Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Kemény kapszula. 2-es méretű, kék/narancssárga, átlátszatlan, felső részén "O", alsó részén "20" fehér felirattal ellátott, kemény zselatin kapszula. A kapszula fehér vagy bézs színű mikropelleteket tartalmaz. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóTEVA Gyógyszergyár Zrt. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 20 mg omeprazolt tartalmaz kemény kapszulánként. Ismert hatású segédanyag: 80,2 mg szacharózt tartalmaz. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Kapszula töltet: cukorgömböcskék (szacharóz + kukoricakeményítő) povidon (K-30) nátrium-lauril-szulfát karboximetilkeményítő-nátrium (A típus) trinátrium-foszfát-dodekahidrát hipromellóz (6 cP) trietil-citrát metakrilsav-etil-akrilát kopolimer (1:1) nátrium-hidroxid titán-dioxid (E171) talkum Kapszulahéj: kinolinsárga (E104) eritrozin (E127) titán-dioxid (E171) tisztított víz zselatin indigókármin (E132) Fehér színű jelölőfesték: sellak propilénglikol poli(vinil-pirrolidon) nátrium-hidroxid titán-dioxid (E171) Javallat4.1 Terápiás javallatok Az Omeprazol-ratiopharm az alábbi esetekben javallt: Felnőttek * Ulcus duodeni kezelésére * Ulcus duodeni relapszusának megelőzésére * Ulcus ventriculi kezelésére * Ulcus ventriculi relapszusának megelőzésére * Peptikus fekélybetegségben megfelelő antibiotikummal kombinálva Helicobacter pylori (H. pylori) eradikációjára * NSAID alkalmazáshoz társuló gyomor- és nyombélfekély kezelésére * NSAID alkalmazásakor, veszélyeztetett betegeknél gyomor- és nyombélfekély kialakulásának megelőzésére, * Reflux oesophagitis kezelésére * Gyógyult reflux oesophagitis hosszú távú kezelésére * Tüneteket okozó gastro-oesophagealis reflux betegség kezelésére * Zollinger-Ellison-szindróma kezelésére Alkalmazás gyermekeknél 1 évnél idősebb és ?10 kg súlyú gyermekek * Reflux oesophagitis kezelésére. * Gastro-oesophagealis reflux betegségben a gyomorégés, valamint a gyomorsav regurgitatio tüneti kezelésére. 4 éves kor feletti gyermekek és serdülők * Antibiotikummal kombinálva Helicobacter pylori fertőzés okozta nyombélfekély kezelésére. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Ezzel a készítménnyel a 10 mg-os adag nem biztosítható. Ulcus duodeni kezelése Aktív nyombélfekélyben szenvedő betegek esetében a javasolt adag naponta egyszer 20 mg omeprazol. A legtöbb beteg két héten belül meggyógyul. Azoknál a betegeknél, akik a bevezető kezelést követően nem gyógyultak meg teljesen, további két hetes terápia alatt rendszerint bekövetkezik a gyógyulás. Nehezen gyógyuló nyombélfekélyben szenvedőknek napi egyszeri 40 mg omeprazol javasolt, és a gyógyulás általában négy hét alatt elérhető. Ulcus duodeni relapszusának megelőzése Nyombélfekély relapszusának megelőzésére H. pylori negatív betegeknél, vagy amikor H. pylori eradikációra nincs lehetőség, a javasolt adag naponta egyszer 20 mg omeprazol. Egyes betegeknél a napi egyszer 10 mg is elegendő lehet. Eredménytelen terápia esetén a dózis 40 mg-ra emelhető. Ulcus ventriculi kezelése A javasolt adag napi egyszer 20 mg omeprazol. A legtöbb beteg négy héten belül gyógyul. Azoknál a betegeknél, akiknél a bevezető kezelést követően a gyógyulás nem teljes, további négy hetes terápia alatt rendszerint gyógyulásra lehet számítani. Nehezen gyógyuló gyomorfekélyben szenvedőknek napi egyszeri 40 mg omeprazol javasolt, és a gyógyulás általában nyolc hét alatt bekövetkezik. Ulcus ventriculi relapszusának megelőzése Nehezen gyógyuló gyomorfekélyben szenvedőknél a relapszus megelőzésére a javasolt dózis napi egyszer 20 mg omeprazol. Szükség esetén az omeprazol adagja napi egyszer 40 mg-ra emelhető. H. pylori eradikáció peptikus fekélybetegségben H. pylori eradikációban az antibiotikum kiválasztása a beteg egyéni gyógyszer-toleranciájának függvényében, a nemzeti, a regionális és a helyi rezisztens törzsek figyelembevételével, valamint a terápiás irányelveknek megfelelően történjen. * 20 mg omeprazol + 500 mg klaritromicin + 1000 mg amoxicillin kombináció naponta kétszer egy héten keresztül vagy, * 20 mg omeprazol + 250 mg klaritromicin (vagy 500 mg) + 400 mg metronidazol (vagy 500 mg, vagy 500 mg tinidazol) kombináció naponta kétszer egy héten keresztül, vagy * napi egyszer 40 mg omeprazol + napi 3-szor 500 mg amoxicillin + napi 3-szor 400 mg metronidazol (vagy 500 mg, vagy 500 mg tinidazol) egy héten keresztül. Bármely kezelési séma esetében, ha a beteg még mindig H.pylori pozitív, a kezelést meg lehet ismételni. NSAID alkalmazáshoz társuló gyomor- és nyombélfekély kezelése Az NSAID alkalmazáshoz társuló gyomor- és nyombélfekély kezelésében az ajánlott adag napi egyszer 20 mg omeprazol. A betegek nagy többsége 4 héten belül gyógyul. Azoknál a betegeknél, akiknél a bevezető kezelést követően a gyógyulás nem teljes, további négy hetes terápia alatt rendszerint gyógyulásra lehet számítani. NSAID alkalmazásakor, gyomor- és nyombélfekély kialakulásának megelőzése, veszélyeztetett betegeknél Veszélyeztetett betegeknél (60 évnél idősebb kor, az anamnézisben gyomor- és nyombélfekély, illetve a gyomor-bélrendszer felsőbb szakaszából eredő vérzés) az NSAID alkalmazáshoz társuló gyomor- illetve nyombélfekély megelőzésére az ajánlott adag naponta egyszer 20 mg omeprazol. Reflux oesophagitis kezelése Az ajánlott adag 20 mg omeprazol naponta egyszer. A legtöbb beteg négy héten belül gyógyul. Azoknál a betegeknél, akiknél a bevezető kezelést követően a gyógyulás nem teljes, további négy hetes terápia alatt rendszerint gyógyulásra lehet számítani. Súlyos oesophagitisben szenvedő betegeknél napi egyszeri 40 mg omeprazol javasolt, és a gyógyulás általában nyolc hét alatt bekövetkezik. Gyógyult reflux oesophagitis hosszú távú kezelése Gyógyult reflux oesophagitis hosszú távú kezelésére javasolt dózis napi egyszer 10 mg omeprazol. Szükség esetén az adag napi egyszeri 20-40 mg omeprazolra emelhető. A tünetekkel járó gastro-oesophagealis reflux betegség kezelése A javasolt adag 20 mg omeprazol naponta. A betegek már napi 10 mg-ra is megfelelően reagálhatnak, ezért az egyéni adagolás megfontolása szükséges. Ha négy hét után, napi 20 mg omeprazol-kezeléssel nem sikerül tünetmentességet elérni, további kivizsgálás javasolt. Zollinger-Ellison-szindróma kezelése Zollinger-Ellison-szindrómában szenvedő betegeknél az adagolást egyénre szabottan kell megállapítani és addig kell folytatni, amíg az klinikailag indokolt. Az ajánlott kezdőadag naponta 60 mg omeprazol. A súlyos, és korábban más kezelésre nem reagáló betegeket sikerült hatékonyan kezelni, a betegek több mint 90 %-a napi 20-120 mg omeprazol fenntartó terápiában részesült. Napi 80 mg feletti adagolás esetén a napi adagot két részre elosztva kell bevenni. Gyermekek 1 évnél idősebb és ?10 kg súlyú gyermekek Reflux oesophagitis kezelése Gastro-oesophagealis reflux betegségben a gyomorégés, valamint a gyomorsav regurgitatio tüneti kezelése Az adagolási javaslat a következő: Kor Súly Adagolás ?1 éves kor 10-20 kg Napi egyszer 10 mg. Szükség esetén az adagot napi egyszer 20 mg-ra lehet emelni. ?2 éves kor >20 kg Napi egyszer 20 mg. Szükség esetén az adagot napi egyszer 40 mg-ra lehet emelni. Reflux oesophagitis: A kezelés időtartama 4-8 hét. Gastro-oesophagealis reflux betegségben a gyomorégés, valamint a gyomorsav regurgitatio tüneti kezelése: A kezelés időtartama 2-4 hét. Amennyiben 2-4 hét után nem sikerül tünetmentességet elérni, a beteg további kivizsgálása szükséges. 4 éves kor feletti gyermekek és serdülők H. pylori fertőzés okozta ulcus duodeni kezelése A megfelelő kombinációs terápia kiválasztásakor figyelembe kell venni a bakteriális rezisztenciára, a terápia időtartamára (leggyakrabban 7 nap, de néha 14 nap), és az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos nemzeti, regionális, és helyi irányelveket. A kezelés szakorvos felügyelete alatt történjen. Az adagolási javaslat a következő: Súly Adagolás 15-30 kg Két antibiotikummal kombinálva: 10 mg omeprazol, 25 mg/testsúly kg amoxicillin, és 7,5 mg/testsúly kg klaritromicin együtt adva, napi kétszer egy héten keresztül 31-40 kg Két antibiotikummal kombinálva: 20 mg omeprazol, 750 mg amoxicillin, és 7,5 mg/testsúly kg klaritromicin együtt adva, napi kétszer egy héten keresztül >40 kg Két antibiotikummal kombinálva: 20 mg omeprazol, 1 g amoxicillin, és 500 mg klaritromicin együtt adva, napi kétszer egy héten keresztül Különleges betegcsoportok Vesekárosodás Vesekárosodásban szenvedő betegnél a dózis módosítása nem szükséges (lásd 5.2 pont). Májkárosodás Májkárosodásban szenvedő betegeknél a napi 10-20 mg-os dózis is elegendő lehet. (lásd 5.2 pont). Idősek Időseknél nem szükséges a dózis módosítása (lásd 5.2 pont). Az alkalmazás módja Az Omeprazol-ratiopharm 20 mg kemény kapszulát egészben, fél pohár vízzel, reggel javasolt bevenni. A kapszulákat nem szabad szétrágni vagy összetörni. Nyelési nehézségekkel küzdő betegeknek, és gyermekeknek, akik folyadékot vagy félig szilárd táplálékot már tudnak fogyasztani A beteg szét tudja nyitni a kapszulát és annak tartalmát fél pohár vízben, vagy enyhén savas folyadékban például gyümölcslében, almapürében vagy szénsavmentes ásványvízben elkeverve is beveheti. A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy a diszperziót azonnal (vagy 30 percen belül) el kell fogyasztani, továbbá, hogy a diszperziót közvetlenül a bevétel előtt mindig fel kell keverni, majd egy fél pohár vízzel le kell öblíteni. Más módon: a kapszulát elszopogatva, a benne levő pelleteket fél pohár vízzel kell lenyelni. A bélben oldódó pelleteket nem szabad szétrágni. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A készítmény hatóanyagával, szubsztituált benzimidazolokkal vagy a készítmény a 6.1 pontban felsorolt segédanyagával szembeni túlérzékenység. Az omeprazol, a többi protonpumpa-gátlóhoz (PPI) hasonlóan, nem adható együtt nelfinavirral (lásd 4.5 pont). Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Bármilyen figyelmeztető tünet felléptekor (például szignifikáns, nem szándékos fogyás, visszatérő hányás, dysphagia, haematemesis vagy melaena) és gyomorfekély gyanúja esetén vagy annak jelenlétekor a malignitást ki kell zárni, mivel a kezelés elfedheti a tüneteket késleltetve így a diagnózist. Az atazanavir protonpumpa-gátlókkal történő együttes alkalmazása nem javasolt (lásd 4.5 pont). Amennyiben atazanavir és protonpumpa-gátló együttes alkalmazása megítélés szerint mégis szükségszerű, szoros klinikai megfigyelés (például a szervezetben található vírusszint) javasolt 400 mg-ra emelt atazanavir dózis és 100 mg ritonavir kombináció alkalmazása mellett; a 20 mg-os omeprazol dózist nem szabad túllépni. Mint bármely savtermelést gátló gyógyszer, úgy az omeprazol is csökkentheti a B12-vitamin (cianokobalamin) felszívódását, melynek oka a csökkent gyomorsavtermelés, illetve annak teljes hiánya. Ezt figyelembe kell venni azoknál a betegeknél, akiknek a szervezetében csökkent mennyiségben raktározódik a B12-vitamin, illetve akiknél fennállnak olyan rizikó faktorok, melyek következtében a hosszú távú terápia során a B12-vitamin felszívódása nem megfelelő. Az omeprazol egy CYP2C19 inhibitor. Az omeprazollal történő kezelés megkezdésekor és befejezésekor, a CYP2C19 enzimen keresztül metabolizálódó gyógyszerekkel lehetséges interakciókat figyelembe kell venni. Az omeprazol és a klopidogrél között gyógyszer-interakció kialakulását figyelték meg (lásd 4.5 pont). Ennek az interakciónak a klinikai jelentősége még nem tisztázott. Elővigyázatosságból, az omeprazol és a klopidogrél együttadása nem javasolt. A legalább 3 hónapon, és a legtöbb esetben egy éven keresztül protonpumpa-gátlókkal, mint például omeprazollal kezelt betegekben súlyos hypomagnesaemiáról számoltak be. A hypomagnesaemia olyan súlyos tünetekkel jelentkezhet, mint például kimerültség, tetánia, delírium, konvulzió, szédülés, kamrai ritmuszavar, mely tünetek gyakran észrevétlenül kezdődnek és eleinte figyelmen kívül hagyják őket. A legtöbb érintett betegben a hypomagnesaemia javult a magnéziumpótló terápia, és a protonpumpa-gátlókkal való kezelés abbahagyása hatására. Az orvosnak fontolóra kell venni a magnéziumszint ellenőrzését a kezelés megkezdése előtt és rendszeres időközönként a kezelés során azoknál a betegeknél, akik várhatóan hosszú távú protonpumpa-gátló terápiában részesülnek, vagy egyidejűleg digoxint, vagy olyan gyógyszereket szednek, melyek hypomagnesaemiát okozhatnak (például: diuretikumok). A protonpumpa-gátlók főként nagy adagok és hosszú távú alkalmazás során (több mint 1 év), mérsékelten növelhetik a csípő-, csukló- és gerinctörések kockázatát, főként idősekben, vagy olyan betegeknél, akiknél egyéb ismert kockázati tényezők is fennállnak. Megfigyeléses vizsgálatok szerint a protonpumpa-gátlók 10-40%-kal növelik meg a törések kockázatát. A kockázatnövekedéshez részben egyéb kockázati tényezők is hozzájárulhatnak. Az osteoporosis kockázatának kitett betegeknek az érvényes klinikai irányelveknek megfelelő ellátásban, valamint megfelelő D-vitamin és kalcium bevitelben kell részesülniük. Laboratóriumi vizsgálatokra gyakorolt zavaró hatás A megnövekedett kromogranin-A (CgA) szint zavarhatja a neuroendokrin tumorok vizsgálatait. Ezen kölcsönhatás elkerülése érdekében az omeprazol-kezelést legalább 5 nappal a CgA-mérés előtt fel kell függeszteni (lásd 5.1 pont). Amennyiben a CgA- és gasztrinszintek az eredeti mérés után nem térnek vissza a referencia tartományba, a protonpumpa-gátló kezelés felfüggesztése után 14 nappal meg kell ismételni a mérést. Néhány krónikus betegségben szenvedő gyermek esetében hosszú távú kezelés válhat szükségessé, mely azonban nem javasolt. Subacut cutan lupus erythematosus (SCLE) A protonpumpa-gátlók használata nagyon ritkán kapcsolatba hozható SCLE esetekkel. Elváltozások esetén, különösen, ha ez a bőr napnak kitett területén van, valamint ha ízületi fájdalommal társul, sürgősen orvoshoz kell fordulni és meg kell fontolni az Omeprazol-ratiopharm adagolásának leállítását. Az SCLE előfordulása valamely protonpumpa-gátlóval történő korábbi kezelés esetén növelheti az SCLE esélyét más protonpumpa-gátlók használata esetén is. Protonpumpa-gátlókkal végzett kezelés, kismértékben növelheti bizonyos gastrointestinális fertőzések, mint például a Salmonella vagy a Campylobacter fertőzés kockázatát és a kórházi ellátásban részesülő betegeknél esetleg a Clostridium difficile fertőzés kockázatát is (lásd 5.1 pont). Bármely hosszú távú kezelés esetén, különösképpen, ha annak időtartama meghaladja az egy évet, a beteget rendszeres, szoros megfigyelés alatt kell tartani. Vesekárosodás Omeprazolt szedő betegeknél akut tubulointerstitialis nephritist (TIN) figyeltek meg, amely bármikor előfordulhat az omeprazol-kezelés folyamán (lásd 4.8 pont). Az akut tubulointerstitialis nephritis veseelégtelenségbe progrediálhat. TIN gyanúja esetén az omeprazol alkalmazását le kell állítani, és haladéktalanul megfelelő kezelést kell indítani. Segédanyagok: Ez a gyógyszer szacharózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes fruktózintoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető. A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz kapszulánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre Az Omeprazol-ratiopharm valószínűleg nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Gyógyszermellékhatások, mint például szédülés és látászavarok előfordulhatnak (lásd 4.8 pont). Amennyiben a beteg ezt tapasztalja, nem szabad gépjárművet vezetnie, illetve gépkezeléssel járó munkát végeznie. 4.9 Túladagolás Korlátozott számú adat áll rendelkezésre az omeprazol túladagolás hatásairól emberben. Az irodalomban leírtak 560 mg-ig terjedő adagokat, és az eseti jelentések szerint az egyszeri per os omeprazol adagok elérték a 2400 mg-ot (ami a szokásos javasolt klinikai dózis 120-szorosa). Az omeprazol túladagolás következményeként jelentkező hányingerről, hányásról, szédülésről, hasi fájdalmakról, hasmenésről és fejfájásról számoltak be. Néhány esetben apathia, depressio és confusio is előfordult. A leírt tünetek átmenetiek voltak, és súlyos kimenetelű esetről nem számoltak be. Az elimináció mértéke növelt dózisok esetén változatlan maradt (első rendű kinetika). A kezelés, amennyiben arra szükség van, tüneti. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Az omeprazol hatása más hatóanyagok farmakokinetikájára A pH függvényében felszívódó hatóanyagok Az omeprazol-kezelés ideje alatt lecsökkent intragasztrikus aciditás miatt, a pH függvényében felszívódó hatóanyagok abszorpciója növekedhet, vagy csökkenhet. Nelfinavir, atazanavir A nelfinavir és az atazanavir plazmakoncentrációja omeprazollal történő együttes alkalmazáskor csökken. Az omeprazolnak a nelfinavirral történő együttadása ellenjavallt (lásd 4.3 pont). Omeprazol (napi 40 mg) együttadásakor a nelfinavir átlag expozíciója kb. 40%-kal, továbbá a farmakológiai szempontból aktív M8 metabolitjának átlag expozíciója 75-90%-kal csökkent. Az interakcióban a CYP2C19 inhibició is szerepet játszhat. Az omeprazol és az atazanavir együttes alkalmazása nem javasolt (lásd 4.4 pont). Egészséges önkéntesekben az omeprazolt (naponta egyszer 40 mg) 300 mg atazanavir/100 mg ritonavirral együttadva, az atazanavir expozíciója 75%-kal csökkent. Az atazanavir adagjának növelése 400 mg-ig nem kompenzálta az omeprazolnak az atazanavir expozíciójára gyakorolt hatását. Egészséges önkénteseknél (napi 20 mg) omeprazol és 400 mg atazanavir/100 mg ritonavir együttes alkalmazása az atazanavir expozíció mintegy 30%-os csökkenését eredményezte, a napi 300 mg atazanavir/100 mg ritonavir alkalmazása mellett megfigyelt expozícióhoz viszonyítva. Digoxin Omeprazol (napi 20 mg) és digoxin, egészséges alanyokban történő együttes alkalmazásakor a digoxin biohasznosulása 10%-kal megemelkedett. Digoxin okozta toxikus hatásról ritkán számoltak be. Azonban idős betegeknél, az omeprazol nagy dózisokban történő alkalmazásakor elővigyázatosság szükséges. Ilyen esetekben a digoxin terápiás gyógyszerszint-monitorozását kell bevezetni. Klopidogrél Egészséges alanyokkal végzett vizsgálatok eredményei farmakokinetikai/farmakodinámiás kölcsönhatást mutattak a klopidogrél (300 mg-os telítő dózis/75 mg-os napi fenntartó dózis) és az omeprazol (napi 80 mg per os) között, ami a klopidogrél aktív metabolitja expozíciójának átlagosan 46%-os csökkenését, valamint a thrombocyta-aggregáció maximális gátlásának (ADP indukált) átlagosan 16%-os csökkenését eredményezte. Ellentmondásos adatokat jelentettek mind az obszervációs, mind a klinikai vizsgálatok eredményeképpen az omeprazol farmakokinetikai/farmakodinámiás interakciójának a major cardiovascularis eseményekre gyakorolt klinikai hatásáról. Elővigyázatosságból, az omeprazol és a klopidogrél együttadása nem javasolt (lásd 4.4 pont). Egyéb hatóanyagok A pozakonazol, az erlotinib, a ketokonazol, és az itrakonazol felszívódása jelentősen csökkent, és ily módon a klinikai hatásosság gyengülhet. A pozakonazollal és az erlotinibbel történő együttes alkalmazást kerülni kell. A CYP2C19 enzim által metabolizált hatóanyagok Az omeprazol közepes mértékben gátolja a CYP2C19 aktivitását, mely az omeprazol metabolizmusában fő szerepet játszik. Így, a szintén a CYP2C19 enzim által metabolizált hatóanyagokkal történő együttadáskor azok metabolizmusa lelassulhat, és szisztémás expozíciójuk megnövekedhet. Ilyen gyógyszerkészítmények, például az R-warfarin, valamint az egyéb K-vitamin antagonisták, a cilosztazol, a diazepám és a fenitoin. Cilosztazol Egy keresztezett vizsgálatban, egészséges alanyoknak 40 mg dózisokban adott omeprazol hatására a cilosztazol maximális plazmakoncentrációja (cmax) 18%-kal, az idő-plazmakoncentráció görbe alatti terület (AUC, area under the curve) értéke 26%-kal, továbbá az egyik aktív metabolitjának cmax értéke 29%-kal, AUC értéke pedig 69%-kal megemelkedett. Fenitoin Az omeprazol terápia bevezetésekor az első két héten, valamint a fenitoin dózis módosításakor javasolt fenitoin plazmakoncentrációjának ellenőrzése. Az omeprazol terápia befejezésekor is ellenőrzés, és újabb dózismódosítás elvégzése szükséges. Ismeretlen mechanizmus Szakvinavir Az omeprazol szakvinavirral/ritonavirral történő együttadása a szakvinavir plazmakoncentrációjának megközelítőleg 70%-os emelkedését eredményezte, melyet a HIV fertőzött betegek jól toleráltak. Takrolimusz Omeprazol alkalmazása mellett, beszámoltak a takrolimusz vérszintjének növekedéséről. A takrolimusz plazmakoncentrációját és a vesefunkciót (a kreatinin-clearance-t) fokozott mértékben kell ellenőrizni, és szükség esetén módosítani kell a takrolimusz adagját. Metotrexát A metotrexát szintek megemelkedéséről számoltak be néhány betegnél, amikor protonpumpa-gátlókkal (PPI) együtt adták. Magas dózisú metotrexát alkalmazásakor az omeprazol kezelés átmeneti felfüggesztését szükséges lehet megfontolni. Más hatóanyagok hatása az omeprazol farmakokinetikájára CYP2C19 és/vagy CYP3A4 inhibitorok Mivel az omeprazol a CYP2C19 és a CYP3A4 enzimek útján metabolizálódik, az olyan ismert CYP2C19 vagy CYP3A4 inhibitorok (mint például a klaritromicin vagy a vorikonazol) az omeprazol-metabolizmus mértékének csökkentése miatt az omeprazol szérumszintjének megemelkedését eredményezhetik. Vorikonazollal történő együttadásakor több mint kétszeres omeprazol expozíciót tapasztaltak. Mivel az omeprazol nagy dózisait jól tolerálták, az omeprazol adagjának módosítása általában nem szükséges. Ugyanakkor súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél, illetve amennyiben hosszú távú kezelés javallt, a dózismódosítás megfontolandó. CYP2C19 és/vagy CYP3A4 induktorok Ismert CYP2C19 vagy CYP3A4 induktorok, vagy mindkét enzim induktora (mint például rifampicin és közönséges orbáncfű) az omeprazol szérumszintjének csökkenését eredményezheti az omeprazol metabolizmusának felgyorsítása által. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A gyógyszerbiztonsági profil összefoglalása A leggyakoribb mellékhatások (a betegek 1-10%-ánál) a fejfájás, hasi fájdalom, székrekedés, hasmenés, haspuffadás, és hányinger/hányás. A mellékhatások táblázatos felsorolása Az omeprazollal folytatott klinikai vizsgálatokban és a posztmarketing alkalmazás során a következő gyógyszermellékhatások esetében igazolódott, vagy merült fel annak gyanúja, hogy összefüggésben vannak a kezeléssel. Egyik sem volt dózisfüggő. Az alább felsorolt mellékhatásokat a gyakoriság alapján és a szervrendszerek szerint csoportosították. A gyakorisági kategóriákat az alábbi konvenciók alapján határozták meg: nagyon gyakori (?1/10), gyakori (?1/100-<1/10), nem gyakori (?1/1000-<1/100), ritka (?1/10 000-<1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Szervrendszer/gyakoriság Mellékhatás Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Ritka: leukopenia, thrombocytopenia Nagyon ritka: agranulocytosis, pancytopenia Immunrendszeri betegségek és tünetek Ritka: túlérzékenységi reakciók, például láz, angioedema, anaphylaxiás reakció/shock Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Ritka: hyponatraemia Nem ismert: hypomagnesaemia; a súlyos hypomagnesaemia összefügghet hypocalcaemiával; a hypomagnesaemia hypokalaemiával szintén társulhat Pszichiátriai kórképek Nem gyakori: álmatlanság Ritka: agitáció, zavartság, depresszió Nagyon ritka: agresszió, hallucinációk Idegrendszeri betegségek és tünetek Gyakori: fejfájás Nem gyakori: szédülés, paraesthesia, somnolentia Ritka: ízérzés zavarai Szembetegségek és szemészeti tünetek Ritka: homályos látás A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei Nem gyakori: vertigo Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Ritka: bronchospasmus Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Gyakori: hasi fájdalom, székrekedés, diarrhoea, flatulencia, hányinger/hányás, fundus mirigy polipok (benignus) Ritka: szájszárazság, stomatitis, gastrointestinalis candidiasis, mikroszkópos colitis Máj- és epebetegségek, illetve tünetek Nem gyakori: emelkedett májenzimek Ritka: sárgasággal járó vagy anélkül jelentkező hepatitis Nagyon ritka: Májelégtelenség, encephalopathia a már fennálló májbetegségben szenvedő betegeknél A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Nem gyakori: dermatitis, pruritus, bőrkiütés, urticaria Ritka: alopecia, fényérzékenység Nagyon ritka: erythema multiforme, Stevens-Johnson-szindróma, toxicus epidermalis necrolysis (TEN) Nem ismert: subacut cutan lupus erythematosus (lásd 4.4 pont) A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Nem gyakori: csípő-, csukló-, vagy gerinctörések Ritka: arthralgia, myalgia Nagyon ritka: izomgyengeség Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Ritka: Tubulointerstitialis nephritis (veseelégtelenségbe progrediálhat) A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek Nagyon ritka: gynaecomastia Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Nem gyakori: általános rossz közérzet, peripheriás oedema Ritka: fokozott izzadás Gyermekek és serdülők Az omeprazol biztonságosságát összesen 310, 0-16 éves, gyomorsav-termeléssel összefüggő betegségben szenvedő gyermeknél vizsgálták. A hosszú távú alkalmazás biztonságosságára vonatkozóan csak korlátozott számú adat áll rendelkezésre egy olyan klinikai vizsgálatból, melyben 46 súlyos erosiv oesophagitisben szenvedő gyermek 749 napig kapott omeprazol fenntartó terápiát. A nemkívánatos események profilja általánosságban hasonló volt a felnőttek rövid- és hosszú távú kezelésében tapasztaltakéhoz. Nincsenek hosszú távú adatok az omeprazolnak a pubertásra és a növekedésre kifejtett hatásaira vonatkozóan. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Savtermelés zavarával járó betegségek gyógyszerei, protonpumpa-gátlók ATC kód: A02BC01 Hatásmechanizmus Az omeprazol, mely két enantiomér molekula racém elegye, a gyomorsav-szekréciót célzott hatásmechanizmuson keresztül csökkenti. A parietális sejtben lévő protonpumpa speciális inhibitora. Gyorsan hat, és a gyomorsav-szekréció reverzibilis gátlásával napi egyszeri adagolás mellett biztosítja a savkontrollt. Az omeprazol gyenge bázis, ami a parietális sejt intracelluláris canaliculusának savas környezetében koncentrálódik és aktiválódik, ahol a H+, K+-ATP-áz enzimet, azaz a protonpumpa működését gátolja. A gyomorsavképződés utolsó fázisára kifejtett hatása dózisfüggő, és igen hatásosan gátolja mind a bazális, mind az inger hatására képződő savtermelést, a stimulációtól függetlenül. Farmakodinámiás hatás Minden megfigyelt farmakodinámiás hatása megmagyarázható az omeprazolnak a savszekrécióra kifejtett hatásával. A gyomorsav-szekrécióra gyakorolt hatás Az omeprazol napi egyszeri, per os alkalmazott adagja, gyorsan és hatékonyan gátolja, mind a nappali, mind pedig az éjjeli gyomorsav szekréciót; a terápia megkezdése után 4 napon belül eléri a maximális hatást. 20 mg omeprazollal 24 órán keresztül fenntartható a nyombél-fekélyes betegek intragasztrikus aciditásának átlagosan legalább 80%-os csökkenése. 24 órával az adag beadása után a pentagasztrin stimulációt követő savtermelés csúcsának átlagos csökkenése legalább 70%. Duodenalis fekélybetegeknél az omeprazol 20 mg-os adagja a 24 órás periódusból átlagosan 17 órán át ? 3 értéken tartja az intragasztrikus pH-t. A lecsökkent savszekréció és intragasztrikus aciditás következtében, az omeprazol a gastro-oesophagealis reflux betegekben, dózisfüggően csökkenti/normalizálja az oesophagus savexpozícióját. A savszekréció gátlása nem a plazmakoncentráció pillanatnyi értékével, hanem az omeprazol idő-plazmakoncentráció függvényének görbe alatti területével (AUC) arányos. Omeprazol-kezelés ideje alatt nem tapasztaltak tachyphylaxiát. A H. pylori-ra gyakorolt hatás A H. pylori fertőzés mind a nyombél, mind pedig a gyomor esetében peptikus fekélybetegséggel társul. A H. pylori jelentős tényező a gastritis kialakulásában. A H. pylori és a gyomorsav együttesen fontos szerepet játszanak a peptikus fekélybetegség kialakulásában. A H. pylori az atrophiás gastritis kifejlődésének fő oka, mely a gyomorrák kialakulásának megnövekedett kockázatát hordozza magában. Az omeprazollal és antimikrobás szerrel végzett H. pylori eradikáció esetén, jó gyógyulási arány, és a peptikus fekély hosszú távú remissziója tapasztalható. A kettős terápiákat vizsgálva azt találták, hogy kevésbé bizonyultak hatásosnak, mint a hármas kombinációk. Ugyanakkor alkalmazásuk megfontolandó azon esetekben, amikor az ismert túlérzékenység kizárja bármely hármas kombináció alkalmazását. Egyéb, a savszekréció-gátlással kapcsolatos hatások Tartós kezelés során valamivel gyakrabban fordultak elő glandularis cysták a gyomorban. Ezek az erőteljes savszekréció-gátlás következményeként kialakuló jóindulatú, és reverzibilisnek tűnő fiziológiai elváltozások. A bármely okból bekövetkező gyomorsavcsökkenés, beleértve a protonpumpa-gátlók alkalmazását is, azt eredményezi, hogy a gastrointestinalis traktusban normál állapotban is jelenlévő baktériumok száma megnövekszik a gyomorban. A savcsökkentő terápia kismértékben növelheti bizonyos gastrointestinalis fertőzések, mint például a Salmonella vagy a Campylobacter fertőzés kialakulásának kockázatát. A szekréciót gátló gyógyszerekkel végzett kezelés alatt a savszekréció csökkenésére adott válaszként a szérum gasztrinszint emelkedik. A gyomor csökkent aciditása miatt a CgA is emelkedik. A megnövekedett CgA-szint zavarhatja a neuroendokrin tumorok vizsgálatait. A rendelkezésre álló, publikált bizonyítékok arra utalnak, hogy a protonpumpa-gátlókat a CgA mérések előtt 5-14 nappal fel kell függeszteni. Ez lehetővé teszi, hogy a PPI-kezelést követően esetleg hamisan emelkedett CgA-szint visszatérjen a referencia tartományba. A hosszú távú omeprazol-kezelés alatt a betegek egy részénél (mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében) az ECL- (enterochromaffin-szerű) sejtek számának valószínűleg a megemelkedett szérum gasztrinszinttel összefüggő növekedését figyelték meg. Az eredményeknek megítélés szerint nincs klinikai jelentőségük. Gyermekek és serdülők Egy nem kontrollált vizsgálatban, súlyos reflux oesophagitisben szenvedő gyermekeknél (1-16 éves korcsoport) 0,7-1,4 mg/ttkg dózisban alkalmazott omeprazol az esetek 90%-ában az oesophagitis javulását eredményezte, és jelentősen csökkentette a reflux tüneteit. Egy szimpla vak vizsgálatban, 0-24 hónapos, klinikailag diagnosztizált gastro-oesophagealis reflux betegségben szenvedő gyermekeket kezeltek 0,5 mg/ttkg, 1,0 mg/ttkg, vagy 1,5 mg/ttkg omeprazollal. Az alkalmazott dózis nagyságától függetlenül, a kezelés 8. hetét követően a hányás/regurgitatio gyakorisága 50%-kal csökkent. H. pylori eradikációja gyermekeknél és serdülőknél Egy randomizált, kettős vak klinikai vizsgálat (Héliot vizsgálat) megállapította a két antibiotikummal (amoxicillin és klaritromicin) kombinációban alkalmazott omeprazol hatásosságát és biztonságosságát H. pylori fertőzés kezelésében 4 éves, és annál idősebb, gastritisben szenvedő gyermekeknél: a H. pylori eradikációs ráta az omeprazol + amoxicillin + klaritromicin csoportban 74,2% (23/31 beteg), míg az amoxicillin + klaritromicin csoportban 9,4% (3/32 beteg) volt. Azonban dyspepsiás tünetek tekintetében klinikai előnyt nem bizonyítottak. Ezen vizsgálat eredményei nem vonatkoztathatók négy év alatti gyermekekre. 5.2 Farmakokinetikai jellemzők Általános farmakokinetika Felszívódás Az omeprazol savérzékeny, az Omeprazol-ratiopharm 20 mg kemény kapszula ezért a gyomorsavnak ellenálló mikrotabletta, ami kemény zselatin kapszulában kerül forgalomba. A felszívódás a vékonybélben történik. Az omeprazol csúcskoncentrációja a szérumban az alkalmazást követően 1-3 órával észlelhető. A felezési ideje 40 perc, és a teljes plazma clearance 0,3-0,6 l/perc. A betegek kis százalékánál (CYP2C19 rossz metabolizálók) az omeprazol csökkent eliminációs arányát észlelték. Ezekben az esetekben a végső felezési idő körülbelül háromszor olyan hosszú, mint a normál érték, és a plazmakoncentráció-idő görbe alatti terület (AUC) tízszeresére nő. Eloszlás Az omeprazol megoszlási térfogata a szervezetben viszonylag kicsi (0,3 l/ttkg), és megfelel az extracelluláris tér térfogatának. Körülbelül 95% fehérjéhez kötött. Az omeprazol gyenge bázisként a parietalis sejtek intracellularis csatornarendszerének környezetében akkumulálódik. Ebben a savas környezetben az omeprazol protonálódik és átalakul az aktív vegyületté, omeprazol-szulfenamiddá. Az aktív vegyület kovalens kötéssel kötődik a gyomorban lévő protonpumpához (H+, K+-ATP-áz) a gyomor parietalis sejtjeinek szekretoros felszínén, és gátolja az aktivitásukat. A savszekréció gátlásának tartama ezért lényegesen hosszabb, mint az az idő, amíg az omeprazol-bázis jelen van a plazmában. A savszekréció gátlásának mértéke közvetlenül összefügg a plazma koncentráció - idő görbe alatti területtel (AUC), de nem függ az adott pillanatban mérhető plazmakoncentrációtól. Biotranszformáció Az omeprazol teljes mértékben metabolizálódik, főként a májban a CYP 2C19 által. A betegek kis százalékánál hiányzik a funkcionális CYP2C19 enzim, és ezért az omeprazol eliminációs aránya csökken. A szulfon-, szulfid- és hidroxi-omeprazol a plazmában található. Ezeknek a metabolitoknak nincs számottevő hatása a savszekrécióra. Az alkalmazott dózis körülbelül 20%-a választódik ki a székletbe, és a fennmaradó 80%-a vizelettel metabolitok formájában ürül. A két legfontosabb vizelettel ürülő metabolit a hidroxi-omeprazol és az ennek megfelelő karboxilsav. Különleges betegcsoportok Vesekárosodásban szenvedő betegeknél az omeprazol kinetikája az egészségesekéhez nagyon hasonló volt. Mivel azonban a metabolizált omeprazol legfontosabb kiválasztási útvonala a renális elimináció, az elimináció sebessége csökken a vesekárosodás mértékének megfelelően. Ha az omeprazolt naponta egyszer adjuk, az akkumuláció elkerülhető. Az omeprazol biohasznosulása időskorban kismértékben megnő, az elimináció sebessége pedig kismértékben csökken. Az egyéni értékek azonban közel azonosak a fiatal egészségeseknél mérttel, és nincs arra vonatkozó adat, hogy a normál dózisokkal kezelt idős betegeknél a tolerancia csökkenne. Ha 40 mg omeprazolt 5 napig adunk intravénásan, a biohasznosulás mért abszolút értéke 50%-kal nő; ezt a CYP 2C19 enzim telítődése miatti májclearance csökkenés magyarázhatja. Krónikus májbetegségben az omeprazol clearance-e csökken, és a plazma felezési ideje körülbelül 3 órára nő. A biohasznosulás így nagyobb lehet, mint 90%. A 4 héten át naponta egyszer adott 20 mg omeprazolt jól tolerálták, és nem észlelték az omeprazol vagy metabolitjainak akkumulációját. Biohasznosulás Az omeprazol egyszeri per os dózisának biohasznosulása körülbelül 35%. Ismételt alkalmazás esetén a biohasznosulás 60%-ig nő. Májkárosodásban szenvedő betegeknél ez akár 90% fölé is emelkedhet a csökkent first pass hatás következtében. Az Omeprazol-ratiopharm 20 mg kemény kapszula biohasznosulását referencia készítménnyel összehasonlítva vizsgálták. A bioekvivalenciát egyszeri és ismételt dózisok alkalmazása után is kimutatták. Az Omeprazol-ratiopharm 20 mg kemény kapszula, illetve a referencia készítmény esetében a bevételt megelőző étkezés hatása hasonló volt; mindkét esetben csökkent a plazma csúcskoncentrációja és a biohasznosulás mértéke is, ha a készítmények éhgyomorra történő bevételével hasonlították össze. Gyermekek 1 évesnél idősebb gyermekeknél, a gyermekeknek javasolt adagolással végzett terápia során a felnőttekéhez hasonló plazmakoncentráció alakult ki. 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél az omeprazol-clearance alacsony, a még éretlen omeprazol metabolizmus miatt. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Krónikus toxicitási vizsgálatok alapján nincs arra vonatkozó adat, hogy emberben jelenleg nem ismert mellékhatás előfordulhatna. A gyomor ECL-sejtjeinek hyperplasiáját és karcinoidot észleltek omeprazollal kezelt vagy parciális fundectomián átesett patkányoknál a teljes életre kiterjedő vizsgálat során. Ezek valószínűleg a savgátlás következtében kialakuló tartós hypergastrinaemia következményei. A mutagenitási vizsgálatokban (in vitro és in vivo) nem észleltek klinikailag jelentős eltérést. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 15 db, ill. 30 db kapszula nedvességmegkötő betétet tartalmazó, PP csavaros kupakkal lezárt fehér HDPE tartályban és dobozban. 15 db, ill. 30 db kapszula OPA/Al/PVC/PVDC/Al buborékcsomagolásban és dobozban. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk A megsemmisítésre vonatkozóan nincsenek különleges előírások. Megjegyzés: ? (egy keresztes) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások HDPE tartály: Legfeljebb 30°C-on tárolandó. A nedvességtől való védelem érdekében a tartályt tartsa jól lezárva. Buborékcsomagolás: Legfeljebb 30°C-on tárolandó. A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 2 év HDPE tartály: Lejárati idő az első felbontás után: 56 nap. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Teva Gyógyszergyár Zrt. 4042 Debrecen, Pallagi út 13. Magyarország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI OGYI-T-9014/01 15× HDPE tartály OGYI-T-9014/02 30× HDPE tartály OGYI-T-9014/03 15× buborékcsomagolás OGYI-T-9014/04 30× buborékcsomagolás 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2003. augusztus 28. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. november 10. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2023. május 8. 10 OGYÉI/23434/2023 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség Három prospektív epidemiológiai vizsgálat adatai (több mint 1000 ismert kimenetel) nem utalnak arra, hogy az omeprazol káros hatással lenne a terhességre vagy a magzatra/újszülöttre. Az omeprazol terhesség alatt is alkalmazható. Szoptatás Az omeprazol kiválasztódik az anyatejbe, de terápiás dózisban alkalmazva valószínűleg nincs hatással a gyermekre. Termékenység Az orálisan adagolt omeprazol racém keverékkel végzett állatkísérletek nem utalnak fertilitásra gyakorolt hatásokra. | 
