzett, rövid távú vizsgálatokban tapasztaltakhoz.

5.2 Farmakinetikai tulajdonságok

A levocetirizin farmakokinetikai profilja lineáris, az egyének közötti variabilitása alacsony. A farmakokinetikai profil azonosnak bizonyult az enantiomer önmagában, illetve racém cetirizin formájában történő adásakor. A felszívódási és kiválasztási folyamat során nem lép fel chiralis inverzió.

Felszívódás
A levocetirizin orális adagolást követően gyorsan és jelentős mértékben felszívódik. A plazma csúcskoncentráció 0,9 órával a beadás után mérhető. A "steady-state" állapot két nap alatt alakul ki. Egyetlen 5 mg-os orális dózis, illetve naponta 1x5 mg ismételt adását követően a plazma csúcskoncentráció értéke 270 ng/ml, illetve 308 ng/ml volt. A felszívódás mértéke az alkalmazott dózistól független, és az étkezés sem befolyásolja, a csúcskoncentrációt azonban csökkenti és késlelteti.

Eloszlás
Sem a levocetirizin szöveti eloszlására, sem pedig a levocetirizinnek a vér-agy gáton történő átjutására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre humán adatok. Patkányokban és kutyákban a legmagasabb szöveti értékeket a májban és a vesékben mérték, a legalacsonyabbat pedig a központi idegrendszer területén.
Plazmafehérjékhez való kötődése 90 %-os. A levocetirizin megoszlási térfogata restriktív jellegű, értéke 0,4 l/ttkg.

Biotranszformáció
A levocetirizin metabolizációjának mértéke emberben kisebb, mint a dózis 14 %-a, emiatt a genetikai polimorfizmusból vagy az enzim-inhibitorok egyidejű szedéséből eredő különbségek elhanyagolhatóaknak tekinthetők. A metabolizmus típusai közül az aromatikus oxidációt, az N- és O-dealkilációt és a taurin konjugációt kell megemlíteni. A dealkilációban elsősorban a CYP3A4 izoenzim, az aromatikus oxidációban pedig több és/vagy nem azonosított CYP izoenzim vesz részt.
A levocetirizin az 5 mg-os orális dózist követően kialakuló csúcskoncentrációknál jóval magasabb koncentrációkban sem befolyásolja az 1A2, 2C9, 2C19, 2D6, 2E1 és 3A4 CYP izoenzimek aktivitását.
Csekély mértékű metabolizmusa és a metabolikus gátló hatás hiánya miatt a levocetirizinnek más szerekkel - illetve más szereknek levocetirizinnel- fellépő kölcsönhatása valószínűtlen.

Kiválasztás
A levocetirizin felezési ideje a plazmában felnőtteknél 7,9±1,9 óra. A teljes test clearance átlagértéke 0,63 ml/perc/ttkg. A kiválasztás legnagyobb mértékben a vizelettel történik, ami átlagosan a dózis
85,4 %-ának felel meg. A széklettel csak a beadott dózis 12,9 %-a ürül. A levocetirizin tehát mind glomeruláris filtrációval, mind aktív tubularis szekrécióval választódik ki a vesében.

Különleges betegcsoportok

Vesekárosodás
A levocetirizin teljes test clearance-e korrelál a kreatinin-clearance-ével. Ezért közepes vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében ajánlatos a levocetirizin adagolási gyakoriságának módosítása (lasd 4.2. pont). Anuriás, vesebetegség végstádiumában lévő betegekben a levocetirizin teljes test clearance-e kb. 80 %-kal csökken az egészséges egyénekben mért értékhez képest. A szokásos 4 órás hemodialízis időtartama alatt a levocetirizin <10 %-a távolítható el a szervezetből.

Gyermekek és serdülők
Egy 14, 6-11 éves, 20-40 kg testtömegű gyermekeken végzett farmakokinetikai vizsgálatból származó adatok azt mutatják, hogy a Cmax és az AUC értékek 2-szer nagyobbak az egészséges felnőtt vizsgálati alanyoknál mérteknél, egy vizsgálatok közötti összehasonlítás alapján. Az átlagos Cmax érték 450 ng/ml volt, átlagosan 1,2 óra múlva mérve, a testsúly szerint normalizált teljes test clearance 30%-kal magasabb volt, az elminációs felezési idő pedig 24%-kal rövidebb volt a gyermekgyógyászati populációban, mint a felnőtteknél. 6 évesnél fiatalabb gyermekgyógyászati betegeknél nem végeztek ilyen farmakikinetikai vizsgálatokat. Retrospektív populációs farmakokinetikai analízist végeztek 324 (181 1-5 éves gyermek, 18 6-11 éves gyermek és 124 18-55 éves felnőtt) vizsgálati alany részvételével, akik egyszeri vagy többszöri, 1,25 mg - 30 mg dózisú levocetirizint kaptak. Az analízisből származó adatok azt mutatták, hogy a napi egyszeri 1,25 mg-os dózis alkalmazása 6 hónapos és 5 éves kor közötti gyermekeknél hasonló plazmakoncentrációkat eredményez, mint a napi egyszeri 5 mg-os dózis felnőttek esetében.

Idősek
Korlátozott mértékben állnak rendelkezésre idős szermélyekre vonatkozó farmakokinetikai adatok. Naponta egyszeri 30 mg-os levocetirizin dózis 6 napon át ismételt orális alkalmazását követően a 9 idős (65-74 éves) vizsgálati alany teljes test clearance körülbelül 33%-kal alacsonyabb volt a fiatal felnőttek megfelelő értékéhez képest. Kimutatták, hogy a racém cetirizin diszpozíciója jobban függ a vesefunkciótól, mint az életkortól. Ez az eredmény a levocetirizinre is vonatkoztatható, mivel mint a levocetirizin, mind pedig a cetirizine döntően a vizelettel ürül. A levocetirizin dózisát tehát idős betegeknél a vesefunkció függvényében kell megállapítani.

Nem
77 beteg (40 férfi, 37 nő) farmakokinetikai eredményeit értékelték a nem esetleges hatása szempontjából. A felezési idő kissé rövidebb volt nőknél (7,08 ± 1.72 óra), mint férfiaknál (8,62 ± 1.84 óra); azonban a testtömeg szering korrigált orális clearance nőknél (0,67 ± 0.16 ml/min/kg) hasonlónak bizonyult a férfiak értékéhez (0,59 ± 0.12 ml/min/kg). Normál vesefunkciójú férfiak és nők esetében tehát ugyanolyan napi dózisok és adagolási intervallumok alkalmazandók.

Rassz
A fajta hatását a levocetirizinre nem vizsgálták. Mivel a levocetirizin döntően a vesén keresztül választódik ki, és nincsenek lényeges fajtabeli különbségek a kreatinin clearance tekintetében, a levocetirizin farmakokinetikai jellemzői várhatóan nem különböznek az egyes fajták esetében. A racém cetirizin kinetikájában nem mutattak ki fajtával összefüggő különbségeket.

Májkárosodás
A levocetirizin farmakokinetikáját nem vizsgálták májkárosodásban szenvedő vizsgálati alanyok esetében. Krónikus májkárosodásban szenvedő betegeknél (hepatocellularis, cholestaticus és biliaris cirrhosis) egyszeri 10-20 mg dózisú racém cetirizin adásakor 50%-kal hosszabb volt a felezési idő és 40%-kal alacsonyabb volt a clearance, egészséges önkénteseknél megfelelő értékeihez viszonyítva.

Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés
A levocetirizin hisztamin-indukálta bőrreakcióra gyakorolt hatása nem függ a plazmakoncentrációtól.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos - farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra és fejlődésre kifejtett toxicitási - vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.







Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Fehér, gyermekbiztos, PP kupakkal lezárt barna, III-as típusú üveg kartondobozban, mely. egy 10 ml-es, 0,25 ml-es beosztással ellátott szájfecskendőt (polietilén, polisztirén) is tartalmaz.

Kiszerelések: 75 ml, 150 ml és 200 ml.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A megsemmisítésre vonatkozóan nincsenek különleges előírások.

Megjegyzés: ? (egy kereszt)
Osztályozás: I csoport
Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).



6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év.
Az első felbontás után: 3 hónap.


7. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

UCB Magyarország Kft.
1023 Budapest
Árpád fejedelem útja 26-28.





Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség
A levocetirizin terhes nőknél történt alkalmazásával kapcsolatban egyáltalán nem vagy csak korlátozott mennyiségű (kevesebb, mint 300 terhesség kimenetelére vonatkozó) adat áll rendelkezésre. A levocetirizin racém formájával, a cetirizinnel kapcsolatban azonban nagy mennyiségű (több, mint 1000 terhesség kimenetelére vonatkozó), terhes nőktől származó adat nem utal malformatiós vagy foetalis/neonatalis toxicitásra. Az állatkísérletek nem utalnak a terhességre, az embrionális/foetalis fejlődésre, a szülésre, illetve a postnatalis fejlődésre gyakorolt direkt vagy indirekt káros hatásokra (lásd 5.3 pont).
Amennyiben szükséges, megfontolható a levocetirizin terhesség alatti alkalmazása.

Szoptatás
Kimutatták, hogy a levocetirizin racém formája, a cetirizin kiválasztódik az emberi anyatejbe. Emiatt valószínű a levocetirizin anyatejbe történő kiválasztódása. Anyatejjel táplált csecsemőknél a levocetirizinnel összefüggő mellékhatások figyelhetők meg. Emiatt a levocetirizin szoptató anyáknak történő felírásakor óvatosság ajánlott.

Termékenység
Nem állnak rendelkezésre klinikai adatok a levocetirizinnel kapcsolatban.