Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Tiszta, színtelen, oldatos injekció. pH: 4,0-6,0 Ozmolalitás: 480 mosmol/kg 4. KLINIKAI JELLEMZŐK Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 5 mg (20 mg/4 ml) vízmentes bupivakain-hidrokloridot tartalmaz az oldat milliliterenként. Ismert hatású segédanyag(ok) A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása glükóz-monohidrát nátrium-hidroxid a pH beállításához sósav a pH beállításához injekcióhoz való víz Javallat4.1 Terápiás javallatok Sebészeti beavatkozások intrathecalis anesztéziájának a létrehozására bármely korosztályba tartozó felnőtt és gyermek betegeknél. A Pankaine Spinal heavy - 1,5-3 órán át tartó urológiai és alsó végtagi (beleértve a csípőműtétet is), valamint - 1,5-3 órán át tartó alhasi (beleértve a császármetszést is) sebészeti beavatkozások anesztéziájának a biztosítására alkalmas. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás A szükséges dózis kiszámításához megfelelő tapasztalat és a beteg fizikai állapotának alapos ismerete szükséges. A megfelelő analgéziához szükséges legalacsonyabb dózist kell alkalmazni. Előfordulhatnak egyéni eltérések a hatásbeállás idejében és a hatástartamban. Az eloszlás nehezen megjósolható, mértékét befolyásolja az alkalmazott gyógyszer térfogata, különösen izobarikus oldat esetében. Felnőttek és 12 évesnél idősebb gyermekek és serdülők A dózisra az alábbiakban található adagolási javaslatot kell figyelembe venni, ami egy átlagos felnőtt betegeknek szóló alkalmazásra vonatkozó iránymutatás. Időseknél és előrehaladott terhességben a dózist csökkenteni kell (ld. 4.4. szakasz). Adagolási javaslat Indikáció: alsó végtagokat érintő beavatkozás, a csípőműtétet is beleértve Adagolás: 2-4 ml (10-20 mg) Hatásbeállás: 5-8 perc Hatástartam: 1,5-3 óra Indikáció: alhasi műtét, a császármetszést is beleértve Adagolás: 2-4 ml (10-20 mg) Hatásbeállás: 5-8 perc Hatástartam: 1,5-3 óra Indikáció: urológiai műtét Adagolás: 1,5-3,0 ml (7,5-15 mg) Hatásbeállás: 5-8 perc Hatástartam: 2-3 óra A 4 ml-t/20 mg-ot meghaladó Pankaine Spinal heavy dózisok alkalmazásának hatásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre szakirodalmi adat. Gyermekek és serdülők Újszülötteknél és kisgyermekeknél a CSF térfogat viszonylagosan nagy, ezért ez a korcsoport az azonos anesztetikus hatás eléréséhez viszonylag magasabb dózis/ttkg adagot igényel, felnőttekkel összehasonlítva. Kisgyermekeknél az idegek myelin borítása kevésbé fejlett, emiatt a gyógyszer diffúziója könnyebbé válhat, így az anaesthesia létrejötte is gyorsabb lehet. Gyermekgyógyászati regionális anesztéziát csak olyan szakorvos végezhet, aki jól ismeri mind a gyermekpopuláció sajátosságait, mind a beavatkozási technikát. A táblázatban feltüntetett dózisok iránymutatásként tekintendők gyermekgyógyászati alkalmazáshoz. Egyéni eltérések előfordulhatnak. A beteg egyéni igényei és a speciális érzéstelenítési technikák vonatkozásában az elfogadott tankönyvekben leírtakat kell figyelembe venni. A megfelelő analgéziához szükséges legalacsonyabb dózist kell alkalmazni. Újszülötteknek, csecsemőknek és 40 kg alatti testtömegű gyermekeknek javasolt dózisok Testtömeg (kg) Adagolás (mg/ttkg) <5 kg 0,40-0,50 mg/ttkg 5-15 kg 0,30-0,40 mg/ttkg 15-40 kg 0,25-0,30 mg/ttkg Az alkalmazás módja Kizárólag intrathecalis alkalmazásra. A Pankaine Spinal heavy által létrehozott érzéstelenítés terjedését számos tényező befolyásolja, beleértve az oldat térfogatát és a beteg helyzetét az injekció beadása közben és után. Ülő helyzetben pozicionált beteg esetén a L3-L4 csigolyák magasságában bejuttatott 3 ml Pankaine Spinal heavy a T7-T10 szintig terjed. Ha a beteg fekvő helyzetben kapja az injekciót, majd azt követően a hátára fektetjük, a blokád felső szintje T4-T7. Fontos szempont, hogy a spinális érzéstelenítés szintje egy adott betegnél mindig kiszámíthatatlan, akármilyen helyi érzéstelenítővel hozzuk azt létre. Az injekció beadásának ajánlott helye a L3 csigolya alatt van. Ha az érzéstelenítés nem tűnik megfelelőnek, az injekció beadását követő 20 percen belül a beteg testhelyzetének megváltoztatásával a helyi érzéstelenítő subarachnoidealis térben való hatékonyabb szétterjedése érhető el, pl. ha Trendelenburg pozícióba helyezzük vagy a jobb/bal oldalára fordítjuk. Ha az anesztézia mértéke nem megfelelő a blokád kiegészítése válik szükségessé, azt más magasságban és csökkentett mennyiségű helyi érzéstelenítőszerrel szabad végrehajtani. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok * A hatóanyaggal vagy a 6.1. pontban felsorolt bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység. * Amid-típusú helyi érzéstelenítőkkel szembeni túlérzékenység. Intrathecalis anesztézia alkalmazása során figyelembe kell venni az alábbi általános ellenjavallatokat: * A központi idegrendszer akut, aktív megbetegedései, pl. meningitis, daganat, poliomyelitis vagy intracranialis vérzés. * Spinalis stenosis, aktív betegség (pl. csigolyagyulladás, gerinc-tuberkulózis, daganat) vagy friss sérülés (pl. törés) a csigolyaoszlopon. * Septicaemia. * A gerincvelő szövődményes subacut degeneratiojával kísért anaemia perniciosa. * A behatolási pont helyén vagy annak szomszédságában levő pyogen fertőzés. * Cardiogen vagy hypovolaemiás shock. * Véralvadási zavarok, vagy folyamatban lévő antikoaguláns kezelés. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések A bupivakaint nem szabad gyulladt vagy fertőzött területre injektálni. Intrathecalis anaesthesiát csak megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező szakember végezhet. A regionális érzéstelenítési eljárásokat mindig megfelelően felszerelt és megfelelő személyzettel rendelkező helyen kell elvégezni. Az újraélesztéshez szükséges eszközöknek és gyógyszereknek azonnal rendelkezésre kell állniuk, és az aneszteziológusnak a műtét végéig folyamatosan készenlétben kell lennie. A vénabiztosításnak - iv. infúzió - még az intrathecalis anaesthesia bevezetése előtt meg kell történnie. A gyógyszert alkalmazó klinikusnak meg kell tennie a szükséges óvintézkedéseket, hogy elkerüljék az intravaszkuláris injekciót, előzetesen megfelelő képzésben kell részesülnie, ismernie kell a mellékhatások, a szisztémás toxicitás vagy más komplikációk kórismézésének és kezelésének módját. Abban az esetben, ha akut szisztémás toxicitás vagy magasra terjedő teljes spinalis blokád jelentkezik, a helyi érzéstelenítő injekció beadását azonnal fel kell függeszteni (ld. 4.8. és 4.9. pont). Az előrehaladott kor, vagy súlyos betegség, mint pl. részleges vagy teljes szívblokk, súlyos máj- és veseműködési zavar miatt rossz általános állapotban levő betegek ellátása fokozott figyelmet igényel. Ebben a betegcsoportban sebészeti beavatkozásokhoz a regionális anaesthesia lehet az optimális választási lehetőség. Amennyiben a beteget III. csoportú antiarritmikummal (pl. amiodaron) kezelik, állandó felügyeletet és EKG-monitorozást kell biztosítani, mivel a szívhatások összeadódhatnak. (ld. 4.5. pont) Amennyiben a bupivakain magas vérkoncentrációt ér el, a többi helyi érzéstelenítőhöz hasonlóan akut toxicitást okozhat a központi idegrendszerben és a keringési rendszerben. A magas koncentráció a vérben főképp az akaratlan intravénás beadás vagy sűrűn erezett területbe történő injektálás következménye. Kamrai arrhythmiákról, fibrillatióról, hirtelen fellépő cardiovascularis elégtelenségről és halálesetről is beszámoltak a magas szisztémás bupivakain-koncentrációval összefüggésben. Szívmegállás bekövetkezése esetén a beteg sikeres újraélesztéséhez hosszas resuscitatiós erőfeszítésre lehet szükség. Normál adagok esetén magas szisztémás koncentrációk nem jöttek létre. Ritka, mégis súlyos mellékhatás alakulhat ki spinalis anesztézia során a magasra terjedő teljes spinalis blokád következményeként, ami keringési vagy légzési depresszióban nyilvánulhat meg. A szimpatikus blokád keringési depressziót okoz, amely hypotensióhoz, bradycardiához vagy szívmegálláshoz vezet. A légzőizmokat (beleértve a diaphragmát is) beidegző idegek blokádja légzési depressziót okozhat. A magasra terjedő teljes spinalis blokádnak magasabb a kockázata az időseknél és előrehaladott terhességben lévőknél, ezért a dózist csökkenteni kell. Az intrathecalis anesztézia ritka következménye a neurológiai sérülés, mint pl. paraesthesia, anaesthesia, motoros gyengeség és paralysis. Ritka esetben ezek a tünetek tartósan is megmaradnak. A krónikus neurológiai megbetegedéseket - mint pl. a sclerosis multiplex, hemiplegia, paraplegia és neuromuscularis megbetegedéseket - valószínűleg nem súlyosbítja az intrathecalis érzéstelenítés, de ezek a kórképek elővigyázatosságot igényelnek. Az intrathecalis érzéstelenítő alkalmazása során hypovolaemiás betegeknél hirtelen és súlyos hypotensio alakulhat ki. A helyi érzéstelenítővel végzett intrathecalis anesztézia során számítani kell a hypotensio és a bradycardia kialakulására, amelyek megelőzésére érszűkítők rutinszerű adása ajánlott. Erre az alfa-agonista gyógyszerek a legalkalmasabbak. Javasolt továbbá, hogy az érszűkítők mellett alkalmazzunk kolloid előterhelést vagy krisztalloid oldatokkal történő feltöltést. A vérzés vagy kiszáradás miatti hypovolaemiából eredően vagy aortocavalis occlusio következtében súlyos hypotensio alakulhat ki a masszív ascitesben, nagy hasi daganatban vagy uterus megnagyobbodásban szenvedő betegeknél, valamint a terhesség késői szakaszában. A jelenleg hatályos irányelveknek megfelelően a hypovolaemia miatti hypotensiót intravénás folyadékterápiával kezeljük. Cerebrovascularis betegségben vagy coronaria sclerosisban szenvedő betegek rosszul viselik a hypotensiot. Mellhártyagyulladásban szenvedő betegeknél az intrathecalis érzéstelenítés a bordaközi izmok légzészavarral járó bénulását idézheti elő. A septicaemia növelheti az intraspinalis tályog postoperatív kialakulásának kockázatát. Az angina pectorisban szenvedő vagy myocardialis infarktuson átesett betegeknél a regionális fájdalomcsillapításhoz epidurális eljárást érdemes alkalmazni, mivel annak hosszabb hatástartama miatt a súlyos hypotensio könnyebben ellensúlyozható. Alternatív megoldásként a spinális fájdalomcsillapító subarachnoidealis katéteren keresztül is beadható, amely lehetővé teszi az oldat fokozatos adagolását. A kezelés megkezdése előtt mérlegelni kell, hogy a várható előnyök meghaladják-e a beteget fenyegető lehetséges kockázatot. Ez a gyógyszerkészítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz, azaz gyakorlatilag nátriummentes. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A bupivakain csekély mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A helyi anesztézia csak igen csekély hatást gyakorol a szellemi működésre és koordinációra, azonban átmenetileg - kifejezett központi idegrendszeri toxicitás hiányában is - rontja a mozgást és csökkenti az éberséget. 4.9 Túladagolás A túladagolás tünetei: Hypotensio. Bradycardia. Arrhythmia. Központi idegrendszeri zavarok. Akut szisztémás toxicitás: Az előírtak szerint alkalmazott bupivakain nagy valószínűséggel nem ér el elég magas vérkoncentrációt ahhoz, hogy szisztémás toxicitást okozzon, azonban más lokális anaestheticumokkal együtt adva a toxikus hatások összeadódhatnak és szisztémás toxikus reakciók alakulhatnak ki. A szisztémás toxicitás ritkán alakul ki spinalis érzéstelenítés következtében, de a gyógyszer akaratlan intravascularis beadása után előfordulhat. A szisztémás mellékhatások közé tartozik a nyelvzsibbadás, szédülés, zavartság és remegés, amelyet görcsroham és cardiovascularis zavar kísérhet. Az akut szisztémás toxicitás kezelése: Ha akut szisztémás toxicitás jelei mutatkoznak vagy teljes spinalis blokád jön létre, a helyi érzéstelenítő injekció beadását azonnal fel kell függeszteni és a neurológiai tüneteket (convulsiók, központi idegrendszeri depresszió) megfelelő kezelését haladéktalanul meg kell kezdeni, amelynek célja a megfelelő légzés biztosítása (oxigénellátás, légútbiztosítás, szükség szerint intubáció és légzéstámogatás). A keringés leállása esetén haladéktalanul cardiopulmonalis resuscitatiót kell végezni. Létfontosságú az optimális oxigénellátás biztosítása, a légzés és a keringés támogatása és az acidózis kezelése. Szívleállást gátló hagyományos gyógyszereket (pl. adrenalint) kell alkalmazni az ALS irányelvei szerint, és mérlegelni kell a 20 mg/ml lipid emulzió intravénás adásának lehetőségét. A bupivakain hatására bekövetkezett szívmegállás nehezen szüntethető meg elektromos defibrillációval, így előfordulhat, hogy az újraélesztést hosszabb ideig kitartóan folytatni kell. Ha cardiovascularis depresszió jön létre (hypotensio, bradycardia),- lehetőség szerint inotróp hatású - vazopresszort kell alkalmazni (pl. 5-10 mg efedrin i.v., szükség szerint 2-3 perc elteltével megismételve). Szükségessé válhat folyadékpótlás is, intravénásan. Gyermekek esetében az efedrin adagolását a testmagasság és a testtömeg alapján kell kiszámítani. Szisztémás toxicitás okozta convulsiók esetén a kezelés célja az oxigénellátás fenntartása, a convulsiók megszűntetése és a keringés támogatása. A betegnek oxigént kell adni és ballonos lélegeztetés vagy intubáció alkalmazásával biztosítani kell a légzését. Ha a convulsiók nem szűnnek meg spontán 15-20 másodpercen belül, akkor intravénás görcsoldó adása indokolt. A tartós görcsroham veszélyeztetheti a légzését és oxigénellátását, így ilyenkor meg kell fontolni az endotracheális intubáció alkalmazásának lehetőségét. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók A bupivakaint óvatosan kell alkalmazni az amid-típusú helyi érzéstelenítőkkel rokon szerkezetű gyógyszerekkel, például antiarrhythmiás gyógyszerekkel (pl. lidokain, mexiletin, tocainid) kezelt betegeknél, mivel a toxikus hatások összeadódhatnak. A cimetidin csökkenti a bupivakain clearance-ét, amelynek következtében indokolttá válhat a dózis csökkentése. A bupivakain és a verapamil egyidejű alkalmazása megnövelheti a szívblokk kockázatát. A bupivakain és a propofol egyidejű alkalmazása fokozhatja a propofol altató hatását. A bupivakain és az ACE-gátlók egyidejű alkalmazása tudatzavart kiváltó bradycardiát és hipotenziot okozhat. A bupivakain és a III. osztályba tartozó antiarritmiás gyógyszerek közötti interakciókat nem vizsgálták, a két gyógyszer együttadása fokozott óvatosságot igényel (lásd 4.4. pont). 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A bupivakain mellékhatásprofilja hasonlít az egyéb hosszú hatású, intrathecalisan adható helyi érzéstelenítőkéhez. A spinalis érzéstelenítés kapcsán észlelt mellékhatások általában az alkalmazott gyógyszertől függetlenül, magának az idegi blokádnak a következményei (pl. hypotensio, bradycardia, időleges vizelet-visszatartás), vagy a beadással járó punctio, illetve cerebrospinalis szivárgás közvetlen (pl. spinalis haematoma, post-spinalis fejfájás) vagy közvetett hatása (pl. meningitis vagy epidurális tályog). Szervrendszeri kategória Nagyon gyakori (>1/10) Gyakori (>1/100, <1/10) Nem gyakori (>1/1.000, <1/100) Ritka (<1/1.000) Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek: Hypotensio, bradycardia Szívmegállás Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Hányinger Hányás Idegrendszeri betegségek és tünetek Postdurapunctiós fejfájás Paraesthesia, paresis, dysaesthesia Nem szándékos teljes spinalis blokk, paraplegia, paralysis, neuropathia, arachnoiditis Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Vizeletretentio, vizelet incontinentia A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Izomgyengeség, hátfájdalom Immunrendszeri betegségek és tünetek Allergiás reakciók, anaphylaxiás shock Légzőrendszeri betegségek és tünetek Légzésdepresszió Gyermekek és serdülők A gyermekeknél észlelt gyógyszer mellékhatások a felnőtteknél észleltekhez hasonlóak, ugyanakkor gyermekeknél a toxicitás korai jelei nehezen megállapíthatók, mivel a blokádot gyakran szedáció vagy általános érzéstelenítés mellett hozzák létre. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül*. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: amid-típusú helyi érzéstelenítők. ATC kód: N01BB01 Hatásmechanizmus A bupivakain amid-típusú helyi érzéstelenítő gyógyszer. Intrathecalis alkalmazásakor az érzéstelenség gyorsan beáll és közepesen, ill. hosszan tart. A hatástartam függ az alkalmazott dózis nagyságától. Más helyi érzéstelenítőkhöz hasonlóan reverzíbilisen blokkolja az idegrostok ingerületvezetését azáltal, hogy gátolja a nátriumionok beáramlását az idegsejt membránján keresztül. A Pankaine Spinal heavy hiperbárikus oldat és az intrathecalis téren belül a kezdeti terjedést jelentősen befolyásolja a gravitáció. A nagyobb intrathecalis eloszlási tér és az ebből következő alacsonyabb csúcskoncentrációk következményeként az anesztézia időtartama rövidül. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás és eloszlás A bupivakain pKa-értéke 8,2, míg eloszlási hányadosa (25 oC, n-oktanol/foszfát puffer pH 7,4) 346. A metabolit is rendelkezik farmakológiai aktivitással, de kevésbé hatékony, mint a bupivakain. A bupivakain teljes és bifázisos abszorpciót mutat a subarachnoidealis térből az 50 és a 408 perces kétfázisos felezési idejével. A lassú abszorpciós fázis az elimináció meghatározó faktora, ami magyarázatot ad arra, hogy a látszólagos felezési idő miért nagyobb, mint intravénás alkalmazás esetén. A bupivakain vérkoncentrációja alacsony az intrathecalis érzéstelenítés után, mivel kis dózist igényel, összehasonlítva más regionális érzéstelenítés után tapasztaltakkal. A kialakuló plazma csúcskoncentráció várhatóan mintegy 0,4 mg/l minden 100 mg-nyi befecskendezett gyógyszer után. Ez azt jelenti, hogy egy 20 mg-os dózis alkalmazása után is legfeljebb 0,1 mg/l plazmaszint várható. Biotranszformáció Intravénás adagolást követően a bupivakain teljes plazma-clearance értéke 0,58 1/perc, dinamikus egyensúlyi állapotban mért eloszlási térfogata 73 liter, eliminációs felezési ideje 2,7 óra, a májextrakció aránya pedig 0,38. A bupivakain a plazmában az alfa-1-karbonsav glikoproteinhez kötődik 96 %-ban. A bupivakain clearance majdnem teljes mértékben a májban történő metabolizáció eredménye, így kevésbé függ a májperfúziótól, mint a máj metabolizáló enzimjeinek aktivitásától. A bupivakain gyorsan áthatol a placentán és a szabad gyógyszerfrakció jut dinamikus egyensúlyi állapotba. Miután az anyához viszonyítva a magzatban a plazmakötődés kisebb, az utóbbiban mérhető teljes plazmakoncentráció is kisebb marad. A bupivakain megjelenik az anyatejben, de olyan csekély mennyiségben, amely nem jelent veszélyt a szoptatott csecsemőre nézve. Elimináció A bupivakain a májban, túlnyomórészt aromás hidroxilációval, 4-hidroxi-bupivakainná és N-dezalkilációval PPX-é metabolizálódik, mindkét átalakulás a citokróm P4503A4 enzimrendszeren keresztül történik. A bupivakain 1 %-a változatlan formában, megközelítőleg 5 %-a pedig PPX formájában ürül a vizelettel 24 óra alatt. A PPX és a 4-hidroxi-bupivakain plazma koncentrációja a bupivakain alkalmazása alatt és folyamatos infúzió után alacsonyabb, mint a bupivakainé. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei A bupivakainnal végzett hagyományos vizsgálatokban, amelyben biztonságos farmakológiát, egyszeri és ismételt adag beadását követő toxicitást, reproduktív toxicitást, mutagén hatást és helyi toxicitást vizsgáltak, humán alkalmazás során jelentkező egyéb káros hatást nem tapasztaltak, mint amely a magas bupivakain dózis farmakodinamikai hatása alapján várható volt (pl. központi idegrendszeri és cardiovascularis tünetek). Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 5 ml-es I-es típusú üvegampulla. Dobozonként 1, 5 vagy 10 ampulla. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Kizárólag egyszeri alkalmazásra. A megmaradó oldatot meg kell semmisíteni. A fel nem használt gyógyszert, illetve hulladékanyagot a helyi előírásoknak megfelelően kell megsemmisíteni. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés ? (egy kereszt) Osztályozás: II./3 csoport Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 3. §-nak ga pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I). 6.4 Különleges tárolási előírások Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást. A felbontást követő tárolási körülményekre vonatkozóan lásd a 6.3. pontot. 6.3 Felhasználhatósági időtartam Bontatlan csomagolásban: 3 év. Felnyitás után azonnal felhasználandó. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA PANPHARMA Z.I. du Clairay 35133 Luitré FRANCIAORSZÁG 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-24005/01 5× I-es típusú üvegampulla 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2022. február 09. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2022. február 09. 9 OGYÉI/52512/2021 2. verzió Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség Fontos kiemelni, hogy nagyszámú terhes és fogamzóképes korban levő nő részesült bupivakain-kezelésben. Eddig nem számoltak be a reproduktív folyamat konkrét zavarairól, például nem jelentették a fejlődési rendellenességek előfordulási gyakoriságának fokozódását (ld. továbbá az 5.2. Farmakokinetikai tulajdonságok című szakaszt). Eddig nem számoltak be a reproduktív folyamat konkrét zavarairól, például nem jelentették a fejlődési rendellenességek előfordulási gyakoriságának fokozódását (ld. továbbá az 5.2. Farmakokinetikai tulajdonságok című szakaszt). Ugyanakkor előrehaladott terheseknél 20-30 %-os dóziscsökkentés szükséges az újszülöttet érintő légzésdepresszió, hypotensio és bradycardia kockázata miatt. (ld. továbbá a 4.4. szakaszt). A Bupivakain átjut a méhlepénybe. Bár a bupivakain koncentrációja a köldökzsinórban alacsonyabb, mint az anyai szérumkoncentráció, a szabad bupivakain koncentrációja változatlan marad. Szoptatás A bupivakain átjuthat az anyatejbe, de olyan csekély mennyiségben, hogy ez általában nem jár az újszülött károsodásának veszélyével. Termékenység Nincsenek humán adatok a bupivakain termékenységre kifejtett hatására vonatkozóan | 
