Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

SANERGY SPINAL 5 MG/ML OLDATOS INJEKCIÓ 5X4ML AMP

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
As Grindeks
Hatástani csoport:
N01BB Amidok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-23684/01
Hatáserősség:
+ (egykeresztes), erős hatású (+)
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
I Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók számára rendelhető
illetve kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek és 12 évesnél idősebb serdülők

A következő ajánlások egy átlagos felnőtt betegnél történő alkalmazás esetén irányadónak tekintendők. A szükséges dózis meghatározásánál a beteg fizikai állapotát és az egyidejűleg alkalmazott más gyógyszeres kezelést is figyelembe kell venni. A megfelelő anesztézia eléréséhez szükséges lehető legkisebb dózist kell alkalmazni. Az anesztézia hatástartama az alkalmazott dózistól függ. Az anesztézia mélységét nehéz előre megítélni, különösen izobár injekció alkalmazás esetén.

A dózist csökkenteni kell időseknél és előrehaladott terhességben (lásd 4.4 pont).

Az 1. táblázat a hatásos blokád létrehozásához javasolt adagolást foglalja össze, átlagos felnőtt betegek esetén. Az anesztézia mélysége és hatástartama egyénenként jelentősen eltérhet.

1. táblázat Javasolt adagolás felnőtteknél

Javallat

A gyógyszer koncentrációja
Térfogat
Dózis
A hatás beállta
A hatás időtartama

[mg/ml]
[ml]
[mg]
[perc]
[óra]
Alsó végtagi sebészeti beavatkozás, beleértve a csípőízületet is
5,0
2-4
10-20
5-8
1,5-4

Gyermekek és serdülők

Újszülöttek, csecsemők és 40 kg-nál alacsonyabb testtömegű gyermekek és serdülők
A kisgyermekek és felnőttek közötti egyik különbség az, hogy újszülötteknél és nagyon fiatal gyermekeknél a cerebrospinalis folyadék térfogata viszonylag nagy, ezért azonos szintű idegblokád eléréséhez viszonylag magasabb (ttkg-ban kifejezett) dózis alkalmazása szükséges, felnőttekkel összehasonlítva.

A gyermekgyógyászati regionális anesztéziai eljárásokat csak olyan képzett klinikus végezheti, aki ismeri ezt a betegcsoportot és a technikát.

A 2. táblázatban felsorolt dózisok gyermekek és serdülők esetén irányadónak tekintendők. Egyéni eltérések előfordulnak. A speciális idegblokádokat befolyásoló tényezők tekintetében az erre vonatkozó tankönyvekben leírtakat kell figyelembe venni. A megfelelő anesztéziához szükséges legalacsonyabb dózist kell alkalmazni.

2. táblázat Javasolt adagolás újszülötteknél, csecsemőknél, gyermekeknél és serdülőknél

Testtömeg (ttkg)
Dózis (mg/ttkg)
< 5
5-15
15-40
0,40-0,50 mg/ttkg
0,30-0,40 mg/ttkg
0,25-0,30 mg/ttkg

Az alkalmazás módja

Intrathecalis alkalmazásra.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A spinalis érzéstelenítési eljárásokat kizárólag megfelelően felszerelt és megfelelő személyzettel rendelkező osztályon lehet végezni, azaz olyan, teljesen felszerelt műtőben, ahol azonnal rendelkezésre állnak a monitorozáshoz és a resuscitatióhoz szükséges felszerelések és életmentő gyógyszerek.

Más helyi érzéstelenítőkhöz hasonlóan a bupivakain akut toxikus hatásokat okozhat a központi idegrendszerben és a szív-ér rendszerben, ha az érzéstelenítő magas plazmakoncentrációját az alkalmazott eljárás okozza. Ez különösen hangsúlyos véletlenszerű iv. beadáskor vagy sűrűn erezett területen történő alkalmazáskor. A bupivakain magas plazmakoncentrációja kapcsán ventricularis arrhythmiáról, ventricularis fibrillatióról, hirtelen cardiovascularis összeomlásról, illetve halálról is beszámoltak. Nem valószínű azonban, hogy a spinalis anesztéziában rendszerint alkalmazott dózistartományon belül adva a gyógyszer magas plazmakoncentrációt érne el.

A helyi érzéstelenítő subarachnoidealis térben történő alkalmazása előtt az intravénás hozzáférést biztosítani kell.

Az érzéstelenítés fenntartásáért felelős aneszteziológusnak gondoskodnia kell a gyógyszer iv. beadsásának elkerüléséről és ismernie kell a mellékhatások, a szisztémás toxicitás és más komplikációk diagnózisának és kezelésének módját. A toxicitás vagy teljes spinalis blokád jelei esetén a gyógyszer alkalmazását azonnal le kell állítani (lásd 4.8 és 4.9 pont).

A regionális anesztézia gyakran optimális érzéstelenítési technika, néhány beteg azonban fokozottabb figyelmet igényel a súlyos mellékhatások kockázatának csökkentése érdekében:
- idősek vagy rossz általános állapotban levő betegek;
- előrehaladott terhesség esetén;
- azok a betegek, akiknél részleges vagy teljes szívblokk áll fenn, mivel a helyi érzéstelenítők csökkenthetik a myocardialis átvezetést;
- előrehaladott májbetegségben vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek;
- hypovolaemiás betegek, mivel subarachnoidealis anesztézia során - függetlenül az alkalmazott gyógyszertől - hirtelen hypotonia alakulhat ki. Az intratechalis alkalmazást követően felnőtteknél észlelt hypotonia a 8 évesnél fiatalabb gyermekek esetén ritka.
- ha a beteget III. osztályba tartozó antiarrhythmikummal (pl. amiodaron) kezelik, szoros felügyeletet kell biztosítani (beleértve az EKG monitorozást is), mivel a szívhatások összeadódhatnak (lásd 4.5 pont).

A spinalis érzéstelenítés hypotoniához és bradycardiához vezethet. Ezen komplikációk kockázata csökkenthető érszűkítők injekciós beadásával. A hypotoniát azonnal kezelni kell szimpatomimetikum intravénás befecskendezésével és szükség szerinti ismétlésével.

A spinalis anesztézia ritka, de súlyos mellékhatása a magasra terjedő vagy teljes spinalis blokád, ami keringési vagy légzési depressziót eredményezhet. A kiterjedt szimpatikus blokád keringési depressziót okoz, amely súlyos hypotoniához és bradycardiához, illetve időnként akár szívmegálláshoz is vezet. A légzőizmokat (beleértve a diaphragmát is) beidegző idegek blokádja légzési depressziót okozhat.

Időseknél és előrehaladott terhességben fennáll a magasra terjedő vagy teljes spinalis blokád kockázata. Ezeknél a betegeknél a dózist csökkenteni kell (lásd 4.2 pont).

Intrathecalis anesztézia során, az alkalmazott helyi érzéstelenítőtől függetlenül, számolni kell a jelentős hypotonia kialakulásának lehetőségével.

Az intrathecalis anesztézia ritka következménye a neurológiai sérülés, amely paraesthesia, anesztézia, motoros gyengeség és paralysis formájában nyilvánuhat meg. Ritkán ezek a tünetek tartósan is megmaradnak.

A neurológiai megbetegedéseket (pl. sclerosis multiplex, hemiplegia, paraplegia és neuromuscularis megbetegedések) valószínűleg nem súlyosbítja a spinalis érzéstelenítés, de ezek a kórképek elővigyázatosságot igényelnek. Az anesztéziára vonatkozó döntés meghozatala előtt az előnyöket és kockázatokat mérlegelni kell a betegre nézve.

A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (12,59 mg) nátriumot tartalmaz ampullánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes".


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A közvetlen érzéstelenítő hatáson kívül a helyi érzéstelenítők enyhe hatást gyakorolhatnak a mentális funkciókra és a mozgáskoordinációra, valamint átmenetileg korlátozhatják a mozgásképességet és a koncentrálási képességet.


4.9 Túladagolás

Előírásszerű alkalmazás esetén nem valószínű, hogy a hatóanyag toxikus szisztémás koncentrációt érne el. Ugyanakkor, ha egyidejűleg más helyi érzéstelenítőket is alkalmaznak, a toxikus hatások összeadódnak, ami szisztémás toxikus reakciókat válthat ki (lásd 4.8.2 és 4.8.3 pont).





Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása
A készítmény mellékhatásprofilja hasonló a többi hosszú hatástartamú, intrathecalis technikával beadott helyi érzéstelenítőéhez. A mellékhatásokat nehéz elkülöníteni az idegblokád élettani hatásaitól (pl. vérnyomásesés, bradycardia, átmeneti vizeletretenció) vagy a tűszúrás által közvetlenül (pl. spinalis haematoma) vagy közvetve (pl. meningitis, epiduralis tályog) okozott hatásoktól, vagy a cerebrospinalis folyadék szivárgása következtében kialakuló mellékhatásoktól (pl. a dura mater átszúrását követően jelentkező fejfájás)

A mellékhatások táblázatos összefoglalása
A 3. táblázat a mellékhatásokat a MedDRA szerinti szervrendszeri kategóriáknak és gyakorisági kategóriáknak megfelelően mutatja be: nagyon gyakori (? 1/10), gyakori (? 1/100 - ? 1/10), nem gyakori (? 1/1000 - ? 1/100), ritka (? 1/10 000 - ? 1/1000).

3. táblázat: Mellékhatások
Immunrendszeri betegségek és tünetek
ritka
allergiás reakciók, anafilaxiás reakció/sokk
Idegrendszeri betegségek és tünetek
gyakori
fejfájás
nem gyakori
paraesthesia, paresis, dysaesthesia
ritka
paraplegia, paralysis, neuropathia, nem fertőző arachnoiditis
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
nagyon gyakori
hypotonia, bradycardia
ritka
szívmegállás
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
ritka
légzésdepresszió
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
nagyon gyakori
hányinger
gyakori
hányás
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
nem gyakori
izomgyengeség, hátfájdalom
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
gyakori
vizeletretenció, vizelet-inkontinencia

Egyes kiválasztott mellékhatások leírása

Akut szisztémás toxicitás

A készítmény javasolt módon történő alkalmazásakor nem valószínű, hogy a hatóanyag toxikus szisztémás koncentrációt érne el. Ugyanakkor, ha egyidejűleg más helyi érzéstelenítőket is alkalmaznak, a toxikus hatások összeadódnak, ami szisztémás toxikus reakciókat válthat ki.

Akut szisztémás toxicitás kezelése

Ha akut szisztémás toxicitás jelei mutatkoznak vagy teljes spinalis blokád jön létre, a helyi érzéstelenítő injekció adását azonnal fel kell függeszteni és a cardiovascularis vagy az idegrendszeri tüneteket (görcsrohamok, központi idegrendszeri depresszió) megfelelő módon kezelni kell.

A keringés leállása esetén haladéktalanul cardiopulmonalis resuscitatiót kell végezni az érvényben lévő előírásoknak megfelelően. A légzés optimalizálása, a keringés támogatása és az acidózis kezelése létfontosságú, mivel a hypoxia és az acidózis fokozza a helyi érzéstelenítők szisztémás toxicitását.

Ha akut szisztémás toxicitás jelei mutatkoznak vagy teljes spinalis blokád jön létre, a helyi érzéstelenítő alkalmazását azonnal fel kell függeszteni és a központi idegrendszeri toxicitás tüneteit (görcsrohamok, központi idegrendszeri depresszió) a légutak biztosításával, megfelelő légzéstámogatással és görcsoldó adásával (pl. 1-3 mg/ttkg tiopentál, diazepám és midazolám iv.) kell kezelni. Izomrelaxánsok beadása kizárólag a megfelelő eszméletlenség bevezetése után lehetséges, mivel alkalmazásuknak feltétele lehet a trachealis intubáció és a gépi lélegeztetés.

Légzésleállás esetén haladéktalanul cardiopulmonalis resuscitatiót kell végezni az érvényben lévő előírásoknak megfelelően. A toxicitás kezelése szempontjából létfontosságú az optimális oxigénellátás és légzéstámogatás (a hypoxia és/vagy hypercapnia megelőzése céljából), a vérvolumen módosítása (euvolaemia elérése) és az acidózis kezelése, mivel a hypoxia és az acidózis fokozza a helyi érzéstelenítő okozta szisztémás toxicitást. Hypotonia és/vagy bradycardia kialakulása esetén intravénás folyadékkal, érszűkítőkkel és/vagy pozitív inotrop gyógyszerekkel történő kezelést kell kezdeni. Gyermekek esetén a dózist az életkor és a testtömeg alapján kell beállítani.

Gyermekek és serdülők
Gyermekek és serdülők esetén a mellékhatások hasonlóak a felnőtteknél észleltekhez, ugyanakkor gyermekeknél a toxicitás korai jelei nehezen állapíthatók meg, ha a helyi blokádot általános érzéstelenítés mellett hozzák létre.

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Helyi érzéstelenítők, amidok
ATC-kód: N01BB01

A bupivakain hosszú hatású, amid-típusú helyi érzéstelenítő. A bupivakain spinalis alkalmazásakor az érzéstelenség gyorsan beáll és közepesen hosszan vagy hosszan tart. A hatástartam függ az alkalmazott dózis nagyságától.
Más helyi érzéstelenítőkhöz hasonlóan reverzibilisen blokkolja az idegrostok ingerületvezetését azáltal, hogy gátolja a nátriumionok beáramlását az idegsejt membránján keresztül.
A készítmény a cerebrospinális folyadékhoz képest 20 °C-on enyhén hiperbár, míg 37 °C-on enyhén hipobár oldat. A készítmény gyakorlatilag izobár oldatnak tekinthető, az eloszlását pedig csak minimálisan befolyásolja a testhelyzet.
A glükózmentes (izobár) oldatok kevésbé reprodukálható szintű, de hosszabb időtartamú blokádot hoznak létre, mint a hiperbár oldatok.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A bupivakain pKa-értéke 8,2, megoszlási hányadosa 346 (25 oC, n-oktanol/foszfát puffer pH 7,4). A metabolitok aktivitása kisebb mértékű a bupivakain aktivitásánál.

Felszívódás
A bupivakain felszívódása a subarachnoidealis térből teljes és bifázisos, felzési ideje 50 perc és 408 perc. A lassú felszívódás korlátozza a bupivakain eliminációjának sebességét. A látszólagos terminális felezési idő hosszabb, mint intravénás beadást követően. Más regionális érzéstelenítési eljárásokkal összehasonlítva a bupivakain plazmakoncentrációja intrathecalis érzéstelenítés után alacsony, mivel kis dózist igényel. Általánosságban, a plazmakoncentráció 0,4 mg/l-rel nő minden mg-nyi befecskendezett gyógyszer után, tehát 20 mg bupivakain alkalmazása után a plazmakoncentráció körülbelül 0,1 mg/l.

Biotranszformáció
A bupivakain teljes plazma-clearance értéke 0,58 l/perc, egyensúlyi állapotban mért eloszlási térfogata 73 l, terminális felezési ideje 2,7 óra, intermedier máj-extrakciós aránya pedig 0,38 iv. beadás után. A bupivakain a plazmában elsősorban az alfa-1 savas glikoproteinhez kötődik, fehérjekötődési aránya 96%. A bupivakain clearance majdnem teljesen a májban történő metabolizáció eredménye, és a clearance-t jobban befolyásolja a májenzimek aktivitása, mint a máj perfúziója. A bupivakain könnyen átjut a placentán és az egyensúlyi állapot a szabad koncentráció tekintetében gyorsan beáll. A magzatnál a plazmafehérjéhez való kötődés mértéke alacsonyabb az anyainál, ami alacsonyabb teljes plazmakoncentrációt eredményez a magzatnál.
A bupivakain kiválasztódik a humán anyatejbe, azonban csak olyan mennyiségben, amely nem jelent kockázatot a csecsemőre nézve.
A bupivakain nagymértékben metabolizálódik a májban, főként aromás hidroxiláció révén 4-hidroxi-bupivakainná és N-dezalkiláció révén pipekolil-xilidinné (PPX). Mindkét átalakulás a citokróm P4503A4 rendszeren keresztül megy végbe.

Elimináció
A bupivakain kb. 1%-a választódik ki változatlan formában a vizelettel 24 óra alatt és kb. 5%-a N-dezalkilált metabolitként, mint pipekolil-xilidin (PPX). A PPX és a 4-hidroxi-bupivakain plazmakoncentrációja folyamatos beadás közben alacsonyabb, mint a bupivakainé.

Gyermekek és serdülők
Gyermekeknél és serdülőknél a bupivakain farmakokinetikája hasonló a felnőttekéhez.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos - farmakológiai biztonságossági, egyszeri és ismételt adagolású toxicitási, reprodukcióra és fejlődésre kifejtett toxicitási, mutagenitási és helyi toxicitási - vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a bupivakain alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható, kivéve azokat a farmakodinámiás hatásokat, amelyek a bupivakain nagy dózisainak alkalmazása után várhatók (pl. központi idegrendszeri toxicitás, cardiotoxicitás).





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

4 ml oldat I. típusú, 5 ml-es, színtelen, törővonallal vagy törőponttal ellátott bórszilikát üvegampullába töltve.
5 db ampulla PVC tálcán, dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Az oldat nem tartalmaz tartósítószert és kizárólag egyszeri alkalmazásra való. Felnyitás után a készítményt azonnal fel kell használni! A fel nem használt oldatot ki kell dobni.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés ? (egy kereszt)
Osztályozás: II./3 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 3. §-nak ga pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).



6.4 Különleges tárolási előírások

Nem fagyasztható!


6.3 Felhasználhatósági időtartam

5 év

Mikrobiológiai szempontból a készítményt azonnal fel kell használni.


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

AS GRINDEKS.
Krustpils iela 53,
Riga, LV-1057
Lettország


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

OGYI-T-23684/01 5 × 4 ml I-es típusú boroszilikát üvegampulla


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2020. június 9.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2021. február 12.



8







OGYÉI/35863/2020




Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség
Fontos kiemelni, hogy terhes és fogamzóképes korban lévő nők nagy számban részesültek bupivakain-kezelésben. A bupivakain alkalmazásakor nem számoltak be sem a reprodukciós funkciók károsodásáról fogamzóképes korú nők esetén, sem magzati fejlődési rendellenességek előfordulásáról terhes nők esetén (lásd 5.3 pont). Előrehaladott terhességben dóziscsökkentésre van szükség (lásd 4.4 pont).

Szoptatás
A bupivakain csak kis mennyiségben választódik ki az anyatejbe és csekély mértékben szívódik fel orálisan, ezért a szoptatott csecsemőnél mellékhatások nem várhatók. Bupivakainnal történő érzéstelenítést követően ezért a szoptatás lehetséges. A legfrissebb irodalmi adatok szerint azok az anyák, akiknek csecsemője időre született vagy már idősebb, általában folytathatják a szoptatást, amint az érzéstelenítésből felébredtek, állapotuk stabil és éberek. Ugyanakkor körültekintően kell eljárni koraszülött, illetve olyan csecsemők esetén, akiknél fennáll az apnoe, a hypotonia vagy a hypotensio kockázata, mivel ők érzékenyebbek lehetnek kis mennyiségű bupivakainra is, ezért szoros monitorozásra van szükség, különösen az anyánál történő bupivakain alkalmazást követő 24 órában.

Termékenyég
A bupivakain-hidroklorid humán termékenységre kifejtett hatásairól nem állnak rendelkezésre adatok.