Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Tabletta. Fehér ill. halványsárga színű, kerek, enyhén domború felületű, egyik oldalán mélynyomású bemetszéssel ellátott, másik oldalán metszett élű tabletta. Törési felülete fehér színű. A tabletta egyenlő adagokra osztható. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóTEVA Gyógyszergyár Zrt. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 40 mg furoszemidet tartalmaz tablettánként. Ismert hatású segédanyag: 59,93 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Laktóz-monohidrát, mikrokristályos cellulóz, karboximetilkeményítő-nátrium (A-típus), povidon, vízmentes, kolloid szilícium-dioxid, magnézium-sztearát. Javallat4.1 Terápiás javallatok - Szív- vagy májbetegség miatt kialakuló ödéma. - Vesebetegség következtében kialakuló ödéma (nephrosis szindrómában, az elsődleges cél az alapbetegség kezelése). - Égési sérülések következtében kialakuló ödéma. - Arteriás hypertonia. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás A furoszemid adagolását egyénenként, elsősorban a terápiás válasz alapján kell megállapítani. Mindig a legkisebb hatásos dózist kell alkalmazni. Felnőttek számára az alábbi adagolási irányelvek érvényesek: Szív- vagy májbetegség miatt kialakuló ödéma A felnőttek szokásos kezdő dózisa általában 1 db Furosemid-ratiopharm 40 mg tabletta (megfelel 40 mg furoszemidnek). Amennyiben nem sikerül kielégítő diuretikus hatást elérni, 6 óra elteltével az egyszeri dózis 2 db Furosemid-ratiopharm 40 mg tablettára (megfelel 80 mg furoszemidnek) emelhető. Amennyiben a diuresis továbbra is elégtelen marad, 6 óra elteltével további 4 db Furosemid-ratiopharm 40 mg tabletta (megfelel 160 mg furoszemidnek) adható. Szükség esetén, és kizárólag egyedi esetekben, kezdő dózisként 200 mg vagy ezt meghaladó dózis is adható, feltéve, hogy a kezelés szoros klinikai ellenőrzés mellett történik. A szokásos napi fenntartó dózis 1-2 db Furosemid-ratiopharm 40 mg tabletta (megfelel 40-80 mg furoszemidnek). A fokozott diuresis következtében létrejövő súlyvesztés nem haladhatja meg a napi 1 kg-ot. Vesebetegség következtében kialakuló ödéma A felnőttek szokásos kezdő dózisa 1 db Furosemid-ratiopharm 40 mg tabletta (megfelel 40 mg furoszemidnek). Amennyiben nem sikerül kielégítő diuretikus hatást elérni, 6 óra elteltével az egyszeri dózis 2 db Furosemid-ratiopharm 40 mg tablettára (megfelel 80 mg furoszemidnek) emelhető. Amennyiben a diuresis továbbra is elégtelen marad,6 óra elteltével további 4 db Furosemid-ratiopharm 40 mg tabletta (megfelel 160 mg furoszemidnek) adható. Szükség esetén, kizárólag egyedi esetekben és szoros klinikai ellenőrzés mellett, 200 mg-ot is meghaladó kezdő dózis adható. A szokásos napi fenntartó dózis 1-2 db Furosemid-ratiopharm 40 mg tabletta (megfelel 40-80 mg furoszemidnek). A fokozott diuresis következtében kialakuló súlyvesztés nem haladhatja meg a napi 1 kg-ot. Nephrosis szindrómában szenvedő betegek esetében a nemkívánatos mellékhatások fokozott kockázata miatt körültekintőbb adagolás szükséges. Égési sérülések következtében kialakuló ödéma A napi és/vagy az egyszeri dózis 1 és 2 és fél db Furosemid-ratiopharm 40 mg tabletta között változhat (megfelel 40-100 mg furoszemidnek). Kivételes esetekben, csökkent veseműködésű betegek esetén, legfeljebb 6 db Furosemid-ratiopharm 40 mg tabletta (megfelel 240 mg furoszemidnek) adható. Az esetleges intravascularis volumenhiányt korrigálni kell a Furosemid-ratiopharm 40 mg tabletta alkalmazása előtt. Arteriás hypertonia A szokásos dózis napi 1 db Furosemid-ratiopharm 40 mg tabletta (megfelel 40 mg furoszemidnek) monoterápiaként vagy más gyógyszerekkel kombinálva. Gyermekek és serdülők Gyermekek szokásos dózisa testsúly-kilogrammonként 1 mg (legfeljebb 2 mg) furoszemid naponta. A maximális napi dózis 40 mg furoszemid. Az alkalmazás módja és időtartama A tablettát reggel egészben, szétrágás nélkül, éhgyomorra és bőséges folyadékkal (pl. egy pohár vízzel) kell bevenni. A kezelés időtartama a betegség jellegétől és súlyosságától függ. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A Furosemid-ratiopharm 40 mg tabletta a következő esetekben nem alkalmazható: - a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával, illetve szulfonamidokkal szembeni túlérzékenység esetén; - anuriával társuló veseelégtelenségben; - coma és praecoma hepaticum állapotában; - súlyos hypokalaemiában; - súlyos hyponatraemiában; - hypovolaemia vagy dehidráció esetén; - digitális túladagolás esetén; - nephro- vagy hepatotoxicus anyagok okozta veseelégtelenségben; - szoptatás alatt. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Különösen fokozott ellenőrzés szükséges az alábbi esetekben: - hypotonia; - manifeszt vagy látens diabetes mellitus (a vércukor rendszeres ellenőrzése szükséges); - köszvény (a szérum húgysavszint rendszeres ellenőrzése szükséges); - vizeletürítési nehézségek (pl. prostata hypertrophia, hydronephrosis, ureterstenosis); - hypoproteinaemia, pl. nephrosis szindrómában (az adagolás elővigyázatos beállítása szükséges); - csökkent veseműködés mellett fennálló májcirrózis; - azon betegek esetében, akiknél egy nagyfokú vérnyomásesés különösen nagy kockázatot jelentene, pl. cerebrovascularis keringési zavarokban vagy szívkoszorúér-betegségben szenvedők; - hallászavarok, icterusos gyermekek esetén; - pancreatitis; - lupus erythematosus; - koraszülöttek (fennáll a nephrocalcinosis/nephrolithiasis kialakulásának kockázata; a vesefunkció ellenőrzése, veseszonográfia szükséges); - időskor (cerebralis ischaemia kockázata miatt). Respiratoricus distress szindrómában szenvedő koraszülöttek esetében a furoszemiddel való diuretikus kezelés az első élethetekben fokozhatja a perzisztáló nyitott ductus arteriosus Botalli kialakulásának kockázatát. Vizeletürítési zavarokban (pl. prostata hypertrophia) szenvedő betegek esetén a furoszemid alkalmazása csak abban az esetben megengedett, ha a szabad vizeletelvezetés biztosított, mivel a hirtelen felgyülemlő vizeletmennyiség vizeletretenciót, és ezen keresztül a húgyhólyag túlzott feszülését idézheti elő. További információk Hosszú távú furoszemid-kezelés során rendszeresen ellenőrizni kell a szérum elektrolitokat (különösen a káliumot, nátriumot és a kalciumot), a bikarbonát-, a kreatinin-, az urea-, a húgysavszinteket, valamint a vércukrot. Különösen szoros monitorozás szükséges azon betegek esetében, akiknél az elektrolit-egyensúlyzavarok kialakulásának fokozott kockázata áll fenn, vagy súlyos folyadékveszteség eseteiben (pl. hányás, hasmenés vagy intenzív izzadás következtében). A hypovolaemiát vagy a dehydratiót, csakúgy, mint az elektrolit-, illetve a sav-bázis egyensúly súlyos zavarait rendezni kell. Ez a furoszemid-kezelés átmeneti felfüggesztésével járhat. A fokozott diuresis következtében fellépő súlyvesztés a vizeletkiválasztás mértékétől függetlenül nem haladhatja meg az 1 kg/nap értéket. Nephrosis szindrómában szenvedő betegek esetében a nemkívánatos mellékhatások fokozott kockázata miatt óvatos adagolás szükséges. Tüneteket okozó hypotonia (mely szédüléshez, ájuláshoz vagy eszméletvesztéshez vezethet) is előfordulhat a furoszemiddel kezelt betegeknél, elsősorban időseknél, vagy olyanoknál, akik más hypotoniát okozó gyógyszereket is szednek, valamint olyan betegeknél, akik egyéb, az alacsony vérnyomásra szempontjából kockázatot jelentő betegségben szenvednek. Segédanyagok Laktóz Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető. Nátrium A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre Mivel a betegek még előírás szerinti alkalmazás mellett is egyénenként különböző módon reagálnak a gyógyszerre, ezért a furoszemid oly mértékben megváltoztathatja a reakcióképességet, amely befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ez a hatás fokozottan érvényes a kezelés elején, a dózis emelésekor és készítményváltáskor, valamint alkohollal kölcsönhatásban. 4.9 Túladagolás A túladagolás tünetei Az akut vagy krónikus túladagolás klinikai tünetei a víz- és elektrolitvesztés mértékétől függenek. A túladagolás okozhat hypotoniát, orthostaticus keringési zavarokat, elektrolit-egyensúlyzavarokat (hypokalaemia, hyponatraemia, hypochloraemia) vagy alkalosist. Súlyos mértékű folyadékvesztéskor kifejezett hypovolaemia, dehydratio, keringés-összeomlás, trombózisra való hajlammal társuló haemoconcentratio fordulhat elő. Hirtelen víz- és elektrolitvesztéskor delírium jelentkezhet. Ritkán anaphylaxiás sokkot (tünetei: verejtékezés, émelygés, cianózis, súlyos vérnyomásesés és kómával fenyegető eszméletvesztés stb.) figyeltek meg. A túladagolás kezelése A Furosemid-ratiopharm 40 mg tablettával végzett kezelést túladagolás vagy hypovolaemia jelei (hypotonia, orthostaticus keringési zavarok) esetén azonnal fel kell függeszteni. Akut, szájon át történő túladagoláskor a toxin eltávolítását célzó intézkedések (hánytatás, gyomormosás) és a felszívódó gyógyszermennyiséget csökkentő intézkedések (aktív szén) a legfontosabbak. Súlyos esetekben ellenőrizni kell a vitális paramétereket, valamint bizonyos időközönként a folyadék- és elektrolit-háztartást, a sav-bázis egyensúlyt, a vércukrot, a vizelet összetételét, és adott esetben az eltéréseket rendezni kell. Vizeletürítési zavarokban (pl. prostata hypertrophia) szenvedő betegek esetében a hirtelen felgyülemlő vizeletmennyiség fokozott hólyagfeszüléssel járó ischuriát okozhat, ezért gondoskodni kell a szabad vizeletelvezetésről. Hypovolaemia kezelése: volumenpótlás Hypokalaemia kezelése: káliumpótlás Keringés-összeomlás kezelése: a beteg Trendelenburg pozícióba helyezése, szükség esetén sokkterápia. Sürgősségi beavatkozások anaphylaxiás sokk azonnali kezelésére: Az első tüneteknél (pl. olyan bőrtünetek, mint az urticaria vagy bőrpír, izgatottság, fejfájás, verejtékezés, émelygés, cyanosis): - Parenterális gyógyszerformákkal történő kezelés: az injekció, ill. infúzió adásának befejezése, vénás kapu megtartása. - Orális gyógyszerformákkal történő kezelés: vénás kapu létrehozása/megtartása. - A mérgezések egyébként szokásos kezelése mellett a beteget le kell fektetni, lábait a fej és a test szintje fölé kell emelni. A légutakat szabaddá kell tenni, továbbá oxigénterápiát kell folytatni. - Amennyiben szükséges, további beavatkozások, esetenként intenzív ellátás (többek között adrenalin adása, volumenpótlás, glükokortikoidok) alkalmazása is indokolt lehet. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Furoszemid és glükokortikoidok, illetve a karbenoxolon vagy hashajtók egyidejű adása fokozott káliumvesztést okozhat. Az édesgyökér (Liquorice) hatása ebben az esetben ugyanolyan, mint a karbenoxoloné. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (pl. indometacin és acetilszalicilsav) csökkenthetik a furoszemid hatását. Azoknál a betegeknél, akiknél a furoszemid-kezelés alatt hypovolaemia alakul ki, vagy a dehidrált betegek esetében, a nem-szteroid gyulladáscsökkentők egyidejű adása akut veseelégtelenséget válthat ki. A nagydózisú szalicilátok toxikus hatása fokozódhat a furoszemid egyidejű alkalmazásával. A furoszemidhez hasonlóan, a jelentős mértékű renalis tubularis szekréción keresztülmenő gyógyszerek, pl. a probenecid, metotrexát és más készítmények, gyengíthetik a furoszemid hatását. Fenitoin egyidejű alkalmazását követően a furoszemid hatásának gyengülését figyelték meg. Mivel a szukralfát csökkenti a furoszemid felszívódását és így gyengíti annak hatását, a két gyógyszer beadása között legalább 2 óra szünetet kell hagyni. Szívglikozidok egyidejű alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy a furoszemid-terápia alatt kialakuló hypokalaemia és/vagy hypomagnesaemia fokozza a myocardium szívglikozidokkal szembeni érzékenységét. Az elektrolit-egyensúly zavara esetén kamrai arrhythmia (ideértve a torsade de pointes-t is) fokozott kockázata állhat fenn a QT-szakasz megnyúlását előidéző gyógyszerek (pl. terfenadin, egyes I. és III. osztályú antiaritmikumok) egyidejű alkalmazásakor. A nephrotoxicus antibiotikumok (pl. aminoglikozidok, cefalosporinok, polimixinek) toxikus hatását a furoszemid erősítheti. Az aminoglikozidok (pl. kanamicin, gentamicin, tobramicin) és más ototoxicus gyógyszerek ototoxicus hatását a furoszemid egyidejű alkalmazása fokozhatja. Az ilyenkor előforduló bármely hallászavar irreverzibilis lehet, ezért a fenti gyógyszerek együttes alkalmazása kerülendő. Ciszplatin és furoszemid egyidejű alkalmazása esetén fennáll a halláskárosodás lehetősége. Amennyiben a ciszplatin-kezelés alatt furoszemid által kiváltott forszírozott diuresisre van szükség, a furoszemid kizárólag kis dózisokban (pl. 40 mg normális vesefunkcióval rendelkező betegek esetében) és pozitív folyadékegyensúly mellett alkalmazható. Ellenkező esetben a ciszplatin által előidézett nephrotoxicitas súlyosbodhat. Furoszemid és lítium egyidejű alkalmazása csökkenti a lítium kiürülését, ami viszont fokozza a lítium cardio- és neurotoxicus hatását. Ezért ezt a kombinációt alkalmazó betegeknél a plazma lítiumszintjének gondos ellenőrzése ajánlott. A furoszemid felerősítheti egyéb vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását. Néha egészen a sokkig vezető vérnyomásesést és a vesefunkció-károsodást (elszigetelt esetekben akut veseelégtelenséget) figyelték meg a furoszemid ACE-gátlókkal történő kombinációja során, különösen akkor, ha az ACE-gátló először került alkalmazásra vagy az ACE-gátló-kezelést nagy dózissal kezdték (kezdő hypotonia). Ezért - ha lehetőség van rá - az ACE-gátló-kezelés megkezdése vagy az ACE-gátló dózisának növelése előtt a furoszemid-kezelést átmenetileg fel kell függeszteni vagy a furoszemid dózisát legalább 3 napon keresztül csökkenteni kell. A furoszemid csökkentheti a probenecid, a metotrexát és más olyan gyógyszerek renalis eliminációját, amelyek a furoszemidhez hasonlóan jelentős mértékben választódnak ki a vesetubulusokon keresztül. A nagy dózisokkal végzett kezelés (különösen, ha mind a furoszemidet, mind a másik gyógyszert nagy dózisban adják) megnövelheti a szérumszintet és ezzel együtt a furoszemid vagy a párhuzamosan adott gyógyszer okozta nemkívánatos mellékhatások kockázatát. A teofillin vagy kuráre-típusú izomrelaxánsok hatását a furoszemid fokozhatja. Az antidiabetikumok vagy presszoraminok (pl. epinefrin, norepinefrin) hatását a furoszemid egyidejű alkalmazása gyengítheti. Egyéb kölcsönhatások Egyes elszigetelt esetekben, ha a furoszemid intravénás beadását követő 24 órán belüli klorálhidrátot is alkalmaznak, forróságérzet, verejtékezés, nyugtalanság, émelygés, vérnyomás-emelkedés és tachycardia jelentkezhet. A fentiek miatt a furoszemid és a klorálhidrát egyidejű alkalmazását kerülni kell. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A mellékhatások a következő gyakorisági kategóriák alapján kerültek felsorolásra: Nagyon gyakori ? 1/10 Gyakori ? 1/100-< 1/10 Nem gyakori ? 1/1000-< 1/100 Ritka ? 1/10 000-< 1/100 Nagyon ritka < 1/10 000 Nem ismert a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg. Érbetegségek és tünetek A forszírozott diuresis esetében - különösen idős betegeknél és gyermekeknél - keringési problémák jelentkezhetnek, amelyek elsősorban fejfájás, szédülés, látászavarok, szájszárazság és szomjúság, hypotonia és orthostaticus keringési zavarok formájában nyilvánulnak meg. A forszírozott diurézis szintén okozhat dehydratiót, és a hypovolaemia következtében keringés-összeomlás és haemoconcentratio léphet fel. A haemoconcentratio eredményeként - elsősorban idősebbeknél - fokozódhat a trombózisra való hajlam. Ritka: vasculitis. Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Nem gyakori: thrombocytopenia. Ritka: eosinophylia, leukopenia. Nagyon ritka: haemolyticus anaemia, aplasticus anaemia, agranulocytosis. Idegrendszeri betegségek és tünetek Ritka: paresthesia. Nem ismert: szédülés, ájulás és eszméletvesztés (tüneteket okozó hypotonia miatt). A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei Nem gyakori: süketség (néha irreverzibilis) Ritka: a furoszemid ototoxicitása következtében - többnyire reverzibilis hallászavarok és/vagy fülzúgás (tinitus aurium) fordulhatnak elő. Ezzel a mellékhatással elsősorban az iv. injekció túl gyors beadásakor - főként egyidejűleg fennálló veseelégtelenség vagy hypoproteinaemia (pl. nephrosis szindróma) esetén - kell számolni. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Ritka: emésztőrendszeri panaszok (pl. émelygés, hányás, hasmenés). Nagyon ritka: akut pancreatitis. Vese- és húgyúti betegségek és tünetek A furoszemid-kezelés alatt a szérumban jelenlevő kreatinin és urea szintjének átmeneti növekedése figyelhető meg. A furoszemid vizeletürítési zavart (prostata hypertrophia, hydronephrosis, ureterstenosis) idézhet elő vagy fokozhatja ennek tüneteit. Másodlagos komplikációkkal kísért ischuria (vizeletretenció) is bekövetkezhet. Ritka: interstitialis nephritis. A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Nem gyakori: pruritus, bőr- és nyálkahártya-reakciók (pl. bullosus exanthema, urticaria, purpura, erythema multiforme, dermatitis exfoliativus, fényérzékenység). Ritka: vasculitis. Nem ismert: Stevens-Johnson-szindróma (SJS), toxicus epidermalis necrolysis (TEN), akut generalizált exanthematosus pustulosis (AGEP) és eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS). Endokrin betegségek és tünetek A furoszemid-kezelés alatt csökkenhet a glükóztolerancia és hyperglykaemiás állapotok alakulhatnak ki, ami manifeszt diabetes mellitusban szenvedő betegek esetében rontja az anyagcserét. A látens diabetes mellitus manifesztálódhat. Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Gyakori: a furoszemid-terápia alatt a fokozott elektrolit-kiválasztás következtében a folyadék- és elektrolit-háztartás zavarait figyelték meg. Ezért javasolt a szérum elektrolitok (főként a kálium, nátrium és kalcium) rendszeres ellenőrzése. Az elektrolitzavarok lehetséges kialakulását befolyásolják a már meglévő betegségek (pl. májcirrózis, szívelégtelenség), az egyidejűleg szedett gyógyszerek (lásd 4.5 pontban), valamint a táplálkozás. A fokozott renalis nátriumvesztés következtében - elsősorban csökkent nátrium-klorid-bevitel esetén -jellemző tünetekkel társuló hyponatraemia alakulhat ki. A nátriumhiányos állapot gyakran megfigyelt tünetei: apathia, systremma, étvágytalanság, gyengeségérzet, álmosság, hányás és zavart állapotok. Különösen egyidejűleg csökkent káliumbevitel és/vagy emelkedett extrarenalis káliumvesztés mellett (pl. hányás vagy krónikus hasmenés miatt) a fokozott renalis káliumvesztés következtében hypokalaemia fordulhat elő, ami neuromuscularis (izomgyengeség, paraesthesia, paresis), intestinalis (hányás, obstipatio, meteorismus), renalis (polyuria, polydypsia) és cardialis (ingerképzési és ingerületvezetési zavarok) tünetek formájában nyilvánulhat meg. A súlyos káliumvesztés paralyticus ileushoz vagy akár comával fenyegető eszméletvesztéshez is vezethet. A fokozott renalis kalciumvesztés hypocalcaemiát okozhat, ami ritkán tetaniát válthat ki. Fokozott renalis magnéziumveszteség esetén a hypomagnesaemia következtében ritkán tetaniát vagy szívritmuszavarokat figyeltek meg. A furoszemid-kezelés során bekövetkező elektrolit- és folyadékvesztés metabolikus alkalosist okozhat, illetve a már fennálló metabolikus alkalosis rosszabbodhat. A furoszemid-terápia alatt gyakran előfordul hyperuricaemia, ami az arra hajlamos betegeknél köszvényes rohamokat okozhat. A furoszemid-terápia alatt emelkedhet a szérum koleszterin- és trigliceridszintje. Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Ritka: lázas állapotok. A terhesség, a gyermekágy és a perinatális időszak alatt jelentkező betegségek és tünetek Furoszemiddel kezelt koraszülötteknél nephrolithiasis és/vagy nephrocalcinosis alakulhat ki. Furoszemiddel végzett diuretikus kezelés az első hetekben a respiratoricus distress szindrómában szenvedő koraszülötteknél fokozhatja a perzisztáló nyitott ductus arteriosus Botalli kockázatát. Immunrendszeri betegségek és tünetek Nem gyakori: pruritus, bőr- és nyálkahártya-reakciók (lásd "A bőr és a bőr alatti szövet betegségei" c. pontban). Ritka: lázas állapotok, érgyulladás (vasculitis), vesegyulladás (interstitialis nephritis), súlyos anaphylaxiás és anaphylactoid reakciók, mint pl. az anaphylaxiás sokk (kezelését lásd a 4.9 pontban). Máj- és epebetegségek illetve tünetek Nagyon ritka: intrahepaticus cholestasis, emelkedett májtranszamináz-értékek. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: nagyhatású diuretikumok, ATC-kód: C03CA01 Hatásmechanizmus A furoszemid egy potens, gyors hatású kacsdiuretikum. A Henle-kacs felszálló ágában a Na+/2Cl-/K+ iontranszport gátlásán keresztül blokkolja ezeknek az ionoknak a visszaszívását, aminek következtében a frakcionált nátrium-kiválasztás a glomerulus filtráción átesett nátriumnak akár a 35%-át is elérheti. A fokozott nátrium-kiválasztás következtében másodlagos hatásként, az ozmotikusan kötött víz miatt, fokozódik a vizeletkiválasztás és a distalis tubularis K+-szekréció. A Ca2+- és Mg2+-ionok kiválasztása ugyancsak fokozódik. A fent említett elektrolitok elvesztése mellett a csökkent húgysavkiválasztás, illetve a sav-bázis egyensúly felborulása metabolikus alkalosist idézhet elő. A furoszemid megzavarja a tubuloglomerularis feed-back mechanizmust a macula densa területén, tehát nem csökken a salureticus hatás. Farmakodinámiás hatások A furoszemid dózistól függően stimulálja a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert. Szívelégtelenségben a furoszemid a vénás kapacitás erek tágításán keresztül akut módon csökkenti a szív előterhelését. Ezt a korai vascularis hatást látszólag a prosztaglandinok idézik elő, de ennek előfeltétele a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktiválása által fenntartott megfelelő veseműködés és a funkcionáló prosztaglandin-szintézis. A furoszemidnek a megnövekedett nátrium-klorid-kiválasztás következtében vérnyomáscsökkentő hatása van, mivel csökkenti az erek simaizomzatának érösszehúzó ingerekre adott válaszát, továbbá vértérfogat-csökkenést is létrehoz. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás Per os alkalmazást követően a furoszemid 60-70%-a szívódik fel a gastrointestinalis traktusból. Krónikus szívelégtelenségben vagy nephrosis szindrómában szenvedő betegek esetében a reszorpció 30% alá csökkenhet. Eloszlás A hatás kb. 30 perc múlva alakul ki. A maximális plazmaszint kb. 1 óra elteltével mérhető. A furoszemidnek kb. 95%-a kötődik plazmaproteinekhez; ez az arány veseelégtelenségben akár 10%-kal is csökkenhet. A relatív megoszlási térfogat 0,2 l/ttkg (újszülötteknél 0,8 l/ttkg). Biotranszformáció A furoszemid a májban csak kismértékben (kb. 10%) metabolizálódik, és túlnyomórészt változatlanul ürül. Az elimináció kétharmad részben renalisan, egyharmad részben az epén és a székleten át zajlik. Elimináció Az eliminációs felezési idő normális veseműködés esetén kb. 1 óra; terminális veseelégtelenségben akár 9 órára is megnyúlhat. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Akut és krónikus toxicitás Az akut per os toxicitás minden vizsgált faj esetében alacsony volt. A patkányokon és kutyákon végzett hosszú távú toxicitási vizsgálatok veseelváltozáshoz vezettek (többek között a vese fibrosisához és kalcifikációjához). A genetikai toxicitást vizsgáló in vitro és in vivo tesztek a furoszemid genotoxikus potenciáljára vonatkozóan nem adtak klinikailag releváns eredményeket. Mutagenitás és karcinogenitás Patkányon és egereken végzett hosszú távú vizsgálatok nem bizonyítottak karcinogén hatást. Reproduktív toxicitás A furoszemid átjut a placentán, és a köldökzsinórvérben az anyai szérumkoncentráció 100%-át éri el. Ember esetében furoszemiddel összefüggésbe hozható fejlődési rendellenességek eddig nem váltak ismertté. Azonban az embriót/magzatot érintő esetleges károsító hatás végleges megítélésére elegendő tapasztalat nem áll rendelkezésre. A magzatnál in utero körülmények között vizeletképződést stimulálhat. Koraszülöttek furoszemiddel való kezelésekor urolithiasist figyeltek meg. Reproduktív toxicitási vizsgálatok során nagy dózist követően az újszülött patkányoknál kisebb számban fejlődtek ki normál glomerulusok, továbbá csontváz-anomáliák alakultak ki a lapockán, a felkarcsonton és a bordákon (a hypokalaemia következtében). Újszülött egerek és nyulak esetében hydronephrosist mutattak ki. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 20 db, ill. 50 db tabletta PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy keresztes) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 5 év. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Teva Gyógyszergyár Zrt. 4042 Debrecen, Pallagi út 13. 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-8857/01 (20×) OGYI-T-8857/02 (50×) 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2003. április 11. A forgalomba hozatali engedély megújításának dátuma: 2009. március 28. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2020. december 4. 11 OGYÉI/42299/2020 Várandósság,szopt.4.6 Terhesség és szoptatás Terhesség A furoszemid a terhesség ideje alatt csak rövid ideig és rendkívül szükséges esetekben alkalmazható, mivel a furoszemid átjut a placentán. Terhesség alatt a diuretikumok a hypertonia és ödéma rutinszerű kezelésére nem alkalmazhatók, mivel csökkentik a placentaris perfúziót és ezáltal lassítják az intrauterin fejlődést. Amennyiben az anya szív- vagy veseelégtelenségét mégis furoszemid-terápiával kívánják kezelni, elengedhetetlen az elektrolit- és hematokrit-értékek, illetve a magzat fejlődésének szoros ellenőrzése. Feltételezik, hogy a furoszemid kiszorítja az albuminkötésből a bilirubint és ezáltal hyperbilirubinaemiában megnöveli a bilirubin encephalopathia kialakulásának kockázatát. A furoszemid átjut a placentán és a köldökzsinórvérben az anyai szérumkoncentráció 100%-át éri el. Ez idáig embereknél nem tapasztaltak furoszemid-expozíció miatt bekövetkező fejlődési rendellenességet. Nincsenek azonban kielégítő tapasztalatok ahhoz, hogy az embryót/foetust esetlegesen károsító hatásokra vonatkozóan bármilyen végső következtetést le lehessen vonni. A méhen belüli magzati vizeletképzés fokozódhat. Koraszülöttek furoszemiddel való kezelése során urolithiasis kialakulását figyelték meg. Szoptatás A furoszemid kiválasztódik az anyatejbe és gátolja a tejelválasztást. Szoptató nők furoszemiddel történő kezelése nem ajánlott. Amennyiben szükséges, a szoptatást abba kell hagyni (lásd még a 4.3 pontot). | 
