Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

KAFTRIO 60MG/40MG/80MG GRANULÁTUM 28X TASAK

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Vertex Pharmaceuticals (ireland) Ltd.
Hatástani csoport:
R07AX Other respiratory system products
Törzskönyvi szám:
EU/1/20/1468/003
Hatóanyagok:
IvacaftorumDDD
Tesacaftorum
Elexacaftorum
Hatáserősség:
Nincs jelzése, nem erőshatású ()
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
SZ Szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos ellenőrzés mellett kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
Különleges tárolást nem igényel
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
2 éves kor alatt nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Vesebetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Májbetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Laktóz intolerancia
Fokozottan ellenőrzött készítmények!!!
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

A Kaftrio-t kizárólag a CF kezelésében jártas egészségügyi szakemberek rendelhetik. Ha a beteg genotípusa nem ismert, pontos és validált genotipizálási módszert kell alkalmazni a legalább egy F508del mutáció jelenlétének igazolására, egy genotipizáló teszt segítségével (lásd 5.1 pont).

A transzaminázok [GPT(ALAT) és GOT(ASAT)] és az összbilirubin monitorozása minden betegnél javasolt a kezelés megkezdése előtt, a kezelés első évében 3 havonta, majd azt követően évente. Azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében májkárosodás vagy transzamináz-szint emelkedés szerepel, megfontolandó a gyakoribb monitorozás (lásd 4.4 pont).

Adagolás

Felnőtteknél, 6 éves és idősebb gyermekeknél és serdülőknél az 1. táblázatban foglaltak szerint kell meghatározni az adagot.

1. táblázat: Adagolási ajánlások 6 éves és idősebb betegek számára

Életkor
Testtömeg
Reggeli adag
Esti adag
6 és 12 év közötti
< 30 kg
Két 37,5 mg ivakaftor/25 mg tezakaftor/50 mg elexakaftor tabletta
Egy 75 mg-os
ivakaftor tabletta
6 és 12 év közötti
? 30 kg
Két 75 mg ivakaftor/50 mg
tezakaftor/100 mg elexakaftor tabletta
Egy 150 mg-os
ivakaftor tabletta
12 éves és idősebb
-
Két 75 mg ivakaftor/50 mg
tezakaftor/100 mg elexakaftor tabletta
Egy 150 mg-os
ivakaftor tabletta

A reggeli és az esti adagot körülbelül 12 órás különbséggel, zsírtartalmú étellel kell bevenni (lásd: "Az alkalmazás módja").

Kihagyott adag
Ha a kihagyott reggeli vagy esti adag esedékes bevételi időpontja óta 6 óra vagy kevesebb idő telt el, a beteg mihamarabb vegye be a kihagyott adagot, majd a szokásos rend szerint folytassa a gyógyszer szedését.
Ha több mint 6 óra telt el:
• a kihagyott reggeli adag esedékes bevételi időpontja óta, a beteg vegye be mihamarabb a kihagyott adagot, és ne vegye be az esti adagot. A következő beütemezett reggeli adagot a szokásos időpontban kell bevenni.
• a kihagyott esti adag esedékes bevételi időpontja óta, a beteg ne vegye be a kihagyott adagot. A következő beütemezett reggeli adagot a szokásos időpontban kell bevenni. A reggeli és esti adagot nem szabad egyszerre bevenni.

CYP3A-inhibitorok egyidejű alkalmazása
Közepesen erős CYP3A-inhibitorokkal (például flukonazol, eritromicin, verapamil) vagy erős CYP3A-inhibitorokkal (például ketokonazol, itrakonazol, pozakonazol, vorikonazol, telitromicin és klaritromicin) együtt történő alkalmazás esetén a 2. táblázatban foglaltak szerint kell csökkenteni a dózist (lásd 4.4 és 4.5 pont).

2. táblázat: A közepesen erős és erős CYP3A-inhibitorokkal együtt történő alkalmazásra vonatkozó adagolási ajánlások
Életkor
Testtömeg
Közepesen erős CYP3A-inhibitorok
Erős CYP3Ainhibitorok
6 és 12 év között
< 30 kg
Minden nap váltakozva:

• Két 37,5 mg ivakaftor/25 mg tezakaftor/50 mg elexakaftor (IVA/TEZ/ELX) tabletta az első napon
• Egy 75 mg ivakaftor (IVA) tabletta a következő napon

Nincs esti IVA tabletta dózis.
Két 37,5 mg
IVA/25 mg TEZ/50 mg ELX
tabletta hetente kétszer, körülbelül
3-4 nap különbséggel.

Nincs esti IVA tabletta dózis.
2. táblázat: A közepesen erős és erős CYP3A-inhibitorokkal együtt történő alkalmazásra vonatkozó adagolási ajánlások
Életkor
Testtömeg
Közepesen erős CYP3A-inhibitorok
Erős CYP3Ainhibitorok
6 és 12 év között
? 30 kg
Minden nap váltakozva:

• Két 75 mg ivakaftor/50 mg tezakaftor/100 mg elexakaftor (IVA/TEZ/ELX) tabletta az első napon
• Egy 150 mg ivakaftor (IVA) tabletta a következő napon

Nincs esti IVA tabletta dózis.
Két 75 mg
IVA/50 mg TEZ/100 mg ELX tabletta hetente kétszer, körülbelül
3-4 nap különbséggel.

Nincs esti IVA tabletta dózis.
12 éves és idősebb
-
Minden nap váltakozva:

• Két 75 mg ivakaftor/50 mg tezakaftor/100 mg elexakaftor (IVA/TEZ/ELX) tabletta az első napon
• Egy 150 mg ivakaftor (IVA) tabletta a következő napon

Nincs esti IVA tabletta dózis.
Két 75 mg
IVA/50 mg TEZ/100 mg ELX
tabletta hetente kétszer, körülbelül
3-4 nap különbséggel.

Nincs esti IVA tabletta dózis.

Különleges betegcsoportok

Idősek
Az időskorú betegpopulációban dózismódosítás nem szükséges (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Májkárosodás
A közepesen súlyos fokú (Child-Pugh "B" stádiumú) májkárosodásban szenvedő betegek kezelése nem javasolt. Közepesen súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél a Kaftrio alkalmazása csak akkor jöhet szóba, ha arra orvosi szempontból egyértelműen szükség van erre, és az előnyök várhatóan meghaladják a kockázatokat. Ilyen esetben elővigyázatossággal kell alkalmazni, csökkentett adagban (lásd a 3. táblázatot).

Súlyos fokú májkárosodásban (Child-Pugh "C" stádiumú) szenvedő betegeknél nem végeztek vizsgálatokat, de az expozíció várhatóan magasabb, mint közepesen súlyos fokú májkárosodásban
szenvedő betegeknél. Súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegek nem kaphatnak Kaftrio-kezelést.

Enyhe fokú (Child-Pugh "A" stádiumú) májkárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség az adag módosítására (lásd 3. táblázat) (lásd 4.4, 4.8 és 5.2 pont).

3. táblázat: Az alkalmazásra vonatkozó ajánlások májkárosodásban szenvedő, 6 éves és idősebb betegek esetében
Életkor
Testtömeg
Enyhe fokú
(Child-Pugh
"A" stádium)
Közepesen súlyos fokú (Child-Pugh "B" stádium)
Súlyos fokú
(Child-Pugh
"C" stádium)
6-< 12 év
<30 kg
Nincs dózismódosítás
Alkalmazása nem ajánlott. Közepesen súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegek kezelését csak akkor szabad fontolóra venni, amennyiben az orvos egyértelműen szükségesnek tartja, és az előnyök várhatóan felülmúlják a kockázatokat.

Nem
alkalmazható

3. táblázat: Az alkalmazásra vonatkozó ajánlások májkárosodásban szenvedő, 6 éves és idősebb betegek esetében
Életkor
Testtömeg
Enyhe fokú
(Child-Pugh
"A" stádium)
Közepesen súlyos fokú (Child-Pugh "B" stádium)
Súlyos fokú
(Child-Pugh
"C" stádium)



Alkalmazása esetén a Kaftrio-t elővigyázatossággal kell alkalmazni, az alábbiak szerinti csökkentett dózisban:

• 1. nap: két 37,5 mg IVA/25 mg TEZ/50 mg ELX tabletta reggel • 2. nap: 37,5 mg IVA/25 mg TEZ/50 mg ELX tabletta reggel

Ezt követően váltogatva kell folytatni az 1. napi és a 2. napi adagolást.

Az IVA tabletta esti dózisát nem szabad bevenni.

6-< 12 év
? 30 kg
Nincs dózismódosítás
Alkalmazása nem ajánlott. Közepesen súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegek kezelését csak akkor szabad fontolóra venni, amennyiben az orvos egyértelműen szükségesnek tartja, és az előnyök várhatóan felülmúlják a kockázatokat.

Alkalmazása esetén a Kaftrio-t elővigyázatossággal kell alkalmazni, az alábbiak szerinti csökkentett dózisban:

• 1. nap: két 75 mg IVA/50 mg TEZ/100 mg ELX tabletta reggel
• 2. nap: egy 75 mg IVA/50 mg TEZ/100 mg ELX tabletta
reggel

Ezt követően váltogatva kell folytatni az 1. napi és a 2. napi adagolást.

Az IVA tabletta esti dózisát nem szabad bevenni.
Nem
alkalmazható
12 éves és idősebb
-
Nincs dózismódosítás
Alkalmazása nem ajánlott. Közepesen súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegek kezelését csak akkor szabad fontolóra venni, amennyiben az orvos egyértelműen szükségesnek tartja, és az előnyök várhatóan felülmúlják a kockázatokat.

Alkalmazása esetén a Kaftrio-t elővigyázatossággal kell alkalmazni, az alábbiak szerinti csökkentett dózisban:

Nem
alkalmazható
3. táblázat: Az alkalmazásra vonatkozó ajánlások májkárosodásban szenvedő, 6 éves és idősebb betegek esetében
Életkor
Testtömeg
Enyhe fokú
(Child-Pugh
"A" stádium)
Közepesen súlyos fokú (Child-Pugh "B" stádium)
Súlyos fokú
(Child-Pugh
"C" stádium)



• 1. nap: két 75 mg IVA/50 mg TEZ/100 mg ELX tabletta reggel
• 2. nap: egy 75 mg IVA/50 mg TEZ/100 mg ELX tabletta
reggel

Ezt követően váltogatva kell folytatni az 1. napi és a 2. napi adagolást.

Az IVA tabletta esti dózisát nem szabad bevenni.


Vesekárosodás
Enyhe és közepesen súlyos fokú vesekárosodásban szenvedő betegeknél dózismódosítás nem szükséges. Súlyos fokú vesekárosodásban és végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegek esetében nincs tapasztalat (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Gyermekek és serdülők
Az ivakaftorral kombinációban alkalmazott Kaftrio biztonságosságát és hatásosságát 2 évesnél fiatalabb gyermekek esetében még nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

Az alkalmazás módja

Oralis alkalmazásra. A betegeket arra kell utasítani, hogy a tablettát egészben nyeljék le. A tablettákat lenyelés előtt nem szabad szétrágni, porrá törni vagy kettétörni, mert jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan klinikai adatok, amelyek az egyéb alkalmazási módokat alátámasztanák; a tablettát nem javasolt szétrágni vagy porrá törni.

A Kaftrio-t zsírtartalmú étellel kell bevenni. Ilyen ételek például a vajjal vagy különböző olajokkal készült ételek, vagy a tojást, sajtféléket, dióféléket, teljes tejet vagy húst tartalmazó ételek (lásd 5.2 pont).

A grépfrútot tartalmazó ételek, illetve italok a Kaftrio-kezelés alatt kerülendők (lásd 4.5 pont).




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Emelkedett transzaminázszintek és májkárosodás

Egy cirrhosisban és portalis hypertensióban szenvedő betegnél transzplantációhoz vezető májelégtelenségről számoltak be az IVA/TEZ/ELX kombináció együttes alkalmazásának ideje alatt. Eleve fennálló, előrehaladott májbetegségben (például cirrhosis, portalis hypertensio) szenvedő betegeknél IVA/TEZ/ELX kombináció IVA-ral együtt óvatosan alkalmazandó, és csak abban az esetben, ha a várt előnyök meghaladják a kockázatokat. Ilyen betegeknél történő alkalmazás esetén a kezelés megkezdése után a beteget szorosan monitorozni kell (lásd 4.2, 4.8 és 5.2 pont).

CF-ban szenvedő betegeknél gyakori a transzaminázszintek megemelkedése. Klinikai vizsgálatokban az ivakaftorral (IVA) kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX készítménnyel kezelt betegeknél gyakrabban figyeltek meg emelkedett transzamináz-szinteket, mint placebo-kezelés esetén. Az IVA-t IVA/TEZ/ELX kombinációs kezelés mellett szedő betegeknél ezek a transzaminázszint-emelkedések néha együtt jártak az összbilirubinszint egyidejű megemelkedésével. Minden betegnél javasolt a transzaminázszintek [GPT(ALAT) és GOT(ASAT)], valamint az összbilirubinszint meghatározása a kezelés megkezdése előtt, a kezelés első évében 3 havonta, azt követően pedig évente (lásd 4.2 pont).

Minden olyan betegnél, akinél előfordult már májbetegség vagy a transzaminázszintek emelkedése, megfontolandó a gyakoribb ellenőrzés. Azoknál a betegeknél, akiknél a GPT(ALAT)- vagy a GOT(ASAT)-szint meghaladja a normálérték felső határának [upper limit of normal, ULN] ötszörösét vagy a GPT(ALAT)- vagy GOT(ASAT)-szint meghaladja az ULN háromszorosát, emellett a bilirubinszint meghaladja az ULN kétszeresét az adagolást meg kell szakítani, és a kóros eltérések rendeződéséig gyakran kell laborvizsgálatokat végezni az értékek ellenőrzésére. Az emelkedett transzaminázszintek rendeződése után mérlegelni kell a kezelés újrakezdésének előnyeit és kockázatait (lásd 4.2, 4.8 és 5.2 pont).

Májkárosodás

A közepesen súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegek kezelése nem javasolt. Közepesen súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél az IVA/TEZ/ELX alkalmazása csak akkor jöhet szóba, ha arra orvosi szempontból egyértelműen szükség van, és az előnyök várhatóan meghaladják a kockázatokat. Ilyen esetben elővigyázatossággal kell alkalmazni, csökkentett adagban (lásd a 3. táblázatot).
Súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegek nem kaphatnak IVA/TEZ/ELX-kezelést (lásd 4.2, 4.8 és 5.2 pont).

Depresszió

IVA/TEZ/ELX-szel kezelt betegeknél depresszióról (beleértve az öngyilkossági gondolatokat és az öngyilkossági kísérletet) számoltak be, ami általában a kezelés megkezdését követő három hónapon belül jelentkezett olyan betegeknél, akiknek a kórelőzményében pszichiátriai zavarok szerepeltek.
Néhány esetben dóziscsökkentés vagy a kezelés megszakítása után a tünetek javulásáról számoltak be. A betegek (és a gondozók) figyelmét fel kell hívni arra, hogy a depressziós hangulatot, az öngyilkossági gondolatokat vagy a viselkedésben bekövetkező szokatlan változásokat monitorozni kell, és ha ilyen tünetek jelentkeznek, azonnal orvoshoz kell fordulniuk.

Vesekárosodás

Súlyos fokú vesekárosodásban vagy végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegek esetében nincs tapasztalat, ezért ebben a betegcsoportban óvatosság ajánlott (lásd 4.2 és 5.2 pont).

Szervtranszplantáción átesett betegek

Az IVA-ral kombinációban adott IVA/TEZ/ELX alkalmazását nem vizsgálták olyan CF-os betegeknél, akik szervtranszplantáción estek át. Ezért transzplantált betegeknél nem javasolt az alkalmazása. A gyakran alkalmazott immunszuppresszánsokkal előforduló kölcsönhatásokat illetően lásd 4.5 pont.

Bőrkiütések

A bőrkiütések gyakorisága nőknél nagyobb volt, mint férfiaknál, különösen a hormonális fogamzásgátlókat szedő nőknél. A bőrkiütések előfordulásánál nem zárható ki a hormonális fogamzásgátlók szerepe. Azoknál a hormonális fogamzásgátlót szedő betegeknél, akiknél bőrkiütés lép fel, meg kell fontolni az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX és a hormonális fogamzásgátlók egyidejű adásának felfüggesztését. A bőrkiütések megszűnése után megfontolandó, hogy az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX-kezelés hormonális fogamzásgátlók nélküli újrakezdése indokolt-e. Ha a bőrkiütés nem tér vissza, a hormonális fogamzásgátlók újrakezdése is megfontolható (lásd 4.8 pont).

Idősek

Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX készítménnyel végzett klinikai vizsgálatokban nem vett részt elegendő számú 65 éves és idősebb beteg ahhoz, hogy meg lehessen határozni, különbözik-e a terápiás válasz ezeknél a betegeknél a fiatalabb felnőttekhez képest. Az adagolási ajánlások az ivakaftorral (IVA) kombinációban alkalmazott tezakaftorral/ivakaftorral (TEZ/IVA) és ivakaftor-monoterápiával (IVA) végzett vizsgálatok farmakokinetikai profilján és ismeretein alapulnak (lásd 4.2 és 5.2 pont).

Kölcsönhatások gyógyszerekkel

CYP3A-induktorok
CYP3A-induktorok egyidejű alkalmazásakor az IVA-expozíció szignifikánsan csökkent, az ELX- és a TEZ-expozíció pedig várhatóan csökken, ami potenciálisan az IVA/TEZ/ELX és az IVA csökkent hatásosságát eredményezheti. Ezért az együttes alkalmazás erős CYP3A-induktorokkal nem javasolt (lásd 4.5 pont).

CYP3A-inhibitorok
Erős vagy közepesen erős CYP3A-inhibitorokkal egyidejűleg történő alkalmazásuk esetén az ELX, a TEZ és az IVA expozíciója növekedett. Erős vagy közepesen erős CYP3A-inhibitorokkal egyidejűleg történő alkalmazásuk esetén az IVA/TEZ/ELX és az IVA adagját módosítani kell (lásd a 4.5 pontot és a 2. táblázatot a 4.2 pontban).

Szürkehályog

A látást nem befolyásoló, nem veleszületett lencsehomály eseteiről számoltak be IVA-t tartalmazó kezelést kapó gyermekeknél. Bár néhány esetben egyéb kockázati tényezők voltak jelen (például kortikoszteroidok alkalmazása, sugárexpozíció), az IVA-kezelésnek tulajdonítható potenciális kockázat nem zárható ki. Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX-kezelést megkezdő gyermekgyógyászati betegeknél javasolt a kezelés megkezdése előtt szemészeti vizsgálatot, majd azt követően szemészeti kontrollvizsgálatokat végezni (lásd 5.3 pont).

Ismert hatású segédanyagok

Nátrium
A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes".


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX kismértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX-kezelésben, az IVA-ral kombinációban alkalmazott TEZ/IVA kezelésben, valamint az IVA-monoterápiában részesülő betegeknél szédülésről számoltak be (lásd 4.8 pont). A szédülést tapasztaló betegeknek azt kell tanácsolni, hogy ne vezessenek gépjárművet, és ne kezeljenek gépeket, amíg a tünetek nem csökkennek.


4.9 Túladagolás

Az IVA/TEZ/ELX túladagolása esetén specifikus antidotum nem áll rendelkezésre. A túladagolás kezelése általános szupportív beavatkozásokból áll, melyekbe beletartozik a vitális funkciók ellenőrzése és a beteg klinikai állapotának megfigyelése.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Az ELX, a TEZ és/vagy az IVA farmakokinetikáját befolyásoló gyógyszerek

CYP3A-induktorok
Az ELX, a TEZ és az IVA a CYP3A szubsztrátjai (az IVA a CYP3A szenzitív szubsztrátja). Az erős CYP3A-induktorokkal történő egyidejű alkalmazás csökkent expozíciókat eredményezhet, ezáltal mérsékelheti az IVA/TEZ/ELX hatásosságát. Az IVA együttes alkalmazása az erős CYP3A-induktor rifampicinnel, jelentősen, 89%-kal csökkentette az IVA AUC-értékét [görbe alatti terület (area under the curve)]. Az erős CYP3A-induktorokkal együtt történő alkalmazás ideje alatt az ELX és a TEZ-expozíció csökkenése is várható, ezért az együttes alkalmazás erős CYP3A-induktorokkal nem ajánlott (lásd 4.4 pont).

Erős CYP3A-induktorok például:
• rifampicin, rifabutin, fenobarbitál, karbamazepin, fenitoin és közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum).

CYP3A4-inhibitorok
Az erős CYP3A-inhibitor itrakonazollal együtt történt alkalmazáskor az ELX AUC-értéke
2,8-szeresére, a TEZ AUC-értéke 4-4,5-szeresére nőtt. Itrakonazollal való együttadáskor az IVA AUC-értéke 15,6-szeresére, ketokonazollal együtt adva pedig 8,5-szeresére nőtt. Erős CYP3A-inhibitorokkal együtt történő alkalmazás esetén az IVA/TEZ/ELX és az IVA adagját csökkenteni kell (lásd a 2. táblázatot a 4.2 és a 4.4 pontban).

Erős CYP3A-inhibitorok például:
• ketokonazol, itrakonazol, pozakonazol és vorikonazol;
• telitromicin és klaritromicin.

Szimulációk arra utalnak, hogy a közepesen erős CYP3A-inhibitor flukonazollal, eritromicinnel és verapamillal történő együttes alkalmazás körülbelül 1,9-2,3-szeresére növelheti az ELX és a TEZ AUC-értékét. Flukonazol együttes adásakor az IVA AUC-értéke 2,9-szeresére emelkedett. Közepesen erős CYP3A-inhibitorokkal együtt történő alkalmazás esetén az IVA/TEZ/ELX és az IVA adagját csökkenteni kell (lásd a 2. táblázatot a 4.2 pontban és a 4.4 pontban).

Közepesen erős CYP3A-inhibitorok például:
• flukonazol; • eritromicin.

A készítmény alkalmazásának ideje alatt a CYP3A-t közepes mértékben gátló egy vagy több összetevőt tartalmazó grépfrútlé egyidejű fogyasztása fokozhatja az ELX, a TEZ - és az IVAexpozíciót. A grépfrútot tartalmazó italok, illetve ételek az IVA/TEZ/ELX- és az IVA-kezelés alatt kerülendők (lásd 4.2 pont).

A transzporterekkel való kölcsönhatások lehetősége
In vitro vizsgálatok igazolták, hogy az ELX a P-gp efflux transzporter és az emlőrák rezisztencia protein (Breast Cancer Resistance Protein - BCRP) szubsztrátja, de nem szubsztrátja az OATP1B1 és OATP1B3 transzportereknek. Az ELX magas intrinszik permeabilitása és változatlan formában való kiürülésének kis valószínűsége miatt a P-gp- és BCRP-inhibitorok egyidejű alkalmazása várhatóan nem befolyásolja jelentős mértékben az ELX-expozíciót.

In vitro vizsgálatok igazolták, hogy a TEZ az OATP1B1 uptake transzporter, valamint a P-gp és a BCRP efflux transzporterek szubsztrátja. A TEZ az OATP1B3 transzporternek nem szubsztrátja. Nagymértékű intrinszik permeabilitása és a változatlan formában történő kiválasztódás kis valószínűsége miatt OATP1B1-, P-gp- vagy BCRP-inhibitorok egyidejű alkalmazása várhatóan nem befolyásolja a TEZ-expozíciót. Ugyanakkor a M2-TEZ (egy TEZ metabolit) esetében a
P-gp-inhibitorok fokozhatják az expozíciót. Ezért P-gp-inhibitorok (pl. ciklosporin) IVA/TEZ/ELX kombinációval együtt történő alkalmazásakor óvatosság szükséges.

In vitro vizsgálatok igazolták, hogy az IVA nem szubsztrátja az OATP1B1-, OATP1B3-, illetve P-gp-transzportereknek. Az IVA és metabolitjai in vitro a BCRP szubsztrátjai. Nagyfokú intrinszik permeabilitása és a változatlan formában való kiválasztódás kis valószínűsége miatt BCRP-inhibitorok
együttadása várhatóan nem befolyásolja az IVA- és az M1-IVA-expozíciót, míg az M6-IVA-expozíciók potenciális változásainak várhatóan nincs klinikai jelentőségük.

Az ELX, a TEZ és/vagy az IVA által befolyásolt gyógyszerek

CYP2C9-szubsztrátok
Az IVA gátolhatja a CYP2C9-et, ezért az IVA-ral kombinációban adott IVA/TEZ/ELX warfarinnal együtt történő alkalmazása alatt a nemzetközi normalizált arány (international normalized ratio, INR) értékének ellenőrzése javasolt. A glimepirid és a glipizid is azok közé az egyéb gyógyszerek közé tartozik, amelyeknek megnőhet az expozíciója, ezért ezek a gyógyszerek óvatosan alkalmazandók.

A transzporterekkel való kölcsönhatások lehetősége
A digoxin - egy szenzitív P-gp-szubsztrát - és IVA vagy TEZ/IVA együttes alkalmazásakor a digoxin
AUC-értéke 1,3-szeresére emelkedett, ami összhangban van a P-gp IVA általi gyenge gátlásával. Az IVA-ral kombinációban adott IVA/TEZ/ELX növelheti a szenzitív P-gp-szubsztrát gyógyszerek szisztémás expozícióját, ami fokozhatja, illetve megnyújthatja terápiás hatásukat és mellékhatásaikat. Digoxinnal vagy egyéb szűk terápiás indexű P-gp-szubsztrátokkal, például ciklosporinnal, everolimusszal, szirolimusszal és takrolimusszal történő egyidejű alkalmazás esetén óvatosság és a beteg megfelelő ellenőrzése szükséges.

Az ELX és az M23-ELX in vitro gátolja az OATP1B1 és az OATP1B3 általi felvételt. A TEZ/IVA 1,2-szeresére növelte az OATP1B1-szubsztrát pitavasztatin AUC-értékét. az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX készítménnyel való egyidejű alkalmazás esetén növekedhet azoknak a hatóanyagoknak az expozíciója, amelyek ezeknek a transzportereknek a szubsztrátjai, mint például a sztatinok, a gliburid, a nateglinid és a repaglinid. OATP1B1 vagy OATP1B3 szubsztrátokkal egyidejűleg alkalmazva elővigyázatossággal kell eljárni, és a beteget megfelelően monitorozni kell. A bilirubin egy OATP1B1- és OATP1B3-szubsztrát. A 445-102 sz. vizsgálatban az átlagos összbilirubinszint kismértékű emelkedését (kiindulástól legfeljebb 4,0 µmol/l) figyelték meg. Ez az eredmény összhangban van az OATP1B1 és OATP1B3 bilirubin-transzporterek ELX és M23-ELX általi in vitro gátlásával.

Az ELX és az IVA a BCRP inhibitorai. Az IVA/TEZ/ELX és az IVA egyidejű alkalmazása növelheti a BCRP-szubsztrát hatóanyagok, mint például a rozuvasztatin expozícióját. BCRP-szubsztrátokkal való egyidejű alkalmazás esetén megfelelő monitorozás szükséges.

Hormonális fogamzásgátlók

Egy etinil-ösztradiol/levonorgesztrel tartalmú orális fogamzásgátlóval együtt alkalmazva vizsgálták az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX készítményt, és ennek során nem figyeltek meg a hormonális fogamzásgátló expozíciójára gyakorolt klinikailag releváns hatást. Az IVA/TEZ/ELX és az IVA várhatóan nem befolyásolja a hormonális fogamzásgátlók hatásosságát.

Gyermekek és serdülők

Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.


6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

Azoknál a 12 éves és idősebb betegeknél, akik IVA/TEZ/ELX-kezelést kaptak IVA-ral kombinációban, a leggyakrabban tapasztalt mellékhatások a fejfájás (17,3%), a hasmenés (12,9%), a felső légúti fertőzés (11,9%) és az emelkedett aminotranszferáz-szint (10,9%) voltak.

Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX készítménnyel kezelt, 12 éves és idősebb betegek 1,5%-ánál számoltak be súlyos mellékhatásként fellépő bőrkiütésről (lásd 4.4 pont).

A mellékhatások táblázatos felsorolása

A 4. táblázat mutatja be az IVA-ral kombinációban adott IVA/TEZ/ELX, az IVA-ral kombinációban adott TEZ/IVA és az IVA-monoterápia esetén megfigyelt mellékhatásokat.
A mellékhatások felsorolása a MedDRA szervrendszeri osztályok és gyakoriság szerint történt: nagyon gyakori (? 1/10); gyakori (? 1/100 - < 1/10); nem gyakori (? 1/1000 - <1/100); ritka (? 1/10 000 - < 1/1000); nagyon ritka (< 1/10 000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

4. táblázat: Mellékhatások

MedDRA szervrendszeri osztály
Mellékhatások
Gyakoriság
Fertőző betegségek és parazitafertőzések
felső légúti fertőzés*, nasopharyngitis
nagyon gyakori

rhinitis*, influenza*
gyakori
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
hypoglykaemia*
gyakori
Pszichiátriai kórképek
depresszió
nem ismert
Idegrendszeri betegségek és tünetek
fejfájás*, szédülés*
nagyon gyakori
A fül és az egyensúly érzékelő szerv betegségei és tünetei
fülfájás, diszkomfortérzés a fülben, tinnitus, hyperaemiás dobhártya, vestibularis zavar
gyakori

pangó váladék a fülben
nem gyakori
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
oropharyngealis fájdalom, orrdugulás*
nagyon gyakori

rhinorrhoea*, pangó váladék a sinusokban, belövellt garat, kóros légzés*
gyakori
4. táblázat: Mellékhatások
MedDRA szervrendszeri osztály
Mellékhatások
Gyakoriság

sípoló légzés*
nem gyakori
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
hasmenés*, hasi fájdalom*
nagyon gyakori

hányinger, gyomortáji fájdalom*, flatulencia*
gyakori
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
emelkedett transzamináz-szintek
nagyon gyakori

glutamát-piruvát-transzamináz-szint emelkedése*
nagyon gyakori

glutamát-oxálacetát-transzaminázszint emelkedése*
nagyon gyakori

májkárosodás†
nem ismert

az összbilirubinszint megemelkedése†
nem ismert
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
bőrkiütés*
nagyon gyakori

acne*, pruritus*
gyakori
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
csomó az emlőben
gyakori

emlőgyulladás, gynaecomastia, az emlőbimbó rendellenessége, az emlőbimbó fájdalma
nem gyakori
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
baktériumok jelenléte a köpetben
nagyon gyakori

emelkedett kreatin-foszfokináz-szint a vérben*
nagyon gyakori

emelkedett vérnyomás*
nem gyakori
*
Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX készítménnyel végzett klinikai vizsgálatok során megfigyelt mellékhatások. †
A májkárosodást [a GPT(ALAT) és GOT(ASAT), valamint az összbilirubinszint megemelkedése] az IVA/TEZ/ELX kombinációval együtt alkalmazott ivakaftorral kapcsolatban a forgalomba hozatalt követően jelentették. Az esetjelentések között szerepelt egy transzplantációhoz vezető májelégtelenség eleve fennálló cirrhosisban és portalis hypertensióban szenvedő betegnél. A gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg.

Az alábbi vizsgálatokból származó biztonságossági adatok összhangban voltak az 445-102 sz. vizsgálatban megfigyelt biztonságossági adatokkal:
• Egy 4 hetes, randomizált, kettős vak, aktív kontrollos vizsgálat 107, 12 éves és annál idősebb beteg részvételével (445-103 sz. vizsgálat).
• Egy 192 hetes, nyílt biztonságossági és hatásossági vizsgálat (445-105 sz. vizsgálat) a 445-102 és a 445-103 sz. vizsgálatokból gyógyszerváltással ("rollover") átvett 506 beteg részvételével.
• Egy 8 hetes, randomizált, kettős vak, aktív kontrollos vizsgálat, amelyet 258, 12 éves és annál idősebb beteg bevonásával végeztek (445-104 sz. vizsgálat).
• Egy 24 hetes, nyílt elrendezésű vizsgálat (445-106 sz. vizsgálat), amelyet 66, 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb beteggel végeztek.
• Egy 24 hetes, randomizált, placebo-kontrollos vizsgálat (445-116 sz. vizsgálat), amelyet 121, 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb beteggel végeztek.
• Egy 192 hetes, kétrészes (A-rész és B-rész), nyílt elrendezésű biztonságossági és hatásossági vizsgálat (445-107 sz. vizsgálat), amelyet olyan 6 éves és idősebb betegek bevonásával végeztek, akik a 445-106. számú vizsgálatból léptek át, és az A-rész (96 hét) elemzését 64 betegnél végezték el.
• Egy 24 hetes, nyílt elrendezésű vizsgálat (445-111 sz. vizsgálat), amelyet 75, 2 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb beteggel végeztek.

Kiválasztott mellékhatások ismertetése

A transzaminázszintek emelkedése
A 445-102 sz. vizsgálatban a normálérték felső határának [upper limit of normal, ULN] nyolcszorosát, ötszörösét vagy háromszorosát meghaladó maximális transzamináz [GPT(ALAT) vagy GOT(ASAT)] szintek incidenciája 1,5%, 2,5% és 7,9% volt az IVA/TEZ/ELX kombinációval kezelt betegeknél és 1,0%, 1,5% és 5,5% volt a placeboval kezelt betegeknél. A transzamináz-szint emelkedéssel járó mellékhatások incidenciája 10,9% volt az IVA/TEZ/ELX kombinációval kezelt betegeknél és 4,0% volt a placebóval kezelt betegeknél.

A nyílt elrendezésű vizsgálatok során néhány beteg abbahagyta a kezelést a megemelkedett transzamináz-szintek miatt. A kezelés emelkedett transzamináz szintek miatti leállításának eseteiről számoltak be a forgalomba hozatalt követően (lásd 4.4 pont).

Bőrkiütések
A 445-102 sz. vizsgálatban a bőrkiütések (pl. bőrkiütés, viszkető bőrkiütés) incidenciája 10,9% volt az IVA/TEZ/ELX kombinációval kezelt betegeknél és 6,5% volt a placeboval kezelt betegeknél. A bőrkiütések általában enyhe-közepes súlyosságúak voltak. A betegek neme szerint a bőrkiütések incidenciája férfiaknál 5,8%, nőknél 16,3% volt az IVA/TEZ/ELX kombinációval kezelt betegeknél, illetve férfiaknál 4,8%, nőknél pedig 8,3% volt a placebóval kezelt betegeknél (lásd 4.4 pont). Az IVA/TEZ/ELX kombinációval kezelt betegeknél a bőrkiütések incidenciája 20,5% volt azoknál a nőknél, akik hormonális fogamzásgátlót szedtek, és 13,6% azoknál a nőknél, akik nem szedtek hormonális fogamzásgátlót (lásd 4.4 pont).

Emelkedett kreatin-foszfokináz-szint
A 445-102 sz. vizsgálatban a normálérték felső határának [upper limit of normal, ULN] ötszörösét meghaladó maximális kreatinin-foszfokináz-szint incidenciája 10,4% volt az IVA/TEZ/ELX kombinációval kezelt betegeknél és 5,0% volt a placebóval kezelt betegeknél. A megfigyelt kreatin-foszfokináz-szint emelkedések általában átmenetiek és tünetmentesek voltak, és sok esetben testgyakorlás után jelentkeztek. Az IVA/TEZ/ELX kombinációval kezelt betegek közül senki sem hagyta abba a kezelést emelkedett kreatin-foszfokináz-szint miatt.

Emelkedett vérnyomás
A 445-102 sz. vizsgálatban a szisztolés és diasztolés vérnyomás kiindulástól mért maximális emelkedése 3,5 Hgmm, illetve 1,9 Hgmm volt az IVA/TEZ/ELX kombinációval kezelt betegeknél (kiindulás: szisztolés vérnyomás 113 Hgmm, diasztolés vérnyomás 69 Hgmm) és 0,9 Hgmm, illetve 0,5 Hgmm a placebóval kezelt betegeknél (kiindulás: szisztolés vérnyomás 114 Hgmm, diasztolés vérnyomás 70 Hgmm).

A legalább két alkalommal mért 140 Hgmm feletti szisztolés vérnyomású vagy 90 Hgmm feletti diasztolés vérnyomású betegek aránya sorrendben 5,0% és 3,0% volt az IVA/TEZ/ELX kombinációval kezelt betegeknél és sorrendben 3,5% és 3,5% volt a placebóval kezelt betegeknél.

Gyermekek és serdülők

Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX biztonságossági adatait a 102., 103., 104., 106.
és 111. számú vizsgálatban 228, 2 és 18 év közötti betegnél értékelték. A gyermekgyógyászati és felnőtt betegeknél tapasztalt biztonságossági profil alapvetően megegyezik.

A 445-106. sz. vizsgálat során az ULN nyolcszorosát, ötszörösét, illetve háromszorosát meghaladó maximális transzaminázszintek [GPT(ALAT) vagy GOT(ASAT)] incidenciája rendre 0,0%, 1,5% és 10,6% volt. Egyetlen IVA/TEZ/ELX-kombinációval kezelt betegnél sem fordult elő az ULN kétszeresét meghaladó összbilirubinszint-emelkedéssel együtt járó, az ULN háromszorosát meghaladó transzaminázszint-emelkedés vagy a kezelés transzaminászszint-emelkedés miatti leállítása (lásd 4.4 pont).

A 445-111. sz. vizsgálat során a 2 és 6 év közötti betegek körében a maximális transzamináz [GPT(ALAT) vagy GOT(ASAT)] > 8, > 5 és > 3 x ULN incidenciája 1,3%, 2,7% és 8,0% volt. Egyetlen IVA/TEZ/ELX-szel kezelt betegnél sem fordult elő a normálérték felső határának háromszorosánál nagyobb transzamináz-emelkedés, amely a normálérték felső határának kétszeresét meghaladó összbilirubinszinttel járt együtt, vagy a kezelés transzamináz-emelkedés miatti megszakítása (lásd 4.4 pont).

Bőrkiütés
A 445-111. sz. vizsgálatban a 2 és 6 év közötti betegek közül 15 alanynál (20,0%) fordult elő legalább egy alkalommal bőrkiütés, akik közül 4 alany (9,8%) volt lány és 11 (32,4%) volt fiú.

Lencsehomály
Egy betegnél fordult elő mellékhatásként lencsehomály.

Egyéb különleges betegcsoportok

A bőrkiütések esetében észlelt nembeli eltérések kivételével az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX biztonságossági profilja általánosságban hasonló volt a betegek összes alcsoportjában, beleértve az életkor, a várt érték százalékában kifejezett kiindulási egy másodperc alatti erőltetett kilégzési térfogat (ppFEV1) és a földrajzi régiók szerinti elemzést.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: A légzőrendszerre ható egyéb készítmények, ATC kód: R07AX32

Hatásmechanizmus

Az ELX és a TEZ CFTR korrektorok, amelyek a CFTR-fehérje különböző pontjaihoz kötődnek és az egyes molekulákhoz hasonlítva additív hatással elősegítik az F508del-CFTR cellularis feldolgozását és transzportját, növelve ezzel a sejt felszínére kijutó CFTR-fehérje mennyiségét. Az IVA potenciálja a sejtfelszíni CFTR-fehérje csatornanyitási (vagyis kapuzási) valószínűségét.

Az ELX, a TEZ és az IVA kombinált hatására növekszik a sejtfelszíni F508del-CFTR mennyisége és fokozódik annak működése, ami a CFTR által mediált kloridtranszport alapján mérve a
CFTR-aktivitás növekedését eredményezi. A második allélen található, non-F508del-CFTR variánsok esetében nem tisztázott, hogy az ELX, a TEZ és az IVA kombinációja szintén fokozza-e ezeknek a mutáns CFTR variánsoknak a mennyiségét a sejtfelszínen, valamint potenciálja-e a csatornanyitási (vagyis kapuzási) valószínűséget, és ha igen, milyen mértékben.

Farmakodinámiás hatások

A verejték kloridszintjére gyakorolt hatások
A 445-102 sz. vizsgálatban (egy allélon F508del mutációval rendelkező és a második allélon egy, a CFTR-fehérje termelésének hiányát vagy kloridtranszportra alkalmatlan, és egyéb CFTR modulátorokra [IVA és TEZ/IVA] in vitro nem reszponzív CFTR-fehérjét jelző mutációval rendelkező betegek) a verejték kloridszintjének csökkenését figyelték meg a kiindulástól számított 4. héten, ami a 24 hetes kezelési szakasz alatt fennmaradt. Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX- és a placebo-kezelés közötti különbség a verejték kloridszintjében a vizsgálat kezdetétől a 24. hétig bekövetkező átlagos abszolút változás tekintetében -41,8 mmol/l volt (95%-os CI: -44,4; -39,3; p < 0,0001).

A 445-103 sz. vizsgálatban (a F508del mutáció homozigóta formáját hordozó betegek) az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX-, illetve az IVA-ral kombinációban alkalmazott TEZ/IVA-kezelés közötti különbség a verejték kloridszintjében a vizsgálat kezdetétől a 4. hétig bekövetkező átlagos abszolút változás tekintetében -45,1 mmol/l volt (95%-os CI: -50,1; -40,1; p < 0,0001).

A 445-104. sz. vizsgálatban (az F508del mutáció heterozigóta formáját, valamint a második allélen egy kapuzási defektust vagy reziduális CFTR aktivitást eredményező mutációt hordozó betegek) a verejték kloridszintjében a vizsgálat kezdetétől a 8. hétig bekövetkezett átlagos abszolút változás az
IVA/TEZ/ELX kombinációt IVA-ral együtt alkalmazó csoport esetében -22,3 mmol/l volt (95%-os CI: -24,5; -20,2; p < 0,0001). Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX-kezelés és a kontrollcsoport (IVA-csoport vagy IVA-ral együtt alkalmazott TEZ/IVA-csoport) közötti különbség -23,1 mmol/l (95%-os CI: -26,1; -20,1; p < 0,0001) volt.

A 445-106. sz. vizsgálatban (6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb betegek, akik az F508del mutáció homozigóta formáját vagy az F508del mutáció heterozigóta formáját és egy minimális funkciót biztosító mutációt hordoznak) a verejték kloridszintjében a vizsgálat kezdetétől (n=62) a 24. hétig (n=60) bekövetkezett átlagos abszolút változás -60,9 mmol/l volt (95%-os CI: -63,7; -58,2)*. A verejték kloridszintjében a vizsgálat kezdetétől a 12. hétig (n=59) bekövetkezett átlagos abszolút változás -58,6 mmol/l volt (95%-os CI: -61,1; -56,1). * Az elemzésekbe bevont résztvevők közül nem mindenkinél álltak rendelkezésre adatok az összes utánkövetési vizitre vonatkozóan, főleg a 16. hét után. A 24. héten a COVID-19 járvány akadályozta az adatgyűjtést. A 12. heti adatokat kevésbé befolyásolta a járvány.

A 445-116. sz. vizsgálatban (6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb betegek, akik az F508del mutáció heterozigóta formáját és egy minimális funkciót biztosító mutációt hordoznak) az IVA-ral kombinációban adott IVA/TEZ/ELX-kezelés a verejték kloridszintjének csökkenését eredményezte placebóhoz képest a 24. hétig. Az IVA-ral kombinációban adott IVA/TEZ/ELX-csoportban a verejték kloridszintjében a kiindulástól a 24. hétig bekövetkezett abszolút változás tekintetében a legkisebb négyzetösszegek átlagával meghatározott, placebóhoz viszonyított kezelési különbség -51,2 mmol/l volt (95%-os CI: -55,3, -47,1; névleges p-érték < 0,0001).

Cardiovascularis hatások

A QT intervallumra gyakorolt hatás
Az ELX maximálisan ajánlott adagjának legfeljebb kétszeresénél, illetve a TEZ és az IVA maximálisan ajánlott adagjának legfeljebb háromszorosánál egészséges alanyoknál a QT/QTc intervallum nem nyúlt meg klinikailag releváns mértékben.

Szívfrekvencia
A 445-102 sz. vizsgálatban az IVA/TEZ/ELX kombinációval kezelt betegeknél a szívfrekvencia 3,7-5,8/perces átlagos csökkenését figyelték meg a kiindulástól (76/perc) számítva.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX hatásosságát CF-betegekben hat III. fázisú vizsgálatban igazolták. Az ezen vizsgálatokba bevont betegek az F508del mutáció homozigóta formáját, vagy az F508del mutáció heterozigóta formáját és a második allélen egy minimális funkciót
(MF), kapuzási defektust vagy reziduális CFTR aktivitást eredményező mutációt hordoztak. Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX vonatkozásában nem értékeltek klinikailag minden F508del heterozigótát.

A 445-102 sz. vizsgálat egy 24 hetes, randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálat volt, amelyet olyan betegekkel végeztek, akik egy F508del mutációval rendelkeztek az egyik allélen, és MF mutációval a másik allélen. A vizsgálati részvételre való alkalmassághoz feltétel volt, hogy a betegnél vagy olyan I. osztályú mutációk álljanak fenn, amelyek várhatóan a CFTR fehérje termelésének hiányához vezetnek (köztük nonsense mutációk, kanonikus hasítási mutációk, valamint inszerciós/deléciós frameshift mutációk, kisméretűek (? 3 nukleotid), valamint nem kisméretűek (> 3 nukleotid) egyaránt), vagy olyan missense mutációk, amelyek kloridot nem transzportáló CFTR fehérjét eredményeznek, és in vitro nem reagálnak az IVA-ra és a TEZ/IVA kombinációra. A vizsgálatban értékelt leggyakoribb minimális funkciójú allélek a következők voltak: G542X, W1282X,
R553X, valamint R1162X; 621+1G›T, 1717-1G›A, továbbá 1898+1G›A; 3659delC és 394delTT;
CFTRdele2,3; és N1303K, I507del, G85E, R347P és R560T. Összesen 403, 12 éves és idősebb
(átlagéletkor: 26,2 év) beteget randomizáltak és kezeltek placebóval vagy IVA-ral együtt adott IVA/TEZ/ELX kombinációval. A szűréskor a betegek ppFEV1 értéke 40-90% között volt. Az átlag ppFEV1 kiinduláskor 61,4% volt (tartomány: 32,3%, 97,1%).

A 445-103 sz. vizsgálat egy 4 hetes, randomizált, kettős vak, aktív kontrollos vizsgálat volt olyan betegek részvételével, akik az F508del mutáció homozigóta formáját hordozták. A 4 hetes nyílt bevezető szakaszban összesen 107, 12 éves és idősebb (átlagéletkor: 28,4 év) beteg kapott
TEZ/IVA-kezelést IVA-ral kombinációban, majd a betegeket randomizálták, és egy 4 hetes kettős vak kezelési szakaszban vagy IVA-ral kombinációban adott IVA/TEZ/ELX-kezelést vagy IVA-ral kombinációban adott TEZ/IVA-kezelést kaptak. A szűréskor a betegek ppFEV1 értéke 40-90% között volt. Az átlag ppFEV1 kiinduláskor, a bevezető szakasz után 60,9% volt (tartomány: 35,0%, 89,0%).

A 445-104 sz. vizsgálat egy 8 hetes, randomizált, kettős vak, aktív kontrollos vizsgálat volt olyan betegek részvételével, akik az F508del mutáció heterozigóta formáját, valamint a második allélen egy kapuzási defektust (Gating) vagy reziduális CFTR aktivitást (RF) eredményező mutációt hordoztak. Összesen 258, 12 éves és idősebb (átlagéletkor: 37,7 év) beteg kapott vagy IVA-kezelést (F/Gating) vagy TEZ/IVA-kezelést IVA-ral együtt (F/RF) egy 4 hetes, nyílt elrendezésű, bevezető szakaszban és kapott kezelést a kezelési szakaszban, és a F/R117H genotípusú betegek IVA-t kaptak a bevezető szakaszban. A betegeket ezt követően randomizálás alapján vagy IVA-ral kombinációban adott IVA/TEZ/ELX-kezelést kaptak, vagy maradtak a bevezető szakaszban alkalmazott CFTR-modulátor terápián. A betegek szűréskor meghatározott ppFEV1 értéke 40-90% volt. A vizsgálat kezdetén, a bevezető szakasz után az átlagos ppFEV1 67,6% volt (tartomány: 29,7%; 113,5%).

A 445-106 sz. vizsgálat egy 24 hetes, nyílt elrendezésű vizsgálat volt, amelyben az F508del mutáció homozigóta formáját vagy az F508del mutáció heterozigóta formáját és egy minimális funkciót biztosító mutációt hordoztak. Összesen 66, 6 és 12 év közötti beteg (a kiindulási átlagéletkor 9,3 év volt) kapott testtömeg szerinti adagot. A vizsgálat megkezdésekor a 30 kg alatti testtömegű betegek két 37,5 mg IVA/25 mg TEZ/50 mg ELX tablettát kaptak reggel, és egy 75 mg-os IVA tablettát este. A vizsgálat megkezdésekor 30 kg és afeletti testtömegű betegek két 75 mg IVA/50 mg TEZ/100 mg ELX tablettát kaptak reggel, és egy 150 mg-os IVA tablettát este. A betegek szűréskor meghatározott ppFEV1-értéke ? 40%, testtömegük pedig 15 kg vagy afeletti volt. Az átlagos ppFEV1 a kiinduláskor 88.8% volt (tartomány: 39,0%; 127,1%).

A 445-116. sz. vizsgálat egy 24 hetes, randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálat volt, amelyet 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb betegekkel (átlagéletkor a vizsgálat kezdetén: 9,2 év) végeztek, akik az F508del mutáció heterozigóta formáját és egy minimális funkciót biztosító mutációt hordoztak. Összesen 121 beteget randomizáltak placebo vagy IVA-ral kombinációban adott IVA/TEZ/ELX alkalmazására. Azok az IVA-ral kombinációban adott IVA/TEZ/ELX-kezelésben részesülő betegek, akiknek a testtömege a vizsgálat kezdetén 30 kg alatt volt, két 37,5 mg IVA/25 mg TEZ/50 mg ELX tablettát kaptak reggel, és egy 75 mg-os IVA tablettát este. Azok az IVA-ral kombinációban adott IVA/TEZ/ELX-kezelésben részesülő betegek, akiknek a testtömege a vizsgálat kezdetén legalább 30 kg volt, két 75 mg IVA/50 mg TEZ/100 mg ELX tablettát kaptak reggel, és egy 150 mg-os IVA tablettát este. A szűréskor a betegek kiindulási ppFEV1-értéke ? 70% [átlagos kiindulási ppFEV1: 89,3% (tartomány: 44,6%, 121,8%)], LCI2.5 eredményük ? 7,5 [átlagos LCI2.5 a vizsgálat kezdetén: 10,01 (tartomány: 6,91, 18,36)], és testtömegük legalább 15 kg volt.

A fenti vizsgálatokban részt vett betegek folytatták az addigi CF-terápiájukat (pl. bronchodilatátorok, inhalációs antibiotikumok, dornáz-alfa és hipertóniás sóoldat), de abbahagyták a korábbi CFTR-modulátor kezeléseket, a vizsgálati készítményeket kivéve. A betegeknél igazolták a CF diagnózisát.

A 445-102, a 445-103, a 445-104 és a 445-106 sz. vizsgálatokban a pulmonális státusz gyorsabb rosszabbodásával összefüggésbe hozható baktériumok - beleértve, de nem kizárólag a Burkholderia cenocepaciat, a Burkholderia dolosat vagy a Mycobacterium abscessust - által okozott
tüdőfertőzésben szenvedő vagy a szűréskor rendellenes májfunkciójú [GPT(ALAT), GOT(ASAT), ALP, vagy GGT ? 3 x ULN vagy összbilirubin ? 2 x ULN] betegeket kizárták. A 445-102 és a 445-103 sz. vizsgálat betegei átléphettek egy 192 hetes, nyílt, kiterjesztett vizsgálatba (445-105. sz. vizsgálat). A 445-104., 445-106. és 445-116. sz. vizsgálatokban részt vett betegek átkerülhettek külön nyílt elrendezésű kiterjesztett vizsgálatokba.

445-102 sz. vizsgálat
A 445-102 sz. vizsgálatban az elsődleges végpont a ppFEV1 kiindulástól a 24. hét végéig mért átlagos abszolút változása volt. Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX-kezelés placebo-kezeléssel összehasonlítva a ppFEV1 szignifikáns, 14,3 százalékpontos javulását eredményezte (95%-os CI: 12,7; 15,8; p < 0,0001) (lásd 5. táblázat). A ppFEV1 átlagos javulását a 15. napon elvégzett első értékeléskor figyelték meg, ami a 24 hetes kezelési szakaszban végig fennmaradt. A ppFEV1 javulását az életkortól, kiindulási ppFEV1 értéktől, nemtől és földrajzi régiótól függetlenül megfigyelték.

A kiindulási ppFEV1 az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX kombinációval kezelt betegek közül összesen 18 betegnél volt 40 százalékpont alatti. A biztonságosság és a hatásosság ebben az alcsoportban hasonló volt a teljes populációban megfigyelthez. Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX-terápia és a placebo-kezelés közötti átlagos különbség a ppFEV1 abszolút változásában a 24. hét végéig ebben az alcsoportban 18,4 százalékpont volt (95%-os CI: 11,5; 25,3).

Az elsődleges és fő másodlagos végpontok eredményeit illetően lásd az 5. táblázatot.

5. táblázat: Elsődleges és fő másodlagos hatásossági elemzések, teljes elemzési adatkészlet (445-102 sz. vizsgálat)
Elemzés
Statisztikai paraméter
Placebo n=203
IVA/TEZ/ELX
IVA-ral kombinációban n=200
Elsődleges
Kiindulási ppFEV1
Átlag (SD)
61,3 (15,5)
61,6 (15,0)
ppFEV1 abszolút változása a kiindulástól a 24. hét végéig (százalékpont)
Kezelések közötti különbség (95%-os CI) p-érték Csoporton belüli változás (SE)
NA
NA
-0,4 (0,5)
14,3 (12,7; 15,8) p < 0,0001
13,9 (0,6)
Fő másodlagos
ppFEV1 abszolút változása a kiindulástól a 4. hét végéig (százalékpont)
Kezelések közötti különbség (95%-os CI) p-érték Csoporton belüli változás (SE)
NA
NA
-0,2 (0,6)
13,7 (12,0; 15,3) p < 0,0001
13,5 (0,6)
A pulmonalis exacerbációk száma a vizsgálat kezdetétől a
24. hét végéig*
Az események száma
(eseménygyakoriság évente†)
Incidencia arányszám hányados (rate ratio, RR (95%-os CI) p-érték
113 (0,98)

NA

NA
41 (0,37)

0,37 (0,25; 0,55)

p < 0,0001
Kiindulási verejték kloridszint (mmol/l)
Átlag (SD)
102,9 (9,8)
102,3 (11,9)
5. táblázat: Elsődleges és fő másodlagos hatásossági elemzések, teljes elemzési adatkészlet (445-102 sz. vizsgálat)
Elemzés
Statisztikai paraméter
Placebo n=203
IVA/TEZ/ELX
IVA-ral kombinációban n=200
A kiindulási értékhez képest bekövetkezett abszolút verejték klorid változás a
24. héten értékelve
(mmol/l)
Kezelések közötti különbség (95%-os CI) p-érték Csoporton belüli változás (SE)
NA
NA
-0,4 (0,9)
-41,8 (-44,4; -39,3) p < 0,0001
-42,2 (0,9)
A kiindulási értékhez képest bekövetkezett abszolút verejték klorid változás a
4. héten értékelve
(mmol/l)
Kezelések közötti különbség (95%-os CI) p-érték Csoporton belüli változás (SE)
NA
NA
0,1 (1,0)
-41,2 (-44,0; -38,5) p < 0,0001
-41,2 (1,0)
Kiindulási CFQ-R légzőrendszeri domén pontszám (pont)
Átlag (SD)
70,0 (17,8)
68,3 (16,9)
CFQ-R légzőrendszeri domén abszolút változása a kiindulástól a 24. hét végéig (pont)
Kezelések közötti különbség (95%-os CI) p-érték Csoporton belüli változás (SE)
NA
NA
-2,7 (1,0)
20,2 (17,5; 23,0) p < 0,0001
17,5 (1,0)
CFQ-R légzőrendszeri domén abszolút változása a kiindulástól a 4. hét végéig (pont)
Kezelések közötti különbség (95%-os CI) p-érték Csoporton belüli változás (SE)
NA
NA
-1,9 (1,1)
20,1 (16,9; 23,2) p < 0,0001
18,1 (1,1)
Kiindulási BMI
(kg/m2)
Átlag (SD)
21,31
(3,14)
21,49 (3,07)
A kiindulási értékhez képest bekövetkezett abszolút BMI változás a 24. héten értékelve
(kg/m2)
Kezelések közötti különbség (95%-os CI) p-érték Csoporton belüli változás (SE)
NA
NA
0,09 (0,07)
1,04 (0,85; 1,23) p < 0,0001
1,13 (0,07)
ppFEV1: a várt érték százalékában kifejezett, egy másodperc alatti erőltetett kilégzési térfogat; CI: konfidencia intervallum; SD: standard deviáció (szórás); SE: standard hiba; NA: nem értelmezhető; CFQ-R: átdolgozott cysticus fibrosis kérdőív; BMI: testtömegindex.
* A pulmonalis exacerbációt 4 vagy több, a 12 előre meghatározott sino-pulmonális panasz/tünet következtében módosított antibiotikus terápiaként (iv., inhalációs vagy oralis) definiálták.
† A becsült évenkénti eseménygyakoriságot 48 hétből számították egy évre.

445-103 sz. vizsgálat
A 445-103 sz. vizsgálatban az elsődleges végpont a ppFEV1 kiindulástól mért átlagos abszolút változása volt a kettős vak kezelési szakaszban a 4. héten. Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX-kezelés az IVA-ral kombinációban adott TEZ/IVA-kezeléssel összehasonlítva a ppFEV1 szignifikáns, 10,0 százalékpontos javulását eredményezte (95%-os CI: 7,4; 12,6; p < 0,0001) (lásd 6. táblázat). A ppFEV1 javulását az életkortól, kiindulási ppFEV1 értéktől, nemtől és földrajzi régiótól függetlenül megfigyelték.

Az elsődleges és fő másodlagos kimeneteleket a teljes vizsgálati populációban a 6. táblázat foglalja össze.

Egy post hoc elemzésben, amelyet a közelmúltban CFTR-modulátort alkalmazó (n=66), illetve nem alkalmazó (n=41) betegeken végeztek, a ppFEV1 7,8 százalékpontos javulását (95%-os CI: 4,8, 10,8) figyelték meg a CFTR-modulátort alkalmazók és 13,2 százalékpontos javulását (95%-os CI: 8,5, 17,9) a CFTR-modulátort nem alkalmazók csoportjában.

6. táblázat: Elsődleges és fő másodlagos hatásossági elemzések, teljes elemzési adatkészlet (445-
103 sz. vizsgálat)
Elemzés*
Statisztikai paraméter
TEZ/IVA
IVA-ral kombinációban n=52
IVA/TEZ/ELX
IVA-ral kombinációban n=55
Elsődleges
Kiindulási ppFEV1
Átlag (SD)
60,2 (14,4)
61,6 (15,4)
ppFEV1 abszolút változása a kiindulástól a 4. hét végéig (százalékpont)
Kezelések közötti különbség (95%-os
CI) p-érték Csoporton belüli változás (SE)

NA
NA
0,4 (0,9)

10,0 (7,4; 12,6) p < 0,0001
10,4 (0,9)
Fő másodlagos
Kiindulási verejték kloridszint (mmol/l)
Átlag (SD)
90,0 (12,3)
91,4 (11,0)
A kiindulási értékhez képest bekövetkezett abszolút verejték klorid változás a 4. héten értékelve (mmol/l)
Kezelések közötti különbség (95%-os
CI) p-érték Csoporton belüli változás (SE)

NA
NA
1,7 (1,8)

-45,1 (-50,1; -40,1) p < 0,0001
-43,4 (1,7)
Kiindulási CFQ-R légzőrendszeri domén pontszám (pont)
Átlag (SD)
72,6 (17,9)
70,6 (16,2)
CFQ-R légzőrendszeri domén
abszolút változása a kiindulástól a 4. hét végéig (pont)
Kezelések közötti különbség (95%-os
CI) p-érték Csoporton belüli változás (SE)

NA
NA
-1,4 (2,0)

17,4 (11,8; 23,0) p < 0,0001
16,0 (2,0)
ppFEV1: a várt érték százalékában kifejezett, egy másodperc alatti erőltetett kilégzési térfogat; CI: konfidencia intervallum; SD: standard deviáció (szórás); SE: standard hiba; NA: nem értelmezhető; CFQ-R: átdolgozott cysticus fibrosis kérdőív. * Az elsődleges és fő másodlagos végpontok kiindulását a 4 hetes, IVA-ral kombinációban alkalmazott
TEZ/IVA-kezeléssel végzett bevezető szakasz végeként definiálták.

445-104. sz. vizsgálat
A 445-104. sz. vizsgálatban az elsődleges végpont az IVA-ral kombinációban alkalmazott
IVA/TEZ/ELX kezelési csoportban a ppFEV1-értékben a vizsgálat kezdetétől a 8. hétig bekövetkezett, csoporton belüli átlagos abszolút változás volt. Az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX-kezelés a ppFEV1 statisztikailag szignifikáns, 3,7 százalékpontos javulását eredményezte a kiindulási értékhez képest (95%-os CI: 2,8; 4,6; p < 0,0001) (lásd 7. táblázat). A ppFEV1-értékben összességében megfigyelt javulás független volt az életkortól, a nemtől, a kiindulási ppFEV1-értéktől, a földrajzi helyzettől és a genotípus csoportoktól (F/Gating vagy F/RF).

A teljes vizsgálati populációban az elsődleges és másodlagos kimeneteli mutatók összefoglalása tekintetében lásd a 7. táblázatot.

Az F/Gating genotípusú betegek alcsoport elemzésében az IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA/TEZ/ELX-kezelés (n=50) és az IVA-kezelés (n=45) között a ppFEV1-értékben bekövetkezett átlagos abszolút változás tekintetében megfigyelt különbség 5,8 százalékpont volt (95%-os CI: 3,5; 8,0). Az F/RF genotípusú betegek alcsoport elemzésében az IVA-ral kombinációban alkalmazott
IVA/TEZ/ELX-kezelés (n=82) és a IVA-ral kombinációban alkalmazott TEZ/IVA-kezelés (n=81) között a ppFEV1-értékben bekövetkezett átlagos abszolút változás tekintetében megfigyelt különbség
2,0 százalékpont volt (95%-os CI: 0,5; 3,4). Az F/Gating és az F/RF genotípusú betegek alcsoportjában a verejték kloridszintjének javulása és a CFQ-R légzőszervi doménje tekintetében észlelt eredmények összhangban voltak az összességében kapott eredményekkel.

7. táblázat: Elsődleges és másodlagos hatásossági elemzések, teljes elemzési adatkészlet (445-104. sz. vizsgálat)
Elemzés*
Statisztikai paraméter
Kontrollcsoport† n=126
IVA/TEZ/ELX
IVA-ral kombinációban n=132
Elsődleges
Kiindulási ppFEV1
Átlag (SD)
68,1 (16,4)
67,1 (15,7)
A ppFEV1-értékben a kiinduláshoz képest a 8. hét végéig bekövetkezett abszolút változás (százalékpont)
Csoporton belüli változás (95%-os CI) p-érték
0,2 (-0,7; 1,1)

NA
3,7 (2,8; 4,6)

p < 0,0001
Fő és egyéb másodlagos végpontok
A ppFEV1-értékben a kiinduláshoz képest a 8. hét végéig bekövetkezett abszolút változás a kontrollcsoporthoz képest
(százalékpont)
Kezelések közötti különbség
(95%-os Cl) p-érték
NA


NA
3,5 (2,2; 4,7)


p < 0,0001
Kiindulási verejték kloridszint (mmol/l)
Átlag (SD)
56,4 (25,5)
59,5 (27,0)
A verejték kloridszintjében a kiinduláshoz képest a 8. hét végéig bekövetkezett abszolút változás (mmol/l)
Csoporton belüli változás (95%-os CI) p-érték
0,7 (-1,4; 2,8)

NA
-22,3
(-24,5; -20,2) p < 0,0001
A verejték kloridszintjében a kiinduláshoz képest a 8. hét végéig bekövetkezett abszolút változás a kontrollcsoporthoz képest (mmol/l)
Kezelések közötti különbség
(95%-os Cl) p-érték
NA


NA

-23,1
(-26,1; -20,1)

p < 0,0001
Kiindulási CFQ-R légzőrendszeri domén pontszám (pont)
Átlag (SD)
77,3 (15,8)
76,5 (16,6)
A CFQ-R légzőrendszeri doménjének pontszámában a kiindulástól a 8. hét végéig bekövetkezett abszolút változás (pont)
Csoporton belüli változás (95%-os CI)
1,6 (-0,8; 4,1)
10,3 (8,0; 12,7)
A CFQ-R légzőrendszeri doménjének pontszámában a kiindulástól a 8. hét végéig bekövetkezett abszolút változás (pont) a kontrollcsoporthoz képest
Kezelések közötti különbség (95%-os Cl)
NA
8,7 (5,3; 12,1)
ppFEV1: a várt érték százalékában kifejezett, egy másodperc alatti erőltetett kilégzési térfogat; CI:
konfidencia intervallum; SD: standard deviáció (szórás); NA: nem értelmezhető; CFQ-R:
átdolgozott cysticus fibrosis kérdőív (Cystic Fibrosis Questionnaire-Revised). * Az elsődleges és másodlagos végpontok esetében kiindulásként annak a 4 hetes bevezető szakasznak a végét határozták meg, melynek során IVA-ral kombinációban alkalmazott IVA- vagy TEZ/IVA-kezelést alkalmaztak. †
IVA-csoport vagy IVA-ral kombinációban alkalmazott TEZ/IVA-csoport.

445-105 sz. vizsgálat
A 445-105. vizsgálat egy 192 hetes, nyílt, kiterjesztett vizsgálat volt, amelyet az IVA-ral kombinációban alkalmazott hosszú távú IVA/TEZ/ELX-kezelés biztonságosságának és hatásosságának értékelésére végeztek. Azok a betegek, akik a 445-102 sz. (n=399) és a 445-103 sz.
(n=107) vizsgálatokból léptek át IVA/TEZ/ELX-kezelést kaptak IVA-ral kombinációban.

A 445-105. vizsgálatban a korábbi vizsgálatok kontroll-karjairól származó betegek a korábbi vizsgálatok során IVA-ral kombinációban adott IVA/TEZ/ELX-kezelésben részesült betegeknél megfigyelthez hasonló javulást mutattak a hatásossági végpontok tekintetében. A korábbi vizsgálatok kontroll-karjairól származó betegek, valamint az IVA-ral kombinációban adott IVA/TEZ/ELXkezelésben részesült betegek egyaránt tartós javulást mutattak. A másodlagos hatásossági végpontok összefoglalása a 8. táblázatban olvasható.

8. táblázat: Másodlagos hatásossági elemzés a 445-105. sz. vizsgálat, teljes elemzési adatkészlet (F/MF és F/F vizsgálati alanyok)
Elemzés
Statisztikai paraméter
445-105. vizsgálat 192. hét


Placebo a
445-102. vizsgálatban n=203
IVA/TEZ/ELX
a 445-102. vizsgálatban n=196
TEZ/IVA a
445-103. vizsgálatban n=52
IVA/TEZ/ELX a
445-103. vizsgálatban n=55
A ppFEV1-ben a kiinduláshoz* képest bekövetkezett abszolút változás (százalékpont)
n
LS átlag
95%-os CI
136
15,3
(13,7; 16,8)
133
13,8
(12,3; 15,4)
32
10,9
(8,2; 13,6)
36
10,7
(8,1; 13,3)
Az SwCl-ben a kiinduláshoz* képest bekövetkezett abszolút változás
(mmol/l)
n
LS átlag
95%-os CI
133
-47,0
(-50,1; -43,9)
128
-45,3
(-48,5; -42,2)
31
-48,2
(-55,8; -40,7)
38
-48,2
(-55,1; -41,3)
A PEx száma a kumulatív hármas kombináció [triple combination, TC] hatásossági szakaszban†
Események száma
Becsült éves eseménygyakori ság (95%-os CI)
385 0,21 (0,17; 0,25)
71
0,18 (0,12; 0,25)
A BMI-ben a kiinduláshoz* képest bekövetkezett abszolút változás
(kg/m2)
n
LS átlag
95%-os CI
144
1,81
(1,50; 2,12)
139
1,74
(1,43; 2,05)
32
1,72
(1,25; 2,19)
42
1,85
(1,41; 2,28)
A testtömegben a kiinduláshoz* képest bekövetkezett abszolút változás (kg)
n
LS átlag
95%-os CI
144
6,6
(5,5; 7,6)
139
6,0
(4,9; 7,0)
32
6,1
(4,6; 7,6)
42
6,3
(4,9; 7,6)
A CFQ-R RD pontszámban a kiinduláshoz* képest bekövetkezett abszolút változás
(pont)
n
LS átlag
95%-os CI
148
15,3
(12,3; 18,3)
147
18,3
(15,3; 21,3)
33
14,8
(9,7; 20,0)
42
17,6
(12,8; 22,4)
ppFEV1 = a várt érték százalékában kifejezett, egy másodperc alatti erőltetett kilégzési térfogat; SwCl = a verejték kloridszintje; PEx = pulmonalis exacerbáció; BMI = testtömegindex; CFQ-R RD = cysticus fibrosis kérdőív - átdolgozott légzőrendszeri részterület (Cystic Fibrosis Questionnaire - Revised Respiratory Domain); LS = legkisebb négyzetek; CI = konfidencia-intervallum * Kiindulás = a korábbi vizsgálat kezdete
† Azoknál a vizsgálati alanyoknál, akiket az IVA/TEZ/ELX-csoportba randomizáltak, a kumulatív TC hatásossági időszak a korábbi vizsgálatokból származó adatokat tartalmazza a 445-105. vizsgálatban (n=255, beleértve azt a 4 beteget is, akik nem léptek át a 445-105. sz. vizsgálatba) végzett kezelés 192. hetéig. Azoknál a vizsgálati alanyoknál, akiket a placebo- vagy a TEZ/IVA-csoportba randomizáltak, a kumulatív TC hatásossági időszak csak a 445-105. vizsgálatban (n=255) végzett 192 heti kezelésből származó adatokat tartalmazza.

Gyermekek és serdülők

6 és 12 éves kor közöt