Mediris

Mellékhatás

4.8 pont). A Roxera Plus filmtabletta alkalmazását fel kell függeszteni, vagy csökkenteni kell a gyógyszeradagot, ha a szérum transzaminázok szintje meghaladja a normál tartomány felső határának háromszorosát. A májat érintő, súlyos nemkívánatos (főleg emelkedett transzaminázszintek formájában jelentkező) eseményekről a forgalomba hozatalt követő alkalmazás során gyakrabban számoltak be 40 mg-os rozuvasztatin dózis alkalmazásakor.

Népcsoportok
Rozuvasztatinnal elvégzett farmakokinetikai vizsgálatok során ázsiai származású betegeknél fokozott expozíciót tapasztaltak, kaukázusi betegekkel összehasonlítva (lásd 4.2, 4.3 és 5.2 pont).

Proteáz-inhibitorok
Fokozott szisztémás rozuvasztatin-expozíciót figyeltek meg különböző proteáz-gátlók és ritonavir kombinációja mellett, egyidejűleg rozuvasztatinnal is kezelt betegeknél. Proteáz-inhibitorokkal kezelt HIV-betegeknél a Roxera Plus filmtabletta alkalmazásakor a lipidszintcsökkentés előnyét és a rozuvasztatin plazmakoncentráció emelkedésének lehetőségét egyaránt szem előtt kell tartani, amikor a proteáz-inhibitorokkal kezelt betegeknél megkezdik a rozuvasztatin-kezelést és növelik a rozuvasztatin dózisát. Az egyidejű alkalmazás bizonyos proteáz-inhibitorokkal nem javasolt, kivéve, ha módosítják a Roxera Plus filmtabletta dózisát (lásd 4.2 és 4.5 pont).

Interstitialis tüdőbetegség
Sztatinok főként hosszú távú alkalmazása mellett, kivételes esetekben beszámoltak interstitialis tüdőbetegség kialakulásáról (lásd 4.8 pont). Kezdeti tünetként többek között dyspnoe, improduktív köhögés, és az általános egészségi állapot romlása (fáradékonyság, fogyás és láz) jelentkezhet. Ha felmerül az interstitialis tüdőbetegség gyanúja, a sztatin-terápiát le kell állítani.

Diabetes mellitus
Egyes bizonyítékok amellett szólnak, hogy az összes sztatin emeli a vér glükózszintjét, valamint olyan betegeknél, akik a későbbi diabetes kialakulása szempontjából nagy kockázatúak, hyperglykaemiát okozhatnak, antidiabetikus kezelést téve szükségessé. A sztatin-kezelés leállítása azonban nem indokolt, mivel a sztatinok vaszkuláris betegségek kockázatainak csökkentéséből származó előnye meghaladja a hyperglykaemia kialakulásának kockázatát. A veszélyeztetett betegek (éhomi glukózszint 5,6-6,9 mmol/l, BMI > 30 kg/m2, hypertriglyceridaemia, hypertonia) klinikai és biokémiai monitorozása szükséges, a nemzeti irányelveknek megfelelően.

A JUPITER vizsgálatban a bejelentett diabetes mellitus esetek teljes gyakorisága 2,8% volt rozuvasztatin, és 2,3% placebo esetén, legfőképpen azoknál a betegeknél, akiknek az éhomi glükózszintje 5,6-6,9 mmol/l volt.

Fibrátok
Az ezetimib biztonságosságát és hatásosságát a fibrátokkal való együttes alkalmazás esetén nem vizsgálták. Roxera Plus filmtablettát és fenofibrátot együtt szedő betegeknél felmerülő cholelithiasis gyanúja esetén epehólyag vizsgálatokra van szükség és a terápiát meg kell szakítani (lásd 4.5 és 4.8 pont).

Antikoagulánsok
Ha a Roxera Plus filmtablettát warfarinnal, más kumarin-típusú antikoagulánssal, vagy fluindionnal együtt adják, szakszerűen monitorozni kell az INR (International Normalized Ratio) értékét (lásd 4.5 pont).

Súlyos, bőrt érintő mellékhatások
A rozuvasztatin-kezeléssel kapcsolatban súlyos, bőrt érintő mellékhatásokat jelentettek, beleértve a Stevens-Johnson-szindrómát (SJS) és az eosinophyliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (drug reaction with eosinophilia and systemic symptoms, DRESS) is, amely életveszélyes vagy halálos kimenetű is lehet. A beteget a gyógyszer rendelésekor tájékoztatni kell a súlyos bőrreakciók jeleiről és tüneteiről, továbbá szoros felügyelet szükséges. Amennyiben ezen reakciókra utaló jelek és tünetek jelentkeznek, a Roxera Plus alkalmazását azonnal fel kell függeszteni, és más kezelés lehetőségét kell megfontolni.
Ha a betegnél súlyos mellékhatás - például SJS vagy DRESS - jelentkezik a Roxera Plus alkalmazása során, akkor ezeknél a betegnél a Roxera Plus-kezelés újrakezdése a későbbiekben is tilos.

Segédanyagok
A Roxera Plus filmtabletta laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

A Roxera Plus kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz filmtablettánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes".

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A rozuvasztatin összetevőhöz kapcsolódóan

Az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek hatása a rozuvasztatinra

Transzportfehérje-gátlók: A rozuvasztatin bizonyos transzportfehérjék szubsztrátja, beleértve hepatikus uptake transzporter OATP1B1-et és efflux transzporter BCRP-t. A rozuvasztatin egyidejű alkalmazása olyan gyógyszerekkel, amelyek gátolják ezeket a transzportfehérjéket, a rozuvasztatin megnövekedett plazmakoncentrációját és a myopathia fokozott kockázatát eredményezheti (lásd 4.2 és 4.4 pont, valamint 1. táblázat a 4.5 pontban).

Ciklosporin: Ciklosporin és rozuvasztatin egyidejű alkalmazásakor a rozuvasztatin AUC (Area Under Curve, plazmakoncentráció-idő görbe alatti terület) értéke átlagosan hétszer magasabb volt az egészséges önkénteseknél mért értékekhez képest (lásd 1. táblázat). A rozuvasztatin ellenjavallt azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg ciklosporint is kapnak (lásd 4.3 pont). Az egyidejű alkalmazás nem befolyásolta a ciklosporin plazmakoncentrációját.

Proteáz-gátlók: Habár az interakció pontos mechanizmusa nem ismert, proteáz-inhibitorok egyidejű alkalmazásakor a rozuvasztatin-expozíció erőteljesen megnövekedhet (lásd 1. táblázat). Például egy egészséges önkénteseken elvégzett farmakokinetikai vizsgálatban, 10 mg rozuvasztatint és két proteáz inhibitort tartalmazó kombinált készítmény (300 mg atazanavir/100 mg ritonavir) együttadásakor a rozuvasztatin egyensúlyi AUC(0-24) értéke kb. 3-szorosára, cmax értéke 7-szeresére nőtt. A rozuvasztatin és néhány proteáz-inhibitor kombinációjának egyidejű alkalmazása megfontolható a rozuvasztatin-dózismódosítás gondos mérlegelése után, a rozuvasztatin-expozíció várható növekedését alapul véve (lásd 4.2 és 4.4 pont, valamint 1. táblázat).

Gemfibrozil és más lipidszintcsökkentő szerek: Rozuvasztatin és gemfibrozil egyidejű alkalmazásakor a rozuvasztatin cmax és AUC-értékei kétszeresére növekedtek (lásd 4.4 pont). Specifikus gyógyszer-kölcsönhatási vizsgálatok során nyert adatok alapján, fenofibráttal nem várható lényeges farmakokinetikai interakció, bár farmakodinámiás kölcsönhatás felléphet. A gemfibrozil, a fenofibrát és más fibrátok, vagy a niacin (nikotinsav) lipidszint csökkentő dózisai (? 1 g/nap) HMG-CoA-reduktáz-inhibitorokkal együtt adva fokozzák a myopathia kockázatát, ennek valószínűsíthető oka, hogy ezek a készítmények monoterápiában alkalmazva is előidézhetnek myopathiát. A rozuvasztatin 40 mg-os dózisa ellenjavallt fibrátok egyidejű alkalmazásakor (lásd 4.3 és 4.4 pont). Ezeknek a betegeknek a kezelését úgyszintén 5 mg-os dózissal kell kezdeni.

Antacidok: Valamely alumínium- és magnézium-hidroxid-tartalmú antacid-szuszpenzió és rozuvasztatin együttadása a rozuvasztatin plazmakoncentráció megközelítőleg 50%-os csökkenését okozta. Ez a hatás mérséklődött, amikor az antacidot a rozuvasztatin bevétele után 2 órával alkalmazták. Ennek az interakciónak a klinikai jelentőségét nem vizsgálták.

Eritromicin: Rozuvasztatin és eritromicin egyidejű alkalmazásakor a rozuvasztatin AUC(0-t) értéke 20%-kal, Cmax értéke 30%-kal csökkent. Ez a kölcsönhatás az eritromicin által kiváltott, fokozott bélmotilitás következménye lehet.

Citokróm P450 enzimek: In vitro és in vivo vizsgálatokból származó eredmények azt mutatták, hogy a rozuvasztatin a P450 izoenzimrendszernek se nem inhibitora, se nem induktora. Továbbá a rozuvasztatin ezeknek az izoenzimeknek gyenge szubsztrátja. Így a citokróm P450 mediált metabolizmus eredményeként gyógyszer-interakció nem várható. Nem figyeltek meg klinikai szempontból jelentős interakciót sem rozuvasztatin és flukonazol (CYP2C9 és CYP3A4-inhibitor), sem rozuvasztatin és ketokonazol (CYP2A6 és CYP3A4-inhibitor) között.

A rozuvasztatin dózismódosítását igénylő interakciók (lásd még 1. táblázat): Amikor rozuvasztatin egyidejű alkalmazása szükséges olyan gyógyszerekkel, amelyek ismerten növelik a rozuvasztatin-expozíciót, módosítani kell a rozuvasztatin dózisait. Napi egyszer 5 mg rozuvasztatin legyen a kezdő dózis, ha az expozíció (AUC) várható növekedése kb. 2 szeres vagy nagyobb. A rozuvasztatin maximális napi dózisát úgy kell módosítani, hogy a várható rozuvasztatin-expozíció valószínűleg ne haladja meg azt az értéket, amely a napi 40 mg rozuvasztatin bevételekor alakul ki interakciót kiváltó gyógyszer nélkül, például 20 mg-os rozuvasztatin dózis gemfibrozillel (1,9-szeres növekedés) és 10 mg-os rozuvasztatin dózis ritonavir/atazanavir kombinációjával (3,1-szeres növekedés).

Tikagrelor: A tikagrelor befolyásolhatja a rozuvasztatin vesén át történő kiválasztását, ezáltal növelheti a rozuvasztatin akkumulációjának kockázatát. Bár a pontos mechanizmus nem ismert, néhány esetben a tikagrelor és a rozuvasztatin együttes alkalmazása a vesefunkció romlásához, megnövekedett CPK-szinthez, és rhabdomyolysis kialakulásához vezetett.

Amennyiben a megfigyelés alapján a gyógyszer a rozuvasztatin AUC értékét kevesebb mint kétszeresére növeli, úgy a kezdő dózist nem szükséges csökkenteni, de a rozuvasztatin dózis 20 mg fölé emelése elővigyázatosságot igényel.

1. táblázat. Az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek hatása a rozuvasztatin-expozícióra (AUC; csökkenő nagyságrendben) a közölt klinikai vizsgálatokból.
A rozuvasztatin AUC értékének 2-szeres vagy nagyobb mértékű növekedése
A kölcsönhatásba lépő gyógyszer adagolási rendje
Rozuvasztatin
adagolási rendje
Rozuvasztatin AUC* változása
Szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevir (400 mg-100 mg-100 mg) + voxilaprevir (100 mg) napi egyszer, 15 nap
10 mg egyszeri dózis
7,4-szeres ?
Ciklosporin 2×75 mg - 2×200 mg/nap, 6 hónap
1×10 mg/nap, 10 nap
7,1-szeres ?
Darolutamid 600 mg napi kétszer, 5 nap
5 mg, egyszeri dózis
5,2-szeres ?
Regorafenib 160 mg napi egyszer, 14 nap
5 mg, egyszeri dózis
3,8-szeres ?
Atazanavir 300 mg/ritonavir 100 mg napi egyszer, 8 nap
10 mg, egyszeri dózis
3,1-szeres ?
Velpataszvir 100 mg napi egyszer
10 mg, egyszeri dózis
2,7-szeres ?
Ombitaszvir 25 mg/paritaprevir 150 mg/ ritonavir 100 mg napi egyszer/ dazabuvir 400 mg napi kétszer, 14 nap
5 mg, egyszeri dózis
2,6-szeres ?
Grazoprevir 200 mg/elbasvir 50 mg napi egyszer, 11 nap
10 mg, egyszeri dózis
2,3-szeres ?
Glekaprevir 400 mg/pibrentaszvir 120 mg napi egyszer, 7 nap
5 mg napi egyszer, 7 nap
2,2 szeres ?
Lopinavir 400 mg/ritonavir 100 mg napi kétszer, 17 nap
1×20 mg/nap, 7 nap
2,1-szeres ?
Klopidogrel 300 mg-os telítő adag, 75 mg-mal folytatva, 24 óránként
20 mg, egyszeri dózis
2-szeres ?
A rozuvasztatin AUC értékének kevesebb mint 2-szeres mértékű növekedése
A kölcsönhatásba lépő gyógyszer adagolási rendje
Rozuvasztatin
adagolási rendje
Rozuvasztatin AUC* változása
Gemfibrozil 2×600 mg/nap, 7 nap
80 mg, egyszeri dózis
1,9-szeres ?
Eltrombopag 1×75 mg/nap, 5 nap
10 mg, egyszeri dózis
1,6-szeres ?
Darunavir 600 mg/ritonavir 100 mg napi kétszer, 7 nap
1×10 mg/nap, 7 nap
1,5-szeres ?
Tipranavir 500 mg/ritonavir 200 mg napi kétszer, 11 nap
10 mg, egyszeri dózis
1,4-szeres ?
Dronedaron 2×400 mg/nap
Nem elérhető
1,4-szeres ?
Itrakonazol 1×200 mg/nap, 5 nap
10 mg, egyszeri dózis
1,4-szeres ?**
Ezetimib 1×10 mg/nap, 14 nap
1×10 mg/nap 14 nap
1,2-szeres ?**
A rozuvasztatin AUC értékének csökkenése
A kölcsönhatásba lépő gyógyszer adagolási rendje
Rozuvasztatin
adagolási rendje
Rozuvasztatin AUC* változása
Eritromicin 4×500 mg/nap, 7 nap
80 mg, egyszeri dózis
20% ?
Baikalin 3×50 mg/nap, 14 nap
20 mg, egyszeri dózis
47% ?
* Az ×-szeres változásként megadott adat az egyidejű alkalmazás és a rozuvasztatin monoterápia közötti egyszerű arányszámot mutatja. A százalékban kifejezett változás a rozuvasztatin monoterápiához képest mért relatív százalékos eltérést jelenti.
Növekedés: "?", csökkenés: "?".
** Számos interakciós vizsgálatot végeztek különböző rozuvasztatin dózisokkal, a táblázat a legszignifikánsabb arányt mutatja.

A rozuvasztatin hatása az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerekre

K-vitamin-antagonisták: Hasonlóan más HMG-CoA-reduktáz-inhibitorokhoz, egyidejűleg K-vitamin-antagonistával (pl. warfarin vagy más, kumarin-típusú antikoaguláns) is kezelt betegeknél a rozuvasztatin-terápia megkezdése, illetve dózisának növelése a nemzetközi normalizált arány (International Normalized Ratio, INR) emelkedését eredményezheti. A Roxera Plus filmtabletta alkalmazásának felfüggesztése vagy dózisának csökkentése az INR csökkenését eredményezheti. Ilyen helyzetekben kívánatos az INR szakszerű monitorozása.

Orális fogamzásgátlók/hormonpótló kezelés (HRT): Rozuvasztatin és orális fogamzásgátlók egyidejű alkalmazásakor az etinilösztradiol AUC-értéke 26%-kal, a norgesztrel AUC-értéke 34%-kal nőtt. A plazmaszint-emelkedést az orális fogamzásgátló dózisának megválasztásakor figyelembe kell venni. Nincs farmakokinetikai adat olyan betegekről, aki hormonpótló kezelés mellett rozuvasztatint is szedett, ezért ilyen esetben nem zárható ki hasonló hatás. Mindazonáltal a klinikai vizsgálatok során a kombinációt kiterjedten alkalmazták nőknél, akik ezt jól tolerálták.

Egyéb gyógyszerek

Digoxin: Specifikus gyógyszer-interakciós vizsgálatok során nyert adatok alapján digoxinnal nem várható klinikai szempontból jelentős kölcsönhatás.

Fuzidinsav: Szisztémás fuzidinsav készítmények és sztatinok egyidejű adása fokozhatja a myopathia (pl. rhabdomyolysis) kockázatát. Ennek a kölcsönhatásnak a mechanizmusa (farmakodinámiás, farmakokinetikai vagy mindkettő) egyelőre nem ismert. Ezzel a kombinációval kezelt betegeknél rhabdomyolysisről számoltak be (melyek némelyike halálos kimenetelű volt). Amennyiben szisztémás fuzidinsav-kezelés szükséges, akkor annak teljes időtartamára fel kell függeszteni a rozuvasztatin-terápiát. Lásd még 4.4 pont.

Gyermekek és serdülők: Interakciós vizsgálatokat csak felnőtteken végeztek. A kölcsönhatás mértéke gyermekeknél és serdülőknél nem ismert.

Az ezetimib összetevőhöz kapcsolódóan

Preklinikai vizsgálatokban kimutatták, hogy az ezetimib nem indukálja a citokróm P450 gyógyszermetabolizáló enzimeket. Az ezetimib és ismerten az 1A2, 2D6, 2C8, 2C9, valamint a 3A4 citokróm P450 izoenzimeken, illetve az N-acetiltranszferáz enzimen keresztül metabolizálódó gyógyszerek között nem észleltek klinikailag jelentős kölcsönhatásokat.

Klinikai interakciós vizsgálatokban, együttadás esetén az ezetimib nem befolyásolta a dapszon, a dextrometorfán, a digoxin, az orális fogamzásgátlók (etinilösztradiol és levonorgesztrel), a glipizid, a tolbutamid vagy a midazolám farmakokinetikáját. Az ezetimibbel együtt adott cimetidin nem befolyásolta az ezetimib biohasznosulását.

Antacidok: Antacidokkal együtt adva az ezetimib felszívódásának üteme lassúbb, azonban az ezetimib biohasznosulása nem változik. A felszívódási sebesség csökkenésének feltehetően nincs klinikai jelentősége.

Kolesztiramin: Az egyidejű alkalmazás kolesztiraminnal körülbelül 55%-kal csökkentette az összes ezetimib származék (ezetimib + ezetimib-glükuronid) AUC átlagértékét. A Roxera Plus filmtabletta és kolesztiramin kombinálásától várható nagyobb mértékű LDL-C (alacsony denzitású lipoprotein) szint csökkenés ezen interakció miatt csökkenhet (lásd 4.2 pont).

Fibrátok: Roxera Plus filmtablettát és fenofibrátot szedő betegek esetében a kezelőorvosnak tisztában kell lennie azzal, hogy fennáll a cholelithiasis és az epehólyag-betegség kialakulásának veszélye (lásd 4.4 és 4.8 pont). A Roxera Plus filmtablettát és fenofibrátot egyidejűleg szedő betegeknél felmerülő cholelithiasis gyanúja esetén epehólyag vizsgálatokra van szükség és a terápiát meg kell szakítani (lásd 4.8 pont).
Fenofibrát, vagy gemfibrozil egyidejű alkalmazásakor kismértékben (kb. 1,5-, ill. 1,7-szeresére) nőtt az összezetimib-koncentráció. Az ezetimib és más fibrátok egyidejű alkalmazását nem vizsgálták.

A fibrátok fokozhatják a koleszterin kiválasztását az epébe, ami cholelithiasishoz vezethet. Állatokon elvégzett vizsgálatokban, az ezetimib növelte az epehólyagban lévő epe koleszterin tartalmát, azonban nem minden állatfajnál (lásd 5.3 pont). Nem zárható ki, hogy a Roxera Plus filmtabletta terápiás alkalmazása epekőképződés kockázatával jár.

Ciklosporin: 8, veseátültetés után lévő, állandó dózisú ciklosporinnal kezelt betegekkel (kreatitin-clearance ? 50 ml/perc) végzett vizsgálatban, az ezetimib 10 mg-os dózisának egyszeri alkalmazását követően az össz-ezetimibre vonatkozó görbe alatti terület (AUC) átlaga mintegy 3,4-szer (2,3-7,9-szeres tartományban) nagyobb volt, mint egy másik vizsgálatban lévő egészséges egyéneknél (n = 17). Egy másik vizsgálatban, veseátültetés után lévő, súlyos vesekárosodásban szenvedő, több gyógyszerrel, egyebek mellett ciklosporinnal is kezelt beteg összezetimib expozíciója 12-szeresre nőtt a csak ezetimibbel kezelt párhuzamos kontrollokhoz képest. Egy kétszakaszos keresztvizsgálatban 12 egészséges alany 8 napon át napi 20 mg ezetimibet kapott, a 7. napon pedig egyszeri 100 mg ciklosporint. A vizsgálat során a ciklosporin AUC-értékének átlagosan 15%-os növekedését figyelték meg (a 10%-os csökkenés és 51%-os növekedés tartományban) a kizárólag napi egyszeri 100 mg ciklosporin alkalmazásával összehasonlítva. Vesetranszplantált betegek esetében az ezetimibbel együttesen alkalmazott ciklosporin expozíciójának hatásáról kontrollos vizsgálatot nem végeztek. A Roxera Plus egyidejű alkalmazása ciklosporint szedő betegeknek ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Antikoagulánsok: Napi egyszeri 10 mg ezetimib együttes adása nem volt hatással a warfarin biohasznosíthatóságára és a protrombinidőre egy 12 egészséges, felnőtt férfin végzett vizsgálatban. A forgalomba hozatalt követően azonban beszámoltak a nemzetközi normalizált arány (INR) növekedéséről olyan betegek esetében, akiknél ezetimibet és warfarint, illetve fluindiont együttesen alkalmaztak. Amennyiben a Roxera Plus-t warfarinnal, egyéb kumarin-típusú véralvadásgátlóval vagy fluindionnal alkalmazzák egyidejűleg, az INR-értéket megfelelően ellenőrizni kell (lásd 4.4 pont).

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

A Roxera Plus filmtabletta alkalmazása ellenjavallt a terhesség és szoptatás ideje alatt (lásd 4.3 pont).
A fogamzóképes nőknek megfelelő fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk.

Terhesség
Rozuvasztatin
Mivel a koleszterin és egyéb, a koleszterin bioszintézisének eredményeképpen létrejövő közti termékek a magzat fejlődéséhez nélkülözhetetlenek, a HMG-CoA-reduktáz gátlásból eredő potenciális kockázat meghaladja a terápia előnyeit a terhesség ideje alatt. Állatokon végzett kísérletekből korlátozott számú adat áll rendelkezésre a reproduktív toxicitásra vonatkozóan (lásd 5.3 pont). Amennyiben a Roxera Plus-terápia ideje alatt a beteg teherbe esik, a kezelést azonnal fel kell függeszteni.

Ezetimib
Az ezetimib terhesség alatti alkalmazásáról nem állnak rendelkezésre klinikai adatok. Állatokon végzett kísérletek során a monoterápiában alkalmazott ezetimib sem közvetlen, sem közvetett módon nem gyakorolt káros hatást a terhesség lefolyására, a magzati fejlődésre, a szülésre és a születés utáni fejlődésre (lásd 5.3 pont).

Szoptatás
A Roxera Plus filmtabletta ellenjavallt a szoptatás alatt. A rozuvasztatin patkányokban kiválasztódik az anyatejbe. Nincs arra vonatkozó adat, hogy a gyógyszer kiválasztódik-e humán anyatejbe (lásd 4.3 pont).

Patkányokkal végzett vizsgálatok eredménye szerint az ezetimib kiválasztódik a tejjel. Az ezetimib humán anyatejbe történő kiválasztódására vonatkozóan nincs adat.

Termékenység
Az ezetimib humán termékenységre gyakorolt hatására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre klinikai vizsgálati adatok. Az ezetimib nem volt hatással a hím és a nőstény patkányok termékenyítő, ill. fogamzóképességére (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem végeztek vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a rozuvasztatin, vagy az ezetimib milyen hatással van a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre. Ugyanakkor farmakodinámiás tulajdonságai alapján a rozuvasztatin valószínűleg nem befolyásolja ezeket a képességeket. Gépjárművezetés és a gépek kezelése során figyelembe kell venni, hogy a rozuvasztatin alkalmazása során szédülésről számoltak be.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

- Nagyon gyakori (? 1/10);
- Gyakori (? 1/100 - < 1/10);
- Nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100);
- Ritka (? 1/10 000 - < 1/1000),
- Nagyon ritka (< 1/10 000)
- Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A biztonságossági jellemzők összefoglalása
A rozuvasztatin alkalmazásakor tapasztalt mellékhatások rendszerint enyhék és átmenetiek. A kontrollos klinikai vizsgálatokban rozuvasztatinnal kezelt betegek kevesebb mint 4%-a hagyta abba a vizsgálatot mellékhatások miatt.

A rozuvasztatin mellékhatás-profilját klinikai vizsgálatok és kiterjedt forgalomba hozatal utáni tapasztalatok alapján határozták meg. Ezetimibbel kezelt betegeknél (n = 2396) gyakrabban figyeltek meg mellékhatásokat a placebokezelésben részesült betegekhez képest (n = 1159), vagy mint ezetimib és sztatin egyidejű alkalmazásával (n = 11308), vagy sztatin monoterápiával kezelteknél (n = 9361). A forgalomba hozatalt követően észlelt mellékhatások olyan jelentésekből származnak, melyekben az ezetimibet vagy önmagában vagy sztatinnal együtt alkalmazták.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

2. táblázat: Mellékhatások rozuvaszatin monoterápiában és ezetimib sztatinnal történő együttadásakor a klinikai vizsgálatok és a posztmarketing tapasztalatok adatai alapján.

MedDRA
Szervrendszer osztály
Mellékhatások
Gyakoriság

Rozuvasztatin
Ezetimib és sztatin
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
thrombocytopenia
Ritka
Nem ismert
Immunrendszeri betegségek és tünetek
túlérzékenységi reakciók, beleértve az angiooedemát
Ritka
Nem ismert
Endokrin betegségek és tünetek
diabetes mellitus1
Gyakori
-
Pszichiátriai kórképek
depresszió
Nem ismert
Nem ismert
Idegrendszeri betegségek és tünetek
fejfájás
Gyakori
Gyakori

szédülés
Gyakori
Nem ismert

polyneuropathia
Nagyon ritka
-

emlékezetkiesés
Nagyon ritka
-

perifériás neuropathia
Nem ismert
-

alvászavarok (pl. álmatlanság és rémálmok)
Nem ismert
-

paraesthesia
-
Nem gyakori

myasthenia gravis
Nem ismert
-
Szembetegségek és szemészeti tünetek
ocularis myasthenia
Nem ismert
-
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
köhögés
Nem ismert
-

nehézlégzés
Nem ismert
Nem ismert
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
székrekedés
Gyakori
Nem ismert

hányinger
Gyakori
-

hasi fájdalom
Gyakori
-

pancreatitis
Ritka
Nem ismert

hasmenés
Nem ismert
-

szájszárazság
-
Nem gyakori

gastritis
-
Nem gyakori
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
emelkedett transzaminázszintek
Ritka
-

icterus
Nagyon ritka
-

hepatitis
Nagyon ritka
Nem ismert

cholelithiasis
-
Nem ismert

cholecystitis
-
Nem ismert
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
pruritus
Nem gyakori
Nem gyakori

bőrkiütés
Nem gyakori
Nem gyakori

urticaria
Nem gyakori
Nem gyakori

Stevens-Johnson-szindróma, eosinophyliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS)
Nem ismert
-

erythema multiforme
-
Nem ismert
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
myalgia
Gyakori
Gyakori

myopathia (pl. myositis)
Ritka
Nem ismert

rhabdomyolysis
Ritka
Nem ismert

ízületi fájdalom
Nagyon ritka
-

immunmediált nekrotizáló myopathia
Nem ismert
-

ínrendellenességek, olykor ínruptura szövődményként
Nem ismert
-

hátfájdalom
-
Nem gyakori

izomgyengeség
-
Nem gyakori

végtagfájdalom
-
Nem gyakori

Lupus-szerű szindróma
Ritka
-

Izomszakadás
Ritka
-
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
haematuria
Nagyon ritka
-
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
gynaecomastia
Nagyon ritka
-
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
asthenia
Gyakori
Nem gyakori

oedema
Nem ismert
Nem gyakori
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
emelkedett GPT és/vagy GOT szint
-
Gyakori
1 A gyakoriság a kockázati tényezők meglététől, ill. hiányától függ (éhomi glükóz szint ?5,6 mmol/l, BMI >30 kg/m2, hypertrigliceridaemia, hypertonia az anamnézisben)

Más HMG-CoA-reduktáz-inhibitorokhoz hasonlóan, a mellékhatások incidenciája dózisfüggő tendenciát mutat.

3. táblázat Mellékhatások ezetimib monoterápiában

Szervrendszer
Mellékhatások
Gyakorisá