Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

MELFEN 400MG FILMTABLETTA 20X BUB

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Pannonpharma Gyógyszergyártó Kft.
Hatástani csoport:
M01AE Propionsav származékok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-08991/06
Hatóanyagok:
IbuprofenumDDD
Hatáserősség:
+ (egykeresztes), erős hatású (+)
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
VN Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszerkészítmények.
V Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Recept nélkül0,000,00
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
25 °c alatt
Fénytől védve
Nedvességtől védve
Eredeti csomagolásban
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Terhesség esetén alkalmazása megfontolandó
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Vesebetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Májbetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Asztmás megbetegedés esetén ellenjavallt
12 éves kor alatt nem adható
Laktóz intolerancia
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás


Felnőtteknek és 12 év feletti fiataloknak:
A kezdő dózis 1 filmtabletta, a továbbiakban, amennyiben szükséges, 4-6 óránként 1 filmtabletta vehető be. A maximális napi adag nem haladhatja meg a 3 filmtablettát (1200 mg-ot).

12 éves kor alatt nem adható.

Idősek:
Az adagolás módosítására nincs szükség idős betegek esetén, kivéve, ha a vese- vagy májfunkció károsodott, amikor az adagolást egyénre szabottan, orvosnak kell megállapítani.

Az alkalmazás módja:
Szájon át történő rövid távú alkalmazásra.
A gastrointestinalis mellékhatások csökkentése érdekében célszerű a filmtablettát étkezést követően bevenni.

Az alkalmazás időtartama
Ha erre a gyógyszerre 4 napnál tovább is szükség van, vagy ha a tünetek súlyosbodnak, orvoshoz kell fordulni.

A legkisebb hatásos dózist kell alkalmazni a tünetek enyhítéséhez szükséges legrövidebb ideig (lásd 4.4 pont).





Ellenjavallat

4.3 Ellenjavallatok

* a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
* aktív gyomor- vagy nyombélfekély.
* a kórelőzményben előforduló más nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID)-kezeléssel összefüggésben kialakult gastrointestinalis vérzés vagy perforáció.
* aktív vagy a kórelőzményben szereplő kiújuló gastrointestinalis fekély/vérzés (kettő vagy több egymástól független igazolt fekély vagy vérzés).
* kórelőzményben szereplő vagy jelenleg is fennálló bronchospasmus, allergiás rhinitis vagy urticaria, különösen, ha ezek szalicilát vagy más nem-szteroid gyulladáscsökkentő készítmények szedésével összefüggésben jelentkeztek.
* súlyos szívelégtelenség (NYHA Class IV).
* súlyos májkárosodás.
* súlyos vesekárosodás.
* súlyos hypertonia, antikoaguláns kezelés, az anamnézisben szereplő krónikus légúti fertőzés, epilepszia, haemorrhagias diathesis.
* szisztémás lupus erythematosus (SLE).
* terhesség harmadik trimesztere (lásd 4.6 pont).
* 12 évesnél fiatalabb gyermekek.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

* Kerülendő a Melfen 400 mg filmtabletta együttes alkalmazása NSAID-okkal, beleértve a ciklooxigenáz-2 szelektív gátlókat. Egyéb gyógyszerekkel való együttes alkalmazásakor, az esetleges túladagolás elkerülése érdekében meg kell győződni arról, hogy a többi készítmény nem tartalmaz-e ibuprofént, illetve az együttesen alkalmazott ibuprofén mennyisége nem haladja meg a javasolt napi maximális adagot.
* A nemkívánatos hatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha a tünetek kezelésére a legkisebb hatásos dózist a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák (lásd alább a gastrointestinalis és cardiovascularis kockázatokat).

Cardiovascularis és cerebrovascularis hatások
Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása - különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) - az artériás thromboticus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl.: myocardialis infarctus vagy stroke). Általánosságban, az epidemiológiai vizsgálatok nem utalnak arra, hogy az ibuprofén kis dózisban (pl. ? 1200 mg/nap) történő alkalmazása az artériás thromboticus események emelkedett kockázatával járna.
A nem kontrollált hypertoniában, pangásos szívelégtelenségben (NYHA II-III), kialakult ischaemiás szívbetegségben, perifériás artériás betegségben és/vagy cerebrovascularis betegségben szenvedő betegek csak gondos mérlegelés után kezelhetők ibuprofénnel, és a nagy dózisok (2400 mg/nap) kerülendők.
Gondos mérlegelés szükséges olyankor is, mielőtt hosszú távú kezelést indítanak magas cardiovascularis kockázatú betegek esetében (pl. hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás), különösen olyankor, ha az ibuprofént nagy dózisban (2400 mg/nap) lenne szükséges alkalmazni. A nagy dózisú alkalmazás (2400 mg/nap) kizárólag orvosi utasításra történhet.

Gastrointestinalis hatások
* Az NSAID-ok óvatosan adhatók azon betegeknek, akiknek az anamnézisében gastrointestinalis betegségek szerepelnek (pl. gyomor-, bélvérzés, fekélybetegség, colitis ulcerosa, Crohn-betegség), mivel állapotuk súlyosbodhat.
* Idős betegeknél NSAID-kezelés esetén gyakrabban jelentkeztek mellékhatások, különös tekintettel a gastrointestinalis vérzésre és perforációra, melyek halálos kimenetelűek is lehettek.
* Gastrointestinalis vérzést, fekélyt vagy perforációt - akár halálos kimenetellel is - minden NSAID-kezeléssel kapcsolatban jelentettek már, melyek a kezelés során figyelmeztető tünetekkel, illetve anélkül bármikor bekövetkezhetnek az anamnézisben előforduló korábbi súlyos gastrointestinalis esemény nélkül is.
* Amennyiben gastrointestinalis vérzés vagy fekély lép fel az Melfen 400 mg filmtablettát szedő betegnél, a kezelést meg kell szakítani.
* A gastrointestinalis vérzés, fekélyképződés és perforáció kockázata növekszik az NSAID adagjának emelésével azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében fekély szerepel, kiváltképp, ha vérzéses szövődménnyel vagy perforációval jelentkezett, valamint idős betegek esetén. Ezen betegek esetén a kezelést a lehető legkisebb adaggal kell kezdeni. Megfontolandó gyomorvédő készítményekkel (pl. mizoprosztol vagy protonpumpa-gátlók) alkalmazott kombinációs kezelés is ilyen esetben, illetve olyan betegeknél, akiknél kis adagú acetilszalicilsav-tartalmú vagy más gastrointestinalis kockázatot fokozó gyógyszerekkel történő együttes kezelés szükséges.
* Azon betegek, akiknek a kórelőzményében gastrointestinalis toxicitás szerepel, különösen, ha idős betegekről van szó, minden szokatlan hasi tünetet (főleg a gastrointestinalis vérzést) jelenteni kell, különösen a kezelés kezdeti szakaszában. Óvatosság szükséges kortikoszteroid, véralvadásgátló (pl. warfarin), szelektív szerotonin-újrafelvételt gátló vagy thrombocytaaggregációt gátló (pl. acetilszalicilsav) együttes per os alkalmazása esetén, mert ezek növelhetik a fekélyképződés és a vérzés kockázatát.

Vesére gyakorolt hatások
* Óvatosság szükséges vese-, szív- vagy májkárosodásban szenvedő betegek esetén, mert a nem-szteroid gyulladáscsökkentők tovább ronthatják a veseműködést. A lehető legalacsonyabb hatásos adagot kell alkalmazni, és a veseműködést ellenőrizni kell.

Allergiás bőrreakciók
* Nagyon ritkán az NSAID-okkal kapcsolatosan súlyos bőrreakciókat jelentettek, pl. exfoliativ dermatitist, Stevens-Johnson szindrómát és toxicus epidermalis necrolysist, ezek közül néhány fatális kimenetelű volt (lásd 4.8 pont). A betegek a legnagyobb kockázatnak a kezelés kezdeti szakaszában vannak kitéve. A legtöbb esetben a reakció a kezelés első hónapjában jelentkezik. A bőrkiütések, nyálkahártya elváltozások vagy a túlérzékenységi reakció első jeleinél a Melfen-kezelést azonnal meg kell szakítani.

Fennálló fertőzések tüneteinek elfedése
* A Melfen 400 mg filmtabletta elfedheti a fertőzés tüneteit, ami miatt késhet a megfelelő kezelés megkezdése és ezáltal kedvezőtlenebb lehet a fertőzés kimenetele. Ezt bakteriális, területen szerzett tüdőgyulladás és a bárányhimlő bakteriális szövődményei esetében észlelték. Ha a Melfen 400 mg filmtablettát fertőzés kapcsán láz és fájdalom csillapítására alkalmazzák, ajánlatos a fertőzést figyelemmel kísérni. Nem kórházi környezetben a betegnek orvossal kell konzultálnia, ha a tünetek tartósan fennállnak vagy súlyosbodnak.

Női fertilitás
* Néhány bizonyíték szerint azok a gyógyszerek, melyek gátolják a ciklooxigenáz/prosztaglandin-szintézist, ovulációra gyakorolt hatás révén a női termékenység károsodását okozhatják. Ez a hatás a kezelés megszakításával reverzíbilis.

Gyermekek és serdülők
* Dehidrált gyermekek és serdülők esetében fennáll a vesekárosodás veszélye.

Egyéb figyelmeztetések
* Egyidejű lítium-terápia során a szérum lítiumszintet ellenőrizni szükséges.
* Autoimmun betegség esetén az ibuprofént csak az előzetes előny/kockázat mérlegelése után szabad alkalmazni, illetve SLE-ben való alkalmazása kontraindikált (lásd 4.3 pont).
* Gastrointestinalis vérzés, látás-, hallászavarok jelentkezésekor a kezelést azonnal meg kell szakítani.
* Tartós szedés esetén a vérkép-, máj- és vesefunkció rendszeres ellenőrzése, valamint időszakos szemészeti vizsgálat szükséges.
* Egyidejű káliummegtakarító diuretikumok alkalmazása mellett a szérum káliumszint rendszeres ellenőrzése javasolt.

A Melfen 400 mg filmtabletta laktózt tartalmaz
Ez a gyógyszer 110 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz filmtablettánként. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, laktóz-intoleranciában vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az ibuprofén szédülést és látászavarokat okozhat, így befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket, ezért egyedileg kell meghatározni, hogy a gyógyszer milyen alkalmazása mellett szabad gépjárművet vezetni, illetve baleseti veszéllyel járó munkát végezni.


4.9 Túladagolás

Tünetek:
Hányinger, hányás, szédülés, hypotonia, aluszékonyság, ritkán eszméletvesztés.
A nagy adagokkal történő túladagolást is rendszerint jól tolerálják a betegek, ha egyidejűleg nem szednek más gyógyszert.
Súlyos mérgezésben metabolikus acidózis fordulhat elő.

Kezelés:
Nem áll rendelkezésre specifikus antidotum. Túladagolás előfordulása esetén a beteg szoros megfigyelése és tüneti kezelés javasolt, beleértve a hánytatást és/vagy gyomormosást, és ha szükséges a szérum elektrolitok korrekcióját.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Együttadása kerülendő
* egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel: két vagy több NSAID együttes adása kerülendő (beleértve az acetilszalicilsav-tartalmú készítményeket is), mert fokozódik a gastrointestinalis fekélyképződés és a vérzésveszély.
* acetilszalicilsavval: az ibuprofén és az acetilszalicilsav egyidejű alkalmazása általában nem ajánlott a mellékhatások esetleges fokozódása miatt.
Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolhatja a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav thrombocyta-aggregációra kifejtett hatását, ha beadásuk egyidejűleg történik. Habár ezeknek az adatoknak a klinikai helyzetre való extrapolálásában bizonytalanságok vannak, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú használata csökkentheti a kis dózisú acetilszalicilsav kardioprotektív hatását. Az ibuprofén esetenkénti alkalmazásáról nem feltételezik, hogy klinikailag jelentős hatást okozna ebben a vonatkozásban (lásd 5.1 pont).
* orális antikoagulánsokkal: az NSAID-ok fokozhatják az antikoagulánsok, mint például a warfarin hatását, a vérzékenység veszélye nő.
* heparinokkal: vérzés veszélye fokozott.
* tiklopidinnel: vérzés veszélye fokozott.
* glükokortikoidokkal: fokozott a gastrointestinalis vérzés kockázata (lásd 4.4 pont).
* thrombocyta aggregációt gátló szerekkel és szelektív szerotonin-újrafelvételt gátlókkal (SSRI): fokozott a gastrointestinalis vérzés kockázata (lásd 4.4 pont).
* húgysavürítő köszvényellenes szerekkel.
* mifeprisztonnal: a mifepriszton adása után 8-12 napig kerülendő a nem-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása, mivel ezek csökkenthetik a mifepriszton hatását.
* kinolon antibiotikumokkal: állatkísérletek szerint az NSAID-ok növelhetik a kinolon antibiotikumok görcskeltő hatását. A görcsrohamok kialakulásának fokozott a kockázata azoknál a betegeknél, akik NSAID-kezelés mellett kinolont is kapnak.

Fokozott óvatossággal adható együtt
* diuretikumokkal, ACE-gátlókkal, béta-receptor blokkoló gyógyszerekkel és angiotenzin-II antagonistákkal:
Az NSAID-ok csökkenthetik a diuretikumok és más vérnyomáscsökkentők hatását. Néhány csökkent vesefunkciójú betegnél (pl. dehidrált betegek vagy csökkent vesefunkciójú idősebb betegek) ciklooxigenáz-gátló szerek együttes alkalmazása ACE-gátlókkal, béta-receptor blokkoló gyógyszerekkel vagy angiotenzin II-antagonistákkal a vesefunkció további romlását eredményezheti, az akut veseelégtelenséget is beleértve, azonban a folyamat általában reverzíbilis. Ezért ilyen kombináció csak fokozott óvatossággal alkalmazható, különösen időskorúaknál. A betegeket megfelelően kell hidrálni, és meg kell fontolni a vesefunkció ellenőrzését a kombinált terápia kezdetén és a kezelés alatt rendszeresen. A készítmény és káliumspóroló diuretikumok együttadása hyperkalaemiához vezethet.
* metotrexáttal (15 mg/hét dózis alatt): az ibuprofén növelheti a metotrexát vérszintjét, ezzel növelheti toxicitását, ezért a kezelés első heteiben hetente ajánlott a vérkép ellenőrzése. Idős betegek esetében szoros obszerváció szükséges.
* lítiummal: a lítium vérszintje, és ezzel toxicitása megnő.
* szívglikozidokkal: az NSAID-ok súlyosbíthatják a szívelégtelenséget, csökkenthetik a GFR-t és növelhetik a glikozidok vérszintjét.
* fenitoinnal: vérszintjüket megemelheti.
* orális antidiabetikumokkal: fokozza hatásukat.
* szulfonamidokkal: fokozza a szulfonamidok hatását.
* ciklosporinnal: nő a nephrotoxicitás kockázata, különösen idős betegek esetében.
* zidovudinnal: a vörösvérsejtek toxicitásának veszélye nő (hatás a reticulocytákra), az NSAID-kezelés megkezdését követő 8 nap után súlyos anaemia kialakulásával. Komplett vérkép és reticulocytaszám ellenőrzés ajánlott a kezelés kezdete után 8-15 napon keresztül
* thrombolyticus szerekkel: a haemorrhagia kockázata fokozódik.
* probeneciddel vagy szulfinpirazon-tartalmú készítményekkel: az ibuprofén kiválasztását lassítják.


6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások szervrendszerek és gyakoriság szerint kerültek osztályozásra.
A mellékhatások az alábbi gyakorisági kategóriák alapján kerültek felsorolásra:
nagyon gyakori (?1/10)
gyakori (?1/100 - ?1/10)
nem gyakori (?1/1000 - ?1/100)
ritka (?1/10 000 - ?1/1000)
nagyon ritka (?1/10 000)
nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

A leggyakrabban megfigyelt mellékhatások a gastrointestinalis rendszert érintik.

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Nem ismert:
* Thrombocyta aggregáció gátlása, vérzési idő megnyúlása, tartós, nagy dózisú kezelés esetén kialakulhat az arra érzékenyekben aplasticus anaemia és haemolyticus anaemia, agranulocytosis, neutropenia, thrombocytopenia.

Immunrendszeri betegségek és tünetek
Nem ismert:
Az ibuprofén kezelést követően túlérzékenységi reakciókról is beszámoltak, ilyenek lehetnek:
a) Nem-specifikus allergiás reakciók és anafilaxia,
b) Légzőrendszeri reakciók pl. asthma, meglévő asthma súlyosbodása (asthmás roham), bronchospasmus, dyspnoe.
c) Angiooedema.

Pszichiátriai kórképek
Nem ismert:
* Depresszió, zavartság, hallucináció.

Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nem ismert:
* Fejfájás, paraesthesia, tinnitus, szédülés, rossz közérzet, fáradtság, álmosság, esetenként asepticus meningitis.

Szembetegségek és szemészeti tünetek:
Nem ismert:
* Látóideg-gyulladás, homályos látás, színlátás zavarai, melyek reverzíbilisek és igen ritkán jelentkeznek.

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nem ismert:
* Oedema, hypertonia és szívelégtelenség előfordulásáról számoltak be NSAID alkalmazásával kapcsolatban.
* Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása - különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) - az artériás thromboticus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl. myocardialis infarctus vagy stroke) (lásd 4.4 pont).

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori:
* Hányinger, hányás, hasi fájdalom, dyspepsia, székrekedés, flatulencia, hasmenés.
Nem ismert:
* Előfordulhat peptikus fekély, nyombélfekély, gastrointestinalis perforáció vagy gastrointestinalis vérzés néha fatális kimenetellel, különösen idős betegek esetén. Melaena, vérhányás, fekélyekkel járó stomatitis, a colitis súlyosbodása és Crohn-betegség előfordulását jelentették.

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Nem gyakori:
* Májműködési zavarok, hepatitis és sárgaság.

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nagyon ritka:
* Esetenként bullosus dermatosis (Stevens-Johnson szindróma, Lyell-szindróma, erythema multiforme).
Nem ismert:
* Kivételesen előfordulhat alopecia. Fényérzékenység.
* Különböző bőrbetegségek, ilyenek lehetnek: bőrkiütések, pruritus, urticaria, purpura.
* Eozinofíliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS szindróma)

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Nem ismert:
* Haematuria, cystitis. A nephrotoxicitás különböző formái, beleértve az interstitialis nephritist, nephrosis szindrómát és a papillanecrosist, amely veseelégtelenséget is okozhat általában hosszú ideig tartó, nagy dózisú kezelés során.
* Folyadékretenció és perifériás (főleg alsóvégtagi) oedema.

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Nem ismert:
* Májfunkciós zavarok, haemoglobin-, hematokrit- és a szérum kalciumszint csökkenése.

A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy mellékhatások fellépése esetén orvossal kell konzultálni.
Más, a felsoroltaktól eltérő mellékhatás fellépése esetén orvossal vagy gyógyszerésszel kell konzultálni.

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Nem-szteroid gyulladásgátlók és reuma-ellenes készítmények
ATC kód: M01A E01

Az ibuprofén propionsav derivátum, gyulladáscsökkentő, láz- és fájdalomcsillapító hatású. Hasonlóan más propionsav származékhoz, mint pl. a naproxén és a fenoprofén, kísérleti állatokban gyomor-bél nyálkahártya eróziót okozhat.

Embernél is okoz gastrointestinalis mellékhatásokat, de ezek az acetilszalicilsav okozta mellékhatásoknál enyhébbek. Minden propionsav származék gátolja a ciklooxigenáz enzim működését, melyek a prosztaglandinok bioszintéziséért felelősek. Megváltoztatják a vérlemezkék működését és megnyújtják a vérzési időt.

Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolhatja a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav thrombocyta-aggregációra kifejtett hatását, ha beadásuk egyidejűleg történik. Néhány farmakodinámiás vizsgálatban azt mutatták ki, hogy amikor azonnali hatóanyag-leadású acetilszalicilsav adag (81 mg) bevétele előtt 8 órán belül, illetve bevétele után 30 percen belül egyszeri adagban 400 mg ibuprofént adtak be, csökkent az acetilszalicilsav thromboxán-képződésre vagy thrombocyta-aggregációra kifejtett hatása. Habár ezeknek az adatoknak a klinikai helyzetre való extrapolálásában bizonytalanságok vannak, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú használata csökkentheti a kis dózisú acetilszalicilsav kardioprotektív hatását. Az ibuprofén esetenkénti alkalmazásáról nem feltételezik, hogy klinikailag jelentős hatást okozna ebben a vonatkozásban (lásd 4.5 pont).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás
Az ibuprofén emberben orális adást követően gyorsan és jól felszívódik, a plazma csúcskoncentrációt 1-2 órán belül éri el. Plazmafelezési ideje 2 óra.

Eloszlás
Nagy mennyiségben (99%) és erősen kötődik a plazmafehérjékhez, mégis átlagos plazmakoncentráció esetén az összes kötődési helynek csak a töredékét foglalja el. Miután az ibuprofén plazmakoncentrációja csökken, lassan bejut az ízületi résekbe és ott magas koncentrációban felhalmozódik.

Állatkísérletekben az ibuprofén és metabolitjai könnyen átjutnak a placentán.

Elimináció
Az ibuprofén kiválasztása gyors és teljes. A beadott dózis több mint 90%-a metabolitok és konjugátumok formájában a vizelettel választódik ki, ibuprofén nincs a vizeletben. Fő metabolitjai hidroxilezés és karboxilezés révén keletkeznek.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Irodalmi adatok alapján az ibuprofén in vitro vizsgálatokban nem bizonyult mutagénnek, illetve a patkányokon és egereken végzett vizsgálatokban nem volt karcinogén. Az ibuprofén a placentán átjut, de teratogén hatást nem észleltek.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

10 db, 20 db, 100 db, 250 db, 500 db filmtabletta színtelen, átlátszó PVC/PVdC - Alu buborékcsomagolásban, dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: ? (egy keresztes)
Osztályozás: I. csoport
Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).



6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25°C-on tárolandó.
A fénytől és nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

5 év.


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

PannonPharma Kft.
7720 Pécsvárad
PannonPharma út 1.


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-8991/05 10x
OGYI-T-8991/06 20x
OGYI-T-8991/07 100x
OGYI-T-8991/08 250x
OGYI-T-8991/09 500x


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2003. július 31.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. december 30.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2020.11.22.



10




OGYEI/61803/2020




Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség
A prosztaglandin-szintézis gátlása károsan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embryonalis/magzati fejlődést. Az epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint a terhesség korai szakaszában alkalmazott prosztaglandin-szintézist gátló növeli a vetélés, a cardialis fejlődési rendellenesség, illetve a gastroschisis kialakulásának kockázatát. A kockázat vélhetően növekszik a dózis és a kezelés időtartamának függvényében.
Állatkísérletekben prosztaglandin-szintézist gátló adása után emelkedett a pre-és posztimplantációs veszteség és az embryonalis/foetalis letalitás. Továbbá állatkísérletek eredményei alapján az organogenetikus periódusban adott prosztaglandin-szintézist gátló hatására megnőtt a különböző fejlődési rendellenességek, többek között a cardiovascularis malformatio előfordulási gyakorisága.

A terhesség első és második trimeszterében ibuprofén csak nagyon indokolt esetben adható.
Terhességet tervező nőnek vagy a terhesség első, illetve második harmadában a legkisebb hatékony dózist a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni.

A terhesség harmadik trimeszterében valamennyi prosztaglandinszintézis gátló az alábbiakat válthatja ki:

a magzatnál:
* cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus Botalli idő előtti elzáródása és pulmonalis hypertonia);
* renalis diszfunkció, amely oligohydramniosissal járó veseelégtelenséghez vezethet;

a terhesség végén az anyánál és az újszülöttnél:
* az anyánál és az újszülöttnél a vérzési idő potenciális megnyúlása antiaggregációs hatás révén, amely alacsony adagok mellett is kialakulhat;
* a méh-kontrakciók gátlása, amely késleltetett vagy elhúzódó szülést eredményezhet.

Következésképpen az ibuprofén adása ellenjavallt a terhesség harmadik trimeszterében.

Szoptatás
Az ibuprofén és metabolitjai kis mennyiségben kiválasztódnak az anyatejbe. Mivel mindeddig nincs tudomásunk arról, hogy a csecsemőre káros hatást fejtene ki, ezért az ibuprofén rövid távú alkalmazásakor általában nem szükséges a szoptatás megszakítása.

Termékenység
A ciklooxigenáz/prosztaglandin-szintézist gátló gyógyszerek ovulációra gyakorolt hatásuk révén a női termékenység károsodását okozhatják. Ez a hatás a kezelés megszakításával reverzíbilis (lásd 4.4 pont).