| HEMLIBRA 150MG/ML OLDATOS INJEKCIÓ 1X105MG/0,7ML |  |
Forgalombahozatali engedély jogosultja: | Roche Registration Gmbh | Hatástani csoport: | B02BX Egyéb szisztémás hemosztatikumok | Törzskönyvi szám: | EU/1/18/1271/003 | Hatóanyagok: | | | Hatáserősség: | Nincs jelzése, nem erőshatású () | Fogy. ár: | 2812781 Ft | Kiadhatóság: | | SZ Szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos ellenőrzés mellett kiadható gyógyszerkészítmények. |
| | Kiadhatóság jogcíme: | | Jogcím | Támogatás (Ft) | Térítési díj (Ft) | | Általános | 0,00 | 2812781,00 | | Közgyógy | 2812781,00 | 0,00 | | Teljes | 0,00 | 2812781,00 | | Egyedi engedélyes | 0,00 | 2812781,00 |
| | Tárolás: | | +2 és +8 °c között | | Fagymentes helyen | | Fénytől védve | | Eredeti csomagolásban |
| | Főbb veszélyeztetett
csoportok: | | Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt | | Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt | | 1 éves kor alatt nem adható |
| | |
Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Oldatos injekció. Színtelen/enyhén sárgás oldat. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóRoche Registration GmbH Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Hemlibra 30 mg/ml oldatos injekció 1 ml oldat 30 mg emicizumabot tartalmaz* 12 mg emicizumabot tartalmaz 0,4 ml-es injekciós üvegenként, 30 mg/ml-es koncentrációban. 30 mg emicizumabot tartalmaz 1 ml-es injekciós üvegenként, 30 mg/ml-es koncentrációban. Hemlibra 150 mg/ml oldatos injekció 1 ml oldat 150 mg emicizumabot tartalmaz* 60 mg emicizumabot tartalmaz 0,4 ml-es injekciós üvegenként, 150 mg/ml-es koncentrációban. 105 mg emicizumabot tartalmaz 0,7 ml-es injekciós üvegenként, 150 mg/ml-es koncentrációban. 150 mg emicizumabot tartalmaz 1 ml-es injekciós üvegenként, 150 mg/ml-es koncentrációban. 300 mg emicizumabot tartalmaz 2 ml-es injekciós üvegenként, 150 mg/ml-es koncentrációban. * Az emicizumab egy humanizált monoklonális módosított immunglobulin G4 (IgG4) antitest, amelyet rekombináns DNS-technológiával, emlős kínai hörcsög petefészek (CHO) sejtkultúrában állítanak elő. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása L-arginin L-hisztidin L-aszparaginsav Poloxamer 188 Injekcióhoz való víz Javallat4.1 Terápiás javallatok A Hemlibra a vérzéses epizódok rutinszerű profilaxisára javallott haemophilia A-ban (veleszületett VIII-as faktor hiány) szenvedő betegeknél: ? VIII-as faktor elleni inhibitorokkal ? VIII-as faktor elleni inhibitorok nélkül: - súlyos betegség esetén (FVIII < 1%) - közepesen súlyos betegség esetén (FVIII ? 1% és ? 5%) súlyos vérzéses fenotípussal. A Hemlibra minden korcsoportban alkalmazható. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás A kezelést a haemophilia és/vagy vérzési rendellenességek kezelésében tapasztalt orvos irányítása alatt kell megkezdeni. Adagolás A Hemlibra-kezelés megkezdése előtti napon le kell állítani a "bypassing" aktivitású készítményekkel (például az aktivált prothrombinkomplex-koncentrátum [aPCC] és az aktivált rekombináns VII-es faktor [rFVIIa]) végzett kezelést (a rutin megelőzést is beleértve) (lásd 4.4 pont). A VIII-as faktor (FVIII) profilaxis folytatható a Hemlibra-kezelés első 7 napjában. Az ajánlott adag az első 4 hétben hetente egyszer 3 mg/ttkg (telítő dózis), azt követően az 5. héttől kezdve fenntartó dózisként hetente egyszer 1,5 mg/ttkg vagy kéthetente egyszer 3 mg/ttkg vagy négyhetente egyszer 6 mg/ttkg, minden esetben subcutan injekció beadásával. A telítő dózis adagolási rendje változatlan, függetlenül a fenntartó dózis adagolási rendjétől. A fenntartó dózis adagolási rendjét mindig a kezelőorvos és a beteg/gondozó adagolási preferenciája szerint kell megválasztani, így támogatva a gyógyszerrel kapcsolatos adherenciát. A betegnél alkalmazandó dózist (mg-ban) és térfogatot (ml-ben) a következőképpen kell kiszámítani: ? Telítő dózis (3 mg/ttkg) hetente egyszer az első 4 héten: a beteg testtömege (kg) × dózis (3 mg/ttkg) = az alkalmazandó emicizumab teljes mennyisége (mg) ? Azt követően az 5. héttől kezdve fenntartó dózis 1,5 mg/ttkg hetente egyszer vagy 3 mg/ttkg kéthetente egyszer vagy 6 mg/ttkg négyhetente egyszer: A beteg testtömege (kg) × dózis (1,5; 3 vagy 6 mg/ttkg) = az alkalmazandó emicizumab teljes mennyisége (mg) A Hemlibra teljes, subcutan alkalmazandó térfogatát a következőképpen kell kiszámítani: az alkalmazandó emicizumab teljes mennyisége (mg) ÷ injekciós üveg koncentrátuma (mg/ml) = a beadandó Hemlibra teljes térfogata (ml). Az alkalmazandó teljes térfogat elkészítésénél a különböző koncentrációjú Hemlibra készítmények (30 mg/ml-es és 150 mg/ml-es) nem kombinálhatók ugyanabban a fecskendőben. Injekciónként 2 ml-nél nagyobb térfogat nem alkalmazható. Példák: 16 kg testtömegű beteg esetén, hetente egyszer 1,5 mg/ttkg fenntartó dózis adagolási rend mellett: ? Telítő dózis példája (első 4 hétben): 16 kg × 3 mg/ttkg = 48 mg emicizumab az alkalmazandó telítő dózis. ? Az alkalmazandó térfogat kiszámításához ossza el a kiszámított 48 mg dózist a 150 mg/ml-rel: 48 mg emicizumab ÷ 150 mg/ml = 0,32 ml-t kell beadni a 150 mg/ml-es koncentrációjú Hemlibra oldatból. ? Válassza ki a megfelelő dózist és térfogatot az elérhető hatáserősségű injekciós üvegek közül. ? Fenntartó dózis példája (az 5. héttől): 16 kg × 1,5 mg/ttkg = 24 mg emicizumab az alkalmazandó fenntartó dózis. ? Az alkalmazandó térfogat kiszámításához ossza el a kiszámított 24 mg dózist a 30 mg/ml-rel: 24 mg emicizumab ÷ 30 mg/ml = 0,8 ml-t kell beadni a 30 mg/ml-es koncentrációjú Hemlibra oldatból hetente. ? Válassza ki a megfelelő dózist és térfogatot az elérhető hatáserősségű injekciós üvegek közül. 40 kg testtömegű beteg esetén, kéthetente egyszer 3 mg/ttkg fenntartó dózis adagolási rend mellett: ? Telítő dózis példája (első 4 hétben): 40 kg × 3 mg/ttkg = 120 mg emicizumab az alkalmazandó telítő dózis. ? Az alkalmazandó térfogat kiszámításához ossza el a kiszámított 120 mg dózist a 150 mg/ml-rel: 120 mg emicizumab ÷ 150 mg/ml = 0,8 ml-t kell beadni a 150 mg/ml koncentrációjú Hemlibra oldatból. ? Válassza ki a megfelelő dózist és térfogatot az elérhető hatáserősségű injekciós üvegek közül. ? Fenntartó dózis példája (az 5. héttől): 40 kg × 3 mg/ttkg = 120 mg emicizumab az alkalmazandó fenntartó dózis. ? Az alkalmazandó térfogat kiszámításához ossza el a kiszámított 120 mg dózist a 150 mg/ml-rel: 120 mg emicizumab ÷ 150 mg/ml = 0,8 ml-t kell beadni a 150 mg/ml koncentrációjú Hemlibra oldatból kéthetente. ? Válassza ki a megfelelő dózist és térfogatot az elérhető hatáserősségű injekciós üvegek közül. 60 kg testtömegű beteg esetén, négyhetente egyszer 6 mg/ttkg fenntartó dózis adagolási rend mellett: ? Telítő dózis példája (első 4 hétben): 60 kg × 3 mg/ttkg = 180 mg emicizumab az alkalmazandó telítő dózis. ? Az alkalmazandó térfogat kiszámításához ossza el a kiszámított 180 mg dózist a 150 mg/ml-rel: 180 mg emicizumab ÷ 150 mg/ml = 1,20 ml-t kell beadni a 150 mg/ml koncentrációjú Hemlibra oldatból. ? Válassza ki a megfelelő dózist és térfogatot az elérhető hatáserősségű injekciós üvegek közül. ? Fenntartó dózis példája (az 5. héttől): 60 kg × 6 mg/ttkg = 360 mg emicizumab az alkalmazandó fenntartó dózis. ? Az alkalmazandó térfogat kiszámításához ossza el a kiszámított 360 mg dózist a 150 mg/ml-rel: 360 mg emicizumab ÷ 150 mg/ml = 2,4 ml-t kell beadni a 150 mg/ml koncentrációjú Hemlibra oldatból négyhetente. ? Válassza ki a megfelelő dózist és térfogatot az elérhető hatáserősségű injekciós üvegek közül. A kezelés időtartama A Hemlibra hosszú távú profilaxisra való. A dózis módosítása a kezelés közben A Hemlibra dózisának módosítása nem ajánlott. Késve beadott vagy kihagyott adagok Ha egy betegnél kimarad a Hemlibra tervezett subcutan injekciója, a beteget arra kell utasítani, hogy a kihagyott adagot adja be, amint lehetséges, legkésőbb a következő tervezett adag napját megelőző napig. Ezután a beteg a következő adagot a szokásos, tervezett kezelési napon kell, hogy beadja. A beteg nem adhat be két adagot ugyanazon a napon a kihagyott adag pótlására. Különleges betegcsoportok Gyermekek és serdülők Gyermekek és serdülők esetében nem javasolt a dózis módosítása (lásd 5.2 pont). Nincsenek adatok 1 évesnél fiatalabb betegekre vonatkozóan. Idősek 65 éves, vagy annál idősebb betegek esetében nem javasolt a dózis módosítása (lásd 5.1 és 5.2 pont). Nincsenek adatok 77 évesnél idősebb korú betegekre vonatkozóan. Vese- és májkárosodás Enyhe vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegeknél nem javasolt a dózis módosítása (lásd 5.2 pont). Közepesen súlyos vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegeknél a Hemlibra alkalmazásáról csak korlátozott számú adat áll rendelkezésre. Az emicizumabot nem vizsgálták súlyos vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegeknél. Perioperatív alkalmazás Az emicizumab biztonságosságát és hatásosságát formálisan nem vizsgálták műtéti körülmények között. Klinikai vizsgálatokban történtek sebészeti beavatkozások az emicizumab-profilaxis megszakítása nélkül. Ha "bypassing" aktivitású készítmények (például aPCC és rFVIIa) válnak szükségessé a perioperatív időszakban, kérjük, olvassa el a 4.4 pontban található "bypassing" aktivitású készítmények alkalmazására vonatkozó adagolási útmutatót. Ha FVIII válik szükségessé a perioperatív időszakban, kérjük, olvassa el a 4.5 pontot. Ha egy beteg mögöttes haemosztatikus aktivitása kerül monitorozásra, kérjük olvassa el a 4.4 pontot, az emicizumab által nem befolyásolt laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozóan. Immuntolerancia-indukció Az emicizumab biztonságosságát és hatásosságát még nem állapították meg olyan betegeknél, akik folyamatos immuntolerancia-indukció kezelést kapnak. Nem áll rendelkezésre adat. Az alkalmazás módja A Hemlibra kizárólag subcutan injekció formájában, és megfelelő aszeptikus technikával alkalmazható (lásd 6.6 pont). Az injekció kizárólag az injekció javasolt beadási helyére adható: a has, a felkar külső oldala és a comb területe (lásd 5.2 pont). A Hemlibra subcutan injekciónak a felkar külső oldalára való beadását egy gondozónak vagy egészségügyi szakembernek kell végeznie. Az injekció beadási helyének váltogatása segítheti az injekció beadásának helyén fellépő reakciók megelőzését vagy csökkentését (lásd 4.8 pont). A Hemlibra subcutan injekciót nem szabad olyan területekre beadni, ahol a bőrön bőrpír, véraláfutás, érzékenység vagy induratio észlelhető, illetve anyajegyek vagy hegek találhatóak. A Hemlibra-kezelés ideje alatt az egyéb, subcutan injekcióval alkalmazandó gyógyszereket lehetőleg más testtájra kell beadni. A beteg és/vagy gondozó által végzett beadás A Hemlibra egészségügyi szakember útmutatásával alkalmazandó. A subcutan injekció beadási technikájáról szóló, megfelelő oktatás után a beteg saját magának is beadhatja a Hemlibra injekciókat, vagy a beadást a beteg gondozója is végezheti, ha az orvos ezt megfelelőnek ítéli. Az orvosnak és a gondozónak kell megállapítania, hogy alkalmas-e a gyermek a Hemlibra önmagának történő beinjekciózására. Az öninjekciózás azonban 7 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem ajánlott. A Hemlibra beadásáról a 6.6 pontban és a betegtájékoztatóban szerepel részletes útmutatás. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Nyomonkövethetőség A biológiai készítmények könnyebb nyomonkövethetősége érdekében az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell dokumentálni. A Hemlibra és az aPCC alkalmazásával összefüggő thromboticus microangiopathia Amikor az alkalmazott aPCC átlagos kumulatív mennyisége 24 órán át vagy annál hosszabb ideig nagyobb volt mint 100 Egység/ttkg/24 óra, thromboticus microangiopathia (TMA) eseteit jelentették egy klinikai vizsgálatban, amelyben a betegek Hemlibra-profilaxisban részesültek (lásd 4.8 pont). A TMA események kezeléséhez tartozott a szupportív kezelés, plazmaferezissel és haemodialízissel vagy anélkül. Az aPCC adásának leállítása és a Hemlibra adásának megszakítása után egy héten belül észlelték a TMA javulásának jeleit. Ez a gyors klinikai javulás eltér az atípusos haemolyticus uraemiás szindróma és a klasszikus TMA-k, például a thromboticus thrombocytopeniás purpura esetében megfigyelt, szokásos klinikai lefolyástól (lásd 4.8 pont). Egy beteg a TMA rendeződését követően újrakezdte és biztonságosan folytatta a Hemlibra-kezelést. A Hemlibra-profilaxist kapó betegeknél az aPCC alkalmazásakor ellenőrizni kell a TMA kialakulását. Az orvosnak TMA-t jelző klinikai tünetek és/vagy laborleletek esetén azonnal le kell állítania az aPCC adását, és meg kell szakítania a Hemlibra-terápiát, és klinikailag indikált kezelést kell alkalmaznia. Az orvosoknak és betegeknek/gondozóknak a TMA teljes rendeződése után egyénenként kell mérlegelniük a Hemlibra-profilaxis folytatásának előnyeit és kockázatait. Ha egy Hemlibra-profilaxis alatt álló betegnél "bypassing" aktivitású készítmény alkalmazása javallott, a "bypassing" aktivitású készítmények alkalmazásakor az alábbiakban található adagolási útmutatást kell figyelembe venni. Óvatosan kell eljárni az olyan betegek kezelésekor, akiknél magas a TMA kockázata (például az egyéni vagy családi anamnézisükben korábban TMA szerepelt), vagy egyidejűleg olyan gyógyszeres kezelésben részesülnek, amelyek a TMA kialakulásának ismert kockázati tényezői (például ciklosporin, kinin, takrolimusz). A Hemlibra és az aPCC alkalmazásával összefüggő thromboembolia Amikor az alkalmazott aPCC átlagos kumulatív mennyisége 24 órán át vagy annál hosszabb ideig nagyobb volt mint 100 Egység/ttkg/24 óra súlyos thromboticus eseményeket jelentettek egy klinikai vizsgálatban, amelyben a betegek Hemlibra-profilaxisban részesültek (lásd 4.8 pont). Egyik esetben sem volt szükség véralvadásgátló kezelésre. Az aPCC adásának leállítása és a Hemlibra-kezelés megszakítása után egy hónapon belül észlelték az esemény javulásának vagy rendeződésének jeleit (lásd 4.8 pont). Egy beteg a thromboticus esemény rendeződését követően újrakezdte és biztonságosan folytatta a Hemlibra-kezelést. A Hemlibra-profilaxist kapó betegeknél aPCC alkalmazásakor monitorozni kell a thromboembolia kialakulását. Az orvosnak thromboticus eseményeket jelző klinikai tünetek, képalkotó vizsgálati eredmények és/vagy laborleletek esetén azonnal le kell állítania az aPCC adását és meg kell szakítania a Hemlibra-terápiát, és klinikailag indikált kezelést kell alkalmaznia. Az orvosoknak és betegeknek/gondozóknak a thromboticus események teljes rendeződése után egyénenként kell mérlegelniük a Hemlibra-profilaxis folytatásának előnyeit és kockázatait. Ha egy Hemlibra-profilaxis alatt álló betegnél "bypassing" aktivitású készítmény alkalmazása javallott, a "bypassing" aktivitású készítmények alkalmazásakor az alábbiakban található adagolási útmutatást kell figyelembe venni. Útmutatás a "bypassing" aktivitású készítmények alkalmazásához Hemlibra-profilaxis alatt álló betegeknél A Hemlibra-terápia megkezdése előtti napon le kell állítani a "bypassing" aktivitású készítményekkel végzett kezelést. Az orvosoknak minden beteggel és/vagy gondozóval meg kell beszélniük az alkalmazandó "bypassing" aktivitású készítmény pontos adagját és adagolási rendjét, amennyiben az a Hemlibra-profilaxis során szükséges. A Hemlibra fokozza a betegek véralvadási potenciálját. A "bypassing" aktivitású készítmény szükséges adagja ezért alacsonyabb lehet, mint a Hemlibra-kezelés nélkül alkalmazott adag. A "bypassing" aktivitású készítménnyel végzett kezelés adagja és időtartama a vérzés helyétől és mértékétől, valamint a beteg klinikai állapotától függ. Az aPCC alkalmazását kerülni kell, kivéve, ha semmilyen más kezelési lehetőség/alternatíva nem áll rendelkezésre. Ha egy Hemlibra-profilaxis alatt álló betegnél aPCC alkalmazása indokolt, a kezdeti adag nem haladhatja meg az 50 Egység/ttkg-ot, és ajánlott a laboratóriumi monitorozás (a teljesség igénye nélkül beleértve a veseműködés monitorozását, a vérlemezke vizsgálatot és a thrombózis vizsgálatát). Ha a vérzés az aPCC legfeljebb 50 Egység/ttkg kezdeti adagjával nem kontrollálható, az aPCC további adagjait az orvos útmutatása vagy felügyelete mellett kell beadni, és a TMA vagy a tromboembólia diagnosztiálásához mérlegelni kell a laboratóriumi monitorozást és az ismételt adagolás előtt a vérzések bizonyítását. Az aPCC teljes adagja a kezelés első 24 órájában nem haladhatja meg a 100 Egység/ttkg-ot. A kezelőorvosoknak gondosan mérlegelniük kell a TMA és a thromboembolia kockázatát a vérzés kockázatával szemben, amikor az első 24 órában a maximum 100 Egység/ttkg adagot meghaladó dózisú aPCC-kezelésről döntenek. A Hemlibra-profilaxis alatt álló betegeknél klinikai vizsgálatokban csak rFVIIa alkalmazásakor egyetlen esetben sem figyeltek meg TMA-t, sem thromboticus eseményeket. A Hemlibra-profilaxis leállítása után legalább 6 hónapig be kell tartani a "bypassing" aktivitású készítmények adagolására vonatkozó útmutatást (lásd 5.2 pont). Immunogenitás A klinikai vizsgálatok során nem gyakori előfordulással emicizumab elleni neutralizáló antitestek megjelenését figyelték meg csökkenő emicizumab koncentráció mellett, ami hatásvesztéshez vezetett (lásd 4.8 és 5.1 pont). Azokat a betegeket, akiknél a hatásvesztés klinikai jelei (pl. az áttöréses vérzéses események számának növekedése) mutatkoznak, azonnali kivizsgálás szükséges az etiológia felderítésének érdekében, és más terápiás lehetőséget is meg kell fontolni, amennyiben emicizumab elleni neutralizáló antitestek jelenlétének gyanúja merül fel. Az emicizumab véralvadási tesztekre gyakorolt hatásai Az emicizumab helyreállítja a hiányzó aktivált VIII-as faktor (FVIIIa) tenáz kofaktor aktivitását. Az intrinzik véralvadási úton alapuló véralvadási laborvizsgálatok, köztük az aktivált véralvadási idő (ACT), az aktivált parciális tromboplasztin idő (pl. aPTI), a teljes véralvadási időt mérik, azt az időt is beleértve, mialatt a FVIII a thrombin révén FVIIIa-á válik. Az ilyen intrinzik reakcióúton alapuló tesztek emicizumab alkalmazásakor túlzottan megrövidült véralvadási időt jeleznek, mivel ekkor a thrombin általi aktiváció nem szükséges. A túlzottan megrövidült intrinzik véralvadási idő ebből eredően az aPTI-n alapuló összes egyfaktoros próbát torzítja. Ilyen például a FVIII aktivitásának egyfázisú tesztje (lásd 4.4 pont, 1. táblázat). A kromogén vagy immunalapú módszereket alkalmazó, egyfaktoros teszteket azonban az emicizumab nem befolyásolja, és ezek alkalmazhatók a véralvadási paraméterek értékelésére a kezelés során, a FVIII aktivitására irányuló kromogén tesztekre vonatkozóan lent ismertetett, egyedi szempontok figyelembevételével. A FVIII aktivitását vizsgáló kromogén teszteket vagy humán, vagy szarvasmarha véralvadási fehérjék felhasználásával állíthatják elő. A humán véralvadási faktorokat tartalmazó tesztek reagálnak az emicizumabra, de túlbecsülhetik az emicizumab klinikai hemosztatikus potenciálját. Ezzel szemben a szarvasmarha véralvadási faktorokat tartalmazó tesztek az emicizumabra nem érzékenyek (nincs mért aktivitás), és felhasználhatók az endogén vagy infúzióban adott FVIII aktivitásának nyomon követésére, vagy a FVIII elleni inhibitorok mérésére. Az emicizumab a FVIII elleni inhibitorok jelenlétében aktív marad, így a FVIII funkcionális gátlására irányuló, véralvadáson alapuló Bethesda-tesztek esetében álnegatív eredményt hoz. Ezek helyett az emicizumabra nem érzékeny, szarvasmarha-eredetű FVIIIt tartalmazó kromogén tesztet alkalmazó, kromogén Bethesda-teszt használható. Bár ez a két farmakodinamikus marker nem tükrözi az emicizumab tényleges in vivo hemosztatikus hatását (az aPTI túlzottan rövid és a FVIII jelentett aktivitása túlbecsült lehet), de viszonylag jól mutatja az emicizumab véralvadást segítő hatását. Összességében, a Hemlibra-val kezelt betegek esetében a véralvadás intrinzik reakcióútvonalán alapuló laboratóriumi vizsgálatok eredményeit nem szabad alkalmazni a Hemlibra aktivitásának a monitorozására, a faktorpótló vagy véralvadásgátló-kezelés adagolásának meghatározásához, illetve a FVIII elleni inhibitorok titerének méréséhez. A véralvadás intrinzik reakcióútvonalán alapuló laboratóriumi vizsgálatok alkalmazása esetén óvatosan kell eljárni, mivel ezeknek a teszt eredményeknek a téves értékelése ahhoz vezethet, hogy egy vérzéses epizód esetén a beteg alacsonyabb dózisú kezelést kaphat, ami súlyos, akár életveszélyes vérzéshez is vezethet. Az emicizumab által befolyásolt, illetve nem befolyásolt laborvizsgálatokat az alábbi, 1. táblázat sorolja fel. A hosszú felezési ideje miatt a véralvadási tesztekre gyakorolt fenti hatások az utolsó adag után akár 6 hónapig is fennállhatnak (lásd 5.2 pont). 1. táblázat Az emicizumab által befolyásolt, illetve nem befolyásolt véralvadási vizsgálati eredmények Az emicizumab az alábbi eredményeket befolyásolja Az emicizumab az alábbi eredményeket nem befolyásolja - Aktivált parciális tromboplasztin idő (aPTI) - A FVIII elleni inhibitorok titerét meghatározó Bethesda-tesztek (véralvadáson alapuló) - Egyfázisú, aPTI-n alapuló, egyfaktoros tesztek - aPTI-n alapuló aktivált protein C rezisztencia (APC-R) - Aktivált véralvadási idő (AAI) - A FVIII elleni inhibitorok titerét meghatározó Bethesda-tesztek (szarvasmarha kromogén teszt) - Thrombin idő (TI) - Egyfázisú, prothrombin időn (PI) alapuló, egyfaktoros tesztek - Kromogén - a FVIII kivételével - egyfaktoros tesztek 1 - Immunalapú tesztek (pl. ELISA, turbidimetriás módszerek) - Véralvadási faktorok genetikai vizsgálatai (például V-ös faktor Leiden, prothrombin 20210) 1A FVIII kromogén aktivitási tesztekre vonatkozó lényeges szempontokat illetően lásd a 4.4 pontot. Gyermekek és serdülők Nem állnak rendelkezésre adatok 1 évesnél fiatalabb gyermekek esetében. Az újszülöttek és a csecsemők fejlődő haemostasis rendszere dinamikusan és folyamatosan változó, és ezeknél a betegeknél a pro- és antikoaguláns fehérjék relatív koncentrációját is figyelembe kell venni, amikor a kezelés előny-kockázat értékelését végzik, beleértve a thrombosis potenciális kockázatát is (például centrális vénás katéter miatt keletkező thrombosis). 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Hemlibra nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. 4.9 Túladagolás A Hemlibra túladagolására vonatkozó tapasztalatok korlátozottak. Tünetek A véletlen túladagolás fokozott véralvadási hajlamot eredményezhet. Kezelés Azok a betegek, akik véletlenül túl nagy adagot kaptak, azonnal forduljanak kezelőorvosukhoz, és szoros megfigyelés alatt kell állniuk. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Az emicizumabbal nem végeztek megfelelő vagy jól kontrollált gyógyszerkölcsönhatási vizsgálatokat. A klinikai tapasztalatok azt mutatták, hogy az emicizumab és az aPCC között van gyógyszerkölcsönhatás (lásd 4.4 és 4.8 pont). A preklinikai kísérletek alapján az aktivált, rekombináns VII faktor vagy a FVIII és az emicizumab egyidejű alkalmazásakor fokozott véralvadási hajlam lehetősége áll fenn. Az emicizumab fokozza a véralvadási potenciált, ezért a VIIa vagy FVIII-nak a haemostasis eléréséhez szükséges dózisa alacsonyabb lehet, mint a Hemlibra-profilaxis alkalmazása nélkül. Trombózisos szövődmény esetén a kezelőorvosnak mérlegelnie kell az aktivált, rekombináns VII faktor vagy a FVIII alkalmazásának felfüggesztését és a Hemlibra-profilaxis megszakítását, ahogy klinikailag indokolt. A további kezelést a beteg egyéni klinikai körülményei alapján kell meghatározni. ? A dózismódosításról való döntésnél figyelembe kell venni a gyógyszerek felezési idejét, különös tekintettel arra, hogy az emicizumab-kezelés megszakításának nincs feltétlenül azonnali hatása. ? A FVIII kromogén teszttel történő monitorozása útmutatóként szolgálhat a véralvadási faktorok adagolásához, valamint a thrombophiliás jellemzők vizsgálata is megfontolandó. A Hemlibra-profilaxisban részesülő betegeknél anti-fibrinolitikumok és aPCC vagy aktivált, rekombináns VII-es faktor együttes adásáról korlátozott számú tapasztalat áll rendelkezésre. Azonban emicizumabbal kezelt betegeknél szisztémás anti-fibrinolitikumok és aPCC vagy aktivált, rekombináns VII-es faktor együttes adásakor a thromboticus események lehetőségét mérlegelni kell. 6.2 Inkompatibilitások A Hemlibra és a polipropilén vagy polikarbonát fecskendők és a rozsdamentes acél tűk között nem észleltek inkompatibilitást. Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A biztonságossági profil összefoglalása A Hemlibra összesített biztonsági profilja a klinikai vizsgálatokból és a forgalomba hozatal utáni megfigyelésből származó adatokon alapul. A Hemlibra klinikai vizsgálataiban a legsúlyosabb mellékhatások a thromboticus microangiopathia (TMA) és a thromboticus események voltak, beleértve a sinus cavernosus thrombosist (CST) és a bőr egyidejű necrosisával járó, felületes vénás thrombosist is (lásd alább és 4.4 pont). A Hemlibra legalább egy adagjával kezelt betegek 10%-ánál, illetve nagyobb százalákban jelentett, leggyakoribb mellékhatások az alábbiak voltak: az injekció helyén fellépő reakciók (19,4%), arthralgia (14,2%) és fejfájás (14,0%). A klinikai vizsgálatokban Hemlibra-profilaxisban részesülő betegek közül összesen három beteg (0,7%) esetében került sor a kezelés leállítására mellékhatás miatt, amelyek az alábbiak voltak: TMA, bőrnecrosis egyidejű felületes thrombophlebitis, valamint fejfájás. A mellékhatások táblázatos felsorolása Az alábbi mellékhatások a forgalomba hozatalt követő megfigyelés adatain és öt, III. fázisú klinikai vizsgálat (felnőttekkel és serdülőkkel végzett vizsgálat [BH29884 - HAVEN 1, BH30071 - HAVEN 3 és BO39182 - HAVEN 4], egy valamennyi korcsoportra kiterjedő vizsgálat [BO41423 - HAVEN 6] és egy gyermekekkel végzett vizsgálat [BH29992 - HAVEN 2]) összesített adatain alapulnak. Ezekben összesen 444 haemophilia A-ban szenvedő beteg kapott legalább egy adag Hemlibra-t rutin megelőzésként (lásd 5.1 pont). A klinikai vizsgálatban résztvevők közül háromszázhét beteg (69,1%) volt felnőtt (közülük kettő nőbeteg), 61 (13,7%) serdülő (? 12 - < 18 éves), 71 (16,0%) gyermek (? 2 - < 12 éves), míg 5 (1,1%) csecsemő és kisgyermek (1 hónapos kortól 2 évesnél fiatalabbig). A vizsgálatokban az expozíció időtartamának mediánja 32 hét volt (tartomány: 0,1-94,3 hét). A III. fázisú klinikai vizsgálatokban és a forgalomba hozatalt követő megfigyelés során észlelt mellékhatások felsorolása a MedDRA szervrendszerek szerint kerülnek felsorolásra (2. táblázat). Az egyes mellékhatások megfelelő gyakorisági kategóriái az alábbi sémát követik: nagyon gyakori (? 1/10), gyakori (? 1/100 - < 1/10), nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100), ritka (? 1/10 000 - < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). 2. táblázat A mellékhatások összefoglalása a Hemlibra összesített HAVEN klinikai vizsgálatokból és a forgalomba hozatalt követő megfigyelésből Szervrendszer Mellékhatások (javasolt kifejezés, MedDRA) Gyakoriság Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Thromboticus microangiopathia Nem gyakori Idegrendszeri betegségek és tünetek Fejfájás Nagyon gyakori Érbetegségek és tünetek Felületes thrombophlebitis Nem gyakori Sinus cavernosus thrombosisa Nem gyakori Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Hasmenés Gyakori A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Bőrnecrosis Nem gyakori Angioödéma Nem gyakori Urticaria Gyakori Bőrkiütés Gyakori A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Arthralgia Nagyon gyakori Myalgia Gyakori Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Az injekció beadásának helyén fellépő reakció Nagyon gyakori Láz Gyakori Csökkent terápiás válaszb Nem gyakori aAz "Érbetegségek és tünetek" a sinus cavernosus thrombosisra egy másodlagos szervrendszeri besorolás. bA hatásvesztés (csökkent terápiás válasz) az áttöréses vérzéses események számának növekedésében jelentkezik, melyeknél emicizumab elleni neutralizáló antitesteket jelentettek csökkenő emicizumab koncentráció mellett (lásd Kiválasztott mellékhatások leírása, 4.4 és 5.1 pontok). Kiválasztott mellékhatások leírása Thromboticus microangiopathia Az emicizumabbal kezelt betegek esetében TMA eseményeket az összevont, III. fázisú klinikai vizsgálatokban a betegek kevesebb mint 1%-ánál (3/444) és a legalább egy dózis aPCC-vel kezelt betegek 9,7%-ánál (3/31) jelentettek. Mind a három TMA olyan esetben történt, amikor a kezelés során az aPCC összesített adagjának átlaga 24 óráig vagy annál hosszabb ideig nagyobb volt, mint 100 Egység/ttkg/24 óra (lásd 4.4 pont). A betegeknél thrombocitopenia, microangiopathiás haemolitikus anemia és akut vesekárosodás jelentkezett, az ADAMTS13 aktivitás súlyos csökkenése nélkül. Egy beteg folytatta a Hemlibra-kezelést a TMA rendeződését követően, kiújulás nélkül. Thromboticus események Az emicizumabbal kezelt betegek esetében súlyos thromboticus eseményeket az összevont III. fázisú klinikai vizsgálatokban a betegek kevesebb mint 1%-ánál (2/444) és a legalább egy dózis aPCC-vel kezelt betegek 6,5%-ánál (2/31) jelentettek. Mindenkét súlyos thromboticus esemény olyan esetben történt, amikor a kezelés során az aPCC összesített adagjának átlaga 24 óráig vagy annál hosszabb ideig nagyobb volt, mint 100 Egység/ttkg/24 óra. Egy beteg folytatta a Hemlibra-kezelést a thromboticus esemény rendeződését követően, kiújulás nélkül (lásd 4.4 pont). Az emicizumab és az aPCC kezelés kölcsönhatásának jellemzése a pivotális klinikai vizsgálatokban A Hemlibra-profilaxisban részesülő betegek esetében 82 alkalommal történt aPCC-kezelés*, amiből 8 alkalommal (10%) az aPCC összesített adagjának átlaga 24 óráig vagy annál hosszabb ideig nagyobb volt, mint 100 Egység/ttkg/24 óra. A nyolc eset közül kettőhöz társultak thromboticus események és a nyolc eset közül háromhoz TMA (3. táblázat). A többi aPCC-kezeléses esethez sem TMA, sem thromboticus események nem kapcsolódtak. Az összes aPCC-kezelés közül 68%-ban csak egy, 100 Egység/ttkg alatti dózisú infúziót alkalmaztak. 3. táblázat Az aPCC kezelés* jellemzése az összevont III. fázisú klinikai vizsgálatokban Az aPCC-kezelés időtartalma Az aPCC összesített adagjának átlaga több, mint 24 órán keresztül (Egység/ttkg/24 óra) < 50 50-100 > 100 < 24 óra 9 47 13 24-48 óra 0 3 1b > 48 óra 1 1 7a,a,a,b * Az aPCC-kezelés definiciója: minden aPCC dózis amit a beteg kapott, bármilyen okból kifolyólag, egészen egy 36 órás kezelésmentes szünetig. Magában foglalja az aPCC-kezelés minden esetét, kivéve azokat, amelyek az első 7 napban, illetve a Hemlibra-kezelés abbahagyása után 30 nappal jelentkeztek. a Thromboticus microangiopathia b Thromboticus események Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók Az összesített III. fázisú klinikai vizsgálatokban nagyon gyakran (19,4%) jelentettek az injekció beadásának helyén fellépő reakciókat. A Hemlibra klinikai vizsgálataiban megfigyelt összes injekció beadásának helyén fellépő reakciót nem súlyosként és enyhe/közepes intenzitású eseményként jelentették, és 94,9%-a kezelés nélkül rendeződött. Az injekció beadásának helyén fellépő reakció leggyakrabban jelentett tünetei az alábbiak voltak: erythema az injekció beadási helyén (10,6%), fájdalom az injekció beadási helyén (4,1%), viszketés az injekció beadási helyén (2,9%) és duzzanat az injekció beadási helyén (2,7%). Immunogenitás A Hemlibrával végzett összesített III. fázisú klinikai vizsgálatokban az emicizumab-koncentráció csökkenésével járó emicizumab elleni neutralizáló antitestek kialakulása nem gyakori előfordulású volt (lásd 5.1 pont). Egy betegnél, akinél emicizumab elleni neutralizáló antitestek alakultak ki az emicizumab koncentráció csökkenése mellett, a kezelés ötödik hete után a hatásosság csökkenését tapasztalta (ami áttöréses vérzés formájában jelentkezett), és később abbahagyta a Hemlibra-kezelést (lásd 4.4 és 5.1 pont). Gyermekek és serdülők Gyermekek és serdülők körében végzett vizsgálatokba 137 beteget vontak be, akik közül 5 (3,6%) csecsemő és kisgyermek (1 hónapos kortól 2 évesnél fiatalabbig), 71 (51,8%) gyermek (2 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb) és 61 (44,5%) serdülő (12 évesnél idősebb, de 18 évesnél fiatalabb) volt. A Hemlibra biztonságossági profilja a csecsemők, a gyermekek, a serdülők és a felnőttek körében összességében egyformának bizonyult. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Vérzés ellenes szerek, egyéb systemás haemostaticumok, ATC kód: B02BX06 Hatásmechanizmus Az emicizumab egy humanizált monoklonális módosított immunglobulin G4 (IgG4) antitest, bispecifikus antitest-struktúrával. Az emicizumab hidat képez az aktivált IX-es faktor és X-es faktor között, így pótolva a hiányzó FVIIIa hatékony haemostasishoz szükséges funkcióját. Az emicizumab semmilyen szerkezeti rokonságban nem áll a FVIII- al, és azzal szekvencia-homológiát sem mutat, ennek megfelelően nem váltja ki, illetve nem fokozza a FVIII elleni direkt inhibitorok megjelenését. Farmakodinámiás hatások A Hemlibra-profilaxis lerövidíti az aPTI-t, és növeli a FVIII jelentett aktivitását (humán véralvadási faktorokkal végzett kromogén próba alkalmazásával). Ez a két farmakodinámiás marker nem tükrözi az emicizumab tényleges in vivo hemosztatikus hatását (az aPTI túlzottan rövid és a FVIII jelentett aktivitását túlbecsülhetik), de viszonylag jól mutatja az emicizumab véralvadást segítő hatását. Klinikai hatásosság és biztonságosság A Hemlibra hatásosságát rutin megelőzés céljára haemophilia A-ban szenvedő betegeknél öt klinikai vizsgálatban értékelték (három vizsgálat haemophilia A-ban szenvedő, FVIII elleni inhibitorokkal rendelkező vagy nem rendelkező felnőttekkel és serdülőkkel [HAVEN 1, HAVEN 3 és HAVEN 4], haemophilia A-ban szenvedő, FVIII elleni inhibitorokkal rendelkező gyermekekkel végzett [HAVEN 2] valamint egy enyhe vagy közepesen súlyos haemophilia A-ban szenvedő, FVIII elleni inhibitorokkal nem rendelkező valamennyi korosztályú beteget bevonó [HAVEN 6] vizsgálatban). Haemophilia A-ban szenvedő, FVIII elleni inhibitorokkal rendelkező vagy nem rendelkező felnőttekkel és serdülőkkel végzett klinikai vizsgálatok FVIII elleni inhibitorral nem rendelkező haemophilia A-ban szenvedő betegek (? 12 éves és > 40 kgos) (BH30071 - HAVEN 3 vizsgálat) A HAVEN 3 vizsgálat egy randomizált, multicentrikus, nyílt elrendezésű, III. fázisú klinikai vizsgálat volt, amelyet 152 felnőtt és serdülő (? 12 éves és > 40 kg-os), súlyos haemophilia A-ban szenvedő, FVIII elleni inhibitorral nem rendelkező, olyan férfi betegnél végeztek, akik korábban vagy epizodikusan (szükség esetén), vagy profilaktikusan FVIII kezelésben részesültek. A betegek subcutan kaptak Hemlibra-t az első négy hét során 3 mg/ttkg-os dózisban heti egyszer, majd vagy heti egyszer 1,5 mg/ttkg-ot (A és D kar), vagy kéthetente 3 mg/ttkg-ot (B kar), vagy nem részesültek profilaxisban (C kar). A C kar betegei akkor válthattak Hemlibra-ra (kéthetente 3 mg/ttkg), ha a vizsgálatban töltöttek legalább 24 hetet profilaxis nélkül. Az A és B kar esetében 24 hét után megengedett volt a dózisnövelés 3 mg/ttkg-ra olyan betegeknél, akiknél két vagy több minősített vérzés (azaz dinamikus egyensúlyi állapotban bekövetkező spontán és klinikailag jelentős vérzés) jelentkezett. A D kar betegeinél a dózisnövelés két minősített vérzés után volt lehetséges. Az elsődleges elemzés időpontjában öt betegnél történt növelés a fenntartó dózisban. A korábban epizodikus (szükség esetén) FVIII kezelésben részesült 89 beteget 2:2:1 arányban randomizálták a Hemlibra heti egyszeri (A kar; N = 36), kéthetenkénti (B kar; N = 35) vagy profilaxis nélküli (C kar; N = 18) kezelési csoportba úgy, hogy a korábbi 24 hetes vérzési arány alapján alkalmaztak rétegezést (<9 vagy ? 9). A korábban profilaktikus FVIII kezelésben részesült betegek közül 63-at a D karra vontak be a Hemlibra (heti egyszeri 1,5 mg/ttkg) alkalmazásához. A vizsgálat elsődleges célkitűzése az volt, hogy a korábban epizodikus FVIII kezelésben részesült betegeknél a hetente (A kar) vagy a kéthetente (B kar) alkalmazott Hemlibra-profilaxis hatásosságát értékeljék a profilaxis nélküli (C kar) csoporthoz viszonyítva az alvadási faktorral történő kezelést igénylő vérzések száma alapján (lásd 4. táblázat). A vizsgálat további célkitűzései közé tartozott a Hemlibra-profilaxis hatásosságának összehasonlítása az A, B és C karokba randomizált betegeknél az összes vérzésszám, spontán vérzések-, ízületi vérzések- és célízületi vérzések (lásd 4. táblázat) számának csökkentése vonatkozásában, valamint a betegek által előnyben részesített kezelés értékelése preferencia kérdőív alkalmazásával. A Hemlibra-profilaxis hatásosságát korábbi profilaktikus FVIII kezeléssel (D kar) is összehasonlították olyan betegeknél, akik részt vettek a bevonás előtti, beavatkozással nem járó vizsgálatban (lásd 5. táblázat). Csak a beavatkozással nem járó vizsgálatból érkező betegeket vonták be ebbe az összehasonlításba, mivel a vérzéssel és a kezeléssel kapcsolatos adatokat ugyanolyan részletességgel gyűjtötték, mint a HAVEN 3-ban. A beavatkozással nem járó vizsgálat egy megfigyeléses vizsgálat volt azzal a fő célkitűzéssel, hogy részletes klinikai adatokat gyűjtsön a vérzéses epizódokról és a haemophilia gyógyszerek alkalmazásáról haemophilia A-ban szenvedő betegeknél olyan módon, hogy a vizsgálat nem járt beavatkozással. FVIII elleni inhibitoros, haemophilia A-ban szenvedő betegek (? 12 éves) (BH29884 - HAVEN 1 vizsgálat) A HAVEN 1 vizsgálat egy randomizált, multicentrikus, nyílt klinikai vizsgálat volt, amelyet 109, FVIII elleni inhibitoros haemophilia A-ban szenvedő serdülő fiú és felnőtt férfi (12 évesnél idősebb) beteggel végeztek, akik korábban "bypassing" aktivitású készítményekkel (aPCC és rFVIIa) epizodikus vagy profilaktikus kezelésben részesültek. A vizsgálatban a betegek hetente kaptak Hemlibra-profilaxist (A, C és D kar) - hetente egyszer 3 mg/ttkg négy hétig, ezt követően pedig hetente egyszer 1,5 mg/ttkg -, vagy nem részesültek profilaxis-kezelésben (B kar). A B karra randomizált betegeket átállíthatták Hemlibra-profilaxisra, amennyiben vizsgálatban töltöttek legalább 24 hetet profilaxis nélkül. A 24 hét elteltével 2 vagy több minősített vérzés esetén (azaz spontán és igazolt klinikailag jelentős vérzés következetett be dinamikus egyensúlyi állapotban) lehetőség volt arra, hogy a Hemlibra-profilaxis adagját hetente egyszeri 3 mg/ttkg-ra emeljék. Az elsődleges elemzés időpontjában két betegnél emelték a fenntartó adagot hetente egyszer 3 mg/ttkg-ra. Ötvenhárom beteget, akiket korábban epizodikusan (szükség esetén) "bypassing" aktivitású készítményekkel kezeltek, 2:1 arányban randomizáltak Hemlibra-profilaxisra (A kar) vagy a profilaxisban nem részesülő csoportba (B kar) az előző 24 hétben észlelt vérzések gyakoriságának figyelembe vételével (< 9 vagy ? 9). A korábban "bypassing" aktivitású készítményekkel végzett profilaxisban részesült negyvenkilenc beteget a C karba vonták be, amelyben Hemlibra-profilaxist kaptak. A D karba vonták be és Hemlibra-profilaxisban részesítették azt a korábban epizodikus jelleggel (szükség esetén) "bypassing" aktivitású készítményekkel kezelt hét beteget, akik a belépés előtt egy beavatkozással nem járó vizsgálatban vettek részt, de az A és a B kar lezárása előtt nem tudtak belépni a HAVEN 1 vizsgálatba. A vizsgálat elsődleges célkitűzése az volt, hogy korábban epizodikusan (szükség esetén) alkalmazott "bypassing" aktivitású készítményekkel kezelt betegek körében értékelje a hetente alkalmazott Hemlibra-profilaxisnak a hatását a profilaxisban nem részesülő betegekhez képest (A kar és B kar összehasonlítása) azon vérzések számának időbeli alakulása alapján, melyek véralvadási faktor kezelést igényeltek (legalább 24 hétig vagy a kilépés napjáig) (lásd 6. táblázat). Az A és a B kar randomizált összehasonlításának további másodlagos célkitűzése volt a hetente végzett Hemlibra-profilaxis hatásosságának értékelése az összes vérzés, a spontán vérzések, az ízületi vérzések és a célízületi vérzések (lásd 6. táblázat) számának csökkentése terén, valamint a betegek egészségi állapottal összefüggő életminőségének (HRQoL) és egészségi állapotának értékelése volt (lásd 10. és 11. táblázat). A vizsgálatba bevont összes betegre vonatkozó átlagos expozíciós idő (+SD) 21,38 hét volt (12,01). Az egyes kezelési karokon: az átlagos expozíciós idő (+SD) 28,86 hét (8,37) volt az A karon; 8,79 (3,62) volt a B karon; 21,56 (11,85) volt a C karon és 7,08 (3,89) volt a D karon. Az A karon egy beteg a Hemlibra-kezelés megkezdése előtt kilépett. A vizsgálat emellett a hetente végzett Hemlibra-profilaxis hatásosságát is értékelte a "bypassing" aktivitású készítményekkel végzett korábbi, epizodikus (szükség esetén) és profilaxis kezelésekhez képest (különálló összehasonlítások) azoknál a betegeknél, akik a vizsgálatba való belépésük előtt részt vettek a beavatkozással nem járó vizsgálatban (A, illetve C kar) (lásd 7. táblázat). Haemophilia A-ban szenvedő betegek (? 12 éves) FVIII elleni inhibitorok jelenlétével vagy anélkül (BO39182 - HAVEN 4 vizsgálat) A Hemlibra-t egy egykaros, multicentrikus, III. fázisú klinikai vizsgálatban értékelték 41 felnőtt és serdülő (? 12 éves és > 40 kg-os), haemophilia A-ban szenvedő, FVIII elleni inhibitorral vagy súlyos haemophilia A-ban szenvedő, FVIII elleni inhibitorral nem rendelkező olyan férfi betegnél, akik epizodikus (szükség esetén) vagy profilaktikus kezelésként kaptak "bypassing" aktivitású készítményt vagy FVIII-at. A betegek Hemlibra-profilaxisban részesültek - hetente egyszer 3 mg/ttkg négy héten keresztül, majd ezt követően 6 mg/ttkg négyhetente. A vizsgálat elsődleges célkitűzése a négyhetente alkalmazott Hemlibra-profilaxis hatásosságának értékelése volt a megfelelő vérzéskontroll fenntartására a kezelt vérzésszámok alapján. A további célkitűzések közé tartozott a Hemlibraprofilaxis klinikai hatásosságának értékelése az összes vérzés, a kezelt spontán vérzések, a kezelt ízületi vérzések és a kezelt célízületi vérzések vonatkozásában (lásd 8. táblázat). A betegek által előnyben részesített kezelést is értékelték preferencia kérdőív alkalmazásával. Enyhe vagy közepesen súlyos haemophilia A-ban szenvedő betegek (valamennyi korosztály) FVIII elleni inhibitorok jelenléte nélkül (BO41423 - HAVEN 6 vizsgálat) A HAVEN 6 egy multicentrikus, nyílt elrendezésű, egykaros, III. fázisú klinikai vizsgálat volt, amelyben 71 beteg kapott emicizumab kezelést (valamennyi korosztály), akik enyhe (n = 20 [28,2%]) vagy közepesen súlyos (n = 51 [71,8%]) haemophilia A-ban szenvedtek FVIII elleni inhibitorok nélkül, és akik számára javallott volt a profilaxis, a vizsgáló értékelése szerint. A betegek többsége férfi volt (69 beteg [97,2%]), és volt 2 nőbeteg is (2,8%). A vizsgálatba való belépéskor 34 beteg (47,9%) epizodikus és 37 beteg (52,1%) profilaktikus FVIII kezelésben részesült. A betegek subcutan kaptak Hemlibra-t az első négy hét során 3 mg/ttkg-os dózisban heti egyszer, majd azt követően az 5. héttől kezdődően a beteg preferenciája alapján az alábbi kezelési sémák egyikét: 1,5 mg/ttkg heti egyszer (n = 24 [33,8%]), 3 mg/ttkg kéthetente egyszer (n = 39 [54,9%] vagy 6 mg/ttkg négyhetente egyszer (n = 8 [11,3%]). 24 hét után megengedett volt a dózisnövelés heti 3 mg/ttkg-ra olyan betegeknél, akiknél két vagy több minősített vérzés (azaz egyensúlyi állapotban bekövetkező spontán és klinikailag jelentős vérzés) jelentkezett. Az időközi elemzés időpontjában egy betegnél sem történt növelés a fenntartó dózisban. A vizsgálat elsődleges hatásossági célkitűzése a Hemlibra profilaxis hatásosságának értékelése volt az alapján, hogy időközben hogyan alakult az alvadási faktorral történő kezelést igénylő vérzések száma (vagyis a kezelést igénylő vérzések aránya, lásd 9. táblázat). További célkitűzések voltak a Hemlibra profilaxis hatásosságának értékelése az összes vérzés, a spontán vérzések, az ízületi vérzések és a célízületi vérzések száma alapján, valamint a betegek által jelentett egészséggel összefüggő életminőség értékelése a CATCH (Átfogó eszköz a haemophilia kihívásainak értékelésére) kérdőív felhasználásával. Hatásossági eredmények HAVEN 3 A Hemlibra-profilaxis hatásossági eredményeit összehasonlítva a profilaxis nélküli értékekkel a kezelt vérzések, az összes vérzés, a kezelt spontán vérzések, a kezelt ízületi vérzések és a kezelt célízületi vérzések vonatkozásában a 4. táblázat mutatja be. 4. táblázat HAVEN 3 vizsgálat: A Hemlibra-profilaxis karban tapasztalt éves vérzésszámok a profilaxis nélküli karral összevetve ? 12 éves, FVIII elleni inhibitorokkal nem rendelkező betegeknél Végpont C kar: profilaxis nélkül (N = 18) A kar: hetente 1,5 mg/ttkg Hemlibra (N = 36) B kar: 2 hetente 3 mg/ttkg Hemlibra (N = 35) Kezelt vérzések ABR (95%-os CI) 38,2 (22,9; 63,8) 1,5 (0,9; 2,5) 1,3 (0,8; 2,3) %-os csökkenés (RR), pérték NA 96% (0,04), < 0,0001 97% (0,03), < 0,0001 Vérzést nem tapasztaló betegek (0 vérzés), % (95%os CI) 0,0 (0,0; 18,5) 55,6 (38,1; 72,1) 60,0 (42,1; 76,1) Medián ABR (IQR) 40,4 (25,3; 56,7) 0 (0; 2,5) 0 (0; 1,9) Összes vérzés ABR (95%-os CI) 47,6 (28,5; 79,6) 2,5 (1,6; 3,9) 2,6 (1,6; 4,3) %-os csökkenés (RR), pérték NA 95% (0,05) <0,0001 94% (0,06), <0,0001 Vérzést nem tapasztaló betegek (0 vérzés), % (95%os CI) 0 (0,0:18,5) 50 (32,9; 67,1) 40 (23,9; 57,9) Végpont C kar: profilaxis nélkül (N = 18) A kar: hetente 1,5 mg/ttkg Hemlibra (N = 36) B kar: 2 hetente 3 mg/ttkg Hemlibra (N = 35) Kezelt spontán vérzések ABR (95%-os CI) 15,6 (7,6; 31,9) 1,0 (0,5; 1,9) 0,3 (0,1; 0,8) %-os csökkenés (RR), pérték NA 94% (0,06), <0,0001 98% (0,02), <0,0001 Vérzést nem tapasztaló betegek (0 vérzés), % (95%os CI) 22,2 (6,4; 47,6) 66,7 (49,0; 81,4) 88,6 (73,3; 96,8) Kezelt ízületi vérzések ABR (95%-os CI) 26,5 (14,67; 47,79) 1,1 (0,59; 1,89) 0,9 (0,44; 1,67) %-os csökkenés (RR), pérték NA 96% (0,04), <0,0001 97% (0,03), <0,0001 Vérzést nem tapasztaló betegek (0 vérzés), % (95%os CI) 0 (0; 18,5) 58,3 (40,8; 74,5) 74,3 (56,7; 87,5) Kezelt célízületi vérzések ABR (95%-os CI) 13,0 (5,2; 32,3) 0,6 (0,3; 1,4) 0,7 (0,3; 1,6) %-os csökkenés (RR), pérték NA 95% (0,05), <0,0001 95% (0,05), <0,0001 Vérzést nem tapasztaló betegek (0 vérzés), % (95%os CI) 27,8 (9,7; 53,5) 69,4 (51,9; 83,7) 77,1 (59,9; 89,6) Az arányhányadost és a konfidencia-intervallumot (CI) negatív binominális regressziós (NBR) modell alapján, míg a pértéket stratifikált Wald-próbával számították, összehasonlítva a vérzések arányát a meghatározott vizsgálati karok között. C kar: csak a profilaxis nélküli időszak szerepel. A vérzések fogalmi meghatározása az ISTH kritériumainak felel meg. Kezelt vérzések = FVIII-al kezelt vérzések Összes vérzés = FVIII-al kezelt és nem kezelt vérzések. Csak a dózisnövelés előtti adatokat tartalmazza azoknál a betegeknél, akiknek a dózisát emelték. Az emicizumabbal kezelt betegeknél az első 4 héten át 3 mg/ttkg/hét telítő dózissal indítottak. ABR = vérzések egy évre vetített gyakorisága; CI = konfidencia-intervallum; RR = arányhányados; IQR = interkvartilis tartomány, 25. percentilis-75. percentilis, NA = nem alkalmazható A HAVEN 3 klinikai vizsgálatban az adott betegenkénti elemzés szerint a Hemlibra-profilaxis statisztikailag szignifikáns (p < 0,0001) csökkenést (68%) eredményezett a kezelt vérzések számában a korábbi FVIII profilaxissal összevetve a bevonás előtti beavatkozással nem járó vizsgálatban gyűjtött adatok alapján (lásd 5. táblázat). 5. táblázat HAVEN 3 vizsgálat: Éves vérzésszámok (kezelt vérzések) adott betegre nézve Hemlibra-profilaxis mellett, összevetve a korábbi FVIII profilaxissal Végpont D kar NIS: FVIII- al végzett korábbi profilaxis (N = 48) D kar: hetente 1,5 mg/ttkg Hemlibra (N = 48) Medián hatásossági időszak (hét) 30,1 33,7 Kezelt vérzések ABR (95%-os CI) 4,8 (3,2; 7,1) 1,5 (1; 2,3) %-os csökkenés (RR), p-érték 68% (0,32), <0,0001 Vérzést nem tapasztaló betegek (0 vérzés), % (95%-os CI) 39,6 (25,8; 54,7) 54,2 (39,2; 68,6) Median ABR (IQR) 1,8 (0; 7,6) 0 (0; 2,1) Az arányhányadost és a konfidencia-intervallumot (CI) negatív binominális regressziós (NBR) modell alapján, míg a p-értéket stratifikált Wald-próbával számították az ABR meghatározott vizsgálati karok közötti összehasonlításával. Az adott betegre vonatkozó összehasonlító adatok a beavatkozással nem járó vizsgálatból (NIS) származnak. Csak azok a betegek szerepelnek, akik részt vettek a NIS-ben és a HAVEN 3 vizsgálatban. Csak a dózisnövelés előtti adatokat tartalmazza azoknál a betegeknél, akiknek dózisát emelték. A vérzések fogalmi meghatározása az ISTH kritériumainak felel meg. ABR = vérzések egy évre vetített gyakorisága; CI = konfidencia-intervallum; RR = arányhányados; IQR = interkvartilis tartomány, 25. percentilis-75. percentilis Habár az emicizumab-profilaxiskor magasabb adherencia volt megfigyelhető mint korábbi FVIII profilaxis esetén, az ABR vonatkozásában nem volt különbség a FVIII profilaxisnak megfelelő ? 80% dózisban vagy a FVIII profilaxisnak megfelelő < 80% dózisban részesülő betegeknél, melyeket a standard előírások szerint azonosítottak (a kis esetszám miatt az adatokat kellő óvatossággal kell értelmezni). A FVIII rövid felezési ideje miatt elhúzódó hatás nem feltételezhető, amennyiben annak alkalmazását megszakítják. Csak az első 5 adag emicizumab dózist kell felügyelet mellett alkalmazni a biztonságosság érdekében és az injekciós beadási technika elsajátítására. A FVIII profilaxishoz hasonlóan az otthon történő önálló alkalmazás minden további emicizumab dózis esetén megengedett. Minden beteget haemophilia kezelésben jártas orvos kezelt, akik megerősítették, hogy megfelelő FVIII profilaxist alkalmaztak a betegeknél, beleértve az egyes betegek közötti összehasonlítást, valamint a vizsgálóhelyek/centrumok és betegek közötti egyenértékű, megfelelő/szokásos profilaxis ellátást. HAVEN 1 A Hemlibra-profilaxis hatásossági eredményeit a profilaxis nélkül kapott adatokkal összehasonlítva a kezelt vérzések, az összes vérzés, a kezelt spontán vérzések, a kezelt ízületi vérzések és a kezelt célízületi vérzések vonatkozásában a 6. táblázat mutatja. 6. táblázat HAVEN 1 vizsgálat: Éves vérzésszámok a Hemlibra-profilaxis karban a profilaxis nélküli karhoz viszonyítva ? 12 éves, FVIII elleni inhibitorokkal rendelkező betegeknél Végpont B kar: profilaxis nélkül A kar: hetente 1,5 mg/ttkg Hemlibraprofilaxis N = 18 N = 35 Kezelt vérzések ABR (95%-os CI) 23,3 (12,33; 43,89) 2,9 (1,69; 5,02) %-os csökkenés (RR), p-érték 87% (0,13), < 0,0001 Vérzést nem tapasztaló betegek (0 vérzés), % (95%-os CI) 5,6 (0,1; 27,3) 62,9 (44,9; 78,5) Medián ABR (IQR) 18,8 (12,97; 35,08) 0 (0; 3,73) Összes vérzés ABR (95%-os CI) 28,3 (16,79; 47,76) 5,5 (3,58; 8,60) %-os csökkenés (RR), p-érték 80% (0,20), < 0,0001 Vérzést nem tapasztaló betegek (0 vérzés), % (95%-os CI) 5,6 (0,1; 27,3) 37,1 (21,5; 55,1) Kezelt spontán vérzések ABR (95%-os CI) 16,8 (9,94; 28,30) 1,3 (0,73; 2,19) %-os csökkenés (RR), p-érték 92% (0,08), < 0,0001 Vérzést nem tapasztaló betegek (0 vérzés), % (95%-os CI) 11,1 (1,4; 34,7) 68,6 (50,7; 83,1) Kezelt ízületi vérzések ABR (95%-os CI) 6,7 (1,99; 22,42) 0,8 (0,26; 2,20) %-os csökkenés (RR), p-érték 89% (0,11), 0,0050 Vérzést nem tapasztaló (0 vérzés), % (95%-os CI) betegek 50,0 (26,0; 74,0) 85,7 (69,7; 95,2) Kezelt célpont ízületi vérzések ABR (95%-os CI) 3,0 (0,96; 9,13) 0,1 (0,03; 0,58) %-os csökkenés (RR), p-érték 95% (0,05), 0,0002 Vérzést nem tapasztaló betegek (0 vérzés), % (95%-os CI) 50,0 (26,0; 74,0) 94,3 (80,8; 99,3) Az arányhányadost (RR) és a konfidencia-intervallumot (CI) negatív binominális regressziós (NBR) modell alapján, míg a pértéket stratifikált Wald-próbával számították, összehasonlítva a vérzések arányát a meghatározott karok között. B kar: csak a profilaxis nélküli időszak szerepel. A vérzés fogalommeghatározása az International Society on Thrombosis and Haemostasis (ISTH) kritériumainak megfelel. Kezelt vérzések = "bypassing" aktivitású készítményekkel kezelt vérzések. Összes vérzés = "bypassing" aktivitású készítményekkel kezelt és nem kezelt vérzések. Csak a dózisnövelés előtti adatokat tartalmazza azoknál a betegeknél, akiknek dózisát növelték. Az emicizumabbal kezelt betegeknél 4 héten át 3 mg/ttkg/hét telítő dózissal indítottak. ABR = vérzések egy évre vetített gyakorisága; CI = konfidencia-intervallum; RR = arányhányados; IQR = interkvartilis tartomány, 25. percentilis-75. percentilis. A HAVEN 1 vizsgálat adott betegre vonatkozó adatainak elemzésében a Hemlibra-profilaxis a kezelt vérzésekre nézve a vérzések gyakoriságának statisztikailag szignifikáns (p = 0,0003) és klinikailag jelentős csökkenését (79%) eredményezte a beválasztás előtti beavatkozással nem járó vizsgálatban gyűjtött "bypassing" aktivitású készítménnyel végzett korábbi profilaxis eredményhez képest (lásd 7. táblázat). 7. táblázat HAVEN 1 vizsgálat: A vérzések (kezelt vérzések) egy évre vetített gyakoriságának összehasonlítása adott betegre nézve, Hemlibra-profilaxis esetén, "bypassing" aktivitású készítménnyel végzett korábbi profilaxishoz viszonyítva (a beavatkozással nem járó vizsgálat betegei) Végpont CNIS kar: "bypassing" aktivitású készítménnyel végzett korábbi profilaxis C. kar: hetente 1,5 mg/ttkg Hemlibra-profilaxis N = 24 N = 24 Kezelt vérzések ABR (95%-os CI) 15,7 (11,08; 22,29) 3,3 (1,33; 8,08) Vérzést nem tapasztaló betegek (0 vérzés), % (95%-os CI) 12,5 (2,7; 32,4) 70,8 (48,9; 87,4) Medián ABR (IQR) 12,0 (5,73; 24,22) 0,0 (0,00; 2,23) %-os csökkenés (RR), p-érték 79% (0,21), 0,0003 Az arányhányadost (RR) és a konfidencia-intervallumot (CI) negatív binominális regressziós (NBR) modell alapján, míg a p-értéket stratifikált Wald-próbával számították az ABR meghatározott vizsgálati karok közötti összehasonlításával. Az adott betegre vonatkozó összehasonlító adatok a beavatkozással nem járó vizsgálatból származnak. Csak azok a betegek szerepelnek, akik részt vettek a beavatkozással nem járó vizsgálatban és a HAVEN 1 vizsgálatban. Csak a dózisnövelés előtti adatokat tartalmazza azoknál a betegeknél, akiknek dózisát emelték. Kezelt vérzés = "bypassing" aktivitású készítményekkel kezelt vérzések A vérzések fogalommeghatározása az International Society on Thrombosis and Haemostasis (ISTH) kritériumainak megfelel. ABR = vérzések egy évre vetített gyakorisága; CI = konfidencia-intervallum; RR = arányhányados; IQR = interkvartilis tartomány, 25. percentilis-75. percentilis. Habár az emicizumab-profilaxiskor magasabb adherencia volt megfigyelhető, mint a korábbi "bypassing" (BPA) aktivitású készítménnyel végzett profilaxis esetén, az ABR vonatkozásában nem volt különbség a BPA-profilaxisnak megfelelő ? 80% dózisban vagy a BPA-profilaxisnak megfelelő < 80% dózisban részesülő betegeknél, melyeket a standard előírások szerint azonosítottak (a kis esetszám miatt az adatokat kellő óvatossággal kell értelmezni). A "bypassing" (BPA) aktivitású készítmények rövid felezési ideje miatt elhúzódó hatás nem feltételezhető, amennyiben annak alkalmazását megszakítják. Csak az első 5 adag emicizumab dózist kell felügyelet mellett alkalmazni a biztonságosság érdekében és az injekciós beadási technika elsajátítására. A BPA-profilaxishoz hasonlóan az otthon történő önálló alkalmazás minden további emicizumab dózis esetén megengedett. HAVEN 4 A négyhetente alkalmazott Hemlibra-profilaxis hatásossági eredményeinek elsődleges elemzését a kezelt vérzések, az összes vérzés, a kezelt spontán vérzések, kezelt ízületi vérzések és kezelt célízületi vérzések gyakoriságának vonatkozásában a 8. táblázat mutatja be. A hatásosságot 41, legalább 12 éves betegnél értékelték 25,6 hetes medián megfigyelési idővel (tartomány: 24,1-29,4). 8. táblázat HAVEN 4 vizsgálat: Éves vérzésszámok Hemlibra-profilaxis mellett ? 12 éves betegeknél FVIII elleni inhibitorok jelenlétében vagy anélkül Hemlibra 6 mg/ttkg Q4W Végpontok aABR (95%-os CI) bMedián ABR (IQR) vérzés nélküliek (0 vérzés) %-os aránya, (95%-os CI) N 41 41 41 Kezelt vérzések 2,4 (1,4; 4,3) 0,0 (0,0; 2,1) 56,1 (39,7; 71,5) Összes vérzés 4,5 (3,1; 6,6) 2,1 (0,0; 5,9) 29,3 (16,1; 45,5) Kezelt spontán vérzések 0,6 (0,3; 1,5) 0,0 (0,0; 0,0) 82,9 (67,9; 92,8) Kezelt ízületi vérzések 1,7 (0,8; 3,7) 0,0 (0,0; 1,9) 70,7 (54,5; 83,9) Kezelt célízületi vérzések 1,0 (0,3; 3,3) 0,0 (0,0;0,0) 85,4 (70,8; 94,4) a negatív binominális regressziós (NBR) modell alapján számítva b Számított ABR A vérzések fogalmi meghatározása az ISTH kritériumok alapján Kezelt vérzések: FVIII-al vagy rVIIa-val kezelt vérzések Összes vérzés: FVIII-al vagy rFVIIa-val kezelt és nem kezelt vérzések Az emicizumab-bal kezelt betegeknél 4 héten át, 3 mg/ttkg/hét telítő dózissal indítottak. ABR = vérzések egy évre vetített gyakorisága; CI = konfidencia-intervallum; IQR = interkvartilis tartomány, 25. percentilis-75. percentilis ; Q4W=négyhetente egyszer alkalmazott profilaxis HAVEN 6 (időközi elemzés) 51, közepesen súlyos haemophilia A-ban szenvedő, 2 és 56 év közötti betegnél értékelték a hatásosságot 30,4 hetes medián megfigyelési idővel (tartomány: 17,4 - 61,7 hét). A Hemlibra-profilaxis hatásossági eredményeinek időközi elemzését a közepesen súlyos haemophilia Aban szenvedő betegeknél (lásd 4.1 pont) a kezelt vérzések, az összes vérzés, a kezelt spontán vérzések, a kezelt ízületi vérzések és a kezelt célízületi vérzések gyakoriságának vonatkozásában a 9. táblázat mutatja be. 9. táblázat HAVEN 6 vizsgálat: Éves vérzésszámok Hemlibra-profilaxis mellett FVIII elleni inhibitorokkal nem rendelkező, közepesen súlyos haemophilia A-ban szenvedő betegeknél cHemlibra 1,5 mg/ttkg QW, 3 mg/ttkg Q2W vagy 6 mg/ttkg Q4W Végpontok aABR (95%-os CI) bMedián ABR (IQR) vérzés nélküliek (0 vérzés) %-os aránya, (95%-os CI) N 51 51 51 Kezelt vérzések 0,9 (0,43; 1,89) 0,0 (0,00; 0,00) 78,4 (64,7; 88,7) Összes vérzés 2,6 (1,81; 3,81) 1,7 (0,00; 3,90) 43,1 (29,3; 57,8) Kezelt spontán vérzések 0,1 (0,03; 0,30) 0,0 (0,00; 0,00) 94,1 (83,8; 98,8) Kezelt ízületi vérzések 0,3 (0,10; 0,84) 0,0 (0,00; 0,00) 90,2 (78,6; 96,7) Kezelt célízületi vérzések 0,1 (0,02; 0,26) 0,0 (0,00; 0,00) 96,1 (86,5; 99,5) a negatív binominális regressziós (NBR) modell alapján számítva b Számított ABR A vérzések fogalmi meghatározása az ISTH kritériumok alapján Kezelt vérzések: FVIII-al kezelt vérzések Összes vérzés: FVIII-al kezelt és nem kezelt vérzések Az emicizumab-bal kezelt betegeknél 4 héten át, 3 mg/ttkg/hét telítő dózissal indítottak. ABR = vérzések egy évre vetített gyakorisága; CI = konfidencia-intervallum; IQR = interkvartilis tartomány, 25. percentilis-75. percentilis; QW = heti egyszer alkalmazott profilaxis; Q2W = kéthetente egyszer alkalmazott profilaxis; Q4W=négyhetente egyszer alkalmazott profilaxis c 1,5 mg/ttkg QW (n = 16); 3 mg/ttkg Q2W (n = 30); 6 mg/ttkg Q4W (n = 5) Egészséggel kapcsolatos kimeneteli mérőszámok A HAVEN klinikai vizsgálatokban az egészséggel összefüggő életminőséget (HRQoL) és az egészségi állapotot értékelték klinikai kimenetelekre vonatkozó mérőszámokkal. A HAVEN 1 és 2 vizsgálatok a felnőtteknek (18 éves kor felett) szóló haemophilia-specifikus életminőség kérdőívet (Haem-A-QoL) és ennek serdülőknek szóló változatát (Haemo-QoL-SF, 8 és 18 éves között) használták, a fizikális egészség pontszám (azaz, fájdalmas duzzanatok, ízületi fájdalom jelenléte, mozgásra jelentkező fájdalom, nagyobb távolságú járás nehezítettsége, elkészüléshez szükséges idő növekedése) és az összpontszám (az összes pontszám összege) meghatározására, amik a protokollban meghatározott vizsgálati végpontok voltak. A HAVEN 2 vizsgálatban a gondozóra háruló teher szempontjaival kiegészített InhibQoL kérdőívet is felhasználták, hogy a 12 évnél fiatalabb betegek esetében gondozó által jelentett HRQoL eredményekhez jussanak. A HAVEN 6 vizsgálat felnőttek, gyermekek és gyermekkorú betegek gondozói között is értékelte az egészséggel összefüggő életminőséget a haemophilia kihívásainak felmérésére szolgáló átfogó értékelő eszközzel (CATCH-kérdőív). Megvizsgálták a kockázatészlelés területeit és a haemophilia betegség hatását a mindennapi tevékenységekre, a társas tevékenységekre, a rekreációs tevékenységekre, a munkára/iskolai életre, valamint a kezelés jelentette elfoglaltságot és terhet. Az egészségi állapotban bekövetkező változások mérésére az index hasznossági pontszámot (IUS) és az EuroQoL ötdimenziós, ötszintes (EQ-5D-5L) kérdőív vizuális analóg skáláját (VAS) vizsgálták meg. HAVEN 1 |
|
